December huszonkettedike volt, m�r mindenki kar�csonyi l�zban �gett. Minden h�zat kivil�g�tottak a lak�i �s m�k�s mikul�sfigur�k r�pk�dtek k�r�s-k�r�l, k�m�nyr�l-k�m�nyre. George leg�jabb tal�lm�nya nagy sikert aratott, �gy nem egyel tal�lkozott a hazafel� tart� Perselus is. Minden ilyen l�gyott ut�n er�t vett mag�n �s csak az�rt sem robbantotta miszlikre a Terror T�lap�k atyj�t, ahogy szerette volna, hanem ment tov�bb mintha mi sem t�rt�nt volna. M�r megpillantotta az otthon�t, mikor �jabb kis r�mszarvasok h�zta sz�n sz�guldott el a feje f�l�tt, deres szak�ll� utas�val, aki �pp viszket� port hintett r�. Ez m�g a jobbik eset volt. Futott m�r vele szembe olyan var�zsl� is, akinek a haj�ba csimpaszkodva rik�csolta a Mikul�s a Mennyb�l az angyalt, mik�zben h� szarvas hada elsz�ntan t�rt utat minden egyes testr�s�be. Piton k�rbe n�zett, majd mikor egy szemtan�t sem l�tott, k�jes �lvezettel lend�tette meg p�lc�j�t, minek k�vetkezt�ben a kis fogat milli�nyi darabra t�rt, �s a h�val keveredve hullott a j�rd�ra. Kinyitotta a kaput, �s j�les� �rz�s fogta el, ahogy a kivil�g�tott ablakokat megpillantotta.
- Csod�lom, hogy a b�ty�dat m�g nem csukt�k le, ami�rt ezekkel, a zseni�lis tal�lm�nyival b�rmikor lebuktathat minket a muglik el�tt – ki�ltotta, mik�zben felakasztotta a tal�rj�t �s v�rta, hogy kedvese szok�s szerint lerohanjon a l�pcs�n, �s a karjaiba vesse mag�t. Ginny helyett Teddy rohant el� �s majdnem feld�nt�tte.
- De j� – �t�lelte �s haja r�gt�n a f�rfi�hoz lett hasonlatos. – �gy m�r tudunk csapatokat alkotni a j�t�khoz.
Megragadta a f�rfi kez�t �s h�zta maga ut�n. Piton agya l�zasan dolgozott, hogy milyen j�t�k, no meg csapatok?
- Na v�gre – fekete haj� f�rfi emelkedett fel a konyhaasztalt�l �s g�nyosan elmosolyodott a professzor fancsali arc�t megpillantva. – Ugye nem zavarok? Csak beugrottam, hogy Teddyt megtan�tsam var�zssakkozni, �s mivel Ginny sajnos nem el�g j� benne, �gy d�nt�tt�nk megv�rjuk mag�t �s k�t csapatot alkotva, j�tszunk p�r menetet.
- Nagyszer� – vicsorodott el Piton �s lez�ttyent az asztalhoz. – El sem tudom mondani, mennyire v�gytam ma este egy kis sakkpartira.
Harry elmosolyodott �s elkezdte magyar�zni a kisfi�nak, hogy kell fel�ll�tani a b�bukat. K�t kar fon�dott a f�rfi nyaka k�r� h�tulr�l �s egy pillanatra elfelejtette minden haragj�t.
- Hi�nyozt�l – s�gta a f�l�be a l�ny. – Ha az esk�v� ut�n is ilyen sokat dolgozol sosem fogunk tal�lkozni.
- Van egy meglepet�sem… – h�zta k�zelebb Ginnyt, de miel�tt megcs�kolhatta volna, Teddy az �l�be m�szott.
- �n veled leszek – mosolygott r� kedvesen. – Harrynek pedig csak te maradsz Ginny.
Keresztanyja nyelvet �lt�tt r�, mire a gyerek hangosan felkacagott �s k�nyelmesen elhelyezkedett �l� karossz�k�ben.
- Harry szerint Perselus a jobb, �gy � az eny�m – jelentette ki, egy rabszolgatart�t meghazudtol� hangnemben.
Aha – gondolta a f�rfi, mik�zben eln�zte Pottert, ahogy Ginny f�l�be s�g valamit, mire a l�ny elmosolyodik. – Na, majd megl�tjuk ki fog gy�zni.

