A k�vetkez� hetekben Perselus mintha pr�b�lt volna bar�ts�gosabb lenni Hermion�val. A l�ny el�sz�r nem is akarta elhinni, mikor azonban a harmadik reggel is mosolyogva k�sz�nt�tte �t a fi�, kezdett megnyugodni a lelke. �r�lt, hogy v�gre bar�ts�gosabban tudnak besz�lgetni egym�ssal… b�r ez eddig se Hermion�n m�lt. H�rman minden napra kital�ltak valami �r�lts�get, amit�l a hetek, h�napok gyorsan elteltek. �szre se vett�k, �s m�r azon gondolkoztak mindh�rman, hogy mivel fogj�k t�lteni a ny�ri sz�netet… imm�r a negyediket. Hermione eddig a sz�netet Lily�kn�l t�lt�tte, �gy alkalma volt megismerkedni a l�ny sz�leivel, �s ut�latos h�g�val – Harry r�mes nagyn�nj�vel –, Petuni�val. A hugi r�mes volt, folytonos ut�lattal n�zett Lilyre �s Hermion�ra, Perselust pedig k�tpercenk�nt olyan szavakkal illette, ami nem lett volna val� egy �rtelmes ember sz�j�ba. Arra gondolt, hogy tal�n f�lt�keny a l�ny, vagy valami ut�lat-szindr�m�ban szenved, mert a szomsz�dban lak� csal�dot is folyton csak szidta. A k�t l�ny d�lut�nonk�nt elment a k�zeli parkba, �s besz�lgettek, s�t�ltak, esetleg hint�ztak. Az egyik nap Lily d�h�ngve rontott ki a szob�b�l, �s k�zen fogva Hermion�t kimas�rozott a h�zb�l.

- Mi t�rt�nt, Lily? – k�rdezte csod�lkozva Hermione. – Megint a h�god?

- �hh, n�ha m�r nem nevezn�m h�gomnak! – fakadt ki a l�ny. – Ut�lom, hogy mindig piszk�l! Mi�rt nem tudja elfogadni, hogy mi m�sok vagyunk?

Hermione csak mosolygott. � m�r nem h�zta fel mag�t Petunia besz�logat�sain, �s hidegen hagyta a l�ny gy�l�lk�d� pillant�sa…

- Egy�bk�nt hova megy�nk? – k�rdezte kis id� m�lva Hermione. A k�rny�k nem volt ismer�s neki. Sz�k, hossz� utc�k, egym�shoz k�zel �p�lt h�zak. Egy-k�t ablak be volt deszk�zva, n�h�ny h�zr�l m�r omladozott a vakolat.

- Perselushoz… legal�bbis rem�lem, hogy hozz� – mondta Lily.

- Ezt nem teljesen �rtem. Mi az, hogy rem�led? – n�zett k�r�l Hermione. – Elt�vedt�nk?

- Nem. Perselus itt lakik. Csak van egy kis… probl�ma.

Lily bekopogott egy kopott, sz�rke h�z ajtaj�n. N�h�ny m�sodperc m�lva csoszog�s hallatszott, majd a v�r�s l�ny s�hajt�sa, v�g�l ajt�nyikorg�s. Egy sov�ny, k�cos barna haj�, borost�s f�rfi nyitott ajt�t. Az embernek alkohol- �s cigarettaszaga volt, �s a h�zb�l is ez �radt ki. Hermione pr�b�lt bekukucsk�lni, de bent annyira s�t�t volt, hogy semmit nem lehetett l�tni. A f�rfi undorodva n�zett le a k�t l�nyra, majd k�p�tt egyet, �s megsz�lalt:

- No, mi k�ne, sz�ps�geim? – p�linkaszag� lehelete megcsapta Hermione orr�t, melyt�l a l�ny gyomra felfordult, Lily pedig csak fintorgott egyet. – Sajn�lom, de nem tudok sokat fizetni nektek a…

- El�g legyen – mondta Lily t�relmesen. – Uram, szerintem �sszet�veszt valakivel. Mi a… a szomsz�dos adom�nygy�jt� klubb�l j�tt�nk, �s...

- Mif�le adom�nygy�jt� klub? Mi a neve?

- A neve… - Lily seg�lyk�r�n n�zett Hermion�ra, aki egyb�l r�v�gta: - Adj, �s kapsz Adom�nygy�jt� Egyes�let. Arr�l lenne sz�, hogy a gyerekek…

- Ezerszer megmondta m�r, hogy nincs p�nzem – h�r�gte hirtelen a f�rfi, �s becsapta a l�nyok orra el�tt az ajt�t.

P�r m�sodperc m�lva mintha t�ny�rokat t�rtek volna �ssze a h�zban. Iszony� cs�r�mp�l�s hallatszott, �s a f�rfi ideges �v�lt�se.

