Regulus hal�l�r�l csak n�gy ember �rtes�lt a k�rnyezet�ben. A sz�lei, Remus �s persze Lily. Mindegyik�ket nagyon megind�totta, hogy a fi� ilyen v�ratlanul t�vozott k�z�l�k. Harry napokig csak letargikusan �cs�rg�tt a szob�j�ban, �s maga el� meredt. M�r most hi�nyzott neki a folyton a sark�ban lohol�, lelkes, �s im�dnival� kis�ccse, b�r tudta, hogy nem szabadna igaz�n az �nsajn�latba s�llyednie. Ennek t�maszt�k�ul, el is puszt�totta a horcruxot, �s Regulus test�vel a Black-h�zba k�ldette. Sirius csak �gy �rtes�lt a fi� hal�l�r�l, s miut�n egy f�jdalommal teli �rny�k �tsuhant a szem�n, �jra felvette az arrog�ns maszkot, �s �gy tett, mintha mi sem t�rt�nt volna. Regulus neki sz�nt �zenet�t pedig meg sem hallotta tal�n.

Dumbledore a k�vetkez� gy�l�sen beavatta a Rendet, hogy k�sz�lt egy j�slat, az Egyetlenr�l, aki majd megszabad�tja a vil�got Voldemortt�l. A Longbottom-h�zasp�r, akik csak n�h�ny h�napja csatlakoztak hozz�juk, az�rt, hogy t�bbsz�r a s�t�t m�gus ne keresse �ket, r�m�lten h�z�dtak �ssze a h�romszor dacol� sz�l�k-r�szt�l. Harry nem �rtette, hogy Voldemort eddig mi�rt nem t�madt r�juk, de �gy t�nt, a legvesz�lyesebb id�szakban fog pr�b�lkozni, �s lesz�gezte mindenki el�tt, hogy �k, �s nem Longbottom�k lesznek azok a sz�l�k. Ezt persze senki nem �rtette, hiszen se nem volt Lily m�g terhes, se nem tal�lkoztak sosem Voldemorttal.

Dumbledore professzor n�gyszemk�zt is besz�lt vele, m�ghozz� arr�l, hogy Piton a bocs�nat��rt esedezve jelent meg a Roxfortban. Harry gyorsan kijelentette, hogy nem �nsz�nt�b�l tette, de Dumbledore egy f�radt s�hajjal elint�zte a dolgot.

Harryt egyed�l az esk�v�je r�ngatta ki, �gy-ahogy a letargi�b�l.

Nem indult sokkal szebb napnak, id�j�r�s�t tekintve, mint a t�bbi. Harry m�gis bizonyos fok� izgatotts�ggal k�sz�l�dott ki az �gyb�l, �s �sszeragadt szemekkel v�nszorgott le a konyh�ba. Odakint, az udvaron m�r s�r�gtek-forogtak a szervez�k, a sz�leit is l�tta l�pten-nyomon, azt�n betoppant Sirius.

M�r most fekete d�sztal�rt viselt, csokornyakkend�vel, �s b�rsony fel�lt�vel. Igaz�n sz�vd�gleszt� volt, nem is �rtette, hol marad Remus, mi�rt nem csimpaszkodik m�r a nyak�ba… b�r, ha j�l belegondolt, m�r hetek �ta nem is l�tta �ket �ssze�lelkezni.

- �gaaas! – ugrott a h�t�ra vigyorogva a fekete haj� fi�, mire Harry f�jdalmasan ny�g�tt egyet a s�lya alatt. Kis h�j�n elter�ltek, de szerencs�re bar�tja bel�tta, hogy egy gerincs�rvvel nem lenne k�nny� megh�zasodni, �gy lek�sz�l�dott r�la. – Gyere, pajti, neked m�g ki kell pofoznod ny�zott �br�zatod! – ironiz�lt kacar�szva Sirius, �s felfel� vonszolta az emeletre.

Nem igaz�n jutott el a tudat�ig, hogy hogyan �lt�ztette fel a fi�, mindenesetre nagyon nem volt mag�n�l. Sirius egy ideig eln�zte neki ezt, majd egy hat�rozott mozdulattal lekevert egy pofont. Harry teljesen felh�borodott, �s r�gvest mag�hoz t�rt, azt�n csak egy�tt nevetett bar�tj�val – nagy sz� volt, m�r r�gen lehetett boldog.

Az esk�v�j�t maga Dumbledore professzor tartotta. Az igazgat� k�rte, hogy �gy legyen, mert ezt tal�lta a legbiztons�gosabb m�dszernek. Ott �llt egy asztal m�g�tt, mely mellett k�t oszlopot �ll�tottak fel, s futattak be feh�r vir�g� ind�kkal. A n�v�ny levelei az asztal f�l�tt m�lyen beny�ltak az igazgat� feje f�l�, �s n�ha-n�ha aranyl� vir�gport sz�rtak r�juk.

A sz�keket az olt�r el�tt �ll�tott�k fel, s a javar�sz�ket m�r el is foglalt�k a Rendtagok, bar�tok, Lily rokonai �s saj�t sz�lei is. A n�sznagy, Sirius ked�lyesen szlalomozott a vend�gek k�z�tt, �s italokat osztogatott, m�g � az asztaln�l �csorgott, meglehet�sen szapor�n dobog� sz�vvel, �s s�r�n pislogott a h�zuk h�ts� bej�rata fel�, hogy mikor csend�l fel odabent a zene, �s mikor bukkan fel Lily.

- Izgulsz, James? – hallotta meg Dumbledore kuncog� hangj�t. Harry elszorult torokkal r�n�zett, de m�g mindig nem szokta meg reggel �ta a l�tv�nyt: az igazgat� ugyanis norm�lis d�sztal�rban jelent meg, s�t�tz�ldben, eleg�ns, feh�r fel�lt�vel, �s nyakkend�vel, s szak�ll�t is diszkr�tebben fogta �ssze. Nagyon k�l�n�s volt b�bor, vagy p�sp�klila tal�rja n�lk�l.

- H�t el�gg� – nyelt b�lintva, �s szeme �jra az ajt� fel� kalandozott.

- Voldemort nem j�n ide, ne agg�dj! – suttogta neki az igazgat�. – Biztos�tottam a helyet, �s a hal�lfal�kt�l is megv�d. Aki a Jegyet viseli a karj�n, egyszer�en nem tud bel�pni a kapun.

