James nagyokat s�hajtozva �lt az eldugott kis kunyh� ablak�ban. A s�t�tben a morajl� tengert kutatta a k�zelben, de a Hold f�nye egy felh� m�g� b�jt, s csak nagy n�ha csillant meg a hull�mokon.

Tonks temet�se ut�n zsibbadt sz�vvel, kelletlen�l j�ttek el Londonb�l, szinte menek�lve, nehogy a miniszter, vagy Mrs Weasley v�letlen�l meg tal�lja akad�lyozni �ket. Ez csak m�gjobban nyomasztotta Jameset. Sosem volt ilyen bez�rts�g �rzete, mintha b�n�sk�nt k�ne bujk�lnia, holott nem is volt az… de � mag�t egyre jobban annak �rezte. Elhozta mag�val Ginnyt �s Ront is, majdnem a hal�lukat okozva, folyamatosan vesz�lybe sodorva, �s Tonksszal is olyan sz�rnyen viselkedett… az eg�sz Remuson csattant. Tudta, hogy miel�tt elj�ttek, Mrs Weasley k�ny�rg�tt bar�tj�nak, hogy ne buzd�tsa a gyerekeket erre az �tra, s amikor megtudta, hogy bizony fogja, �s vel�k tartana, a boszork�ny mag�b�l kikelve ord�tott p�r sort a felel�tlens�g�r�l. Ez nagyon rosszul esett Remusnak, mert ha valaki, � volt az, akit soha nem lehetett felel�tlennek nevezni.

�s persze ott volt Tonks elveszt�se. Remus ugyan �gy t�nt, t�ltette mag�t a megr�zk�dtat�son, �s talpra �llt, n�ha m�g most is l�tta elgyeng�lni, p�r f�jdalmasan visszatartott k�nnycseppet elengedni… Sz�rny� volt l�tnia ezt. Hib�snak �rezte mag�t, �gy �rezte, � tehet r�la, hogy Tonks ott harcolt az �len… Tal�n a boszork�ny azt hitte, az�rt haragszik r�, mert nem bizony�totta be el�gg�, hogy Voldemort ellen harcol, hogy k�zd az igazs�g��rt, ��rt�k, Remus�rt, �s �gy akarta megmutatni, bebizony�tani, hogy igenis, k�pes r�.

Megd�rzs�lte l�ktet� homlok�n a sebhelyet. Mostan�ban furcs�n f�jt neki, �s mikor ezt megeml�tette, Hermione r�m�lten elmagyar�zta, hogy a heg val�j�ban egy �sszek�t� kapocs Voldemort elm�j�hez. Ez annyira megr�m�tette, hogy egy teljes napig elm�ly�lten hallgatott. Tudta, hogy a sebhellyel a s�t�t m�gust �rzi, �s ett�l csak megborzongott. Rem�lte, hogy a var�zsl� nem akarja majd �gy legiliment�lni, mint a t�rsai szerint k�t �ve, mert akkor majdnem nagy baj t�rt�nt… a j�slat kis h�j�n Voldemort kez�be ker�lt, �ltala… Harry �ltal, aki sajnos t�l nemes, �s b�tor volt, ez�rt egy v�zi� hat�s�ra a hal�lfal�k k�z� s�t�lt, hogy kimentse Siriust…

Nagyon hi�nyzott neki bolondos bar�tja, b�r sejtette, hogy m�r soha nem lenne ugyanaz az ember, ha egyszer hazajutna a saj�t test�be. �rezte mag�n, hogy kezd megkomolyodni, nem is volt nagyon v�laszt�sa, mivel a val� �let sajnos nem engedte �t, nemhogy bolondozni, de megnyugodni, vagy ak�r csak mosolyogni sem. Sirius, b�rcsak itt lehetn�l, pajti!

Ginny l�pett hozz� a s�t�tben, amit�l j�csk�n megrezzent, azt�n h�tra d�lt a l�ny �lel�s�be.

- Mondd, Ginny, mi�rt hoztalak magammal? – tett fel egy r�g�ta esed�kes k�rd�st, �s folytatta a semmi b�mul�s�t, amit az ablakon t�l figyelhetett meg.

- Mert nagyon sokat gy�zk�dtelek – kuncogott a l�ny f�l�be, �s megsimogatta karj�t, amit�l j�les� borzong�s futott v�gig rajta. – Mindenf�l�ket bevetettem, hogy v�gre beleegyezz.

- K�pzelem – b�gta, s kicsit jobb kedvre der�lve felsand�tott a l�ny mosoly�ra. – Bel�led b�rmit kin�zek. De �n mi�rt egyeztem m�gis bele?

- Ut�nad j�ttem – vont v�llat a l�ny, mire James szeme elkerekedett. – Ugyanis nem gy�ztelek meg, de elsz�ktem a Roxfortb�l Lun�val �s Neville-el… �s akkor m�r k�nytelen volt�l magad mellett tartani, nehogy Voldemort elkapjon.

- Nem is akarom – morogta �jra el�g letargikusan James, �s s�hajtva a kezeit kezdte fix�rozni. – Legsz�vesebben elk�lden�lek valami j� t�voli helyre, ahol nem �rhet utol a keze… �s �n meg ehelyett �nz� vagyok. Mert ugyanakkor azt akarom, mindig itt legy�l velem, �r�kre az eny�m legy�l… Ginny! H�zasodjunk �ssze!

A v�r�s haj� l�ny h�pogott d�bbenet�ben, ahogy James szinte k�ts�gbeesetten fordult el�, hogy megragadhassa kezeit.

- Tudom, hogy nem �gy szeretn�d, �s tal�n t�l hirtelen, de sosem tudhatjuk, mikor kell… Ha t�l�lj�k ezt az eg�szet, lesz rendes esk�v�nk is, de nem biztos, hogy… tal�n m�r nincs r� annyi id�nk. Gyere hozz�m, k�rlek, kelj�nk egybe!

Ginny elhom�lyosult szemekkel b�mult r�. �sszeszorult a torka, tudta, hogy ezzel v�rnia kellett volna, de �gy �rezte, ez a sebhelyes f�jdalom jelent valamit, valami rossz dolgot, �s megr�m�lt, hogy az �lete nem �gy �r majd v�get, ahogy � szeretn�. M�gis, szinte m�r hallotta, hogy „ – Te nem vagy eszedn�l, Harry! Pont most gondolsz ilyesmire? Pont, mikor Tonks meghalt, pont…”

- Rendben – jutott el f�l�be a halk szavacska. Hitetlenkedve felkapta fej�t, �s Ginny k�nnyes arc�ra n�zett. A l�ny mosolygott, �s megsim�totta az � arc�t.

- M�r azt hittem, err�l is nekem kell meggy�zn�m – kuncogott szerelme, �s egy lenge cs�kot hintett sz�j�ra. – Ugyanis r�g�ta szerettem volna m�r hozz�d menni, csak… nem tudom, azt tal�ltam volna romantikusnak… vagy legal�bb megfelel�nek, ha te k�rsz meg. Viszont ne �rts f�lre, ha az kellett volna, �n is feltehettem volna a k�rd�st, ak�r mindenki el�tt, hogy ne menek�lhess a v�lasszal.

James sz�v�t megmelengette a vallom�s, �s megk�nnyebb�lten, felszabadultan, s m�r majdnem boldogan �lelte mag�hoz – imm�r menyasszony�t. Nem hitte volna, hogy Ginny t�nyleg ennyire szereti, hogy mindent feladna �rte… ��rte, mint James�rt, hiszen val�sz�n�leg �szre vette, hogy nem olyan, mint r�gen… de �gy is szerette. �gy is kellett neki. R�gen sosem t�r�d�tt a l�nyokkal, akik a Roxfortban k�r�l�tte, vagy Sirius k�r�l s�nd�r�gtek, nem vette komolyan �ket, �m tal�n az�rt, mert nem is �rzett m�st ir�ntuk, csak v�gyat.

