Gyorsan teltek a napok, s m�r egy�ltal�n nem sz�m�tott furcsa jelens�gnek az, hogy az asztalokn�l a di�kok �ssze-vissza �lnek. Sokat javult a k�zhangulat… �s Draco Malfoyjal kib�v�lt az Aranytri�. M�r Ron sem akad�koskodott, csak n�ha kaptak �ssze. Az �r�k kit�n� hangulatban teltek, m�g a b�jitaltan is, b�r ilyenkor Hermione mindig csendesebb� v�lt.
Prince professzor a l�nyok nagy kedvenc�v� v�lt, mindenkit egyform�n �s igazs�gosan kezelt. Csak ha Hermion�t l�tta, akkor szeretett volna kiugrani a csillagvizsg�l� toronyb�l, mert b�r ha esz�be is jutott p�rszor, igyekezett elfelejteni a vonzalm�t a l�ny ir�nt.
Hermione sem volt m�sk�nt ezzel, de a sok tagad�s meg is hozta az eredm�nyt. Alaposan �s visszaford�thatatlanul egym�sba szerettek.
A RAVASZ vizsga reggel�n, Hermione a reggeliz� asztal mellett b�slakodott Draco t�rsas�g�ban.

- Enned kell! – mondta neki Draco. – M�g el�julsz a vizsg�n.

- Nem megy. T�l ideges vagyok, �s m�r reggel is �gy �bredtem, hogy felfordult a gyomrom. Majdnem h�nytam, ronda lenne, ha letaccsoln�m a tan�rokat.

- Ok�, csak legal�bb egy kis csokit… – h�zelgett a fi�, �s boci szemekkel n�zett a l�nyra.

- Rendben, csak ne n�zz �gy r�m, mert lefolyok a sz�kr�l – nevetett Hermione, �s meg�lelte Drac�t.

Perselus szorosan �sszepr�selt ajkakkal, irigykedve figyelte a vid�man cseveg� p�rost, tekintete csak m�g ink�bb elkomorult, amikor megl�tta, hogy Hermione meg�leli a fi�t. Az a bizonyos �r abban a pillanatban l�ktetni kezdett a hal�nt�k�n, �s minden �nuralm�ra sz�ks�ge volt, hogy ne �tkozza le azonnal Malfoy kezeit a hely�kr�l. D�h�ben �szre sem vette, mennyire er�sen markolja a kez�ben maradt poharat, melyet m�r csak a l�lek tartott �ssze a nagy nyom�s alatt. Nem is b�rta tov�bb n�zni az egym�s t�rsas�g�t l�tsz�lag felh�tlen�l �lvez� p�rost, �gy a poharat az asztalra csapva kisietett a teremb�l. Nem �llt sz�nd�k�ban megv�rni, m�g enyelegni kezdnek, hiszen akadt m�g dolga b�ven, a di�kok hamarosan az ajtaja el�tt fognak toporogni, nem �rtana m�g n�h�ny csal�s g�tl� b�b�jt sz�rni a teremre. Igazs�g szerint b�rmit sz�vesen megtett volna, ha az seg�t elterelni a gondolatait a reggelin�l l�tottakr�l.

***

Hermione remeg� gyomorral, gomb�ccal a tork�ban v�rta, hogy beh�vj�k az utols� vizsg�j�ra, t�rt�netesen b�jitaltanra. Az eddigiek, �gy ut�lag m�r nem t�ntek akkora mumusnak, mint kora reggel, �s csak rem�lni tudta, hogy ez a mostanival is �gy lesz majd. B�rmennyire is pr�b�lta tagadni, tiszt�ban volt vele, hogy sz�nni nem akar� gyomorg�rcs�t nem a r� v�r� megm�rettet�snek k�sz�nheti, sokkal ink�bb a tan�rnak, aki a z�rt ajt� m�g�tt v�rja �ket. V�rakoz�s k�zben b�tortalanul n�zett k�zbe, di�kt�rsai kiv�tel n�lk�l a jegyzeteiket b�jt�k, n�h�nyan megeresztettek fel� egy-egy f�lszeg mosolyt, melyet � gondolkod�s n�lk�l viszonzott, �s ami kis h�j�n az arc�ra is fagyott, amikor kiny�lt a terem ajtaja. K�t �r�val k�s�bb n�mileg higgadtabban hagyta el a t�bbiek �ltal csak „veszt�helyk�nt” emlegetett tantermet, ugyanis biztosra vette, hogy hib�tlanul teljes�tette a feladatot. Sokkal jobban aggasztotta a professzor rideg viselked�se, az � munk�j�t egy pillant�ssal sem m�ltatta, s�t, m�g csak r� sem n�zett eg�sz id� alatt. Ez rettenetesen elkeser�tette, �gy d�nt�tt nem is csatlakozik bar�taihoz a vacsor�n�l, ha �szinte akart lenni, most nem is volt kedve semmif�le t�rsas�ghoz, mag�nyra v�gyott. A legr�videbb �ton sietett a szob�j�ba, ahol a kimer�lts�gnek k�sz�nhet�en, hamar elnyomta az �lom.
Hermione m�snap reggel frissen �s kipihenten �bredt, k�szen �llt, hogy az �j �let�be l�pjen. A gond csak az volt, hogy nem tudta, mi legyen ez a l�p�s. A parkban s�t�lgatva t�prengett a j�v�n, amikor egy hang szak�totta ki a gondolatai k�z�l.

