Piton a reggelin�l l�tta, hogy Hermione el�g elgy�t�rt a m�snaposs�g miatt, �s a zseb�ben lapul� f�zetre gondolt, hogy vajon mit fog sz�lni hozz�, mikor �tadja. Nem kellett sokat v�rnia, hogy kider�lj�n. Az �tkez�s v�g�vel kifel� vette az ir�nyt, �s mivel a l�ny m�g�tt vezetett az �tja, nem kellett nagyobb felt�n�st keltenie egy kit�r�vel. M�g�tte meg�llva minden k�sz�n�s n�lk�l el�reny�jtotta a fiol�t, �s letette az asztalra. Hermione �sszerezzent a meglepet�st�l, ijedten n�zett h�tra, �s Piton �gy l�thatta, hogy megk�nnyebb�lt, mikor felismeri.
– Idd meg, j�t fog tenni – mondta halkan, de �rthet�en.
– K�sz�n�m, uram! – mondta m�g meglepetten Granger.
A tan�r nem mondott t�bbet, csak biccentett, �s tov�bb�llt.

Harry �s Ron pedig t�tott sz�jjal n�zt�k a jelenetet.
– Mit adott neked? – k�rdezte v�g�l Potter.
– Ez – forgatta meg a fiol�t a l�ny a kez�ben – m�snaposs�g ellen van.
– Minek az neked? M�snapos vagy? – csod�lkozott Weasley.
– Igen. Tegnap… Ittam egy kicsit.
– Mikor? �s honnan tudja? Ugye nem…? – ny�ltak t�gra a Kis H�s szemei.
– Mi „nem”? – �rtetlenkedett Ron.
– Hermione, mondd, hogy nem vele iszogatt�l!

– Mi a gond vele? Vacsor�hoz kibontott egy �veget, azt�n a f�zet elk�sz�lte ut�n megittuk a t�bbit. Azt mondta, ennyit megenged, nem csak, mert sz�linapom van, de mert tegnap volt a szerz�d�sk�t�s�nk.
– �s te nyugisan ber�gt�l vele? – r�k�ny�d�tt meg a v�r�s haj�.
– Mi�rt kell ezen felh�borodni? Nagykor� lettem, �n vagyok az els� mag�ntan�tv�nya, nekem pedig megtisztel�, hogy a mesterem lett. Mi�rt ne koccinthattunk volna?
– �s m�gis milyen form�ban tett�tek ezt? Mert k�tlem, hogy a laborban az �st felett. Az a denev�rlehet, hogy valamit ki akart bel�led szedni, �s a pi�val pr�b�lta megoldani a nyelved.
– Semmi k�nyes t�m�r�l nem volt sz�. Nem hiszem el, hogy magyar�zkodnom! – Azzal felhajtotta a fiola tartalm�t, majd elviharzott.

Piton a vas�rnap szabad pillanatait azzal t�lt�tte, hogy a griffend�les l�nyhoz f�z�d� terveit sz�v�gette. R�szleteket tal�lt ki �s vetett el, m�g el nem jutott oda, hogy a h�tf�i k�l�n�r�t teljesen gond n�lk�l vezeti le, �s majd csak szerdai alkalommal l�p ism�t. Ennek f�ny�ben a m�snapi �r�k nyugodtan teltek. Granger ism�t megk�sz�nte a b�jitalt, azut�n csendben dolgozott, mik�zben � p�r k�nyvb�l jegyzetelt a sarokban l�v� kanap�n �lve.

– K�sz vagyok, uram! – hallotta meg a griffend�les hangj�t, �s ez kiz�kkentette a jegyzetei olvas�s�b�l.
– Val�ban? – Az �r�ra n�zett, �s l�tta, hogy az id� szerint val�ban k�sz kellett lennie. – L�ssuk! – mondta, �s let�ve a pergameneket a kez�b�l, a m�r kim�rt b�jitalokhoz ment. – Sz�p munka, k�sz�n�m. Holnap reggel elviszem a gyeng�lked�re.
– Van m�g valami feladata sz�momra? – k�rdezte, mivel viszonylag hamar v�gzett az aznapi munk�val.
– Nem, m�ra v�gezt�nk. Mehetsz is. Szerd�n viszont tov�bb kell majd maradnod, mert �rz�stelen�t�t kell f�zn�nk Poppynak, �s, mint tudod, az t�bb id�.
– Rendben, nem gond.
– Helyes. Kital�lsz, menj! – mondta n�mik�pp visszaid�zve a l�nyban kellemetlen modor�t. – Szerd�n v�rlak, ne k�ss! – vetette m�g ut�na, aki elk�sz�nt v�g�l, �s t�vozott.

