– Miss Granger! – sz�lt m�r harmadszorra Dumbledore, imm�ron kicsit hangosabban, mire a l�ny ijedten megtorpant, �s az agg�d� k�k szemekbe n�zett. – Mi a gond?
– �n… – kezdte Hermione, de hi�ba j�rk�lt, hi�ba gondolkodott, nem tal�lt megold�st, hogyan mondja el, amit akart. – Nem mondhatom el – ny�gte, �s f�radtan lerogyott a kor�bban felk�n�lt sz�kbe, �s k�t tenyer�be temette arc�t.
– Ha nem mondhatod el, mit tudok �n tenni?
– Nem tudom elmondani – jav�totta mag�t a boszork�ny kezei m�g�tt d�nny�gve.

– Azt hiszem, m�r �rtem. A dolog titok, de besz�lni szeretn�l r�la.
– Igen – n�zett fel az igazgat�ra.
– Hi�ba is k�rdezn�k k�r�lm�nyekre, gondolom, egy esk�nek k�sz�nhet�en nem tudn�l v�laszolni. Igaz? – Hermione b�lintott, �s szemei k�ny�r�gtek, hogy megold�st tal�ljanak. – �letvesz�lyr�l van sz�? Ezt meg tudod mondani?
– Nincs �letvesz�ly – r�zta a fej�t Granger, �s agg�d�n csillantak meg szemei.

– Ha gondolod, megpr�b�lkozhatok legilimenci�val, ha �gy v�led, t�nyleg nagyon fontos a dolog.
– J�! – pattant fel a l�ny, �s �r�lt, hogy megvan a megold�s.
– Rendben, de �lj le akkor emide – k�s�rte az igazgat� k�t egym�s mellett l�v� fotelhez a di�kot. – Figyelmeztetnem kell t�ged, hogy mivel esk�t tett�l, nekem �t kell t�rn�m az elm�dben, az inform�ci�k k�r� vont falat, �s ez f�jhat. V�llalod? – Hat�rozott b�lint�s. – Rendben. Laz�ts!

Csak p�r pillanatot v�rt az igazgat�, majd neki is l�tott feladat�nak, �m az els� m�sodpercben egy olyan v�d�fal jelent meg a l�ny k�r�l, ami mindkett�j�ket meglepte. Hermione a nyak�hoz kapott, �s el�b�ny�szta a higanyos fiol�t, ami most rezgett �s vil�g�tott.
– �! Err�l megfeledkeztem. Piton professzor tan�tv�nya vagy, �s am�g ez �gy van, senki nem n�zhet bele az elm�dbe. V�dve vagy. �t kell megk�rned, hogy seg�tsen.
Hermione sz�d�lt �s h�nyingere lett. M�g hogy �t k�rje meg?! Pont azt, akivel gondja van? A v�d�fal v�g�l elt�nt, � pedig a fiol�ra szor�totta �kl�t. Legsz�vesebben let�pte volna a nyak�r�l, de tudta, hogy csak akkor j�nne le, ha lev�gn�k a fej�t.

V�g�l otthagyta az igazgat�t, de gondolataiba m�lyedve bandukolt, �s �szre sem vette, merre viszik a l�bai. A k�nyvt�r el� �rve n�zett csak fel. M�ly s�hajjal nyomta le a kilincset �s ment be. Hamar megtal�lta azt, akit keresett. Csendben le�lt Drac�val szemben, t�sk�j�t maga mell� t�ve, majd k�t karj�t az asztalra fektetve k�z�j�k temette arc�t. Malfoy egy k�v�ncsi szem�ld�kemel�ssel n�zte a jelenetet, majd letette a k�nyv�t, �s �vatosan megfogta a l�ny egyik kez�t.

