Hermione a szob�ja ablak�n�l �llt �s az egyre s�t�ted� �gboltot figyelte. Holnap minden v�get �r. A t�bb �ves k�zdelem Voldemort �s a hal�lfal�i ellen, az �lland� bujk�l�s �s f�lelem, az aggodalom a csal�d�rt �s bar�tok�rt.
Minden el fog d�lni �s � csak rem�nykedett abban, hogy a vil�gos oldal fog gy�zni.
Visszaeml�kezett az elm�lt n�h�ny h�nap esem�nyeire. Ha valaki akkor azt mondta volna neki, hogy beleszeret Lucius Malfoyba �s gyermeket v�r majd t�le, val�sz�n�leg a k�p�be nevet, vagy beutaltatja a Szt. Mung�ba egy alapos vizsg�latra.
Ajkai mosolyra h�z�dtak, amikor esz�be jutott, az elej�n mennyire ut�lta m�g a gondolat�t is annak, hogy egy szob�ban kell lennie a f�rfival. Egy arrog�ns, �nel�g�lt b�jg�n�rt l�tott benne, aki kihaszn�lja a csal�di �s vagyoni h�tter�t, hogy mindent el�rjen �s megkapjon, amit csak akar, de val�j�ban nincsenek �rz�sei.
Azt�n, ahogy egyre t�bb id�t volt k�nytelen elt�lteni a t�rsas�g�ban, r�j�tt, hogy a vonz� k�ls� m�g�tt igenis �rz� sz�v rejlik, b�r ezt Lucius mindenki el�tt titkolta �s kit�n�en pal�stolta val�di gondolatait.
Visszagondolt a neh�zs�gekre, amikkel szembe kellett n�zni�k. El�sz�r az egym�s ir�nti szerelm�knek kellett ki�llnia a pr�b�t, azt�n meg kellett k�zdeni�k a csal�ddal �s a bar�tokkal, hogy �k is elfogadj�k, �k most m�r �sszetartoznak.
Holnap v�gre �jra mellette lesz a f�rfi �s mindent meg fog tenni az�rt, hogy t�bbet ne kelljen elv�lniuk egym�st�l.
– Hermione, Dumbledore �sszeh�vott egy utols� megbesz�l�st a csata el�tt. Lej�ssz? – k�rdezte Draco, a l�ny v�ll�ra t�ve egyik kez�t.
� meglep�dve fordult meg, �szre sem vette, hogy m�r nincs egyed�l a szob�ban.
– Igen, megyek – felelte. Amikor megl�tta az aggodalmat a fi� szem�ben, mag�hoz h�zta �s meg�lelte �t. �rezte, ahogy a m�sik teste megmerevedik. – Ne f�lj, vissza fogjuk �t hozni �ps�gben. Nem lesz semmi baj.
Draco, mintha csak ezekre a szavakra v�rt volna, teste ellazult. Viszonozta az �lel�st, majd gyorsan elengedte �t �s elfordult. – Lent megv�rlak – mondta, majd mag�ra hagyta Hermion�t.

***

Lucius az �gy�n fek�dt, de az �lom elker�lte, nem tudott elaludni. �nironikusan megjegyezte mag�ban, hogy ez val�sz�n�leg az�rt van, mert t�ls�gosan hozz�szokott ahhoz, hogy egy t�r�keny, n�i test simul hozz� �jszak�nk�nt.
Hermione. M�g mindig egy igazi tal�ny volt sz�m�ra a l�ny, annyi mindent nem tudott r�la, m�gis sokkal k�zelebb �rezte mag�hoz, mint eddig b�rkit.
A harciass�g�val �s a b�tors�g�val kiv�vta a tisztelet�t, tal�l�konys�g�val �s kitart�s�val pedig el�rte, hogy egyenrang� partnerk�nt kezelje �t.
Merlin tudja, mikor t�rt�nt, hogy testi vonzalomn�l t�bbet kezdett �rezni ir�nta. Hi�nyzott, amikor nem volt mellette �s alig v�rta, hogy �jra l�thassa. Sz�rakoztat� volt �s gy�ny�r�, sohasem untatta, mint a t�bbi n�.
� m�gis volt olyan bolond, hogy k�pes lett volna lemondani r�la. Szerencs�re m�g id�ben �szhez t�rt �s bel�tta, hogy eg�sz eddigi �letszeml�lete hib�s volt.
Ostoba volt, hogy nem mondta ki, hogyan �rez ir�nta. Ha a csata v�get �r �s t�l�lik, f�lreteszi a b�szkes�g�t �s kimondja v�gre, hogy Hermione is tudja, szereti.

