Remus b�gyadt mosollyal �lt a klubhelyis�gben. Az �jszaka fel sem ment aludni a h�l�ba, helyette Reguluson gondolkodott, �s k�zd�tt az �l�t szorongat� forr�s�g ellen, majd mikor pirkadni kezdett, a feszeng� �cs�rg�s helyett ink�bb a jeges zuhanyt v�lasztotta. Most pedig m�r meg is reggelizett, �s azt v�rta, hogy bar�tai is lej�jjenek.

A nagyteremben �sszefutott Regulusszal, aki sokszor mosolygott r� ev�s k�zben, majd nem t�r�dve t�rsai furcs�ll�s�val, hamarosan fel�llt, �s kisietett a teremb�l. Remus, mint akit megb�v�ltek, r�gt�n k�vette.

M�g csak az els� sarkon fordult be, amikor megragadt�k kiny�lt pul�vere nyak�t, �s egy s�t�t sarokba r�ntott�k. Miel�tt b�rmit sz�lhatott volna, egy �hes, forr� sz�j hajolt az �v�re. Remus azonnal elfeledte minden gondj�t, s a nadr�gj�t ism�t fesz�teni kezdte a v�gy. Regulus felkuncogott, mire � elpirult. M�g senkivel nem tett ilyet, �s rettent�en zavarba j�tt, mikor a m�sik t�rde felemelkedett, �s l�bai k�z� siklott, hogy megd�rzs�lje �t. Felny�g�tt, �s borzongva megmozd�totta cs�p�j�t – eg�sz �jjel erre v�rt.

�m cs�kjukat hamar f�lbeszak�tott�k, hiszen a di�kok fel�l�nk�ltek, �s egyre t�bben haladtak el rejtek�k mellett. Regulus r�kacsintott, majd egy cetlit cs�sztatva nadr�gja h�ts� zseb�be, ell�kte mag�t t�le. Remus a f�ldre cs�szott, �s t�rdeire hajolt, hogy lecsillap�tsa h�borg� test�t, �s feljusson a klubba.

Pihegve felny�g�tt, majd a v�r�s kanap�ra h�zta l�bait is. M�g mindig bel�mart a v�gy, �s hirtelen sz�gyellni kezdte mag�t miatta.

Nem lenne szabad ezt tennie. Regulus fiatalabb n�la, �s az egyik legjobb bar�tj�nak az �ccse. Siriusnak, akibe � szerelmes – mert m�g �t szereti, ebben eg�szen biztos volt. Most m�gis arra k�sz�l, hogy b�ntsa �t, a fiv�re �ltal? Nem szabad elmennie este arra a tal�lkoz�ra, amit a fi� k�rt t�le a pap�rfecnin.

Sz�gyenteljes gondolatai ki�lhettek az arc�ra is, mivel egy t�lzottan ismer�s hang ezt k�rdezte t�le:

- J�l vagy, Holds�p?

Remus megrezzent �s felpillantott. Sirius �s James s�t�ltak mell� �s �lmosan d�rzs�lgett�k arcukat, m�g Peter f�radtan lehunyt szemmel �llt meg mellett�k. Sirius h�trat�rte szem�b�l hossz�, k�cos tincseit, hogy l�ssa �t, majd f�radt arc�ra aggodalom �lt.

- Nem tal�ltalak a h�l�teremben, mikor vissza�rtem este.

- T�nyleg, Tapmancs, hogy ment? – lelkes�lt fel James, megk�m�lve Remust a v�laszad�st�l. A fi� ki is haszn�lta ezt, �s gyorsan elmer�lt eml�keiben, hogy Regulus cs�kjai elnyomj�k Sirius monol�gj�t, megnyugtass�k, hogy rendbe j�n minden. F�l f�llel azonban hallotta a m�sik szavait.

- H�t, a vir�gok teljesen leny�g�zt�k – kezdte szokatlanul komor arccal Sirius, mire Remusnak felgyorsult a sz�vver�se. Hi�ba nem akarta, a rem�ny ism�t megk�rny�kezte �t.

- A Sz�ks�g szob�j�ba is elj�tt velem, besz�lgett�nk. Tetszett neki a dekor�ci�, a m�csesek, megett�k a csokol�d�t… azt�n kijelentette, hogy m�g nem �ll k�szen a dologra.

James �s Peter csal�dottan felny�g�tt, Remus pedig alig tudta visszatartani megk�nnyebb�lt mosoly�t. �r�lt, hogy Sirius nem kapta meg, amit akart. T�nyleg �r�lt. De nem t�lt�tte el olyan nagy lelkesed�ssel, mint kellett volna. T�ls�gosan szorongott az este miatt – tudta, hogy el fog menni a tal�lk�ra, de a hallottak f�ny�ben m�r annyira sem �rezte helyesnek, mint eddig. Sirius v�g�l is nem tett semmit, csak tervezett… neki sem szabadna h�t… de akarta. Regulust akarta, m�ghozz� min�l hamarabb.

