Harry �sszeszorult sz�vvel n�zett ki a kocsi ablak�n. Egy �r�csk�t utaztak csak, de valahogy m�gis Godric’s Hollow-ba �rtek. Furcsa volt �jra v�gign�zni sz�m�ra az utc�kat. Mikor Ron�kkal mentek a kisv�rosba, eg�sz m�s, �s m�gis ugyanilyen l�tv�ny fogadta. Az �t ment�n mindenhol csal�di h�zak, illetve kisebb �zletek sorakoztak, ellenben a j�v�ben m�r panelek, �s hatalmas marketing�zletek v�ltott�k fel �ket. Az utc�kat macskak�vekkel rakt�k ki, egy �vtized m�lva m�r aszfaltot �ntenek r�, magas, szinte nyakt�r� j�rd�kkal.

A hegy fel� kanyarogva egyre nagyobb kertek tartoztak a h�zakhoz, m�g v�g�l m�r csak az �res mez� mellett robogtak. Harry nagyon j�l tudta, hov� mennek, de azt m�r nem, hogy hogyan fog reag�lni. Lassan k�zeledtek a f�k, �s a sz�les, macskak�ves �t keskenyebb f�ld�tt� v�lt. A Potter-h�zat � csak leomlott romk�nt l�tta, moh�val ben�tten, burj�nz� gazzal a kopott, kormos t�gl�kon…

A h�z k�rvonalai lassan felsejlettek az �rny�kos erd�ben. A f�k j�volt�b�l h�v�sebb is volt a leveg�, de Harry nem az�rt borzongott. A gomb�c a tork�ban p�rhuzamosan n�tt azzal, ahogy az �p�let egyre jobban l�that�v� v�lt. A feh�r falakon s�rg�sz�ld napf�ny j�tszott, h�la a lombokon besz�k� v�kony sugaraknak. A tet� v�r�s t�gl�i narancsos sz�nt vettek fel, s az ablakokon is megcsillant a s�rga p�szma.

Az aut� meg�llt, �s Harry megindultan sz�llt ki. Kicsit megbotlott a l�b�ban, mert szemeit csak a b�szk�n magasod�, egy emeletes h�zon tartotta, majd a n�v�nyekkel gazdagon d�s�tott kertet is �hesen szeml�lte meg. Az udvaron keskeny kavicsos s�v�ny v�gott �t, bal oldalt n�tt egy, a h�zn�l is magasabbra ny�lt t�lgyfa, melynek t�rzse mellett egy hatalmas, k�nyelmes fapad foglalt helyet, k�r�lv�ve Harry �ltal sosem l�tott, egzotikus vir�gokkal. N�melyik p�ld�ul megszimatolta az elhalad�kat, m�sok megsimogatt�k ind�ikkal.

Az �t jobb oldal�n pedig vetem�nyek sokas�ga n�vekedett folyamatosan, de ezek is v�ltozatosan, soksz�n�en. Harry l�tta, hogy a vetem�nyek a h�z t�ls� fele fel� is elh�z�dnak, �s � megbabon�zva indult el az �sv�nyen, nem t�r�dve anyja szel�d k�rd�s�vel sem. Elhaladt�ban er�sen dobog� sz�vvel sim�tott v�gig az ujjait csiklandoz� z�lds�gek levelein, vagy a gy�m�lcsbokrok reszketeg kis �gacsk�in, �s a fal mellett haladva, arra is r�tette tenyer�t. A h�s t�gl�k val�j�ban �gett�k a kez�t, mint szem�t a k�nnyek.

A h�ts� kertben megannyi, szokatlanul alacsony gy�m�lcsfa �gaskodott. Harry k�nny�szerrel el�rte mindnek a tetej�t, el�g volt kicsit megny�jtania kez�t. V�gigs�t�lt a f�k k�z�tt, �s az egyikr�l leszak�tott egy l�d�s barackot. A gy�m�lcs hatalmas volt, alig f�rt el a tenyer�ben, apr� sz�r�csk�kkel bor�tott h�ja hamvas piros sz�nben pomp�zott. Ahogy fogait belem�lyesztette a h�sba, �des l� csordult le �ll�n, �s meg�llap�totta, hogy sosem evett m�g ilyen finom barackot. R��r�sen poroszk�lt m�g h�tra fel�, s hamarosan egy nagy s�v�nyker�t�s �llta az �tj�t, melyen sz� szerint alagutat v�jtak, kifel� vezetve a kertb�l. Az alag�t elej�t egy kicsi fakapu z�rta.

Gond n�lk�l �tl�pte, �s a s�t�tbe vesz� utacsk�ra fordult. A s�v�ny �sszen�tt a feje felett, �s m�g hidegebb leveg�t tartott mag�ban. Harry �sszeh�zta mag�t, de diderg�se sem �ll�totta meg, ment tov�bb a f�lhom�lyban.

J�p�r m�ter ut�n m�r kezdett elbizonytalanodni, fogalma sem volt, merre vezet az �sv�ny, �s arra gondolt, hogy tal�n nem �rtott volna el�bb megk�rdezni. Azon fil�zott, hogy visszafordul, �s majd sz�v� teszi valahogy a dolgot, de akkor a s�r�nek t�n� hom�lyban mintha egy kis kalyib�t vett volna �szre. Tov�bb haladt h�t, �s hamarosan t�nyleg egy kisebb fa�p�lethez �rt. Amolyan rakt�rnak, vagy valami m�helynek titul�lta, �s mivel f�lig kiny�lt az ajtaja, �gy d�nt�tt enged a k�v�ncsis�g�nak, �s megn�zi k�zelebbr�l; egyszer�en elhaj�totta a barack magj�t, majd bel�kte a kiss� korhadt ajt�t. Nem eml�kezett erre az eg�sz helyre, nem tal�lt�k meg, amikor leomlott h�zukn�l j�rtak bar�taival, ez�rt moh� tud�sszomj mardosta lelk�t, mindent l�tni akart, mindent, amit Voldemort hib�j�b�l elvesz�tett.

A kis h�zik� egy sepr�t�r volt, �s mindenf�le-fajta sepr�t ki is �ll�tottak benne. Igen, a ki�ll�t�s a j� sz�, mert a sportszerek a falakon f�ggtek, vagy kisebb p�diumra helyezt�k �ket. Harry kezdte sejteni, hogy vagy innen ered James kviddicsm�ni�ja, vagy a m�ni�j�nak a v�geredm�nye a sok sepr�. Nem tudta pontosan.

Legink�bb tal�n a Nimbusz 1001-es fogta meg. J�l tudta, milyen j� min�s�gnek sz�m�tott a Nimbusz, b�r sejtette, hogy m�g ez is messze elmaradt az � �ltala h�rom �vig haszn�lt 2000-es�vel, de m�gis ez ragadta meg. Szinte nosztalgikusan simogatta a f�nyes nyelet, mire a sepr� megreszketett, �s felemelkedett tart�j�r�l, �lhet� magass�gba. Harry mosolyogva megmarkolta nyel�t, majd k�mlelt m�g egy kicsit a kalyib�ban, s hamarosan meg is tal�lta a sarokban a remeg� l�d�t. Sejtette, hogy saj�t labdak�szlete van, de a gurk�kat m�g �gy is t�lz�snak v�lte. Kipattintotta a kis rekeszt a l�d�ban, �s el�vette bel�le az aranycikeszt. A labd�cska azonnal megsimogatta tenyer�t apr� ez�stsz�rnyaival, �s mintha belef�szkelte volna mag�t ujjai k�z�.

