James Ginny oldal�n l�pkedett, el�tt�k Remus haladt, � mutatta az utat. Tudta, hogy mindny�jukat megviselte m�r a folytonos menetel�s, �m most mind�kben egy k�l�n�s elsz�nts�g �gett, ami m�g legy�zte a gy�szukat, s elcsalogatta �ket Ron temet�s�r�l is.

M�r �jszaka volt, de k�zeledtek a sk�t hegyl�nchoz. A Hold f�lig telten vil�g�totta be �tjukat, �m m�g �gy is szokatlan s�r�s�g� s�t�ts�g �lt a t�jon, amit�l James megborzongott. Halv�ny fejf�j�s k�rny�kezte, a sebhelye eg�szen tomp�n sajgott. Hat�rozottan rettegett ezekt�l a t�nyez�kt�l, de ink�bb nem eml�tette.

Remus egyre t�bbsz�r torpant meg, hogy hallgat�zzon, vagy szagl�sszon – emberk�nt is tudta hasznos�tani farkas-k�pess�geit, s ez most nagy hasznukra v�lt. �gy j�rtak a nyom�ban, mint az �rny�k, s csak rem�lt�k, hogy mindannyian t�l�lik ezt az �jjelt. Egyhetes utaz�s ut�n viszont m�g ez sem t�nt t�l v�szesnek, m�r lassan �gy voltak vele, hogy nekik mindegy, csak legyen v�ge. �gy, vagy �gy…

- �lljatok meg! – emelte fel v�ratlanul karj�t barna haj� vezet�j�k, s �k �gy dermedtek meg, mintha S�b�lv�ny-�tokkal s�jtotta volna �ket. James torka annyira elszorult az ijedts�gt�l, hogy leveg�t is alig kapott. – Azt hiszem, j� helyen j�runk.

Felmutatott az el�tt�k elny�l� hegyre, melyet m�g egy gazos tiszt�s v�lasztott el t�l�k. Semmi nem utalt r� k�v�lr�l, hogy a hegy belsej�t v�rfarkasok lakn�k… b�r James abban rem�nykedett, hogy a besti�k csak �talakul�skor j�nnek ide, s �gy most nem lesz sok dolguk. Tudta, hogy ez halv�ny, hi� �br�nd, de beleborzongott a tudatba…

L�tta m�r Remust v�rfarkass� alakulni, nem is egyszer, tudta, hogy milyen ez a k�r, de azt is sejtette, hogy az itteni besti�k ink�bb harapj�k meg �ket �gy emberalakban is, mint �sszer�en elbesz�lgetn�nek vel�k. Sz�val semmi k�ppen nem lenne sz�v�lyes a fogadtat�suk.

G�rnyedve indultak tov�bb, �vatosan, egym�s l�bnyom�ba taposva, hogy m�g h�tulr�l se hagyjanak nyomot. James keze m�r egyfolyt�ban a p�lc�j�t markolta, tenyere nyirkos volt, �s szem�vege is �lland�an le akart cs�szni verejt�kes orr�n. De kitart� maradt. Musz�j volt annak maradnia, a bar�tai sz�m�tottak a seg�ts�g�re… az apja sz�m�tott r�. Az�rt k�ldte a levelet.

Gyorsan sz�m�zte elm�j�b�l az �zenetet, mert nem volt c�lszer� ezen t�prengenie, most nem, �s am�gy is f�jt a feje, s a gondolkod�s csak rontott rajta. Szem�t ism�t a k�zeled� magaslatra szegezte, �s el sem vette addig pillant�s�t, m�g a f�k k�z� nem �rtek. A kis erd� lombjai hatalmasak voltak, s elz�rt�k el�l�k a j�t�kony holdf�nyt, �gy minden fog�dzkod�juk elveszett. Remus tenyere cs�szott karj�ra, az �v� pedig Ginny�be kulcsol�dott. A l�ny is val�sz�n�leg megragadta a t�bbieket, �gy folytatt�k az enyhe emelked�n az utat.

Amikor m�r magasabban j�rtak, mint a lomb, m�r Remus is elbizonytalanodott, kicsit remegett, �m hozz�juk k�pest semmi volt. Jamesnek, mi�ta m�sztak, m�r sokszor mentette meg az �let�t a var�zsl� – ha nem fogta volna kez�t, l�bai egyszer�en kics�sztak volna al�la, �s leesett volna a hegy t�v�be.

- Ott l�tok valamit! – Neville remeg�sen kiny�jtott karja egy t�l�k nem messzi pontra mutatott. James kimeresztette szem�t, �s lassan k�zelebb osont ahhoz a valamihez. Egy�ltal�n nem �r�lt, hogy r�gt�n megtal�lt�k a bej�ratot, annak meg m�g annyira se, hogy teljesen s�t�t volt. Remus hajolt mell�, hogy � is szem�gyre vegye a ny�l�st.

- Igen, ez lesz az. �n mindig a t�ls� oldalr�l mentem be, de az szerintem t�l vesz�lyes most nektek… meg kell b�znunk ebben.

- �n megyek els�k�nt! – jelentette ki elsz�ntan Ginny. James tekintete els�t�t�lt, ahogy kis feles�ge a ny�l�shoz ment, �s fej�t lehajtva megtette az els� l�p�seket lefel�.

- Ginny, gy�jts p�lc�t! – figyelmeztette Remus a l�nyt, de szeme m�r a k�rny�ket f�rk�szte ellens�gek ut�n kutatva. A v�r�s l�ny var�zsp�lc�ja halv�ny f�nnyel lobbant fel de �gy sem sok l�tszott az �tb�l.

- Hangokat hallok – �rt el hozz�juk Ginny suttog�sa, s alakja megtorpant az alag�tban. Mind megfesz�ltek, �s a kij�rathoz gy�ltek. Hermione �s Luna m�r most el�re szegezett p�lc�val meredtek bar�tjuk ut�n.

- Milyeneket, �s honnan? – Remus beljebb mer�szkedett a ny�l�son, hogy seg�thessen Ginnyinek, ha t�rt�nne valami. James gondolkod�s n�lk�l k�vette.

- V�rjatok! – szisszent fel Hermione, aki m�g a holdf�nyben topogott. James �s Remus megrezzentek, �s vill�mgyorsan megfordultak.

- Mi van, ha kifel� j�nnek, �s mi meg bent szorongunk? – folytatta a l�ny szapor�n s�llyed� mellkassal, ijedts�gbe dermedt arckifejez�ssel. Elgondolkodott azon, amit a l�ny mondott, �s �jult f�lelemmel, f�j�an l�ktet� sz�vvel fordult Remus fel�, aki ott �llt t�le �t centire, mert m�sk�ppen nem f�rtek volna el.

- Nem hinn�m, hogy ezt a j�ratot szokt�k haszn�lni emberalakban – suttogta vissza a barna haj� l�nynak, majd tekintete Ginny ir�ny�ba fordult. – Te meg hagyd �gve a p�lc�d… Ginny! Ginny!

James szeme el�tt elkezdtek mindenf�le piros karik�k t�ncolni, de nem az�rt nem l�tta feles�g�t… hanem mert ott sem volt. L�bai automatikusan elindultak lefel� a s�t�tben, s m�r Remus sziszeg�se, �s t�rsai ki�ltoz�sa sem �ll�totta meg. N�vekv� retteg�ssel n�zett a semmibe, am�g l�ba a leveg�ben nem akadt.

Pontosabban arra nem l�pett, mivel val�j�ban v�get �rt a talaj. Jamesnek m�ris jelentkezett az a z�kkent� �rz�s a gyomr�ban, ami akkor, mikor megcs�szik a l�pcs�n, �s a k�vetkez� pillanatban pedig m�r lefel� sz�guldott, egy kisebb j�ratban. Sz�j�t �sszeszor�totta, szem�veg�t levette, de nem pr�b�lta meg tenyer�t a f�ldre tenni, hogy csillap�tsa a gyorsas�g�t, hiszen akkor csukl�b�l le is szakadna karja.