- Szerintem t�nj�nk el innen – mondta Lily.

- Akartam javasolni. De magyar�zattal szolg�lsz!

A k�t l�ny elrohant, �s a r�gi iskola�p�let ker�t�s�n �tm�szva lekuporodtak a f�ld�n hever�, korhadt gerend�kra. Miut�n Hermione kif�jta mag�t, egyb�l nekiesett Lilynek.

- M�gis mi a fene volt ez? – csattant fel. – Ki volt ez az ember?

- Ez Perselus apja volt. Iszonyatos ember. Ja, �s csak az�rt vittelek el oda, hogy egyr�szt megtudd, Perselus hol lakik – mag�t�l �gyse mutatta volna meg -, m�sr�szt pedig arra gondoltam, hogy elmehetn�nk h�rman valahova s�t�lni. Ennyit a tervemr�l…

- �s milyen adom�nygy�jt� t�rsas�gt�l j�tt�nk mi? – csod�lkozott Hermione.

- Azt az�rt kell mondani, mert… vagy kezdjem el�r�l? – k�rdezte Lily.

- �r�ln�k, mert semmit nem �rtek.

- Rendben. Teh�t Perselus nagyon rossz helyre sz�letett. Az �desanyja boszork�ny, ahogyan mi is, az apja viszont egy mugli. A f�rfi – ak�rcsak Petunia – soha nem tudta elviselni, hogy a feles�g�nek m�gikus k�pess�gei vannak, � viszont csak egyszer� ember. Mikor megtudta, hogy Eileen teherbe esett, meg akarta �lni az asszonyt. Mindezt csak az�rt, mert a n� megmondta neki, hogy val�sz�n�leg a gyermek is var�zsl� lesz. Tobias ut�lta a m�gi�t. Miut�n Perselus megsz�letett, Tobias m�g ellens�gesebb lett Eileennel. Folyamatosan verte az asszonyt, �s Perselust se hagyta ki a feny�t�sb�l. Eileen k�nytelen volt elmenni dolgozni, mivel Tobias alkoholista, �s egyetlen munkahelyre se vett�k fel. Perselus otthon maradt mindig az apj�val, aki – jobb h�j�n – verte �t eg�sz nap. N�h�ny �v m�lva az asszony megbetegedett, p�r h�nap m�lva meg is halt. Perselust sz�ven �t�tte �desanyja elveszt�se, hiszen �t szerette, � mindig is j�l b�nt vele. Ez hatalmas csap�s volt Perselusnak. Az�rt is lett ilyen ember, mert a gyerekkora k�s�rti. Soha nem voltak bar�tai, mert az apja nem engedett gyerekeket a k�zel�be, �s soha senki nem szerette �t. Miel�tt megkaptuk a roxforti levelet, tal�lkoztam vele, megismerkedt�nk, �s bar�tok lett�nk. Egy�tt k�sz�lt�nk az iskol�ra, egy�tt v�rtuk a szeptembert. R�viden ennyi. �s ezt az eg�szet az�rt kellett lerendezn�nk, hogy Tobias nehogy megint megverje �t.

- �s nem ismer fel? – k�rdezte Hermione, �s hangja elcsuklott.

- Nem, mivel csak nyarank�nt j�v�k, �s egy �v alatt el�g sokat v�ltoztam… �gy �rtem, hogy magasabb lettem, nincs m�r olyan kisl�nyos arcom… m�sr�szt pedig l�ttad, hogy tot�l r�szeg, nem? Szerintem ki se tudta venni az arcunkat. Ez�rt mondtam, hogy rem�lem, hogy Perselushoz j�v�nk, mert ha az apja is otthon van, akkor hirtelen ki kell tal�lni valamit, hogy mi�rt j�tt�nk. Ha Perselus van csak otthon, akkor ak�r fel is mehetn�nk a szob�j�ba. Teh�t ez az oka mindennek. De Hermione, k�rlek, ne mondd el Perselusnak, hogy ezt t�lem tudod. Ne eml�ts meg neki ebb�l a t�rt�netb�l semmit. Tudod, nagyon �rz�kenyen �rinti �t a t�ma.

- Term�szetesen, nem sz�lok neki egy sz�t sem – mondta Hermione. – �s mikor nincs otthon az apja?

- �ltal�ban amikor �sszegy�jt annyi p�nzt, hogy elmenjen egy kiad�s iv�szatra a Hord�ba. Tudod, a szomsz�d kocsma.

- De mit fog Perselus csin�lni egyed�l ennyi ideig? Nem is tudunk vele besz�lni?

- Azt az�rt nem mondan�m. Van egy lehet�s�g, de akkor any��kt�l kimen�t kell k�rn�nk. Annyi az eg�sz, hogy t�z �ra ut�n felm�szunk hozz�.

- Felm�szni? – h�ledezett Hermione. – Nekem t�riszonyom van!