Harry m�r �rtette, mi�rt nem jelent meg m�g Peter. Elh�zta a sz�j�t, mert tudta, hogy a fi� nem az � oldalukon �ll – ez r�gt�n felt�nt neki. A sz�ke fi� egyre sov�nyabb lett az ut�bbi id�ben, �s ami�ta kibukott az aurork�pz�b�l, a sz�n�t se l�tt�k, ha meg v�letlen�l felbukkant valahol, igyekezett min�l el�bb elt�nni el�l�k.

Ugyanakkor Remus is visszah�z�dott. Harry m�r a vizsg�juk el�tt l�tta Siriuson, hogy egyre mogorv�bb, �s h�tv�genk�nt nem Remusszal a nyak�ban j�tt hozz�juk l�togat�ba. Regulus hal�l�r�l is csak akkor tudott vele besz�lni, ha egy gy�l�sen k�nytelen-kelletlen tal�lkoztak. Persze sejtette, hogy mi is t�rt�nt, de nagyon rem�nykedett, hogy elhideg�lt bar�ts�gaik kitartanak m�g.

Elmereng�s�b�l a felcsend�l� zene z�kkentette ki. A vend�gek eln�multak, mindenki elfoglalta a hely�t, �s Sirius is mell� sassz�zott. Harry nagy nehezen nyelt egyet, majd szapor�n pislogva v�rta, hogy a v�r�shaj� sz�ps�g felt�nj�n az ajt�ban.

M�g hogy sz�ps�g, gondolta Harry, amikor megl�tta v�gre menyasszony�t. Gy�ny�r� volt. Lily feh�r, csipk�s, gy�ngy�s ruh�t viselt, derek�t vastag kend�vel k�t�tte meg, s f�tyla a h�ta m�g�tt �szott, t�bb m�teres hossz�s�gban. V�r�s hajzuhatag�t egy eleg�ns, szinte feln�ttes kontyba fogta. Eddig Harry egy term�szetes, �rtatlan, �rintetlen le�nyz�nak l�tta, ennek szerette, �m most, ebben az esk�v�i ruh�ban Lily ink�bb volt �rz�ki, �rett �s feln�tt n�. �s �gy csak m�g jobban tetszett neki.

Amikor a keszty�be b�jtatott, kecses ujjak hozz��rtek karj�hoz, m�rhetetlen megk�nnyebb�l�s �radt el benne. Lily ma az �v� lesz.

Dumbledore sz�veg�t nem is figyelte, nem tudta, hiszen Lily ott �llt mellette, �s � annyira szerette a l�nyt, hogy k�ptelen volt a jelenl�t�ben m�sra is figyelni. Lily smaragd szemei sokszor fel� rebbentek, �s a l�ny halv�nyan elmosolyodott.

Al��rt�k a szerz�d�si pap�rokat, majd megejtett�k a szenved�lyes cs�kot, �s vigyorogva fogadt�k a gratul�ci�kat. Harry el�sz�r Sirius nyak�ba ugrott bele, s a fi� boldogan szor�totta meg… hi�ba, �r� is mindig a testv�rek�nt fog tekinteni, minden rossz dac�ra.

Ott voltak m�g sz�lei, akik k�nnyesen mosolyogva karoltak bel�, majd j�ttek Longbottom�k, Marlene McKinnon, n�h�ny rokon�val, a Rendb�l, Edgar Bones, a feles�g�vel, Lucind�val, Emmeline Vance – fiatalabban, mint Harry megismerte annak idej�n. Gideon Prewett, akivel val�sz�n�leg r�gebb �ta ismert�k egym�st, b�r Harry azel�tt a Rendben sem sokat l�tta, Caradoc Dearborn, aki el�gg� megviselt �llapot�nak t�nt… a legsz�rny�bb az eg�szben az volt, hogy Harry tudta, ezek az emberek nem is olyan sok�ra mindannyian meghalnak.

Megk�nnyebb�l�s volt h�t sz�m�ra, amikor v�gre megl�tta Remust, �m abban a pillanatban el s sz�rnyedt, �s ijedt tekintetet v�ltott Lilyvel.

Remus arca megny�lt, s�padt volt, enyhe verejt�kben f�rd�tt, szeme alatt s�t�t karik�k �ktelenkedtek, �s sokkal sov�nyabbnak is t�nt, mint legut�bb. Harry sz� n�lk�l mag�hoz szor�totta, amikor el� l�pett, �s r�m�lten suttogta f�l�be:

- Mi t�rt�nt veled?

Remus megr�zta fej�t, majd gyorsan kibontakozott �lel�s�b�l, �s Lilyt is �tkarolta.

- Ne haragudjatok, hogy ilyen szer�ny aj�nd�kot hoztam – kezdte nagyon halv�ny mosollyal, �s igen �r�mtelen�l, mik�zben �tny�jtott egy kos�rk�t, melyb�l k�l�nb�z� s�tem�nyek, �s �dess�gek ker�ltek el�. – De nem megy valami j�l a munka. Csak erre futotta.

- Ugyan, Remus, nem akarunk kizs�km�nyolni – veregette meg a megrogyott v�llat Harry, �s megpr�b�lta besz�dre �szt�k�lni a gy�t�rtnek t�n� fi�t. – Annak is �r�l�nk, hogy egy�ltal�n elj�tt�l. Szeretn�k m�g besz�lni veled, miel�tt elm�sz – tette hozz� m�r csak �gy, hogy a barna fi� hallja. Az lemond�an elfintorodott, �s b�lintott.

Remus eloldalgott, miel�tt Sirius �szrevehette volna, hogy meg�rkezett, de a fekete fi� hamarosan, az els� t�nc el�tt, m�r mogorv�n �cs�rg�tt az asztalukn�l.

Harry sosem tudott t�ncolni, �s most nem is figyelt a l�baira, mert k�t bar�tja ut�n forgol�dott, �gy sokszor Lily mentette meg kacagva az orra buk�st�l. K�nytelen volt bel�tni, hogy ma este nem besz�lhet vel�k.

Ennek ellen�re megpr�b�lta j�l �rezni mag�t, �s t�bbsz�r is a parkettre l�pett menyasszony�val. Csak azt sajn�lta halv�nyan, hogy Regulus nem lehet itt vele… a fi� nagyon �lvezte volna a felhajt�st.

