Harry �s Sirius remegve �ltek le saj�t �gyaikra. Siriust apja, �t pedig anyja l�tta el. Repedt bord�i �gy ut�lag behozt�k a sajg�st, amir�l a menek�l�s k�zben megfeledkeztek. Harry j�p�rszor felszisszent, mire minden karcol�s�t bek�t�zt�k, pedig � elmondhatta mag�r�l, hogy f�l �let�t a gyeng�lked�n t�lt�tte. Sirius viszont minden �rint�sn�l felord�tott. Neki az egyik karja t�rt el, val�sz�n�leg a becsap�d�sn�l s�r�lt meg. A legsz�rny�bb persze az volt, hogy l�tta bar�tj�n, nem sz�nleli a f�jdalmat, �s nem csak megj�tssza az �v�lt�z�st. Harry �t is �lt hozz�, mikor � elk�sz�lt.

Sz�lei tudt�k, hogy hi�ba k�rdez�sk�dnek, nem tudnak meg m�st egyel�re, mint eddig, �gy kih�tr�ltak, �s egy kiad�s p�teb�det �g�rtek nekik. Mikor Siriusszal maradt, mindketten hallgattak. Harry sejtette, hogy bar�tja megint mag�t hib�ztatja, de ez�ttal �pp annyi r�sze volt neki is a galib�ban, �s ezt meg is mondta neki. Sirius csak lehajtotta fej�t, hossz� haja a szem�be hullt, de egy rutinos mozdulattal elt�ntette a f�rt�t, s csak azt�n sz�lalt meg.

- Olyan h�lye vagyok – motyogta rekedten.- Nekem is meg k�ne komolyodnom, nem gondolod? M�r k�t ember hal�l�t okoztam majdnem… pont olyan vagyok, mint a sz�leim…

- Fejezd m�r be, bolond! – pir�tott r� somolyogva Harry, �s megpr�b�lta megvigasztalni az elken�d�tt fi�t. – Nem vagy olyan, mint a sz�leid. �pp olyan vagy, amilyennek megszerettelek. Amilyen egy igazi bar�t. Te nem vagy Black… n�vileg tal�n, de nekem a testv�rem vagy.

Sirius elm�ly�lten vizsg�lta felk�t�tt karj�t, am�g odakint a folyos�n fel nem hangzott k�t p�r l�b d�b�rg�se, s egy pillanat m�lva be nem rontott Remus �s Peter. A barna fi� tekintete r�gt�n Siriusra vet�d�tt, s – bar�tai nem kis meglepet�s�re – jajgatva omlott a fekete sr�c nyak�ba. Sirius el�sz�r megd�bbent, �s viszonozta a heves �lel�st, majd elv�r�s�d�tt, �s ink�bb kibontakozott Remus karjaib�l.

- Mi t�rt�nt? Mr �s Mrs Potter csak annyit mondtak… - hadarta pirulva Remus, �s Harryt is meg�lelte, tal�n, hogy ne higgy�k, hogy csak Sirius sz�m�t neki… ez mondjuk nem zavarta volna �t. - …annyit, hogy megs�r�ltetek – folytatta, miut�n �t is eleresztette. – Mi t�rt�nt?

Harry �s Sirius egym�sra n�ztek, majd mivel l�tta fekete haj� fi�n, hogy nem szeretne megsz�lalni, �r� maradt a mes�l�s. Peter nagyon �lvezte az el�ad�st, �m Remus a faln�l is s�padtabb sz�nt �lt�tt. Sz�ja t�bbsz�r is megremegett, �s, amikor Harry ahhoz a r�szhez �rt, hogy Sirius szembesz�llt a v�rfarkasokkal, a fi� felpattant, �s pofon csapta Tapmancsot.

Sirius teljesen led�bbent, �s megfogta arc�t, mely m�g piroslott Remus tenyer�t�l. Harry �s Peter is h�kkenten meredtek a zih�l� barna haj�ra, aki d�h�dten, �s igen hom�lyos szemekkel b�mult Siriusra.

- Hogy lehetsz ilyen felel�tlen? – Remus hangja elbicsaklott, de azt�n mag�b�l kikelve ord�tott fel. – Hogy gondolhattad, hogy olyanok, mint �n?! Fogd m�r fel, hogy a v�rfarkasok nem szel�dek! �n is csak valami csoda folyt�n, vagy tal�n mag�nyom miatt viselem el, ha teliholdkor velem vagytok! Ha helyettetek m�s farkasok lenn�nek ott, �n is vesz�lyesebb lenn�k! Honnan vetted ezt a baroms�got, hogy szembesz�llsz vel�k?! Arra nem is gondolt�l, m�sok mit �rezn�nek, ha meghaln�l…

Remus nem fejezte be a mondatot, helyette m�g pirosabb orc�val lehajtotta fej�t. Harry nagyon feleslegesnek �rezte jelenl�t�t a szob�ban, de miel�tt megk�rdezte volna, hogy menjen-e ki, Remus ism�t megsz�lalt, de m�r csak halkan.

- Ne haragudj, Sirius – suttogta saj�t ujjait piszk�lgatva, s azokat figyelve. – Nem csak ez�rt… Piton�rt is… Elt�loztam a dolgot, pedig tudom, hogy sz�vesen l�tn�d holtan… csak az esett rosszul, nagyon rosszul, hogy engem akart�l kihaszn�lni miatta…

- Nem – r�zta meg fej�t Sirius. Eddig csendben hallgatta, egyre s�padtabban a szidalmakat, de most egy picit visszat�rt a sz�ne. – Nem, �n nem akartalak kihaszn�lni. Felel�tlen voltam, mint mindig, �s… val�j�ban nem is jutott eszembe, hogy meg�lheted… csak egy harap�sra, vagy egy egyszer� v�gtagveszt�sre gondoltam… vagy csak, hogy hagyjon v�gre b�k�n, �s sz�lljon le r�lad. Val�ban, azt hittem, nem vagy vesz�lyes, ez�rt �gy gondoltam, ez egy j� hecc lesz… de Pitont az�ta sem sajn�lom… Csak azt, hogy nem vagyunk m�r bar�tok. Hi�nyzol.

Az utols� sz�t m�r alig lehetett �rteni, de Remus �gy is felfogta. L�tszott, hogy nehezen tartja vissza mag�t, nem is tudott megsz�lalni, helyette �jra meg�lelte a t�r�tt kar� fi�t. Sirius f�l k�zzel mag�hoz szor�totta. � �s Harry v�ltottak egy gyors mosolyt, miel�tt Remus t�volabb h�z�dott bar�tj�t�l. Mind a n�gyen megk�nnyebb�ltek, hogy �jra szent a b�ke, majd Harry sz�lei hamarosan meghozt�k a be�g�rt eb�det n�gy szem�lyre.

