A k�t fi� t�rsas�ga v�g�l is elviselhet� volt Perselus sz�m�ra is. Draco bekapcsol�dott a b�jitalokr�l sz�l� vit�ikba, �s olyankor Potter b�lcsen hallgatott, vagy visszavonult egy k�nyv m�g�. Be kellett vallania, a legviccesebb helyzet az volt, mikor kedden d�lut�n arra a vis�t�sra rohantak fel mindh�rman a laborb�l, amit Sami csapott, mivel Harry Potter elt�k�lte, egy saj�t kez�leg f�z�tt vacsor�val h�l�lja meg a vend�gl�t�st. Minden erej�re sz�ks�ge volt, hogy ne t�rj�n ki nevet�sben, mikor h�ziman�ja a Kis H�sh�z v�gott egy sodr�f�t. Hermione azt�n leszerelte a felh�borodott man�t, megk�rve, hogy m�g a fi� f�z, � k�sz�tsen nekik finom s�tiket. �s Potter igaz�n kitett mag��rt, mert se gyomorront�s nem t�rt�nt, se b�rmilyen konyhai baleset. Csoda.

Ak�rmilyen kedves vend�g h�rom napig untig el�g. Perselus pedig igaz�n �r�lt, mikor a k�t fi� szerd�n d�lut�n t�vozott, �r�m�t pedig �gy fejezte ki, hogy kedves�t „elrabolva” a f�rd�be ment, �s boldogabb�, de f�k�pp kiel�g�tettebb� tette mindkett�j�ket.
Azt�n helyre�llt a napirendj�k, �s visszat�rtek a munk�hoz. Sz�mos k�s�rlet ut�n lassan el�rt�k a k�v�nt eredm�nyt, �s a k�sz b�jitalt v�g�l egy vacsor�val, egy �veg borral, �s egy �gyban t�lt�tt nappal �nnepelt�k meg. Hermione ugyan megpr�b�lt n�ha kisz�kni, de Perselus hat�sosan, hol csellel, hol egy s�llal, amivel az �gyhoz k�t�zte, de marasztalta a tanonc�t. V�g�l a boszorka feladta, tudva, �gyis az lesz, amit p�rja akar. Nem mintha nagyon b�nta volna v�g�l…

De az �nnepl�st nem sok pihen�s k�vette. Perselus egy �jabb �tlettel �llt el�, minek eredm�nyek�nt aznap k�s� �jjelig besz�lgettek.
– Nem haszn�lhatsz mocs�ri moh�t, t�l sok a nedvess�g benne, az eg�sz b�jital fortyogna, majd kifutna – mondta a f�rfi �jf�l t�j�k�n, mikor pr�b�ltak egy megfelel� hozz�val�t tal�lni.
– De ha tal�ln�nk valamit, amivel ezt kik�sz�b�lhetj�k?
– Hermione, l�sd be, az �jf�lk�n k�v�l nincs m�s – s�hajtotta f�radtan a b�jitalmester.
– �n �rtem, hogy az j�. De ritka, �s ha azzal csin�ljuk, nagyon dr�ga lenne b�rkinek, hogy megrendelje a b�jitalt.
– Valamit valami�rt – vont v�llat Perselus.
– Mardek�ros – f�jt picit a l�ny.
– N�zd, megcsin�ljuk ezzel, azt�n k�s�bb megpr�b�lhatunk m�st is keresni. �gy j�, Miss Granger?
– J� – ny�jtatta ki a nyelv�t a f�rfira a n�v miatt.

– Ne ny�jtogasd, mert leharapom – fenyegette kedvesen Piton. – Most pedig emeld meg a form�s h�ts�d, �s ir�ny aludni. M�ra �pp eleget �tletelt�nk.
– De Perselus, honnan fogunk barlangi �jf�lk�ket szerezni?
– Hol terem az �jf�lke? – k�rdezte tan�ri st�lus�ban a professzor.
– Barlangban – forgatta szem�t a l�ny, majd hirtelen kih�zta mag�t, �s t�gra ny�lt szemmel n�zett szerelm�re. – Azt akarod mondani, hogy… hogy… Mi megy�nk el azt is beszerezni?
– Esetleg gondod van ezzel? – h�zta fel egyik szem�ld�k�t Perselus.
– Dehogy! – �rvendezett Hermione, �s a k�vetkez� pillanatban a f�rfi �l�ben �lt, �t cs�kolva.
– Mikor azt mondtam, emeld meg a h�ts�d, nem �gy gondoltam, hogy az �lemben k�tsz ki. B�r hat�rozottan tetszet�s p�z – mormolta megragadva az eml�tett testr�szt.
– Szeretlek, Perselus – s�gta a l�ny vid�man.
– Sipirc az �gyba, bestia!