K�r�lbel�l egy h�tig tartott, mire minden visszar�z�dott a rendes ker�kv�g�sba. Harry addigra szerencs�sen kiheverte a t�bb kup�nyi L�ngnyelv whisky-t, amit boldogs�g�ban megivott. Siriust a b�nat hajtotta, de v�g�l is a l�nyeg, hogy egy�tt benyakaltak k�t rekesszel az �t�s italb�l, amit nagyon sok�ig em�sztettek egy els�t�t�tett szob�ban.

Harry most kin�zett a h�v�s�d� �gboltra. A szeptemberi sz�l megz�rgette az ablakot, legsz�vesebben ki sem mozdult volna, de k�t embert is meg akart l�togatni.

S�hajtva megforgatta ujj�n a jegygy�r�j�t, �s elvigyorodott. Im�dott h�zas lenni, m�r csak a tudat is, hogy tartozik valakihez… harrys �let�ben nagyon ritk�n �rezhetett ilyet, tal�n csak Ginny mellett, meg n�ha Siriusszal. �m most val�ban van csal�dja, saj�t csal�dja, aminek � a feje, �s hamarosan m�r egy kisgyerekkel is gazdagodnak. Arra m�r ink�bb nem gondolt, hogy az a kisgyerek f�lig �rv�n n� majd fel, �s s�lyos gondok szakadnak a v�ll�ra.

Felt�p�szkodott, macsk�san kiny�jt�zott, �s a m�g szundik�l� Lilyre pillantott. A l�ny arca kisimult, �m egy kis mosoly a sz�ja szeglet�ben m�g megmaradt est�r�l. Vajon mi sz�pet �lmodhat, morfond�rozott enyh�n euf�rikus �llapotban Harry, majd megcs�v�lta fej�t �s feljebb h�zta a takar�t a meztelen v�llon. �gy m�g nehezebben indult el.

Meger�s�tve lelk�t, m�gis kimas�rozott a h�zb�l, k�penye csak �gy lobogott a sz�lben �s a siets�gben, majd a kapun k�v�l �rve azonnal megp�rd�lt tengelye k�r�l – hi�ba nem �lvezte kimondottan a hoppan�l�st, ez volt a legbiztons�gosabb utaz�s mostan�ban.

Egy kisebb csal�di h�z el�tt bukkant fel, valahol egy tiszt�s sz�l�n. A sz�l itt is felkapta a f�k lehullott, barna leveleit, jelent�s mennyis�get hordva k�cos haj�ba. Bosszankodva kis�p�rte �ket bel�le, majd kinyitotta a kiskaput, ami a kertet szeg�lyez� alacsony ker�t�s sz�l�n helyezkedett. A bej�rathoz r�vid, kavicsos utacska vezetett, Harry sz�nakozva ment v�gig rajta, a kopott, rozoga ajt�hoz. M�r innen is l�tszott, hogy Lupin�k nem voltak t�l gazdagok, s�t!

Bekopogott, �s diderg�sen megd�rzs�lte az �kl�t. A sz�l miatt nem hallotta, hogy t�rt�nik-e valami odabent, �m kezdeti bizonytalans�ga azonnal elm�lt, amint Remus megjelent az ajt�ban. Harry egy mosollyal �dv�z�lte a kiv�r�s�d�tt szem� fi�, k�zben pedig g�rcsbe r�ndult a gyomra. �rezte, hogy megint t�rt�nt valami.

- Szi-szia, James – szipogta a sr�c, majd megpr�b�lt egy kedves gesztust visszaadni neki, de igencsak l�tszott rajta, hogy a mosoly milyen er�ltetett. Harry biccentett, �s beoldalazott Remus mellett a keskeny el�szob�ba, melyben ketten alig f�rtek el egym�s mellett. Ahogy gyorsan felm�rte a terepet, l�tta, hogy a kis folyos� v�g�n jobbra kanyarodik fel egy l�pcs�, de a konyh�ba innen lehetett jutni. Remus oda vezette, �s hellyel k�n�lta, majd tett el� egy b�gr�t is, melyben tea g�z�lg�tt. Harry zavartan megkocogtatta a poh�r sz�l�t, �s a meggy�t�rt fi�ra pillantott.

- Mi t�rt�nt? – k�rdezte kertel�s n�lk�l. Remus lehajtotta a fej�t, �s nyelt egyet. – S�pi, mi van? Mostan�ban alig l�tunk, hi�nyzol. Mi�rt ker�lsz minket?

- Nincs sz�ks�getek r�m – suttogta saj�t ital�ba b�mulva, de Harry m�g �gy oldalr�l is l�tta, hogy elhom�lyosodott a tekintete.

- Ez baroms�g – reag�lt nemes egyszer�s�ggel, �s megragadta Remus reszket� kez�t. – Kellesz nek�nk, �s mi is neked. Tudom.

- Csak panaszkodni tudn�k nektek, arra pedig igenis nincs sz�ks�getek – csattant fel elkeseredetten a barna fi�, �s r�emelte v�r�s szemeit. – Mi�rt nyaggatn�lak titeket, hogy nincs munk�m, hogy a v�rfarkasok k�z�tt k�mkedni szar, hogy egyed�l �rzem magam, �s kibaszottul f�j a sz�vem, mert az ap�m nemr�g meghalt… Nincs p�nzem, �s elveszik a h�zamat, ezt a h�zat, mert nem tudom eltartani. Itt �ltem eg�sz �letemben, itt vagyok otthon, �s elcsesztem. Van el�g bajotok n�lk�lem is a j�slattal, meg az aurorkod�ssal.

Harry torka teljesen �sszeszorult, ahogy remeg� bar�tj�t n�zte. Pontosan tudta, mit �l �t, hiszen feln�tt kor�ban is pontosan ilyen �lete lesz. Felkelt, �s a fi� el� guggolt, kezeit a t�rdeire t�ve, �s a borosty�n pillant�st keresve.

- Nem vagy egyed�l, S�pi – mondta halkan, mire Remusnak megremegett a sz�ja, de nem n�zett fel. – M�g mindig a bar�tod vagyok, te idi�ta. Mi�rt nem sz�lt�l, hogy meghalt az ap�d? Nem is tudtam r�la. Hidd el, sok embert vesz�tettem m�r el, tudom, mit �rzel. �s haragszom, hogy nem j�tt�l el hozz�nk, amikor a bajok elkezd�dtek. Sz�vesen kifizetem a tartoz�saidat is. Nem vagy kolonc a nyakunkon, bolond. Szeret�nk t�ged, �s nagyon szeretn�m, ha hozz�nk k�lt�zn�l.