Harry ev�s k�zben j�tt r�, hogy Remusnak nem is szabadna a fekv�sen k�v�l m�st is csin�lnia, hiszen alig m�lt el telihold f�l napja, s erre felh�vta a figyelmet. Sirius azonnal kipattant az �gyb�l, �s f�l k�zzel lenyomta a barna fi�t hely�re. Remus val�ban nem n�zett ki j�l, de eddig Harry azt hitte, a f�lelemt�l… mag�t �tkozva cs�v�lta meg fej�t, hogy ez nem jutott esz�be. Remusnak nem tetszett, hogy �gy f�ltik, �s megpr�b�lt fel�lni, de f�jdalmas szisszen�ssel ink�bb visszad�lt. Karj�n neki is t�bb sebes�l�se lett az �jjel. Sirius m�rgesen betakargatta, majd elh�zta a f�gg�ny�ket is, hogy a k�s� d�lut�ni napf�ny ne zavarja meg. Remus tiltakozott egy darabig, majd a f�radts�g er�t vett rajta, �s belealudt a Siriusszal val� k�zdelembe.

Peter azt mondta, ny�rra nem lenne t�bb programja, ez�rt Harry neki is felaj�nlotta, hogy maradjon vel�k Remusszal a ny�rra. A barna haj� fi� is beleegyezett, amikor fel�bredt, �s engedte maga mell� fek�dni Siriust, aki f�jdalmasan panaszolta, hogy mennyire sajog a karja. Ki�rdemelte vele Remus sajn�lkoz� simogat�s�t, mellyel a k�t�sb�l kil�g� ujjait illette.

Egy h�ttel k�s�bb Harry �s Sirius a M�gia�gyi Miniszt�riumban voltak, a hatos szinten, a Hoppan�l�si Vizsgak�zpont nev� r�szlegen. Kettes�vel mentek be a terembe, s j� sokan v�rtak m�g el�tt�k a Roxfortb�l. Fekete haj� bar�tj�nak m�r �p volt jobb keze, �gy nyugodtan r�szt vehetett a vizsg�n.
Harry ugyan csak n�h�ny t�rsukat ismerte fel, �m megl�tta Lilyt is a t�megben. Elt�prengett, hogy mit�v� legyen, majd eln�z�st k�rt bar�tj�t�l, �s az egyed�l �csorg� l�ny mell� z�rk�zott.

Lily r�emelte smaragdszemeit, s � egy m�sodpercre megdermedt.

- Potter – �dv�z�lte g�nyosan elh�zott sz�jjal Lily. – Mit rontod itt a leveg�t?

- �n is most vizsg�zok – motyogta Harry kiss� kedvetlen�l. Nehezebb lesz ez, mint hitte. – L�ttam, hogy egyed�l vagy, gondoltam, akarsz besz�lgetni, hogy ne izgulj annyira.

Lily csod�lkozva pislogott r�, hogy ilyen visszafogottan v�laszolt neki. Harry sz�ve k�tszer gyorsabban dobogott, ahogy a v�r�s haj� l�nyt n�zte. Hiszen m�g egyszer sem besz�lt vele, mi�ta a m�ltban volt.

- �s mir�l tudn�l te t�rsalogni velem, a kviddicsr�l? – Abb�l j�tt r�, hogy Lily elbizonytalanodott, hogy m�r nem hangzott olyan nagyon g�nyosnak a mondat. Ett�l cseppet jobban �rezte mag�t. V�llat vont.

- Aj�nlhatsz t�m�t te is – javasolta kedvesen mosolyogva. Lily teljesen megzavarodott.

- H�t… nem is tudom… van programod a ny�rra?

Harry vigyorgott, Lily pedig elpirult, mert a k�rd�s �gy hangzott, mintha randira h�vn� �t. A l�ny habogva jav�totta ki mag�t, k�zben nagyon figyelve, hogyan megy be k�t l�ny a kijel�lt terembe a v�r�szob�b�l.

- �gy �rtem… miket tervezel… m�sz-e nyaralni, vagy… ilyesmi…

- Nem, otthon maradok Sirius�kkal – legyintett nagylelk�en, �s s�hajtva f�rk�szte Lily sz�p arc�t. Tudta, hogy az anyja, de m�gis… m�g olyan kisl�nyos volt, hogy m�s szem�lynek l�tta… egy gy�ny�r� l�nynak, akibe meg�rn� beleszeretni… �s ez tal�n m�gsem lenne olyan neh�z, mint eleinte hitte.

- Te k�sz�lsz valahov� a sz�leiddel? Vagy a t�v�t n�zed majd eg�sz ny�ron?

- Te tudod, mi az a t�v�? – cs�szott ki a csod�lkoz� k�rd�s a l�ny sz�j�n. Harry megint elvigyorodott.

- Tartogatok m�g egy�b meglepet�seket is – jelentette ki magabiztosan, cselesen megker�lve a v�laszad�st. – Ha gondolod, egyszer felfedezhetn�d �ket. M�snak nem sz�vesen mutatn�m meg soha.

- Gondolhattam volna, hogy megint randev�ra h�vsz – nyerte vissza ep�ss�g�t Lily, de az�rt r�pislogott p�rszor szeme sark�b�l.

- Isten ments! – r�zta meg fej�t hevesen, mire Lily szem�ld�ke a homlok�ra sz�kkent. – Annyiszor utas�tott�l m�r vissza, nem akarok randit. Csak egy javaslat volt, hogy bar�tkozhatn�nk. Mivel �gy is felfedhetn�d a titkaimat. Ugyanis nem felt�tlen�l arra a dologra gondoltam, mint te, azt hiszem.

Lily elv�r�s�d�tt, majd gyorsan k�rbe n�zett, ki hallotta �ket. Szerencs�re Siriuson k�v�l senki nem forgol�dott ut�nuk, de a fi� meg t�l t�vol �llt, hogy hallotta volna, mit mondott.

- �n semmi olyanra nem gondoltam – sziszegte r�m�lten, de nem n�zett a szem�be.

- Persze – b�logatott a szok�sos vigyorral. – Nyugi, Lily, �rtem �n. Na? Mit sz�lsz? Bar�tkozunk?

Lily t�prengve beharapta d�s als� ajk�t, mire Harryben kellemes bizserg�s �radt el. A l�ny sokat gondolkodott a v�laszon.

