J�nius 14. H�tf�

Hermione Granger egy naps�t�tte kis utc�n s�t�lt, l�d�j�t maga ut�n vonszolva, szem�t egyetlen pontra szegezve. Ez a pont a sz�lei h�za volt, ide sietett, hogy v�gre az otthon meleg�t �rezhesse maga k�r�l. A kilences sz�m� kis h�zacska el� �rve vett egy nagy leveg�t, �s benyitott. A m�r ismer�s mentolillat fogadta, de �rzett valami kellemetlen szagot is. Bel�pet a h�zba, �s az els� ember, akit megl�tott, az �desanyja volt, amint fejvesztve rohant a s�t� fel�. �desapja valamit kiab�lt az emeletr�l, mire anyja megnyugtat� v�laszt adott, hogy „Nem, �desem, nem �gett oda a s�tem�ny!”. Hermione mosolygott egyet, �s miut�n l�d�j�t ott hagyta az el�szob�ban, bel�pett a konyh�ba. Anyuk�ja hatalmas sikkant�ssal fogadta, �s a karj�ba z�rta „kisl�ny�t”.

- Mi az, kedvesem, m�gis annyi a s�tinek? – sietett le Mr. Granger is, �s mikor megl�tta Hermion�t, boldog mosoly �lt ki az arc�ra. – Kisl�nyom! De �r�l�k neked! Hi�nyozt�l, tudod-e? Igaz, amit Scottie mondott? �sszeh�zasodtok?

- Szia, anya, szia, apa! Igen, igaz, hogy a feles�ge leszek. Rem�lem, �r�lt�k.

- �r�l�nk, kicsim, ha neked is j� �gy. Am�gy a te �des kedvesed fent v�r a szob�dban.

- Oh, akkor most egy kicsit itt hagylak titeket – mondta a l�ny, �s felszaladt az emeletre. A szob�j�ba halkan bel�pett, �s meg�lelte Scottot. – Szia, Scottie! Rem�lem, �r�lsz! �n m�r… izgatottan v�rom.

- Szia, szerelmem! H�t persze, hogy �r�l�k! Nagyon v�rom �n is. Egyet szeretn�k azonban k�rdezni t�led. Majd ha haza�rt�nk, ott jobban meg tudn�nk besz�lni – mondta a fiatal f�rfi, �s mosolyogva v�gign�zett Hermion�n. – Nagyot n�tt�l. Na, �s milyen volt… Skandin�vi�ban?

- �h… nagyon j�! Annyi mindent megtanultam. �s k�pzeld! �n nyertem meg a kurzust is. H�t nem csod�latos?

- De igen, csod�latos, csakhogy megint egy �vig t�vol lesz�nk egym�st�l.

- Na igen, de ezt az �vet is kib�rtuk, az is siker�lni fog.