Remus lehunyta szemeit, �s igyekezett visszafojtani k�nnyeit, t�bb-kevesebb sikerrel. Harry rettent�en sz�gyellte, hogy nem n�zett a fi� ut�n, amikor elt�nt az �let�kb�l, �s nem maradt mellette.

- V�rfarkas vagyok, James – ny�sz�r�gte a fi�, �s h�pp�g�tt egyet. – Vesz�lyes sz�rnyeteg vagyok… ez�rt mondtam Siriusnak is, hogy hagyjuk abba.

- Hiba volt – s�hajtott Harry. – Sirius anim�gus, �ppen te miattad, meg tudn� v�deni mag�t, ha �talakuln�l, Remus. Szeret t�ged, �s szerintem hi�nyzol neki. Te mindenkinek hi�nyzol, �rtsd m�r meg! �s nem hiszem, hogy p�r �jszak�ra nem tudn�nk kord�ban tartani. Lilyt sem zavarja, hogy beteg vagy, senkit k�z�l�nk. �s tal�n m�g munk�t is tudok szerezni neked, Mordon a parancsnokunk, tal�n tud adni valami feladatot, �s mell�nk osztana.

- Sok a tal�n – motyogta megt�r�lve arc�t Remus, �s k�rben�zett a konyh�ban, mintha egy mened�ket keresne mag�nak, de k�zben alig tudta visszatartani szomor�s�g�t �s elkeseredetts�g�t. – �s nem akarok tal�lkozni Siriusszal, mert akkor… elveszten�m a fejem, �s… nem akarok f�jdalmat okozni neki.

- Pedig ezzel a h�lyes�ggel azt okozol – jegyezte meg Harry halkan. – Remus. Figyelj! Minket t�nyleg nem zavar, hogy v�rfarkas vagy. Ha �gy lenne, a Roxfortban sem bar�tkoztunk volna. Meg�rtem, hogy b�nt, ami�rt nem tal�lsz munk�t, meg�rtem, hogy nem szeretn�l rajtunk �l�sk�dni, meg�rtem, hogy mennyire szarul vagy. �n is �gy lenn�k. �ppen ez�rt szeretn�m, ha most velem j�nn�l. Seg�t�nk neked, nem maradsz magadra.

Remus v�gre belen�zett a szem�be, majd elkeseredetten el�re hajolt, hogy a nyak�ba omoljon. Harry j� er�sen megszor�totta, rem�lve, hogy �gy el�zheti a k�ts�gbees�st a fi�b�l, �s minden �jra a r�gi lesz.

- Nem f�lsz, hogy Voldemortot szolg�lom? – motyogta tomp�n Remus.

- Nem – jelentette ki hat�rozottan Harry. – Tudom, hogy te nem lenn�l k�pes �t�llni. �s, ha megtenn�d is, szeretn�lek. Reg is azt az utat v�lasztotta, de megb�nta. �s �n kitartottam mellette, l�thattad. Melletted is kitartan�k, akkor is, ha �gy d�nten�l. De tudom, hogy nem fogsz.

Remus felzokogott, �s m�g szorosabban �lelte. Harry sejtette, hogy m�r hetek, ha nem h�napok �ta ilyen k�ts�gbeesett �llapotban van, �s m�g ink�bb �tkozta mag�t, hogy fel sem kereste a fi�t. Hogy lehetett vele ilyen? Teljesen kiment a fej�b�l, hogy ezekben az id�kben Remus miket �lt �t. B�rcsak mondhatn�, hogy vigy�zzon mag�ra! B�rcsak figyelmeztethetn�, hogy ne f�ljen a szerelemt�l… b�rcsak… de Remus nem hinne neki… soha nem hinn� el, hogy ismeri a j�v�t… Harry szeme felcsillant. Megmondhatja neki?

- Remus, �g�rd meg, hogy b�rmi t�rt�nj�k is, nem fogod hagyni, hogy a k�rod az utadba �lljon! – hajolt el t�le, lassan belekezdve egy taktik�ba. Remus szakadoz� l�legzettel t�r�lgette s�padt arc�t, �s �rtetlen�l n�zett r�.

- Mire c�lzol?

- Ha szerelmes leszel… �g�rd meg!

- �gy besz�lsz, mintha tudn�d, mi fog t�rt�nni – nevetett szipogva Remus, majd mosolya elhalv�nyult. – De ezt ki tudhatn�?

- �n – felelt Harry, �s nyelt egyet, hogy izgatotts�g�ban nehogy t�l gyorsan j�jjenek ki a szavak a sz�j�n. – �n nem James vagyok, Remus.

A barna fi� felvonta szem�ld�k�t, �s el�kotorta zsebkend�j�t.

- H�t ki?

- Harry Potter. A j�v�b�l, szolg�latodra.

Remus �jfent mosolygott, �s megcs�v�lta a fej�t. L�tszott, hogy egy szav�t sem hiszi, tal�n �gy v�li, Harry j�tszik hogy felvid�tsa.

- Na mondd, Mr J�v�fi, l�tod m�r, mikor ker�lsz a Szent Mung�ba, elmekezel�sre?

- Nem, de azt tudom, mikor ker�l�k a s�romba Lilyvel – felelt csendesen, �s feszengve v�rta a reakci�t. Remus elkomorodott.

- Azt hittem, sz�rakoztatni akarsz – jegyezte meg mogorv�n. – De ez nem vicces, James.

- B�rcsak vicc lenne – nevetett fel szomor�an, majd ink�bb a f�ldre n�zett, �s lassan beavatta Remust a j�v� titkaiba. Persze sokkal nagyobb vonalakban, mint ahogy az esem�nyek t�rt�ntek, de az�rt a l�nyeget kimondta. N�ha megakadt, egy-egy er�sebb eml�k hat�s�ra, de gyorsan t�ltette mag�t rajta.

Remus mindv�gig gyanakodva f�rk�szte, �s miut�n elhallgatott, gunyorosan v�gig m�rte.

- Most el k�ne hinnem, hogy te vagy a Kiv�lasztott, a fiad, �s alig k�t �v m�lva t�l is �li… led… Voldemort �tk�t?

- El k�ne, de tudom, hogy nem fogod – b�logatott Harry vidoran, �s a megk�nnyebb�l�s el�radt a lelk�ben. H�t megszabadult a titokt�l, ami eddig nyomasztotta, �s m�gse v�ltozik majd semmi. – Csak egyet �g�rj meg!