Kil�pett az ajt�n, kez�ben kincseivel, �s tov�bb haladt a sz�k �sv�nyen. M�r sejtette, hogy hov� vezet, s igaza is lett. A s�v�ny hatalmasra t�gult, majd hirtelen v�get �rt, egy nagy mez�n. A meleg �gy megcsapta, hogy meg kellett t�maszkodnia a bokorban, nehogy eld�lj�n. A ny�lt terepen egy sz�pen kidolgozott, �m kisebb kviddicsp�lya helyezkedett. P�zn�i is alacsonyabban �lltak, mint egy profi p�ly�n, �s a lel�t�t is k�t sor alkotta csak a f�ld�n, de igaz�n kellemes l�tv�ny volt.

Harry l�ba k�z� kapta a Nimbusz 1001-et, �s elrugaszkodott. A sz�l a szabads�g �rz�s�vel csapott arc�ba, �s �gy �rezte, lelke is sz�rnyal. A rep�l�s egy medit�ci�val �rt fel sz�m�ra: megnyugodott, �s v�gtelen �r�m, boldogs�g �radt el ereiben. Sz�ve szapor�n vert mellkas�ban, �s � lehunyta szemeit, ahogy a k�r�ket r�tta. Azt�n – a boldog, feledhetetlen pillanatban – r�j�tt, hogy a cikesz m�g a mark�ban van, elengedte h�t. Hagyott p�r m�ternyi el�nyt az aranyl� foltnak, majd gyors iramban a nyom�ba szeg�d�tt. T�vedett, a Nimbusz 1001 alig ment lassabban, mint az � 2000-se, s�t, �gy hirtelen nem is tudott volna k�l�nbs�get tenni. Az igazs�g az volt, hogy m�r nagyon r�gen rep�lt, �s lassan elfelejtette, milyen a leveg�t szelve sz�guldozni.

Azonban, mikor ujjai r�szorultak a kis labd�ra, odalent egy kellemesen gy�ngy�z�, m�ly kacag�s hangzott fel, s neki fel�llt a tark�j�n a sz�r t�le. �desapja integetett a s�v�nyker�t�s ny�l�s�b�l, majd felki�ltott hozz�.

- Nem is te lenn�l! Anya k�rdezi, hogy nem vagy-e �hes, vagy nem akarsz-e te kipakolni a szob�dban.

- De, igen, mindkett�! – kiab�lt vissza a f�rfinek, majd kecses mozdulattal megfordult, �s lefel� z�gott a f� fel�. �desapja megtapsolta a brav�ros mutatv�nyt, amikor lihegve, de sz�les vigyorral landolt az orra el�tt.

- Ez egyre jobban megy – Harry hagyta, hogy a var�zsl� ism�t megk�colja, majd �tkarolta a v�ll�t, �s kellemes temp�ban s�t�ltak be a s�v�ny al�.

- �r�l�k, hogy itthon vagy – sz�lalt meg mosolyogva apja, �s csillog� szemekkel r�n�zett. – �s szeretn�m, ha tudn�d, hogy b�szk�k vagyunk r�d, hogy megmentetted azt a fi�t. F�leg, hogy ut�lod. Tal�n m�g �n se tettem volna.

Harry j�kedv�be piciny keser�s�g vegy�lt. J�l esett neki a dics�ret, �s nagyon meg is hatotta, de k�zben tudta, hogy Piton �li majd meg azt az embert, aki sz�m�ra ezt a holl�haj� f�rfit helyettes�tette. Gyorsan el�zte a gondolatot, �s elvigyorodott.

Ahogy el�re haladtak, �s ki�rtek a gy�m�lcs�sbe, Harry m�r l�tta, hogy b�k�sen f�st�l�g a k�m�ny, �s m�r ide is �nycsiklandoz� illatok sz�lltak, mire �hesen megkordult gyomra. A h�z h�ts� ajtaj�n mentek be a konyh�ba. A falakat s�rg�ra festett�k, a padl�n feketem�rv�ny lapok simultak egym�shoz, harmoniz�lva a s�t�tbarna b�torokkal. A f�nyes, lakkozott kredencek csak �gy csillogtak a tisztas�gt�l, a polcok roskadoztak a k�l�nf�le bef�ttes�vegek, �s csuprok, kancs�k alatt. A t�glalap alak� helyis�gek a hatalmas, ov�lis faasztal t�lt�tte ki, mely a h�ts� ajt�val szemben �llt, a t�ls� asztalf� m�g�tt pedig hatalmas kandall�ban pattogott a kis par�zs.

�desanyja a t�zhely mellett �llt, �s p�lc�j�b�l szaftot csorgatott egy ed�nybe, szeletelt h�shoz. A leves m�r az asztalon v�rta �ket, h�rom szem�lyre ter�tve. Harry �hesen vetette mag�t a kimer�tett, g�z�lg� �telre, �s egy gyors „j��tv�gyat” ut�n szapor�n kanalazni kezdte. A spagettit�szta minduntalan kics�szott az ev�eszk�zb�l, mire � m�rgesen megragadta, �s a sz�j�ba tette. Sz�lei nevet�s�re sz�gyenl�sen mosolyogva k�rt sz�tlan eln�z�st.
A finom ropog�sra s�lt csirkeh�s, �s a f�ttkrumpli vetekedett Mrs Weasley f�ztj�vel, �s Harry eld�nt�tte, hogy a nagysz�l�k �rtenek t�nylegesen a legjobban a finom �telekhez. K�pzelet�ben mindig ilyennek hitte…

Ev�s k�zben is szapor�n j�rt a sz�ja, de legink�bb hangtalanul. B�k�s pillanat volt ez a kis eb�d, �s Harry jelent�sen lass�tott temp�j�n, hogy min�l k�s�bb legyen v�ge. Sosem t�lt�tt el ennyire bens�s�ges, csal�di perceket senkivel, �s megint belesz�rt sz�v�be a f�jdalom, hogy m�r nagyon r�vid ideig �lvezheti nagysz�lei jelenl�t�t. Ism�t sz�rni kezdett a szeme a szomor�s�gt�l, �s m�gjobban gy�l�lte Voldemortot. Elhat�rozta, hogy kutatni fog a horcruxok ut�n, hi�ba esett �t az id�n, hi�ba van minden m�sk�pp, musz�j valamit megtudnia, legal�bb csak egy kis inform�ci�t, hogy tudja, t�nyleg lehets�ges lenne legy�zni a s�t�t var�zsl�t, ha nem is most, de �vek m�lt�n, Jamesnek, �s Hermion��knek.

Amikor Harry �gy �rezte, nem f�r bele t�bb finoms�g, felt�p�szkodott, �s mosolyogva felfel� intett, jelezve, hogy odafent lesz. Sz�lei boldogan terelgett�k kifele, a jobb oldali ajt�n. Harry szem�gyre vette h�t a h�z t�bbi r�sz�t is.

A keskeny el�szoba folyos�k�nt ny�lt a gy�m�lcs�s fel�, jobb oldalt viszont l�pcs� futott az emelet ir�ny�ba. A konyhaajt�val szemben is ny�lt egy �tj�r�, az vezethetett a nappaliba. A szob�k sz�ne, amennyit l�tott bel�l�k, mindenhol s�rg�snarancs sz�nben szikr�ztak, csak a drap�ria �s a b�torok sz�nei k�l�nb�ztek. Az el�szob�ban p�ld�ul v�r�s sz�nyeg szaladt a l�pcs�re, de a nappali kis r�sz�b�l l�tta, hogy ott az arany, bronzsz�nek domin�lnak.