Egy-k�t �r�n kereszt�l a sz�l�k �s Scott kifaggatt�k a l�nyt, hogy b�vebben fejtse ki, hogy m�gis milyen volt a kurzuson. Ezzel el is ment a d�lut�n, �s a k�t fiatal hazament a k�z�s lak�sukba, hogy ott nyugodtan tudjanak besz�lgetni.

~~~~~

Scott egy kellemes vacsor�t k�sz�tett, �s Hermione az �telt csipegette. Az el�bb m�g majd meghalt, olyan �hs�g gy�t�rte, most azonban egy falatot se b�rt volna legy�rni. Tudta az ok�t ennek az �llapotnak, de nem akart foglalkozni vele. Ink�bb r�k�rdezett egy-k�t dologra, hogy mi t�rt�nt az elm�lt egy �vben.

- Nem sok dolog. Viszont miut�n elment�l, az �reg szomsz�dnak el�t�tt�k a kuty�j�t. Szerencs�tlen… nem sok kellett, hogy elpusztuljon. Na, mivel a b�csi el�gg� �reg, nem volt sok p�nze a gy�gy�ttat�sra, viszont nagyon szereti azt a kuty�t, ez�rt a k�rny�ken lak�k gy�jt�st rendeztek, �gy az �llatot siker�lt megmenteni. A m�sik ami t�rt�nt ugye a k�nyvesbolt nyit�sa volt. Szerintem te leszel az egyed�li v�s�rl�juk, mert ah�ny embert eddig l�ttam itt… huh, h�t nem egy aranyb�nya az �zlet. Azt�n eszembe jutott, hogy mondani szeretn�k neked valamit. Sz�val lenne egy k�rd�sem.

- Akkor k�rdezz, Scott.

- Teh�t te… besz�lgettem a sz�leiddel, �s azt mondt�k, hogy te… boszork�ny vagy. Igaz ez?

Hermione �ppen egy nagyobb falatot vett be a sz�j�ba – nehogy megb�ntsa a f�rfit -, �s majdnem megfulladt a k�rd�s miatt.

- Na nem kell megijedni! �n �gy is szeretlek, csak tudni szeretn�m, hogy igaz-e.

- Igaz, de ezt any��k mondt�k el?

- �k. El�sz�r nagyon meglep�dtem, de elfogadom. Csak mi�rt nem mondtad el el�bb?

- F�ltem, hogy elmenek�lsz t�lem, vagy h�ly�nek n�zel… de az esk�v�n elmondtam volna.

- Na, legal�bb ezen t�l vagyunk. �s az esk�v�, igen. Mikor szeretn�d megtartani? – k�rdezte a f�rfi.

- Min�l hamarabb – v�gta r� Hermione. – Am�gy egy p�r bar�tomat majd megh�vom.

- Ez term�szetes. �n is elh�vom a haverokat.

- Arra gondoltam, hogy esetleg a h�nap v�g�n h�zasodhatn�nk, esetleg j�lius elej�n. J� lesz neked?

- T�k�letes. De akkor nagyon hamar el kell kezden�nk a megh�v�k kik�ld�s�t.

- Ne agg�dj, �rd �ssze, hogy kiket akarsz megh�vni, �n meg majd megcsin�lom.

- Akkor �n most k�sz�tek egy r�vid list�t az emberekr�l, �s amikor gondolod, neki�llhatsz – sz�lt, majd egy tollat �s pap�rt vett el�.

Hermione elmosogatott, k�zben pedig a saj�t n�vsora jutott az esz�be. Harry�k, Weasley�k, Lisa, Mira… �s a t�bbi bar�tn�.
Este sok�ig fent maradt �s kedvese list�j�t n�zegette. Szinte az �sszes egyetemi ismer�se rajta volt. �jf�l k�r�l elindult lefek�dni, hogy m�snapra kipihenje mag�t.

~~~~~

Ezen a napon az �r�szeres boltban egy ember se volt, �gy Hermione kedv�re v�s�rolhatta meg a megh�v�kat. V�logatott is hossz� percekig, m�g tal�lt egy nagyon helyes kis lapot. Egy menyasszony �s egy v�leg�ny n�zte rajta a naplement�t. Ezt megfelel�nek tal�lta, �gy v�s�rolt bel�le negyvenh�rom darabot, hogy mindenkinek jusson.