- Szia, Hermi! – kapta el Draco, �s megforgatta a leveg�ben. – Mi fogsz csin�lni, most, hogy v�gre kiszabadultunk az iskolapadb�l? Mihez akarsz kezdeni?

- H�t, ha leteszel, le�tkozom a fejed – nevetett a l�ny –, de komolyra ford�tva a sz�t, m�g nem tudom.

- Gyere velem! – aj�nlotta a fi�.

- M�gis hov�?

- H�t a Malfoy-birtokra – kacsintott Draco. – Nekem musz�j visszamennem, any�m biztos �r�lne, te meg csak pihenn�l �s �lvezn�d a helyet.

- Elment az eszed, ez tuti!

- Dehogy! Komolyan mondom.

- Tudod mit? Rendben – egyezett bele a l�ny –, veled megyek.

- Ez az! – ki�ltotta a sz�kes�g, �s cuppan�s cs�kot nyomott a l�ny sz�j�ra. Ekkor �rt oda Perselus.

- Prince professzor… – suttogta a l�ny s�padtan, amikor megl�tta a f�rfit, de az der�s mosollyal az arc�n v�rta, hogy az �mely�t� jelenet v�get �rjen.

- Mr Malfoy �s Miss Granger! – k�sz�nt. – Csak gratul�lni szerettem volna a kiv�l� vizsg�ikhoz. Sz�z �ve nem sz�lettek ilyen kit�n� eredm�nyek.

- K�sz�nj�k, uram – felelte Draco, �s �tkarolta Hermione v�ll�t. Igyekeznie kellett, hogy ne nevessen Perselus f�lt�kenys�gt�l s�padoz� arc�n, de v�g�l botr�ny n�lk�l meg�szt�k a tal�lkoz�st. A tan�r csendben t�vozott, Hermione pedig �juldozni l�tszott az esem�nyekt�l.

- Sose gondoltam volna, hogy valaha l�tom Perselust els�padni a f�lt�kenys�gt�l – engedte el Draco a sokkos Hermion�t. – A keresztap�m teljesen bel�d van esve, Mione.

- Mi?

- Nem mi, hanem tess�k – jav�totta ki a fi�. – Azt mondtam, hogy Perselus…

- Ki ne mondd m�g egyszer! – v�gott k�zbe a l�ny.

- Te k�rdted, de ha nekem nem hiszel…

- Az�rt, mert ez nem igaz… sajnos! – s�hajtotta Hermione, majd vid�mabban folytatta. – Akkor most megy�nk, vagy sem?

- Ejnye, Granger… azt hittem, b�trabb vagy, de ha te el akarod terelni a sz�t, nekem rendben van. Viszont el�bb vagy ut�bb foglalkoznod kell ezzel, vagy be fogsz savanyodni!

- Majd foglalkozom vele, ha nagyon musz�j. Most ink�bb felejten�k egy kicsit, ha szabad.

- Szabad, szabad – biccentett a fi�, �s bar�tn�j�be karolt. Besz�lgetve s�t�ltak a birtok hat�r�ig �s megbesz�lt�k, hogy majd a Malfoyok valamelyik h�ziman�ja elhozza a holmijaikat, Harry�ket pedig lev�lben �rtes�tik.

- Felk�sz�lt�l az indul�sra? – k�rdezte a fi� �s visszan�zett a Roxfort �p�let�re.