– H�! Ut�lom m�r megint ezt k�rdezni, de j�l vagy? – A v�lasz csak egy reszketeg s�haj volt. – Mi t�rt�nt m�r megint?
– Semmi! – mondta felegyenesedve, �s d�h�sen Hermione. Megt�r�lte k�nnyes szemeit, majd indulatait a mozdulataiba vezetve el�kapkodott p�r k�nyvet, �s nekil�tott tanulni. Ami, persze, kudarcra volt �t�lve az els� perct�l kezdve.
– Tudok seg�teni? – k�rdezte Draco, miut�n egy ideje m�r n�zte a m�sik szenved�s�t.
– Nem.

Malfoy tudta, hogy gond van, de ha nem kell, h�t nem er�lteti r� a seg�ts�g�t a m�sikra. Elv�gre nem � a griffend�les. �m, mikor megl�tta �vfolyamt�rsa p�r pillanatra felvillan� csukl�j�t, �rte kapott, �s maga el� r�ntotta.
– H�! – h�borgott Hermione.
– Mi ez? – t�rte fel a tal�r ujj�t a l�nyon, majd elborzadva �s d�bbenten n�zte a k�z form�j� z�z�d�sokat. Mikor a boszorka zavartan vissza akarta igaz�tani a ruh�j�t, m�sik keze ker�lt csapd�ba, �s azon is l�that�v� v�lt az egy�rtelm� jel. – Merlinre! Ki a fene volt? – k�vetelt v�laszt a griffend�les szem�be n�zve, de az megr�zta a fej�t. – Hermione, ki tette ezt? M�shol is b�ntott? Meg�t�tt?

– Nem! – mondta, �s h�l�s volt, hogy ilyesmir�l val�ban nem volt sz�. B�rmit is tett vele eddig a f�rfi, nem �t�tte meg. – Felejtsd el, ok�?
– Granger, mondd meg ki volt az, �s esk�sz�m, meglakol! Mi�rt nem sz�lsz egy tan�rnak, vagy legal�bb elmehett�l volna a gyeng�lked�re, �gyis ken�cs kell r�. �s Pomfrey int�zkedett volna.
– Draco, hagyd ezt, ok�? �s a tartoz�sod se hajtom be…

– Mi? – v�gott a szav�ba a mardek�ros. – Sz�val, � volt? Az a barom, aki miatt… Ki az? – k�rdezte olyan jeges �s bossz��ll� hangon, hogy Hermione megremegett.
– Ha egy kicsit is j�t akarsz most nekem, akkor b�k�n hagysz. �pp el�g volt nekem m�ra, �s m�g nincs v�ge a napnak. – K�rlel� szemeit l�tva Draco fels�hajtott.
– Egy felt�tellel. – Granger k�v�ncsian n�zett r�. – Ha a gyeng�lked�re nem m�sz el, ok�. De tudom, hogy ma �r�d lesz Pitonnal. K�rj t�le ezekre ken�cs�t – mutatott a k�t csukl�ra.

Piton. M�r megint Piton. B�lintott, mert nem tehetett m�st. Csapd�ban volt. Ak�rmerre is indult, ak�rmit is gondolt ki, mindenhol falakba �tk�z�tt, �s � nem l�tta a kiskaput. Harry jutott esz�be, ahogy meg�g�rtette vele, sz�l, ha baj van. A gond az volt, hogy a tan�r�nak tett esk� er�sebb volt, mint az az �g�ret. A legt�bb, amit tehetne, hogy hagyja, hogy megl�tsz�djanak rajta az esem�nyek. Viszont, ha j� k�rd�sek is �rkezn�nek bar�tai fel�l, nem v�laszolhatna r�juk. Legal�bbis nem �gy, hogy j� ir�nyba terelje �ket. �s a v�gel�thatatlan faggat�sn�l jobbnak t�nt az, hogy hallgat, �s tov�bb keresi a megold�st.