Miut�n hazavitte a lapokat, „el�szedte” gy�ngybet�s �r�s�t, �s megc�mezte a bor�t�kokat. M�r az �sszessel v�gzett, mikor egy hangocska a fej�ben elism�telte az egyik mondat�t: - Viszl�t az esk�v�n!
H�t persze, �t se hagyhatja ki a sorb�l. Egy tompa mosollyal megc�mezte ezt a levelet is, �s �tj�ra engedte a baglyot.

~~~~~

A megh�v� p�r nap m�lva oda�rt a Roxfortba. Perselus �ppen a Nagyterembe ment be b�natosan, mikor megl�tta, hogy a sz�ke t�ml�j�n egy macskabagoly foglal helyet. Odasietett, majd felt�pte a bor�t�kot. A lapot remeg� k�zzel olvasta el.

- Ez nem igaz! – suttogta m�rgesen. – Nem mehetsz hozz�… nem!

Csattog� l�ptekkel �s az �lmos di�kokat f�lrel�kd�sve az igazgat�i irod�ba sietett.
Kopogtat�s helyett majd’ bet�rte az ajt�t, �s Dumbledore halk „Szabad”-j�t figyelembe se v�ve berontott, megkezdve mondanival�j�t.

- Albus, szeretn�k elmenni n�h�ny napra innen. Fontos lenne, �gyhogy engedjen el! Ma indulok is.

- Na de Perselus! Mi ez a siets�g? Term�szetesen elengedlek, de… - kezdte volna az igazgat�, de a f�rfi m�r ki is szelelt a szob�b�l.

Egy b�r�ndbe bedob�lt n�h�ny nadr�got �s p�l�t – k�zben szitkoz�dott -, majd �sszezsugor�totta az eg�sz csomagot, hogy elindulhasson, �s meg�ll�thassa a l�nyt.

A kast�lyparkon �tv�gva a falu fel� vette az ir�nyt. Roxmortsba �rve az els� dolga volt, hogy a hoppan�l�st elv�gezze. Miut�n kik�t�tt a Foltozott �stben, egyb�l megc�lozta a kiszolg�l�pultot.

- J� napot, kisasszony! Azt szeretn�m k�rdezni, hogy tudna-e adni nekem sz�ll�st… �hm, huszonkilencedik�ig?

- Huszonkilencedik�ig? – n�zett a napt�rra Susanne. – Pont egy hely�nk van m�g. Most k�v�n bek�lt�zni?

- Term�szetesen, de nem sokat leszek itt, ink�bb a muglik vil�g�t tanulm�nyozom majd. Akkor… megkaphatom a szob�m?

Miut�n Susanne felk�s�rte, �s ell�tta mindenf�le j� tan�ccsal, egyed�l hagyta a f�rfit. A kicsomagol�s ut�n Perselus egy darabig m�g n�zegette az elhalad� aut�kat, majd elhat�rozta, hogy ha t�rik, ha szakad – �s nagyon �gy t�nt, hogy t�rni �s szakadni fog -, akkor is meg�ll�tja Hermion�t, �s elmondja neki az igazs�got.

Perselus azonban nem gondolt r�, hogy lesz itt egy l�togat�ja. Pedig volt, nem m�s, mint Adrianne, aki �gy l�tszott, nem hagyja levakarni mag�t.

~~~~~

A francia l�ny a fogad�ban elt�lt�tt harmadik nap d�lut�nj�n bukkant fel. Perselus v�rta a takar�t�kat, majd a kopogtat�s ut�n ajt�t nyitott. Adrianne Fus� gyilkos vigyorral az arc�n elkezdett befel� nyomakodni a szob�ba.

- Salut �jra, szivik�m. Hi�nyoztam? – k�rdezte, �s lassan el�h�zta a p�lc�j�t.

- Megmondom �szint�n, abban b�ztam, hogy v�gre feldobtad a talpad… sajnos ez nem j�tt �ssze. – Perselus is a p�lc�ja ut�n kapott, de azt Nita egy int�ssel az �gy al� gur�totta.

- Megmondtam m�r, hogy sz�pen besz�lj velem nem? �gy tudom, a m�ltkori v�g�s el�gg� f�jt. Vagy ha az nem is, de a kis bar�tn�d feje biztosan – kacagott a l�ny, �s odas�t�lt az ablakhoz. – Mi�rt j�tt�l ide? Sz�lni akarsz neki igaz?

- Semmi k�z�d hozz�! Arr�l az �tkozott hull�r�l is eltereltem a figyelm�t. �r�lhetn�l.

- Nem, nem �r�l�k. Tudod, hogy mi�rt nem? Mert Hermione Granger m�g mindig �l. Ennek nem �gy kellene lennie. A kisl�nyt el�bb-ut�bb �gyis kiv�gezz�k, de ezzel tiszt�ban vagy – mondta, majd r�n�zett Perselusra. – Na j�, tudom, hogy az esk�v�re j�tt�l. Mondhatok egy meglepet�st?