- M�g mindig nem �rtem, hogy robbanhatott fel a t�bla – Ginny bef�szkelte mag�t a f�rfi karjai k�z�. – Sosem hallottam eddig ilyenr�l.
Perselus szorosan �t�lelte �s �ll�t a l�ny fej�re t�masztva, �gy tett mintha gondolkodna a dolgon.
- Tal�n Teddy var�zs ereje t�rt utat mag�nak a nagy izgalomban – hazudta szemrebben�s n�lk�l. – Te is tudod milyen kisz�m�thatatlanok ebben a korban.
- Lehet – �rtett egyet a l�ny. Piton lehunyta a szem�t �s �pp miel�tt elaludt volna, meghallotta a l�ny hangj�t:
- Az�rt �r�l�k, hogy Harry ennyit foglalkozik Teddyvel
H�t m�g �n – gondolta a f�rfi.
- Annyira aranyos, hogy pr�b�lja behozni az elveszett id�t.
Egyszer�en t�nd�ri…
- Azt mondta, hogy ha nem zavar s�r�bben l�togatja meg a kicsit.
M�r hogy is zavarna?!
- Olyan j�, hogy �jra a r�gi.
Olyan j� lenne, ha m�g orrba gy�rhetn�m…
- Te is �r�lsz?
Szinte lebegek a boldogs�gt�l!
- Megh�vtam az esk�v�nkre.
Most m�r sz�rnyalok is…
- Lehetne a tan�d.
Csak a holttestemen kereszt�l.
- Alszol?
- Csak ha hagysz, dr�g�m – cs�kolta meg a l�nyt, hogy v�gre elhallgattassa.

Ginny k�rbefordult a t�k�r el�tt �s m�g mindig meglepte, mennyire passzol r� Perselus �desanyj�nak a ruh�ja. Ekkor egy �sszegy�rt pergamen darab pottyant ki, a szoknya red�i k�z�l. Sz�thajtotta, majd olvasni kezdte a sorokat:
Egy r�gi t�rt�net szerint, aki ebben a ruh�ban megy f�rjhez, az r�gt�n az olt�rn�l megtudja j�l v�lasztott-e. Gondolj arra hol lenn�l abban a pillanatban a legsz�vesebben, �s ha a ruha elrep�t valahova, akkor nem j�l v�lasztott�l. �n nem mertem megtenni, tal�n meg is �rdemlem a sorsomat. Te ne l�gy gy�va…
Elieen Prince
Ginny v�gigsim�tott a sorokon �s megesk�d�tt, hogy meg�rzi a levelet �s a ruh�t is a k�vetkez� nemzed�knek. � biztos volt benne, hogy j�l d�nt�tt �s azt is tudta, hogy a ruha t�nyleg m�gikus erej�, hisz elvitte a haldokl� Perselushoz.
- Ez azonban nem jelenti azt, hogy nem teszem �jra pr�b�ra – mosolygott a t�k�rk�p�re, miel�tt �t�lt�z�tt. �pp betakarta Teddyt, aki elaludt az eb�d ut�n, mikor hatalmas z�rejt hallott. Leszaladt �s megpillantotta Perselust ahogy egy halom r�zsa tetej�n hasal, mik�zben nyomdafest�ket nem t�r�en k�romkodik.
- Ne mer�szelj nevetni – ord�tott d�h�sen a l�nyra, mik�zben neh�zkesen felt�p�szkodott. – Elegem van a semmib�l el�t�n� bokr�t�kb�l, lufikb�l �s repked� �morokb�l.
Ginny �gy tett mintha k�h�gne, mik�zben fulladozott a visszatartott nevet�st�l.
- Ha nem �ll�tod le ezt a b�jg�n�rt, megm�rgezem.
Ginny megpillantott a f�rfi feje f�l�tt egy igencsak �leth� angyalk�t, amint apr� sz�vecsk�ket sz�r a professzor haj�ba.
- Nem viccelek, holnap lesz az esk�v�nk. Ha azt akarod, hogy ne v�ltoztassam ocsm�ny f�regg�, csin�lj valamit.
Az angyal nagy pukkan�ssal elt�nt, helyette milli�nyi kis sz�v z�dult a d�h�dt Piton nyak�ba.
- H�t nem romantikus? – tudakolta a l�ny, a has�t fogva. – Te sosem udvarolt�l nekem.
Perselus �gy n�zett a l�nyra, mintha elment volna az esze.