- Nem �ld�z�l t�bb� a szerelmeddel? – k�rdezte gyanakv�an �sszesz�k�lt szemekkel. Harry megr�zta fej�t, �s kiv�telesen elkomolyodott. Lily s�hajtott, �s belet�rt hossz� haj�ba.

- Rendben, Potter – b�lintott megenyh�lve, de az�rt m�g tart�zkodva. Harry arc�n el�radt egy kellemesnek sz�nt mosoly.

� �s a l�ny egy�tt mentek be vizsg�zni, s mindketten kiv�l�an teljes�tettek. Harry egy kisz�radt f�v� r�ten bukkant fel egy var�zsl� mellett, aki egy pergamenre jegyezte fel teljes�tm�ny�t, majd egy�tt visszahoppan�ltak a miniszt�riumba.

Sirius rettent�en izgult, Harry persze kitart�an b�ztatta. Amikor a fekete fi� bement egy hugrabugossal, Lily elk�sz�nt t�le, �gy egyed�l v�rakozott az ajt� mellett. Tekintete �nk�ntelen�l is Pitont kereste, de a fi� nem volt itt. Tal�n m�r letette vizsg�j�t �prilisban.

Sirius kicsit s�padtan j�tt ki, de mikor megl�tta �t, szer�nyen elmosolyodott, �s meglengette bizony�tv�ny�t. Elb�cs�ztak �vfolyamt�rsaikt�l, �s elindultak a liftek fel�. K�zben Sirius elmes�lte, hogy t�z m�tert elv�tett hoppan�l�s k�zben, de a vizsg�ztat� nagylelk�en eln�zte neki a dolgot.

Harry a nyarat val�ban bar�taival t�lt�tte, s n�gyesben sokkal jobb volt minden, mint amikor m�g csak ketten voltak. C�lzottan figyelte Remust �s Siriust, de az egym�sra pirul�son k�v�l egyel�re nem t�rt�nt k�z�tt�k m�s, s � nem er�ltette. � maga sokat filozof�lt arr�l is, hogy hogyan juttassa James�k tudom�s�ra, hol van a horcrux, de egyszer�en nem tal�lt megold�st – viszont m�g v�letlen�l sem cs�szott ki a sz�j�n a k�rd�s. Nem besz�lt Lilyr�l sem, mert tudta, hogy Sirius�k m�r nagyon unhatj�k a t�m�t, viszont – a horcruxot lesz�m�tva - nem nagyon akart m�son t�prengeni, �gy sokszor csak csendesen hallgatott.

Lily val�ban tetszett neki. Ezen elsz�rnyednie illene, de nem tudott. Valami megmaradhatott a test�ben Jamesb�l, mert valahogy nem is jutott esz�be mostan�ban, hogy Lily val�j�ban az egyik sz�l�je… mindig azzal �rvelt, hogy ez nem igaz, mert James test�nek a legkevesebb k�ze nem volt a l�ny�hoz rokoni szempontb�l, �gy semmi gond. Csup�n lelkiismerete r�tta meg n�ha, de lassan az is felhagyott vele…

Morogva ugyan, �m m�gis lassan neki�lltak a k�telez� h�zi dolgozatoknak is – ez�ttal azonban Remus kegyesen odaadta nekik, amit m�g ny�r elej�n �rt mag�ny�ban, s csup�n �t kellett fogalmazniuk. Harry persze meg�g�rte, hogy �v k�zben egyik�k sem zavarja ezzel �t. Remus nevetve megcs�v�lta fej�t – nem hitt neki.

Iskolakezd�s el�tt k�t h�ttel �rkeztek az �rtes�t�levelek, a tank�nyvlist�t tartalmazt�k, �s a szok�sos p�r sort, hogy mikor �s honnan indul a Roxfort Expressz. �m az � levele legal�bb h�romszor olyan vastag volt, �gy mind a n�gyen k�v�ncsian kukkantottak a bor�t�kba.

El�sz�r a kviddicskapit�nyi jelv�nyt vette ki. Ez szomor� eml�ket �bresztett benne: Harryk�nt is kapott kit�z�t, s akkor vissza kellett utas�tania, mivel nem t�rt vissza az iskol�ba. Most azonban felszabadultan t�zte mellkas�ra a kis kit�z�t, bar�tai �ssze is somolyogtak. �m a k�vetkez� jelv�nyt�l mindannyian megd�bbentek.

James Potter n�vvel egy – az iskolaels�knek j�r�t is megkapta. Harry zavartan pislogott Remusra, mert szent�l hitte, hogy � lesz majd… am�g egy nagyon r�ginek t�n� besz�lget�s fel nem r�mlett neki. M�r nem tudta, kivel besz�lgetett, de eml�kezett, hogy elhangzott, az apja �s az anyja az iskola els�i voltak a maguk idej�ben. Most m�gis zavarta, l�tta, hogy Remus milyen csal�dott tekintetet vetett r�, miel�tt mosolyogva gratul�lt neki.

Sz�lei term�szetesen teljesen odavoltak az �r�mt�l, anyja m�g s�rt is meghatotts�g�ban. Sirius alig akart t�ltenni mag�t a dolgon, de Harry szerint � is �szre vehette, milyen szomor� lett Remus, ez�rt nem lovagolt ezen tov�bb. Az Abszol �ton Harry �gy �rezte ki kell engesztelnie bar�tj�t valamivel, ez�rt meglepte a sr�cot egy k�nyvvel, melyet az nagyon s�v�rogva figyelt. Ezt a barna fi� egy�ltal�n nem �rtette, de miut�n hosszasan vitatkozott vele, hogy vigye vissza a k�tetet, v�g�l m�gis elfogadta. Beszerezt�k persze iskolai tank�nyveiket is, felt�lt�tt�k b�jitalalapanyag-k�szlet�ket, vettek bagolycsemeg�ket madaraiknak, �s egy fagyira is jutott idej�k, m�g Mrs Potter meg nem �rkezett �rt�k.

Az indul�s reggel�n Harry sokkal kor�bban �bredt, s csak Remus volt gyorsabb n�la. Sirius nyafogva h�zta fej�re a takar�, m�g Peter az �lmot d�rzs�lgette szem�b�l. Harry �s Remus fitten �s eg�szs�gesen (de legal�bbis �bren �s nem mogorv�n) siettek le reggelizni. Sirius hamarosan let�molygott az emeletr�l, de szemei csukva maradtak. Anyja �t is meg�lelte, s nevetve nyomott arc�ra egy j�reggelt-puszit, mint nekik is.

