Draco Malfoy elh�zott sz�jjal �s karba tett k�zzel n�zett az el�tte �ll� griffend�lesre. Nem volt oda az eff�le n�i logik��rt. Jelen pillanatban legink�bb az�rt, mert h�la a jelenleg �pp nem is k�cos boszork�nynak, egy terv r�sze lett. �. V�g�l m�ly leveg�t vett.

– Csak hogy tiszt�zzuk. Nem k�ne cs�kol�znunk, meg ilyesmi, csak m�sok el�tt �gy tesz�nk, mintha egyre ink�bb �rdekl�dn�nk egym�s ir�nt. Mindezt az�rt, hogy a te, ki tudja, milyen h�dol�d, b�k�n hagyjon. Merthogy tal�n, ism�tlem, tal�n nem fog zargatni, ha m�ssal l�t. – Hermione s�hajtva b�lintott. – Nem akarod ink�bb valami m�sra elhaszn�lni a tartoz�som? – fanyalgott a sr�c.
– K�rlek, Draco! – n�zett k�ny�rg� szemekkel Granger.
– Nekem nem gond, mert puszt�n bar�tkozunk, �s ezzel nincs bajom, de a te h�dol�d nem biztos, hogy beveszi ezt az eg�szet.
– Nem mondhatok el mindent, de szerintem el�rem, amit akarok.

– Azaz, hogy sz�lljon le r�lad? Te, figyelj, ne �lljak oda el� ink�bb, �s v�gjam orrba kezd�sk�nt? B�r, abban te is j� vagy – eml�kezett vissza egy bizonyos esetre. – De megveretem, ha kell. – Hermione minden sz�nd�ka ellen�re felnevetett, ahogy elk�pzelte a jelenetet.
– Azt nem lehet – mondta v�g�l.
– N�zd, ha ezt szeretn�d, �n megteszem, t�nyleg. Tulajdonk�pp… �v eleje �ta szerettem volna besz�lni veled. H�rm�tok k�z�l te vagy az �sz, �s m�g ha a bar�taid el is fogadt�k, hogy mellettetek �llok, nem akarnak k�zelebbi ismerets�get. Meg�rtem. �s k�sz�n�m, hogy te �gy �llsz hozz�m. �s a tervednek k�sz�nhet�en, tal�n t�nyleg �sszebar�tkozunk.

Hermione halv�ny mosollyal n�zte a sr�cot, aki nem igaz�n n�zett r�, �s l�that�an zavarban volt kicsit.
– Malfoy, m�g a v�g�n t�nyleg elhiszem, hogy �rtelmes vagy.
– Mi�rt nem mondod meg ki az? – terelte gyorsan a t�m�t a fi�. – Weasley?
– Ron? Nem! �s ne besz�lj�nk err�l t�bbet, j�? A falnak is f�le van – Belegondolt, hogy ha a f�rfi l�thatatlanul kihallgatja �ket, bukik a terv.
– Na, j�. Azt hiszem, ideje menn�nk, mert Piton nem fog k�m�lni. T�nyleg, vele akkor rendben leszel?
– Igen. – Olyan hat�rozottan mondta, hogy abb�l m�g er�t is tudott mer�teni mag�nak.

Piton aznap reggel el�gedetten �bredt. J� kedve volt, b�r ebb�l semmi nem l�tsz�dott az arc�n. Mind�ssze abb�l lehetett volna ezt lesz�rni, hogy k�nnyed�n kelt fel �s kezdett neki reggeli k�sz�l�d�s�nek. El�z� este m�g r�n�zett egyszer a l�nyra, �s l�tta, hogy alszik, �gy nem agg�dott �rte. Az viszont kellemes meglepet�s volt sz�m�ra a nagyteremben, a tan�ri asztal fel� k�zel�tve, hogy az arca, m�r amennyire oldalr�l meg tudta �llap�tani a mozdulatlann� dermedt boszork�nyr�l, sz�p volt, �s hib�tlan. Nem l�tta rajta nyom�t karik�knak, vagy t�sk�knak. Mikor picit k�zelebb �rt, a haj�t figyelte, hogy ez�ttal csinosan �s praktikusan �ssze van fogva. Ezzel azonban szabadd� tette a nyak�t, ami sz�m�ra k�v�natosabb volt ak�rmilyen reggelin�l.