Val�j�ban az�rt akart megszabadulni t�le, mert zavarta. Nem a munk�ban, nem… Addig j� volt a helyzet, m�g a saj�t feladata elterelte a gondolatait, �m a boszorka kiz�kkentette, �s ism�t csak az iskolai tal�r alatt megb�v�, sz�ps�ges t�jakra gondolt. M�skor is ideges�tette n�ha �nn�n megsz�llotts�ga, �m �pp t�nyleg a feladat�ra akart figyelni, �s ahhoz nem kellet a k�zel�be a csitri. Visszat�rt h�t a kanap�ra, �s k�s� estig fel sem �llt onnan.

Elj�tt a szerdai nap is, �s a Roxfort b�jitalmester�nek be kellett vallania, hogy rettenetesen v�rja az esti �r�kat. Hab�r, az aznapra ki�tl�tt terveiben nem volt teljesen biztos, hogy sikert hoznak, de rem�nykedett. Ism�t. Vagy ez m�r folyamatos id�t�lt�se? Griffend�les�t d�lben l�tta legutolj�ra, �s mintha ezzel egy id�ben minden �ra lelassult volna. Az�ta csak v�nszorgott az id�. Jav�tott dolgozatokat, el�k�sz�tette p�r �r�j�t, megf�z�tt egy adag gyomornyugtat�t, szint�n Poppynak, majd el is vitte neki, de m�g mindig csak d�lut�n n�gy volt. Volt p�r v�laszt�si lehet�s�ge, m�gis a legszebbet v�lasztotta. Hermion�t.

Fotelj�ben h�trad�lve hunyta be a szem�t, �s koncentr�lt a l�nyra. Tan�tv�nya �pp a griffend�l klubhelyis�g�ben �lt �s egy dolgozatot �rt. Mellette a k�t bar�tja is hasonl� feladatokat v�gzett, �s pici-gonosz �nje rem�lte, hogy valami �rdekeset is hallhat. Azt viszont nem b�rta meg�llni, hogy ne piszk�lja kicsit Grangert. �vatosan le�lt vele szemben, �s kiny�jtva egyik kez�t, megbirizg�lt egy hajtincset, amit ugyan az nem l�thatott, de �rezhetett. Oda is kapott, �s belet�rt a haj�ba, de azt�n �rt tov�bb.

– K�sz! – ki�ltott fel hirtelen Potter. – M�ra el�g volt. H�rom dolgozat, �s nekem elegem van!
– Eleged? �s mi van az �tv�ltoztat�stannal? – k�rdezte fel sem n�zve Hermione.
– Azt csak olvasni kell, nem �rni. Az m�s.
P�r pillanattal k�s�bb a l�ny is befejezte az �r�st, �s egy s�hajjal el is pakolta.
– Tudod m�r, mit fogtok csin�lni ma Pitonnal? – k�rdezte Harry.
– Azt mondta, �rz�stelen�t�t f�z�nk Madam Pomfreynak. – Bizony, gondolta Piton.

– Azt hiszem, sose fogok hozz�szokni, hogy valaki �r�mmel j�rjon Pitonhoz – f�zte hozz� Ron, aki f�radtan d�lt h�tra a sz�k�n. – Hab�r, a mardek�rosokon k�v�l, azt hiszem, erre is csak te lehetsz k�pes.
– Mib�l gondolod, hogy a mardek�rosok sz�vesen j�rnak hozz�? Mostan�ban vel�k is m�sk�pp viselkedik kicsit – mondta Hermione.
– Vont le t�l�k pontokat? – k�rdezte Ron. – Vagy adott nekik b�ntet�munk�t?
– Nem tudok r�la, de akkor is t�bbsz�r sz�l r�juk, vagy piszk�lja �ket is.
– K�pzelem, mennyire sokra megy vele – fintorgott Weasley.

Piton viszont tudta, hogy igenis megy vele valamire, mivel egy ideje kev�sb� b�trak a h�za di�kjai. H�l�s volt a l�nynak, hogy otthagyta a k�t idi�t�t, �s visszavonult a saj�t lakoszt�ly�ba. V�gigk�vette, ahogy �sszek�sz�l m�snapra, �sszepakolja a sz�ks�ges k�nyveket, pergameneket, dolgozatokat, majd a ruh�j�t is el�k�sz�ti, hogy k�s�bb azzal m�r ne kelljen foglalkoznia. Azt�n felfriss�tette mag�t a f�rd�szob�ban egy arcmos�ssal, �s meglepet�s�re, hossz�, barna haj�t egy p�lcaint�ssel �sszerendezte egy hossz�, l�gy fonatba.

