-         Ő a lányod?- kérdezte zavartan Sora, amikor már a szállások felé mentek Mayel és mint kiderült a nőt Mercedesnek hívták.

-         Igen. Ismered?- mosolygott a nő.

-         Nem, csak a múltkor láttuk Leonnal és…

-         Jaj igen. Már hamarabb megérkeztünk csak gondoltuk nem árt egy kis városnézés, de Elis, túl izgatott volt, hogy találkozhat a nagy Leon Oswalddal így leváltotta a saját anyját rá. Már azóta rajong érte, mióta feltűnt a tehetségével. Mindig róla áradozott. És most megbeszéltem a főnökkel, hogy had találkozzon vele. - csacsogott a nő. May egy pillantást vetett Sorára és mintha azt mondta volna „Ez a nő sosem fogja be?!”. A másik lány csak mosolyogva figyelte.

-         Őszintén szólva csodálkozom, hogy Leon ebbe belement. - nézett meglepődötten May.

-         Először én is, amikor Kalos azt mondta, hogy benne van. Azt mondta megvannak a módszerei, és, hogy valamivel megfenyegette, hogy elmondja mindenkinek, ha nem megy el Elissel.

-         Vajon mi lehet az?!- gondolkodott hangosan Sora.

-         Azt nem tudom. Nekem is csak ennyit mondott.

-         Kíváncsi lennék mi az a dolog, amivel Leont így meg lehet félemlíteni. Hasznomra lehetne egy ilyen dolog. - mosolygott May gonoszan.

-         Hát igen…arra én is. - jegyezte meg Sora is.

-         De kíváncsiak vagytok. - nevetett a nő. - Megtudhatnám mi az oka ennek?  

-         Nem ártana beleerőltetni egy kis jó modort.

-         És persze egy kis őszinteséget. - egészítette ki May.

-         Hát akkor mondhatjuk úgy is, hogy szívesen zsarolnátok. - nevetett Mercedes.

-         Pontosan!- vágták rá ismét együtt, ami kezdte őket idegesíteni.

-         Muszáj mindig azt mondanod, amit én?!- morgott May.

-         Te mondod mindig ugyan azt. - vitatkozott tovább Sora.

-         Látom nagyon szeretitek egymást. - nézett a már verekedő lányokra.

-         Hát hogyne…legjobb barátnők. - nevetett Sora.

-         Ti meg mi a fenét csináltok? Mint két rossz gyerek. - lépett mögéjük Leon. Sora és May ijedten fordultak meg a hang irányába. Egy ezüstszürke és egy ismeretlen barna szempár fürkészte őket.

-         Nem tartozik rád, hogy mit csinálunk. - mondta hűvösen May miközben kiengedte kezei közül Sora nyakát, aki éppen megfulladni készült, mert a másik idegességében túlságosan megszorította. Majd köhögött párat és odalépett az idegen lány elé és kezet nyújtott neki.

-         Örülök. A nevem Sora Naegino. - mosolygott udvariasan.

-         Én is nagyon örülök. - mosolygott vissza a lány. Már biztos volt benne hogy a barna haját és sötétbarna szempárt az anyjától örökölte de a mosolya valahogy más volt. - Akkor mehetünk?- nézett vissza Leonra. A férfi csak bólintott és elindultak. Elis csak nyomott egy futó puszit anyja arcára és be is hozta a távolságot közte és Leon között. May és Sora csak döbbenten nézett utánuk. Mivel már a nőnek és lányának kijelölt szoba előtt álltak Mercedes megköszönt mindent a lányoknak és bement.

-         Nem bírom ezt a lányt. - jelentette ki May.

-         Én se. - helyeselt Sora.

-         Ááá! Ez meg hogy lehet?? Sora Naegino azt mondta valakire, hogy nem kedveli? Az eszem megáll. - játszott színpadiasan a másik.

-         Jaj hagyd már. De egyszerűen nem szimpatikus. - húzta a vállát a lány.

-         Ó igen? És vajon miért nem? Csak nem egy Leon Oswald nevezetű férfi miatt. - kérdezte csendesen May.

-         Dehogyis!- pirult el Sora. - Nem igaz már! Nekem mindenkit szeretnem kell?- vágta be a durcást a lány.

Szólj hozzá te is!

Név:
E-mail cím:
	Amennyiben megadod az email-címedet, az elérhető lesz az oldalon a hozzászólásodnál.
Hozzászólás:
Azért, hogy ellenőrízhessük a hozzászólások valódiságát, kérjük írd be az alábbi képen látható szót. Ha nem tudod elolvasni, a frissítés ikonra kattintva kérhetsz másik képet. Írd be a fenti szót:

Súgó Még nincs hozzászólás.