Halv�ny f�ny hatolt a szem�be, de mire ez tudatosult is benne, m�r egy iszonyatos puffan�ssal landolt egy nagyobbacska �regben, melyet f�kly�k vil�g�tottak meg.

- Harry! – hallotta meg feles�ge �des hangj�t, s nyomban elfelejtette a f�jdalmat, amit jobb l�b�ban �rzett, �s felt�p�szkodott, hogy k�r�ln�zhessen.

Ginny egy l�p�snyire �llt t�le, felrepedt a sz�ja sarka, s sz�p haja is �sszeborzol�dott, de egy�bk�nt �pnek t�nt. A l�ny meg�lelte, s � viszonozta a megk�nnyebb�lt gesztust. Tekintete k�zben v�gigsiklott a barlangon, �s nem messze megl�tott egy ny�l�st, melyen furcsa villan�sok sz�kkentek ki…

Felkapta fej�t, de miel�tt megk�rdezte volna feles�g�t, hogy mi folyik itt, s�rl�d� hang hatolt f�l�kbe, �s Remus alakja bukkant fel a lejt�s �tban, melyet t�rsai� is k�vettek, s egy nagy kupacban vet�dtek ki a padl�ra. James csak egy pillant�sra m�ltatta �ket, majd bicegve a j�rat fel� settenkedett, igyekezve, hogy ne szisszenjen fel a jobb l�b�ba nyilall� f�jdalomt�l, �s �vatosan belesett a m�sik verembe.

Az els�, ami tudatosult benne, hogy a helyis�g hatalmas, amolyan gy�l�sterem, vagy hasonl�. A m�sodik, hogy a benne l�v�k nem alakultak �t ugyan, de iszony� felfordul�st okoztak, mivel �v�ltve verekedtek valami fel�. Azt�n �szre vette a valamit.

Gyomra a padl�ra s�llyedt, ahogy k�t ismer�s alakot pillantott meg a felb�sz�lt v�rfarkasemberek gy�r�j�ben. T�l�k sz�rmaztak a sz�nes (t�bbnyire z�ld �s v�r�s) villan�sok, �m j�csk�n veszt�sre �lltak. L�bai �j er�re kapva lend�ltek mozg�sba, mik�zben el�kapta p�lc�j�t, �s egy Stuporral egyszerre egy tucat besti�t ter�tett le.

A k�t alak r�n�zett, s szem�k elkerekedett, de csak egy m�sodperc erej�ig, hiszen a farkasemberek tov�bb pr�b�ltak a k�zel�kbe f�rk�zni. Azok, amelyek t�l messze ker�ltek a var�zsl�kt�l, most James fel� indultak, �s � eml�keiben kutatott megfelel� b�b�jok ut�n.

Bar�tai m�g� �rkeztek, harcra k�szen, s m�r egy�tt mondt�k ki az els� Obstructot. A v�ratlan felment� sereg minden bizonnyal meglepte a v�rfarkasokat, �s vesz�tettek lend�let�kb�l, pedig �k m�g mindig jelent�s el�nnyel b�rtak.

James pr�b�lt elszakadni t�rsai t�meg�b�l, �s abban az ir�nyban kezdett el t�madni, amelyik a k�t f�rfi fel� vezetett. N�ha elfintorodott, mert nem egy bestia m�g �gy emberk�nt sem k�l�nb�z�tt a farkasokt�l, tekintve, hogy val�sz�n�leg nem f�r�dtek minden nap, �s a fogukat is csak egyszer egy �vben most�k meg. �m az el�ny�re v�lt, hogy ezek az emberek nem tudtak igaz�n var�zsolni, ink�bb r�zb�l, �s, a „gazdagabb” egyedek, aranyb�l k�sz�lt kardokkal, illetve hatalmas, t�bb m�ter hossz�s�g� b�rdokkal k�zeledtek, melyeket azonban � egy p�ccint�ssel megszabad�tott gazd�jukt�l.

Elsz�nts�ga meg is hozta az eredm�ny�t, mivel egy p�r karcol�ssal siker�lt p�r m�ternyire megk�zel�tenie a k�t harcol�t, akik lassan a verem fal�hoz szorultak. A terem visszhangzott az �v�lt�sekt�l, �s a var�zslatokt�l, melyek most m�r minden ir�nyb�l �rkeztek; val�sz�n�leg bar�tai is ink�bb k�l�n v�ltak. Viszont �gy nem ny�lt alkalma kiel�g�teni k�v�ncsis�g�t, �s megr�k�ny�d�s�t a m�sik kett� seg�ts�g�vel, csak, ha k�zvetlen�l mell�j�k �r.

Egy feh�r, hossz� haj� f�rfi k�zeledett fel�. Nemes v�g�s�, m�rv�nyfeh�r arc�t azonban s�r�, fekete szak�ll fedte, mely lassan a mell�ig �rt. Vil�gosk�k szemei, �s kis pupill�ja meglehet�sen r�miszt�v� tette, de tekintettel erre, �s a kez�ben tartott, �kk�vekkel d�sz�tett b�rdra, valamif�le vezet� lehetett. James nem habozott sokat, var�zsp�lc�j�b�l nonverb�lisan fel� k�ld�tt egy Capitulatust, �m ez�ttal csak azt �rte el, hogy a bestia h�tral�k�dj�n p�r l�p�st. R�m�lten vette �szre, hogy a szakadt ruh�k alatt megcsillan valami… �m m�g a ruh�i is b�rb�l k�sz�ltek, feltehet�leg s�rk�ny b�r�b�l…

- Francba! – sziszegte, majd h�tr�lt egy kicsit a v�rfarkas el�l, aki vigyorogva, vicsorogva, t�hegyes fogait r�villantva fel� lend�tette a b�rdot. �pp csak egy centire suhant el szem�vege mellett. James gyors egym�sut�nban t�bb Obstructoval is megpr�b�lkozott, de ann�l az omin�zus p�r l�p�sn�l nem �rt el t�bbet.

L�tva vez�r�k siker�t, �jfent t�bben fordultak fel�j�k, �s v�rben forg� szemekkel, szinte ny�ladzva settenkedtek James ir�ny�ba. H�tr�lva l�v�ld�zte �rt�sait t�mad�ira, �m azok kitart�an meredtek r�. Kezdett komolyan p�nikolni, �s a legk�zelebbi kij�ratot f�rk�szte… de csak a hatalmas terem t�loldal�n l�tott, amelyiken lej�ttek, illetve volt egy nagyobb is, viszont az m�g messzebbinek t�nt.

H�ta neki�tk�z�tt valaminek, azonban az kiny�lt el�, �s egyetlen int�ssel t�z farkasembert l�k�tt h�tra. Feln�zett Perselus Piton s�padt arc�ra, �s h�l�s b�lint�ssal megk�sz�nte a seg�ts�get, majd ism�t a t�mad�i fel� fordult. N�ha ugyan elkalandozott tekintete egykori ellens�g�re, aki �ll�t�lag meg�lte Dumbledore professzort – most m�r ebben sem volt teljesen biztos –, �s lopva figyelte, hogyan k�zd. Hihetetlen�l gyors, �s lend�letes volt, olyan �tkokat haszn�lt, melyekr�l James tal�n nem is hallott soha, �s nagyon elsz�ntnak t�nt, ahogy a sz�ke fi�t v�delmezte.