- Ha azt mondom, hogy nem �rdekel, akkor is elmondod, �gyhogy… - vont v�llat a f�rfi.

- T�nyleg, milyen igazad van! – nevetett ism�t. – Teh�t a meglepet�semet j�nius huszonkilencedik�n kapj�tok meg, pontosan hat �rakor. Megfelel? Ink�bb nem �rulom el, hogy mi lesz az, de garant�lom, hogy HAL�LI j� lesz!

- Adrianne! Esk�sz�m, ha b�ntani mered Hermion�t…

- Ki mondta, hogy �n fogom b�ntani? Ott lesz az �jdons�lt f�rje! �n – hogy a te szavaiddal �ljek – nem �llok az �tjukba. S�t, ink�bb �gy mondom, hogy megk�nny�tem az �desem dolg�t. Mennyire fog �r�lni!

- Mire j� ez neked? – k�rdezte a f�rfi, mik�zben azon gondolkozott, hogy mik�nt �ll�thatn� le ezt az �r�lt l�nyt.

- De h�t nagyon j�l tudod, hogy mi�rt j� ez nek�nk. Senki nem ismert minket, mi m�gis a S�t�t Nagy�r szolg�l�i voltunk… �s vagyunk is. Az � hatalm�t akarjuk �jra a vil�gra hozni, hogy az most csak a mi�nk legyen. A muglik �s a s�rv�r�ek mind elpusztulnak!

- Te �r�lt vagy! Az a n� is… a hulla. � is mugli volt ugye? – k�rdezte Perselus.

- Nem vagy te annyira h�lye! Pontosan, egy mocskos mugli volt, aki az �let�vel fizetett a sz�rmaz�sa miatt. �s a kis bar�tn�dre is ez v�r.

- Sz�val ott leszel az esk�v�n?

- Igen, kicsim, de ezt m�r mondtam. Ott leszek, �s a kisl�nynak v�ge. Am�gy m�g mindig �rv�nyben van, amit a kurzus elej�n mondtam. Ha sz�lsz b�rkinek, akkor Hermione el�bb ker�l a hal�l karmai k�z�. Viszl�t, picinyem – a p�lc�ja hegy�vel v�gigsim�tott Perselus arc�n, aki legsz�vesebben lek�pte volna az el�tte �ll� francia n�t.

B�rmi �ron figyelmeztetnem kell Hermion�t. Szeretem… sz�lnom kell! – gondolta mag�ban, �s m�r v�rta, hogy elj�jj�n j�nius huszonkilencedike. Nem is tudta, hogy milyen hamar teljes�l a v�gya.

~~~~~

Hermione szenvedett. �ppen egy esk�v�i-ruhaszalonban �llt a t�k�r el�tt, mik�zben egyik bar�tn�je – a szalon vezet�je – pr�b�lta r�er�szakolni a h�rom sz�mmal kisebb menyasszonyi ruha fels� r�sz�t. A l�ny m�r alig kapott leveg�t, �gy fesz�lt a mell�n a „k�nz�eszk�z”. Az esk�v�ig m�r csak k�t nap volt h�tra. Nagyon elege volt m�r az eg�szb�l, �s azt k�v�nta, b�rcsak soha nem akart volna h�zasodni – na nem mintha most annyira akarna.

- Csod�latosan �ll rajtad – sz�lt Emily, �s odavezette a t�k�r el� bar�tn�j�t. – Nem t�k�letes? Mi van, Hermione? Mi… rosszul vagy? Jajistenem! Biztos a ruha, v�rj!

- V�gre – eresztette ki Hermione a leveg�t. – Tudod, Em, sz�p ez a ruha, csak majdnem meg�lt. H�rom sz�mmal kisebb, mint amire sz�ks�gem lenne.

- Oh, nyugi, van itt a te m�retednek megfelel� is, de gondoltam, hangs�lyozzuk ki a sz�p alakodat.

- K�sz�n�m, de a rendes m�ret� is kihangs�lyozza az alakomat, �gyhogy ink�bb azt venn�m fel. – Hermione s�hajtott egyet, majd felpr�b�lta a kez�be nyomott anyagot. Ez t�k�letesen �llt rajta.

Megbesz�lt�k Emilyvel, hogy ezt a menyasszonyi ruh�t veszi majd fel, �s miut�n a szalonban v�gzett, bepattant egy taxiba, hogy v�gre elmehessen a cerem�nia f�pr�b�j�ra.
A nap csod�latosan s�t�tt, az �gen egy felh�t nem lehetett l�tni. A l�ny m�gis szomor�an indult a pr�b�ra.
A v�g�n m�r majdnem el is s�rta mag�t, mert Scott azt mondta, hogy nem kell k�s�gbe esni, hiszen nemsok�ra itt van a huszonkilencedike.
�s Hermione pontosan ezt akarta elker�lni… lehet�leg j� messzir�l.