***

Le�rve a konyh�ba, a l�ny d�bbenten torpant meg az ajt�ban. Ennyi rendtagot m�g nem l�tott egyszerre a kis helyis�gben.
– Hermione, �r�l�k, hogy ide�rt. �pp most ismertettem a t�bbiekkel a pr�f�cia sz�veg�t – mondta az igazgat�.
A l�ny, ezt hallva, kiss� elpirult.
Harry, aki az egyik k�zeli sz�ken foglalt helyet, fel�llt �s udvariasan �tadta neki a sz�k�t.
– Mint az m�r az el�bb is mondtam, a j�slatban szerepl� gyermek nagy szerepet j�tszik majd a csata v�gkimenetel�ben, ez�rt az egyik legfontosabb feladatunk megv�deni �t �s term�szetesen az anyj�t, ak�r az �let�nk �r�n is – folytatta Dumbledore.
– Erre semmi sz�ks�g! Tudok vigy�zni magamra – tiltakozott Hermione.
– Dr�g�m, hallgass Albusra! Amint holnap megl�tnak, mindannyian t�ged fognak t�madni, mert tudnak a pr�f�ci�r�l – k�rte Mrs. Weasley.
– J�l van – egyezett bele a l�ny, amikor l�tta, hogy bar�tai is egyet �rtenek az asszonnyal.
– S�rget minket az id�, ez�rt annyi rendtagot kell mozg�s�tanunk, amennyit csak tudunk. Voldemort sem fog felk�sz�letlen�l �rkezni, �gy sz�ks�g�nk lesz minden emberre. Remus, Bill, Charlie �s Kingsley, k�rlek, �rtes�ts�tek azokat, akik mellett�nk �llnak – mondta az igazgat�. Az eml�tettek fel�lltak a hely�kr�l, majd miut�n elk�sz�ntek, �tnak indultak.
– Hol fogunk tal�lkozni vel�k? – k�rdezte Ron.
– Azt egyel�re m�g nem �ruln�m el, de nem kell agg�dni, nagyobb l�tsz�m� csoportokban fogunk meg�rkezni, id�z�tett zsupszkulcsok seg�ts�g�vel.
– Albus, tal�n m�gis jobb lenne, ha a gyerekek itt maradn�nak. M�g t�l fiatalok ahhoz, hogy ekkora vesz�lyben legyenek – javasolta Mrs. Weasley.
Miel�tt az eml�tettek felh�borodott tiltakoz�sba kezdtek volna, Dumbledore csendre intett mindenkit. – Molly, meg�rtem, hogy agg�dsz �rt�k, de mindannyian nagykor�ak m�r, �gy jogukban �ll eld�nteni, mit akarnak. Ez term�szetesen Miss Weasleyre nem vonatkozik – tette hozz� Ginnyre pillantva.
A l�nynak egy�ltal�n nem tetszett a dolog �s hangot is adott neki.
– Mi�rt ne mehetn�k �n is? DS tag voltam, tudok harcolni!
– Te itt maradsz a h�zban, biztons�gban – k�z�lte vele az anyja hat�rozottan.
Ginny t�mogat�st rem�lve Harryre n�zett, de a fi� megr�zta a fej�t. – Sajn�lom, Gin, de egyet�rtek a t�bbiekkel.
A l�ny felh�borodottan felpattant �s kirohant a konyh�b�l.
– Tal�n ut�na k�ne menn�nk – mondta Hermione.
– Most ink�bb folytassuk a megbesz�l�st. K�s�bb besz�lek vele – nyugtatta meg s�t�t haj� bar�tja.