Ginnyvel minden m�s volt. Ez m�r t�bb mint, amit Lily ir�nt �rzett, m�r nem is eml�kezett arra a m�sik v�r�sre, nem is �rdekelte igaz�n olyan szempontb�l… Ginny kellett neki, de �gy, mint m�g soha senki.

- Holnap – suttogta Ginny, �s elhajolt t�le, hogy elsz�ntan a szem�be n�zhessen. – Holnap akarom. Itt, a tengerparton.

- Tal�lnunk kell valakit holnapig, aki elv�llalja, hogy egybekelt minket – r�ncolta a homlok�t James, mire Ginny arc�n egy hatalmas mosoly ter�lt sz�t.

- �n m�r tudok valakit… vagy valakiket.

- Kiket? – vigyorodott el a fi�, �s kezdte sejteni, hogy azok a bizonyos szem�lyek m�r valahol itt �csorognak a k�zelben, ugr�sra k�szen.

- Majd holnap megl�tod – somolygott r� cinkosan Ginny, cs�kot nyomott arc�ra, �s fellibegett aludni. James sz�ve forr�n dobogott… p�r �ra m�lva megn�s�l! � is felfel� vette az ir�nyt a kis kunyh�ban, �s annyira elvak�totta a szerelem, hogy �szre sem vette a s�t�t sarokban �ll� alakot.

James m�g hajnalban fel�bredt. Ginny keltette, �s izgatottan r�ngatta ki az �gyb�l.

- M�g azel�tt, hogy a t�bbiek megtudj�k – magyar�zta a l�ny, �s kis c�km�kj�b�l egy gy�ny�r�sz�p d�sztal�rt hal�szott el� – szerelme t�nyleg mindenre k�sz�lt, s m�g a b�r�ndj�t sem volt rest t�rt�g�tani miatta. James agg�dva szeml�lte meg saj�t ruh�it, melyeket mind val�sz�n�leg att�l a k�v�r unokatestv�rt�l �r�k�lt, �s nagyon rem�lte, hogy akadnak kev�sb� viseletes, vagy v�letlen�l �nnepi �lt�z�kei, amiket esetleg mag�val is hozott. �m Ginny akkor egy v�szonzs�kot dobott fel�je. �rtetlen�l vett ki bel�le egy fekete b�rsonytal�rt.

- Fred hozta – kacsintott r� kuncogva. James szeme elkerekedett.

- Fred az ikerb�ty�d, nem? – Megv�rta Ginny b�logat�s�t, majd a l�ny beslisszolt a f�rd�j�kbe, hogy fel�lt�zz�n. – Hogy ker�l ide?

Ginny mondott valamit, de a csukott ajt�n �t alig hallatszott, kiab�lni meg nem akart, �rthet� okokb�l, �m a k�vetkez� pillanatban kidugta fej�t, �s pironkodva maga el�tt tartotta az ajt�t.

- Menj el�re, a tengerparton van egy kisebb szikl�s r�sz! – utas�totta izgatottan a l�ny, �s bocs�natk�r�en r�n�zett. – Vagy hagyjalak megmosakodni?

- Ha neked j� vagyok �gy, akkor nem �rdekes – h�zta vigyorra sz�j�t, s menyasszonya is kuncogott. – Akkor majd j�ssz?

- Igen. Fred�k a szikla m�g�tt v�rnak r�d.

James egy gyors puszit nyomott szerelm�nek, majd lesunnyogott az emeletr�l, �s siker�lt hangtalanul elhagynia a kis kunyh�t. Az id� m�r j�val melegebb volt, mint mikor belecs�ppent �let�be, de a k�d nem nagyon oszlott el most sem. James nesztelen�l l�pkedett a f�k ment�n, b�r n�ha megreccsent talpa alatt egy-k�t gally. �t k�zben, a fel nem kelt nap sugarait keresve, azon t�prengett, vajon mit sz�ln�nak �j bar�tai, ha �rtes�ln�nek a v�ratlan esk�v�r�l, amin r�szt sem vehettek. Enyhe lelkiismeret furdal�st �rzett miatta, de tudta, hogy Ron is kiakadna, Remus meg tal�n elszomorodna, ha l�tn�, hogy a szerelm�vel van…

A tenger s�s permetet szit�lt arc�ba, enyhe sz�llel sz�llt fel� a v�z, a halak, a s� illata. Arc�t a k�k messzes�g fel� ford�totta, ahol hamarosan el�bukkan a s�rga g�mb, �s tal�n felmeleg�ti egy kicsit a k�d�s leveg�t jobban is.

M�r l�tta p�r m�terre mag�t�l felsejleni a s�t�t, v�z �ltal koptatott, �les szikl�kat. Nem utalt r� semmi, hogy ott, a szikla m�g�tt � ma megn�s�l… Megn�s�l�k! Hihetetlen!

�s milyen kellemes gondolat. Ha valaki neki azt mondja egy �ve, hogy alig a tizenhetedik �let�ve ut�n m�r �ssze is k�ti mag�t egy l�nnyal, h�t biztos meg�tkozta volna az illet�t. Persze, akkor m�g azon is r�h�g�tt volna, hogy beleker�l a fia �let�be.

D�dolgatva, s kiv�telesen egy picit j�kedv�en l�pkedett tov�bb. Megpr�b�lt nem gondolni m�sra, csak a mostra, elfelejteni Voldemortot, a j�slatot, a hal�lt, a saj�t v�gzet�t… az esk�v�j�n j�l akarja mag�t �rezni, azzal a szem�llyel, aki hetek lefoly�sa alatt m�lyebben f�rk�z�tt a sz�v�be, mint b�rki. Kicsit ugyan levett szerelmes andalg�s�b�l, hogy r�gi bar�tai, �s sz�lei (akikre most m�r nagysz�l�kk�nt kell tekintenie) nem lehetnek itt… de meg kellett tanulnia, hogy �rt�k hi�ba szomorkodik. Am�g nem sz�l senkinek a testcser�r�l, vagy mir�l, addig ugyan nem fog visszat�rni… �m most el�sz�r nem is akart.

Megtorpant a gondolatra. Ha tehetn�, val�ban nem menne vissza? Val�ban az �j, kiss� szesz�lyes bar�tait, a vesz�lyes �letet, �s Voldemortot v�lasztan� a Tekerg�k helyett, Lily, �s sz�lei helyett?

A v�lasz �gy egyszer�en ezekre igen. Val�ban nem akarna m�r egy sz�rnyen felel�tlen, s�t, szinte �lomvil�gban lebegni, ahol mindenkit csak megb�ntani tudott. �s ahol nincs ott Ginny, meg ez a feln�tt, megkeseredett, de h�s�ges �s b�tor Remus, hogy a t�bbiek vak kitart�s�r�l sz� se ess�k. Sirius is ilyen volt ugyan, de � nem lehetett vele… meghalt, miel�tt �jra lehetett volna.

Egy pisszen�s vonta ki elm�ly�lt gondolataib�l. M�r a szikla k�zel�ben j�rt, l�ba bes�ppedt a homokba, s n�ha kicsapott a hull�m bok�j�ra, el�ztatva nadr�gja sz�r�t, �s kis h�j�n a karj�n lifeg� tal�rt is. A szikla rejtek�b�l, egy v�r�s haj� fiatalember b�mult r�. Szepl�i beter�tett�k eg�sz arc�t, szeme pajkosan csillogott, le sem tagadhatta volna, hogy Weasley-ivad�k. Kiss� b�tortalanul l�pett a b�v�helyre, s �gy szembes�lhetett a f�rfi t�k�letes hasonm�s�val is.