- T�nyleg ilyen giccses dolgokra v�gysz?
- � igen! Minden n� szereti, ha k�nyezteti az a f�rfi, akit szeret - Ginny j�t nevetett mag�ban a f�rfi arckifejez�s�n, de �gy tett, mintha roppant m�don meg lenne s�rt�dve. – M�r alig v�rom a m�zesheteket, k�v�ncsi vagyok, milyen idilli helyre megy�nk.
Nem mintha nem tudta volna, hogy a legromantikusabb, amit a f�rfi szervezett a napokig tart� h�bor�tatlans�g a h�zukban.
- Romantika? – Piton belet�rt a haj�ba, minek k�vetkezt�ben a kis sz�vek szertesz�t r�pk�dtek k�r�l�tte.
Ginny mosolyogva n�zte a r�la tudom�st sem vev� professzort, ahogy meggy�t�rten felcaplat a l�pcs�n.
- H�t mi vagyok �n? – d�nny�gte mag�ban. – �n �s az �rzelg�ss�g… Undor�t�!
Ginny hallgatta a f�rfi morgol�d�s�t �s lesz�gezte mag�ban, hogy Harry ak�r az eget is levar�zsolhatn� neki az �sszes csillag�val, akkor is azt tartan� a legromantikusabbnak, ahogy Perselus mormog az orra alatt.
- �des Merlin, �n teljesen menthetetlen vagyok – s�hajtotta, majd boldogan felkacagott.

- Mi�rt nem maradhattunk otthon? – tudakolta Teddy m�r vagy tizedszer. – Ha holnap �gyis �sszeh�zasodtok, mi�rt ne aludhatn�tok egy�tt? Eddig is azt csin�lt�tok.
- Nem hiszem, hogy csak aludtak – vigyorodott el Ron, mire Hermione hozz�v�gott egy k�nyvet. – Igencsak neh�z olvasm�nyaid vannak dr�g�m.
- Ugyan m�r, egyik kedvenc s�gorn�m – �lelte �t George a n�t. – Ne mondd, hogy ti sosem vih�ncoltatok suttyomban a lagzi el�tt.
Hermione m�lyen elpirult �s f�rje is igencsak b�borsz�nben t�nd�k�lt.
- Nem akarom tudni – sikkantotta Mrs. Weasley �s kez�t a f�l�re tapasztva pillantott a f�rj�re. – Neveld meg a gyerekeidet.
- No fi�k, mes�ljetek – vigyorgott Arthur a csemet�ire, mire Molly felugrott a kanap�r�l �s a konyh�ba rohant. A f�rfi s�hajtva �llt fel �s indult a neje ut�n. – Azt hiszem, ma aludhatok itt, ha csak meg nem tudom puh�tani any�tokat…
Az �sszes Weasley fi�, aki a szob�ban tart�zkodott r�szv�ttel pillantott az apj�ra, hisz mindannyian tudt�k, milyen mikor egy n� behisztizik.
Luna l�pett be, karj�n a kis Freddel, mire Ginny felugrott �s a n�h�z l�pett. A kicsi sikongatva ny�jtotta kezecsk�it a nagyn�nje fel�, aki �tvette �s cuppan�s cs�kokat nyomott a nyak�ra. A kisfi� hatalmasakat kacagott. Perselus eln�zte a l�nyt, ahogy a gyermekkel j�tszik �s �jfent meg�llap�totta, mennyire szerencs�sek lesznek a gyerekeik, hogy ilyen anyjuk lesz. Gyomra g�rcsbe r�ndult a gondolatra, hogy neki gyereke legyen… Nem tartotta mag�t sosem apat�pusnak �s Lily hal�la ut�n m�r nem is gondolt arra, hogy csal�dot alap�tson.
Ekkor Teddy elkezdte kergetni Victorie-t, de a nagy h�vben elesett �s keserves s�r�sba kezdett. A f�rfi r�gt�n felugrott �s a gyerekhez szaladt �s addig ringatta, m�g meg nem nyugodott.
- Nagyon szeretlek – mondta a kicsi olyan komoly arccal, hogy Perselusnak egy cs�pp k�ts�ge sem maradt, hogy igazat besz�l. – �r�l�k, hogy te leszel az apuk�m �s ezent�l mindig vigy�zni fogsz r�nk. Ginny m�giscsak l�ny, eddig �n vigy�ztam r�, de most m�r sokkal k�nnyebb dolgom lesz.