J�l megn�zte az ifjabb Malfoyt is. � nem nagyon eml�kezett Luciusra, mert a sr�c m�r �t�d�ves volt, amikor �k elkezdt�k az iskol�t, viszont, ahogy a fi�t figyelte, nem is az �, hanem egy m�sik arc�t l�tta maga el�tt: Narcissa Black�t, aki Sirius unokatetv�re, s Bellatrix Black h�ga volt, �s egy �vfolyammal alattuk j�rt. Az � arcvon�sait id�zte ink�bb a fi�, a pisze orrot, a sz�rke, metsz� szemeket…

L�ba sajg�sa visszakanyar�totta figyelm�t a harcra, mely m�g k�r�l�tt�k folyt. A v�rfarkasok azonban m�r h�tr�lva kapkodtak fel�j�k, �gy t�nt, lassan feladn�k ellen�k. A feh�r haj� holtan hevert nem messze t�le, de fogalma sem volt, ki �lte meg. Eg�szen addig, m�g meg nem hallotta Piton b�rsonyos hangj�t, ahogy egy ismeretlen var�zsig�vel vagy ezer sebet sz�nt bele t�mad�j�ba. A farkasember hamarosan elv�rzett.

B�rmilyen hihetetlen, de James kezdte tisztelni a zs�ros haj� denev�rt. Eddig �gy hitte, hogy harcolni se tud norm�lisan, hogy csak a k�nyveket b�jja, hiszen Siriusszal sz�mtalanszor gy�zt�k le a tizen�ves v�ltozatot, �s Pipogyusz (m�r nem is illik r� ez a n�v) sosem kezdett id�ben v�dekezni…

Viszont az, hogy szinte kedvesen b�nt vele, m�g n�la tart�zkodott, hogy �polta, hogy a seg�ts�g�t aj�nlotta fel, mikor hozz� fordult… nos, ez felnyitotta szemeit. Nem tudott m�r gy�l�lk�dve v�gigm�rni a var�zsl�n, aki most is megv�delmezte.

Nem tudta pontosan, mennyi id� telt el, mi�ta meg�rkeztek, de ellenfeleik m�r j�csk�n megfogyatkoztak, �s ett�l a t�nyt�l elbizonytalanodva, az inukba sz�llt b�tors�guk. Egyre t�bben igyekeztek a kij�ratok fel�, s egyre kevesebb k�zd� maradt vel�k a veremben. �m, amikor egy Avada Kedavra hagyta el Piton sz�j�t, �s a rongyos ruh�j�, g�rnyedt �regember holtan esett �ssze, akkor a marad�k is von�tva, �r�lt sebess�ggel iramodott a nagy j�rat fel�.

James er�sen zih�lt, arc�t eltorz�totta a f�jdalom, mert m�r nem csak jobb l�ba sajgott, hanem hasfala is, �s a homlok�n l�ktet� sebhely, viszont megk�nnyebb�lve n�zett a menek�l�k ut�n.

- Harry! – vis�tott fel vagy Ginny, vagy Hermione, mire megrezzent, �s k�ts�gbeesetten forgol�dott a hang forr�sa ut�n.

Amikor megl�tta bar�tait a f�ld felett t�rdepelni, fel�j�k indult, az egyre jobban a tork�ba k�sz� f�lelemt�l, szapor�n ver� sz�vvel. Mi t�rt�nt?

Hallotta, hogy Piton �s Malfoy is k�vetik �t, lihegve, f�radtan, de szem�t csak el�re tudta szegezni, mereszteni arra, amit nem akart megl�tni… a v�r a k�zeled�s�vel p�rhuzamosan t�vozott arcb�l, s helyette ink�bb f�l�ben dobolt…

Remus mellkasa gyorsan emelkedett �s s�llyedt. Arca eltorzult a k�nt�l, melyet egy sebhely okozott a v�ll�n. Hermione tartotta meg fej�t, �s k�nnyezve n�zte a falfeh�r �br�zatot. James r�rogyott f�j� t�rd�re, �s megfogta bar�tja kez�t. Hideg �s verejt�kes volt, ak�rcsak eg�sz teste, s reszketett.

- S�pi, ne! – ny�gte k�ts�gbeesve. Remus ny�sz�rg�tt egyet, �s megpr�b�lta felemelni karj�t, de ord�tva vissza is ejtette a f�ldre.

- F�lre! – mordult fel csendesen a b�rsonyos hang, s � r�gt�n engedelmeskedett neki. Bar�tai sikoltva talpra ugrottak, �s p�lc�jukat Pitonra szegezve h�tr�ltak, � azonban nem mozdult Remus mell�l. Megbabon�zva figyelte, ahogy Piton felh�zza a var�zsl� szemh�jait, megm�ri teste h�m�rs�klet�t, pulzus�t, majd hossz�, feh�r ujjaival �vatosan v�gigsz�nt a sebhely sz�le ment�n.

- Meg tudod gy�gy�tani, ugye? – k�rdezte rekedt, elbicsakl� hangon, �s esdekelve pislogta ki szemeib�l a k�nnyeket. Piton feneketlen�l m�ly, s�t�t tekintete az �v�be f�r�dott, majd apr�t b�lintott.

- B�jitalt kell f�zni hozz�, de itt nem akarok – n�zett k�rbe higgadtan a var�zsl�. – Ki kell r�ptetn�nk a veremb�l. Ellen�rizz�tek az utat! Nem lenne szerencs�s, ha a v�rfarkasok odakint v�rn�nak r�nk.

James hevesen b�logatott, majd felpattant, �s bar�tai fel� szaladt, akik holts�padtan, d�bbenten meredtek r�.

- Hallott�tok, nem? – d�rrent r�juk t�relmetlen�l. – Gyer�nk, menj�nk!

Hermione d�h�sen nyitotta a sz�j�t, de Ginny megb�kte. Bizalmatlanul m�rte v�gig a s�t�t alakot, �s a mellette �l� sz�k�t, majd Jamesre n�zett. Barna szemeiben elhat�rozotts�g, �s bizalom csillogott, s � tudta, hogy feles�ge �rte b�rmit megtenne.

- Menj�nk! – mondta a l�ny is, �s karon ragadta Neville-t �s Lun�t. Azok nem k�slekedtek, �m Hermione tov�bbra is gyanakodva f�rk�szte �t, dacosan karba t�ve kez�t. Ginny�k h�tra sem n�ztek.

- Ha Miss Granger jobb szeretne itt �rk�dni, az is megfelel – sz�lalt meg Piton g�nyosan mosolyogva, majd var�zsp�lc�j�val felemelte Remust a f�ldr�l, aki ezt egy elk�nzott ny�g�ssel jutalmazta. – Csak ne lep�dj�n meg, ha v�letlen�l itt mer�szelj�k hagyni!

Hermione gyilkos pillant�ssal illette Pitont, de bel�tta v�gre, hogy igaza van, s kelletlen�l ford�tott h�tat nekik. James fesz�lten f�jt egyet, �s sietve ment ut�na. Hallotta maga m�g�tt Piton �s Malfoy l�pteit, s ez megnyugtatta. Hermione mellett m�r el�g t�vol estek a k�t alakt�l, �gy a l�ny sziszegve megsz�lalt.

- Nem hittem volna, hogy �ssze�llsz ezekkel. Esetleg �t is �llt�l Voldemort oldal�ra? Mikor tal�lkozt�l Pitonnal? Amikor Ron meghalt? Meg�r�lt�l, hogy te is tudsz gyilkolni, �s felkerested? A karodon van a S�t�t Jegy is?

- El�g! – sz�lt r� a l�nyra halkan, mire az berekesztette a d�h�dt sz��radatot. – Piton megmentette az �letemet. Ron miatt s�lyos cs�p�-�s gerinct�r�st szenvedtem, �s hoppan�l�s ut�n el is �jultam. Ha nem szed �ssze, �s nem gy�gy�t meg, m�r r�g halott lenn�k.