~~~~~

J�nius 29. Kedd. Az esk�v� napja

A Granger h�zban mindenki esk�v�i l�zban �gett. Miut�n Mrs. Granger sz�pen fel�lt�ztette Hermion�t, k�nnyekt�l csillog� szemmel n�zett r�.

- Olyan b�szke vagyok r�d, kicsim! – mondta, majd megpuszilta b�s l�ny�t.

- �r�l�k, anya – s�hajtott egyet, majd megn�zte mag�t a t�k�rben. V�gigsim�tott a hossz�, egyenes szokny�n, megigaz�totta p�nt n�lk�li fels�j�t, �s elfordult anyj�t�l. Lehajtotta a f�tyolt, �s lopva elkent egy k�nnycseppet, ami t�tov�n �tnak indult az arc�n.

- Kisl�nyom, az aut� m�r itt van, ha gondolod, indulhatn�nk. V�rj! Itt m�g kicsit igaz�tunk a szokny�don… k�sz.

- Menj�nk.

- Figyelj, Hermione! Minden rendben? Tudom, �n is �gy voltam az esk�v�m el�tt, mert izgultam, de l�thatod… ap�d �s �n a mai napig boldogok vagyunk. De mintha te nem lenn�l az. L�nyom, valami b�nt t�ged.

- Igen, b�nt. De ezen m�r k�s�, nagyon k�s� v�ltoztatni. Menj�nk, anya!

Les�t�ltak a l�pcs�n, majd ki a kertbe, a l�ny aut�j�hoz, ami az alkalomhoz ill�en fel volt d�sz�tve.
Hermione besz�llt a h�ts� �l�sre, anyja �s apja pedig el�re �ltek. A l�ny eg�sz �ton az elsuhan� f�kat figyelte, mikor a szeme megakadt egy sportkocsin… azt�n egy kisebb terepj�r�n, v�g�l teljesen h�tk�znapi j�rm�veket l�tott.

Sz�val itt vagyunk – gondolta, �s vett egy hatalmas l�legzetet. – Nemsok�ra hat �ra, �s �n nem akkor m�r nem Granger leszek, hanem… Banley. Mrs. Banley. Borzaszt�. Nem tetszik. Viszont Mrs. Piton… Hermione! Fejezd ezt be! V�ge van, �r�kre v�ge… m�gis hazudott a j�s boszork�ny.