- Rem�lem bepakoltatok tegnap – �lelgette meg a lesunnyog� Petert anyja, majd a s�l� palacsint�hoz l�pett, �s Sirius el� tette egy t�ny�rra. A palacsint�n a semmib�l t�nt fel a csoki�ntet, s a fekete fi� kiss� fel�l�nk�lve nyalta meg sz�ja sz�l�t.

- Szerintem Sirius m�g nem csomagolt �ssze – jegyezte meg gonoszk�san somolyogva Remus, de miut�n az eml�tett m�rgesen pisszegni kezdett, hozz�tette: - M�g szerencse, hogy �n ma reggel m�r megtettem helyette.

Siriust kiv�ve mindenki nevetett, de a fi� is megk�nnyebb�lhetett, hogy levett�k a v�ll�r�l ezt a s�lyos terhet. �s val�ban, ha Remus nem lett volna ilyen el�rel�t�, elk�stek volna, mert fekete haj� bar�tjuk egy csig�t megsz�gyen�t� lass�s�ggal kegyeskedett fel�lt�zni. Harry nem is merte elhinni, hogy egy�ltal�n be�ltek az aut�ba. � apja mell� telepedett, hogy bar�tai elf�rjenek h�tul, de �gy legal�bb zavartalanul forgathatta iskolaels�s jelv�ny�t. Term�szetesen Lilyn gondolkodott.

Meg�t�l�se szerint apja valami gyors�t�b�b�jt haszn�lhatott, mert fele annyi id� alatt �rtek Londonba, mint ny�ron haza onnan, �s �gy elker�lt�k a kapkod�st is. Mik�zben a kicsit bor�s id�ben csomaghord� kulikra tett�k poggy�szaikat, Harry meg is eml�tette �szrev�tel�t apj�nak, aki somolyogva meg�g�rtette vele, hogy anyj�nak nem fog sz�lni a dologr�l. Nevetve megcs�v�lta a fej�t; mintha csak Mr Weasley-t hallan�.

Sajnos anyja nem j�tt vel�k, mert hamar be kellett �rnie a munkahely�re – egy s�lyos �g�si s�r�l�ssekkel rendelkez� beteget vittek a Mung�ba, �s senki nem tudta eddig kezelni a bajt; felt�telezt�k, hogy Voldemort keze van a dologban. Harry gyomra �sszeszorult, amikor meghallotta, de ink�bb gyorsan elterelte a figyelm�t a s�t�t m�gusr�l… m�r semmi k�ze hozz�… vagyis m�g semmi.

A kilenc �s h�romnegyedik v�g�nyra kettes�vel, s apja n�lk�l mentek be, mert a f�rfi sem tudta megv�rni a vonat indul�s�t. Mosolyogva b�cs�ztak el. Harry valamilyen titkos okb�l el�re l�kte Siriust Remushoz a kulij�val, m�g � Peterrel maradt. A fekete haj� halv�nyan vigyorogva k�sz�nte meg a gesztust, mire Harry csak feltartotta h�velykujj�t. Peter tan�cstalanul kapkodta fej�t k�z�tt�k.

A peronon a szok�sos tolong�s fogadta, vagy m�g nagyobb, mint, amit megszokott. Alig tudtak utat t�rni maguknak a sok k�ly�k k�z�tt, s a piros g�zmozdony v�ge fel� araszolni. Harry ekkor m�r viszont csak egy v�r�s �st�k�t keresett, �m annak tulajdonosa el�bb tal�lta meg �t, mint � a l�nyt.

Lily mogorva arccal v�gott el�j�k, majd Harry mell� z�rk�zott.

- Sziasztok! – k�sz�nt d�ht�l remeg� hangon. A h�rom m�sik felvonta szem�ld�k�t, de � agg�dva figyelte a feld�lt pofit.

- Szia, mi baj?

- Hah, mi baj? – csattant fel Lily, �s megfordult valaki fel�, akit Harry val�sz�n�leg nem ismert. – Semmi… csak �pp m�r az els� napon �sszevesztem a bar�tn�mmel, mert megs�rt�d�tt, amikor mondtam neki, hogy kib�k�ltem veled. Tudod… tetszett�l neki.

Lily elh�zta a sz�j�t, �s s�r�n pislogott r�, tal�n, hogy megtudja, hogyan reag�l. Harry nevetett, �s a d�bbent tri� fel� fordult, akik megdermedtek a legh�ts� vagon ajtaj�ban.

- Nem baj, engem nem �rdekel a bar�tn�d… ezen ne s�rt�dj meg, de t�nyleg �gy van. Na mi van, fi�k, k�s�rtetet l�ttatok?

Sirius �s a m�sik kett� csod�lkozva �sszen�zett.

- Mi�ta vagytok j�ban? – Remus hangja a m�lys�ges d�bbenetet t�kr�zte, s � k�nytelen volt elnevetni mag�t rajta.

- A hoppan�l�si vizsga �ta – Lily nagy, pillog� szemeket meresztve fordult mind a n�gy�k el�. – Ugye nem baj, ha hozz�tok megyek majd, miut�n el�re ment�nk az els� vagonba?

- Nem – vigyorgott Harry, egy p�lcalend�t�ssel felk�ldte csomagjaikat a m�g az ajt�ban �ll� fi�k mellett, majd karj�t ny�jtotta fel�. – Sirius, Peter, foglaltok nek�nk helyet?

- Nem kell elk�s�rned, Remus velem j�n… elv�gre, � lett a m�sik els�, igaz?

Remus arca egy m�sodperc erej�ig megny�lt, de azt�n halv�nyan mosolyogva megcs�v�lta a fej�t. Lily Siriusra n�zett, de az (v�gre megmozdulva) csak ugat�san nevetve legyintett. Lily egy pillant�st vetett Peterre, majd mag�nak megcs�v�lta a fej�t… s ut�na r� emelte z�ld tekintet�t. Harry vigyorogva b�lintott, Lily pedig lehunyta szemeit.

- Ok�, ez most… ciki… - motyogta elpirulva a l�ny, �s belekarolt Harrybe. A fi� nevetett, majd egy int�ssel elk�sz�nt a k�t m�sikt�l, �s Remusszal a nyomukban el�re mentek az els� vagonba, ahov� a prefektusok �s az iskolaels�k szoktak menni eligaz�t�s c�lj�b�l.