Hermione el�gedetten biccentett az �tlet�re, a haj�val kapcsolatban. �gy legal�bb nem zavarja majd f�z�s k�zben. R�ad�sul tudta, hogy az �rz�stelen�t� k�nyes f�zet, �gy �vatosnak kell lennie a k�zel�ben. Nem mell�kes, hogy ha egy hajsz�l beleker�lne, az t�nkretenn� az eg�szet. Megigaz�totta a ruh�j�t, majd k�nyelmesen s�t�lva indult a folyos�kon �t eg�szen az udvarig. Nem ment messzire, csak n�h�ny m�ly l�legzetre volt sz�ks�ge a friss leveg�n, hogy azt�n �jult er�vel kezdhessen dolgozni Piton mellett. Arr�l pedig, term�szetesen, fogalma sem volt, hogy az illet� minden l�p�s�t figyeli. Eg�szen a saj�t irod�j�nak ajtaj�ig. A kopog�s ut�n viszont beengedte a l�nyt.

– �dv�zl�m, professzor! – csilingelt a kedves hang.
– Gyere! – intett Grangernek a k�sz�n�snek sz�nt biccent�s ut�n.
– Uram, besz�lt az igazgat� �rral?
– �! Igen. Mi�rt?
– Mert most lesz a roxmortsi h�tv�ge, �s �gy gondoltam, tal�n meg lehetne oldani akkor, hogy elmenj�nk. Nem tudom viszont, hogy �nnek mikor felel meg.
– Az igazgat� �rral abban maradtunk, hogy ha neked megfelel, akkor h�tf�n, az �r�id ut�n mehet�nk. N�mik�pp a k�l�n�ra keret�ben, att�l f�gg, meddig h�z�dik el. A marad�k id�ben persze dolgozn�nk. �gy, a szombati k�l�n�r�t kiv�ve, szabad a h�tv�g�d.
– Az remek lenne, k�sz�n�m! – ragyogott fel a griffend�les tekintete.

A laborba l�pve Piton �tadta a receptet, �s m�g � az �sttel �s a kell�kek el�szed�s�vel foglalkozott, a tan�tv�ny�ra b�zta a hozz�val�kat. Most nem k�t�tte ki, hogy ki mit fog csin�lni. Hozz�fogtak mindketten az el�k�sz�letekhez, �s Hermione v�g�l feltette az �st�t a t�zre, �s �nt�tt bele vizet is. Csendben dolgoztak, �s a b�jitalmester, �gy, hogy ketten dolgoztak, k�nyelmesen szak�thatott r� id�t, hogy ism�t szemrev�telezze tanonc�t. Mikor a hajfonathoz �rt, halv�nyan elmosolyodott.

– Mi t�rt�nt, hogy most �sszefogtad a hajad?
– Praktikusabb �s biztons�gosabb enn�l a f�zetn�l. Nem akarom, hogy gondot okozzon – mondta Granger kicsit zavartan, hogy ilyesmir�l k�rdezik.
– Val�ban okos dolog volt. Az �r�kon nem szoktam ezzel foglalkozni, de itt jobb, ha ezent�l is vigy�zol ilyesmire.
– Meglesz, uram.
– A m�sik. Gondolom, n�mik�pp tiszt�ban vagy vele, hogy fontos a szagl�sod. – B�r kijelent�s volt, k�rd�n n�zett a l�nyra, aki feln�zett a szeletel�sb�l, �s �gy b�lintott. – Nos, �pp ez�rt megn�zz�k, mire vagy k�pes az orroddal. Tesztelni foglak szombaton.
– �rtem, uram.

Ez szint�n a terve r�sze volt. Az �rz�kek val�ban fontosak a b�jitalf�z�shez. Nem v�letlen�l j� neki is a szagl�sa �s a hall�sa. Folytatt�k a munk�t �s csak n�ha-n�ha besz�ltek, mikor megegyeztek, hogy �pp ki mit csin�ljon. Felv�ltva kevertek, vagy apr�tottak. Piton pedig figyelt �s v�rt. Mikor a f�zet tejfeh�r sz�n� lett, �s akkora bugybor�kokat eregetett, mint egy j�sg�mb, mag�ban fels�hajtott. Ekkor kellett legink�bb rem�nykednie. A f�zet ugyanis akkori �llapot�ban, ha kih�lt volna, megfelelt volna egy gyenge �rz�stelen�t�nek, b�r ink�bb zsibbaszt�nak mondta volna. �m forr�n fel�rt a v�gleges, h�lt verzi�val. A bugybor�kok pedig el�gg� vesz�lyeztett�k a k�zelben l�v�ket, b�r szerencs�re nem kellett addig se keverni, se hozz�adni semmit, m�g abba nem hagyta.

