M�r k�t h�t telt el az erd�ben t�rt�ntek �ta. L�tsz�lag minden a legnagyobb rendben volt, h�seink �lete a szok�sos mederben folydog�lt. �m ez csak a vihar el�tti csend volt. Egy nap, ami �pp �gy indult Yusuke �s t�rsai sz�m�ra, mint b�rmelyik m�sik mindent megv�ltozatott.

  Yusuke elindult hazulr�l az iskol�ba, de persze esze �g�ban sem volt oda is �rni az ut�lt int�zm�nybe, �gyhogy szok�s szerint, v�letlen�l rossz ir�nyba fordult. M�r r�gen volt szerencs�je egy egyszer� kis buny�hoz k�z�ns�ges emberekkel, ez�rt, hogy ezt bep�tolja, egy h�resen rossz k�rny�k fel� vette az ir�nyt. Gondolta, itt nem t�rt�nhet vele semmi v�ratlan. �m ahogy a sik�torokat szelte, arra lett figyelmes, hogy egy hatalmas �rny�k borul f�l�. Felpillantott �s egy mad�rszer� l�nyt pillantott meg a feje f�l�tt elsuhanni. A l�ny olyan gyorsan rep�lt, hogy a laikus szeml�l�d� legfeljebb egy tovasuhan� �rnyat �rz�kelhetett bel�le, amit vagy �szre sem vett, vagy egyszer�en egy kisebbfajta felh�nek v�lhetett. De h�s�nk term�szetesen felfigyelt r� �s a nyom�ba eredt.

„Na m�r csak ez hi�nyzott! Egy �jabb sz�rny, az m�r tuti. Mert eml�keim szerint ekkora madarak nem szoktak r�pk�dni Tokyoban. Kellett nekem idej�nni!”- f�st�lg�tt mag�ban. Ekkor az �ld�z�tt sz�rnyas l�ny egy sik�torban lesz�llt. Urameshi nem fordult be, hanem a sarokhoz lapult, hogy kifigyelje, mit is akar az �ld�z�tt. A l�ny k�zelebbr�l megn�zve igencsak ijeszt�nek hatott: mad�rszer� cs�re �s hatalmas feh�r sz�rnyai voltak. K�t l�bon j�rt, mint az emberek, de a test�t toll bor�totta. Szemei m�ni�kus gonoszs�got t�kr�ztek. Detekt�v�nk azonban nem volt az az ijed�s fajta, hisz sok furcsas�got l�tott m�r �let�ben. �gy d�nt�tt, m�g nem t�mad, hanem megv�rja, hogy ellenfele mit l�p. A sz�rny k�rbehordozta s�t�t pillant�s�t a sik�toron, mintha keresne valamit, vagy valakit. De l�tsz�lag rajta �s Yusuk�n k�v�l egy l�lek sem tart�zkodott a helysz�nen. Ekkor a l�ny kinyitotta a cs�r�t, hangja csak �gy nyikorgott:

- Tudom, hogy itt vagy! Gyere el�! �zenetem van a sz�modra!

Urameshi m�r a kez�be koncentr�lta erej�t, k�szen arra, hogy els�sse a reigunt, ha sz�ks�ges, �m ekkor olyasmi t�rt�nt, amire � sem sz�m�tott. A mad�rszer� l�ny szavaira v�lasz �rkezett:

- Ny�gd ki, hogy mit akarsz �s t�n�s!- �s egy r�kaszer� alak l�pett ki a hom�lyb�l. F�lei az �gnek meredtek, lompos fark�t, pedig unottan csapkodta. Yusuke ebben az alakban Kotonot, a r�kad�mont v�lte felismerni.

- �, l�tom, �rdekel a dolog!- mosolyodott el a „mad�r” kaj�nul.

- Egy�ltal�n nem, csak m�r unom, hogy napok �ta ut�nam koslatsz. - n�zett r� a szok�sos fagyos tekintettel a l�ny.

- H�t igen, nem volt k�nny� utol�rni t�ged. - felelte a sz�rny. - Nem is �rtem mi�rt volt ez olyan fontos a mesternek? Nem t�nsz valami nagy sz�mnak. Persze ez nem az �n dolgom…

- Sok a sz�veg. - v�gott k�zbe a l�ny. - Nincs kedvem az ideges�t� dum�dat hallgatni. T�rj a t�rgyra!

- J�l van, j�l van. Teh�t, �zenetet hoztam a mestert�l.

- A mestert�l?

- Igen, j�l hallottad, a mestert�l. - b�lintott az. - A mester �gy l�tja, kedvez� a politikai helyzet �ll�sa arra, hogy v�gre �tvegye az uralmat a vil�gok f�l�tt. �s szeretne t�ged is az oldal�n tudni ebben a helyzetben. Azt mondja, fontos szerepet sz�n neked. Azt �zeni, halad�ktalanul keresd fel. �s ezt ak�r parancsnak is veheted. Meg�rtetted?

Detekt�v�nket led�bbentette az el�bbi p�rbesz�d. Koto az ellens�ggel pakt�lna? �s ki az „a mester”? Fesz�lten figyelte a l�ny reakci�j�t. A d�mon csak �llt ott h�v�s nyugalommal, majd lassan megsz�lalt:

- Igen. De mondd meg a dr�gal�tos mesterednek, hogy nem megyek.

- Tess�k?- a sz�rny l�that�an mindenre sz�m�tott, csak erre nem. - Ellent mersz mondani a mesternek? Azt nem teheted!

- De igen. Nem megyek �s k�sz!

- Gondold meg m�g egyszer!- a h�rviv� k�ts�gbeesetten kiab�lt. - Nem dacolhatsz a mester akarat�val! Nincs hozz� jogod!