Felfel� indult, megkapaszkodva a feh�r korl�tban, majd bal fel� fordult, s a fal hamarosan eltakarta az el�szob�t el�le. A folyos� itt vezetett jobbra �s balra is, s hirtelen nem tudta, neki merre kellene mennie. A folyos�n hat ajt� helyezkedett. Bizonytalanul ment bal fel�, �s �vatosan bekukkantott a szob�kba. Az els� ajt� egy vend�gszob�ba vezethetett, mert semmi k�l�nlegeset, vagy szem�lyeset nem hordozott; egy francia�gy, sz�p, pol�rozott b�torok, �r�asztal, �s kis k�nyvespolc, igazi k�nyelem. A k�vetkez� ajt� a f�rd�� volt, melyet v�gig feh�r csempe bor�tott, �s ragyogott a tisztas�gt�l. Harry j�les�en n�zett v�gig rajta, majd vett egy m�ly l�legzetet, �s tov�bb ment.

Bing�. Az utols� ajt� az �v� volt. Szob�j�ban k�t �gy is volt, sejtette, hogy az egyik Sirius� volt. A falakat itt azonban m�r k�kre festett�k, �s s�t�tk�k f�gg�ny�k l�gtak a nagy, gy�m�lcs�sre n�z� ablakok el�tt, szemben az ajt�val. Az alatt �lltak az �gyak, �s az �jjeliszekr�nyek. Az egyikhez m�r odatett�k iskolai holmij�t, �s barna gy�ngybagly�t, akit (m�g Sirius eml�tette valamikor, mikor k�lcs�nk�rte t�le), Heszti�nak h�vott. Harry gyorsan kiengedte a madarat, mire az huhogva elk�sz�nt, �s kireppent a nyitott ablakon.

Az �gyak jobbj�n volt k�t szekr�ny, balon pedig egy nagy �r�asztal k�t sz�kkel, �s egy-egy v�konyabb k�nyvespolccal mindk�t oldal�n. Az �r�asztal jobbj�n �ll�n �szre vette James kor�bbi tank�nyveit, m�g a m�sikon Sirius�t. A fi� t�nyleg itt lakott, �s Harry szinte hi�nyolta most. Szeme k�vette a falak vonal�t, �s az ajt� melletti polcokon �llapodott meg, meg a kis kandall�n. A polcon kviddicskup�k, �rm�k, �s a kedvenc csapat, a Holyheadi H�rpi�k plak�tjai hever�sztek, egy�b k�l�nlegess�gekkel (mini j�t�kosok, kit�z�k, z�szl�k tal�ltak rajta helyet).

Diszkr�ten le�lt a bal �gyra, �s s�hajtva v�gigd�lt a paplanon. A plafonon megl�tta a csill�rt, melyr�l �vegcikeszek �s mini �vegsepr�k l�gtak le csilingelve. Nevetett, �s megcs�v�lta a fej�t. Nagyon megkedvelte a szob�t, �s j�les�en n�zel�d�tt k�rbe, majd hamarosan pill�i lez�rultak, �s � �lomba mer�lt, ahol Harryk�nt, sz�leivel, �s nagysz�leivel csever�szett a nappaliban, majd egy z�ld villan�s ut�n rokonai kicsavart v�gtagokkal hevertek mellette, �vegesen, r�m�lten meredve r�.

Harry kiss� ny�zottan riadt fel egy fuvallatra. M�r a hatodik est�j�t t�lt�tte sz�leivel, de �lmai kiss� betegesek voltak, �s nem pihent t�l sokat miattuk. Most �pp Siriust nyelte el egy s�t�ni kacaj…

A nyitott ablakhoz poroszk�lt, �s a p�rk�nyra k�ny�k�lt. Hi�nyzott neki bar�tja, mert – b�r kellemes �rz�s volt rokonaival lennie – m�giscsak Siriusszal tudott bolondozni… vagyis val�sz�n�leg… de minden esetre besz�dt�m�juk t�bb volt. Elgondolkodott, vajon mi lehet a fi�val, �s kiss� sz�gyellte, hogy m�g nem �rt neki. T�prengve fordult vissza a szob�ja fel�, majd �r�asztala fi�kj�hoz s�t�lt, kih�zta, �s el�vett egy kisalak�, t�glalap t�kr�csk�t. Let�r�lte r�la a maszatokat, majd kimondta:

- Sirius!

Egy p�r pillanatig semmi nem t�rt�nt, majd saj�t, barna szem� t�k�rk�pe (amit kicsit rosszul esett neki l�tni) hom�lyoss� v�lt, �s fodroz�dva Sirius arc�v� alakult. A fekete haj� fi� �l�nken csillog�, de igen szomor� szemekkel n�zett vissza r�, ajkai azonban rem�nyked�en h�z�dtak kicsit f�le fel�. Harry r�vigyorgott bar�tj�ra.

- Szia! Fel�bresztettelek?

- Nem, nem aludtam – suttogta a fi�, majd halv�nyan viszonozta v�gre mosoly�t. – Mi �js�g? J�l vagy?

- H�t, ahogy eln�zem, jobban, mint te – jegyezte meg aggodalmasan. – De nagyon hi�nyzol. Hol vagy most?

- A lak�somban – Sirius hangj�n �j �rzelem csengett, a b�szkes�g. Harry csod�lkoz�an felvonta szem�ld�k�t.

- T�nyleg? H�t m�r vett�l is? �s, nem akarsz megh�vni?

- L�tni szeretn�d? M�g nincs berendezve – szabadkozott sz�gyell�sen bar�tja, majd Harry b�sz b�logat�s�ra megvonta a v�ll�t, �s megadta a c�met. Kapva-kapott az alkalmon, �s sietve fel�lt�z�tt. Valahogy sejtette, hogy Sirius nemigen ehetett mostan�ban, ez�rt miel�tt a kandall�ba sz�rta volna a konyh�ban a Hopp-port, mag�hoz vett n�h�ny zseml�t a kamr�b�l, meg vajat, z�lds�get �s n�mi vajs�rt, �s azzal megrakodva �llt a z�ld t�zbe. Ut�lta az utaz�s eme m�dj�t, de tudta, hogy hoppan�lni m�g csak most fognak tanulni majd. �gyh�t, k�nytelen-kelletlen, de gyomorforgat�an p�rg�tt egy darabig, majd v�ratlanul egy m�sik kandall�ban �llt meg. Siker�lt nem elesnie, de majdnem elejtette kis c�km�kj�t.

Kil�pett, egyenesen Sirius h�l�j�ba – ez lehetett az, mivel egy matracon ott �cs�rg�tt bar�tja, �s l�d�ja is ott hevert a f�ld�n mellette. A fi� fel�llt, �s seg�tett neki letenni csomagj�t, majd topogva megvakarta f�l�t.

- �hm… h�t… itt fogok lakni – mutatott k�rbe a szob�ban a fi�, majd t�tov�n elvezette �t a kocka alak� szoba bal oldali ajtaja fel�. Harry somolyogva k�vette, �s belesett a v�lla m�g�tt a f�rd�be. Kicsi helyis�g volt, de tartalmazta a legsz�ks�gesebbeket.

- Ez a f�rd�m – mes�lte nagyobb bele�l�ssel Sirius �s izgatottan lesett r�, tal�n, hogy megtudja a v�lem�ny�t. Harry megr�ndul� sz�jjal pillantott vissza r�.

- Nagyszer� – ironiz�lt kuncogva. Sirius j�t�kosan megl�kte, s m�r � is vigyorgott. A szemben l�v� ajt� m�g�tt egy kis konyh�t, vagy annak a hely�t tal�lta. A harmadik, a k�z�ps�, meg m�r a bej�rat volt. Sirius visszament a matrachoz ledobta mag�t, majd k�rd�, �s igen �hes szemekkel meredt Harry csomagj�ra.