- Hell� – vigyorgott r� az egyik, �s megr�zta kez�t. – �n vagyok Fred. � meg George. Anya mes�lte, hogy nem eml�kszel r�nk…

- De az�rt ne f�lj t�l�nk…

- Nagyon…

- Nem harapunk…

- Csak kicsit, eg�sz kicsit…

- �s mi tartjuk nektek az esk�v�t – fejezte be George. James ez id�ig k�z�tt�k kapkodta fej�t, elk�pesztette, hogy milyen fesztelen�l eg�sz�tik ki egym�s mondatait, �m az utols� mondatra felkapta a fej�t. Nem kellett magasra n�znie, az ikrek nem hasonl�tottak a langal�ta Ronra, ink�bb z�m�kebb testalkattal rendelkeztek, de tal�n �pp emiatt �rezte kicsit zavarban mag�t. Az � nyurga alakja szinte elt�rp�lt az ikrek� mellett.

- Azt hittem, hogy ehhez hivatali szem�ly sz�ks�ges – jegyezte meg k�v�ncsian f�rk�szve a fi�k arc�t. Azok ugyan�gy vizslatt�k �t.

- Mindegy, ki csin�lja, a l�nyeg, hogy a jegyesp�r beleegyezzen…

- �s persze, hogy a kiv�lasztott szem�ly az alapszint� var�zstud�ssal rendelkezzen – legyintett Fred, �s megigaz�totta m�rv�nyz�ld tal�rja nyak�ban a fekete csokornyakkend�t. A m�sik fi� is pont olyan ruh�t viselt, hogy m�g v�letlen�l se k�nny�ts�k meg m�soknak, hogy felismerj�k, melyik�k kicsoda.

- �s… nem fogtok kiher�lni, vagy ilyesmi, ami�rt…

- Dehogyis – vigyorodtak el az ikrek, amit�l a kellemetlen bizonytalans�g g�rcse felold�dott benne. A csib�szes kunkorral sz�juk sark�ban az ikrek t�nyleg hasonl�tottak Siriusra, vagy Peterre p�ld�ul. A fi�k, m�g h�guk meg nem �rkezett, a boltjukr�l besz�ltek, a var�zsvicc boltr�l, melyet Harry finansz�roz�s�val siker�lt alap�taniuk. James vigyorogva, s n�ha hitetlenkedve hallgatta, mik�zben mag�ra �lt�tte d�sztal�rj�t, �s megmosta arc�t, hogy mi mindent alkottak m�r az ikrek, �s elhat�rozta, hogy egyszer, ha minden rossznak v�ge lesz, ben�z az �zletbe, noha Fred morogva elmes�lte, hogy az �p�letet majdnem teljes eg�sz�ben sz�trombolt�k az ott harcol�k. James �s a fi�k egy ideig taglalgatt�k a csat�t, de azt�n k�nos, �s szomor� csendbe mer�ltek. Fred �s George is ismert�k Tonksot, �s �ket is nagyon megviselte a boszork�ny hal�la, �gy nem nagyon er�ltett�k tov�bb a t�m�t.

Ginny alig negyed �ra m�lt�n meg�rkezett. Hossz� haj�t kontyba fogta tark�j�n, aranysz�n� d�sztal�rja csill�mlott a r�zsasz�n, s egyre f�nyesed� �gbolt alatt. Karjai csupaszon maradtak volna, de a l�ny mag�ra ter�tett egy �tl�tsz�, feh�r kend�t. Nem sminkelte t�l mag�t, �pp csak egy kis arcpiros�t�t tett pofij�ra… de �gy csak m�g gy�ny�r�bb volt. A term�szetess�g �radt eg�sz l�ny�b�l, s James eg�szen el�rz�keny�lt.

A l�ny boldogs�gt�l sug�rz� arccal pislogott r�, �s elpirulva karolt bele. Fred kezdett bele egy r�vid, �m tartalmas kis besz�dbe, melyben j� eg�szs�get, gazdags�got k�v�nt, majd fel is tette a k�t k�rd�st, k�l�n�sebb felvezet�s n�lk�l, hogy azel�tt v�gezhessenek, miel�tt bar�taik r�j�nnek, mi t�rt�nt.

- Harry James Potter! Akarod-e az itt megjelent Ginerva Weasley-t hites feles�ged�l? �vod-e j�ban, rosszban, eg�szs�gben, betegs�gben, �s a t�bbi, m�g a hal�l el nem v�laszt?

- Akarom – hallotta meg saj�t, hat�rozott hangj�t, de k�zben csak szerelme arc�t l�tta maga el�tt. Ginny is �t figyelte, pill�it kiss� leeresztve, s �r�mt�l csillog� szemekkel.

- Ginerva Weasley! Akarod-e az itt megjelent Harry James Pottert hites f�rjed�l? �vod-e j�ban, rosszban, eg�szs�gben, betegs�gben, �s a t�bbi, m�g a hal�l el nem v�laszt?

A nap els� sugara kivillant a horizont al�l, �s megvil�g�totta a szerelmesen egym�sra mosolyg� p�rt, mik�zben Ginny meghatott hangon, de magabiztosan v�laszolt.

- Akarom.

- Ezennel h�zast�rsaknak nyilv�n�talak benneteket! �s igen, megcs�kolhatod az ar�t! – vigyorogta el mag�t a hosszan (k�r�lbel�l �t percig) tart� komolys�g ut�n Fred, majd a tan�, akiben George-ot tisztelhettek meg, al��rt egy tekercs pergament a szikl�ra t�maszkodva. James ek�zben r�pke cs�kot adhatott �jdons�lt, k�nnyez� feles�g�nek, azt�n � is al��rta nev�t a pap�rra, �t pedig Ginny k�vette.

H�t f�rj lett. A keble dagadt a b�szkes�gt�l, ahogy �t�lelte a l�nyt, akit szeretett. �r�lt, hogy v�gre megt�rt�nt, pedig olyan hihetetlen volt. Fred �s George megittak vel�k egy poh�rka m�zbort, amit a fi�k hoztak, majd �sszeszedt�k kis c�km�kjukat, �s sajn�lkozva, hogy ilyen hamar b�cs�znak, egy k�zfog�s ut�n egy pukkan�ssal elt�ntek.

James �s Ginny egym�sra mosolyogtak, �s k�zen fogva indultak el a kunyh� fel�, �m a szikla m�g�l kil�pve, a k�nek t�maszkodva ott tal�ltak, egy fekete d�sztal�ros alakot, aki m�g elb�jhatott az �rny�kban, a nap csak kicsit �rt el fel�je. R�m�lten megrezzentek t�le, de az idegen el�r�bb l�pett.

Remus somolyogva, j�l f�s�lten, �s szokatlanul j�l �lt�z�tten (azaz kiss� kopott, de j� �llapot�, s�t�t tal�rban, �s sz�p csokornyakkend�vel) l�pett el�j�k, zsebre tett jobb kez�t James fel� ny�jtotta, aki bizonytalanul elfogadta azt.

- Ha most azt hiszitek, haragszom – kezdte a var�zsl�, �s meg�lelte Ginnyt. -, akkor a v�laszom nem. Nagyon boldog vagyok.

James �s Ginny egy csod�lkoz�, de igen megk�nnyebb�lt pillant�st v�ltottak, majd felszabadultan egy�tt vigyorogtak a barna var�zsl�val. James el se hitte, hogy vele t�rt�nik. A sz�m�ra egyik legfontosabb ember elfogadta, amit akartak.

- Csak az zavar, hogy nem mondt�tok el �nk�nt – tette hozz� szomork�s arckifejez�ssel. James elh�zta sz�j�t, �s bocs�natk�r�en n�zett fel�, mik�zben h�rmasban elindultak vissza a kunyh� fel�.

- Azt hitt�k, f�jna l�tnod… - kezdte halkan, majd zavartan elhallgatott, de Remus s�hajtott.