Kiny�lt az ajt�, �s � egy er�ltetett vigyorral az arc�n, kisz�llt. Hatalmas taps fogadta, amir�l egyb�l az jutott esz�be, hogy ha m�r itt kint ilyen sokan vannak, h�nyan lehetnek m�g bent? �desapja odas�t�lt hozz�, egym�sba karoltak, �s elindultak az ajt� fel�. Hermione hirtelen semmi m�sra nem tudott gondolni, csak Perselusra, hiszen �t akarta l�tni, �rezni… �s b�rmi t�rt�nj�k, �r�kk� maga mellett tartani.

~~~~~

Perselus alaposan kifaggatta Susanne-t, hogy az esk�v� helysz�n�n van-e valami sik�torszer�, ahova hoppan�lhat. Miut�n a fiatal n� felv�zolta neki r�szletesen a k�rny�k jellemz� h�zait, utc�it, �s sik�torait, a f�rfi megnyugodott. Elk�pzelni sem tudta, hogy mi lett volna vele, ha esetleg busszal kell mennie. Hozz�t�ve, nem is tudta, hogy mi az a busz… csak annyit tudott, hogy valami k�zleked�ssel kapcsolatos.

Huszonkilencedik�n d�lut�n n�gy �rakor m�r a szomsz�d utc�b�l figyelte a k�rny�ket. A gyomra �sszefacsarodott, mikor megl�tta az els� vend�geket… h�t m�g mikor k�s�bb megl�tta a feh�r ruh�ba �lt�z�tt Hermion�t. Ekkor � maga m�r az egyik m�rv�nyoszlop takar�s�ban �llt, �gy a vend�gek nem l�thatt�k meg. A cerem�nia elej�n nem is mozdult meg, mikor azonban Hermione hirtelen odakapta a pillant�s�t, �szrev�ve �t, egyb�l �sszekapcsolta pillant�s�t a l�ny�val. Az eml�kek pedig csak sz�guldoztak a k�t ember k�z�tt.

Meg akar �lni… Adrianne itt van, �s meg akar �lni. – K�ldte fel� a szemkontaktusnak k�sz�nhet�en a gondolatokat. – Hidd el, k�rlek. Mi�rt �ll�tan�k ilyet, ha nem lenne igaz? Hidd el! Meg akar �lni… Scottal egy�tt. El�rulok mindent! Igazad volt, Adrianne szob�j�ban t�nyleg egy hull�t l�tt�l. � �lte meg, mert Scottal sz�vetkeztek… sz�vetkeztek, hogy visszahozz�k a r�gi rendet, ami a S�t�t Nagy�r idej�be volt. Amikor a sz�let�snapodon l�tt�l minket, akkor t�nyleg el voltam k�b�tva, de az eml�ket meghamis�tottam. Te csak annyit l�tt�l, hogy Adrianne bej�n. De besz�lgett�nk is, csak nem akartam megmutatni, hogy…

Itt azonban a kapcsolat megszakadt, mert Hermione – mivel m�r a szomor�s�g �gy is elvette az erej�t – nem b�rta a sok gondolat�raml�st, �s egyre ink�bb megl�tszottak rajta az agyi befoly�sol�s t�netei.

Ezt k�t – illetve Perselusszal egy�tt h�rom – ember �szrevette. A f�rfi kikerekedett szemmel, kez�ben p�lc�val figyelte, hogy mikor t�r ki a k�osz. Nem is kellett sok�ig v�rnia erre, hiszen Adrianne ki�ltott Scottnak, a fiatalember elkapta az �ppen �sszees� Hermion�t, �s elrohantak mindketten a kij�rat fel�, sorra elk�b�tva a mugli vend�geket.

Perselusnak se kellett t�bb, egyb�l ut�nuk indult, k�b�t� �tkokat l�v�ld�zve ellenfelei fel�. Most egy�ltal�n nem t�r�d�tt semmivel, f�leg nem az elk�pedt, m�g l�bukon �ll� emberekkel. K�t k�v�r n�t f�lrel�kve rohant az ellens�g ut�n. A kapuban �rte utol �ket, ahol szint�n z�poroztak az �tkok a k�z�ns�g fel�. Perselus m�g idej�ben elkapta az �ppen hoppan�lni k�sz�l� Scott v�ll�t, majd minden els�t�t�lt el�tte.