�pp csak le�lt a hely�re, mikor Granger t�vozott. Apr�, g�nyos mosoly mellett t�lt�tt mag�nak te�t. A nagyteremb�l ugyan menek�l, de hamarosan k�nytelen lesz k�zvetlen�l el�tte �lni. Hacsak el nem l�gja az �r�j�t… Akkor viszont r�s�zhat n�mi b�ntet�st, term�szetesen, az � fel�gyelete alatt. Hirtelen nem is tudta, melyik verzi� lenne jobb. Ha megjelenne az �r�j�n, vagy ha nem. Nyugodtan elfogyasztott p�r pir�t�st, majd le�bl�tette, �s �rakezd�sig visszavonult az irod�j�ba. �tban a pince fel� l�tta a griffend�les tri� k�t tagj�t, akik el�gg� zavart �br�zatot v�gtak, de Hermione nem volt vel�k. Irod�j�ban m�g tett-vett egy kicsit, majd el�rkezett az id� megszokott bevonul�j�hoz.

Abban a pillanatban, mikor bel�pett a tanterembe, s becsapta maga m�g�tt az ajt�t, megl�tta a l�nyt, aki neki h�ttal �lt, mereven el�re n�zve. Asztal�hoz �rve az oszt�ly fel� fordult, �s p�r sz�ban kiadta a feladatot, mit olvassanak el, azt�n le�lt, �s n�h�ny pergament h�zott maga el�. �m, h�la �v eleji okos h�z�s�nak, pontosan l�thatta, ahogy kedvenc di�kja neki�ll a feladatnak, �gyelve, hogy m�g v�letlen�l se pillantson r�. F�l �r�val k�s�bb fel�llt, �s az aznapra sz�nt recept egy int�s�re megjelent a t�bl�n. Mindenki a szekr�nyekhez ment a hozz�val�k�rt. Piton figyelm�t azonban valami nagyon is felkeltette. Mikor Draco, Hermione mell� l�pve vett el valamit, egym�sra n�ztek, �s keresztfia r�mosolygott a l�nyra. Nem g�nyosan vagy gonoszan, hanem kedvesen. J�, tudta, hogy kib�k�ltek, de ez meglepte.

Mindenki nekil�tott a b�jitalf�z�snek, � viszont nem csak a munk�kra figyelt, hanem az ifj� Malfoyt is szemmel tartotta. �s nem hi�ba, mert �ra v�g�ig �sszesen h�romszor vette �szre, hogy a fi� Grangerre n�z. Mintha azt lesn�, nincs-e valami baja. Nem, nyilv�n nem agg�d�st l�tott a szem�ben. Hermione, mivel h�ttal volt, nem l�tta mindezt, hanem csak komoran �s er�sen koncentr�lva dolgozott. N�h�ny k�r ut�n, amit a di�kok k�zt tett, term�szetesen itt-ott pontokat levonva, v�g�l le�lt a hely�re, �s az el�tte ser�nyked� l�nyt n�zte.

Hermione pontosan tudta, hogy professzora n�zi, de nem akart felpillantani, mert f�lt, hogy elvesz�ti marad�k nyugalm�t is. Egy hangos cs�r�mp�l�sre felkapta a fej�t, �s h�trafordult a hang ir�ny�ba. Ron vert le valamit, mire Piton r�gi, megszokott st�lus�ban hordta le, �s vont le t�le pontokat. Nem tehetett r�la, de visszafordulva fogadalm�val ellent�tben m�gis r�n�zett a tan�r�ra. Azonnal megb�nta. A fekete szemek ugyanis az � szem�be m�lyedtek, �s egy apr� sz�jr�ndul�s k�s�ret�ben egy k�rd� szem�ld�kemel�st l�tott. Elkapta a tekintet�t, �s igyekezett tov�bb dolgozni, �m egy perc sem telt el, �s egy gyenge, ismer�s �rz�sre lett figyelmes. Megtorpant a kez�ben a mozs�rral. Feln�zett, de mester�n�l nem volt p�lca. A r� szegez�d� tekintet viszont egy�rtelm�v� tette, hogy mir�l is van sz�. Igaz, csak finoman, de �rezte a f�rfi b�b�j�nak hat�s�t.