- Lehet… egy picit igen. De semmi p�nz�rt nem hagytam volna ki, hogy a hozz�m legk�zelebb �ll�k egym�sra tal�l�s�t megn�zhessem. F�j a hi�nya… zsibbaszt valami a lelkemben, de… az nagyon boldogg� tesz, hogy ti itt lehettek egym�snak, �s felel�s d�nt�seket is hoztok a saj�t �r�m�t�k�rt. Nem tudom, meddig tarthat, hiszen Tonksszal se �gy gondoltuk… viszont ez a kis id� aj�nd�k volt sz�momra. �s nagyon boldogg� tesz, hogy ti is �t�lhetitek, amit �n.

- Megk�rhetlek, hogy ne sz�lj err�l Ronnak? – fordult a f�rfihoz Ginny kis, aranyos fintort v�gva.

- Persze – r�ndult meg bar�tja sz�ja sarka. James m�g k�nnyebbnek �rezte mag�t, s h�l�san pislogott Remusra.

- K�sz�n�m, S�p… akarom mondani…

- Nevezhetsz S�pinak – hunyorgott r� furcsa, tal�n der�s, tekintettel a var�zsl�, majd egy fintort v�gva hozz� tette: - Rem�ltem, Sirius nem mes�lte el neked, hogy ap�d ezt a becenevet aggatta r�m.

James kif�jta az eddig bent tartott leveg�j�t, �s szapor�n b�logatott. Kis h�j�n elsz�lta mag�t. Siker�lt el�rni�k a h�zig, �s halkan nevetg�lve bel�ptek az ajt�n… csakhogy szembes�ljenek egy magas, v�r�s fi� d�ht�l remeg� arc�val.

***

M�snap hajnalban Harry f�j� h�ttal �s karokkal �bredt, majd tudatosult benne, hogy Regulus �l�ben nyugtatja a fej�t, �s a fi� az � kez�t szorongatja �lm�ban. �vatosan kelt fel mell�le, s rem�lte, hogy a fi� az eg�sz h�tv�g�t �talussza, mert egyel�re sejtette, hogy nem nagyon merne besz�lni vele…

Az, hogy megtudta, a sr�c val�ban hal�lfal� lett, elvileg nem bor�totta volna ki, de annyira rem�nykedett, hogy Regulus el�bb megmondja; rem�lte, hogy m�g el�tte sz�l neki, �s a j�v� megv�ltozik. K�l�n�s m�don a fi�t most m�g kicsit k�zelebb is �rezte mag�hoz, mint a mindig mogorva �s s�rt�d�keny Siriust. �s majd’ bele�r�lt, hogy nem v�ltoztathat, hogy nem tud v�ltoztatni, mert ak�rmit tesz, �gyis ugyan�gy t�rt�nik majd minden.

Adott egy nagytes�s puszit a forr� homlokra, majd kih�tr�lt a gyeng�lked�r�l, �s az �led� kast�lyban felfel� vette az ir�nyt. R��bredt arra is, hogy m�g kviddicstal�rja van rajta, ez�rt szapor�bban igyekezett a – tal�n m�g �res – klubhelyis�gbe.

Nem volt ilyen szerencs�je, csup�n egy csepp: Remus tart�zkodott a kerek helyis�gben. A kandall� el�tt �cs�rg�tt, egy takar�val a v�ll�n, �s a t�zbe b�mult. Harry agg�dva, s meglehet�sen �rtetlen�l ment oda hozz�.

A barna fi� r�emelte borosty�n szemeit, majd megreszket� ajkakkal ink�bb �l�be ejtette pillant�s�t. Nem tudta nem �szre venni, milyen s�padt, s mennyire karik�s a szeme a sr�cnak.

- Ugye nem amiatt a dolgozat miatt gubbasztasz itt? – k�rdezte kedvesen mosolyogva, �s le�lt Remus fotel�nek karf�j�ra. A barna fi� ker�lte tekintet�t, majd m�gis megsz�lalt.

- Ne haragudj, arr�l el is feledkeztem – motyogta sz�gyenkezve. – Nem az�rt… James, te… mit tenn�l, ha… Lily arra k�rne, fek�dj le vele, mik�zben tudod, hogy sosem fog szeretni?

Harry szem�ld�ke magasan a homlok�ra ugrott, �s pr�b�lta �sszerakni a kirak�s darabk�it. Megk�sz�r�lte a tork�t.

- Nos… lehet, hogy nagyon f�jna k�s�bb, de megtenn�m, ha ezzel egy picit is elfelejthetem, hogy ki vagyok, mi vagyok… Mi�rt?

- Semmi, csak… - Remus elkeseredetten vett egy fel�letes leveg�t. - … az van, hogy… van valaki, aki… sz�val, aki tetszik nekem, de tudom, hogy sosem szeretne. �s tegnap este… annyira sz�gyellem, de tegnap kicsit ber�gtam, azt hiszem. �s t�rt�nt k�zt�nk… valami.

- Ki az? – k�rdezte k�v�ncsian, �mb�r sejtette a v�laszt. Remus jelent�sen elv�r�s�d�tt.

- Bocs, de ezt nem szeretn�m elmondani – suttogta elbicsakl� hangon. Harry s�hajtott.

- Nem tudom, Remus. Tal�n, ha m�gis elmondan�d neki, mit �rzel… azt kellene, szerintem. Felmegyek a h�l�ba, rendben? El�gg� elf�radtam.

- Persze, menj csak – motyogta a barna fi�, majd felkapta fej�t. – V�rj csak! Hogy van Regulus?

- Nem jobban, mint tegnap – fintorgott bar�tj�ra, azt�n egy int�ssel felsietett a l�pcs�n.

Elhat�rozta, hogy besz�l Siriusszal, �m a fekete fi� nem volt hajland� megsz�lalni, ha Remus ker�lt a ter�t�kre. Ez betudhat� volt s�rt�d�tts�g�nek is, hogy Harry megint a testv�r�t v�lasztotta, ahelyett, hogy vele bulizott volna a meccs ut�n. Megesett, hogy veszeked�seik nagyon cs�ny�n v�gz�dtek, s�t, egyszer v�letlen�l odavetette egykori bar�tj�nak, hogy a testv�r�vel legal�bb lehet norm�lisan besz�lgetni. Sirius ezen annyira kiakadt, hogy h�rom napig sz�n�t se l�tt�k.

A hangulattal egy�tt az id� is jegesbe fordult. A h�napok fesz�lt napjai csak �gy elr�ppentek mellett�k, s mire �szbe kaptak, m�r a kar�csonyi sz�netr�l besz�lgettek, vagy �ppen azt hallgatt�k, a l�nyok milyen elal�ltan pihegnek a h�rre, hogy a Walpurgis L�nyai nev� egy�ttes megjelenik a kar�csonyi b�lon, melyet Dumbledore az�rt szervez, hogy elterelje a di�kok figyelm�t a vil�g esem�nyeir�l, �s esetleg a kast�lyban is tartsa �ket, ugyanebb�l az okb�l.

Harry viszont nem volt ostoba, �s j�ratta a Reggeli Pr�f�t�t, �gy r�j�hetett, hogy Voldemort imm�r ny�lt h�bor�val fenyeget�zik, s egyre t�bb a hal�leset is. Az elt�n�sek �s furcsa balesetek szint�n gyakoriv� v�ltak, de ezen Harry m�r nem tudott meglep�dni. Sokkal ink�bb megd�bbentette, hogy a Roxfort eddig ennyire mentes volt a r�mh�rekt�l, hiszen n�luk, hatodikban mindenki nyomon k�vette a borzalmas esem�nyeket.