- Az teljesen mindegy. K�l�nben m�r d�nt�ttem. - ekkor v�ratlanul a l�ny m�g�tt termett �s a karj�val kereszt�ld�fte annak test�t. - De �rtem a gondodat, �gyhogy ne f�lj a mestered bossz�j�t�l, nem fogod meg�rni.

A v�rt�l cs�p�g� sz�rny m�g utols� erej�vel h�trafordult:

- Ezt…meg…fogod….b�nni….A….mester….elint�z….- ny�gd�cselte, mik�zben a f�ldre esett. - Bocs�ss meg mester!- ezek voltak az utols� szavai, majd holtan ter�lt el. Yusuke d�bbenten meredt r�. Nem igaz�n �rtette a t�rt�nteket. Kotono nem mozdult, tov�bbra is a tetem mellett maradt. V�g�l megsz�lalt:

- Meddig akarsz m�g ott bujk�lni Urameshi?- a fi� a szavak hallat�n �sszerezzent majd el�l�pett rejtek�b�l.

- Koto, el is felejtettem, hogy milyen j� a szagl�sod!- nevetg�lt idegesen. A halott sz�rnyre pillantott. - Ki volt ez, �s mit akart?

- Hallottad, nem?

- H�t, az az igazs�g, hogy nem igaz�n �rtettem, hogy mir�l is van sz�. Elmagyar�zn�d?

- Urameshi, te soha nem v�ltozol. - emelte a detekt�vre a l�ny z�ld szemeit. - Ez a szerencs�tlen fl�t�s egy �zenetet pr�b�lt �tadni. Mekkora egy marha volt!

- Azt nagyj�b�l �n is �rtettem. De ki az a mester, akir�l besz�lt? �s mi�rt borult ki annyira, amikor azt mondtad neki, hogy nem m�sz el hozz�?- vakargatta a fej�t Yusuke.

A l�ny nagyon hidegen n�zett a szem�be:

- Urameshi. Ha nem akarsz id� el�tt meghalni, vagy bekattanni, akkor soha ne k�rdezd azt, hogy mi�rt. Mindennek megvan a magyar�zata, legyen el�g ennyi. K�l�nben jobb, ha nem �rtod bele magad az �gybe. Ez nem a te dolgod.

- De azt hiszem, hogy igen. - �rvelt a detekt�v. - Nem vagyok valami j� logikai szinten, de ha j�l �rtettem ez „a mester” vagy nem tudom ki vil�guralomra t�rekszik. J�l �rtettem?- a d�mon b�lintott. - Ez esetben, pedig m�r �rdekelt vagyok, hisz m�gis csak a vil�gunk sors�r�l van sz�! Teh�t?

- Ez egy hossz� t�rt�net. - v�laszolta Kotono.

- De te tudod, ki az a „mester”, igaz?- ism�t b�lint�s volt a v�lasz. De detekt�v�nk nem �rte be ennyivel. A l�ny s�hajtott egyet, azt�n folytatta:
- T�ged azt�n nem k�nny� ler�zni. Rosszabb vagy, mint ez a f�ln�t�s itt.- pillantott a l�ba el�tt hever� hull�ra. - Meg az a m�sik, amelyik elrabolta a bar�taidat.

- Micsoda?- kapta fel a fej�t Yusuke. - Azt akarod mondani, hogy az is ennek a bizonyos „mesternek” az embere volt? �s ezt te tudtad?

- Igen, de nem lehettem benne biztos. B�r voltak �rulkod� jelek, de rem�ltem, hogy t�vedek.

- V�rj!- sz�lt k�zbe Urameshi. - Ennek m�r a fele se tr�fa! Ehhez ketten nem vagyunk elegek! Sz�lnunk kell a t�bbieknek! Legjobb lesz, ha Genkain�l tal�lkozunk vel�k! Ugye elj�ssz?

- Nem is tudom. - a d�monl�ny �gy tett, mintha elgondolkozna.

- Koto, k�rlek!- rim�nkodott az ifj� detekt�v. - Csak m�g most az egyszer!

- Rendben, de most utolj�ra. - adta meg mag�t Kotono.

- K�sz�n�m! T�k rendes vagy!- �s bar�ts�gosan h�tba veregette a d�mont. Az el�g furcsa k�pet v�gott, nem szokott hozz� az eff�le k�zvetlen viselked�shez.- Akkor f�l �ra m�lva Genkai h�z�ban! Na szia!- �s a fi� integetve elnyargalt. Koto �gy n�zett ut�na, mintha legal�bbis a fi� nem lenne norm�lis, majd t�vozott.

  �gy t�nik, hogy minden baj okoz�ja egy bizonyos szem�ly volt. De vajon ki ez a titokzatos mester �s milyen kapcsolatban �ll � �s Kotono egym�ssal? Mik a konkr�t tervei, �s milyen szerep jut ezekben, vagy ezek megakad�lyoz�s�ban h�seinknek? Nemsok�ra megtudjuk!

Sz�lj hozz� te is!

N�v:
E-mail c�m:
	Amennyiben megadod az email-c�medet, az el�rhet� lesz az oldalon a hozz�sz�l�sodn�l.
Hozz�sz�l�s:
Az�rt, hogy ellen�r�zhess�k a hozz�sz�l�sok val�dis�g�t, k�rj�k �rd be az al�bbi k�pen l�that� sz�t. Ha nem tudod elolvasni, a friss�t�s ikonra kattintva k�rhetsz m�sik k�pet. �rd be a fenti sz�t:

S�g� M�g nincs hozz�sz�l�s.