- Egy�l, neked hoztam – huppant mell�, s nekid�lt a hideg falnak. A s�t�tben is l�tta a h�l�s mosolyt bar�tja arc�n, azut�n a fi� lelkesen nekiesett a zseml�knek. Eln�zve moh�s�g�t, Harry agg�dni kezdett.

- Mikor ett�l utolj�ra?

Sirius kiss� lass�tott, majd lehajtotta fej�t.

- �gy k�t napja egy fagyit – suttogta a fi�, �s f�l�nken feln�zett r�. Harry gyomra g�rcsbe r�ndult.

- Mi�rt nem j�tt�l �t hozz�nk eb�dre? – ez�ttal m�r � is csendesen besz�lt, a megr�k�ny�d�st�l.

- Azt hittem, nem akarod… - Sirius v�rakozva figyelte, s�t�t szeme megint �l�nken csillogott.

- Jaj, Tapmancs – s�hajtott, kis h�j�n felnevetve a komikus, m�gis borzalmas helyzeten. – Dehogy is… nagyon szerettem volna. S�t, szeretn�m, ha ezt a nyarat m�g egy�tt t�lten�nk. Egyed�l szar kviddicsezni.

Sirius kuncogott, �s majdnem megfulladt, de Harry er�sen h�tba v�gta, megmentve bar�tja �let�t.

- Sz�val, elj�ssz? Nem b�nod meg – kacsintott cinkosan a fi�ra. Az f�le m�g� t�rt egy hossz� hajtincset, �s egy f�lmosollyal v�laszolt.

- Legyen, de csak, ha a sz�leid…

- Ugyan, mi�ta probl�ma ez? – legyintett �l-bossz�san Harry, �s megl�kte Sirius v�ll�t. – Te n�lunk laksz m�r egy ideje, nem vend�gk�nt. Nincs abban semmi, ha megint megjelensz. �res a szob�m n�lk�led, csak r�d v�r.

- Rendben – Sirius megragadta az egyik vajs�rt �s egy mozdulattal kinyitotta. – Bevallom, te is hi�nyozt�l. Meg…

- Remus? – komolyodott meg Harry, �s elkeseredetten pislogott az elcs�gged� Siriusra. – Besz�lhetn�l m�r vele. Szerintem � is akarja.

- Nem tudom… - Sirius a vajs�r�sdug�val j�tszott. - … Nem tudom, mit mondjak.

- Az igazat… vagy, hogy bocs�nat – javasolta Harry csendesen. – Szerintem mondjuk az el�bbi lenne a jobb.

- Csak az a baj… - bar�tja elford�totta fej�t, �s megremegett. - … James, �n… van valami, amit m�g nem tudsz r�lam. �hm…

- Nyugodtan mondd meg – b�ztatta a fi�t Harry, �s k�v�ncsian mell� cs�szott, hogy �tkarolhassa. Sirius szaggatottan s�hajtott.

- Meg fogsz undorodni t�lem – bicsaklott el hangja. Szemeivel elm�ly�lten vizslatta remeg� ujjait. Harry sajn�lkozva megszor�totta �ket, �s igyekezett a legkedvesebben, legny�ltabban n�zni r�.

- Nem fogok – �g�rte. – Mondjad csak!

Egy m�sodpercig szinte v�gni lehetett a cs�ndet. Harry rem�nykedett benne, hogy v�gre megtudja, milyen indokkal t�rt�nt, ami t�rt�nt. Sirius lassan kib�kte.

- Szeretem �t – suttogta tomp�n. – Szeretem Remust… szerelemmel. Meleg vagyok.

Harry elcsod�lkozott a vallom�son, �s a viccel�d�s jeleit kereste a meggyt�rt arcon, �m ilyesmit nem tal�lt. Agya egy pillanat alatt mozg�sba lend�lt, �s az inform�ci�t illesztgette a j�v�ben t�rt�n� esem�nyekbe, helyzetekbe… Sosem l�tta m�g Siriust, feln�ttk�nt sem ilyen komolynak. Elgondolkodott, mit kellene v�laszolnia, hamarj�ban �sszeszedte mag�t, �s halv�nyan mosolyogva reag�lt.

- Nem baj, �n nem tartom visszatasz�t�nak – Sirius hitetlenkedve tekintett fel r�, szinte megd�bbenve. – �s azt hiszem, Remus sem tartan� annak. B�r… valami�rt nem esik le, ez hogy j�n ahhoz, hogy majdnem meg�letted Pitont, vagy mi�rt ut�lod.

- Az�rt… mert hajt Holds�pra – Sirius elfintorodott, Harry pedig ny�k�gve meredt a fi�ra. Na, ez m�r neki is sok volt. Azonnal vizualiz�lta a kiss� elhom�lyosult, g�rbe orr�, fekete haj�, id�s Piton k�p�t, �s elk�pzelte, ahogy � �s Remus… Kiss� megborzongott.

- De… – habogta elkerekedett szemekkel. – Pipogyi? A mi Holds�punkra? A te Holds�podra? Ez biztos?

- Igen – b�lintott keser� mosollyal Sirius, �s neh�zkesen s�hajtott. – �s �n meg… f�lt�keny vagyok. Iszony�an. Pipogyi randit akart k�rni t�le, hallottam, amikor a sz�veg�t pr�b�lgatta motyor�szva… �n meg beijedtem, hogy Remus esetleg elfogadja.

- Az ki van z�rva – nevetett fel Harry, szinte m�r k�ts�gbeesetten. Nem, Piton �s Remus nem… soha. Akkor ink�bb m�r Sirius. – Remus ugyan nem gy�l�li annyira, de nem hinn�m, hogy randizna Pipogyusszal.

- Velem sem – motyogta Sirius. – Nem fog elj�nni velem sehova. Ezek ut�n… De nem mondhatom meg neki. �s te se mondd el, l�gyszi!

- Nem tartom ugyan j� �tletnek – vonta fel szem�ld�k�t Harry m�g az enyhe sokkos st�diumban, majd f�radtan b�lintott. – De persze nem sz�lok. Ez a te dolgod, nem az eny�m.

Sirius meghat�dottan pislogott r�, majd megfeledkezve mag�r�l, �t�lelte �t. Harry �rezte, mennyire megk�nnyebb�lt bar�tja. Val�ban nem tal�lta undor�t�nak Sirius �rzelmeit, maga sem tudta mi�rt, �s elgondolkozott, tapasztalt-e valamilyen jelet az id�s Remuson, hogy szerelmes volt-e Siriusba. Erre nem tudott mag�nak egy�rtelm� v�laszt adni, mert nem t�lthetett olyan sok id�t a f�rfi �s keresztapja t�rsas�g�ban, hogy r�j�tt volna. B�r � rem�lte, hogy k�t bar�tja esetleg egym�sra tal�l, mert szerinte �gy esetleg siker�lne m�gis valahogyan j� ir�nyba terelni – csak egy icipicit – a j�v�t.

Miut�n p�r szaggatott s�haj ut�n Sirius elhajolt t�le, �gy d�nt�ttek, ideje egy j�t aludni, �s �sszeszedt�k a fekete fi� kev�s holmij�t, behaj�tottak egy kis Hopp-port a kandall�ba, �s hazamentek a Potter-h�zba.

Az, hogy Sirius megjelent a h�zban az �jszaka k�zep�n, senkit nem lepett meg. S�t, anyja boldogan �lelgette meg a megszeppent fi�t, �s megh�vta magukkal egy kis kir�ndul�sra, Sk�ci�ba. Ez Harryt is meglepte, hiszen sz�lei egy sz�val sem eml�tett�k neki, hogy utat terveznek. Egy�ttal halv�ny rem�ny l�ngolt fel benne, hogy tal�n, teljesen v�letlen�l megtud valamit az egyik horcruxr�l. Ez persze hi� �br�nd volt, de az�rt rem�nykedett. Sirius is meg�r�lt a kir�ndul�s lehet�s�g�nek, �gy teljes izgalomban v�rt�k a j�v� hetet.