Term�szetesen m�g mindig rengeteg h�zit kaptak, s mostm�r Remus is gyakran tan�cstalanul �ld�g�lt k�nyvei felett, mert rohamosan nehezedtek a tananyagaik. Harry ezt m�g valahogy t�l�lte, de az �jra beiktatott kviddicsedz�sekkel, �s �jjeli j�r�r�z�ssel, fogalma sem volt, hogyan fogja megtanulni azt a sok mindent a vizsg�ira. Lilyn is megmutatkoztak a f�radts�g jelei, de est�nk�nt gyakran s�t�lgattak egy�tt a folyos�kon, �s besz�lgettek mindenf�le sz�p dologr�l – no �s kev�sb� sz�pr�l. A v�r�s haj� l�ny sokszor emlegette a sz�leit, hogy mennyire izgulnak �rte, meg h�g�t is, aki egyszer�en ki�llhatatlan… ezzel m�lyen egyet �rtett.

M�gsem mondhatt�k randinak az ilyesfajta kis egy�ttl�teket, mert nem egyszer Regulus t�nt fel Harry oldal�n, �s �gy b�jt el mellette, mintha � lenne a test�re. Ezt � a legkev�sb� sem b�nta, mivel jobb szerette tudni, mi t�rt�nik a fekete fi�val, s nem arra feleszm�lni hogy Piton, vagy egy�b mardek�ros t�rsai b�ntj�k valami m�don…

Amikor Lily nem tartott vel�k, a fi� mes�lt neki a Roxfortban tartott hal�lfal�-gy�l�sekr�l, melyet a di�kok szerveztek. Ett�l el�sz�r megd�bbent, majd elkomorult – h�t Voldemort m�gis a falak k�z� jutott? M�gsem k�rte meg Regulust, hogy vezesse egyszer oda �t, hi�ba csaphattak volna ki mindenkit �ltala, tudta, hogy �jdons�lt kistes�ja nagy vesz�lybe ker�lne miatta; a hal�lfal� pal�nt�k val�sz�n�leg megbosszult�k volna valahogy az �rul�st. Dumbledore-hoz sem ment, mert akkor meg n�la m�rtja be v�denc�t, hiszen Regulus is a karj�n viselte azt az �tkozott S�t�t Jegyet.

Viszont a gyerek megeml�tette, hogy az anyja nem akarja, hogy kar�csonyi sz�netben haza menjen (tal�n a r�b�zott feladat miatt), �s Piton is sz�z-sz�zal�kig a kast�lyban marad. �t viszont sz�lei s�v�rogva haza h�vt�k, �gy tan�cstalanul keresg�lt megold�s ut�n.

Sz�net el�tt egy h�ttel jutott esz�be a legegyszer�bb, m�gis legkock�zatosabb megold�s. Sirius ugyan nem besz�lt vele, de sejtette, hogy a fi� az �nnepekre nem t�r haza kis lak�s�ba, hiszen m�g j�csk�n berendez�sre szorul, �s k�l�nben is �gy tudta, hogy Remus is az iskol�ban marad kar�csonyozni. Ez volt a szerencs�j�k, meg tal�n, hogy az�ta sem b�k�ltek ki teljesen a fekete fi�val (ami nem kis szomor�s�ggal t�lt�tte el), �gy az a nagyszer� �tlete t�madt hogy megh�vja mag�hoz Regulust. A sr�c elkerekedett szemekkel meredt r�, amikor megeml�tette a tervet, �s kicsit feszengve ugyan, de beleegyezett, hogy vele tartson.

A Roxfort Expressz indul�s�nak napj�n Regulus a nagyterem el�tt v�rt r� l�d�j�val, �s hatalmas macskabagly�val, s kicsit tal�n reszketett is. Harry Lilyvel �s Peterrel az oldal�n s�t�lt le a m�rv�nyl�pcs�n, s addig nem volt hajland� kimenni az udvarra, am�g nem l�tta, hogy Regulus elhoz p�r falat pir�t�st, �s meg is eszi. A fekete fi� v�g�l belet�r�d�tt, beszaladt a nagyterembe, majd hamarosan cs�mcsogva t�nt fel mellette.

A h�, mely december elej�n kezdett hullani, m�r a derekukig �rt, de nem okozott nekik nagy gondot, mivel el�tt�k m�r letapost�k a torlaszt. A t�volabbi kunyh� el�tt megl�tta Hagrid hatalmas termet�t, ami kis sz�r�ssal j�rt a sz�v�ben. A vad�r integetett nekik, s �k mindannyian visszaintettek. Harry egy darabig elmerengett, hogy vajon az apj�nak milyen volt a viszonya Hagriddal, �s nagyon felt�n� lenne-e, ha n�ha lemenne az ismer�s bar�thoz, de Lily szakadatlan csever�sz�se v�g�l is elterelte figyelm�t a vad�rr�l.

Mindannyian egy kup�ba �ltek a vonaton, b�r Peter �s Regulus ink�bb csak hallgatagon meredtek ki az ablakon. Harry csak akkor k�rte meg Petert, hogy ne sz�ljon senkinek Regulus jelenl�t�r�l, mikor m�r b�szen zakatolt alattuk a vonat. Peter szokatlanul s�padtan b�logatott, majd visszamer�lt saj�t kis vil�g�ba, �s meg se mukkant, eg�szen Londonig. Regulus ellenben egy picit megk�nnyebb�ltnek t�nt, �s hamarosan m�r � is bekapcsol�dott a Walpurgis L�nyair�l folytatott cseveg�sbe.

A londoni peronon nem tolongtak t�l sokan, mert nem egy di�k a Roxfortban maradt a b�l j�volt�b�l, �gy hamar kisz�rta apj�t a sz�l�k k�zt. Az �szre vette m�g�tte Regulust, de csak k�rd�n pislantott r�. Lily kiss� megszeppenve mutatkozott be �desapj�nak, majd pirongva nyomott egy puszit az arc�ra (a b�re m�g sok�ig bizsergett ut�na, ahol a l�ny sz�ja hozz� �rt), majd integetve elt�nt valamerre. Apja �szre vette a s�v�r pillant�st, de csak sejtelmesen mosolygott, �s megfogta Regulus csomagjait.

- �s… hol van Sirius? – k�rdezte a f�rfi kifel� menet, mik�zben Peter is ott s�t�lt anyj�val m�g�tt�k. Harry vetett egy gyors tekintetet a lehajtott fej� Regulusra, majd nem t�r�d�m m�don megvonta v�ll�t.

- Megint �sszeveszt�nk – mondta kifejez�stelen�l. Apja h�mm�g�tt, �s a h�romnegyedik v�g�nyr�l a mugli vil�gba l�pett vel�k.

- Most milyen okb�l?

Harry el�bb elk�sz�nt Petert�l is, s csak azut�n fogta �t Regulus reszket� v�ll�t, �s v�laszolt.

- Az �j bar�tom miatt – r�zta meg kicsit a sz�gyenkez� sr�cot, aki h�l�san pislogott fel r�. Apja meg�rt�en, elgondolkozva b�logatott, �s betess�kelte �ket a kocsiba, majd miut�n elindultak, megint megsz�lalt, megt�rve a – picit k�nos – csendet.

- Ha j�l tudom, te Sirius �ccse vagy, igaz, Regulus? – n�zett a fi�ra a visszapillant� t�k�rb�l. Regulus megrezzent, �s �l�be n�zett, de az�rt egy kis b�lint�sra futotta erej�b�l. Harry k�nyelmetlen�l f�szkel�dve v�rta, hogy apja v�gre kib�kje, mit akar.

- Akkor sz�vesen l�tunk – somolygott a f�rfi, mire Harry �s Regulus csod�lkozva �sszen�ztek. Mindketten f�ltek Mr Potter reag�l�s�t�l, mert a var�zsl� nagyon j�l ismerte a Blackeket, akik a legnagyobb j�indulattal sem voltak egy sz�v�lyes csal�d – egy ideig m�g Voldemort n�zeteit is szimpatikusnak tal�lt�k.

