A reggel f�jdalmasan hamar el�rkezett, de Hermion�nak nem akar�dzott fel�bredni. P�ntek l�v�n a dupla b�jitaltan gondolata r�miszt�en hatott.

- B�jitaltan! – �lt f�l hirtelen az �gy�ban, mert felid�z�d�tt benne, hogy ma Harry �s Perselus visszacser�l�dnek. S�t, tal�n m�r t�l is estek rajta. Gyorsan a f�rd�szob�ba sietett mosakodni �s �lt�zni, de b�rmennyire igyekezett, Perselust m�r nem tal�lta a fi�k h�l�szob�j�ban, viszont Ron nagyon is ott volt.

- Harry kor�n elment – vetette oda a l�nynak, �s furcs�n, kutat�an n�zett r�.

- A fen�be! – k�romkodott Hermione, �s kiszaladt a szob�b�l.

- Ginny odalent v�r! – ki�ltott m�g ut�na Ron, de addigra az eml�tett m�r el is �llta Hermione �tj�t.

- Bocs, Ginny, sietek! Azonnal meg kell tal�lnom… ��� Harryt, igen, �t! – pr�b�lta eredm�ny n�lk�l kiker�lni az akad�lyt az �ltanul�.

- Azt gondolom – l�pett �jra el� a v�r�s haj� l�ny. – Nem felt�teleztem volna r�lad, pont r�lad, hogy ezt teszed.

- Mit teszek? – �rtetlenkedett Hermione.

- H�t elcs�b�tod �t! T�lem!

- Kit?

- Szerinted? Harry Pottert! Ne is tagadd! Tudom, hogy kavartatok a h�tam m�g�tt! Hi�ba mentegetn�d magatokat. Azt hittem, a bar�tom vagy, Hermione Granger, de ezek szerint t�vedtem. Legal�bb annyi lehetett volna bennetek, hogy sz�ltok… – fejezte be.

- Te j� �g! – csapott a homlok�ra Hermione, mert m�r t�k�letesen �rtette, hogy mi t�rt�nt. Mivel nem tudta eld�nteni, hogy sikoltozzon, vagy nevessen, ink�bb lerogyott egy fotelba.
Ginny Weasley tan�cstalanul �lldog�lt bar�tn�je el�tt, aki gondolataiba mer�lve b�mult a nagy semmibe. Percek teltek el, mire d�nt�tt �s feln�zett a v�r�s l�nyra.

- L�tt�l minket tegnap, igaz? – k�rdezte s�hajtva �s mikor Gin b�lintott, felt�p�szkodott a fotelb�l �s k�zen fogta a hatod�vest – Azt hiszem ideje elmes�lnem egy nagyon �rdekes �s kiss� meglep� t�rt�netet, ami azzal kezd�d�tt, hogy valamit nagyon elrontottam, de el�tte l�tnod kell valamit. Gyere!

- Nem megyek veled sehova! – csattant fel Ginny.

- J�ssz, vagy viszlek! F�radt vagyok �s ideges, te meg itt pattogsz nekem, amikor fogalmad sincs semmir�l! Ha nem akarod megk�t�zve v�gezni, akkor gyere magadt�l! – kapta fel a vizet Hermione, mert m�r a h�cip�je is tele volt az eg�sz �ggyel.

V�g�l, persze, elindultak �s meg sem �lltak Piton irod�j�ig.

- Ez a Denev�r mag�n laborja! – sikkantotta Ginny – Minek hozt�l ide?

Hermione azonban v�lasz helyett mag�ra hagyta a zavartan toporg� Ginnyt, �s beviharzott a labor nyitott ajtaj�n, ahol Perselus �pp elk�sz�lt a b�jitallal.

- Szia, Hermione! – pirult el a fi�, mikor megl�tta a feld�lt l�nyt.

- Neked is j� reggelt, Pers. K�sz vagy? – k�rdezte.

- Mehet�nk – felelte Piton, �s kisietett a labor el�ter�be, ahol az igazi Harry v�rakozott. Ekkor pillantotta meg az irod�ja k�zep�n toporg� Ginevra Weasleyt.

- Harry? – pillantott r� a zavarodott l�ny, mire Perselus cirkalmasat k�romkodott, �s odaadta mag�nak a b�jitalos �vegcs�t.

- Proszit! – koccintotta hozz� a saj�tj�t, �s mindketten kiitt�k az �veg tartalm�t. P�r pillanatig semmi nem t�rt�nt, azut�n viszont mindketten a f�rd�szob�ba rohantak, �s bez�rk�ztak.

- �n m�r semmit sem �rtek… – h�pp�gte Ginny, �s a v�rakoz� Hermion�ra n�zett.

Hamarosan ny�lt az ajt�, �s egy k�v�lyg�, s�padt Harry l�pett ki rajta.

- Harry? – k�rdezte Hermione, �s k�t kez�be fogta a fi� arc�t.