Mivel sz�leinek a munkahely�kre kellett menni�k (apj�nak a miniszt�riumba, anyj�nak a Szent Mung�ba), Sirius �s � teljesen egyed�l maradtak. Sokat kviddicseztek, robban�s snapszliztak, nevetg�ltek Pitonon, �s a Tekerg�k T�rk�p�t b�ng�szt�k. Ez ut�bbi igen m�k�s volt, kuncogva figyelt�k, ahogy nagy n�ha �sszetal�lkozik p�r tan�r, �s �r�lt mes�ket alkottak, hogy mi t�rt�nhet k�z�tt�k. Siriust n�ha ugyan elfogta a rosszkedv, �s n�ha legsz�vesebben �r�kat besz�lt volna Remusr�l, de akkor Harry gonoszkodva Lily�rt kezdett s�hajtozni, mire Sirius bosszankodva megdob�lta p�rn�val. Ron�kat meg igyekezte elfelejteni…

V�g�l el�rkezett kir�ndul�suk napja is, �s �k �s�tozva vonultak le a konyh�ba. Hajnalban kellett kelni�k, ami nehez�kre esett, mivel �tlag legkevesebb d�lig elszuny�k�ltak, �gyhogy most m�g alig l�ttak ki a fej�kb�l. Sz�lei m�r elk�sz�tett�k uzsonn�ikat, �s fel is k�sz�ltek az utaz�sra, �m a k�t fi� nyafogva ragaszkodott a reggelihez, �s Harry k�v�t is k�rt. Ez meglepte sz�leit, de csak v�llat vont, �s azt motyogta r�szokott az iskol�ban.

Azt�n – �gy f�l kilenc fel� – Sirius �s � be�ltek az aut�ba, �s�tozva, de m�r felett�bb izgatottan. Harry vigyorogva leskel�d�tt ki az ablakon, �s megl�tta az �vegen kettej�k t�k�rk�p�t. M�r megszokta. Megszokta, hogy James arca n�z vissza r� a t�k�rb�l, hogy az � orr�t vakargatja, �s lassan kezdett elhom�lyosulni eml�keiben, nem csak saj�t �br�zata, de Ron�, Hermion��, Ginny�, Neville-�, Lun��… Tonks�… ahogy teltek a hossz� hetek, elfelejtette, milyen volt vel�k veszekedni, vagy vel�k nevetni; egy�tt harcolni az �let�k�rt, a horcruxok�rt. M�r csak Sirius, Remus �s igen, �s Peter voltak, az anim�gia, a bolondoz�s, a gondtalans�g, �s felel�tlens�g.

R�n�zett Siriusra. A fi� olyan �lmosan pislantott vissza, hogy kuncogva neki kellett d�lnie. Sirius is a v�ll�ra hajtotta a fej�t, k�zben anyja magyar�zott valamit lelkesen, de nem hallotta. Azon gondolkodott, hogy a m�ltj�ban is szerelmes volt-e Sirius Holds�pba, norm�lis-e, ha �gy alakulnak ezek az apr�s�gok. Ett�l v�ltozott a j�v�, vagy nem? N�ha elt�prengett rajta. Remusr�l valahogy egyre jobban nehez�re esett elk�pzelni, hogy valaha is �sszej�tt volna Tapmanccsal, f�leg, hogy Tonksot kezdte szeretni. Nem nagyon mert messzemen�en k�vetkeztetni, de �gy �rezte. Persze sosem lehet tudni. Mindenesetre nem botr�nkoztatta volna meg, ha a k�t fi� m�gis �sszej�nne, eg�szen kieg�sz�ten�k egym�st… Sirius vads�ga, �s Remus visszafogotts�ga.

Elaludhatott, mert megriadt egy d�ccen�st�l, �s fel�bresztette Siriust is, aki a v�ll�n szund�tott. �s�tva n�ztek ki az ablakon, �s teljesen ismeretlen mez�k, dombok t�rultak szemeik el�. Harry gyorsan kid�rzs�lte szem�b�l az �lmot, �s nekinyomta orr�t az �vegnek.

- Ott vagyunk m�r? – t�relmetlenkedett a felsejl� hegyet vizslatva. Sirius szorosan m�g� z�rk�zott, hogy � is kil�sson. Anyja nevetve kotor�szni kezdett kis h�tizs�kj�ban, s k�t, szendvicset adott nekik, amire moh�n r�vetett�k magukat Siriusszal.

- Nem, m�g nem vagyunk, de m�r csak egy �r�cska. Majd megl�tj�tok, milyen sz�p helyre megy�nk. Csak azt sajn�lom, hogy ap�d…

- A muglik kir�ndul�sai sokkal izgalmasabbak! – ki�ltott szenved�lyes-felh�borodva apja, mire � gonoszkodva kacagott. T�nyleg szakasztott Mr Weasley. Sirius alig tudta elfojtani kit�r� nevet�s�t, mik�zben a var�zsl� belelend�lt a muglik t�boroz�si szok�sainak taglal�s�ba.

- …�s ny�rson s�tnek, sim�n t�zzel, �s ez ak�r �r�kig is eltarthat. �s gyuf�val gy�jtj�k meg a t�zet is! K�zzel vernek s�trat, meg vad�sznak! Egy bottal szoktak, l�ttam m�r, bel�gatj�k a v�zbe, �s hamarosan egy halat h�znak ki…

- Az a hal�szat – jav�totta ki vigyorogva Harry, majd gyorsan hozz�tette. – M�g Peter mes�lte. �s a horg�szbotra egy zsineget akasztanak, �s egy horogra tesznek csalit.

- Nah�t! – Apja szeme izgatottan kerekedett el, �s majdnem lehajtott az �tr�l, mert h�trafordult fi�hoz. – �s mit mondott m�g? Besz�ltetek a televizi�l�r�l?

- Telev�zi�… �hm… asszem eml�tett valamit, de m�r nem eml�kszem pontosan – Az�rt Sirius el�tt sem akart lebukni, de annyira �r�lt, hogy �r�met okozhatott apj�nak, hogy igyekezett min�l t�bbet elmondani a muglik zavaros vil�g�r�l. – Valami nagy doboz, amiben kis emberek szaladg�lnak, �s olyan, mint a sz�nh�z… vannak t�rt�netek, �s a t�rpeemberek azokat j�tssz�k el.

Sirius g�rcs�sen kuncogott mellette, nem vette �szre, hogy csal�s van a dologban, �gy � belelend�lve t�rsalgott apj�val a h�t�kr�l, a mos�g�pekr�l, a f�ny�r�kr�l �s a goly�stollakr�l.
�pp azt ecsetelte, hogy a tollb�l egy kis goly�cska juttatja a tint�t a pap�rra, �gy, hogy forog a toll v�g�ben, ahogy a pap�rra �r, amikor egy utols� kanyarral egy tiszt�s sz�l�re hajtottak, majd v�ratlanul meg�lltak.