Ezut�n, mintha mi sem t�rt�nt volna, szaladt a kisl�nyhoz �s t�bb� �gyet sem vetettek a d�bbent feln�ttekre. Perselus k�rbe tekintett �s mindenfel�l ugyanazt az �rtetlens�get �s el�rz�keny�l�st l�tta, amit � maga is �rzett. Hermione beletrombit�lt a zsebkend�j�be, Luna pedig arc�t a f�rje nyak�ba f�rva n�m�n elpityeredett. Egyed�l Ginny pillantott r�, olyan meggy�z�d�ssel a tekintet�ben, amit�l a f�rfin kellemes borzong�s futott v�gig.
- Innen m�r nincs menekv�s, ugye tudod? – k�rdezte a l�ny �s �tadta �desanyj�nak az id�k�zben elb�biskolt Fredet. Megragadta a f�rfi kez�t �s kih�zta maga ut�n a kertbe.

Gy�ny�r� csillagf�nyes �jszaka volt �s Ginny el sem tudott volna k�pzelni szebbet, mint hogy a szeretett f�rfival n�zegesse a milli�nyi kis f�nypontot. Ha tehetn�, elk�lt�zne az egyikre a f�rfival �s Teddyvel, azt�n t�bb� nem gy�tr�dne a megv�laszolatlan k�rd�sek miatt.
- Baj van? – �lelte �t Perselus, de a l�ny kibontakozott az �lel�s�b�l. – Teh�t baj van.
Ginny nem sz�lt semmit, csak elfordult �s pr�b�lta �sszeszedni a gondolatait, de a f�rfi k�zels�ge �sszezavarta.
- Potter?
A l�ny el�sz�r nem tudta mire gondol a f�rfi, majd mikor r�j�tt, felh�borodva fordult fel�, hogy kell�k�ppen leteremtse, de Piton megel�zte.
- Nem kell magyar�zkodnod, �jra a r�gi �s te r�j�tt�l, hogy m�g mindig �t szereted. Nincs ebben semmi meglep�, hisz egy koroszt�ly vagytok �s Teddy a keresztfiatok, aki mindkett�t�ket nagyon szeret. Neki is sokkal jobb lesz �gy.
- Nem �pp most mondta mennyire im�d t�ged is? – k�rdezte a l�ny, nyugalmat er�ltetve mag�ra.
Perselus megvonta a v�ll�t �s �jra az a kem�ny von�s jelent meg a sz�ja sark�ban. Ginny m�r ismerte annyira, hogy tudja, ilyenkor hazudik.
- Mindenkit szeret, akit te is. K�l�nben is, ha jobban megismerne, nem lenne annyira oda �rtem. H�ny di�kra eml�kszel, aki im�dattal cs�ng�tt rajtam?
- Ez igaz – �rtett egyet a l�ny �s a s�t�tben is l�tta, ahogy a f�rfi els�pad. – Te volt�l a leggonoszabb tan�r, akit a roxforti falak csak l�ttak.
Piton megfordult �s �pp indult volna a kertkapu fel�, mikor a l�ny hangja meg�ll�totta.
- A baj csak az, hogy Teddy apak�nt tekint r�d, nem a tan�rjak�nt. Most nincs itt Voldemort, aki miatt el kellet fedned az igazi val�dat – h�tulr�l �t�lelte a f�rfit �s arc�t a tal�rj�hoz d�rzs�lte. – M�g mindig kib�rhatatlanul flegma vagy �s roppant magasan hordod azt a nagy orrodat, ennek ellen�re mi szeret�nk t�ged. Sosem megyek vissza Harryhez, akkor sem, ha te nem akarn�l velem lenni.
Piton nagyot s�hajtott, de nem sz�lt semmit.
- �pp arr�l akartam veled besz�lni, hogy most hogy nem kell Harry miatt agg�dnod, �gy is vel�nk maradsz-e?
Ginny sz�ve a tork�ban kalap�lt, ahogy a v�lasz�ra v�rt. A f�rfi ekkor elkezdett nevetni �s olyan hirtelen fordult meg, hogy a l�ny majdnem felbukott.
- Nem, �pp arra gondoltam, �n cser�llek le Potterre – mikor a l�ny egy h�goly�t v�gott hozz�, n�mileg komolyabban folytatta. – T�nyleg azt hiszed csak az�rt voltam veled, hogy k�zelebb jussak hozz�?