- Nem hinn�m, hogy James ennyire rajongana �rted, ha nem lenn�l te is olyan kis csib�sz, mint Sirius – magyar�zta j�kedv�en Josh. – Senkire nem n�zett m�g ekkora szeretettel, Siriuson k�v�l, mint r�d – s�gta m�g meg hangosan Regulusnak, aki elpirult zavar�ban, �s egy meghatott-h�l�s szem� mosolyt villantott fel�, mik�zben � is pr�b�lt nem v�r�s�dni, �s vigyorogni. � ugyan nem mondta volna ki ilyen ny�ltan, hogy szereti Regulust, de v�g�l is t�nyleg �gy volt. Most, hogy apja felh�vta erre a figyelm�t, arra jutott, hogy el sem tudn� k�pzelni, milyen lenne, ha a fekete fi� nem s�nd�r�gne az oldal�n a v�delm�t keresve.

Regulus v�g�l kiss� elunta az els� f�l �r�ban m�g �rdekes, muglis utaz�st a kocsiban (eleinte �rdekes volt sz�m�ra, hiszen � csak a var�zsl�k �ltal haszn�lt k�zleked�si m�dszereket ismerte), �s �s�tva elfek�dt az �l�sen, hamarosan pedig el is aludt. Harry a havas t�jat n�zte, de pillant�sa folyton visszav�ndorolt a szuszog� fiatalra. Sajnos minduntalan esz�be jutott, hogy �j kistestv�re alig �ri meg a nagykor�s�got… ha meg�ri. Nem eml�kezett igaz�n, mit mondott neki keresztapja, mikor halt meg pontosan Regulus, de m�r tudta, hogy nem egy hal�lfal� fog vele v�gezni.

Hermione ny�ron der�tette ki, hogy az egyik horcruxot, Mardek�r Malaz�r med�lj�t a fi� hozta el rejtekhely�r�l… � volt R. A. B. Nagyon nem �rtette ugyan, hogyan szerzett tudom�st a sr�c a horcruxokr�l, �s, hogyan siker�lt meg is tal�lnia egyet, de siker�lt neki, �s a med�l el is pusztult – megtal�lt�k a Black-h�zban Sipor rejtekhely�n, ahol a r�gi, csal�di erekly�ket �rizte meg, Sirius selejtez�-akci�j�t�l. Akkor j�ttek r�, hogy valami nem stimmel, �s Hermione r�j�tt, hogy a B bet� a Black r�vid�t�se, az R-rel kezd�d� nevek a csal�dban pedig nem nagyon voltak, �gy hamar r�akadtak Regulusra.

Eln�zegette a s�padt fi� alv�st�l kisimult arc�t, �s azon t�prengett, hogy vajon m�r most is tud valamit, vagy, majd csak k�s�bb hall meg valamit egy hal�lfal�t�l… Tal�n neki akar majd valahogy megfelelni, �s ez�rt kezd kutatni a horcruxok ut�n. Esetleg Siriust szeretn� visszah�d�tani? �rezte, hogy a sz�v�be belemar a f�jdalom a gondolatra, hogy a gyerek, az � �j testv�rk�je, akit m�r most im�dott – apja szavaival �lve „rajongott” �rte – az �let�t �ldozza Voldemort hal�l��rt. Tal�n nem is lenne olyan rossz �tlet, ha �n is elfelejten�k v�gre szeretni. – gondolta f�sultan, s majdnem felnevetett ezen a mondaton. – Akkor nem f�jna, hogy ennyi embert elvesz�tek, m�g miel�tt meghalok.

Az ismer�s faluba �rkezve finom mozdulatokkal megr�zogatta a szundik�l� fi� v�ll�t, aki �lmosan pislogott p�rat, s l�tszott, hogy hirtelen azt se tudja, hol van. Godric’s Hollow m�teres h�val bor�tott h�zaira kapta csak fel csod�lkozva a fej�t, �s r�gt�n fel�l�nk�lt t�le. Harry kuncogva figyelte, ahogy Regulus �thajol �rajta, hogy az ablaknak nyomhassa orr�t, mely r�gt�n p�r�t k�pzett az �vegen a forr� leveg�vel.

Regulust l�that�an nem zavarta, hogy a h�zukon csak egy emelet van, vagy, hogy a kertben m�g �gy, t�l idej�n is sz�zsz�mra burj�nzanak a n�v�nyek. S�t, mintha �lvezte volna az egyszer�, de nagyon is fest�i l�tv�nyt, a havat, �s �nfeledten pattanva ki az aut�b�l (az ajt�val sok�ig b�bel�d�tt t�relmetlen�l, m�g Harry ki nem nyitotta neki) a magas h�ba vetette mag�t, �s hirtelen h�rom h�angyalt is gy�rtott a kertbe. Azut�n f�lve felpislogott a nevet� Potterekre, �s kiss� elv�r�s�dve k�sz�l�dott fel, s�r�n k�rve bocs�natokat. Harry v�laszul visszal�kte a feh�rs�gbe, gyorsan lehajolt, �s egy h�goly�t dobott a fekete, csod�lkoz� sr�c fel�.

Reg felh�borodva viszonozta az �t�st, de k�zben egyre jobban elkalandoztak a h�ts� kert fel�, elfeledkezve a csomagokr�l. Harry k�m�letlen maradt, mert elhat�rozta, hogy boldogg� teszi bar�tja els�, igazi kar�csonyi sz�net�t. Siker�lt egy fa m�g� b�jnia, s Regulus nem vette �szre, hogy m�g� lopakodott, mert �ppen egy nagyobb fajta goly�t gy�rt elm�ly�lten. Harry elkapta h�tulr�l a derek�t, amit�l a fi� kisl�nyosan felvis�tott, majd ezt k�vette cincog� nevet�se, ugyanis hideg kez�vel csiklandozni kezdte has�t a kab�t alatt.

- Neh… el�g… - ny�gte k�t g�rcs�s kuncog�s k�z�tt.

- El�g? Mi�rt, szerintem m�g meg sem kaptad, amit �rdemelsz – mosolygott r� fentr�l Harry, �s m�g v�letlen�l sem adta fel a csikiz�st. �ldozata leveg� ut�n kapkodva fetrengett ujjai alatt.

- Mi folyik ott? James, meg�l�d azt a szeg�ny gyereket! – ny�lt ki a h�z h�ts� ajtaja, �s Mrs Potter figyelte mosolyogva bolondoz�sukat. Am�g Harry egy pillanatra feln�zett r�, �s integetett neki, Regulus egy v�ratlan r�g�ssal leter�tette mag�r�l, �s f�l� t�rdelt. Egy m�sodpercig m�g leveg�t sem kapott az �t�d�s erej�t�l, azt�n m�r csak azt vette �szre, hogy Reg lefogja kezeit, �s diadalmasan vigyorog r�. Nem is l�tta ezzel a gesztussal soha, mellyel m�g jobban hasonl�tott Siriusra.

- Vizes a szem�veged – t�j�koztatta a fi�, s alig tudta visszafojtani nevet�s�t. Harry bebandzs�tott, de nem l�tta a v�zcseppeket – viszont Regulus kacagva g�rnyedezett felette, �s ez�rt m�r meg�rte. Azt�n persze a tork�n akadt a leveg�, ahogy Harry egy k�nnyed mozdulattal kir�ntotta csukl�it a gyenge szor�t�sb�l, felpattant, s azzal a mozdulattal elkapta Regulus derek�t, �s sim�n feldobta a v�ll�ra. Egy kicsit ugyan megroggyant a t�rde, de Regulus sov�nys�ga miatt, el tudta cipelni a nyitott ajt�ig. Regulus k�zben term�szetesen a h�t�t �t�gette, de csak a konyh�ban eresztette le a f�ldre.

- L�tom, nagyon j�l �rzitek magatokat! – kacagott fel anyja a s�l� eb�d mell�l, majd kedvesen �dv�z�lte vend�g�ket. – Mrs Potter vagyok, de h�vhatsz Juliettnek is. Te pedig…

- Regulus… Black.