� �s Sirius rak�ta m�dj�ra pattantak ki az aut�b�l, �s teljesen �nfeledten rohantak a hatalmas f�tenger fel�. Elfeledkeztek Voldemortr�l, a sulir�l, a k�t�tts�gekr�l, �s kacar�szva hemperegtek a s�r� gazok k�zt. Sirius belecsimpaszkodott, �s ler�ntotta a kem�ny, forr� f�ldre. Ny�gve-nevetve d�rzs�lte meg h�ts�j�t, �s megcsapkodta bar�tja fej�t. Sirius hamarosan lefogta kezeit, �s gy�nge birk�z�sba kezdtek. Harry persze cs�fos kudarcot vallott, a v�get nem �r� kuncog�s sem seg�tett neki a nyer�sben. Sirius kifulladva d�lt le mell�, de � is fel-felnevetett, ahogy kapott leveg�t.

- Ha ki�lt�tek piszkos kis v�gyaitokat, seg�thetn�tek nek�nk felverni a k�t s�trat! – kiab�lt messzir�l anyja hangja. L�tta, hogy Sirius tekintet�n egy m�sodpercre enyhe p�nik fut v�gig, majd a fi� vigyorogva talpra sz�kkent, �s egyetlen mozdulattal felr�ntotta. Harry m�g azon az ijedt tekinteten volt elakadva, ez�rt csak nehezen �rz�kelte, hogy bar�tja a kocsi fel� h�zza.

Miut�n mag�hoz t�rt a m�ly t�preng�sb�l, igyekezett kivenni r�sz�t a munk�b�l, �s nagyon pr�b�lta leplezni, hogy nem igaz�n j�rt m�g t�borozni. Egyetlen egyszer t�rt�nt, a Kviddics Vil�gkupa d�nt�j�n, ahol egy kis tiszt�son v�rakoztak a meccs elej�ig, majd a m�rk�z�s ut�n a s�traikba fek�dtek le: � Ron�kkal �s a t�bbi Weasley-fi�val egy lakban, m�g Ginny �s Hermione k�l�n s�trat kaptak. Keser�en elh�zta a sz�j�t. Nem szerette, ha esz�be jutottak bar�tai. Csak szomor�s�got okozott a sok sz�p eml�k, hiszen soha nem l�tja m�r �ket.

- Egy tr�f�n t�r�d ennyire a kobakod, �gas pajt�s? – somford�lt mell� Sirius. Harry megrezzent a hangj�t�l, ahogy visszat�rt a – sz�m�ra val� – �letbe. Fekete bar�tja eg�szen k�zel hajolt hozz�, �s �gy suttogott neki, nehogy a gyuf�n vitatkoz� sz�lei meghallj�k.

- �jjel tehetn�nk p�r k�rt a k�rny�ken, nem? – vetette fel a fi� a hegyre pillantva. – Kereshetn�nk rejtett alagutakat.

- Roxfort-agy� – kuncogott fel Harry, hogy leplezze feszeng�s�t az �tlet ir�nt. – Te m�r mindenhov� rejtett alagutakat l�tsz?

- Hajt a k�v�ncsis�g, �s a tud�sv�gy – vigyorgott csintalanul a fi�, �s belet�rt fekete haj�ba.

- Tud�sv�gy? Volt neked olyanod valaha is? Eleve gondolkodnod sincs mivel – g�nyol�dott j�t�kosan Harry, �s elsompolygott a durc�skod� bar�tja el�l, miel�tt az nekiugrik.

- Agancsfej – v�gott vissza Sirius morogva, majd nyelvet �lt�tt r�, �s beszaladt elk�sz�lt lakr�sz�k libeg� ajtaj�n. Harry felh�borodottan k�vette, de miel�tt szem�gyre vehette volna s�trukat, egy p�rna landolt kem�nyen az arc�ban. Tomp�n felny�g�tt, azt�n megragadta a p�rn�t, �s visszaadta az �t�st, �m Sirius k�sz�lt r�, �gy az �sszecsap�d� anyagok tolles�t z�d�tva r�juk szakadtak sz�t.

- Alig vagyunk itt negyed �r�ja, �s m�r a berendez�st puszt�tj�tok? – dugta be fej�t apja a bej�raton, �s mosolyogva n�zet a f�ld�n elter�lt fi�kat. Harry ker�lt megint alulra, Sirius pedig lenyomta v�llait. Vigyorogva t�p�szkodtak fel, majd k�vett�k a var�zsl�t ki. A t�z m�r ott pattogott a s�tor el�tt, �s anyja fejcs�v�lva akasztott f�l� egy �st�cske vizet, hogy felmeleg�tse.

- D�lut�n bebarangoljuk a k�rny�ket – Apja lehuppant a f�ldre, �s megpaskolta, jelezve „fiainak”, hogy �ljenek le �k is. Sirius sz� n�lk�l lehuppant, Harry viszont ink�bb �desanyj�hoz ment, aki a nagy, fonott kos�rral vesz�d�tt, ugyanis nem tudta kiemelni az aut�b�l. A boszork�ny h�l�san n�zett r�, majd elkomorodva csattant f�rj�re, aki k�zben halk besz�lget�sbe m�lyedt Siriusszal.

- Nem tudom ugyan, a fiad kit�l �r�k�lte az udvariass�g�t, de benne t�bb van, mint benned, Josh.

A holl�haj� var�zsl� �rtatlanul pislogott fel�j�k, majd meghuny�szkodva hozz�juk l�pett, de m�r feleslegesen, hiszen Harry kiemelte a neh�z kosarat a csomagtart�b�l. Apja bocs�natk�r�en meg�lelte anyj�t, aki haragosan cs�p�re tette a kez�t, �m m�rge egy szempillant�s m�lt�n m�r messze j�rt, ahogy f�rje l�gyan megcs�kolta. Harry tapintatosan elfordult a p�rt�l, �s megl�tta Siriust, aki viszont furcs�n szomorkodva rajzolgatott a f�re. Harry ismerte m�r ezt a n�z�st, tudta, hogy Remus-hi�ny okozza, ez�rt ledobta mag�t bar�tja mell�, �s kedvesen a f�l�be susogott.

- Nem b�nom, menj�nk �jjel alagutakra vad�szni.

Sirius szeme pajkosan felcsillant, mintha mi sem t�rt�nt volna.

Harry azt hitte, az esti programb�l m�gsem lesz semmi. D�lut�n begaloppoztak az erd�be, �s a hegyet megker�lve, felkerestek egy h�s viz� forr�st a k�zelben, de k�zben persze kerget�ztek, hemperegtek, nevetg�ltek, �gyhogy mire visszafel� indultak a patakocsk�t�l, m�r j�csk�n elf�radtak. Sirius – term�szetesen - igyekezett meg�rizni m�lt�s�g�t, �s nem elaludni �llva, de nehezen ment neki, s Harry is �rezte, hogy kih�zta a szabad leveg�.

A vacsor�t a csillagok �s a kis t�z f�ny�n�l k�lt�tt�k el, csendesen az �lmoss�gt�l, majd a fi�k hamar eln�z�st is k�rtek, �s visszavonultak s�trukba. Sirius bed�lt a saj�t �gy�ba, s azonnal hortyogni kezdett, � viszont m�g beslisszolt a kis f�rd�be, mely a s�tor mell�klete volt, �s megmosakodott. Enyhe b�ntudat m�g mindig mardosta, mik�zben j�les�en mer�lt a p�rn�j�ra, tudta, hogy a hely, az �lm�ny nem �t, hanem az igazi Jameset illetn�.

Nem aludhatott �t percet sem, legal�bbis � �gy �rezte, mikor Sirius b�k�d�s�re �bredt. A fi� szeme �l�nken csillogott a s�t�tben, �s Harry egy �s�t�st elnyomva �lt fel, s biggyesztette orr�ra szem�veg�t.

- Mi van? Rosszat �lmodt�l, Tapi?