- T�rsas hoppan�l�… – k�rdezte volna a l�ny, de mire befejezte, m�r meg is �rkeztek.

- Az – felelte Malfoy, �s megford�totta Hermion�t. – �me, az otthonom, a Malfoy-birtok.

- Azta! – ny�gte a l�ny a kov�csoltvas kapu el�tt, mely m�g�tt egy gondozott park ter�lt el. A kapun a c�mer egy bourbon liliomot �s k�t keresztbetett var�zsp�lc�t �br�zolt. Alatta a felirat: „ Toujours Pure”.

- Draco, a Toujours Pure, az nem a Blackek jelmondata?

- Hermione, tudod, Narcissa Black Malfoy. Dereng valami?

- Ja, persze – b�lintott a l�ny. – Hiszen, Sirius a b�csik�d volt, Tonks pedig a n�nik�d. Nagy vesztes�g lehetett.

- Nem igaz�n ismertem �ket, de ezt te is tudod. Tonks egy�bk�nt az unokatestv�rem volt. Androm�da, Bellatrix �s Narcissa, a h�rom n�v�r. Sirius �s Regulus az unokatestv�reik. Sz�p kis csal�d, mi? – k�rdezte Draco, mik�zben bevezette Hermion�t a birtokra. P�r perces s�ta ut�n megpillantott�k a k�ri�t �s a hozz� tartoz� mell�k�p�leteket. Ahogy k�zeledtek, egyszer csak kiv�g�dott a f�bej�rat ajtaja, �s a m�skor komoly �s megfontolt Narcissa kit�rt karokkal futott a fia fel�.
Draco elkapta a fel� rohan� asszonyt, �s szorosan mag�hoz �lelte.

- Jaj, Draco! �gy �r�l�k, hogy itthon vagy!

- �n is �r�l�k, any�m – felelte a fi�, majd elengedte a n�la egy fejjel alacsonyabb n�t. – Hi�nyozt�l!

- Te is nekem, de l�tom, vend�get is hozt�l – fordult Hermione fel� az asszony, mik�zben lesim�totta a ruh�j�t.

- Hermione Jane Granger vagyok – mutatkozott be f�l�nken a l�ny.

- Narcissa Black – felelte az id�sebb boszork�ny, azt�n mosolyogva folytatta –, Draco sokat �rt r�lad, �s �n nagyon h�l�s vagyok, hogy adt�l egy es�lyt a fiamnak.

- Anya… – pirult el Draco –, ink�bb menj�nk be. Hermione, ha minden a terveim szerint alakul, legal�bb a ny�r v�g�ig itt lesz.

- Val�ban, ez remek, akkor b�lt fogunk rendezni! – �rvendezett az asszony, �s bek�s�rte �ket.

*

Drac�nak m�g csak halv�ny sejtelme sem volt arr�l, hogy Perselus mit �rzett, mikor megl�tta �ket. Az, hogy f�lt�kenys�get, nos, az nagyon enyhe kifejez�s. Amint vissza�rt a laborj�ba, m�dszeresen felrobbantott mindent, �s nagyon szeretett volna levonni legal�bb ezer pontot szem�lyesen Draco Malfoyt�l, de erre nem volt m�r lehet�s�ge.
H�l�t adott a sorsnak, hogy a v�gz�s�k m�r nem j�rtak �r�ra. K�nszenved�s volt minden nap l�tnia, ahogy Hermione Harryvel vagy Ronnal besz�lget, Drac�val l�tni meg egyenesen maga a pokol. Folyton egy�tt s�t�ltak, besz�lgettek, vagy csak csendben tanultak, de egy-egy mosoly vagy k�zmozdulat mindig volt k�zt�k.
Alig v�rta m�r a ny�ri sz�netet, �s a lehet�s�get, hogy elfelejtse Hermione Grangert. �m egyel�re m�g t�rnie kellett az als�bb �vesek jelen�t�t.
Gondolataib�l kopogtat�s z�kkentette ki.

- Pillanat! – sz�lt ki, �s n�h�ny p�lcamozdulattal feltakar�totta a rendetlens�get, majd kinyitotta az ajt�t.

- J� napot, uram! – k�sz�nt az �rkez�.

- Potter? – csod�lkozott Perselus, de az�rt beljebb invit�lta vend�g�t. – Mit tehetek �rted?

- Hermion�r�l �s Drac�r�l lenne sz� – mondta Harry, mire a polcokon sz�trobbant n�h�ny �veg �s lombik.