- Sz�val most m�r � a h�s megment�? – csattant fel a l�ny, valamivel hangosabban, �s indulatosan kis�p�rt egy gubancos f�rt�t arc�b�l. K�rbe n�ztek, mikor ki�rtek az alag�tba, majd bal fel� fordultak, mert �gy t�nt, arra van egy kij�rat. James jobb t�rde �r�lten sajgott sebhely�vel, de tartotta a l�p�st Hermion�vel.

- Nem ezt mondtam, de v�g�l is igen…

- �s azon nem gondolkodt�l, mit keres pont itt? – v�gott a szav�ba bar�tja, �s szinte m�r kiab�lt. – Azok ut�n, hogy meg�lte Dumbledore-t, m�g k�pes vagy azt hinni, hogy a mi oldalunkon �ll? Szinte biztos, hogy a horcrux�rt j�tt, mert Voldemort ide k�ldte!

- Ha Voldemortot szolg�ln�, a kez�re adott volna, amikor gyenge, �s sebes�lt voltam! – v�gott vissza hangosabban James. – �s, az lehet, hogy a horcrux�rt j�tt, de nem hiszem, hogy megmenteni akarta t�l�nk. Att�l is meglep�d�tt, hogy engem megl�tott itt.

Hermione nem v�laszolt, mert el�rt�k a bej�rat sz�l�t, s kin�ztek rajta. Megk�nnyebb�lten s�hajtottak, hogy �res terep fogadta �ket, �s nem messze odalent megl�tt�k Ginny�ket, ahogy a k�rny�ket f�rk�szik.

Piton �s Malfoy csak �t perccel k�s�bb bukkantak fel, Remus lebeg� test�vel. A fekete var�zsl� intett, hogy k�vess�k, s James gyorsan meg is tette. Tudta, hogy t�rsai bizonytalanul egym�sra n�ztek, de �rezte, amikor v�g�l m�gis ut�na mentek.

Malfoy az oldal�n s�t�lt, az erd� t�ls� fele fel�. A fi�t n�zte. Neki kellett volna meg�lni Dumbledore-t. Nem csod�lta, hogy nem siker�lt neki.

A sz�ke sr�c r�n�zett, majd v�kony ajkai kis mosolyra g�rb�ltek.

- Mi az, Potter? Olyan szokatlan, hogy an�lk�l k�pes vagyok melletted s�t�lni, hogy megsz�laln�k?

- Narcissa Black az �desany�d? – k�rdezte James, megker�lve a v�laszad�st. Malfoy felvonta nemes �v� szem�ld�k�t, majd b�lintott. – Csak mert nagyon hasonl�tasz r�. Az � arca is ilyen volt, mikor… - Beharapta sz�j�t, ami�rt megint nem tudta befogni. A fi� k�v�ncsian f�rk�szte.

- Viszont ap�dra nem �tsz – folytatta sut�n, hogy elterelje a t�m�t, mely egyre fesz�ltebb l�gk�rt eredm�nyezett. – Eszembe jutott, hogy � t�madott meg, miel�tt elvesztettem volna az eml�kezetem.

Piton h�traford�totta fej�t, Hermione pedig felszisszent.

- Ezt nem is mondtad! – r�tta meg suttogva. James nem fordult vissza, ink�bb Piton s�t�t szemeibe n�zett.

- Csak nemr�g j�ttem r�. M�g nem volt id�m elmondani. Herceg, mi van a horcruxszal?

Piton �sszeh�zta szem�t, s � r�j�tt, hogy most m�r tal�n mag�znia illene a var�zsl�t, de arra igaz�n nem �llt a sz�ja. A f�rfi egy pillanatnyi gondolkod�s ut�n v�laszolt.

- Majd a kunyh�ban besz�l�nk err�l – mondta halkan Piton, �s m�g gyorsabban l�pkedett, maga el�tt lebegtetve Remust.

Kider�lt, hogy a kunyh�, amelyben James „annak idej�n” gy�gyulgatott, a hegy m�sik oldal�n tal�lhat�, egy kisebb patak mellett. Bossz�san gondolt r�, hogy v�gig itt lazs�lt a horcrux k�zel�ben, majd elfeh�redett a gondolatra, hogy a v�rfarkasok a k�zvetlen k�zel�ben tany�ztak. Gyorsan, szinte futva mentek be az ajt�n, majd gondosan bez�rt�k maguk m�g�tt, t�bb var�zslattal, mint amit James valaha l�tott egy h�zon.

Remus arra a v�kony �gyra ker�lt, melyben � is l�badozott, Piton pedig sietve maga mell� h�zta �stj�t, �s vagy egy tucat k�l�nb�z� hozz�val�t, s r�gt�n munk�hoz l�tott. James �s t�rsai kiss� t�volabbr�l figyelt�k, Malfoy viszont minden mozdulat�t �hes szemmel leste, nyilv�n nagyon szeretett tanulni, f�leg a b�jitalmestert�l.

Remus n�ha mag�hoz t�rt, olyankor Piton mindig valami f�jdalomcsillap�t� szer� l�tty�t adott neki, att�l megnyugodott. Hermione m�r nem foglalkozott egykori tan�r�val, helyette k�nnyes szemmel n�zte a barna haj� var�zsl�t, ahogy l�zasan ny�gd�csel, s�padt, nedves arca eltorzul, vagy �pp �nk�v�leti �llapotban �rthetetlen szavakat motyog maga el�.

James m�r nem izgult annyira. Megismerte el�gg� Piton gy�gy�t�si k�pess�geit, hogy tudja, Remusnak nem lesz baja. De � sem tudta r�la elszak�tani a tekintet�t. A var�zsl� v�ll�n a m�ly seb szinte egyfolyt�ban v�rzett, �s kicsit mintha meg�gett volna. Ezt nem �rtette nagyon, de �gy gondolta, k�rd�seivel el�g, ha a b�jital elk�sz�lte ut�n fordul a Herceghez.

Ez tal�n �r�kkal is k�s�bb lehetett, nem sz�molta. Neville �s Luna elaludtak a kandall� el�tt. Ginny az � karjai k�zt �cs�rg�tt a falnak t�maszkodva, de szeme �l�nken csillogott, s n�ha k�nnybe l�badt. Hermione – tisztes t�vols�gban a k�t hal�lfal�t�l – Remust leste, m�r kiss� nyugodtabban, de olykor-olykor szaggatottan s�hajtva. S akkor v�gre Piton mer�tett a lil�n fortyog� f�zetb�l egy b�gr�be, �s Malfoy sz�tfesz�tette Remus ajkait, hogy meg tudja itatni. A l�zas var�zsl� ny�sz�r�gve k�zd�tt, �m t�l gyenge volt, hogy ezt hossz� t�von is folytassa, �gy a b�jital hamar lecs�szott a tork�n. Eleinte nem tapasztaltak v�ltoz�st, majd az �gett sz�l� seb lassan forrni kezdett. Nem gy�gyult be teljesen, de m�r csak egy kis vonalka maradt bel�le, s az nem is v�rzett t�bb�.

Piton rutinosan, �s meglep�en szakszer�en ell�tta a s�r�l�st, Malfoy addig a kisebb karcol�sokat gy�gykezelte egy narancsos kr�mmel, azut�n �vatosan visszafektett�k a f�rfit a takar� al�. Remus addigra elaludt.

James megk�nnyebb�lten s�hajtott, �s h�l�s mosollyal n�zett a kimer�ltnek t�n� Pitonra. Az �t f�rk�szte, mik�zben le�lt az egyik fotelba a kandall� el�. � a m�sikat v�lasztotta. M�g besz�lni�k kellett.

- Sz�val Lucius Malfoy t�madt r�d? – kezdte Piton a k�rdez�sk�d�st halkan, �s kifejez�stelen�l, �m meredten b�multa. James igyekezett saj�t kis okklumenci�j�ra t�maszkodni, �mb�r tudta, hogy Pitonnal szemben az vajmi keveset �r.

- Igen, �s val�sz�n�leg direkt haszn�lt eml�kt�rl�st.