M�snap pontosan ut�naj�rtak, hol is tal�lhat� olyan barlang, ahol ez a bizonyos vir�g �l, �s h�rom orsz�g j�hetett sz�ba. India, K�na, vagy Nep�l. Ezek k�z�l Perselus ragaszkodott a m�sodikhoz, �gy oda k�sz�l�dtek.
– Akkor teh�t – kezdte �sszefoglalni az �titervet Hermione –, Hop-h�l�zaton �t Kunmingba �rkez�nk, majd onnan hoppan�lunk a Fuxian t� partj�ra, Luchongba, ahol megsz�llunk az Angsana sz�llod�ban, ami egyar�nt sz�lloda mugliknak �s var�zsl�knak is. Innen indulunk reggel nyolckor, meg�rkez�nk, ottani id�sz�m�t�s szerint, d�lut�n n�gy �rakor. Elfoglaljuk a sz�ll�st, k�rben�z�nk, majd m�snap reggeli ut�n keress�k fel a barlangot. Ha v�gezt�nk, aznap m�g maradunk, m�snap j�v�nk haza. J�l mondom?
– Igen.

– Mit csomagoljak?
– F�rd�ruh�t hozz, ha j� id� lesz, f�r�dhetsz a t�ban.
– Egyed�l?
– �gy n�zek �n ki, mint aki f�rd�ruh�ban lubickol egy t�ban? – h�zta fel a szem�ld�k�t Perselus.
– Nem, te nyilv�n talpig fel�lt�zve fogsz lubickolni! – kuncogott a l�ny.
– Ne szemtelenkedjen, Miss Granger.
– A vir�gnak t�rol�?
– Arr�l �n gondoskodok. Most pedig. Am�g �n int�zkedek a sz�ll�sr�l, te m�sz, �s �sszepakolsz, hogy ha holnap reggel m�r tudunk menni, k�sz legy�l – �llt fel Perselus az asztalt�l, majd a kandall�hoz l�pett. Hermione pedig a szob�jukba sietett, �s pakolni kezdte, amit sz�ks�gesnek �t�lt. Izgatottabb volt, mint mikor Sakamiba k�sz�ltek.

Tulajdonk�pp, az este kezd�d�tt ez a fura �rz�s. Hab�r �r�mmel ment Kanad�ba is, K�na eg�sz m�s volt. Sokkal fantasztikusabb. �s ahogy ut�naj�rtak a t�jnak, ahova mennek, igaz�n olyan helynek t�nt, ami t�k�letes, maga a mennyorsz�g. Mindkett�j�knek. Mert b�r gy�ny�r� volt, sok �rdekess�ggel, de nem is volt t�lzs�folt. M�g most, ny�ron se. �gy Perselus se nyavalyoghat sokat. Lelkesen pakolgatott, �s mikor m�r a k�sz csomagot szeml�lte, �tfutva a k�pzeletbeli list�j�t, hogy mi kellhet m�g, hirtelen megugrott szerelme hangj�ra.

– Nem megy�nk, csak holnaput�n – s�t�lt be Perselus, �s h�tulr�l mag�hoz �lelte.
– �. Mi�rt? – k�rdezte Hermione az �lel�sbe simulva, csukott szemmel h�trad�ntve a fej�t.
– Mert b�r nincsenek sokat, akkor lesz v�ge egy turnusnak, �s ut�na kevesebben lesznek. R�ad�sul – folytatta, miel�tt a l�ny k�zbesz�lhatott volna –, �gy pont h�tv�g�n lesz�nk ott. P�nteken megy�nk, vas�rnap j�v�nk. A sz�ll�s is olcs�bb �gy.
– Ok� – s�hajtotta a boszorka, majd oldalra d�ntve a fej�t hagyta, hogy Perselus a nyak�t cs�kolgassa �s harapd�lja.
– L�tom, becsomagolt�l.
– �h�m. Mit csin�lunk most p�ntek reggelig?
– Holnap menj, �s l�togasd meg h�n szeretett Weasleyjeidet, �n Albus �s a tan�ri kar k�r�ben t�lt�m az eb�det. J�hetn�l te is, de tudom j�l, hogy �llsz a bar�taidhoz. �s b�r Potter itt j�rt, biztos vagyok benne, a tri� m�sik tagj�ra r�f�rne egy kicsi a kib�rhatatlan term�szetedb�l.