- Hogy leszek szerelmes, tudom – g�nyol�dott Remus vigyorogva, �s legyintett. Harry cs�ny�n n�zett r�.

- Nem. �szben tartod ezt a d�tumot… - El�vett zseb�b�l egy pergamenfecnit, melyre el�z�leg fel�rta annak a napnak az id�pontj�t, amikor elj�tt az �let�b�l, majd �tny�jtotta Remusnak. - …�s seg�tesz a fiamnak. Vigy�zz r�, �s seg�tsd, mert val�sz�n�leg nagyon egyed�l �rzi majd mag�t! Tarts vele b�rhov�, �s biztos�tsd, hogy te mellette vagy! Hogy seg�tesz. K�rlek, Remus… nagyon fontos.

Remus gyanakodva m�regette az �vsz�mot, majd mordult egyet, �s v�llat vont.

- Megjegyezhetem, ha annyira akarod, de szerintem felesleges – mondta durc�san a fi�, mintha valamivel megb�ntotta volna. – �gyse halsz meg, sz�val… de j�, megjegyzem, ha ett�l boldog vagy.

- El se tudod hinni, mennyire – mosolygott r� h�l�san, majd �sszecsomagoltak, hogy Remust �tk�lt�ztess�k a Potter-h�zba.

Harry elugrott Peter lakhely�re is, de a fi� nem volt otthon, �gy k�nytelen-kelletlen hazabattyogott, ahol Lily egy �tfog�sos vacsor�val k�sz�nt�tte, aminek a fel�t Remus m�r be is falta, bocs�natk�r�en pislogva r�. Azt�n betoppant Sirius, kicsit s�padtan, �s besz�lni akart vele, de megl�tta a barna fi�t, �s ink�bb elment. Harry szomor�an s�hajtva n�zett ut�na, s k�s�bb Remus ut�n is, aki elkeseredve z�rk�zott be a szob�j�ba.

***

James pulzusa igen �rdekesen m�k�d�tt. Amikor r�n�zett a porcel�nfeh�r b�r� s�t�t m�gusra, teljesen felgyorsult, �m amikor az viszonozta is v�r�s szemeivel a tekintetet, szinte a sz�vdobog�sa is meg�llt r�m�let�ben. �jra behunyta szem�t, h�tha csak �lmodik, �s Piton val�j�ban az�rt szor�tja, hogy elaltathassa (ugyanis m�g ez is jobb lett volna a val�s�gn�l), �m hamar r�j�tt, hogy most v�ge. � vesztett.

�jra k�r�ln�zett bar�tai ut�n a hatalmas csarnokban, �m azok nem voltak vel�k, csak Malfoy �s Piton. Ezt nem �rtette, de nem t�prengett t�l sokat.

- Az ostoba bar�taid elt�vedtek, hm? – s�v�tett fel a feketem�rv�nnyal bor�tott falak k�z�tt visszhangozva Voldemort h�v�s hangja, mire megrezzent, �s megbabon�zva n�zett fel a v�r�s �riszekbe. Sosem l�tott m�g enn�l h�tborzongat�bbat. – Tal�n m�g nem tudnak hoppan�lni? Milyen k�nos.

Piton megr�ndult, �s p�lc�j�t az �ket k�r�lvev� hal�lfal�kra szegezte, akik r�h�gcs�lve osontak k�zelebb, �m karja m�r remegett James s�lya alatt.

- Ejnye, Perselus – ked�lyeskedett hidegen Voldemort, �s �g� szemeit a var�zsl� arc�ra ford�totta. – Rem�ltem, hogy a bujk�l�sodnak nincs k�ze a h�tlens�ghez, de �gy t�nik, t�vedtem. Ez igen szomor�. Az egyik legjobb emberem volt�l. A v�n bolond ilyen sokat �rt volna neked? Akkor minek is �lted meg? Elmenek�lt�l Drac�val, �s elhagyt�l. Semmi �rtelme nem volt a hal�l�nak.

- Megk�rt, hogy �ljem meg, mert valakit�l megtudta, hogy �gy kell lennie – felelt rezign�lt-halkan Piton. – A k�r�s�t teljes�tettem.

- Ugyan, kit�l tudta volna meg? – nevetett fel kegyetlen�l a m�gus �s fel�j�k s�t�lt. James sebhelye �r�lten felsajdult. – Tal�n arr�l is j�slat k�sz�lt?

James mocorgott, hogy kiszabad�tsa mag�t Piton karjaib�l, majd a var�zsl� talpra engedte, �s � kiegyenesedett. A hal�lfal�k g�nyosan tapsoltak.

- Potter �sszeszedi mag�t – jelentette ki fennhangon Voldemort. �gy m�r nem is t�nt olyan f�lelmetesnek, mint fekv� p�zban, mert kider�lt, hogy lassan egyforma magasak. James ki is h�zta mag�t, �s b�tran �llta a tekintet�t, noha az s�rtette arc�t, szinte �rezte, ahogy belev�j. Voldemort kacar�szott m�g egy kicsit a csatl�sokkal, majd szorosabbra fogt�k k�r�l�tt�k a k�rt.

James el�kapta a var�zsp�lc�j�t, �s reszketve ugyan, de mag�ban megfogadta, hogy a legv�g�ig k�zdeni fog. Az apja sz�m�t r�. De hol vannak a bar�tai? Vajon t�nyleg csak elt�vedtek? Hiszen Hermione… nem, az nem lehet. �k soha nem t�vedn�nek el sehol…

- Pedig m�gis, Harry Potter. De mire sz�m�tott�l? Meg�g�rtem neked, hogy elteszlek l�b al�l.

James Voldemortra n�zett, �s elsz�ntan r�mutatott p�lc�j�val a m�gus sz�v�re.

- A horcruxaid m�r nem mentenek meg, m�g mindig rem�nykedsz? – k�rdezte vakmer�en. A S�t�t Nagy�r szeme kikerekedett d�bbenet�ben, �s gyilkos t�z gy�lt a m�ly�n, mely mintha l�ngra lobbantotta volna a leveg�t is. A m�gus d�he egy pillanat alatt felrobbantotta a v�konyabb �vegb�l k�sz�lt t�rgyakat: ablakot, csill�rt, elv�tve poharakat…

A hal�lfal�k h�tr�bb h�z�dtak, �s Piton is megr�ntotta James ing�nek nyak�t, hogy visszah�zza mag�hoz. Amikor a t�r�tt szil�nkok le�lepedtek, Voldemort m�r higgadtan meredt r�.