- Azt hiszem, igen – felelte a k�rdezett.

- H�la Merlinnek! – s�hajtott Hermione, �s meg�lelte a bar�tj�t.

- L�tod, Hermione, err�l besz�ltem! – csap�dott kettej�k k�z� Ginny s�r�s hangja.

- Mir�l? – k�rdezte Harry, �s bar�tn�je fel� fordult, de Ginny folytatta.

- L�ttalak titeket cs�kol�zni tegnap este! Ne tagadd, Harry Potter!

Harry p�r pillanatig �rtetlen�l meredt maga el�, majd mire megvil�gosodott, addigra megsz�lalni m�r nem maradt ideje, mert megel�zt�k.


- Miss Weasley, att�l tartok t�ved, mert az �n voltam, de jelen pillanatban enn�l s�lyosabb probl�m�nk is van – mondta Piton, �s kil�pett a f�rd�szob�b�l. Hermione el�sz�r fel sem fogta, amit l�t, de Ginny sikolya biztos�totta, hogy nem k�pr�zik a szeme.

- Te j� Merlin szent szak�lla, Perselus! H�ny �ves vagy? – cs�szott ki Hermione sz�j�n a k�rd�s.

- Most megfogt�l – felelte Piton, �s egy t�kr�t var�zsolt el�, melyben ism�t megtekintette fiatalkori �nj�t.

- Valaki elmondan�, m�gis mi folyik itt? – k�rdezte Gin k�ts�gbeesett hangon, mire Hermione r�viden v�zolta neki az elm�lt h�t esem�nyeit. Ginnynek azonban mind�ssze egyetlen dolog esett le az eg�szb�l.

- Te j� Merlin! Sm�roltam Perselus Piton professzorral! Atya �g! – ny�gte, majd a felismer�st�l d�bbenten Hermion�hoz fordult. – Hermione, tegnap ezek szerint te… meg �… iz�… Merlin szerelm�re, te j� �g!

- K�sz�n�m, Miss Weasley, ez j�l esett! – d�nny�gte Perselus a kanap�nak d�lve, Hermione pedig csak pirult �s pirult.

- Most mi legyen? – nevetett fel Harry.

- Ir�ny McGalagony irod�ja – felelte Perselus v�llr�nd�tva.

- Nincs m�s h�tra – b�lintott Hermione, �s a Harry, Ginny p�ros ut�n indult, de az ajt�ban bele�tk�z�tt Pitonba, aki szint�n kifel� tartott.

Elektromos impulzusk�nt sz�guldott v�gig rajtuk az �rint�s, de Perselus v�g�l sz�gyenl�sen el�reengedte a l�nyt.
Mivel norm�lis esetben �r�juk lett volna, a folyos�kon senkivel nem tal�lkoztak. �m ahogy k�zeledtek a k�sz�rny fel�, Hermione f�lelmei egyre nagyobbak lettek. A csigal�pcs� alj�ig b�rta, de ott megtorpant.

- Nem megyek fel – jelentette ki, mire t�rsai mind fel� fordultak.

- Parancsolsz? – k�rdezte Perselus, majd intett Harry�knek, hogy menjenek csak el�re. Hermion�t egy ablakm�lyed�shez t�mogatta, �s �gy k�rdezte:

- Mi a gond?

- Ki fognak r�gni! – felelte a l�ny – Ez az eg�sz helyzet az �n hib�m, mert nem figyeltem oda b�ntet�munk�n, �s most meg ez is! – intett inger�lten Piton fel�.

- Hermione, n�zz r�m! – sz�lt Perselus. – Tiszt�zzuk, hogy a jelen �llapotom egy�ltal�n nem a te hib�d! Ez az eg�sz kaland pedig egy baleset eredm�nye. Minerva hinni fog nekem, egy �ltanul�t meg am�gy sem r�gna ki egyetlen baleset miatt.

- De h�t…

- Nincs de! – v�gott k�zbe Piton. – Nem lesz semmi baj, csak nyugodj meg! Majd Harry �s �n mindent elmondunk az igazgat�n�nek.

- K�sz�n�m – borult a fi� nyak�ba Hermione. – Hm… Pers?

- Tess�k? – k�rdezte Piton mik�zben pr�b�lt nem Hermione hozz�simul� test�re koncentr�lni.

- Azt mondtad, Harry – kuncogott a l�ny.

- Nem igaz – bontakozott ki az �lel�sb�l Piton, de Hermione csak b�logatott.

- De, de, de. Harryt mondt�l.

- Ok�. Nagy gond? Beismerem el�tted, de neki akkor se, ha fenyegetsz! – biccentett a fi�, �s elindultak felfel� a csigal�pcs�n.

Az ajt� el�tt m�g Piton meg�rintette Hermione v�ll�t. – B�tors�g! – mondta, �s bel�ptek. Odabenn n�ma csend fogadta �ket.