– Nem b�rsz aludni? – k�rdezte a k�nyvt�rba l�p� Draco.
A l�ny feln�zett a k�nyvb�l �s megr�zta a fej�t. – Nem igaz�n. Lej�ttem olvasni, hogy megpr�b�ljam elterelni a figyelmemet.
– �s siker�lt? – �lt le mell� a fi�.
Hermione ism�t csak megr�zta a fej�t.
– Te a m�giat�rt�netr�l olvasol, �s nem alszol el az unalomt�l? – piszk�lta Draco, amikor elolvasta a k�tet c�m�t.
– A m�giat�rt�net egy�ltal�n nem unalmas! Binns professzor ugyan kicsit monoton hangon adja el�, de nagyon is �rdekes r�szek vannak benne.
– Igen, persze – n�zett r� szemforgatva a fi�. – Elfelejtettem, hogy te vagy a str�ber di�k mintak�pe.
– Nagyon vicces vagy, Malfoy. Ha nem vigy�zol, a v�g�n m�g megkedvellek – vigyorgott Hermione.
– Merlin mentsen meg t�le – v�gott megj�tszott, ijedt k�pet Draco.
A l�ny arca hirtelen elkomolyodott.
– Ha holnap valami t�rt�nne velem, �g�rd meg, hogy vigy�zol Luciusra.
– Ne mondj ilyet, Granger, nem lesz semmi gond!
– Tudom, de ha m�gis… – A l�ny elharapta a mondat v�g�t. K�rlel�n n�zett a sz�rke szemp�rba. Egyik�k sem sz�lalt meg, azt�n kis id� m�lva a fi� s�hajtott egyet, v�g�l csak b�lintott.
– Jobban tenn�nk, ha mindketten megpr�b�ln�nk aludni. Holnap sz�ks�g�nk lesz az er�nkre – ny�jtotta a kez�t Hermion�nak, �s felseg�tette �t a kanap�r�l.


Visszat�rve a Ginnyvel k�z�s szob�j�hoz, a l�ny halkan nyitott be, hogy ne �bressze fel bar�tn�j�t, �m a halk besz�lget�s, ami bentr�l hallatszott, meg�ll�sra k�sztette.
Belesett, hogy l�ssa, kik besz�lgetnek. A m�sik l�ny �gya sz�l�n Harry �lt, bar�tn�j�t nem l�tta, de sejtette, hogy � a takar� alatt rejt�zk�d� alak.
– Gin, tudom, hogy haragszol, de �rtsd meg, itt biztons�gban leszel.
A l�ny ledobta mag�r�l a takar�t �s vill�ml� szemekkel n�zett szerelm�re.
– Harry Potter, te csak ne akard nekem megmondani, hogy mit csin�ljak! Ny�ron szak�tott�l velem azzal az ostoba kifog�ssal, hogy vesz�lyt hozol r�m, ha velem maradsz. Ezek ut�n ne merj belesz�lni abba, hogy mit tegyek, vagy mit ne!
– Mi�rt vagy ilyen �tkozottul makacs? Nem �rted, hogy belehaln�k, ha t�ged is elvesz�ten�lek? Azt hiszed, nem volt el�g nekem a sz�leim �s Sirius hal�la? – t�rt ki a fi�b�l az eddig elfojtott keser�s�g.
– Jaj, Harry, sajn�lom. De �rtsd meg, nem �lhetek itt �lbe tett k�zzel, am�g a csal�dom minden tagja harcol!
– Gin, most az egyszer hallgass r�nk. K�rlek!
A l�ny n�m�n tanulm�nyozta a fi� arc�t, v�g�l engedett. – Rendben van, most az egyszer – mosolyodott el halv�nyan. – Szeretlek.
– �n is t�ged – suttogta Harry �s k�zelebb hajolva megcs�kolta Ginnyt.
Hermione halkan, hogy ne vegy�k �szre, beh�zta maga ut�n az ajt�t. �gy gondolta, hogy a p�r meg�rdemel egy kis mag�nyt, nem akarta megzavarni �ket.
A jelenet �jra r��bresztette arra, mennyire hi�nyzik neki Lucius.

***

Az �jszaka s�t�ts�g�t lassan �tszelt�k az els�, halv�ny napsugarak. El�rkezett a mindent eld�nt� csata napja.
A Grimmauld t�ren nagy volt a s�rg�s-forg�s. Csapatokba osztott�k a tagokat, �s ismertett�k vel�k Dumbledore terv�t.
Mindenki a maga m�dj�n pr�b�lta kezelni a helyzetet �s m�g egy kis ideig megfeledkezni arr�l, hogy n�h�ny �ra m�lva minden el fog d�lni.
Mrs. Weasley a szok�sosn�l is jobban er�ltette a t�bbiekbe a reggelit, Mr. Weasley �s Bill n�h�ny ismer�ssel besz�lgettek az egyik sarokban, Ron Drac�val veszekedett valami ostobas�gon, de Hermione sehol sem l�tta m�sik bar�tj�t. El�sz�r azt hitte, hogy m�g mindig Ginnyvel van, de amikor megl�tta bar�tn�j�t egyed�l bes�t�lni a konyh�ba, agg�dni kezdett.
– Harry hol van? – k�rdezte.
– Az igazgat� akart vele besz�lni valamir�l, kettesben. Fent vannak az irod�ban – felelte a m�sik l�ny. – J�l vagy?
– Igen – nyugtatta meg Hermione.
– Kis dr�g�m, szedj m�g, neked kett� helyett kell enned – b�ztatta Mrs. Weasley.
– K�sz�n�m, de m�r nem vagyok �hes.
Egy �r�val k�s�bb Dumbledore figyelmeztetett mindenkit, hogy n�h�ny perc m�lva aktiv�l�dik a zsupszkulcs, ez�rt mindenki k�sz�lj�n fel az indul�sra. K�rbe�llt�k az eserny�t, majd a parancs elhangz�sakor mindannyian meg�rintett�k.