- Mit tudn�l te a horcruxokr�l? – k�rdezte g�nyosan mosolyogva, mik�zben tapogat�ival beny�lt James fej�be. R�m�lten pr�b�lt ellen�llni neki, nehogy kider�lj�n a sz�m�ra is, hogy � nem Harry Potter, hanem James… El�g volt egy k�sza gondolat err�l, �s a nagy�r r�j�tt. Ism�telten megd�bbent, de m�r nem robbantgatott t�rgyakat.

- James Potter? – k�rdezte Voldemort elgondolkodva, �s gonosz mosolyra g�rb�lt sz�ja. – Mit tett veletek az a v�n bolond?

Lucius Malfoy m�r v�n bolond? - k�rdezte mag�t�l James �rtetlen�l, de a nagy�r megint megel�zte.

- Lucius volt? Akkor k�sz�nettel tartozom neki. – vigyorgott r� az egyik csukly�sra. A hal�lfal�k t�bbnyire �rtetlen�l szeml�lt�k az esem�nyeket, de Voldemort nem hagyta �ket huzamosabb ideig t�prengeni. – Sz�val te vagy itt? Nos, akkor tal�n nem is fog annyira f�jni a bar�taid hal�la. Nagini! Azt akarom, hogy keresd meg �ket, �s v�gezz vel�k. Lucius fog elk�s�rni, �s idehozz�tok a hull�kat. Addig nem ehetsz bel�l�k, m�g a korcs k�ly�k nem l�tta �ket holtan.

A sziszeg� p�rszasz� m�g mindig szokatlan volt sz�m�ra, de a tartalma m�g jobban megijesztette. Nem akarta, hogy bar�tainak baja essen, �s mint tudja, Nagini volt az utols� horcrux. Ezzel Voldemort elint�zte, hogy ne �lhesse meg a k�gy�t. Nincs es�lye.

Az elkesered�s szinte megb�n�totta, �s nem tudott tenni semmit, hogy megv�dje Pitont �s Malfoyt, akiket a hal�lfal�k durv�n megragadtak, �s a falhoz l�ncolt�k �ket, a f�klyatart�kra. James csak �llt, a fogad�terem kell�s k�zep�n, a kong� �ress�gben, �s a vele szemben �ll� Voldemortra meredt. P�lc�ja zsibbadt ujjai k�zt l�gott, �s m�r megr�m�lni sem volt ereje az elkeseredetts�gt�l. Elhom�lyosultan n�zte, amint egy h�rom m�teres, vastag, gy�m�ntmint�s k�gy� elk�szik az ajt� fel�, �s a sz�ke, magas m�gus k�veti. Lucius Malfoy elhaladt�ban egy ut�lkoz� tekintetet vetett fi�ra, aki fel� k�p�tt v�laszul.

- Biztosan meglep�dt�l, hogy megfordultak a szerepek – jegyezte meg m�zesm�zosan Voldemort, el�rve, hogy r�n�zzen. A v�r�s szemekben �l� f�gg�leges, fekete r�s kit�gult a haragt�l, �s a gyilkol�si v�gyt�l. – Harry Potter lett az ap�d… �rdekes. De akkor te, mint James, m�r nem is vagy Kiv�lasztott, ugye? Vagy �r�k�l maradt rajtad az er�? – Itt besz�rt egy kegyetlen kacajt. James megal�zottnak �s mocskosnak �rezte mag�t a var�zsl� szavait�l, mintha valami sz�gyenletes b�nt k�vetett volna el, hogy helyet mer�szelt cser�lni Harryvel. M�gis felszegte a fej�t, �s s�padtan feljebb emelte jobb karj�t.

- B�szke vagyok az ap�mra, Harry Potterre, mert � m�g n�lad is nagyobb m�gus volt – jelentette ki magabiztosan. – Mert � m�g �gy, t�bb �v t�vlat�b�l is seg�tett nekem, hi�ba halt meg. Szeretett engem. �s �pp ett�l �r n�lad is t�bbet, mert te csak egy �res b�b vagy, aki a gy�l�lk�d�sen k�v�l nem �rez semmit. �s ha meg is halok, tudom, hogy az ap�m is b�szke lesz �nr�m, ami�rt megpr�b�ltalak meg�lni.

Voldemort l�ngol� tekintetet vetett r�, s a sebhelye megint felsajdult, olyan er�sen, hogy t�rdre rogyott a f�jdalomt�l. Nem tudta, meddig tart m�g, de m�r nem is �rdekelte. Csak egy volt a fontos: hogy ne h�doljon be. Soha.

Kiegyenesedett, mert m�g v�letlen�l sem akart a nagy�r el�tt hajb�kolni, �s j�l megn�zte mag�nak. Elt�prengett (kiz�r�lag, hogy a m�gust bosszantsa), hogy azon a k�gy�orron vajon hogyan lehet norm�lisan leveg�t kapni, majd mag�nak megjegyezte, hogy biztosan ez�rt ilyen v�rtelen az arca a var�zsl�nak, elgyeng�tette a leveg�hi�ny, �s nem eg�szs�ges a kering�se sem… ez megmagyar�zza, hogy mi�rt tartja most olyan oldalasan a fej�t…

- Fejezd be, Potter! – rivallt r� kit�gul� orrlyukakkal Voldemort. James ezen is elsz�rakozott, mert el�gedett� tette, hogy a nagy�r d�h�s – m�g ha ez iszony� f�jdalommal is j�r. A Cruciatus viszont az�rt �gy is v�ratlanul �rte. Megint megg�rnyedt a k�nt�l, �s fel�v�lt�tt. Hallotta, hogy Voldemort mond valamit neki, de nem �rtette a f�l�ben l�ktet� v�rt�l.

Amikor a f�jdalom enyh�lt, reszketve fek�dt a padl�n. Nem eml�kezett, mikor ker�lt oda, de nem is �rdekelte, hiszen v�gre v�get �rt a k�nz�s.

- Velem te nem sz�rakozhatsz, hi�ba vagy Harry H�s Potter fia! – �v�lt�tt vele a nagy�r. James remeg� karokkal t�masztotta meg mag�t, de nem b�rt felkelni. – M�g az ap�d sem volt ilyen szemtelen. Tudta, hol a hat�r. B�szke lenne r�d? Nem, sz�gyelln�, hogy a fia ilyen felel�tlen!