Piton el�gedetten k�nyvelte el Granger reakci�it. Igaz, jobban �r�lt volna, ha elfeh�red�s helyett elpirul, de a gyenge var�zslat ellen�re is pontosan tudta, hogy � m�veli ezt vele. Hirtelen esz�be jutott valami. Pavlov kuty�ja. R�gen olvasott r�la. Mi van, ha hasonl� m�don „kezeli” Hermion�t? Mikor � a k�zel�be ker�l, beveti a b�b�jt, m�g ha csak enyh�n is. Vajon egy id� ut�n akkor is felizgulna, ha nem haszn�ln�? Megsz�ntette a var�zslatot, �s �ra v�g�ig gondolataiba mer�lve, g�piesen figyelte a csoportot. Mikor el� ker�ltek a fiol�k, �s kicsengettek, a gyorsan pakol� l�nyra n�zett. Halkan sz�lt hozz�, tudva, meg fogja hallani.

– Ne felejtsd el a mai k�l�n�r�t.

Az, ahogy a griffend�les megremegett, �s most se n�zve r�, b�lintott, el�g volt neki. �m az ez ut�n t�rt�ntek furcsa �rz�ssel t�lt�tt�k el, �s legink�bb a d�h volt ismer�s az eg�szb�l. Draco ugyanis bev�rta Hermion�t az ajt� el�tt, �s nem csak el�reengedte, de kez�t a h�t�ra t�ve terelte ki. Mindezt mosolyogva. Azonnal az irod�j�ba sietett, ahol az ajtaj�nak t�maszkodva hunyta le a szem�t. Koncentr�lt, �s m�r l�thatta is tanonc�t, ahogy keresztfia mellett s�t�lva megy fel a csarnokig. Ott a k�t griffend�les j�bar�t bev�rta �t, m�g Malfoy k�sz�nt nekik �s egy mosollyal b�cs�t intett a l�nynak is, majd a k�vetkez� �r�j�ra sietett.

– Hermione… �hm… – kezdett besz�lni Harry. – Mondd, mir�l maradtunk le?
– Miatta cs�pted �gy ki magad? – Ron nem akart finomkodni. Arca viszont k�ny�rg� volt, rem�lve, nincs igazuk. – Mi van k�ztetek?
– Merlinre, fi�k! Draco csak… tegnap este �sszefutottam vele. Sz� szerint. Felseg�tett, majd elk�s�rt a szob�mba, �s ma reggel is besz�lgett�nk kicsit. Ennyi.

Piton cseppet sem �r�lt annak, amit hallott, de a l�ny hadar�sa kicsit gyan�s volt neki. Hazugs�got szimatolt. Draco bepr�b�lkozna n�la? Na, azt m�r nem! Nem fogja hagyni! De… � egy Malfoy, �s m�g ha �t is �llt, mi�rt kezdene ki �pp Grangerrel? Tal�n t�nyleg csak normaliz�l�dott a viszonyuk a sok ellens�gesked�s ut�n. Elt�k�lte, hogy ut�naj�r majd a dolognak, azonban �r�t kellett tartania, �gy nem foglalkozhatott tov�bb az �ggyel.

Hermione eg�sz j�l �rezte mag�t d�lig. Mikor elindult egyed�l eb�delni, esz�be jutott, hogy val�sz�n�leg ott megint �sszefut majd a tan�r�val. Neki az is �pp el�g lesz, hogy l�tni fogja, vagy, hogy tudja, ott lesz vele egy helys�gben. Nem mert belegondolni, mit fog csin�lni d�lut�n, mikor a f�rfihez kell mennie, hogy k�l�n�ra c�msz� alatt megint kettesben maradjon vele. Az egyik l�pcs�n haladva lefel� megpillantotta Malfoyt, aki szint�n r�n�zett, majd meg�llt, �s bev�rta.

– Hell�! Eb�delni m�sz? – k�rdezte a sr�c.
– Igen. Te is? – l�pett a mardek�ros el� Hermione.
– Aha. Menj�nk egy�tt? – c�lzott a tervre, hogy �gy legal�bb mindenki l�thatja, hogy egy�tt �rkeznek.
– Az j� lenne.

Csendben indultak el, de hamarosan m�r egy leck�vel kapcsolatos k�rd�st besz�ltek meg. Mire a nagyterembe �rtek, Hermione kicsit lenyugodott. Bel�pve �sszen�ztek.
– Tal�lkozunk k�s�bb a k�nyvt�rban – mondta a fi�, majd intett, �s a hely�re ment.