- Ne is k�rdezze! – legyintett Perselus, mire Harry elmes�lte, hogy a l�ny a Malfoy-k�ri�ba k�lt�z�tt. Mire befejezte, Prince professzor �sszes �vege �jra apr� darabokban hevert a f�ld�n.

*

Hermion�nak hamar megtetszett az �let a birtokon. Szabadon mehetett b�rhov�, a Malfoyok k�nyvt�r�ban pedig �rdekesebbn�l �rdekesebb k�tetekre bukkant, azt sem tudta, melyiket olvassa el�sz�r. J�l �rezte mag�t. Hamar el�rkezett a j�nius v�ge, �s egyik este Narcissa kopogott be hozz�.

- Hermione, besz�lni szeretn�k veled!

- Gyere csak – felelte a l�ny. – Valami gond van?

- Gond az nincs, csak van k�t dolog, amit meg kellene vitatnunk. Ebb�l az egyik a b�l.

- A b�l?

- A b�l, amit j�lius 21-�re szerveztem, �s szeretn�m, ha �ssze�rn�d, hogy kiket szeretn�l megh�vni. Term�szetesen b�rkit sz�vesen l�tunk, a bar�tokat �s a csal�dot egyar�nt.

- Rendben, �ssze�rom – b�lintott a l�ny.

- Nos, a m�sik egy kicsit k�nyesebb dolog…

- Igen? – k�rdezte Hermione, majd elkomorult. – Tudod, igaz?

- Nos, igen – b�lintott a n�. – De valami azt s�gja, nem �n leszek a b�szke nagymama…

- H�t, nem… – hajtotta le fej�t a k�rdezett.

- N�zd, �n nem akarok v�jk�lni a mag�n�letedben, csak…

- Semmi baj. Ak�r el is mes�lhetem.

Hermione h�rom �r�n kereszt�l mes�lte az esem�nyeket. Mikor Draco zsarol�si terveihez �rt, Narcissa megjegyezte, hogy ez el�gg� mardek�ros fog�s volt, de egy�bk�nt csendben hallgatta a t�rt�netet.

- Esetleg nem gondolod, hogy sz�lni k�ne Perselusnak?

- Igaz�b�l, nem merek. Szerintem m�g meg is �tkozna, vagy m�g rosszabb…

- Azt hiszem, �n ezt el tudn�m int�zni… – mosolyodott el a n�.

*

Draco k�s�rte el v�g�l Hermion�t a Szent Mung�ba, ahol kivizsg�lt�k. Szerencs�re semmi rendelleness�get nem tal�ltak, ellenben kider�lt, hogy a l�ny ikreket v�r. Ez a h�r m�g Drac�t is padl�ra k�ldte, viszont Narcissa halk kuncog�ssal fogadta, �s gratul�lt.
Sz�tk�ldt�k a b�li megh�v�kat is, �s a t�bbs�g elfogadta a megh�v�st, t�bbek k�z�tt Hermione sz�lei is.
K�sz�l�d�ssel teltek a napok, �s m�r h�rom nappal a b�l el�tt vend�gekkel telt meg a h�z.

- J�s�gos �g! – s�hajtotta Hermione. – Ennyi embert…

- �s ez csak egy t�red�ke – mosolygott Draco –, te �s any�m nem apr�zt�tok el.

- Sajn�lom. Hidd el, m�r b�nom el�g rendesen! Szinte a teljes t�l�l� csapat itt van, vagy lesz. M�g Neville is.

- Longbottom? – kerekedett el Draco szeme. – Akkor t�nyleg figyelni kell, nehogy katasztr�f�ba torkolljon az este.

- M�g van k�t napunk biztos�tani a helysz�nt – felelte a l�ny, �s elsietett ajt�t nyitni egy �jabb �rkez�nek.

Draco nem tudta mihez is fognak kezdeni, ha m�r a rengeteg vend�g a h�zban, illetve a kertben lesz, de nem is �rdekelte k�l�n�sebben. A szob�j�ba indult, amikor bele futott az �desanyj�ba.
Narcissa sug�rzott, �s szinte f�nysebess�ggel int�zte az el�k�sz�leteket, szervezte a vacsor�t, �s ir�ny�totta az egy�b munk�latokat.
A fiatalok nem is �rtett�k, mi�rt teszi boldogg�, hogy h�feh�rbe csomagolhatja az eg�sz h�zat.