�szre sem vette, hogy eltelt az id� a k�nyvt�rban. Ideje volt elindulnia a pinc�be. Draco pedig elk�s�rte, b�r nem v�gig. Hermione reszketve �llt Piton irod�j�nak ajtaja el�tt. Nem akart kopogni, �s v�g�l nem is kellett megtennie. Az ajt� ugyanis kiny�lt, az �nel�g�lten vigyorg� tan�r pedig ott is �llt, kit�rva el�tte, �s egy sz�les mozdulattal beinvit�lta. Csak p�r l�p�st ment beljebb, majd meg�llva hallhatta, ahogy az ajt� bez�rul, majd a mell� l�p� f�rfi kez�ben megpillanthatta a p�lc�j�t, ahogy eltette. Csapd�ban volt. Megremegett.

– Fruor! – hallotta a var�zssz�t, �s most er�sebb hull�mokban �rasztotta el a k�j. – Tudod, Hermione, nem tudom eld�nteni, hogy haragudjak r�d, vagy k�sz�netet mondjak. – Az �rtetlen, zavart tekintetet l�tva folytatta. – Elment�l a mi h�n szeretett igazgat�nkhoz.

Granger �rezte, hogy a b�b�ja hat�sa alatt kezd elgyeng�lni. B�rmennyire is nem akarta, az �rz�sek, amik sz�guldoztak benne, iszony� j�k voltak. Hi�ba k�zd�tt, folytat�sra v�gyott, �m �szn�l kellett, hogy maradjon. A f�rfi szavai viszont megijesztett�k. Mit akar tenni vele? Szinte azonnal v�laszt kapott a k�rd�s�re.

– Meg k�ne, hogy b�ntesselek, mert rossz kisl�ny volt�l – l�pett k�zvetlen�l mell� a tan�r, majd miut�n maga fel� ford�totta �s �t�lelte, folytatta. – Vagy jutalmazzalak meg, mert h�la a l�p�sednek, Dumbledore megk�rt, seg�tsek neked a probl�m�d megold�s�ban?

Hermione biztos volt benne, ak�rmelyikre is esik a v�laszt�s, � nem j�r j�l. A k�nyelmet �g�r� �lel�s szorosabb lett, �s a f�rfi v�gigsim�tott a h�t�n. Pr�b�lta mag�t eltolni, de eleve kudarcra volt �t�lve. R�ad�sul a tan�ra ezen a pr�b�lkoz�s�n m�g g�nyosan nevetett is.
– Minden hi�ba, kis vad�com. Jobb lenne, ha v�gre feladn�d.
– Nem – ny�gte a l�ny, �m l�nyeg�ben egyetlen �tlete sem volt, mit tehetne.
– Tedd f�lre kicsit a s�rtett �ned, hogy megb�ntottalak, �s hogy milyen eszk�z�ket vetettem be. Csak arra gondolj, milyen volt tegnap a karjaimban. Hi�ba tagadsz b�rmit is. Tudom, hogy mennyire �lvezted. Tudom, hogy j�l �rezted magad, �s boldog volt�l, m�g ha csak arra a p�r �r�ra is. Elvonulva a vil�g el�l, egyed�l az l�tezett, ami az �gyamban volt. Te �s �n. Nem lenne j� �jra �t�lni? Az el�gedetts�get, hogy ott vagy, ahova tartozol? Ott, ahol teljesnek �rezted magad?

Ha volt b�rmi tartal�ka is a griffend�les boszork�nynak, az mostanra elsz�llt. Gyenge volt �s ki�hezett. Eddig csak eltolni igyekezett a m�sikat, �m most k�jesen ny�gd�cselt, �s alig b�rta tartani mag�t. Mikor legutols�, igaz�n csek�ly kis erej�t �sszeszedte, akkor is csak egy-egy csap�sra futotta. Mindk�t kez�vel a f�rfi k�t v�ll�ra csapott. Ut�lag ezt is megb�nta. Mert az addig is l�ktet� �s f�j� csukl�i, amik ki voltak t�ve a taszig�l�si k�s�rleteknek, most egy hirtelen, �les f�jdalommal k�z�lt�k, eleg�k van. Hermione pedig kiv�telesen nem a gy�ny�rt�l ny�g�tt fel, �s ezt Piton is �szrevette. Megsz�ntette a b�b�jt, majd �lbe kapta griffend�les�t, �s a nappalija kanap�j�ig vitte. A boszorka pedig elkeseredett ny�sz�rg�ssel hagyta, mik�zben k�nnyei m�r arc�t �ztatt�k.