***

Remus eg�sz nap b�gyadtnak �s k�tyagosnak �rezte mag�t. Sirius meg is jegyezte, hogy furcs�n viselkedik, s �, mindenki nagy meglepet�s�re egy huncut mosollyal felelt.

- Lehet, hogy szerelmes vagyok – vont v�llat. Egy pillanatra � is meglep�d�tt saj�t mag�n, hogy cs�szhatott ki ez a sz�j�n, de ahogy bar�taira n�zett, m�r tudta, hogy j� �tlet volt. James �s Peter cinkosan kacsingattak, �s neki is gratul�ltak, �ppen mint annak idej�n Siriusnak, hogy partnert tal�lt. A fekete fi� azonban komoran f�rk�szte az arc�t, mintha nem akarn� elhinni, amit mondott.

- Kibe? – k�rdezte sz�monk�r� hangon, j�l hallhat� f�lt�kenys�ggel a hangj�ban. Remus szorongva beharapta a sz�j�t. El�gedetts�g helyett f�lelem �nt�tte el. Tal�n m�gsem tette j�l?

- Ne irigykedj m�r, Sirius! – nevetett James. Nyilv�n � is hallotta a furcsa hangsz�nt, csup�n el�rtette az ok�t. – Ha mi sz�vunk a csajokkal, legal�bb � hadd legyen boldog.

Remus k�h�g�snek �lc�zta felt�r� nevet�s�t.

***

Este m�r izzott a leveg� a fesz�lts�gt�l. Sirius eg�sz nap hallgatag maradt, �s s�t�t tekintettel m�regette az andalg� Remust. James csak legyintett erre, �s folyton azt mondta, sosem �rte m�g bar�tjukat a visszautas�t�s f�jdalma, ez�rt ilyen mogorva. Remus valahol m�lyen rem�lte, hogy nem csak ez a gond, �m most s�rg�sebb dolgok foglalkoztatt�k.

M�r k�s� d�lut�n a szekr�nye el�tt �llt, azt fontolgatva, mit vegyen fel. James meg is k�rdezte, hov� k�sz�l, mire � megrezzent, �s pr�b�lt semleges v�laszt adni – jelent�sen rontotta a szavahihet��g�t, hogy reszketett a hangja, ak�rcsak a keze.

- Randi? – tapintott r�gt�n a l�nyegre James, mire Peter egy izgatott „Huh�!”-ki�lt�ssal m�g� sietett. Sirius felhorkant.

- Tal�n – felelt f�tyolos hangon. Annyira rem�lte, hogy Sirius t�nyleg f�lt�keny… annyira akarta, hogy az legyen.

K�t �r�t t�lt�tt a tus alatt. M�g sosem f�rd�tt ennyire alaposan, pedig r�gebben is tisztas�gm�ni�snak nevezt�k bar�tai. Igaz, hogy elhaszn�lta az �sszes melegvizet, amit a h�l�juk melletti f�rd�ben rendelkez�sre �llt, bocs�natk�r� szavaira James csak legyintett.

- Sebaj, a f�, hogy kellemesen illatozz! Azzal minden l�nyt leveszel a l�b�r�l – oktatta nagy komolyan a k�cos fi�, �s rejt�lynek sz�m�tott, hogyan b�rta nevet�s n�lk�l. Sirius felciccent, majd az �gy�ra dobta mag�t, �s h�tat ford�tott bar�tainak.

- Remek, mi meg majd megfagyunk – mormogta b�cs�z�ul. Remus elszontyolodva lehajtotta fej�t.

- Ne is figyelj r�! – harsogta �nekelve James, majd Peter seg�dlet�vel Siriushoz v�gtak k�t p�rn�t.

Remus azonban m�g mindig szomor� volt, akkor is, mikor m�r a ki�r�lt folyos�kat r�tta. Nem tudta elfeledni a megrov� hangot, s �nk�ntelen�l gondolt r�, hogy a fi� mennyire haragszik majd, ha kider�l, hogy kivel is randizgat. Ha kider�l. Ha �rdekli egy�ltal�n. De valamilyen szinten fogja… Vagy m�gsem? Lehet, hogy csak m�g fagyosabb lesz a viszonyuk? Mi van, ha �r�kre elvesz�ti?