- Igen, Josh mes�lte – b�logatott anyja, meg�lelte a szeppent Regulust, majd s�p�tozva felki�ltott. – Te j� �g, milyen hideg az arcod! Na, indul�s, f�r�djetek meg, �s h�zzatok valami k�nyelmes, meleg holmit, azt�n gyertek enni!

Harry elvezette a fekete fi�t a szob�j�ig, ahol �desapja engedte ki �ppen a baglyaikat, felaj�nlotta neki Sirius �gy�t, �s a szekr�nyben kezdett a sok ruha k�zt keresg�lni. Hat�rozottan megparancsolta, hogy Regulus menjen el�bb f�rdeni, nehogy megint beteg legyen, majd, mikor a sr�c csepeg� f�rt�kkel, de �tmelegedve �jra felbukkant a szob�j�ban, � is ki�zte jeges ujjaib�l a dermedts�get.

Kar�csony el�tt egy nappal is f�radtan fek�dtek egym�s mellett a saj�t �gyaikon. Regulus a plafont n�zte, Harry meg a fi�t. Regulus arc�n valami furcsa szomor�s�g tany�zott, �s ez elbizonytalan�totta egy kicsit – eddig azt hitte, fogadott testv�rk�je j�l �rzi mag�t vele.

- Baj van, Reg? – k�ny�k�lt fel a s�padtk�s arcot f�rk�szve. Regulus hozz� fordult.

- Nem tudom, fog-e Sirius valaha is szeretni engem – vallotta be suttogva. – Mert �n nagyon szeretem… meg t�ged is. �ppen ez�rt gondolkodtam ezen. Ezel�tt sosem tudtam, milyen az, ha testv�rem van, hiszen Sirius… k�r�lbel�l �t-hat �ves koromig akart engem testv�r�nek, majd elhideg�lt, �s �n nem eml�kszem, milyen volt. Az any�m nem is engedte igaz�n t�bb� a k�zelembe.

Harry f�j� sz�vvel hallgatta az elkeseredett mondatokat. M�r megszokta, hogy Regulus n�ha nagyon el tudott �rz�keny�lni, ez�rt ilyenkor mindig megfogta a kez�t, �s megszor�totta. Fel� ny�lt most is, s Regulus a tenyer�be cs�sztatta az �v�t.

- Annyira sajn�lom, Reg – motyogta megsimogatva a reszket� ujjakat. – B�rcsak tehetn�k �rted valamit. De Sirius m�r velem sem �ll sz�ba. Teljesen megs�rt�d�tt, azt hiszi, te sokkal t�bbet �rsz nekem n�la, pedig �t is pont �gy kedvelem. De, ha ez megnyugtatna, n�zhetj�k egy�tt a Tekerg�k T�rk�p�t, hogy l�ssuk, mit csin�l… szeretn�d?

- Lehetne? – �lt fel rem�nykedve Regulus. – Nem lenne unalmas neked?

- Nem – somolygott a fi�ra, majd lust�n ny�jt�zva felkelt, �s els�t�lt a polcig, hogy levegye r�la a t�rk�pet. Regulus sietve f�lreh�z�dott, hogy elf�rjenek egym�s mellett, majd �sszedugt�k fej�ket, �s a lassan megtel� pergamenekre pislogtak.

Sirius p�tty�t hamar megtal�lt�k a Griffend�l klubhelyis�g�ben, teljesen egyed�l. Regulus eg�szen elszomorodott ett�l, s Harry is sajn�lkozva h�zta el a sz�j�t.

- Nem kellett volna ott hagyni mag�nyosan – motyogta Reg s�hajtva.

- Tudom. De any��k nagyon szerett�k volna, ha hazaj�v�k – felelt vissza �pp olyan halkan a sz�gyen kellemetlen nyom�s�val a sz�v�ben. – T�ged meg nem sz�vesen hagytalak volna egyed�l a mardek�rosokkal.

- �s… tervezt�l valamit kar�csonyra? Mert esetleg az �nnepek ut�n visszamehetn�nk… - vetette fel �rtatlanul Regulus. Harry belevigyorgott mark�ba, amivel �ll�t tartotta.

- Hm, csup�n Lilyhez akartam beugrani, hogy megk�rjem a kez�t – improviz�lt hirtelen, de nem kis szerencs�tlens�g�re testv�r�nek megcsillant a szeme – �szre vette a s�v�rg�st szavaiban. A fekete fi� s�t�tk�k tekintete elkerekedett.

- T�nyleg? �s, mikor?

- Mi�rt, szerinted, van es�lyem Lilyn�l? – vonta fel szem�ld�k�t, �s k�v�ncsian szorongva v�rta a v�laszt.

- Persze – b�lintott k�s�s n�lk�l Regulus, s az eg�sz arc�r�l az �szintes�g �radt… az a naiv fajta.

- M�g nem is randiztunk igaz�n, gondolod…

- Gondolom! – v�gott a szav�ba kem�nyen a fi�, �s szokatlanul szigor�v� v�lt. Harry csod�lkozva n�zett r�. – Nem is kell nektek randizni, a vak is l�tja, hogy szeretitek egym�st. �s att�l, hogy megk�red a kez�t, m�g ut�na a Roxfortban randev�zhattok, �s majd j�v� ny�ron, vagy m�g k�s�bb is �sszeh�zasodhattok.

Harry eg�szen meglep�d�tt, hogy Regulus hirtelen ilyen �rett� v�lt. Sosem l�tta m�g l�nnyal, nem tudta, honnan szerezte a tapasztalatait, de be kellett l�tnia, hogy sokkal �sszer�bben �tl�tta a helyzetet, mint �. Egyre �led� rem�nnyel pislogott a lassan elmosolyod� Regre.

- K�ly�k, ha nem figyelek, m�g a v�g�n el�bb leszel csal�dapa, mint �n! – j�tszotta a felh�borodottat, �s lelke m�ly�re �zte a felt�r� kis sz�r�st. Regulus sz�gyell�sen vigyorgott, mire kuncogva megpaskolta arc�t, �s kipattant az �gyb�l.

- Seg�tesz el�k�sz�teni a holnaput�nomat? – k�rdezte vidoran, �s m�dszeresen kutatni kezdett legszebb tal�rjai k�z�tt. H�la az �gnek, volt vagy egy tucat, amit v�laszthatott.

Nagyon is komolyan gondolta a l�nyk�r�st. �s ezt Regulus is tudta, rengeteget seg�tett neki, �s b�ztatta. R�gen mindig �gy v�lte, hogy Sirius l�tja el ezt a szerepet, hogy � b�tor�tja majd, viszont �gy sem panaszkodhatott. Harry val�j�ban m�r egy ideje tervezgette, hogy felteszi azt a bizonyos k�rd�st, de v�g�l sosem merte elv�llalni a feladatot. Eg�sze mostan�ig.

Az, hogy l�nyk�r�sre k�sz�l, azonban nem maradt titok sz�lei el�tt – Reg kar�csonyi aj�nd�kbontogat�s k�zben „v�letlen�l” kikotyogta a h�rt. El kellett h�t viselnie sz�lei k�v�ncsi k�rd�seit is, mikor legsz�vesebben csendesen merengett volna mondanival�j�n. Regulus kiengesztel�s k�ppen m�g aznap elsunnyogott anyj�val az Abszol �tra, �s � maga hozott neki egy sz�p jeggy�r�t, amit k�z�sen v�lasztottak a boszork�nnyal. Apja k�zben el�vette egyik k�l�n�sen csinos tal�rj�t, �s megk�rte, hogy menjen abban Lilyhez – elmond�sa szerint � is azt viselte, amikor megk�rte �desanyja kez�t. Harry kiss� szorongva ugyan, de elfogadta a ruh�t.