P�r perccel k�s�bb Hermione �pp h�ttal dolgozott az �stnek, �s ez t�k�letes helyzetet teremtett Pitonnak. Az �st k�r� ker�lt p�r cseppnyi f�zetre szegezte a p�lc�j�t, majd egy int�ssel a l�ny fel� k�ldte �ket, hogy annak h�t�ra fr�ccsenjen. �m Merlin, Fortuna, vagy ak�rki m�s �gy int�zte, hogy Grangernek �pp ekkor t�madjon vakar�zhatn�kja. �gy kiss� �sszeg�rnyedt, �s a l�b�hoz hajolt, hogy seg�tsen mag�n, �m ennek eredm�nyek�nt a f�zet pont a nyak�t tal�lta el. Piton szemei elkerekedtek, mikor a l�ny a nyak�hoz kapott, �s felszisszent, �s m�g azel�tt tette el a p�lc�j�t, hogy a griffend�les megfordult volna.

Merlinre! Mit tett? � nem ezt akarta! Ruh�n kereszt�l �tiv�dva, a h�t�n �t felsz�v�dva picit, igen, de k�zvetlen�l a b�rre, �s r�ad�sul a nyak�ra? Nem! Rohadt v�letlenek, szitkoz�dott mag�ban, �s a l�ny ijedt pillant�s�ra azonnal hozz� l�pett, �s megford�totta, hogy l�ssa a nyak�t. Azonnal megtiszt�totta, hogy ne legyen rajta t�bb b�jital, de tudta, hogy m�ris k�s�. A h�ton csak kev�s �rz�sejt, valamint f�jdalom�rz� receptor van, �gy ott t�k�letes lett volna a tal�lat. Hermione ruh�ja visszafogta volna n�mik�pp a b�jitalt, �gy csak kev�s �rte volna el az eredeti mennyis�gb�l, f�k�pp, hogy � k�zben megszabad�totta volna a tal�rj�t�l. Nem is lett volna olyan f�jdalmas, �s nem is okoz vele nagyobb k�rokat. �m �gy… A nyak �rz�keny testr�sz, r�ad�sul fedetlen volt, �gy egyenesen a b�rre fr�ccsent a f�zet.

Azonnal a csaphoz ment, �s egy benedves�tett rongy seg�ts�g�vel pr�b�lta h�teni �s tisztogatni a b�rt, de tudta, hogy enn�l t�bbet nem tehet. Az a p�r m�sodperc el�g volt, hogy besz�v�djon. Csak az �g�si s�r�l�sen seg�thetett. A halk, ny�sz�rg� hang t�r�tette �szhez picit a gondolataib�l.

– Maradj nyugton, azonnal lekezelem az �g�st – hadarta, majd az egyik vitrinhez sietett, �s egy t�gelyt vett el� bel�le, majd visszal�pett a l�ny m�g�. – J�l vagy? – k�rdezte, mik�zben m�ris el is kezdte bekenni egy h�s kr�mmel a m�r piros foltot.
– Kezd zsibbadni a nyakam.
– Azt hiszem, ezzel m�ra be is fejezted a munk�t – morogta, �s nem pont az�rt, mert haragudott di�kj�ra.
– Na de… – akart ellenkezni Hermione.
– Nincs de! P�r perc k�rd�se, �s, tekintve, hogy a nyakadra fr�ccsent a f�zet, az eg�sz tested �rz�ketlen lesz. M�r a v�redbe ker�lt, ez�rt zsibbadsz. Nem f�zhetsz �gy tov�bb. Nem �rezn�d azt sem, mit v�gsz, �s milyen er�sen. A legt�bb, amit tehetsz, hogy m�sz, �s alszol. Elm�letileg nem sok jutott a szervezetedbe, de a forr�s�ga miatt, szerencs�re, ak�r m�r k�t �ra m�lva el is m�lhat – magyar�zta, mik�zben a l�ny nyak�ba massz�rozta a ken�cs�t.