- Ez szinte biztos – susogta Piton, de s�t�t szemei m�st �zentek. M�r most tudta, hogy hazudik. James megk�sz�r�lte a tork�t, �s hagyta, hogy az eml�kei a felsz�nre t�rjenek, hogy ne kelljen magyar�zkodnia. Piton pillant�sa el�bb hitetlens�get, majd megd�bben�st t�kr�z�tt, azut�n szinte teljesen els�t�t�lt. Mikor pedig James ahhoz az eml�khez �rt, hogy Harry level�t olvassa, le is hunyta szemh�jait. James n�m�n k�ny�rg�tt, hogy Piton hallgasson, mert bar�tai nem tudnak semmit.

- Azt k�rdezted, mi t�rt�nt a horcruxszal, ugye? – t�rt �t egy m�sik t�m�ra, majd mag�hoz r�ptette kab�tj�t, �s bels� zseb�b�l egy repedt serleget vett el�. James megbabon�zva n�zte, �s �rte ny�lt. Hermione �gy m�r k�zelebbr�l is szem�gyre merte venni.

- Maga puszt�totta el? – k�rdezte Ginny csod�lkozva. Piton sz�ja sz�le megr�ndult de b�lintott. James felszisszenve d�rzs�lte meg f�jdalmasan l�ktet� sebhely�t, �s r�n�zett gyerekkori ellens�g�re. S abban a pillanatban felord�tott.

Iszonyatosan sajgott a vill�m alak� heg, �gy �rezte, mintha egy t�zes vasat nyomtak volna fej�hez. Egyik kez�vel maga el�tt t�maszkodott, m�g m�sikkal a homlok�ra tapadt, �s r�szor�totta ujjait, hogy elm�ljon. Tapogat�kat �rz�kelt agy�ban, majd egy kegyetlen, hideg kacajt hallott, azt�n az eg�sz megsz�nt.

S�polt a f�le, de hallotta, ahogy Piton k�rdezgeti, mit l�tott. James teljesen els�padt, vakon megragadta a var�zsl� karj�t, �s leh�zta mag�hoz a f�ldre.

- J�n – ny�gte rekedten, az �jul�ssal viaskodva. Le kellett hunynia szemeit, mert a halv�ny f�ny is nagyon b�ntotta, �gy csak kital�lni tudta, mi t�rt�nik vele: valaki felemeli, m�g l�ptek dobognak k�r�l�tt�k, majd az enyhe l�g�ramlat tudatta vele, hogy kimentek a szeles, hajnalod� erd�be, �s sietve folytatt�k az utat. James mag�ban azon im�dkozott, hogy maradjon eszm�let�n�l, viszont retteg�se meg arra �szt�n�zte, jobb, ha m�r most meghal, mert nem akar m�g egyszer tal�lkozni azokkal a kutakod� cs�pokkal, melyek egy nagyon gonosz, �s s�t�t l�lekhez tartoztak… �s megfert�zt�k… megint �rezte megmozdulni �ket agy�ban, s sebhelye minden eddigin�l er�sebben pulz�lt.

Azt hitted? Komolyan �gy gondoltad, hogy siker�l?

R�m�lten hallgatta a sziszeg�st agy�ban, s m�g ijedtebben k�rdezte mag�t�l, hogy mi�ta �rti � a p�rszasz�t.

Ugyan, Harry Potter, ne j�tszd meg magad! - nevetett kegyetlen�l a hideg hang. - M�r nagyon r�g�ta vagy birtok�ban az �N k�pess�geimnek. De ne agg�dj! Ma visszaveszem, ami az eny�m. Nem lesz t�bb ember a f�ld�n, aki az �N �r�ks�gemet viseli mag�ban! Hm, de mondd csak, hov� is tartasz?

- Hov�… hov� megy�nk? – ny�gte James, de k�zben tudta, hogy a sz�j�t nem saj�t maga mozgatja, hangj�t nem maga mondja… hanem �. � besz�l a sz�j�val, �s Piton – mivel most, hogy csukva volt a szeme, �s nem tudta legiliment�lni, hogy �szre vegye – csendesen v�laszolt.

- Narcissa h�z�ba… Gretna Greenbe. Ott sz�vesen l�tnak minket, �s Narcissa m�g v�letlen�l sem �ruln� el, hogy ott vagyunk.

- Ok�…

A tapogat�k t�voztak a fej�b�l, de annyira hasogatott a homloka, hogy nem tudott �jra hangokat k�pezni, nem tudta figyelmeztetni Pitont, aki a karj�ban cipelte…

A hoppan�l�s v�ratlanul j�tt, �s nagyon f�jdalmas volt. Amikor kiker�lt a sz�k, pr�sel� �rz�sb�l, �s meghallotta egy fiatal n� hangj�t, felord�tott.

Pukkan�s-sorozat r�zta meg a leveg�t, majd suhog� tal�rok hangja hallatszott, �s t�rsai r�m�lt ki�lt�sai. Piton teste megmerevedett, s szinte mag�ba szor�totta, mintha v�deni tudn� �gy valamit�l. A ki�ltoz�sok �s sikolyok megsz�ntek, m�r csak a f�le s�polt �jfent…

- Micsoda �r�m, Perselus – s�v�tett egy h�v�s, magas hang, mire akaratlanul is sz�tpattantak szemei. A l�tv�nyt�l nem lett sokkal boldogabb.

***

Harry nem hitte el, hogy �jra itt van. A tenger s�s illata, a l�gy, ny�ri szell�… ismer�sek voltak, h�tborzongat�ak… hi�ba volt most nappal, akkor meg �jjel.

Regulus bizonytalanul kapaszkodott karj�ba. Nagyon f�lt, l�tszott az arc�n. Harry m�g mindig �tkozta mag�t, hogy elhozta ide. De a fi� megk�rte r�… m�g k�t �vvel ezel�tt megk�rte, amikor � elv�gezte a Roxfortot, �s az aurork�pz�be kezdett j�rni. J�l eml�kezett arra a napra, kar�csonykor.

� �s Lily f�radtan v�nszorogtak haza a h�es�sben. Nagyon hideg volt, alig v�rt�k, hogy v�gre ledobhass�k magukat a kandall�, �s a kar�csonyfa el�, �s gy�ny�rk�djenek benne egy kicsit, miel�tt elalszanak.

Harry nyitotta a Potter-h�z ajtaj�t, �s fennhangon k�sz�nt sz�leinek, akik akkor m�g vel�k laktak, noha m�r �j lak�st kerestek, hogy � �s Lily k�nyelmesen �lhessenek ott.

Anyja tomp�n visszak�sz�nt az emeletr�l, majd fojtott suttog�sra lett figyelmes. L�ptek j�ttek le bizonytalanul a l�pcs�n, azut�n Harry gyomra a padl�ra s�llyedt, mik�zben kib�jt kab�tj�b�l.

Regulus l�pett el�, lehajtott fejjel, kiv�r�s�d�tt szemekkel. Lily gyorsan sz�leire n�zett, akik maguk fel� integettek neki, hogy hagyja �ket egyed�l. Harry k�rlel�en b�lintott, majd mikor menyasszonya egy cs�kkal fellibegett az emeletre, � karon ragadta Regulust, �s bevonszolta a nappaliba.

- Mintha azt mondtam volna, hogy maradj a Roxfortban – kezdte enyh�n d�h�sen a leszid�st, de az�rt el�var�zsolt k�t cs�sze, forr� te�t. Regulus sz�tlanul �tvette, �s belebambult.

- Nem akarok tov�bb tanulni – motyogta m�gis nemsok�ra. Harry f�radtan s�hajtott, �s rem�nytelen�l f�rk�szte a fiatal fi� arc�t.

- Mi�rt nem? Nagyon fontos, hogy tanulj, Reg! – Noszogat�s�ra Regulus v�gre r� mert n�zni. S�t�t szemei �l�nken csillogtak.