�vatos karok �ltett�k a b�torra, �s � nem t�r�dve semmivel, tal�rja ujjaiba t�r�lte arc�t. �m ezek ut�n k�nytelen volt szembes�lni egy el�tte guggol� professzorral. Picit h�trah�k�lt, de k�t er�s k�z ragadta meg a csukl�it, mire � f�jdalmas hangot hallatva pr�b�lt szabadulni. Pitonnak ez �pp el�g volt, hogy tudja a baj forr�s�t. A l�ny bal kez�t elengedte, �s a m�sikon felt�rte a tal�rt. Mint kor�bban Draco, most � is elsz�rnyedve n�zte a foltokat. Azt�n elfeh�redett, �s b�r nem nagyon l�tszott rajta, de elsz�gyellte mag�t. Ezt � tette. Tudta, hogy � volt. Mikor eb�d ut�n elkapta a boszork�t. �vatosan ny�lt a m�sik csukl��rt, �s di�kja most hagyta, hogy azon is felt�rje az anyagot.

�pp csak p�r m�sodpercig meredt a saj�t er�szakoss�g�nak cs�f bizony�t�kaira. Azt�n felpattant, majd kirontott a nappalib�l. Hermione elj�tszott a gondolattal, hogy most megpr�b�lkozhatna lel�pni, miel�tt olyasmi t�rt�nik, amit nem szeretne. V�g�l nem sokat hezit�lt, �s fel�llt, hogy megtegye az els� l�p�seket. �m azokb�l csak egy lett, �s m�r le is fagyott. Tan�ra ugyanis vissza�rt, kez�ben egy t�gelyt szorongatott, m�g tekintete el�sz�r meglepett volt, majd egy sz�jh�z�s k�s�ret�ben kiss� len�z�v� v�lt. Amolyan „nem gondolhattad komolyan, hogy megsz�khetsz” �zenettel.

Piton a l�ny el� �llt, mire az megadva mag�t, visszarogyott a kanap�ra, �s �nk�nt felgy�rte a tal�rj�t. Tan�ra a jobb oldal�ra �lt, �s mag�hoz vonta a boszork�ny hozz� k�zelebb es� kez�t. Beleny�lt egyik ujj�val a hideg kr�mbe, �s r�kente az �pp remeg� csukl�ra. Finom, �vatos mozdulatokkal massz�rozta a b�rbe, k�zben egy pillanatra sem n�zve a barna szemekbe. Be kellett vallania mag�nak, hogy sz�gyelli mag�t. Nem akarta b�ntani Hermion�t. B�rmit is tett kor�bban, nem akart ilyen er�szakoss�got elk�vetni. Ha le is fogta, vagy mag�hoz szor�totta, nem akarta, hogy megs�r�lj�n. Semmik�pp sem. Akkor n�zett fel el�sz�r, mikor az egyik csukl�val v�gzett.

Egy furcs�ll�, csod�lkoz� szemp�r n�zett r�. Csak ekkor vette �szre, hogy a l�ny keze m�r nem remegett. Hossz� pillanatokig szemeztek, �s �, b�r m�r nem volt r� sz�ks�g, m�g massz�rozta a kis csukl�t. Azon, h�la a kr�mnek �s az �pol�snak, m�r nem is volt semmi nyom.