~~~~~

A hely ahova �rkeztek ismeretlen volt a f�rfi sz�m�ra. M�g id�ben elengedte Scottot, �s beugrott egy szobor m�g�, mert ha ezt egy m�sodperccel k�s�bb cselekszi meg, akkor se Hermione se � nem �ln�nek m�r. M�g hallotta a nevet� Adrianne �s a szitkoz�d� fiatalember hangj�t, majd ezek elvesztek valahol az alag�t m�sik v�g�n. Mert azt az�rt ki tudta venni, hogy alag�tban vannak, m�ghozz� nem is ak�rmilyenben. A vele szemben l�v� falba kis t�ml�c�k voltak m�ly�tve, ahol csont sov�ny, b�gyadt tekintet� emberek fek�dtek. S�t, volt olyan is, amelyikben m�r csak a csont l�tszott… Perselus lassan elindult az alag�tban, miut�n mag�ra sz�rt egy ki�br�nd�t� b�b�jt. A b�rt�n�kben falhoz l�ncolt f�rfiak, n�k �s kisgyerekek voltak. Mindegyiknek volt egy-k�t v�res seb a majdnem meztelen test�n. Az egyik fi�cska v�kony kez�t kiny�jtva suttogni kezdett valamit, de a gyenges�ge el�llta a szavai �tj�t.

N�h�ny perces s�ta ut�n a hangok �jra hallatszottak, Perselus ki is tudta venni a besz�det.

- Na, �s ha megjelenik? – ezt Nita k�rdezte.

- Kussolj m�r! Nem �rted, hogy meg kell �lni azt is? Legal�bb nem rontja a leveg�t – ezt pedig Scott mondta.

- Te engem csak ne kussoltass, hiszen n�lk�lem most a kiscsaj sehol se lenne.

- Igazad van. K�rsz �rte esetleg jutalmat is? Mert azt adhatok… - mondta, �s egy csattan�s ut�n d�h�s sikolt�s hallatszott.

- Rohadj meg ott, ahol vagy, Scott Banley. Fordulj fel, te szem�t… - �jabb csattan�s.

Perselus megmoccanni sem mert, ez�rt ink�bb tov�bb hallgat�zott. De legal�bb ha tudn�, hogy mit tettek Hermion�val…

- �s ezzel a szuk�val mit csin�lunk?

- Na, ilyet ne mondj az �n kis Hermion�mra! El�g j� b�r volt, nem kell �cs�rolni. Egy�bk�nt mit csin�ln�nk vele? Megitatjuk vele a Hal�lsz�rumot, �gyhogy kicsit elsz�rakozhatsz.

- Nagylelk� aj�nlat. De Scottie �n veled szeretn�k ink�bb sz�rakozni!

- Most igaz�n l�thatn�d, hogy nem �rek r�! Te is mindig csak szexet akarsz mi? Na j�, megkaphatod… a fi�k ki vannak m�r �hezve. – Halk r�h�g�s hallatszott, �s egy megvet� ciccent�s.

- Gondolod, hogy �sszefek�dn�k ilyen mocskokkal? Ugyan, picinyem, nem gondolhatod komolyan!

- Rem�lem, tudod, hogy �n is ilyen „mocsok” voltam. Ehhez tartsd magad, Colette!

- Jaj, ne gyere ezzel! Te sokkal jobb vagy, mint �k. Hidd el, �n m�r csak tudom.

- Ha nyalizol, akkor se jutsz el�r�bb. Ink�bb h�vd ide Ver�nic�t �s Samanth�t. Majd �k vigy�znak az �n kis Hermion�mra.

- De �n azt hittem… oh, h�t persze. Hiszen az a Piton sz�tk�rt�lheti ak�rkinek. Aha, idecsaljuk mi? Ezt - hallatszott a k�zeled� hangja. - nagyon szeretem benned! Hogy ilyen okos vagy…

Perselus m�g id�ben a falhoz lapult, nem sok kellett ugyanis ahhoz, hogy a l�ny teste �s az �v� �ssze�rjenek.

Teh�t m�g nem �lik meg! Ki kell valahogy szabad�tanom – gondolta.