Hermione kisebb h�nyingert �rzett az utaz�s k�vetkezt�ben, de szerencs�re hamar le tudta k�zdeni. H�la a mellette �ll� Drac�nak, siker�lt megtartania az egyens�ly�t. K�rben�zett, hogy l�ssa, hova �rkeztek.
Egy kis erd� sz�l�n �lltak, m�g a f�k takar�s�ban. T�l�k balra egy hatalmas mez� �llt, n�h�ny bokorral �s kisebb f�kkal szeg�lyezve. Nem l�tott magukon k�v�l senkit, azt�n n�h�ny pukkan�s hangzott fel, majd a mez� k�zep�n megjelent Voldemort, egy nagyobb l�tsz�m� hal�lfal� csapattal. Mindannyian el�reszegezett p�lc�kkal �lltak, v�rva, hogy megjelenjen az ellens�g.
Dumbledore intett a csapat�nak, majd lassan elindult a mez� ir�ny�ba. Ahogy kor�bban megbesz�lt�k, Hermione, Draco �s m�g n�h�ny rendtag fej�kre h�zta a csukly�j�t, m�g nem akart�k leleplezni magukat, mert azzal Luciust �s m�sokat is vesz�lybe sodorn�nak.
– �, a nagy Dumbledore szem�lyesen. Micsoda megtiszteltet�s – g�nyol�dott Voldemort, amikor �szrevette az id�s var�zsl�t �s kis csapat�t. N�h�ny hal�lfal� hangosan felnevetett, de legt�bbj�k meg sem moccant.
– Tom, �r�l�k, hogy elj�tt�l – mondta az igazgat�.
– Ne merjen m�g egyszer �gy sz�l�tani! – h�borodott fel a s�t�t m�gus.
– Tal�n t�rj�nk is a l�nyegre – hagyta hidegen Dumbledore-t a m�sik mondata. – Elhoztuk a horcruxokat, ideje lenne a cser�nek.
– Honnan tudjam, hogy ezek az igaziak? – villantak bizalmatlanul a v�r�s szemek.
– Ugyan m�r Tom, a szemf�nyveszt�s a te asztalod, nem az eny�m. �tadom �ket, amint megkapjuk az ember�nket.
– Mindig is tudtam, hogy maga csak egy v�n bolond! Mindent fel�ldozni egyetlen �cska b�bu�rt? De legyen, ahogy akarja – csettintett egyet, mire a hal�lfal�k sz�tv�ltak, utat adva n�h�ny maszkos alaknak.
Hermione azonnal kisz�rta k�z�l�k Luciust �s megnyugodott, hogy a f�rfi t�nyleg j�l van.
– Tess�k, mire v�r? H�vja mag�hoz az ember�t – sziszegte Voldemort.
Az igazgat� szemei egy pillanatra megvillantak, v�g�l hat�rozott hangon megsz�lalt.
– Avery, ha megtenn�, hogy idef�rad.