– Legal�bb had maradjak itt, m�g befejezi! – k�rte ny�gve Hermione.
– �rtsd meg, nem vagy olyan �llapotban hogy b�rmit is tehess. �r�lj, ha nem harapod el a nyelved. Mert hamarosan azt se fogod �rezni, ebben biztos lehetsz.
– Ah! Francnak kell ennek a f�zetnek az eg�sz testre hatnia! – morgol�dott toppantva a l�ny.
– H�! Vigy�zz a sz�dra! – morogta a tan�r, b�r val�j�ban tetszett neki a kis fruska indulata.
– Eln�z�st! – pirult el a boszorka zavar�ban.
– Egyet�rtek veled, de ez a f�zet �pp erre val�, b�r sz�jon �t kell bevenni, de ha b�r�n �t ker�l a v�rbe, �pp�gy kifejti a hat�s�t. Ez ellen nincs mit tenni.
– Tudom, tudom, �s azt is, hogy s�lyos s�r�lteknek ez sokat seg�t, de… – nem tudta befejezni a mondatot, mert morgol�d�sa lassan hisztis kisl�nynak t�ntette fel, �s ezt nem akarta. – Hadd maradjak itt, k�rem! Csak le�l�k �s figyelek, �g�rem, m�g a sz�m se nyitom ki, hogy ne legyen baja a nyelvemnek.
– Legyen. De akkor most t�n�s a kanap�ra! �lj le, �s maradj nyugton! – parancsolta az eml�tett �l�alkalmatoss�gra mutatva Piton.

Hermione sz�t fogadott, �s onnan n�zte, ahogy a professzor s�r�gve igyekezett behozni az incidens miatti lemarad�st. Nem telt el f�l �ra, �s a f�zet el�rte a megfelel� sz�nt �s �llagot, �s � halkan fels�hajtott, amire a tan�r is felfigyelt. Miut�n a fiol�kba osztott b�jitalokat dug� al� z�rta, el�gedetten n�zett r� a f�rfi, majd apr�, g�nyos mosoly jelent meg az arc�n. Sejt�se szerint szerencs�tlen �llapota miatt. Piton szerint pedig az�rt, mert a helyzet m�g j�l is j�het neki.

– Gyere! Visszaviszlek a szob�dba a kandall�n �t. �rzel valamit? – A l�ny csak megr�zta a fej�t. – Gondoltam. �pp ez�rt, nem lenne szerencs�s, ha egyed�l pr�b�lkozn�l. Sz�val, seg�tek.
Mell� l�pett, �s felseg�tette a m�r h�tt�ml�nak d�lt griffend�lest, majd m�g f�l karja a derek�t tartotta, m�sikkal a kez�t fogta, �s �gy indultak meg, egym�s mellett, az iroda fel�.
– Pr�b�lj meg kev�sb� szor�tani, m�g sz�ks�g lehet az ujjaimra – viccel�d�tt a f�rfi, mire Hermione ism�t elpirult.
A kandall�n �t hamar Granger szob�j�ban voltak. Ott a tan�r le�ltette az �gyra, majd a kik�sz�tett h�l�ingre esett a pillant�sa. Hasonl�, vonz� darab volt, mint amiben legut�bb elj�tszott vele, �m ez most hosszabb volt, �s pamut. Hermione k�vette a pillant�s�t, �s eddigi arcsz�ne m�g m�lyebb �rnyalatot vett fel.
– Azt hiszem, jobb, ha csak reggel f�rdesz, fek�dj be a takar� al�, �s �t�lt�ztetlek.

Hermione �gy is tett, �s soha nem �rzett m�g olyan zavart, amit akkor. Eld�lt, �s mag�ra h�zta a takar�t, mire a f�rfi el�vette a p�lc�j�t, �s egy int�s�re a ruh�i az egyik sz�kre ker�ltek, m�g a h�l�ing a test�re. Egy kukkant�ssal ellen�rizte is, majd �pp csak egy picit ki akarta nyitni a sz�j�t, de v�g�l �vatosan becsukta, �s csak biccentett.
– Sz�vesen – biccentett a tan�r, majd visszal�pett a kandall�hoz. – J� �jt! – mondta m�g kedvesen mosolyogva, majd m�ly hangj�n kuncogva egy bocs�natk�r� pillant�ssal folytatta. – �s m�g engem tartanak �rz�ketlennek… – M�g l�tta a l�ny mosoly�t, miel�tt elt�nt a l�ngok k�zt.

Sz�lj hozz� te is!

N�v:
E-mail c�m:
	Amennyiben megadod az email-c�medet, az el�rhet� lesz az oldalon a hozz�sz�l�sodn�l.
Hozz�sz�l�s:
Az�rt, hogy ellen�r�zhess�k a hozz�sz�l�sok val�dis�g�t, k�rj�k �rd be az al�bbi k�pen l�that� sz�t. Ha nem tudod elolvasni, a friss�t�s ikonra kattintva k�rhetsz m�sik k�pet. �rd be a fenti sz�t:

S�g� M�g nincs hozz�sz�l�s.