– Gonosz vagy – morcogta Hermione minden meggy�z�d�s n�lk�l.
– De �gy szeretsz.
– Piszok – v�laszolta s�hajtva, mikor a f�rfi kezei utat tal�ltak bl�za al�. Persze, Perselus csak m�ly hangon kuncogott ezen. – �rnom kell egy levelet, hogy holnap megyek hozz�juk.
A b�jitalmester helyesl�n b�logatott, de nem �gy t�nt, hogy el sz�nd�kozik engedni a boszork�t.
– Szeretn�d, ha elengedn�lek? – k�rdezte m�gis, mik�zben mindk�t kez�vel k�rbe�lelte a l�ny melleit.

– Ne! – ki�ltotta. – Ne – ism�telte s�hajtva. – K�rlekk�rlekk�rlek!
– Mmm… M�ris k�ny�r�gsz? Pedig m�g alig csin�ltam valamit – mormogta, majd egyik kez�t a l�ny szokny�ja �s bugyija al� cs�sztatta, ahol egyb�l megkereste azt a bizonyos kis �rz�keny pontot, amit megsim�tva Hermione t�rdei megroggyantak. – Szerinted kell haszn�lnom a Fruort? – hangzott a k�lt�i k�rd�s dorombol� hangon, mire a boszorka ny�sz�r�gve kapaszkodott bel�, �s k�ptelen volt tov�bb tartani mag�t. El�g volt eml�teni a b�b�jt, �s � a t�nyleges haszn�lata n�lk�l is �rezte a hat�st. Perselus megtartotta �t, majd az �gyra fektette, �s a k�vetkez� pillanatban mindkett�j�k ruh�ja elt�nt, � pedig m�ris kedvese f�l� simult.

Az a bizonyos lev�l csak j�val k�s�bb kelt �tra, akkor is kicsit girbe-gurb�ra siker�lt n�h�ny bet�…

M�snap reggel, mikor Hermione hoppan�lt az Od�ba, egyb�l Ginny ugrott a nyak�ba. Azt�n Ron is �dv�z�lte, �s m�g Harry is el�ker�lt, mik�zben a t�bbi Weasley is k�sz�nt�tte. Igaz�n vid�m napot t�lt�ttek el, �s a legifjabb Weasley irigyen �s izgatottan hallgatta ki bar�tn�j�t a kanadai kir�ndul�sr�l, majd m�g ink�bb s�hajtozott, mikor megtudta, hogy a k�vetkez� �ti c�l K�na.

Mindk�zben Perselus el�bb az Abszol �ton, majd Roxmortsban s�t�lt be egy-egy �zletbe, �s csak akkor ment fel a kast�lyba, ahol Albus �s a tan�ri kar t�bbi r�sze m�r a nagyteremben kezdett neki az eb�dnek, mikor v�gzett. Mivel bejelent�s n�lk�l �rkezett, meglep�dtek koll�g�i, de v�g�l r�gt�nz�tt �rtekezletet tartottak. Az igazgat� persze valahogy kiszimatolta, hogy a b�jitalmestere k�sz�l valamire, �gy az eb�ddel egyben tartott megbesz�l�s ut�n kik�s�rte a f�rfit a birtokhat�rig.