Mikor a l�ny visszat�rt k�t t�rs�val, �jra a hallgat�z�snak szentelte a figyelm�t.

- Itt vagyunk, Scott – mondta az alacsonyabbik, a sz�ke haj�. – Van valaki m�s?

- Van, kedves Vero, m�ghozz� a kis Hermione, akire oly’ r�gen v�rtatok.

- Ez? – horkant fel a v�r�sesbarna haj�, magas l�ny. – Ez az a kis mugli csaj? Meglesz, vigy�zok r�, hidd el!

Egy tompa puffan�s hallatszott, mintha Samantha megr�gta volna az �jult l�nyt.

- Egy�bk�nt sz�p bige, nem tudom, hogy mi�rt nem vetted el. Biztos j� szolga v�lt volna bel�le.

- Nem k�rdeztem a v�lem�nyed. Most elviszitek sz�pen a legh�ts�ba, �s kik�t�zitek. Ezt a szart t�pj�tek le r�la, viszont a fels�j�t, meg a szoknya fels� r�sz�t rajta hagyhatj�tok, mert a fi�k – mint m�r mondtam – ki vannak �hezve. Ha beindulnak… m�g a r�csokat is kiszedn�k a hely�r�l. Ugye Colette? Am�gy ha nagyon kimer�ltnek l�tszik, akkor csin�lj�tok vele azt, amit a t�bbiekkel. Vigy�tek a m�sik rejtekhelyre, �s l�ss�tok el egy kicsit.

- Na, gyer�nk, l�nyok, vigy�tek.

Perselus kicsit �vatosabban arr�bbment, hogy l�thassa a besz�lget�ket, �s hogy hova viszik Hermion�t. Nem sokat tudott meg, viszont az �t nagy r�sz�t megjegyezte. El is kezdte tervezgetni, hogy mik�nt veszi r� az �r�ket a kiszabad�t�sra.

~~~~~

Nemsok�ra �jra felhangzott Adrianne �s Scott hangja.

- J�l bez�rt�tok ugye? – k�rdezte a f�rfi.

- Persze, sehogy nem szabadul… egyed�l ezzel, de csak �n tudom kinyitni. – Elsiettek Perselus mellett, akinek a nyakl�ncra t�vedt a tekintete. Az �nixszal d�sz�tett ez�stl�ncra.

M�gis odaadta neki! Nem hiszem el… ez�rt f�jt a feje, mivel a l�ncot meg�tkozta. H�t persze – csapott a homlok�ra, majd elkezdte szidni mag�ban a franci�t, �s megv�rta, hogy a k�t ember arr�bb �lljon.

- Helyes – sz�lt �jra Scott. – Ne is engedj�tek ki. Samantha �s Vero �gyis figyelnek r�, de az�rt te is n�zz oda n�ha.

- Meglesz. Egy�bk�nt Sam azt mondta, hogy nem akar vezet� lenni, �gyhogy Ver�t neveztem ki erre. Hah, a kiscsaj mennyire �r�lt, mikor mondtam neki.

- El tudom k�pzelni. Keresd meg azt a Pitont, azt�n csald ide valahogy. Szeretn�k egy-k�t dolgot megbesz�lni vele.

Miut�n a k�t ember t�vozott, Perselus – m�g mindig a ki�br�nd�t� b�b�j hat�sa alatt – elszaladt az alag�t v�ge fel�

Sz�lj hozz� te is!

N�v:
E-mail c�m:
	Amennyiben megadod az email-c�medet, az el�rhet� lesz az oldalon a hozz�sz�l�sodn�l.
Hozz�sz�l�s:
Az�rt, hogy ellen�r�zhess�k a hozz�sz�l�sok val�dis�g�t, k�rj�k �rd be az al�bbi k�pen l�that� sz�t. Ha nem tudod elolvasni, a friss�t�s ikonra kattintva k�rhetsz m�sik k�pet. �rd be a fenti sz�t:

S�g� M�g nincs hozz�sz�l�s.