Piton sz�j�ban meg�llt a falat, mikor megl�tta a p�rost. Sz�mon fogja k�rni a l�nyt, d�nt�tte el, majd eb�dje marad�k�t hamar elt�ntette, �s elhagyta a nagytermet. Mikor Hermione a d�lut�ni �r�j�ra sietett, az egyik folyos�n bev�rta �t. Szerencs�j�re, nem j�rt arra �pp m�s, �gy minden felt�n�s n�lk�l be tudta h�zni egy �res tanterembe. Di�kja s�r�n kapkodta a leveg�t, �s pr�b�lt tiltakozni, de persze hi�ba. P�r pillanat alatt a falnak pr�selve tal�lta mag�t, �s egy igen d�h�s szemp�r meredt r�.

– Mi van k�ztetek, mi? V�laszolj! – k�vetelte egyb�l a tan�r, �s term�szetesnek vette, hogy a m�sik is tudja, kir�l besz�l.
– Engedjen el! – ny�gte a l�ny, mik�zben pr�b�lt szabadulni, de Piton v�g�l mindk�t kez�t a feje magass�g�ban a falhoz fogta.
– K�rdeztem valamit!
– Nem tudom, mir�l besz�l!
– Egy fr�szt nem! Draco Malfoy. R�mlik? Mi van k�ztetek? – ism�telte meg a k�rd�st.

– Mi… Mi k�ze hozz�?! – A b�tornak sz�nt k�rd�s kicsit remeg�sre siker�lt, �gy elvesztette hat�rozott mivolt�t.
– Ne h�zz fel, Hermione! V�laszolj, am�g sz�pen k�rdezem!
– Sz�pen, hah! – h�borgott a l�ny, �s k�zben hi�ba pr�b�lkozott, ak�rhogy is mozgott, a f�rfi kezei �s eg�sz, nekifesz�l� teste nem hagyta szabadulni.
– Jobban j�rsz, ha nyugton maradsz, mert ezzel egyel�re csak felizgatsz. – Hat�sos volt. A griffend�les mozdulatlan lett. – J�. �s most v�laszolj. Mi van k�ztetek? Mit akarsz t�le? �s � mit akar t�led?

– Csak nem f�lt�keny, mester? – Az utols� sz�t g�nyosan megnyomta, mik�zben szemei provok�l� f�nnyel csillogtak. Piton csak egy m�sodpercre torpant meg, hogy r�j�jj�n, � val�j�ban t�nyleg f�lt�keny. Nem akarja, hogy b�rki m�s is a l�ny kegyeire p�ly�zzon.
– Hm. – G�nyos mosoly�t l�tva Granger kicsit vesztett magabiztoss�g�b�l. Nyugodt hangja pedig a vihar el�tti csendet juttatta a l�ny esz�be. – Tudod, ez nem is rossz. „Mester.” El is v�rhatn�m, hogy �gy h�vj. S�t, k�telezhetn�lek is r�. De arra is, hogy Perselusnak h�vj, �s tegezz. Ez ut�bbi tetszet�sebb. Ezt k�s�bb megbesz�lj�k. De! – Egyetlen sz�, az is suttogva, m�gis rossz el�jel. F�k�pp, hogy a f�rfi m�g k�zelebb hajolt di�kja f�l�hez, hogy ott folytassa. – Az eny�m vagy, sz�ps�gem, ezt jegyezd meg! Nem engedem, hogy m�s� legy�l.

Hermione beleremegett a szavakba, a hangs�lyba, �s abba, hogy professzora egy�rtelm�en a tulajdon�nak tekinti.
– Nem szabhatja meg, hogy kivel bar�tkozzak! – V�kony kis hangja semmi er�t nem hordozott, de folytatta. – Azt se, hogy ki… – Nem fejezhette be, mert egy k�vetel�z� sz�j megcs�kolta. Oldalra ford�totta a fej�t, �gy szabadulva.
– De megmondom – k�z�lte a tan�r. – Ne provok�lj, Hermione! Kellesz nekem, te is j�l tudod. Nem hagyom, hogy m�s� legy�l. Vil�gos voltam? – k�vetelt v�laszt er�sebb hangon.

Hermione csak b�lintott egy picit.
– Engedjen el! �r�ra kell mennem – pr�b�lkozott halkan.
– M�g id�ben vagy. Sz�val? Ki vele, mi van k�zted �s Draco k�zt? – Picit megsimogatta orra hegy�vel a l�ny arc�t.
– Csak… �gy d�nt�tt�nk, hogy kicsit megismerked�nk.
– Ismerkedtek. �rtem. �GY, MINT MI? – ord�tott a k�rd�s erej�ig, majd m�ly leveg�t vett, �s halkabban folytatta. – Nos, �n ismerem Drac�t. L�nyokkal nem szokott �rdek n�lk�l kapcsolatot teremteni. Merem aj�nlani, hogy ha pr�b�lkozik n�lad, minden k�ts�get kiz�r�an leh�t�d a ked�lyeit. K�l�nben �n l�pek k�zbe. �rtve vagyok?