- Nem, Agancsfej – vigyorgott a sr�c, mire Harry igyekezett cs�ny�n n�zni (b�r �sszeragadt szemei, �s a szok�sosn�l is k�cosabb haja nyilv�n elvett a komolys�gb�l). – �jjel van, �s az alagutak v�rnak!

Harry felny�g�tt, de ismerte m�r annyira bar�tj�t, hogy tudja, �gyse hagyja b�k�n, m�g nem megy bele a m�k�ba. Csendesen kisomford�ltak h�t s�trukb�l, �s kim�rt l�ptekkel elhaladtak sz�lei lakhelye el�tt. Amikor ki�rtek a vesz�lyes z�n�b�l, fut�snak eredtek az er� fel�, k�zben Harry azon fil�zott, minek is kellett ebbe beleegyeznie. Kez�t egyfolyt�ban var�zsp�lc�j�n tartotta, �s megk�nnyebb�lt a tudatt�l, hogy azt Jamesk�nt is haszn�lhatta m�r.

Sirius lelkesen v�gtatott egy darabig, alig �rte utol, majd lassan felfel� kezdtek barangolni, �s hamarosan kil�ttak a f�k teteje f�l�tt. Harry l�tta odalent sz�lei s�tr�t, �s megmagyar�zhatatlan kellemetlen �rz�s ker�tette hatalm�ba. Mereng�s�b�l Sirius rikkant�sa z�kkentette ki.

- Itt van valami!

Harry fel�l�nk�lten sietett p�r m�terrel feljebb bar�tj�hoz, �s �thajolt v�lla felett. Egy nagy, a szikl�ba v�jt �reg t�tongott el�tt�k, s enyh�n lefel� vezetett, a hegy belsej�be tal�n. Sz�ve szapor�n kezdett verni, �s �rdekl�dve meresztette szem�t a s�t�t lyukba. Sirius el�vette p�lc�j�t, �s bevil�g�tott. Sajnos �gy sem l�ttak sokkal t�bbet a m�lybe vesz� alag�tb�l. Egym�sra pillantottak.

- Lemegy�nk? – susogta izgatotts�gt�l remegve Sirius, �s rem�nykedve, l�zasan csillogott szeme. Harry t�pel�dve fordult a lyuk fel�, �, ha tehette volna, vagy, ha a saj�t idej�ben lett volna, akkor val�sz�n�leg sarkon fordul, �s ennyiben hagyja az alagutat. �m most furcsa k�v�ncsis�g sz�llta meg, ami tal�n James l�ny�b�l maradt test�ben, s r�ragadt Sirius lelkesed�se is. Szapor�n dobog� sz�vvel b�lintott, majd fejjel el�re bele is mer�lt a ny�l�sba.

El�g sz�k volt, �s enyhe klausztrof�bi�t is �rzett mag�ban t�le, de hamarosan a lefel� vezet� �t kisz�lesedett, �s egyenesbe fordult. Ott gyorsan fel�llt, �s meggy�jtotta p�lc�j�t. Sirius ny�gve m�szott mell�, �s � is kiegyenesedett, b�r feje kicsit s�rolta az alag�t mennyezet�t.

- �s most? – n�zett sz�t Harry tan�cstalanul. – Jobbra, vagy balra?

- Menj�nk balra – mutatott Sirius az alag�t elkanyarod� v�g�be. Na, Harry Potter, j�l belekeverted magad – s�hajtotta mag�ban, majd megindult Siriusszal az alag�ton.

A talaj, nem t�l meredeken, de lejtett, �s �k a falban kapaszkodtak, nehogy a lepotyogott k�vekt�l megcs�sszanak, �s leguruljanak. Sirius izgatottan lihegett a nyak�ba, �s arr�l susogott, hogy tal�n megtal�lt�k a koboldok titkos rakt�rhely�t, amit az aurorok – titokban ugyan – m�r h�napok �ta keresnek mindenfel�. Harry nem hangoztatta negat�v n�zeteit, ink�bb hegyezte f�l�t, h�tha meghall valamit. P�lc�ik nem vil�g�tottak be hossz� utat, ez�rt � k�tszer olyan �vatosan topogott.

�m hi�ba volt �vatos. Annyira el�re fel� figyeltek, hogy nem vett�k �szre a hirtelen meredekk� v�l� j�ratot, �s Harry, aki el�l haladt, r�l�pett a leveg�re. Mire tudatosult benne, hogy ez bizony g�z, m�r a h�ts�j�n sz�nk�zva sz�guldott lefel�. Tenyer�t hasztalan tette volna a f�ldre, egyr�szt, mert jobb keze g�rcs�sen markolta elaludt var�zsp�lc�j�t, m�sodr�szt a lend�lete i akkora volt, hogy bal tenyere csup�n lehorzsol�dni tudott, majd eszel�sen l�ktetni, �s persze az sem seg�tett, hogy Sirius ott sz�nk�zott m�g�tte, s�t, sok esetben alatta. Harry m�r �pp kezdte feladni a rem�nyt, sz�ja sz�tlan ki�lt�sra ny�lt, amikor �lepe iszonyatos puffan�ssal egy teljesen v�zszintes r�szen landolt.

Sirius er�teljesen v�g�dott h�t�nak, �s � arccal el�re bukott, kis h�j�n bet�rve az orr�t. Szem�vege azonban persze lerep�lt r�la, �gy semmit nem l�tott, pedig m�r volt f�ny az alag�tban. Felny�g�tt, mert Sirius teljes hossz�ban rajta fek�dt, �s kezdett fulladozni. A fekete fi� ny�gve lehempergett r�la, s ny�sz�r�gve tapogatta meg szebbik fel�t. Harry gyorsan begy�jt�tte szem�veg�t, �s k�zben sziszegve �llap�totta meg, hogy elt�rhetett p�r bord�ja. Amint feln�zett, megfeledkezett viszont legnagyobb gondj�r�l is.

Egy t�gas veremben �lltak, �s nem messze egy ajt�nak haszn�lt lyuk t�tongott. Onnan t�zf�ny sz�r�d�tt ki, �s valami meghat�rozhatatlan morajl�s, vagy morg�s. Harry �s Sirius m�r ink�bb ijedt, mint k�v�ncsi tekintetet v�ltott, majd csigalass�s�ggal, f�j� tagokkal a ny�l�shoz araszoltak, �s ben�ztek. Sirius halkan felny�g�tt, � pedig �rezte, hogy arc�b�l kifut a v�r.

�talakult v�rfarkasok marakodtak egy v�gtelen hatalmas �regben. El�g m�lyen voltak hozz�juk k�pest, �m egy j� sz�les j�rat vezetett felfel�, egyenesen hozz�juk, �gy Harry semmi j�ban nem rem�nykedett. A v�rfarkasok nemr�g v�ltozhattak �t, mert friss v�r szennyezte bund�jukat, �s m�g kiss� f�jdalmasan von�tottak, �m m�r el�g ellens�gesen m�regett�k fajt�rsaikat. Borzongva ford�totta el szem�t, keresve valami menek�l�si �tvonalat, amerre kijuthatn�nak – ugyanis ahonnan j�ttek, ott �k val�sz�n�leg nem tudnak felm�szni, �s ha a v�rfarkasok �szre veszik �ket, akkor idej�k sem lesz r�.

A k�vetkez� pillanatban majdnem felki�ltott meglepet�s�ben, de az nem lett volna szerencs�s. Egy csap�sra megfeledkezett a besti�kr�l, tekintete r�tapadt a verem t�ls� v�g�ben magasod� f�ldkupacra, azon is egy pill�rre ki�ll�tott aranyserlegre. A fali f�kly�k, �s heveny�szett t�zhelyek l�ngjai megcsillantak az apr� poh�r fel�let�n, k�t v�kony f�l�n, �s az eg�szet k�r�lvev�, ez�st�s ragyog�son. Harry agy�ban egyetlen mondat lebegett: Nekem kell az a poh�r!