Mikor befordult a m�giat�rt�net-teremhez vezet� folyos�ra, a h�ta m�g�tt l�ptek halk nesz�re figyelt fel, de ez�ttal biztos volt benne, hogy Regulus k�zeledik. Nem �llt meg, hogy bev�rja, ink�bb besurrant a terem ajtaj�n, �s gyorsan fel�lt a padra, szemben az ajt�val. Minden m�sodpercben azt v�rta, hogy az ajt� megnyikorduljon v�gre, �s Regulus csatlakozzon hozz�, �m a fi� mintha lemaradt volna. Sokkal tov�bb v�ratta, mint a hangok alapj�n kellett volna, s Remus arra k�vetkeztetett, tal�n a k�rnyez� folyos�kat ellen�rizte.

A mardek�ros fi� megjelen�s�vel pont �gy felgyorsult a pulzusa, mint Sirius eset�ben, �m a gyomr�ban nem kezdtek pillang�k repkedni.

- Regulus – s�hajtotta, �s mosolyra h�z�dott a sz�ja. Ezt l�tva a fi� is elvigyorodott, �s el� l�pett. Remus combjai sz�tny�ltak, hogy k�zelebb engedj�k hozz� a m�sikat, b�r az�rt m�g enyhe p�r �nt�tte el az arc�t a bizalmas k�zels�gt�l. Regulus megcir�gatta.

- Szeretem, mikor elpirulsz – vallotta be halkan a fi�, s ajkaival felfedezte Remus arc�t. El�bb szem�ld�k�t illette lenge puszival, majd orra hegy�t, azt�n �ll�t… Remus felny�g�tt, mikor ajkaik egym�sra tal�ltak.

- Regulus… nem biztos, hogy akarom ezt – kapaszkodott bele a m�sik nyak�ba, �s arc�t v�ll�ba temette. Regulus megmerevedett, majd izmai ism�t ellazultak.

- Hm… �s mi�rt nem?

- Mert… �h… �n m�g nem is… - ny�sz�r�gte, de Regulus ajkai a nyak�n jelent�sen magukkal ragadt�k. Legal�bbis gondolkodni nem nagyon tudott. – M�g nem �rtem… mi�rt teszed ezt velem.

Regulus elh�z�dott t�le, hogy a szem�be n�zhessen. Remus keser�en elmosolyodott, majd lehunyta szemeit, mert m�sk�pp nem tudta volna folytatni.

- Odaj�tt�l hozz�m tegnap, mert szomor� voltam, pedig t�led legal�bb egy �rt�st v�rhatn�k. Felaj�nlottad, hogy seg�tesz, pedig sosem hittem volna, hogy �rdekel. �s m�gsem, m�gsem v�rt�l eddig t�lem semmit, nem mondtad, mit k�rsz fizets�g gyan�nt, vagy mit v�rsz, Siriusnak mi lesz a reakci�ja fel�d? Az lenne a c�lunk, hogy �szrevegyen engem, de neked mi hasznod van ebb�l? Mi�rt j�, hogy egy hetedikes griffend�lessel t�lt�d az �jszak�idat? Mi�rt?

Regulus ves�be l�t� pillant�ssal f�rk�szte �t. Remus m�r zih�lt az elkeseredett d�ht�l, mert saj�t mag�nak m�r megalkotta a v�laszokat, �s el�re rettegett t�l�k. Mikor Regulus megsz�lalt, �sszerezzent, �s akaratlanul felny�ltak szemei, �s a fi�ra fordultak.

- Sok�ig figyeltelek – suttogta a fi�, de nem mert szem�be n�zni, s most � is elpirult a s�t�tben. Remust kifejezetten zavarta, hogy nem l�tja minden szeglet�t az arc�nak. – N�ztem, ahogy tanulsz, ahogy harcolsz, ahogy nevetsz… l�ttam az els� jeleket rajtad, amikor az �rz�seid megv�ltoztak a b�ty�m fel�, �s… veszett�l f�lt�keny voltam.

A fi� hangja �less�, rekedt� v�lt, �s k�m�letlen�l folytatta.

- L�ttam, ahogy egyre halv�nyodik az arcodon a boldogs�g, �s legsz�vesebben sz�tt�ptem volna Siriust, ami�rt ezt teszi veled. Ott fl�rt�lt a sz�nalmas bar�tn�ivel az orrod el�tt, mindenki f�le hallat�ra �radozott a forr� �jszak�ir�l, �s �n l�ttam, ahogy lassan �sszeomlik benned a hit, l�ttam, ahogy a k�ts�gbees�s a hatalm�ba ker�t, l�ttam, ahogy a f�jdalom k�nnyeket csal a szemedbe… �s nekem is f�jt.