- Nem �rdekel, �n veled akarok maradni! – v�gott vissza a fi�, majd sz�gyenkezve elpirult. – Tudom, hogy azt szeretn�d, v�llaljak valami munk�t. De �n nem akarok… �gyis mindegy, Voldemort ellen hi�ba tanulok m�g t�bbet. Seg�teni akarok neked.

- Tudom, Reg – s�hajtott meggy�t�rten Harry, �s belet�rt haj�ba, mely m�g nedves volt a r� hullott h�t�l. – Csak szerettem volna, ha nem hasonl�tasz a hal�lfal�kra. N�zd meg, m�g Piton is elv�gezte a RAVASZ-ait! Pedig bel�le azt�n…

Regulus visszaejtette pillant�s�t �l�be. Harry tudta, hogy nagyon el van keseredve, ami�rt el�ld�zi maga mell�l, de m�g mindig, valahol m�lyen abban rem�nykedett, hogy legal�bb ezen v�ltoztathat. De �gy t�nt, ha nem viszi mag�val Regulust mindenhov�, akkor a fi� egyed�l v�g neki a dolgoknak. K�pes r�, hogy elnyerje v�gre a tisztelet�t. Akkor meg m�r ink�bb maga mellett tartja, �gy legal�bb vigy�zhat r�.

- Tudod mit? – sz�lalt meg hossz�, k�nos hallgat�s ut�n. – Ha elv�gzed az iskol�t, elviszlek magammal. Most m�g semmi biztosat nem tudok a horcruxr�l, m�g sok mindennek szeretn�k ut�na j�rni, de addig te menj vissza tanulni, k�rlek! Amint meglesz a med�l, sz�lok neked, �s elhozlak, de m�g… k�ny�rg�m, k�ly�k… b�rd ki m�g egy kicsit!

Regulus s�hajtott, majd b�logatott, �s a k�vetkez� pillanatban m�r szorosan �lelte.

Megtette, amire k�rte. V�rt r�. �s most, k�nytelen-kelletlen, itt voltak. Egy�tt. Len�zett a cs�sz�s, vizes szikl�kra, Regulus pedig miden mozdulat�t ut�nozta, �gy ut�na hajolt.

- Tudsz �szni? – vigyorgott r� elszorul� torokkal, a fekete fi� pedig nyelt egyet, �s b�lintott is, meg a v�ll�t is megvonta, majd les�t�tte szemeit, �s megcs�v�lta fej�t. Harry legyintett, k�zben igyekezve, hogy f�lelme ne l�tsszon arc�n.

Lassan, maga m�g�tt h�zva Regulust, l�pkedett lefel�, s arra gondolt, hogy a lehet� legt�bbet megtette az �gy �rdek�ben. Regulus ujjai remegtek kez�ben, megszor�totta �ket, hogy er�t adjon a fi�nak.

Az utols� kisz�gell�sre �rve meg�lltak kicsit pihenni. Regulus szorosan kapaszkodott bel�, nehogy a felcsap� hull�mokba essen. Harry orr�ra er�s�tette szem�veg�t, �s megkereste a bizonyos ny�l�st a barlangon.

- L�tod, azt ott? – mutatott r�, amikor megtal�lta, s v�rta, hogy Reg b�lintson. – Ott kell bemenni. Ha a v�llamba kapaszkodsz, tudok veled �szni, de az�rt pr�b�lj te is k�zdeni, rendben, �csi?

A fekete haj� fi� b�logatott, majd m�g� �llt, �s �tkarolta nyak�t. Kellett hozz� egy kicsit ny�jt�znia, de v�g�l is megtal�lt�k a k�nyelmes testhelyzetet.

Harry vett egy utols�, nagy leveg�t, �s beugrott a v�zbe. M�tereket s�llyedtek, mire �ssze tudta szedni mag�t, �s elkezdett �szni. Regulus k�h�gve szippantott egyet a leveg�b�l, amikor kibukkantak a habokb�l. Harry is kicsit nehezebben l�legzett, de nem v�rakozott tov�bb, hamar t�l akart esni ezen a sz�rny� utaz�son.

A v�z hamar j�gg� fagyasztotta kez�t, l�b�t, de musz�j volt kitartania. Regulus s�lya jelent�sen h�tr�ltatta a halad�sban, m�gis el�g gyorsan a kanyarg� alag�t v�g�re �rtek. A term�szet alkotta l�pcs�k felvitt�k �ket az el�barlangba, melyb�l tov�bb kell menni�k, �m m�g semmit nem l�ttak – idebent s�t�t volt, � meg nem gy�jtott p�lc�t.

El�kotor�szta var�zseszk�z�t, �s vil�got gy�jtott. Regulus dideregve k�vette p�ld�j�t. Egy gyors b�b�jjal megsz�r�totta magukat, majd tal�rja bels� zseb�b�l egy kis fiol�t vett el�, �s a falhoz s�t�lt. Regulus – m�r csak a f�lelemt�l reszketve – k�v�ncsian figyelte, mit csin�l.

Kih�zta a dug�t az �vegcs�b�l, �s a benne l�tyk�l�d� s�rk�nyv�r fel�t a falra loccsantotta. Rem�lte, hogy az ajt� nem rendelkezik felismer� var�zslatokkal, �s nem kell sebet ejtenie magukon, hogy bejussanak. Szerencs�j�kre – vagy nem – a bej�rat nem akad�koskodott, �s azonnal megny�lt el�tt�k.

- Vigy�zz, hogy ne l�pj a v�zbe, �s gyere mindig szorosan m�g�ttem! – adta �sszeszorult torokkal az utas�t�sokat a s�padt fi�nak, s Regulus szapor�n b�logatott. Nem is sejtette, hogy Harry jobban f�l, mint �. Hiszen Harry, vele ellent�tben, m�r j�rt itt, �s tudta mire sz�m�thatnak.

Eg�sz arca verejt�kben f�rd�tt, mik�zben a s�t�t barlangban mentek, a keskeny padk�n. Regulus egyszer megn�zte a sima, fekete v�zt�kr�t p�lc�ja f�ny�ben, majd borzongva a h�ta m�g� z�rk�zott.

- Nem lehetne csak �gy ideh�vni a horcruxot? – k�rdezte magasabb hangon, �s �gy suttogva, mintha illetlens�gnek tartan� a hangos besz�det. – Vagy nincs itt?

- De igen, itt van – mutatott a t�volban halv�nyan dereng�, z�ldes f�nyre, �s igyekezett nyugodtan viselkedni. – De nem, nem lehet ideh�vni.

Regulus nem k�rdezte meg, honnan tudja, amit h�l�san vett. Nem sz�vesen javasolta volna, hogy pr�b�lja ki, mi t�rt�nik, ha mag�hoz invit�lja a horcruxot, hiszen j�l eml�kezett, � is hogy megijedt, amikor az inferus kiugrott a v�zb�l. El�g, ha Regulus majd k�s�bb j�n r�…

Meg�llt ott, ahol eml�kei szerint Dumbledore-ral is, �s kez�t a leveg�be ny�jtva tapogat�zott. M�lyen be kellett hajolnia a v�z f�l�, mire meg�rezte ujjai alatt a cs�nak l�nc�t, mellyel a t� k�zep�re juthatnak. Egy var�zslattal l�that�v� tette a l�ncszemeket, majd h�zni kezdte a cs�nakot a v�zb�l. Nem ment k�nnyen, mert a v�zt�meg szorosan tartotta mag�ban, �m v�g�l m�gis felbukkant a z�ldes sz�n� haj�cska orra, �s halk csobban�ssal a v�zre bukott.