– Igen. – A boszork�ny mindk�t szem�ben k�nny csillogott, de sikeresen visszatartotta �ket.
– J� v�lasz – s�gta neki, azt�n �tnak ind�totta kedvencc� avanzs�lt b�b�j�t, mire Hermione meglepetten ny�g�tt fel. Piton t�k�letesen hozz�f�rt a csinos kis nyakhoz, �s n�h�ny apr� puszit adott a l�gy b�rre. A kis boszork�ny �rezte, hogy a csukl�j�t szor�t� ujjak miatt egyre ink�bb l�ktetett a keze, �m a test�t el�raszt� k�j hat�sosan elvonta a figyelm�t.
– Engedjen el! – k�rte, �s meglepet�s�re a f�rfi megsz�ntette a b�b�jt, �s egy l�p�st h�tr�lt, elengedve �t.
– Menj! D�lut�n v�rlak. Ne k�ss!

Hermione csukl�it d�rzs�lgetve menek�lt, m�g a terem k�rny�k�r�l is. Hab�r a v�gy�t ism�t felkeltette a b�b�j, most hamar lecsillapodott, k�sz�nhet�en a f�jdalomnak. Sz�rnyen f�jtak a csukl�i, �s mikor megn�zte �ket, �sszet�veszthetetlen nyomok mutatt�k, mi is t�rt�nt vele. Ha nem tudott volna megb�v�lni egy penn�t, hogy �rjon helyette, z�z�d�sainak h�la, semmi jegyzete nem lett volna. D�h�s volt, k�ts�gbeesett �s a s�r�g�rcs sz�l�n �llt, mikor az utols� �r�j�r�l kics�ngettek. Egy mosd�ba menek�lt be, majd arc�t megmosva, �s csukl�ira hideg vizet engedve picit lehiggadt. D�nt�tt. Fogalma sem volt, hogy mit, �s hogyan fog tenni, avagy mondani, de elsz�ntan indult el az igazgat� irod�ja fel�. A k�sz�rny fel� l�pdelve Remus hangja �ll�totta meg.

– Az igazgat� �rhoz tartasz? – k�rdezte kedvesen a v�rfarkas.
– Igen.
– Valami gond van?
– �hm. Szeretn�k besz�lni vele. – Bizonytalan pillant�s�t l�tva tudta, egy�rtelm�, hogy gond van.
– Gyere, �n is hozz� igyekszem, de �n, csak ezeket akarom beadni neki – mutatott fel n�h�ny pergament.

N�h�ny perccel k�s�bb m�r idegesen �csorgott az igazgat� el�tt, miut�n Remus magukra hagyta �ket. Dumbledore hellyel k�n�lta, de � nemet intett a fej�vel. Ideges volt �s ez l�tszott rajta. A k�rd�sre, miszerint „Miben seg�thetek, Miss Granger?”, nem �rkezett v�lasz. V�g�l �szre sem v�ve, hogy mit csin�l, fel-al� kezdett s�t�lni a r�gm�lt id�k igazgat�inak portr�i el�tt.

Perselus Piton pedig l�legzet�t visszafojtva �lt saj�t kanap�j�n, csukott szemmel, mik�zben l�thatatlan �nje a k�sz�rnyre b�mult. Eg�szen biztos volt benne, hogy az igazgat� megtudn�, ha bemenne, �gy nem tehetett m�st, mint visszavonult. V�rt.

Sz�lj hozz� te is!

N�v:
E-mail c�m:
	Amennyiben megadod az email-c�medet, az el�rhet� lesz az oldalon a hozz�sz�l�sodn�l.
Hozz�sz�l�s:
Az�rt, hogy ellen�r�zhess�k a hozz�sz�l�sok val�dis�g�t, k�rj�k �rd be az al�bbi k�pen l�that� sz�t. Ha nem tudod elolvasni, a friss�t�s ikonra kattintva k�rhetsz m�sik k�pet. �rd be a fenti sz�t:

S�g� M�g nincs hozz�sz�l�s.