Remus remegett, de m�r nem Regulus k�zels�g�t�l. Sz�rt a szeme, �s �kl�mnyire zsugorodott a gyomra. M�r tudta, nem kellett kimondania a m�siknak… tudta, mi lenne az utols� sz�, mint a monol�g z�r�sa.

- Reg… - kezdte elk�nzott, n�th�s hangon, de a fi� ekkor ism�t r�hajolt ajkaira, �s harapd�lta, h�zogatta, annyira, hogy m�r f�jdalmas volt. Remus arc�n leg�rd�lt az els� k�nnycsepp, �s reszketegen viszonozta a cs�kot, annyi �rzelmet vegy�tve bele, amennyit csak tudott. Nem tudta volna megmondani, mi benne az er�sebb: a sajn�lat a fi� ir�nt, aki titokban bel� volt szerelmes, a f�jdalom �s b�ntudat, hogy ezt nem vette �szre, vagy a saj�t rem�nytelens�ge, hogy valaha is felkelti Sirius �rdekl�d�s�t.

Hagyta, hogy Regulus �hes sz�ja lejjebb v�ndoroljon a kulcscsontj�ra, hagyta, hogy a t�relmetlen ujjak bek�sszanak pul�vere al�, �s meztelen b�r�t simogass�k. Megremegett, �s h�trafesz�tette gerinc�t… a cir�gat�s teljesen felt�zelte, bizsergett a b�re, ahol a m�sik hozz��rt.

Mikor leker�lt r�la a fels�, dideregve, sz�gyenkezve h�zta �ssze mag�t. A s�t�tben ugyan nem l�tszottak annyira sebhelyei, de �rezni lehetett �ket, s tudta, hogy Regulus is azokat tapogatja – m�gsem sz�lt egy sz�t sem. Ez�rt Remus igen h�l�s volt. H�l�ja jel��l � is felfedez��tra indult Regulus test�n, s ez egy kicsit elfeledtette vele a szomor�s�g�t.

Nagyon k�l�n�s �rz�s volt sz�m�ra meg�rinteni a m�sikat. � is fi� volt, �gy tudta, mire sz�m�that, de akkor is valami megmagyar�zhatatlan bizserg�s �s izgatott k�v�ncsis�g tartotta fogva �t, amint ujjbegyei b�tortalanul v�gigcir�gatt�k a kidolgozott izmokat, a selymes b�rt az alhas�n�l, az apr�, puha sz�r�ket…

Felny�g�tt, �s m�g sz�lesebbre nyitotta combjait. Regulus seg�tett neki ledobni mag�r�l az inget, majd r�gt�n k�zelebb h�z�dott hozz�, hogy ajkaival el�rje nyaka szeglet�t. Remus reszketve belekarolt a fi� v�llaiba, �s t�relmetlen�l aj�nlotta fel mag�t az �hes sz�jnak, a moh� nyelvnek.

�jabb t�zforr� hull�m �nt�tte el fesz�l� �l�t, amikor tudatosult benne, hogy Regulus remeg� ujjai az � nadr�gja �v�t oldozz�k, �s egy mozdulattal leh�zz�k a ruhadarabot r�la, az als�nadr�ggal egy�tt. Tudata m�ly�n sz�gyenkez� �rz�s lobbant. Sosem l�tta �t �gy senki, m�g Sirius sem az �lmaiban…

Regulus megbabon�zva simogatta �t, amivel v�gyakoz�, vonagl� remeg�seket v�ltott ki test�b�l, majd leguggolt el�, �s f�rfiass�g�ra hajolt. Remus felki�ltott a nem v�rt t�mad�st�l, �s zih�lva a fekete, selymes hajba markolt. Regulus kez�vel k�vette sz�ja mozg�s�t, kis h�j�n az �r�letbe kergetve �t. Cs�p�je akaratlanul vette fel a ritmus, s m�r nem sz�gyellt ny�gd�cselni. Ahogy a m�sik nyelve a gy�ny�r fel� hajszolta �t, mind jobban �s jobban szor�totta Regulus tincseit, t�relmetlen�l ir�ny�totta fej�t, �s h�trafesz�lt, hogy �gy v�rja a csod�latos pillanatot.

Regulus felny�g�tt, majd egy suhan� l�g�ramlat tudatta, hogy a fi� fel�llt. Remus k�b�n ny�sz�r�gve n�zett fel r�. Fogalma sem volt, mikor d�lt h�tra a padon.