- Akkor ez kil�ve. Mindegy, majd gondolkozom m�g ezen. Perselus is tal�lgat, hogy mik�nt tarthatn�nk a kapcsolatot, de eddig nem jutottunk semmire.

- Az bizony nem szerencs�s. �s azt nem csin�lhatn�nk, hogy mondjuk elk�b�tjuk Perselus apj�t, �s…

- Nem var�zsolhatunk, tudod! – mondta Lily m�rgesen.

- Nem is mondtam, hogy kell hozz� p�lc�t haszn�lni. Ott van p�ld�ul egy j� kis b�jital, esetleg v�gs� soron a pofont is bevethetj�k.

Lily j�t nevetett Hermione �tletein, de elutas�totta mindkett�t, mondv�n, hogy nem akar botr�nyba keveredni.

oOoOo

Vas�rnap hajnalban Hermione arra �bredt, hogy nagyon melege van. Kik�sz�l�dott az �gyb�l, �s odas�t�lt az ablakhoz. �vatosan elh�zta a f�gg�nyt, �s kin�zett a Hold �ltal megvil�g�tott kertbe. A sz�l k�nnyed�n f�jta a f�k lombj�t, ezen k�v�l viszont semmi nem mozdult. A l�ny m�r majdnem megunta a n�zel�d�st, mikor az egyik bokorr�l lehullott p�r lev�l, �s a n�v�ny elkezdett mozogni. N�h�ny m�sodperc m�lva egy k�penyes alak l�pett ki bel�le, k�r�ln�zett, majd Lily ablak�ra pillantott. Hermione egy szusszant�ssal elint�zte a dolgot, visszah�zta a f�gg�nyt, p�lc�t ragadott, �s – miut�n felvett egy k�nt�st – halkan kis�t�lt a szob�b�l. Az eg�sz h�z csendes volt, m�g Petunia szob�j�b�l se sz�r�d�tt ki a telev�zi� hangja. Hermione a bej�rati ajt� el�tt meg�llt egy m�sodpercre, vett egy nagy leveg�t, �s kinyitotta az ajt�t. Friss leveg� csapta meg az arc�t, �s kellemes, esti illat. A sz�l kiss� jobban f�jt, mint hitte, de m�g �gy se volt hideg. Lassan becsukta az ajt�t, �gyelve, hogy ne csapjon zajt, majd elindult a h�ts� kert fel�, ahol a k�p�nyegest l�tta. A szomsz�dban egy kutya elkezdett ugatni, amit�l Hermione majdnem ugrott egy nagyot. A h�ts� kiskertbe �rve leguggolt egy fa m�g�, �s onnan n�zte a k�zeled� alakot. Az illet� odaosont a h�z oldal�hoz, �s leh�zta fej�r�l a kapucnit. Hermione elmosolyodott, majd sietve elindult Perselus fel�. Mikor a fi� megl�tta, letette a kavicsokat, amiket felszedett, �s teljesen kib�jt a k�peny al�l.

- Szia. Mit keresel itt? – k�rdezte Hermione, �s meg�lelte Perselust.

- Szia. Gondoltam, megl�togatlak titeket. B�r, azt hittem, hogy aludni fogtok…

- Lily alszik is. �n meg… nem tudok. J�l vagy?

- Persze – mondta a fi�, �s ism�t feln�zett az ablakra.

Hermione s�hajtott egyet, �s k�r�ln�zett a kertben. Nem tudta, hogy mit mondjon m�g. Valahogy sz�val kellett volna tartania Perselust, de nem tudta, hogy bar�tja akar-e besz�lgetni vele. Sz�ve szerint az apa-t�m�t is felhozta volna, de nem akarta, hogy Lily is hib�s legyen.

- Nem akarsz s�t�lni? Vagy tal�n besz�lgetni? – k�rdezte a l�ny, �s esz�be jutott, mik�nt lehetne egy kicsivel t�bbet megtudni a fi� m�ltj�r�l.

- Besz�lgethet�nk – vont v�llat a fi�, �s elindult a kapu fel�. – Mutatok neked valamit.

Hermione – nagy nehezen f�lret�ve aggodalm�t – k�vette Perselust. A fi� s�t�tebbn�l s�t�tebb utc�kon vezette �t v�gig, de a l�ny m�gse �rezte �gy, hogy valami csapda v�r r�. A p�lc�j�t az�rt maga mellett tartotta, de tudta, hogy �gyse lesz r� sz�ks�ge. Mikor az utols� utc�b�l is kikanyarodtak, Hermione orr�t kellemes illat csapta meg. Szemben vel�k ott araszolt egyre lejjebb a foly�, mely gy�ny�r�en csillogott a Hold f�ny�ben. A k�t fiatal le�lt a partra, �s Hermione kis id� m�lva megsz�lalt:

- Mes�lj egy kicsit magadr�l – k�rte, �s r�n�zett a fi�ra.