James �rezte, ahogy szeme sz�rni kezd a sz�gyent�l. Val�ban �gy gondoln� Harry? � nem ismerte a var�zsl�t, csak a levele alapj�n, �s a bar�tai is �gy viselkedtek vele, mint egy igazi szeret� fi�val, ebb�l azt gondolta, nem �rdekelt�k Harryt az ilyen apr�s�gok, csak a j� sz�nd�kot l�tta meg… �s nem zavarn�, ha a fia is visszasz�lna a legnagyobb ellens�g�nek. �m nem tudhatta. Tal�n Voldemort – h�la az �sszek�ttet�s�knek – jobban ismerte �t. Vajon t�nyleg b�nn�, hogy ezt merte tenni?

Annyira elsz�gyellte mag�t, hogy ink�bb lehajtotta a fej�t. T�nyleg h�lyes�get csin�lt.

�nmarasztal� gondolatai kegyetlen nevet�sre k�sztett�k Voldemortot, �m a bej�rati ajt� kiv�g�d�sa belefojtotta a tov�bbi �r�mk�d�st. James torka elszorult, ahogy az �rkez�k ir�ny�ba fordult. Ilyen hamar vissza�rt Malfoy? A bar�tai m�r holtak is? Ennyi volt?

Voldemort is ilyesf�le gondolatokkal lehetett elfoglalva, de � ink�bb el�gedettnek t�nt, mint r�m�ltnek… h�t persze…

�m a bej�rati ajt�ban nem k�t alak �llt… hanem �t. H�rom l�ny �s k�t f�rfi. Pontosabban h�rom n� �s k�t f�rfi. Feln�ttek, dacosak, b�trak… karjukban egy hossz�, v�kony testtel, melyen megcsillantak a f�kly�k halov�ny f�nyei. Az esteled� f�lhom�ly magasabbnak is mutatta �ket. Maguk m�g�tt egy megg�rnyedt ember l�pkedett, de olyan m�lyre hajolva, hogy szemb�l szinte nem is lehetett l�tni.

Voldemortban bennszorulhatott a leveg�, ahogy a s�t�ts�gb�l kibontakoz� alakokra pillantott, majd karmazsin tekintete a kez�kben tartott h�rom m�teres h�ll�re esett. Nagini izmos teste ernyedten l�gott ujjaik k�z�tt, a feje fels� r�sz�t�l a h�t�n v�gigfutva a farka cs�cs�ig egy m�ly seb t�tongott.

Az �rkez�k Voldemort el� haj�tott�k a s�lyos t�meget, �s p�lc�jukat el�re szegezt�k. James teljesen meghat�dva, �s b�szk�n n�zett r�juk. Voldemort viszont meg sem tudott moccanni. A csod�lkoz�s, �s tal�n egy kis f�jdalom g�zsba k�t�tte. A jelenet egy�rtelm�: a horcrux halott.

A nagy�r l�pett el�re kett�t, tekintet�t m�g mindig egykori �llatk�j�n tartva. Hihetetlen m�don leguggolt, feh�r kez�t a h�ll� �tszelt fej�re helyezte, �s megsim�totta. A k�gy� s�t�tbarna-lil�s v�re beszennyezte tal�rj�t. James r�n�zett Ginnyre, Lun�ra, Hermion�re, majd Neville-re �s Remusra is, �s csak azt�n emelte fel a kez�t. Nem b�zott benne, hogy a f�benj�r� �tkot el tudn� v�gezni.

A hal�lfal�k nem tudt�k, hogy meg meri-e tenni, amit �gy t�nt, hogy tenni akar, ez�rt nem is sz�ltak a neki h�ttal guggol� Voldemortnak. James egy pici pillanatra elt�n�d�tt, hogy mi�rt van ez, csak ennyire ostob�k, vagy �k is holtan akarj�k l�tni a nagyurat… De azt�n �jra izzad� teny�rrel a m�gus fel� fordult. Nem tudja meg tenni. Mit csin�ljon…

Itt volt az id�, mert nem lesz m�g egy ilyen, hogy Voldemort h�ttal van neki. Tudta, hogy gy�vas�g �gy t�madni, de a m�gus volt az, aki igaz�n meg�rdemelte… de mit tegyen? Mi az az er�, ami benne meglehet? Ezt sosem mondta meg Hermione, se Ginny, se Remus, se senki… m�g Harry is elfelejtette mondani neki.

Ahogy a var�zsl� eml�ke, �s ir�nta �rzett h�l�ja el�radt ereiben, furcs�n megbizseregtek ujjai, �s p�lc�ja v�ge vil�g�tani kezdett. James hitetlenkedve r�zta meg a fej�t, �s �jult izgalommal meredt var�zsp�lc�j�ra. Lassan derengeni kezdett neki valami… Szeretet. �s � hallott m�r a szeretet-energi�r�l, vagy szeretet-m�gi�r�l, b�r csak f�l f�llel. Mit is kell tennie?

Lehunyta szem�t, �s hagyta, hogy az apja eml�ke, Ginny�, a bar�tai� el�rassz�k, hagyta, hogy a melegs�g �tj�rja ujjait, hajsz�lait, minden apr� sejtj�t.

A var�zslat olyan er�teljesen siker�lt, hogy Voldemort el�re v�g�dott, a hal�lfal�k pedig felh�rd�lve rontottak neki. Bar�tai azonban gyorsak voltak, �s lefoglalt�k a tizen�t f�s t�rsas�got. James pr�b�lt nem is figyelni harcukra, �s kiker�lni az esetlegesen fel� vet�d� �tkokat, k�zben a szeretet-m�gi�ra koncentr�lt.

Voldemort m�g nem igaz�n t�rt mag�hoz a meglepet�st�l, mikor �jra r�t�madt. Harry eml�ke hatott a leger�sebbnek, b�r �t nem is ismerte, m�gis csak arra a v�gtelen szeretetre tudott gondolni, ami mindig el�nt�tte, az�ta, hogy megkapta a levelet.

Voldemort fel�v�lt�tt. Kez�vel a p�lc�ja ut�n kapkodott, de James sietve lefegyverezte, �s megint egy szikr�z� aranynyal�bot k�ld�tt a m�gusra. Voldemort v�r�s szemei kikerekedtek, majd megmarkolta mellkas�t, �s ord�tott. James teljesen fellelkes�lt, hogy megtal�lta a nagy�r elleni b�b�jt, �s a siker�lm�ny m�g jobb eredm�nyhez seg�tette.