A horcrux azonban el�rhetetlen volt sz�m�ra, hiszen �t kellett volna galoppoznia a sok felt�zelt, �hes bestia k�z�tt, r�j�nni milyen ez�sth�l�t tett k�r� Voldemort, feloldani, majd kis�t�lni egy lyukon, amit m�g meg is k�ne tal�lni. Megragadta Sirius karj�t, �s beljebb h�zta. Odalent az egyik farkas felszegte nedvesen csillog� orr�t, �s szimatolt. Harryn lassan eluralkodott a p�nik, l�tva, hogy egyre t�bb vad�llat szagl�szik a leveg�ben, s hamarosan fel�j�k forgol�dnak.

- �t kell alakulnunk – lehelte Siriusnak, aki reszketve meredt a f�vez�rnek t�n�, s�t�tbarna �llatra, melynek h�t�n egy sz�les feh�r s�v futott v�gig, eg�szen a fark�ig. A fekete haj� fi� �szre sem vehette a serleget, nem is tudhatta volna mi az. Kiss� k�b�n b�lintott r� szavaira, mikor a vez�rfarkas is forgol�dni kezdett. �m a nagy h�tr�l�s k�zben nem figyeltek, merre l�pnek, �s v�letlen�l nekir�gtak egy k�vet a falnak. A kis csattan�s el�g volt, hogy a v�rfarkasok �v�ltve rohanni kezdjenek fel�j�k felfel� az emelked�n.

Harry p�nikolva igyekezett felid�zni az anim�gus-ig�t, de nehezen jutott esz�be, mert m�g csak k�tszer haszn�lta. Sirius m�r r�g �talakult, mire � felt�p�szkodott a f�ldr�l, �s menek�l�re fogt�k a dolgot. Nem mertek h�tra pillantani, de tudt�k, hogy a v�rfarkasok elvesz�thetik az illatukat, ha nem l�tj�k, merre szaladnak. El�rt�k a helyet, ahol becsattantak, de Sirius szaladt tov�bb egyenesen, s Harry – kicsit lehajtva agancsos fej�t – gondolkod�s n�lk�l k�vette. Az �letben marad�s �szt�ne fell�ngolt benne, szarvask�nt ez m�g j�l is j�tt neki, mert �tlagon fel�li energi�kat mozg�s�tott benne. Siriusban azonban nem a menek�l�s kerekedett fel�l, hanem a ragadoz�khoz m�lt� harc-�s v�rk�v�nat.

A fekete kutya ugyanis megfordult, megv�rta, m�g � elv�gtat mellette, szinte fel sem fogva, mi t�rt�nik, majd fog�t vicsor�tva, morogva v�rta be a farkasokat. Harry r�m�lten torpant meg, �s bar�tja fel� fordult. Az alag�tban m�r felt�ntek a ny�lcsorgat� besti�k, b�r l�tszott rajtuk, hogy nem �rtik a helyzetet. Fajt�rsuk viselked�se m�gis ingerelte �ket, s tal�n a birtokl�si v�gy tehetett r�la, de meg akart�k mutatni neki, mi a jutalma, ha a ter�let�kre mer�szkedik. Lassan beker�tett�k - a m�r ink�bb ny�sz�t� - Siriust. �vele nem t�r�dtek.

Harry k�ts�gbeesve fordult az alag�t v�ge fel�, s nem messze halv�nyan dereng�, ez�st�s f�nyt l�tott: a Holdat. �jra Sirius fel� fordult, aki fark�t beh�zva, megal�zkod�n �s reszketve h�z�dott �ssze a j�val nagyobb, vadul vicsorg�, n�ha fel� lend�l� v�rfarkasok el�tt. Harry r�gt�n �szrevette, hogy � van el�nyben, ugyanis magasabb volt a farkasokn�l, �s rendelkezett egy m�retes aganccsal is, melynek hegyei roppant �lesek, �s sz�r�sak voltak…

Egyetlen kecses sz�kken�ssel Sirius, �s a besti�k k�z� vetette mag�t, majd a meglep�d�tt vadak fel� dobta fej�t, �s figyelmeztet�en dobbantott pat�s l�b�val. A vez�rh�m h�tr�lt egy l�p�st. Harry azonban nem el�gedett meg ennyivel, �s mivel �gy �rezte, megragadta a gyepl�t, agancs�val oldalba kapta a tan�cstalan v�rfarkast, �s �thaj�totta t�bb t�rsa feje felett. Addigra a farkasok m�r a f�ldh�z lapulva, retteg�ssel szemeikben h�tr�ltak el�le, s mikor egy feld�h�d�tt l�p�st tett fel�j�k, ny�sz�tve menek�lni kezdtek oda, ahonnan j�ttek.

Harry megv�rta, m�g elt�nnek a szeme el�l, majd gyeng�den megtasz�totta a f�lelemt�l dermedt Siriust. A fekete kutya lassan mag�hoz t�rt, majd megfordult, �s sebesen a holdf�ny fel� rohant. Harry k�vette. Ugyan azt �gy ut�lag csod�lta, hogy a l�tsz�mf�l�nyben l�v� ragadoz�k megijedtek egy szarvast�l, de csak �r�lni tudott, hogy megmenek�ltek.

J� messzire szaladtak a hegyt�l, mire vissza mertek alakulni. Sirius holts�padtan zih�lva futott mellette, s sejtette, hogy � se n�z ki jobban, r�ad�sul enyh�n f�zott – ruh�i elvesztek az alag�tban, Sirius�val egy�tt.

Megl�tt�k a s�traikat, de egy�ntet�en el�bb a saj�tjukba mentek, hogy fel�lt�zzenek, azt�n kiab�lva �bresztett�k fel a Potter-sz�l�ket. Harry nem eml�tette, hogyan ker�ltek �k a hegyre, vagy pontosan mi t�rt�nt, de el�g volt egy pillant�s r�m�lt �br�zataikra, �s a sz�ra, hogy v�rfarkasok, azonnali hat�llyal berekesztett�k a t�r�t, egy p�lcaint�ssel �sszecsomagoltak, �s bepattantak a kocsiba. Anyja �t k�zben is azt pr�b�lta kiszedni bel�l�k, mit l�ttak pontosan, �s hogyan menek�ltek meg (az �gy t�nt nem lepte meg egyik�ket sem, hogy elcsatangoltak), de hamarosan felhagyott vele, l�tva a k�t feh�r, reszket�, f�radt fi�t. Harry �s Sirius v�ltottak egy megk�nnyebb�lt pillant�st, s egym�sra d�ltek. Miel�tt Harry is elaludt volna, m�g t�prengett egy sort, hogy hogyan tudn� James�k tudom�s�ra hozni, hogy az egyik horcrux a sk�ciai v�rfarkasveremben van. Azut�n belemer�lt egy nyugtalan �lomba, melyben Siriust megmarta egy n�gyl�b�, feh�r h�t� bestia.

Sz�lj hozz� te is!

N�v:
E-mail c�m:
	Amennyiben megadod az email-c�medet, az el�rhet� lesz az oldalon a hozz�sz�l�sodn�l.
Hozz�sz�l�s:
Az�rt, hogy ellen�r�zhess�k a hozz�sz�l�sok val�dis�g�t, k�rj�k �rd be az al�bbi k�pen l�that� sz�t. Ha nem tudod elolvasni, a friss�t�s ikonra kattintva k�rhetsz m�sik k�pet. �rd be a fenti sz�t:

S�g� M�g nincs hozz�sz�l�s.