– Sajn�lom – mondta halkan a tan�r, �s b�r nem akart semmit se mondani, �s meg is lep�d�tt saj�t mag�n, m�gis j�lesett megtenni.
V�g�l Hermione m�sik kez��rt ny�lt, �s azt is kezelni kezdte. Eg�szen addig n�zte �s kezelte a finom b�rt, m�g az utols�, leghalv�nyabb nyom is elt�nt. Azt�n fel�llt, �s felseg�tette a l�nyt is. Ez a kis r�vid id�, csendben �s viszonylagos nyugalomban a gyeng�ds�ggel �s t�r�d�ssel megnyugtatta mindkett�j�ket.

– M�ra v�gezt�nk – mondta Piton j�l ismert, tan�ri st�lus�val. – Menj a szob�dba. Elv�rom, hogy szerd�n, a szokott id�ben itt legy�l. A v�ltozatoss�g kedv��rt b�jitalt fogunk f�zni. B�rmi is t�rt�nt… a mestered vagyok. �s sz�nd�komban �ll teljes�teni a k�teless�gem.
Hermione nem sz�lt semmit, csak b�lintott, majd tan�ra k�s�ret�ben elhagyta a pinc�t. Piton ugyanis eg�szen a csarnokig k�s�rte. Ott azt�n elv�ltak �tjaik. A professzor a parkba igyekezett, m�g Granger val�ban a szob�j�ba ment.

Hossz� �r�kon �t a griffend�les kis eminens semmi m�st nem csin�lt, csak hasalt az �gy�n �s gondolkozott. Arr�l nem tudott, hogy professzora szint�n ezt tette, csak �pp egy eldugott kis tiszt�son a Tiltott Rengetegben. A vacsor�t kihagyva Hermione �gy d�nt�tt, van m�r annyira nyugodt, hogy megpr�b�lkozzon a tanul�ssal. Ut�lag �gy v�lte, j� �tlet volt, mert ezzel remek�l elterelte figyelm�t, �s hab�r hajnal volt, mire v�gzett, legal�bb egy hangy�nyi el�gedetts�g volt benne. A k�sz�l�d�s az alv�shoz gyors volt, nem pepecselt. Vetk�z�s, zuhany, h�l�ruha, alv�s. El�g f�radt volt hozz�, hogy pillanatok alatt elszund�tson. Azonban �lmai nem hagyt�k nyugodni, �gy ism�t gy�r�tten, �s szinte t�zel� testtel �bredt.

Egy hideg zuhany �s nem kev�s zavaros gondolat ut�n olyat tett, amit h�t �v alatt egyszer sem. Eld�nt�tte, hogy azt a napot bizony kihagyja, �s nem megy be egy �r�ra sem, mert biztos volt benne, nem hogy nem jegyzett volna meg semmit, de t�n m�g felejtett is volna. Kihagyta a reggelit, �s elt�k�lten hallgatott, mikor Ron �s Harry kopogtattak az ajtaj�n, majd mikor m�r biztos volt benne, hogy mindenki �r�n kell, hogy legyen, kiv�ve persze az esetleges lyukas�r�t �lvez�ket, egy ki�br�nd�t� b�b�j alatt elhagyta lakoszt�ly�t. Egyenesen a konyh�hoz ment, �s n�mi elem�zsi�val a zseb�ben a szabadba vonult.

Piton morogva �lt be els� �r�j�ra. Hermione nem jelent meg a reggelin�l, �s Dumbledore miatt nem volt ideje ut�nan�zni, merre lehet. �m, miut�n kiadta a m�sod�ves Hugrabug-Mardek�r csoportnak, hogy mir�l �rjanak dolgozatot, hamarosan a Reggeli Pr�f�ta aznapi sz�ma m�g� rejt�zve becsukta szem�t, �s koncentr�lt. Az m�r �nmag�ban meglep� volt, hogy a parkban tal�lta mag�t, mert ezek szerint di�kja nem �r�n volt. Tekintve, hogy Hermione Grangerr�l volt sz�, ez hihetetlen volt �s aggaszt�. M�g ha legend�s l�nyek gondoz�sa �r�ja lett volna, de nem, a kisasszony a t�part k�zel�ben volt. Legal�bbis ott kellett lennie. �m, k�rben�zve nem l�tta sehol.