A nagy�r percekig csak �v�lt�tt, majd megpr�b�lkozott egy p�lca n�lk�li Avad�val, �m az ereje annyira lecs�kkent, hogy a karja megremegett, �s a var�zslat nem siker�lt. James rem�lte, hogy el�g ideig tud talpon maradni, viszont az�rt kezdte �rezni, hogy ez a fajta var�zslat m�lyebbr�l �rad ki bel�le, �s �pp ez�rt f�raszt�bb is fent tartani.

�m hamarosanVoldemort a f�ldre roskadt, �s abbahagyta a kiab�l�st. Erre az eddig b�szen k�zd� hal�lfal�k, �s Remus�k is eln�multak, James pedig lejjebb eresztette var�zsp�lc�j�t, �m az energi�k csak �gy tomboltak benne. A S�t�t Nagy�r s�polva vette a leveg�t, mellkasa szapor�n s�llyedt �s emelkedett. James felhev�lten n�zett r�, m�g a m�gus l�gz�se lassult, majd a szokottn�l is lassabb lett. Egyre halv�nyodott…

Amikor Voldemort egy�ltal�n nem mozdult t�bb�, mindenki megrend�lt kicsit, m�g James is. Sz�ntelen egy olyan ostoba gondolat keringett benne, hogy a m�gus nem halhatott meg csak a szeretett�l! Nem �lhette meg, ilyen egyszer�en.

�vatosan k�zelebb l�pett, t�pett t�rsai �s a fekete csukly�s alakok mozdulatlanul figyelt�k, mit csin�l. Ahogy az �sszerogyott testhez k�zeledett, tudatosul benne, hogy val�ban nem l�legzik. Eg�szen k�zel �rt hozz�, �s lehajolt. A s�padt arcon a f�jdalom fintora dermedt meg, a szemeit viszont lehunyta. M�g nyugodtnak is t�nt.

James kez�vel eltakarta sz�j�t, nem is merte elhinni, hogy t�nyleg v�ge. Ilyen apr� er�fesz�t�ssel, mit er�fesz�t�ssel, j�tszva. A megk�nnyebb�l�s most �pp �gy nyugtatta le pulz�l�s�val, ahogy a szeretet az im�nt benne kavargott. Eljutott a tudat�ig, hogy a s�t�t id�nek v�ge, m�r csak a hal�lfal�kat kell �sszeszedni… Voldemort halott. V�gleg.

Mintegy a gondolat �nnepl�se k�ppen, a helyis�gbe emberek �z�nl�ttek, Rendtagok, aurorok, h�tk�znapi munk�sok, �s nem utols� sorban riporterek. A hal�lfal�k meg sem pr�b�ltak v�dekezni ellen�k, halott vez�r�k l�tv�nya nagyon megb�n�thatta �ket.

Remus, Neville, Ginny, Hermione �s Luna sebes�lten, de mosolyogva, k�nnyezve k�zeledtek fel�, amint az aurorok azonos�tott�k �ket. R�j�tt, hogy az � arc�t is k�nnyek moss�k, �s boldogan �lelte mag�hoz biceg� bar�tait. Siker�l, megtette. Mordon csatlakozott kis csapatukhoz, �s szapor�n pislogva n�zett le a halott nagy�rra. Var�zsszeme meg sem mozdult egy percig, majd Jamesre szegez�d�tt, �s ricsajt t�lkiab�lva, mely az �sszesereglett n�pt�l �s a vitatkoz� riporterekt�l sz�rmazott, megveregette v�ll�t.

- Sz�p volt, Potter! Err�l m�g a miniszt�rium is tudni akar majd, de besz�lek vel�k �n! Most menjetek a Szent Mung�ba!

- V�rjon! – ki�ltott fel feleszm�lve az euf�rikus boldogs�gb�l James, �s megperd�lt, hogy a f�rge aurorokhoz siessen. �pp id�ben, az egyik�k Pitont k�t�zte.

- �llj! – kiab�lt megint, mire minden szem r�szegez�d�tt, �s az �js�g�r�k a kamer�ikat kezdt�k kattogtatni. A hirtelen r�rohan�, lelkes k�rd�sek megzavart�k, mik�zben a k�t alakot akarta kimenteni. – Hagyjanak…!

- Milyen �rz�s, hogy legy�zte a vil�g legfeket�bb m�gus�t…

- Potter �r, hogyan gy�zte le…

- Ezek szerint t�nyleg maga a Kiv�lasztott…

- K�rem, hagyjanak! – harsogta t�l a sereget James, �s tolakodva szabadulni akart kezei k�z�l. Mordon �rkez�se ez�ttal megnyugtatta. Az exauror p�r d�rg� sz�val elhajtotta a k�v�ncsiskod�kat, �s seg�tett neki eljutni Pitonhoz, �s Malfoyhoz. A k�t alak rem�nyvesztetten, sebes�lten, kimer�lten n�ztek fel r�juk.

- �ket engedj�k el! – parancsolta a k�t miniszt�riumi alkalmazottnak, mire azok furcs�n megm�rt�k. James a kimer�l�s�vel k�szk�dve inogott a talp�n, �gy nem lehetett valami meggy�z�.

- Nem lehet, minden hal�lfal�t…

- �k nem azok! – kiab�lta t�relmetlen�l, �s m�g k�zelebb nyomult, mik�zben a riporterek f�rg�n jegyezt�k minden szav�t. – Seg�tettek nek�nk, nem vihetik el �ket!

A t�meg z�gott, James viszont tov�bbra is elsz�ntan hadakozott, �m kimer�lts�ge miatt egyre halkabban. V�g�l a k�t �r r�unt, hogy vele vitatkozzon, �s ink�bb hagyt�k, hogy James karon ragadja Piton�kat, �s �tvonszolja a t�megen. Mordon d�ngve k�vette, de tekintete kifejezte, hogy nem �r�l a d�nt�s�nek. Nem �rdekelte. Szeretett volna min�l el�bb a Mung�ba �rni, mert m�r kezdett rosszul lenni. Csatlakoztak f�radt bar�taihoz, �s hamarosan m�r �t�lt�ztek egy-egy parav�n m�g�tt a k�rteremben. James nem tudta megv�rni, m�g a h�rek el�rnek hozz�, �s elkezdik k�t�zgetni, helyette v�gigny�lt az �gyon, �s szinte azonnal elaludt. Hi�ba, a vil�g legnagyobb m�gus�t legy�zni nem pisk�ta.

S�g� M�g nincs hozz�sz�l�s.

�j hozz�sz�l�s Friss�t�s