Ginny s�rt�en �szint�n b�lintott.
- Bevallom eleinte t�nyleg ez vez�relt, ez�rt engedtem meg, hogy a h�zamban maradj – mikor a l�ny �jabb adag havat markolt, megragadta a csukl�j�t. – Azt�n r�j�ttem, hogy sz�rakoztat� kis boszork�ny vagy.
- Sz�val udvari bolondnak m�g megteszem? – a l�ny olyan d�h�s lett, hogy ha a p�lc�ja el�rhet� k�zels�gben lett volna, meg�tkozza a f�rfit.
Piton j�l l�tta a l�nyon, mennyire felh�zta mag�t �s �lvezettel legeltette szem�t a v�r�s orc�kon.
- Pontosan – vigyorodott el, de nem sz�molt a l�ny val�di haragj�val. Ginny felh�zta a t�rd�t �s neg�desen mosolygott az �sszer�ndul� professzorra.
- Ha gyereket akarsz, ne csin�lj ilyet t�bb� – ny�gte a f�rfi.
- Ugyan dr�g�m, ez nem mulattatott? – tudakolta a l�ny, majd sz�npadiasan fels�hajtott. - Pedig mennyit agyaltam rajta.
- �r�lt n�szem�ly – a B�jitalmester ny�gve felegyenesedett �s tisztes t�vols�got tartva a l�nyt�l, megk�rdezte. – Engem az �rdekelne, komolyan gondoltad-e, amit annak a majomnak mondt�l a Roxfort kertj�ben?
- Sok mindent mondtam „annak a majomnak”.
Perselus el�je l�pett �s megr�zta.
- A p�lc�ja el� ugrott�l. Mi lett volna, ha nem t�r �szre? – k�nyszer�tette, hogy a szem�be n�zzen. – Mit gondolsz, hogy �lhettem volna ezzel a tudattal?
- Nem hiszem, hogy t�ged �letben hagyott volna, ha engem meg�l – �llap�totta meg a l�ny rezign�ltan. – Innent�l kezdve t�rgytalan az eg�sz, hisz akkor �jra Lilyvel lehett�l volna.
Perselus nem tudta mit mondhatna. Azt hogy m�r nem �rez semmit Lily ir�nt? Ezt nem tehette, nem akart hazudni a l�nynak. Tudta, hogy ezt szeretn� hallani, de nem tudta neki megadni, �gy azt tette, ami hirtelen esz�be jutott.
- Harry James Potter most m�r elegem van bel�led! – ki�ltotta a l�ny �s k�t l�bbal tiport a r�zsacsokron, ami nemr�g bukkant el� a h�ban. – Esk�sz�m, hogy a torkodon nyomkodom le, ha m�g egyszer idek�ldesz valamit.
Perselus t�tott sz�jjal n�zett az elf�st�lg� l�ny ut�n, majd felt�n�s n�lk�l visszadugta zseb�be a p�lc�j�t.

Ginny s�hajtva hajtotta be maga ut�n a szob�ja ajtaj�t. Lehet, hogy sosem fogom tudni vele elfeledtetni Lilyt? – t�prengett. Igaz�b�l nem elfeledtetni akarta vele a n� eml�k�t, csak szerette volna, ha egy kicsi legal�bb neki is jut abb�l a nagy szerelemb�l, amit Perselus ir�nta �rzett.
Ha csak egyszer mondan� ki, hogy szeretlek, soha t�bb� nem f�ln�k, hogy megb�nja, amit tesz. Mi lesz, ha egy nap fel�bred �s r�j�n, hogy �n nem vagyok neki el�g? �n nem a p�tolhatatlan Lily Evans vagyok, aki miatt k�pes volt �vekig a pokolban �lni, Voldemort csatl�s�t j�tszva. �rte tett mindent, hogy megbosszulja a hal�l�t, mik�zben �nmag�t is hib�ztatta. Mereng�s�b�l az ajt� ny�l�sa szak�totta ki.
- Valami�rt nem b�rok elaludni – suttogta Perselus, mik�zben le�lt mell� az �gyra. – Nem tudod, mi lehet az oka?
Ginny csak n�m�n megr�zta a fej�t �s egy sz�t sem sz�lt. A f�rfi nagyot s�hajtva h�zta k�zelebb mag�hoz.