- El sem hiszitek, hogy ut�lom m�r a feket�t – csevegett az asszony n�h�ny vend�ggel. – Az elm�lt �vekben mindig csak feket�t hordhattam, �s csak azzal dekor�lhattam. Annyira boldogg� tesz a szabads�g.

- Hermione �s te igaz�n csod�s munk�t v�geztetek! – kapcsol�dott be a besz�lget�sbe a fi� egy mondat erej�ig, majd folytatta �tj�t az emeletre. M�g �r�kig hallgatta a f�ldszintr�l felsz�r�d� neszeket, z�rejeket…

Hermione k�s�n t�rt nyugov�ra, de el�tte m�g eg�szalakos t�kre el�tt megszeml�lte mag�t, �s meglehet�st g�mb�ly�d� has�t. H�rom h�napja ellen�re igen csak domborodott, b�r nem annyira, hogy egy rafin�ltabb ruha el ne rejthesse. Szerencs�re Narcissa erre is gondolt, �s a csod�latos muszlinruha m�r a szekr�nyben l�gott. A ruh�r�l persze esz�be jutott a b�l �s a vend�gek, k�zt�k pedig az egyetlen, aki csak alig akarta elfogadni a megh�v�st. Perselus Prince professzor, a Roxfort tan�ra. Minden este gondolt r�, �s arra, hogy nem is tud az ikrekr�l. Narcissa azt mondta, ne agg�djon, majd � mindent elint�z, de m�gis ink�bb � szerette volna elmondani neki, b�r val�sz�n�leg semmi j�ra nem sz�m�that. Ha csak egy kicsi is megmaradt a r�gi Perselus Pitonb�l, nos, akkor �r�lhet, ha nem �tkozza meg.
V�g�l persze Hermion�t is legy�zte a f�radts�g. �lm�ban az iskola folyos�in bolyongott, de sosem tal�lt oda sehova. V�g�l a pincel�pcs�k tetej�n k�t�tt ki, de hi�ba szaladt lefel�, sosem �rhette el az ajt�t.
M�snap, Narcissa javaslat�ra ki sem mozdult a szob�j�b�l.

A nap�jegyenl�s�g d�lut�nj�n Perselus Prince a Malfoy birtok kapuj�ban �llt. Semmi kedve nem volt bemenni. Persze m�r nem h�zhatta ki mag�t. Term�szetesen � is hallotta a pletyk�kat, hogy Narcissa nagy bejelent�sre k�sz�l, �s nem volt hangulata Draco �s Hermione boldogs�g�t n�zni, mik�zben � maga szenved.
Mert szenvedett, de rendesen. Minden kor�bbi tett�n�l jobban b�nta, hogy nem marasztalta a l�nyt, �s hogy elk�ldte. Persze most m�r k�s� b�nat. Viszont nem gondolta volna, hogy Hermione pont Draco karjaiban keres, s�t, tal�l mened�ket.
Gondolataib�l egy csod�latos n� r�ntotta ki.

- Nocsak, Prince professzor! – �dv�z�lte Narcissa. – Ne f�ljen, nyugodtan bel�phet a kapun. Nem fogja meg�tkozni mag�t…

- Mrs Malfoy, ha nem t�vedek? – vetett �rtatlanul �rdekl�d� pillant�st a n�re az �rkez�, de vend�gl�t�ja mell�zve az udvariaskod�st, laz�n belekarolt.

- Ugye, Perselus, r�gebb �ta ismersz, mint hogy ezt a nevet haszn�ln�m. A Cissy tov�bbra is megfelel, illetve felh�vn�m a figyelmedet, hogy leesett az �llad.

- Hogyan? –ny�gte a f�rfi.

- Tudhatn�d, hogy el�ttem nincsenek titkot! – duruzsolta a n�, �s nevetve a vend�gek k�z� korm�nyozta a meglepett f�rfit.

Sz�lj hozz� te is!

N�v:
E-mail c�m:
	Amennyiben megadod az email-c�medet, az el�rhet� lesz az oldalon a hozz�sz�l�sodn�l.
Hozz�sz�l�s:
Az�rt, hogy ellen�r�zhess�k a hozz�sz�l�sok val�dis�g�t, k�rj�k �rd be az al�bbi k�pen l�that� sz�t. Ha nem tudod elolvasni, a friss�t�s ikonra kattintva k�rhetsz m�sik k�pet. �rd be a fenti sz�t:

S�g� M�g nincs hozz�sz�l�s.