�m a nagy napon (a kar�csony ut�ni els�n) Harry m�r annyira reszketett, hogy fel�lt�zni sem tudott igaz�n egyed�l. Ugyan sejtette, hogy Lily nem fogja ki�ld�zni a vil�gb�l, s el�bb-ut�bb �gyis igent fog mondani, de att�l m�g �ppen annyira izgult. Nem ismerte t�l j�l ezeket a r�szleteket a m�ltb�l, �gy azt sem tudhatta, hogy mikor d�nt �gy, hogy hozz�megy feles�g�l. Lehet, hogy ijedt�ben el is fogja zavarni, �s � megsz�gyen�l a l�ny sz�lei el�tt.

Feln�zett a mosd�b�l a t�k�rbe, �s megtapogatta s�padt arc�t. Tekintete gyakran v�ndorolt sebhelytelen homlok�ra, �s olyankor mindig valami j�les� nyugalom sz�llta meg – de nem most. Hiszen a benne d�l� aggodalomnak ez�ttal k�ze sem volt Voldemorthoz.

- Ezt ez egyszer lekopoghatom – morogta t�k�rk�p�nek, aki r�vigyorgott.

- Nem lesz balh� – jelentette ki k�pm�sa, mire legyintett.

Regulus nem hagyta sok�ig t�prengeni, kir�ngatta b�v�hely�r�l, �s a kez�be nyomta a kis dobozk�t. Szinte nem is �rezte, hogyan cipelte a sr�c a nappaliba, de sz�lei m�r mosolyogva v�rt�k. Apja megszor�tja v�ll�t… anyja meg�leli… neki pedig mennie kell. M�ris?

Vett egy reszketeg leveg�t. Nyugi, Harry. Te is ezt akarod. Ha meg nemet mond, elj�ssz, �s megpr�b�lod �jra, kicsit k�s�bb. �gyis �ssze fogtok h�zasodni… el�bb-ut�bb… el�bb-ut�bb biztosan. Hiszen m�r te is tudod, nem lehet megv�ltoztatni a m�ltat. Minden �gy t�rt�nik, ak�r akarod, ak�r nem.

M�g l�tta, ahogy sz�lei �s Regulus mosolyogva integetnek neki, majd p�r�gni kezdett, s kis h�j�n megfordult a gyomra. Na sz�p, m�g a v�g�n a k�rd�s helyett valami m�s j�n ki a sz�j�n… az m�g cikibb lenne, mintha Lily nemet mondana.

Remeg� l�bbakkal m�szott el� egy nagy kandall�b�l, b�r a fej�t j�csk�n beverte, s f�jdalmasan felki�ltott.

- James? – hallott meg egy d�bbent hangot, mire feln�zett sz�p tal�rja leporol�s�r�l. Lily meredt r� hatalmasra kerekedett szemekkel. H�l�ingben volt, �s a nappaliban �lt a sz�leivel, �s Petuni�val.

Harry j�l megn�zte a v�r�s, r�vid haj� f�rfit, akinek csillog�, z�ld szemei voltak, �s egy sz�p keretes szem�veget viselt. A l�ny anyja ellenben sz�ke volt, loknis, �s barna szem�. Petunia semmit nem v�ltozott, egy-k�t r�nct�l eltekintve. �s mindannyian pizsam�t viseltek… fen�be…

Elmerenghetett, mert Lily ism�t megsz�lalt.

- James, hogy ker�lsz ide? Baj van?

- Nem, csak… kar�csony l�v�n, �gy gondoltam…

R�j�tt, hogy k�zelebb k�ne mennie a v�r�s haj�hoz, ez�rt pirul� orc�val tett egy l�p�st Lily ir�ny�ba, s elszorult torokkal kotor�szott zseb�ben. Amikor v�gre megtal�lta, amit keresett, f�l t�rdre ereszkedett az igencsak h�kkent szerelme el�tt, majd k�v�lr�l hallva mag�t, ezt mondta:

- Lily Evans! Hozz�m j�ssz feles�g�l?

A szob�ban dermedt csend lett. Hallotta m�g, hogy a l�ny anyja leveg� ut�n kapkod, �s Petunia is megd�bbenhetett…

Lily r�b�mult a jeggy�r�re, �s reszket� k�zzel ny�lt fel�. Ujjai hegye v�gigsiklott az aranyon, majd megfogta az �kszert, �s �vatosan kih�zta a dobozk�b�l. Miut�n p�r percig sz�tlanul forgatta (Harry lassan sz�d�lt a fesz�lts�gt�l, �s sz�ja is kisz�radt), len�zett r�, elhom�lyosultan, �s kiss� zih�lva.

- Ezt… ezt te komolyan gondolod? – k�rdezte a l�ny egy kicsit magas hangon. Harry nyelt egyet, �s gyorsan b�lintott. Nem mert sehov� sem tekinteni, csak Lily hihetetlen�l ragyog� smaragdszemeibe.

- �s… �s t�nyleg… ennyire szeretsz engem?

- �vekig pr�b�ltam neked udvarolni, n�h�nyszor ugyan nagyon elrontottam – hadarta zakatol� sz�vvel. – Mindig komolyan gondoltam, hogy szeretlek. Azt rem�ltem, legal�bb elhiszed…

Lily elpirult, �s lehajtotta fej�t sz�gyen�ben. Harry nem tudott t�bbet besz�lni, mert zsibbadt a nyelve, �s el is akadt.

- Bocs�ss meg, James – suttogta a gy�r�t forgatva. Harry �rezte, ahogy els�pad. H�t nem fog hozz� menni. – Nem tudtam, hogy komolyan gondolod… nem mertem sejteni, nehogy csal�d�st tudj okozni, ha elhagysz. �n is… �n is szeretlek, �s nagyon szeretn�k a feles�ged lenni.

Harry nem tudta, mikor t�rt�nt, de egyszer csak Lily �lel�s�ben tal�lta mag�t, sz�rnyal� l�lekkel, �s egyre boldogabban, �s hevesebben ver� sz�vvel. A l�ny a nyak�ba szipogott, s � kedvesen nevetg�lve megringatta… hihetetlen! Hihetetlen! Ez… ez egy �lom…

- Egy�bk�nt, j� napot, Mr �s Mrs Evans! – k�sz�nt vigyorogva szerelme karjaib�l a meghatott sz�l�knek. Azok kacagva k�sz�ntek neki. Egyed�l Petunia m�regette ellens�gesen, majd felh�zta az orr�t, mikor megl�tta, hogy �t n�zi, �s fels�bbrend�en megsz�lalt.

- �n �tmegyek Vernonhoz – fordult sz�leihez nyafogva, de azok �szre se vett�k, mert a h�pp�g� Lilyhez, �s hozz� l�ptek, hogy gratul�ljanak, �s k�rdez�sk�djenek r�luk egy cseppet.

Ahogy kibesz�lgett�k magukat, egy�ntet�en �gy d�nt�ttek, hogy elmennek Regulus�rt, �s visszat�rnek a Roxfortba. Harry azonban csak idi�t�n vigyorgott eg�sz v�gig, �gy nem esett nehez�re szerelme b�rmely k�r�s�re b�lintani. Elv�gre, Lily Evans a menyasszonya lett!

Sz�lj hozz� te is!

N�v:
E-mail c�m:
	Amennyiben megadod az email-c�medet, az el�rhet� lesz az oldalon a hozz�sz�l�sodn�l.
Hozz�sz�l�s:
Az�rt, hogy ellen�r�zhess�k a hozz�sz�l�sok val�dis�g�t, k�rj�k �rd be az al�bbi k�pen l�that� sz�t. Ha nem tudod elolvasni, a friss�t�s ikonra kattintva k�rhetsz m�sik k�pet. �rd be a fenti sz�t:

S�g� M�g nincs hozz�sz�l�s.