- M�g mindig Lily miatt agg�dsz ugye? Elhinn�d, ha azt mondan�m, hogy m�r nem �rzek ir�nta semmit? – Ginny �jra csak megr�zta a fej�t �s halkan szipogott. - �s ha azt mondom, hogy ha � is itt lenne, akkor is ink�bb veled szeretn�k lenni?
- Ha � itt lenne, m�g csak r�m sem n�zn�l – szikr�zott fel Ginny szeme. – Szereted �t, ezen nincs mit sz�p�teni.
- Igazad van. Elv�gre te csak megmentetted az �letemet, megmutattad milyen egy csal�dban �lni �s elfogadt�l olyannak, amilyen vagyok. Nem mondt�l le r�lam, ahogy � tette �s k�zd�tt�l az�rt, hogy v�gre norm�lis �letet �lhessek a h�bor� ut�n – kisim�tott egy tincset a l�ny arc�b�l �s olyan gyeng�den n�zett r�, ahogy m�g soha. – �s ami a legfontosabb, megaj�nd�kozt�l a szerelmeddel, a legcsod�sabb dologgal, amit csak adni lehet.
Ginny el akarta ford�tani a fej�t, de a f�rfi nem hagyta.
- Ennek ellen�re, m�g mindig azt hiszed, nem �rzek ir�ntad semmit? Ha m�g mindig az-az �rz�ketlen troll is lenn�k, mint eddig, akkor is nagyon h�l�s lenn�k minden�rt.
Ginny ell�kte mag�t�l a f�rfit.
- Nem kell a h�l�d – s�hajtotta. – Csak �g�rd meg, hogy mindig velem maradsz, �s k�zben nem arra gondolsz, mennyire szeretn�d, hogy ink�bb Lily legyen melletted.
- Ennyi id� alatt egyszer sem k�v�ntam �t a helyedbe – morrant r� a f�rfi �s legnagyobb megd�bben�s�re r�j�tt, hogy ez az igazs�g. – Ha tehetn�m, megfosztan�lak minden k�ts�gedt�l, de m�g �n sem j�ttem tiszt�ba magammal. L�gy egy kicsit t�relmes hozz�m.
A l�ny pedig r�d�bbent, hogy ha a f�rfi vele marad, �r�kk� tud v�rni.
- Szeretlek – cs�kolta meg a professzort. – Nem baj, ha te nem mondod ki, akkor is tudom, hogy egy nap te is ugyan�gy fogsz �rezni ir�ntam. �n t�nyleg nem Lily vagyok �s nem is akarok � lenni. � gy�va volt.
Perselus mag�hoz �lelte, majd leh�zta a l�ny pul�ver�t, �s gy�ny�rk�dve n�zte a l�ny test�t.
- Lehet, hogy megfogalmazni, nem tudom, de megmutathatom, amit �rzek – mormolta rekedten �s kikapcsolta a melltart� kapcsait.
Ginny remeg� ujjakkal gombolta ki a f�rfi ing�t �s elragadtatottan s�hajtott, mikor v�gre v�gigsim�thatott a csupasz mellkas�n. Hi�ba l�tta m�r meztelen�l a f�rfit �s �rintette meg, ez most m�s volt. Perselus levetk�ztette a l�nyt, majd miut�n � is kib�jt a ruh�ib�l, f�l� hajolt �s gyeng�den megcs�kolta.
- Biztos, hogy akarod?
- Igen – lehelte a l�ny. – Elv�gre h�nyan mondhatj�k el magukr�l, hogy el�rt�k, hogy a nagy Perselus Piton megszegje a szav�t?
A f�rfi rekedten felnevetett �s ekkor m�g nem tudta, hogy ez az �jszaka csak a kezdete annak a csod�latos �letnek, ami a l�ny mellett v�r r�.

Sz�lj hozz� te is!

N�v:
E-mail c�m:
	Amennyiben megadod az email-c�medet, az el�rhet� lesz az oldalon a hozz�sz�l�sodn�l.
Hozz�sz�l�s:
Az�rt, hogy ellen�r�zhess�k a hozz�sz�l�sok val�dis�g�t, k�rj�k �rd be az al�bbi k�pen l�that� sz�t. Ha nem tudod elolvasni, a friss�t�s ikonra kattintva k�rhetsz m�sik k�pet. �rd be a fenti sz�t:

S�g� M�g nincs hozz�sz�l�s.