A m�sik vill�mgyorsan szabadult meg az �t takar� utols� ruhadarabt�l, �gy Remus eg�szen biztos lehetett benne, hogy Regulus is ugyanannyira k�v�nja �t. Beleharapott sz�j�ba, hogy elfojtsa a kik�v�nkoz�, f�lledt ny�g�st, �s ha lehets�ges ez, m�g sz�lesebb terpeszbe nyitotta l�bait.

Regulus f�l� hajolt, �s egym�shoz �rintette f�rfiass�gukat. Remus h�trafesz�lt, s azonnal mozogni kezdett, ahogy a v�gy �jra meg �jra bel�mart.

- Sirius! – ki�ltott fel, mikor test�t meg�ll�thatatlan remeg�s r�zta meg, s egy pillanatra a vil�g is els�t�t�lt el�tte, visszhangz� s�pol�st hagyva f�l�ben. P�r m�sodperc eltelt�vel, mikor a hang megsz�nt, s m�r csak saj�t zih�l�s�t hallotta, tudatosult benne, mi t�rt�nt.

Combjai k�zt m�g mindig ott �llt Regulus, m�g mindig az � k�t oldala mellett t�maszkodott meg, de izmai olyan feszesek voltak, mintha csak egy k�szobrot �lelt volna l�baival. Ijedten nyitotta ki szemeit, �s tekintet�vel r�gt�n megtal�lta a dermedt fi� tekintet�t. Regulus arca f�jdalmasan eltorzult, szemeit szorosan �sszez�rta, de a k�nnyeit nem tudta visszatartani vele, azok verejt�k�vel vegy�lve most�k arc�t, csillog� f�nyt k�lcs�n�zve neki.

Remus is �rezte, ahogy sz�rni kezd a szeme. Nem akarta megb�ntani a m�sikat, �s nem is gondolta, hogy Sirius neve fog kics�szni a sz�j�n a gy�ny�re pillanat�ban. Alkarj�ra t�maszkodva �lt fel, �s �tkarolta a merev testet. Most sokkal jobban sz�gyellte mag�t, mint mikor Regulus vetk�ztette.

- Sajn�lom – suttogta a fi� f�l�be, �s megsimogatta h�t�t. Tudta, hogy ez kev�s, hogy el�zze a f�jdalmat, amit kiv�ltott a m�sikb�l.

Regulus szaggatottan s�hajtott, majd megr�zta a fej�t, �s folytatta cs�p�je ritmikus mozgat�s�t, mintha semmi sem t�rt�nt volna. Remus beharapta sz�j�t, hogy visszatartsa felt�r� k�nnyeit. Olyan szerencs�tlen�l alakult minden…

Amikor Regulus ny�gve ellazult karjaiban, m�g szorosabban �lelte. M�r b�nta, ami k�zt�k t�rt�nt, de nem az�rt, mert Siriust szerette, hanem mert Regulus szerette �t. Nem lett volna szabad engednie a fi�nak, hiszen �gy m�g nehezebb lesz elviselnie, hogy a b�tyj�t szereti. Remus sosem gy�l�lte m�g mag�t ennyire.

Regulus sz� n�lk�l h�z�dott el t�le, s kezdett �lt�zni. Remus nyitotta sz�j�t, hogy mondjon valamit, de nem j�tt ki hang a tork�n. Fogalma sem volt, mivel vigasztalja a m�sikat, hiszen � is pont ugyanabban a helyzetben volt. A szerelme nem �t szerette.

- Akkor holnap tal�lkozunk – sz�lalt meg hirtelen Regulus. Hangja kem�ny volt �s hideg, s Remus megrezzent t�le. – Ha lehet, Sirius legyen a k�zeledben, nem �rtana, ha l�tn� v�gre, mi a helyzet k�z�tt�nk.

R�n�zett a fi�ra, �m az csak egy jeges mosolyt var�zsolt az arc�ra, majd biccentett, �s az ajt� fel� indult. Remus f�jdalmasan lehunyta a szemeit, mikor a m�sik elt�nt a teremb�l, de k�sz�l�d� �nmarcangol�s�nak egy v�ratlan dolog vetett v�get: Regulus felsikoltott a folyos�n.

- Ne, Sirius!

Sz�lj hozz� te is!

N�v:
E-mail c�m:
	Amennyiben megadod az email-c�medet, az el�rhet� lesz az oldalon a hozz�sz�l�sodn�l.
Hozz�sz�l�s:
Az�rt, hogy ellen�r�zhess�k a hozz�sz�l�sok val�dis�g�t, k�rj�k �rd be az al�bbi k�pen l�that� sz�t. Ha nem tudod elolvasni, a friss�t�s ikonra kattintva k�rhetsz m�sik k�pet. �rd be a fenti sz�t:

S�g� M�g nincs hozz�sz�l�s.