Piton kelletlen�l elh�zta a sz�j�t, mikor megl�tta rajta a kit�z�t, de Harry nem t�r�d�tt vele, a m�sik mardek�ros prefektust figyelte – Narcissa Blacket. Azt�n tekintete egy fekete �st�kre t�vedt: az �t�d�ves Regulus feszengve �csorgott a klubhelyis�gszer�re alak�tott vagon sark�ban, el�g s�padtan, �s legink�bb mag�nyosan. Harry figyelte egy darabig, de amikor a vonat mozg�sba lend�lt, �s az egyik kalauz �sszeh�vta �ket, figyelme �r� fordult.

A kalauz �tadott n�h�ny pergamentekercset neki �s Lilynek (felolvas�s c�lj�b�l term�szetesen), amiben le�rt�k, hogyan kell viselkednie egy prefektusnak, milyen jogai vannak, mire milyen b�ntet�st adhat … azt�n r�t�rtek a havonta tartand� gy�l�sre is, melyet majd �k ketten fognak vezetni, �s �ltal�ban azt kell el�k�sz�teni�k, mit mondanak az igazgat�nak a tanul�kr�l, kivel van a legt�bb gond, vagy �pp kinek j�r jutalom…

Nem csak a prefektusok, de Harry is megk�nnyebb�lt, mikor a hossz� pergamentekercs v�g�re �rtek, azt�n �tj�ra eresztette a t�meget. Piton �s p�r t�rsa sietve felkaptak a sv�dasztalr�l n�h�ny szendvicset, �s rohaml�ptekben elhagyt�k a vagont. Tulajdonk�ppen csak Regulus topogott az ajt�ban, l�tva, hogy h�rman m�g nem k�sz�lnek elsietni.

Harry, Lily �s Remus egym�sra n�ztek, majd egy fejmozdulat�ra a m�sik kett� b�lintott, �s �k is t�voztak. Regulus lehajtott fejjel �llt a hely�n.

- Hogy telt a nyarad, Regulus? – k�rdezte enyh�t�en, noha torka elszorult, mert felugrott bele a sz�ve. – �rhatt�l volna Siriusnak, szerintem �r�lt volna neki.

- Nem hiszem – suttogta Regulus, �s egy t�tova l�p�ssel k�zelebb mer�szkedett hozz�. Harry le�lt fotelj�ba, �s kin�zett a mellett�k elsz�guld�, vad t�jra. Nem tudta, mit mondhatna.

- Ha szeretn�l k�z�lni valamit… - Feszengve megk�sz�r�lte a tork�t, �s �tfogalmazta mondand�j�t. – Ha b�rmi nyomaszt, vagy valaki b�nt… nyugodtan sz�lj nekem, j�?

Regulus p�r pillanatig m�g nem mozdult, azt�n le�lt vele szemben, de m�g mindig hallgatott.

- Nyugodtan mondd el, ha nincs rendben valami – ism�telte mag�t, �s egyre jobban agg�dva figyelte a fi�t. F�l t�le. Ezt olvasta ki a lehajtott fejb�l, �s a kicsire h�zott testb�l. A fiatal fi� f�lt t�le. Regulus remegve vett egy nagy leveg�t, �s nyitotta a sz�j�t.

Az ajt� kiv�g�dott, s egy igencsak feld�lt Sirius Black rontott be rajta. El�g volt egy pillant�s d�h�s arc�ra, s Harry sejtette, hogy Remus vagy Lily elkotyogta, hogy az �ccs�vel besz�lget. Regulus megrezzent, s felpattant a fotelb�l. Harry szint�gy.

- Mi a fr�szt keresel itt, ezzel? – kiab�lt Sirius, �s testv�r�re b�k�tt, egy undorod� pillant�ssal egyetemben.

- Csak besz�lgett�nk, Tapmancs – s�hajtott lemond�an Harry, mikor Regulus r�m�lten kiiszkolt a vagonb�l. Sirius vitatkozott volna tov�bb, �m megjelent a sz�gyenkez� Remus, Lilyvel a nyom�ban, �s egym�st t�lharsogva k�rtek eln�z�st t�le, hogy elsz�lt�k magukat Sirius el�tt. A fekete fi� erre megs�rt�d�tt, �s otthagyta a t�rsas�got. Harry szomor�an k�vette kullog� bar�tait a vonat m�sik v�g�be.

***

James izgatottan f�szkel�d�tt Tonks lak�s�n. Miut�n Hermione �s Ginny fel�bredtek, r�gt�n haza mehettek. Flitwick professzor biztos�totta �ket, hogy minden rendben lesz, �s szinte elzavarta �ket, mondv�n, hogy n�la a nem biztons�gos most.

A horcrux az asztalon hevert. Mindannyian megbabon�zva n�zt�k, m�g Remus is, pedig � nem is tudhatta, mi�rt olyan �rdekes. Tonks m�g dolgozott, �gy nem kellett tartaniuk a lebuk�st�l.

James r�n�zett Hermion�re, majd Ron�kra. Azok m�r a p�lc�jukat szorongatt�k. � is el�vette Harry�t (nagyon furcsa fog�sa volt), �s k�vette p�ld�jukat. Egyszerre ord�tottak fel.

- Diffindo!

A horcrux megremegett, megrepedt, de m�g nem volt az igazi, �gy �jra megism�telt�k a mozdulatokat. Sokat lend�tett volna az �gy�n, ha nem remeg a hangjuk. M�sodj�ra is elv�gezt�k a b�b�jt, �s h�la az �gnek, a f�l�nf�gg�k felsikoltottak, majd egy nagy, z�ldes f�stfelh� k�s�ret�ben egy f�rfi ord�t�sa hangzott fel. Szinte k�s�rteties volt, s tudt�k, hogy Voldemort lelk�nek darabja �v�lt�tt. James �s bar�tai h�tr�bb �lltak, m�g a f�st – a l�lek - el nem oszlott.

Zih�lva n�ztek egym�sra az asztal felett. Remus d�bbenten meredt a t�r�tt f�lbeval�kra, majd k�rdez�sre ny�lt sz�ja, de az ism�telten a kandall�b�l kies� Tonks f�lbeszak�totta. A boszork�ny most r�zsasz�n-sz�ke hajkoron�ban pomp�zott, �m megint ijedtnek t�nt.

- A miniszt�rium az �sszes haszn�lhat� embert szeretn� hadrendbe �ll�tani a k�vetkez� csat�ra – mondta reszketve a l�ny, �s lehuppant Remus �l�be, �szre sem v�ve, hogy mi t�rt�nt az asztalon. Hermione ki is haszn�lta ezt, �s elrejtette a sz�tt�rt �kszert. James �s bar�tai hitetlenked� pillant�sokat v�ltottak.