Csak p�r l�p�st tett, �s a k�zel�ben l�v� fa m�g�tt megl�tta a keresett szem�lyt, �m az furcsa, k�kes sz�nben �szott. Csod�lkozva n�zte a szendvics�t majszol� l�nyt. L�thatatlan, j�tt r�. Hossz� percekig n�zte, majd azt is l�tta, hogy Granger t�tov�zva pillant n�ha k�rbe. Nem tudhatta, hogy a griffend�les �pp azt tervezi, hogy kisz�kik a birtokr�l, �s Roxmortsba megy. �m, amint a boszorka a f�ria f�z fel� s�t�lt, Pitonnak gyan�san elsz�ntnak t�nt. Mikor a Szellemsz�ll�sra �rve a falu ir�ny�ba t�vozott, m�g mindig k�vette. Tudta, hogy mag�ra hagyhatn�, hisz b�rmikor, b�rhol megtal�lja, h�la a kis nyakl�ncnak, de k�v�ncsi volt, mire k�sz�l a boszork�ny.

Meglepet�s�re Hermione mind�ssze s�t�lt �s kirakatokat n�zett. Azt is m�g mindig l�thatatlanul. Kiker�lt mindenkit, �s v�g�l a falu v�g�n�l sem �llt meg, hanem tov�bb haladva hamarosan egy barlangban tal�lta mag�t, ahol a l�ny egy pokr�cot b�v�lve mag�nak le�lt, �s h�t�t a falnak vetve, mag�hoz h�zta a l�bait. Semmi m�st nem csin�lt, val�sz�n�leg csak gondolkodott. Piton viszont haragudott. Tan�tv�nya nem szimpl�n l�gott az �r�j�r�l, de j� p�r szab�lyt megszegve elhagyta az iskola ter�let�t, �s mindezt az�rt, hogy egy hideg helyre b�jjon… gondolkodni. Nem lett volna jobb a szob�j�ban? Meleg is, k�nyelmes is, �s… ok�, k�zelebb van, �s b�rmikor r�tal�lnak.

Abban viszont Piton biztos volt, hogy Granger nem lehet olyan h�lye, hogy elfelejtse, � b�rmikor b�rhol megtal�lja. V�g�l j� p�r di�k lelki b�k�j�t felbolygatva megtartotta �r�it, mik�zben id�r�l-id�re r�n�zett a griffend�les bujk�l�ra. M�g hogy griffend�les, gondolta d�lben, mikor a l�ny m�g mindig a barlangban �cs�rg�tt. Mivel nem volt aznap t�bb �r�ja, �tnak indult becserk�szni kedvenc kis vad�c�t. Id�nk�nt meg�llt, �s ellen�rizte Hermione helyzet�t, de nem mozdult. V�g�l siker�lt minden hang n�lk�l megk�zel�tenie �ldozat�t.

– A hideg miatt j�hett�l volna hozz�m is a pinc�be. �! Igazad van, nem hagyn�m, hogy f�zz.

Sz�lj hozz� te is!

N�v:
E-mail c�m:
	Amennyiben megadod az email-c�medet, az el�rhet� lesz az oldalon a hozz�sz�l�sodn�l.
Hozz�sz�l�s:
Az�rt, hogy ellen�r�zhess�k a hozz�sz�l�sok val�dis�g�t, k�rj�k �rd be az al�bbi k�pen l�that� sz�t. Ha nem tudod elolvasni, a friss�t�s ikonra kattintva k�rhetsz m�sik k�pet. �rd be a fenti sz�t:

S�g� M�g nincs hozz�sz�l�s.