A mondatot mindk�t oldalr�l s�ri csend k�vette. Majd f�jdalmas ord�t�s hangzott fel, �s az eml�tett r�ngat�zva a f�ldre esett. Alig n�h�ny m�sodperces hal�ltusa ut�n a f�rfi �lettelen�l hevert a t�bbiek k�z�tt.
A hal�lfal�k hirtelen �tkokat kezdtek l�ni Hermion��k ir�ny�ba, de �k m�r felk�sz�ltek a t�mad�sra, �gy k�nnyed�n h�r�tott�k �ket ellen�tkokkal �s felh�zott pajzsokkal.
Lucius �s Piton, kihaszn�lva a kialakult zavart �s p�nikot, megszabadultak a karjukra helyezett k�l�nleges bilincsekt�l, amiket Voldemort az�rt helyezett r�juk, hogy amint elhangzik az �rul� neve, azonnal kiv�gezze �t a k�nz� b�b�j.
A sz�ke var�zsl� felfedezte fi�t �s Hermion�t is a rendtagok k�z�tt. �ppen fel� indult, amikor a l�ny ledobta mag�r�l a k�penyt, hogy szabadabban tudjon mozogni. Ez azonban �ri�si hib�nak bizonyult, mert t�bben is �szrevett�k g�mb�ly� pocakj�t.
– Sz�val te vagy az, mocskos s�rv�r�! – ord�totta Bellatrix �s fel� rohant. Szerencs�re Lupin Hermione el� ugrott �s p�rbajozni kezdett az �r�lt n�vel.
Voldemort, aki eddig m�g nem vette �szre a l�nyt, Dumbledore-ral harcolt, �m legnagyobb meglepet�s�re az id�s var�zsl� egyszer csak elt�nt el�le �s szembe tal�lta mag�t Harryvel.
– Nah�t, Potter! �gy t�nik, a h�n szeretett igazgat�d most magadra hagyott t�ged. T�bb� nem fogsz elmenek�lni – kiab�lta �s p�lc�ja suhint�s�val kimondta r� a hal�los �tkot.


Hermione m�r csak azt l�tta, ahogy bar�tja mozdulatlanul �ll, majd egyenesen a mellkas�n eltal�lja �t a z�ld �tok, �s holtan csuklik �ssze. – Neee! Harry! Harry! – ki�ltotta �s rohanni kezdett fel�, amilyen gyorsan csak b�rt.
�rr� lett rajta a k�ts�gbees�s �s f�jdalom, �gy amikor a fi� k�zel�be �rt, �szre sem vette, ahogy a s�t�t m�gus v�r�sl� szemei d�h�sen megvillannak.
– Sz�val te vagy a s�rv�r� a j�slatb�l. Ezt �lvezni fogom – h�z�dott gonosz mosolyra a sz�ja. – Crucio!
Az �tok azonban nem a bar�tja mellett zokog� l�nyt tal�lta el, hanem egy sz�ke f�rfit, aki Hermione el� vetette mag�t, hogy megv�dje.
A f�rfit az �tok led�nt�tte a l�b�r�l. �gy �rezte, a f�jdalom sz�tszak�tja a mellkas�t, sokkal er�sebb volt, mint amit eddig b�rmikor is �rzett.
Az �tok azonban v�ratlanul megszakadt, h�la a v�ratlanul �jra felbukkan� Dumbledore-nak, aki – elterelve a s�t�t m�gus figyelm�t –, �jra felvette vele a k�zdelmet.
– Lucius! – hullott t�rdre szerelme mellett a l�ny.
A f�rfi kinyitotta a szemeit, l�tszott, hogy alig van mag�n�l. Voldemort kor�bbi b�ntet�s�b�l m�g fel�p�lt a szervezete, de s�lyos k�rosod�sokat szenvedett, �gy a mostani �tok sokkal f�jdalmasabb volt a sz�m�ra.
– Hermione – ny�gte, amikor hom�lyosan megl�tta az arc�t.
– Itt vagyok, tarts ki, k�rlek! – szor�totta meg kiss� a f�rfi karj�t. Arc�n k�nnyek csorogtak le, de Lucius m�gsem l�tta �t soha ennyire sz�pnek.
Hirtelen k�h�g�s t�rt r�, �rezte, hogy a s�t�ts�g lassan mag�val r�ntja. A csata zaja �s a k�lvil�g k�pei elmos�dtak, m�r csak a mellette t�rdel�, zokog� l�nyt l�tta.
Utols� erej�t felhaszn�lva gyeng�n megszor�totta a kez�t, el�rve, hogy r� n�zzen. Sz�rke �riszei elmer�ltek Hermione csokol�d�barna szemeiben.
– Szeretlek! – suttogta elhal� hangon, �s keze er�tlen�l lehullott teste mell�.

Sz�lj hozz� te is!

N�v:
E-mail c�m:
	Amennyiben megadod az email-c�medet, az el�rhet� lesz az oldalon a hozz�sz�l�sodn�l.
Hozz�sz�l�s:
Az�rt, hogy ellen�r�zhess�k a hozz�sz�l�sok val�dis�g�t, k�rj�k �rd be az al�bbi k�pen l�that� sz�t. Ha nem tudod elolvasni, a friss�t�s ikonra kattintva k�rhetsz m�sik k�pet. �rd be a fenti sz�t:

S�g� M�g nincs hozz�sz�l�s.