- Nincs mit mes�lnem magamr�l. S�t, amit elmondhatn�k, azt meg nem �rdemes v�gighallgatnod.

- Hogy �rted ezt? Annyira…

- Igen, annyira rossz. De mondom, nem �rdemes v�gighallgatnod!

- Rendben. Ha nem szeretn�l besz�lni r�la, akkor hagyjuk t�nyleg. Csak egyet k�rek: soha ne legyen az �leted miatt gondod! �n b�rmikor itt leszek neked.

- Ezt �gy mondod, mintha tudn�d a j�v�met – mondta kiss� g�nyosan Perselus. Hermione ett�l a kijelent�st�l csak n�zett egy nagyot, �s elkezdett vizsg�lgatni egy k�vet.

- H�t… nem ismerem a j�v�det, de olvastam m�r rengeteget az olyan emberr�l, akinek nagyon nagy lelki terhet kell elviselnie, �s innen tudom, hogy mi t�rt�nik vel�k. �g�rd meg, hogy nem teszel semmi ostobas�got!

Perselus r�n�zett Hermion�ra, �s p�r pillanat m�lva b�lintott egyet. Nem volt hat�rozott b�lint�s, de a l�ny egyel�re ennyivel is be�rte. Kis id� m�lva Hermione felpattant, �s mez�tl�b beles�t�lt a v�zbe.

- Nem j�ssz be? – k�rdezte, �s lefr�csk�lte a fi�t. – Nagyon j� a v�z!

- Hmm, nem igaz�n szeretek…

- Gyere m�r! – nevetett Hermione. – Ne h�zd ki magad mindenb�l!
Visszament a fi�hoz, majd megfogta a kez�t, �s elkezdte h�zni a v�z fel�.

- Na, gyere csak – mondta a l�ny, �s r�mosolygott Perselusra. – Szeretn�m, hogy te is j�l �rezd magad!

- �n most is j�l �rzem magam. Itt vagy velem.

Hermione megtorpant. Hiszen most hallotta el�sz�r Perselust�l azt, hogy boldog a jelenl�t�ben. Ez annyira j�l esett neki, hogy k�nnyes szemmel a fi� nyak�ba ugrott. A hirtelen �rzelemkit�r�s viszont �sszezavarta mindkettej�ket. Percekig �lltak �gy, mikor Hermione halkan megsz�lalt:

- Ne haragudj! Csak tudod… illetve, tudom, hogy te meg Lily… �n tudom, nagyon j�l! – suttogta, de mivel mondand�ja nagyon zavarosra sikeredett, ink�bb elhallgatott, �s csak n�zte Perselust.

- Nem t�rt�nt semmi – mondta a fi� szenvtelen�l. – Most… mennem kell, nemsok�ra reggel van. K�sz�n�m, hogy…

- �n k�sz�n�m – v�gott a szav�ba a l�ny, �s elszaladt.

K�nnyek mardost�k a tork�t, legsz�vesebben elb�jt volna valahova. Tudta, hogy ezen az est�n valami megv�ltozott benne, valami olyan, amit nagyon szeretne, de ami soha nem teljes�lhet. Tudta nagyon j�l. Hiszen Perselus csak Lilyt l�tja, csak �t tekinti igazi bar�tnak… �s az igaz szerelemnek. Hermione semmi kiutat nem l�tott ebb�l a helyzetb�l. Tudta, hogy ha Lilynek elmondan�, ami ma este t�rt�nt, azzal nem csak megs�rten� a l�nyt, hanem ki is nevettetn� mag�t. Vagy ha a bar�tn�je nem is nevetn� ki, valamif�le sz�nalmat �rezne ir�nta. Lily nem volt ostoba, tudta, hogy Perselus im�dja �t, �gy azzal is tiszt�ban volt, hogy Hermione soha nem kaphatna egyetlen es�lyt sem…

Visszat�rve a h�zba, Hermione felrohant a l�pcs�n, �s a f�rd�szob�ba bez�rk�zva v�rta a reggelt… ami Perselus �ll�t�sa szerint nemsok�ra felvirrad, a val�s�gban viszont m�g sok�ig uralta a Hold az eget.

Sz�lj hozz� te is!

N�v:
E-mail c�m:
	Amennyiben megadod az email-c�medet, az el�rhet� lesz az oldalon a hozz�sz�l�sodn�l.
Hozz�sz�l�s:
Az�rt, hogy ellen�r�zhess�k a hozz�sz�l�sok val�dis�g�t, k�rj�k �rd be az al�bbi k�pen l�that� sz�t. Ha nem tudod elolvasni, a friss�t�s ikonra kattintva k�rhetsz m�sik k�pet. �rd be a fenti sz�t:

S�g� M�g nincs hozz�sz�l�s.