Az els� csata a koboldokkal veszett �gy volt. Term�szetesen a var�zsl�nyek nyertek, de ezzel kor�ntsem volt v�ge a harcoknak. Pedig az �sszez�rren�s huszonkilenc halottat, harminch�rom s�lyos sebes�ltet, �s hetven�t enyh�bb s�r�l�st szenvedett var�zsl�t �s boszork�nyt termelt. A koboldok vesztes�geit nem ismert�k, de gyan�tott�k, hogy kisebb z�z�d�sokt�l eltekintve, meg sem sebes�ltek.

- Nem sz�m�t, megy�nk – b�lintott s�hajtva Remus, majd tekintete Jamesre fordult. – De ti jobban tenn�tek, ha…

- Nem maradunk itthon, amikor vesz�lyben vagytok – v�gott a szav�ba kem�nyen James, �s elsz�nt t�rsaira n�zett. – Szerintem mind menni akarunk, igaz?

Most Ron is szapor�n b�logatott; mikor �rtes�lt r�la, hogy Harry bar�tja kis h�j�n meghalt a koboldok �ltal… val�sz�n�leg nagyon d�h�s lehetett r�juk…

Remus �s Tonks �sszen�ztek, majd lemond�an s�hajtva legyintettek.

- Egy�nk, miel�tt elmegy�nk, nem lehet tudni, ez meddig tart –javasolta csendesen Tonks, �s egy p�lcaint�ssel egy kisebb eb�det var�zsolt az asztalra. James ugyan nem volt �hes, de bel�tta, hogy a harcban nem lesz egy csepp ideje sem r�. �rdekes m�don m�r nem f�lt annyira a koboldokt�l, nem tudta megmondani mi�rt, de valahogy �gy �rezte, ez most m�s lesz, mint a bank m�ly�n, az alv�rosban. Persze m�g mindig fenn �llt a vesz�ly, hogy egy kobold kin�zi mag�nak, �s elkapja, hogy Voldemort el� vigye, �m az egyik horcrux elpuszt�t�sa ut�n ez sem t�nt olyan v�szesnek… tal�n m�r most is meg lehetne �lni…

Az ev�s v�gezt�vel �jra a k�zeli sik�torba siettek, j�l �sszeh�zva magukon egy kardig�nt (hi�ba volt lassan ny�r, a k�d �s a felh�k jelent�sen fej�k felett maradtak). Az Abszol �t legink�bb m�sz�rsz�knek t�nt. A t�rt�g�tott utca macskak�veit v�r�s v�r szennyezte minden�tt, a kirakatokat bet�rt�k, a h�zak falait megrong�lta egy-egy �tok. A koboldok visszavonultak a bankba, �gy a harcol�k az utc�n t�nferegtek, n�hol felt�nt egy gy�gy�t� is, de a s�r�lteket m�r a Szent Mung�ba sz�ll�tott�k, �gy itt csak elv�tve akadt dolguk.

James megl�tta a m�gia�gyi minisztert. Az �js�gb�l ismerte meg a s�r�nyhaj� var�zsl�t, valami Scrimgeour volt. A f�rfi s�rga tekintete azonnal fel� v�ndorolt, majd hat�rozott l�ptekkel el is indult az ir�ny�ba. Remus megpr�b�lta elh�zni el�le, de Scrimgeour m�r mell�j�k �rt.

- Harry Potter – �dv�z�lte ragadoz�hoz m�lt� mosollyal, �s megr�zta kez�t. Jamesnek kellemetlen �rz�sei t�madtak a var�zsl�val kapcsolatban, de nem tudott menek�lni, a f�rfi satuk�nt szor�totta ujjait.

- M�g mindig nem �lln�l a miniszt�rium oldal�ra, k�ly�k? – k�rdezte a f�rfi kiss� beh�zelg� hangon. Remus fenyeget�en el�r�bb l�pett, de Scrimgeour nem t�r�d�tt vele. – M�g mindig �zig-v�rig Dumbledore embere vagy?

- Teljes m�rt�kben – h�zta ki mag�t b�szk�n James, noha nem nagyon �rtett semmit. – �s nem, nem �llok olyan emberek oldal�ra, akik hagyt�k id�ig fajulni a dolgokat. – b�k�tt az Abszol utat bebor�t� „v�rpal�stra”. Scrimgeour arca megfesz�lt.

- Mert te azt�n tudod, mit kell tenni, igaz? – sziszegte az arc�ba a miniszter, �s suttogva folytatta. – Ne feledd, Harry Potter, hogy te egy fontos szem�ly vagy valakinek, �s ak�r m�g az is megeshet, hogy net�n r�d tal�l egyszer.

- Ezt vegyem fenyeget�snek? – k�rdezte emelt hangon James. A miniszter r�m�lten k�rbe kapkodta a fej�t, ugyanis a k�zelben �ll�k meghallott�k Jameset, s most k�v�ncsian lestek fel�j�k.

- Ez… nos, igen, ak�r annak is.

James vetett egy undorod� tekintetet a miniszterre, kir�ntotta karj�t a szor�t�s�b�l, �s tov�bb haladt Remus�k fel�, de az�rt egyszer visszafordult, s pont olyan hanger�vel sz�lalt meg hogy a miniszt�riumi dolgoz�k, de az egyszer� n�p is j�l hallja.

- Igen, �n tudn�m, mit kell tenni. Megadni a jogaikat a koboldoknak, hogy ne p�rtoljanak az ellens�geink mell�. De ezzel m�r gyakorlatilag elk�st�nk. Esetleg valami m�g t�bbet aj�nlhatna nekik, �s tal�n meg�szn�, hogy t�bb ember haljon meg ebben a nyomorult, �s felesleges csat�ban. Nem a koboldok jelenten�k a legf�bb vesz�lyt, hanem Voldemort, de mi itt �letj�k meg magunkat… gratul�lok a M�gia�gyi Miniszt�riumnak, nagyszer�en v�gzik a munk�jukat!

A miniszter arca a lil�s-v�r�s sz�n s�t�tebb v�ltozat�ban j�tszott. James el�gedett volt mag�val, mert �gy t�nt, hogy a var�zsl�k �s boszork�nyok elgondolkoztak szavain. �pp ezt akarta el�rni, �m nem sok�ig �r�lhetett, mert a koboldok p�r pillanat m�lva, �jra teljes d�szben kivonultak a bankb�l.

Az emberek azonnal felz�rk�ztak, s �k elszakadtak egym�st�l. A fesz�lt csendet most nem t�rte meg t�rsaik ki�ltoz�sa, mert m�r csak rem�nykedtek benne, hogy nem halnak meg. James verejt�kezve figyelte a vele szemben �ll� koboldokat. Persze, hogy azok felismert�k, s arcukon egy g�nyosnak mondhat� mosoly j�tszott.