– Hogy van Hermione? – k�rdezte.
– J�l.
– � mi�rt nem tartott veled?
– Elk�ldtem az Od�ba a bar�taihoz. Ne k�m�lj, Albus, tedd fel a k�rd�st.
– T�l j�l ismersz – kuncogott j�kedv�en az igazgat�. – Csak k�v�ncsi vagyok, mire k�sz�lhetsz. Igaz�n… boldognak t�nsz, �s lelkesnek. El�gedettnek, �s m�gis… agg�d�nak.
– M�g valami? – k�rdezte Perselus felvont szem�ld�kkel. – Holnap K�n�ba utazunk egy hozz�val� miatt. Arra k�sz�l�k, �s igen, �r�l�k, hogy egy�tt lehetek vele. Boldog vagy?
– H�t persze! Mi�ta v�rtam m�r arra, hogy ilyennek l�ssalak. Meg�rdemled.
Perselus a szem�t forgatva l�pett a hoppan�l�si ponthoz, majd visszafordulva egy g�nyos mosollyal n�zett az id�s m�gusra.
– Ne hidd, hogy ell�gyulok, �s jobban fogok b�nni a di�kokkal – mondta, �s nem v�rta meg a v�laszt, hanem hazahoppan�lt.

Tudta, hogy Hermione csak vacsora ut�n �rkezik vissza, �gy addig � is k�nyelmesen �sszecsomagolt, majd a nappaliban helyezkedett el egy k�nyv t�rsas�g�ban. Hamarosan azonban gondolataiba mer�lve n�zett maga el�, �s olvasm�nya csak az �l�ben hevert. A l�ngok azt�n z�ldre v�ltak, �s Hermione l�pett ki bel�le. Meglepetten n�zett a fali�r�j�ra.

– Azt hittem, vacsora ut�n j�ssz – fogadta a l�nyt, �s a keze ut�n ny�lva az �l�be h�zta.
– Tal�n menjek vissza? �tban vagyok? – k�rdezte Hermione egy �dv�zl� cs�k ut�n.
– Nem m�sz te sehova – �lelte �t. – Csak meglep�dtem. Sami! – sz�lt hirtelen, amivel meglepte kicsit a boszork�t, de a man� egyb�l megjelent. – M�gis ketten vacsor�zunk.
– Sami m�ris megy, �s ter�t. A vacsora �pp elk�sz�lt, gazd�m – mondta, majd Piton int�s�re el is t�nt.
– Remek – komment�lta a l�ny. – �hes vagyok – pattant fel, �s mag�val h�zva p�rj�t az eb�dl�be siettek.

– Nem gondoltam, hogy Molly Weasley k�zel�ben b�rki is �hen maradna.
– Nem is, de az eb�d m�r r�g volt, �n pedig nem hagyom, hogy l�pten-nyomon bel�m t�mj�n valamit – mondta Hermione, �s �pp akkor �lt le, mikor a h�ziman� felt�nt az �telekkel. – �s hogy telt a te napod?
– Minden alkalommal, mikor emberek k�z� megyek, elfog az irigys�g a b�lcs �regekkel szemben, akik remete�letet �ltek, �s elvonults�guk alatt vil�gosodtak meg. �gy hiszem, ahhoz, hogy az ember kell�en b�lcs lehessen, mag�nyra van sz�ks�ge. Hogy t�vol maradjon az olyan emberekt�l, akik az ostobas�gaikkal rontj�k a leveg�t. Szeretn�k b�lccs� v�lni – mondta megj�tszott szenved� s�hajjal, mik�zben szedett a l�nynak �s mag�nak is vacsor�t. Arra kapta fel a fej�t, hogy Hermione kuncog.
– Ne haragudj, csak elk�pzeltelek b�lcs �regk�nt, �sz szak�llal �s hajjal, mint Dumbledore professzor. Mindent tud� csillog�ssal a szemedben… – A boszorka nevetve n�zte a f�rfi elborzadt tekintet�t.

A m�snap reggel viszonylag lassan akar�zott meg�rkezni, pedig az id� ugyan�gy haladt. Azt�n egy el�g gyors reggeli ut�n, pontban nyolc �rakor �tnak indultak, hasonl� proced�r�val, mint a kor�bbi utaz�suk sor�n. �s meg�rkeztek K�n�ba.

Sz�lj hozz� te is!

N�v:
E-mail c�m:
	Amennyiben megadod az email-c�medet, az el�rhet� lesz az oldalon a hozz�sz�l�sodn�l.
Hozz�sz�l�s:
Az�rt, hogy ellen�r�zhess�k a hozz�sz�l�sok val�dis�g�t, k�rj�k �rd be az al�bbi k�pen l�that� sz�t. Ha nem tudod elolvasni, a friss�t�s ikonra kattintva k�rhetsz m�sik k�pet. �rd be a fenti sz�t:

S�g� M�g nincs hozz�sz�l�s.