Regulus imbolyogva m�szott bele, s Harry is k�vette �t, majd, mikor elhelyezkedtek az egyszem�lyes ladikban, csendesen szelni kezdt�k a feketes�get. Regulus g�rcs�sen kapaszkodott a haj� sz�l�be, t�rde a v�z f�l� l�gott, majd pillant�sa (Harry szerencs�tlens�g�re) lefel� esett.

- James! – sikoltott fel a fi�, �s kis h�j�n felpattant… aminek az lett a v�ge, hogy val�j�ban szorosan belesimult Harry �l�be, min�l k�zelebb hozz�, ann�l jobb-alapon. – Az ott egy inferus volt?

- Nyugalom, nem b�ntanak – mondta suttogva, s csak nagyon nehezen, mert tudta m�r, mit is fognak tenni azok a hull�k, ha meg lesz a horcrux. – Ne f�lj t�l�k!

Reg persze tov�bbra is zih�lva meredt lefel�, az egyik holttest �lettelen�l sz�rke szem�be, �s m�rv�nyfeh�r arc�ra.

Amikor el�rt�k a kis szigetet, gyorsan kik�sz�l�dtak a cs�nakb�l, �s a nedves k�vezeten tettek p�r l�p�st befel�. Regulus tekintete akkor m�r a k�t�lat f�rk�szte az oszlopon, s megbabon�zva figyelte, ahogy a z�ld m�reg kering benne. Harry f�jdalmasan kap�l� sz�vvel �llt mell�, �s feltette a felesleges k�rd�st.

- Ez m�reg, Regulus – kezdte csendesen a bevezet�t, de � is a t�lba b�mult. – Hoztam magammal egy csom� bezo�rt, nem tudom, mennyit seg�t majd, de minden korty ut�n adnod kell nekem bel�le! Ugyanis nem lehet m�st tenni a b�jitallal, mint meginni. Megteszed ezt nekem?

Regulus szeme elkerekedett, arca a borzalomt�l eltorzult, �s hevesen megr�zta a fej�t.

- Nem akarom, hogy te igyad meg! – ki�ltotta k�ts�gbeesve. – Engedd, hogy �n tegyem!

Harry ett�l f�lt, m�gis, szinte v�rta, hogy elhangozzon. Nem akart volna r�b�lintani a k�r�sre, �m sejtette, hogy Regulus nem t�g�t addig, am�g nem ad pozit�v v�laszt. Rohadt �letbe, mi�rt?

- Ahogy akarod – hallotta meg saj�t, remeg� hangj�t. – De figyelmeztetlek, ez Voldemort tal�lm�nya, �s, ha a bezo�rok nem tudj�k kik�sz�b�lni…

- Ink�bb �n haljak meg, mint te – suttogta Regulus k�nnybe l�badt szemekkel. Harry keser� sz�j�zzel vigyorodott el, �s gyorsan mag�hoz r�ntotta Reget. Annyira hozz�n�tt m�r a k�ly�k…

- Megmondod majd Siriusnak, hogy nagyon szeretem? – k�rdezte n�th�s, tompa hangon a fi�, �s m�g jobban szor�totta. Harry kapar� torokkal b�lintott. Regulus szipogott p�rat, majd elengedte, �s b�tran felszegett fejjel a k�t�lhoz l�pett. Harry elzsibbadt aggyal var�zsolt el� neki egy poharat, �s � itatta meg a fi�t. Keze eleinte nem akart engedelmeskedni, de Regulus b�ztat� pillant�s�ra m�gis a fi� sz�j�hoz emelte a serleget.

Ahogy az els� korty lecs�szott Regulus tork�n, a fekete haj� fi� f�jdalmasan �sszer�ndult, majd lehunyt szemeib�l megint megeredtek a k�nnyek. Elford�totta a fej�t, mert nem b�rta n�zni. Helyette gyorsan a sz�j�ba t�mte az els� bezo�rt a zseb�b�l, ami elporladt, ahogy Reg kicsit megr�gta, �s felold�dott. Harry f�j� mellkassal, nehezen l�legezve mer�tett m�g egyet, majd megint �s megint, s minden poh�r b�jitalt egy bezo�r k�vetett.

Regulus a hetedikn�l felord�tott �s a padl�ra rogyott volna, ha Harry nem tartja meg. A fi� ny�sz�rg�tt, �s kap�l�zott, mintha v�dekezne, de k�zben �gy itta a m�rget, mintha valami nagyon �zletes kokt�l lenne…

Harry egyszer m�r v�gig�lte ezt, �s fogalma sem volt, hogy most hogyan b�rja. Egyszer�en nem �rtette, hogy lehet, hogy m�g mindig talpon van, �s mi�rt nem csap m�r bele a vill�m, hogy ilyesmit m�vel a sz�m�ra egyik legfontosabb emberrel.

A b�jital alj�n felt�nt a horcrux k�rvonala, megpr�b�lta h�t kivenni bel�le. Nem kis meglepet�s�re siker�lt neki, ujjai egyszer�en �tsz�ntottak a z�ld folyad�kon, �s megragadt�k a med�lt. Le�ltette Regulust a f�ldre, majd sietve, reszket� k�zzel a zseb�be ny�lt, �s el�vett egy m�sik nyakl�ncot. Lilyt�l kapta, pont azon a kar�csonyon, de hamar felt�nt neki, hogy a med�l milyen ismer�s, �s akkor r� is j�tt, hogy bizony azt fogja megtal�lni a j�v�ben. Benne az �zenettel.

Regulus m�r el�z� �jjel meg�rta a kis levelet, Harry tan�cs�ra, b�r nem gondolta, hogy val�ban a fi� akarja majd meginni a b�jitalt… rem�lte, hogy nem…

Beleejtette a med�lt a t�lba, a m�sikat az el�z� hely�re cs�sztatta, �s let�rdelt Regulushoz. A fi� s�padt volt, �s reszketett.

- Szomjas vagyok… - ny�gte rekedten, de nem l�thatta Harryt. Megemelte a fi�t a h�na alatt, majd, p�lc�j�t k�szenl�tben tartva, a v�zhez ment vele, �s a pohar�ba mer�tett a t�b�l. M�g �ppen id�ben a fi� sz�j�ba tudta �nteni a ned�t, azt�n az els� inferus kim�szott a t�b�l, �s fel� indult. Most azonban nem engedte, hogy a f�lelem, �s a k�ts�gbees�s eluralkodjon rajta.

M�r tudta, hogy hogyan kell t�zk�rt var�zsolni maga k�r�, hiszen nemr�g v�gezte el az aurork�pz�t, de akkor sem volt k�nny� dolga. A t�z ugyanis csak akkor �gett, ha er�sen koncentr�lt, �m Regulus s�lya ott nehezedett karj�ban, a med�l is sokkal s�lyosabb volt, mint egy�bk�nt lett volna, �s a k�r gyeng�bben hatott. Az inferusok megzavarodtak, �s h�tr�ltak a f�ny, �s a meleg el�l, de nem mind s�llyedt vissza a v�zbe, akadtak, amelyikek m�g k�zd�ttek, �s ny�lk�s, sz�rke b�r� kez�ket fel�j�k ny�jtott�k.

Harry dobott egyet Reguluson, majd befektette a cs�nakba. Gyorsabban v�geztek, mint legut�bb, � �gy �rezte, ugyanakkor sokkal bizonytalanabbnak t�nt, hogy eljutnak-e a t�lpartra, vagy sem. Regulus m�r nem motyogott, �s szeme is nyitva volt, de a borzalomt�l elhom�lyosultak. Harry a l�t�sz�g�ben pr�b�lt maradni, hogy megnyugodjon, k�zben m�lyeket s�hajtva figyelte a szigeten tan�cstalanul �csorg� hull�kat, melyek az � t�volod�sukkal lassan visszacs�sznak a fekete v�zbe. A hull�mok term�szetellenesen gyorsan elcsitultak ut�nuk, s a holttestek �jra nyugodtan lebegtek alattuk a v�zben.