- Perselus! – d�bbent le az igazgat�n�.

- �n is �r�l�k, hogy l�tlak, Minerva – biccentett Piton.

- Mr Potter v�zolta a helyzet�t, �s most m�r l�tom, hogy val�ban komoly a dolog. Miss Weasley, Mr Potter, k�sz�n�m az egy�ttm�k�d�st, t�vozhatnak. Miss Granger, szint�n – intett az ajt� fel� az id�s boszork�ny, mire Hermione hal�ls�padt lett, de az ajt�hoz h�tr�lt.

- Nyugalom, nincs semmi baj – s�gta neki Perselus, �s kitess�kelte az ajt�n. M�g b�ztat�an r�mosolygott, amit�l a l�ny pipacspiros lett, majd becsukta az ajt�t.

- Tudnom kellene valamir�l, professzor? – k�rdezte �lesen Minerva, mire Perselus picit �sszerezzent, de �rzelemmentes hangon fejtette ki a v�lem�ny�t.

- Nem, csak Miss Granger azt vette a fej�be, hogy �n ki fogja r�gni, mert ez – itt mag�ra mutatott – v�gs� soron az � hib�ja.

- �rtem, de az �n v�lem�nye nem ez, igaz koll�ga?

- Nem. Szerintem ez csak egy sajn�latos baleset, � sose tenne ilyet sz�nd�kosan. Ahhoz t�l kedves… – ut�bbi mondatn�l halv�nyan elpirult, amit Minerva t�gra ny�lt szemekkel honor�lt, de szerencs�j�re nem komment�lta az �szrev�telt.

- �rtem. – mondta bizonytalanul – A k�rd�s csak az, hogy most mi legyen? Egy�ltal�n h�ny �ves is?

- Nem tudom – r�ntott egyet a v�ll�n Pers, �s h�rom korhat�rvonalat var�zsolt el�. Az els�n �s a m�sodikon sim�n �ts�t�lt, de a harmadik �tj�t �llta. – Nos, a vonalak szerint tizennyolc �ves elm�ltam m�r. Ami furcsa, mert am�gy harminch�t lenn�k a j�v� h�napban.

- Fogalmam sincs, mi legyen – �lt le a sz�k�be a boszork�ny �s tan�cstalanul n�zett maga el�, mik�zben az asztalon kopogott a k�rmeivel, de ekkor Dumbledore professzor portr�ja sz�lalt meg.

- Perselus, fiam, maga nem l�tja, micsoda szerencs�je van?

- Mi? – k�rdezte nem t�l udvariasan a k�rdezett.

- Itt a lehet�s�g az �j �letre. Ha j�l eml�kszem, mindig is erre v�gyott. Mind�ssze annyit kell tennie, hogy felvesz egy m�sik nevet, mondjuk az �desanyj��t. Mint Prince, visszat�rhet a var�zst�rsadalomba, �s senki nem fogja firtatni a hasonl�s�got sem. �jra �lhet.

- N�zze, Albus, �n nem hiszem, hogy ez j� �tlet – v�lte Pers.

- Dehogynem. Minerva ma este bejelenti, hogy Piton professzor nyugd�jba vonult, el a vil�g el�l. T�voli rokona, Prince professzor veszi �t a tant�rgyat az �v v�g�ig. Igaz, Minerva?

- Ahogy, gondolja, Albus… – b�lintott a boszork�ny, de l�tszott, hogy k�telkedik a dolog siker�ben.

- �s, Perselus – sz�lt m�g a festm�ny –, Miss Grangerre n�zve, vegyen be valamit a hormonjaira! Minden az arc�ra van �rva.

- �n… – kezdte Pers, majd szemles�tve csak ennyit mondott a nyilv�nval�ra –, igen is – �s t�vozott.

- J� lesz ez �gy, Albus? – agg�dott Minerva.

- � igen, Perselus sz�ve szerencs�re �rtelmesebb, mint az esze…

- Akkor is egy tan�r �s egy di�k. A t�rv�nyek tiltj�k az ilyen kapcsolatokat. F�lek, valami katasztr�fa lesz ebb�l, f�leg, ha kider�l az igazs�g Perselusr�l…

- Akkor nagyon kell vigy�znunk, hogy ne der�lj�n ki!

Sz�lj hozz� te is!

N�v:
E-mail c�m:
	Amennyiben megadod az email-c�medet, az el�rhet� lesz az oldalon a hozz�sz�l�sodn�l.
Hozz�sz�l�s:
Az�rt, hogy ellen�r�zhess�k a hozz�sz�l�sok val�dis�g�t, k�rj�k �rd be az al�bbi k�pen l�that� sz�t. Ha nem tudod elolvasni, a friss�t�s ikonra kattintva k�rhetsz m�sik k�pet. �rd be a fenti sz�t:

S�g� M�g nincs hozz�sz�l�s.