Ragnok elgondolkodva szeml�lte �t, s Jamesnek esz�be jutott, hogy Flitwick professzor hazudott a vez�rnek, �s �k most lebuktatt�k. James m�r r�g Voldemort el�tt verg�dne, ha a professzor val�ban el� vitte volna… �s most m�gis itt �ll, harcra k�szen, eg�szs�gesen…

Szinte �rezni lehetett a gyilkol�si v�gyukat, de megint nem t�madtak els�k�nt. Hossz� percek teltek el sz�tlanul, az emberek egyre jobban feszengtek ett�l a l�tsz�lagos nyugalomt�l, de nem mertek l�pni �k sem.

Scrimgeour ind�totta el a t�mad�st, �s p�r aurorral az �len el�re vetette mag�t. James reflexeinek k�sz�nhet�en kit�rt a fel� lend�l� l�ndzsa �tj�b�l, majd megperd�lt, �s egy er�s tasz�t��tkot l�tt t�mad�j�ra. Azt azonban r�gt�n felv�ltotta a k�vetkez� f�lv�r. James kiss� h�tra szorult az egyik bolt fal�nak, de nem engedhette meg mag�nak a retteg�st. Koncentr�lt, �s kimondta az egyik �tv�ltoztat� var�zsig�t. A kobold kez�ben a l�ndzsa k�gy�v� v�ltozott, �s tekeregve, sziszegve forgott fogvatart�ja fel�. A kobold eldobta a cs�sz�m�sz�t, s kiab�lt valamit James fel�, de az emberek harci ki�lt�sai elnyeltek minden sz�t.

James �szrev�tlen�l indult bar�tai keres�s�re. Agg�dott Ginny�rt, �s Remus�rt is, de a t�megben nem l�tta �ket. A koboldok persze nem hagyt�k, hogy csak �gy els�t�ljon, fel� s�jtottak, s n�ha csak alig siker�lt kit�rnie a hegyes l�ndzs�k el�l.

Amikor megpillantott egy v�r�s �st�k�t, gyorsan ell�kte �tj�b�l a var�zsl�kat, �s mell� z�rk�zott. Ginny el�sz�r megijedt, �s majdnem r�t�madt, de azt�n megismerte �t, �s h�l�san biccentett. James egy m�sodpercre elfelejtette a harcot, �s a csata hev�ben kipirult bar�tn�j�t n�zte. Egy – a fej�t�l alig egy centire - elsuhan� penge t�r�tette �szhez, �s a l�ny oldal�n harcolva tov�bb, verte vissza a koboldok t�mad�s�t.

�m a csata egy �ra m�lt�n keserves k�zdelemm� v�ltozott. Megint egyre t�bben haltak meg, sokszor James �s Ginny szeme l�tt�ra, ami nagyon megrend�tette �ket. �gy azonban, a kiritkult t�megben k�nnyebben megl�tt�k Remust, Ront, Neville-t �s Lun�t, akik egy nagy csoportban �llva k�zd�ttek, m�g Hermione Tonks h�t�t v�dte, valahol el�l. James direkt vonult h�tr�bb Ginnyvel, m�r nem akart t�zvonalban lenni.

Megl�tta Bill magas alakj�t is a harcol�k k�z�tt, aki egy�ltal�n nem meglep�en nem az emberek ellen harcolt, hi�ba dolgozott a Gringottsban. Ginny szerint ikerb�tyai is megjelentek, de James nem nagyon l�tta �ket, figyelni is alig tudott. �szre vette viszont Scrimgeour-t.

A s�r�nyhaj�, biceg� f�rfi m�r elvesztette b�tor fell�p�s�t. L�tszott, hogy kezdi �rteni, mit mondott neki James a csata el�tt, v�gre leesett neki, ahogy a rengeteg halottra, �s m�g t�bb s�r�ltre n�zett. A miniszter elkapta egy figyel� pillant�s�t, �s elh�zta a sz�j�t. A fi� g�nyos-szomor�an vigyorogva fordult el�re…

Megdermedt. A m�sodperceket, mintha lass�tva �rz�kelte volna, mintha az id� lassult volna le, ahogy Tonksot n�zte. L�tta a boszork�ny mellett Hermion�t, megk�v�lve, �s Remust, s�padtan a f�ldre rogyva.

Egy kobold el�re sz�rt a l�ndzs�j�val, egyenesen a boszork�ny hasa fel�. Mivel az �ppen oda helyezte bal kez�t, a hegyes fegyver hozz�sz�gezte azt is test�hez. A l�ndzsa v�ge �tf�r�dott h�s�n, s hamarosan megjelent a h�t�b�l kifel� j�vet. V�r spriccelt minden fel�, a boszork�ny k�r�l �ll�k r�m�lten h�z�dtak h�tr�bb.

James mag�hoz t�rt, s az id� is ism�t a norm�lis m�don haladt el�re – de Tonks m�g mindig a gonoszul mosolyg� kobold el�tt �llt, ijedten… �s lassan holtan. James a megd�bben�st fel�lm�lva ir�ny�totta fel� p�lc�j�t, �s h�tra tasz�totta a f�lv�rt. A l�ndzsa vele egy�tt l�k�d�tt el, �s kics�szott Tonksb�l. A n� a f�ldre omlott, Hermione gyorsan �tkarolta. A harc ugyan folyt tov�bb, de James sokkos �llapotban k�zeledett, mindenen �tv�gva a l�nyhoz. Ginny szipogva k�vette.

Hermione v�res, maszatos arc�n patakk�nt csordog�ltak a k�nnyek. Tonks az �l�ben fek�dt, s a l�ny �t simogatta. A v�r beter�tette kezeit, l�bait, de csak szorongatta az auror kez�t, �s s�rt.
James �s Ginny megrend�lten t�rdeltek le el�j�k. A fi� hom�lyosan l�tta a k�nnyf�tyolt�l a feh�r arcot. M�gis Tonks nyak�ra tette ujjait, f�lve, mit fog �rezni. �s pontosan az t�rt�nt. A boszork�nynak m�r nem volt pulzusa.