Harry csak akkor s�hajtott, amikor a partra �rtek. �vatosan kiemelte Regulust a cs�nak fenek�r�l, s a fi� er�tlen�l kapaszkodott v�ll�ba. Harry nagyon rem�lte, hogy minden rendben marad, �s ki�rnek a barlangb�l, miel�tt a sr�c teste feladn� a k�zdelmet.

A s�rk�nyv�rrel siker�lt kinyitni az �tj�r�t, Harry igyekezve l�pett ki rajta, mag�ban im�dkozva, hogy Regulus kicsit t�rjen mag�hoz. Ahogy a fi� l�legzete a nyak�t s�rolta, �rezte, hogy nagyon gyenge, �s nehezen dobogott a sz�ve is, mire a f�lelem k�szott fel tork�ba, mint valami k�gy�, �s bele is mart mandul�j�ba… szeme el�tt elny�ltak az �rny�kok �s f�nyek, ahogy a k�nnyek belesz�rtak.

Mivel most Reg nem utazhatott a h�t�n, ki kellett tal�lnia valami jobb megold�st, ami v�g�l a bubor�kfej-b�b�j lett, mindkett�j�kre. Regulus nem reag�lt erre, amit�l m�gink�bb rettegett. Dumbledore-nak mindig nagyon er�s akaratereje volt, �s a m�gi�ja is seg�tette az �letben marad�s�t, �m ezt nem lehetett testv�r�r�l is elmondani, s csak rem�lte, hogy a bezo�rok seg�tettek valamit.

A v�z alatt k�nnyebben h�zta maga ut�n a f�lig al�lt fi�t, �m nehezebben l�tott, �s a kis alag�tban sem f�rtek el egyk�nnyen. A s�t�t t�megben nagyon meresztette a szem�t, de az orra �s sz�ja, h�l’ istennek, oxig�nhez jutott, ez�rt nem vesz�tett erej�b�l.

Amikor megl�tta a ny�ri napf�nyt, gyorsan fell�kte Reget a felsz�nre, s � maga is kikecmergett. A fekete haj� fi� m�g s�padtabbnak l�tszott, mint odabent, a barlangban. A karj�ba emelte, �gy vitte fel a szikl�kon, majd elhoppan�lt vele Roxmortsba, �s elszaladt az igazgat��rt.

Dumbledore komoran k�vette a Szellemsz�ll�sba, mindenf�le-fajta b�jitallal. Harry burkoltan elmes�lte neki, hogy Regulus megivott valamilyen m�rget, �s beleesett a v�zbe… de hogy hol, �s mi�rt, azt m�r nem merte kimondani. Azt, hogy � hogyan ker�lt oda, meg v�gk�pp nem. Dumbledore persze r�j�tt, hogy titkol valamit, de nem t�g�tott a szedett-vedett magyar�zatt�l, ink�bb megs�rgette az igazgat�t, hogy min�l el�bb megn�zze Regulust.

Az hamar kider�lt, hogy a fi� hal�lfal�. A professzor fejtegette r�la a vizes tal�rt, �s megl�tta a karj�n a Jegyet. Nem sz�lt semmit. Megn�zte a szemeit, �s ny�ltan legiliment�lta a m�reg hat�s�r�l… nem sz�lt semmit. Megitatott vele egy lila folyad�kot, de l�that�an nem haszn�lt, Regulus f�jdalmasan ny�sz�rg�tt tov�bb. Nem sz�lt semmit.

Harry le�lt a romos �gyra, a fi� mell�, �s nyugtat�lag simogatta reszket�, forr� ujjait. Dumbledore tov�bb pr�b�lkozott a k�l�nb�z� gy�gyitalokkal, de semmi hat�suk nem volt.

- Sajn�lom, James – kezdte komoran a var�zsl�, �s � is a meleg homlokra sim�tott �reg kez�vel. – Nem tudom, mi t�rt�nt ezzel a gyerekkel, de nem haszn�lnak a saj�t kez�leg k�sz�tett szereim. Soha nem tal�lkoztam m�g azzal a b�jitallal, amit megivott. Olyan a hat�sa, mint valami lelki Cruciatus-�tok. Vagy, mintha dementorokkal tal�lkozott volna. A legsz�rny�bb eml�kei testi f�jdalmakkal… ez nagyon illik Voldemorthoz. K�ze van hozz�? Nem, v�rj! Ink�bb ne mondd el!

Regulus James nev�t ny�sz�r�gte, Harry odahajolt hozz�. Dumbledore sajn�lkoz�, szomor� szemekkel n�zte.

- Akkor… megmondod Siriusnak…?

- Meg – ny�gte ki hom�lyos tekintettel. Regulus megnyugodott p�r pillanatra, majd l�gz�se lelassult. Harry g�rcs�sen fogta a kez�t, arc�n m�r lefolytak nedvei, ahogy a halv�nyul� �letet n�zte.

- Regulus… er�s vagy… �n b�szke vagyok r�d, de… siker�l…

- T�ged is… szeretlek – fojtotta bel� a csendes szavakat egy kis mosollyal. S�t�tk�k szeme csillog�sa sz�nni l�tszott… majd teljesen elt�nt, �s szeme �vegesen meredt bele az �v�be…

Dumbledore professzor keze a v�ll�ra k�szott. Harry elford�totta tekintet�t testv�r�r�l, �s rem�nykedve n�zett az igazgat�ra.

- Ugye jobban lesz? – suttogta n�th�s hangon.

Dumbledore v�laszul �tadott neki egy �vegcs�t, melyben – ezt aurork�nt j�l tudta – nyugtat� volt. Harry �tvette, de nem ivott bele. �jra a fi�ra pislogott. M�g mindig maga f�l� bambult. Nem l�legzett.

Reszket� teny�rrel sim�totta le fennakadt szemh�jait. A sr�c arca m�r nyugodtan simult ki, m�r nem t�kr�z�tt f�jdalmat. Dumbledore meg�rtette, hogy jobb, ha mag�ra hagyja, �gy kifel� intett. Harry egyed�l maradt a halott kis testtel. R�omlott, �s szorosan mag�hoz �lelte.

Amikor el�j�tt a szob�b�l, Dumbledore csendesen f�rk�szte a koszos falakat. L�ptei k�zeledt�re fel� fordult, �s ism�t megszor�totta v�ll�t. Harry sz�ve akkor is zsibbadt maradt.

- Nagyon sajn�lom, tudom, hogy kedvelted… s�t szeretted – kezdte az �reg professzor, mire csak f�radtan b�logatott. – Viszont fontos besz�ln�nk. Ma hallottam egy j�slatot…

- Tudok r�la – v�gott a szav�ba Harry. – Tudom, hogy vesz�lyben van a gyermekem. �s, hogy ezt Voldemort is tudja. Piton kihallgatta… k�rem, tan�r �r, kit�rgyalhatn�nk ezt kicsit k�s�bb? Nem tudok most gondolkodni.

Dumbledore p�r percig az arc�t f�rk�szte, majd b�lintott, �s egy utols� szor�t�ssal a v�ll�n kiment, hogy egyed�l hagyja a gy�sszal, �s a halott Regulusszal. �s nem sz�lt semmit.

Sz�lj hozz� te is!

N�v:
E-mail c�m:
	Amennyiben megadod az email-c�medet, az el�rhet� lesz az oldalon a hozz�sz�l�sodn�l.
Hozz�sz�l�s:
Az�rt, hogy ellen�r�zhess�k a hozz�sz�l�sok val�dis�g�t, k�rj�k �rd be az al�bbi k�pen l�that� sz�t. Ha nem tudod elolvasni, a friss�t�s ikonra kattintva k�rhetsz m�sik k�pet. �rd be a fenti sz�t:

S�g� M�g nincs hozz�sz�l�s.