Lehunyta szem�t f�jdalm�ban. Nem, ezt m�g ez a szeg�ny l�ny sem �rdemli. Ezt senki… hi�ba h�z�dott t�le t�vol, hi�ba idegenkedett t�le, most m�gis �gy �rezte, mintha egy k�zeli, kedves rokon�t, bar�tj�t vesz�tette volna el. Nem, ez nem lehet. Nem lehet �gy v�ge. „ – Ezent�l legjobb bar�tok lesz�nk, Tonks, csak gyere vissza!” – gondolta, s k�ts�gbeesetten �tj�ra engedte k�nnyeit. „ – Remusnak sz�ks�ge van r�d, gyere vissza!”

�m a boszork�ny nem t�rt hirtelen mag�hoz, hogy csak megbotlott, bocs�nat; nem kelt fel, hogy leporolva tal�rj�t, �jra belevesse mag�t a t�megbe… csak fek�dt, lehunyt szemekkel, kisimult, h�feh�r arccal, s v�re m�r j� nagy t�cs�ban ter�lt el k�r�l�tt�k. James �rezte, hogy Ginny karjai a nyak�ba fon�dnak, �s a l�ny hozz� b�jva szipogott, Hermione pedig a fel�j�k siet� Ronba karolt, �s elengedte Tonksot. James hom�lyos pillant�sa a nem messze l�v� alakra siklott.

Remus m�g mindig a f�ld�n �lt. �vegesen meredt maga el�, de n�ha megr�ndult sz�ja. Arc�t f�nyl� k�nnyek bor�tott�k. James szinte megbabon�zva ment oda hozz�, majd �tkarolta. Remus eleinte nem reag�lt, de azt�n er�sen viszonozta az �lel�st.

- El�g! Rendben!

A ki�lt�sra megrezzentek, �s a miniszterre n�ztek. Scrimgeour �ket, �s Tonksot figyelte. Hangj�ra megdermedt a leveg�, a koboldok pedig v�rakozva berekesztett�k t�mad�saikat. Scrimgeour nagy nehezen elford�totta Jamesr�l fej�t, �s a v�ratlanul be�llt csendben Ragnok el� l�pett. A harcol�, kifulladt, f�jdalmasan zih�l� �s ny�sz�rg� emberek kegyelem�rt k�ny�r�gve meredtek a var�zsvil�g vezet�j�re, aki Ragnok el� t�rdelt.

- Megadunk nektek b�rmit, amit csak k�rtek, de el�g volt! Nem akarunk t�bb halottat.

Ragnok �s egy m�sik magasabb rang� kreolb�r� egym�sra pillantottak. Sz�jukban gonosz mosoly bujk�lt. V�g�l, a k�rlel� tekintetek keresztt�z�ben Ragnok csup�n b�lintott. A koboldok nem kezdtek akad�koskodni, azonnal vigy�zba �lltak, majd sorban visszavonultak a bankba. A var�zsl�k �s boszork�nyok megr�k�ny�dve n�ztek ut�nuk, s lassan egyetlen mondat kezdett keringeni k�zt�k: Csup�n ennyi kellett volna, hogy a miniszter megakad�lyozza ezt a rengeteg hal�lesetet?

Scrimgeour �s n�h�ny miniszt�riumi alkalmazott megt�rten k�vett�k a vigyorg� Ragnokot a Gringottsba.

Remus sz�tlanul �lt a szob�j�ban. Megengedte, hogy a gyerekek is ott legyenek vele, de senkivel nem volt hajland� besz�lni. James teljesen meg�rtette. M�g �k sem tudtak szipog�s n�lk�l gondolni a n�h�ny napja t�rt�nt trag�di�ra.

T�bben is j�rtak itt az�ta, Mrs Weasley-vel is megismerkedett, aki nagyon eml�keztette �desanyj�ra (mintha nem lenne el�gg� szomor� egy�bk�nt is), meg Mr Weasley-vel, aki szint�n a M�gia�gyi Miniszt�riumban dolgozott. � �rtes�tette �ket, hogy a koboldok b�k�t k�t�ttek a miniszterrel, akinek �gy t�nik, csak Tonks hal�la nyitotta fel a szem�t.
James keser�en elh�zta a sz�j�t. Ilyen �ron kellett?

Remus viszont nem k�v�nt hosszabb ideig vend�geket maga k�r�l. Elfogadta ugyan a r�szv�t�ket, de Mrs Weasley s�r�sa nem tudta megvigasztalni. Persze, hogy nem.

A var�zsl� most is csendesen b�mult a t�zbe, s �k ugyan�gy �ltek mellette. Hermione meg�ll�s n�lk�l f�zte maguknak a nyugtat�kat, mert a l�nyok csak �gy b�rt�k ki, hogy ne �v�ltsenek f�jdalmukban. Ron �s Neville is megrend�ltek, de �k magukban gy�szoltak.

James �ppen azon t�prengett, hogy neki egy�ltal�n nincs is joga, hogy vel�k egy�tt �rezzen, hogy ugyan�gy gy�szoljon. Az ut�bbi id�ben Tonks sz�m�ra � csak egy kellemetlen�l viselked�, durc�s k�ly�k volt. �s ezt m�r sz�zszor megb�nta.

- Most m�r megtudhatom, mik azok a horcruxok? – sz�lalt meg v�ratlanul, f�lbe szak�tva gondolatait Remus. A gyerekek egy emberk�nt n�ztek r�. A var�zsl� f�jdalomt�l l�ngol� borosty�nszemekkel meredt vissza r�juk. James v�ltott egy k�nnyes tekintetet Hermion�vel, majd megk�sz�r�lte a tork�t, �s beavatta Remust a titkukba.

Barna bar�tja el�bb hitetlenkedve, gyanakv�an hallgatta, �s m�r �ppen megv�dolta volna hazudoz�ssal, de Hermione suttogva meger�s�tette, hogy a horcruxok val�ban Voldemort lelk�nek a darabjait rejtik. Remus arca megny�lt, �s megtelt f�lelemmel. Jameset n�zte, szinte rim�nkodva.

- De ugye… ezt nem az�rt teszitek, hogy a v�g�n te…

- De igen, az�rt – felelt gyorsan James, majd s�hajtott, �s rekedten folytatta. – Sajn�lom, hogy eddig hallgattunk. Nem �gy akartuk k�z�lni.

Remus lehajtotta fej�t, �s nyelt egyet.

- Akkor mostant�l veletek tarthatok? M�r nincs semmi… ami visszatartana… m�g a hal�lt�l sem.

James �s bar�tai csendesen b�lintottak. Ez volt a legkevesebb, �gy legal�bb a var�zsl� nem s�llyedhet el a b�nat�ban. Tal�n adhatnak neki egy csepp er�t.

S�g� M�g nincs hozz�sz�l�s.

�j hozz�sz�l�s Friss�t�s