Mindenki elindult, hogy teljes�tse a saj�t feladat�t: Shizoru haza, Kurama Hiei�rt, a t�bbiek, pedig elindultak a t�lvil�gra.

- Ugye a h�ts� bej�raton vigyelek titeket mester?- k�rdezte Botan �t k�zben.

- Term�szetesen l�nyom. - v�laszolta Genkai.

Mikor meg�rkeztek Yusuke �s Botan meglepetten ki�ltott fel:

- Nah�t, Genkai, hiszen te megfiatalodt�l!

�s val�ban, Genkai visszanyerte r�gi, vonz� k�lsej�t �s r�gi erej�t.

- Tudhatn�tok, hogy itt mindenki az erej�nek telj�be ker�l, hiszen a l�lek nem �regszik, csak a test. - v�laszolta az erre. - Na, menj�nk! Ne feledj�tek, hogy szor�t az id�!

Mindh�rman elindultak. S�t�t foly�sokon vezetett kereszt�l az �tjuk, eddig szerencs�re nem tal�lkoztak senkivel, de tudt�k, hogy ez nem lesz sok�ig �gy.

- Mondd csak Botan. - sz�lalt meg a detekt�v. - Milyen messze van k�r�lbel�l az a cella?

- H�t, m�g menni kell egy darabig a b�rt�nig…- t�n�d�tt el a l�ny. - Azt hiszem a legh�ts� r�sz�ben van az a cella…

- Azt hiszed!- csattant fel Urameshi. - Sz�val nem is tudod? Sz�p kis idegenvezet� vagy!

- J�l van, na! Tudd meg, hogy m�g sose j�rtam a b�rt�nben, mivel �n r�v�sz vagyok, ebb�l kifoly�lag semmi keresnival�m nem volt ott!- v�gott vissza Botan.

- Hagyj�tok abba!- sz�lt k�zbe Genkai. - Teljesen mindegy, hogy pontosan tudja-e az utat, vagy sem. Botan, a b�rt�nig el tudsz vezetni, nem?

- Persze, term�szetesen.

Nem jutottak azonban messzire, amikor k�t �rbe botlottak:

- Meg�llj! Kik vagytok? Hov� mentek?

- Pr�b�ljatok meg �gy tenni, mintha idetartoz�k lenn�tek!- s�gta nekik a mester. - Ha csak lehet, ker�lj�k el a felt�n�st �s f�l�sleges �sszecsap�sokat!

- H�t…�…hel� fi�k!- integetett nekik zavartan nevetg�lve Botan. Azt�n l�tva Genkai �s az �r�k sz�r�s tekintet�t, er�t vett mag�n. - Teh�t, �n Botan vagyok, egy r�v�sz �s…iz�…�k itt Yusuke Urameshi, egy szellemdetekt�v…�s…h�t…egy b�n�z�, akit a b�rt�nbe visz�nk….

Az �r�ket l�that�an nem igaz�n gy�zte meg. K�tkedve k�rdezte az egyik�k:

- �s mi�rt egy r�v�sz viszi, r�ad�sul minek megy vele a detekt�v is?

- Egy�bk�nt nehezen hiszem el, hogy egy ilyen csinos kisl�ny k�r�z�tt b�n�z� lenne. - vetette k�zbe a m�sik is.

- Az nem jelent semmit. Tudod, hogy a legvesz�lyesebb b�n�z� is �ll�t�lag igencsak csinos. - sz�lta le az els� a t�rs�t. - De mindegy, ez most nem l�nyeges. - ism�t Yusuk��kra n�zett. - Teh�t, ha t�nyleg azok vagytok, akiknek mondj�tok magatokat, akkor mondj�tok meg a b�n�z� nev�t. Egy perc �s megn�zz�k az adatb�zisban, azt�n mehettek is a dolgotokra.

Botan �s Yusuke k�rd�n n�ztek a mesterre. Az b�lintott �s �gy sz�lt:

- Sachi. Ez a nevem.

A k�t �r meglepetten n�zett r�, majd kaj�nul elmosolyodtak �s az egyik�k elindult a k�zpont fel�:

- Egy perc �s itt vagyok. Addig v�rjanak itt! Ha minden rendben, tov�bb mehetnek. De ha nem…- �s ism�t megjelent arc�n ugyanaz a mosoly, mint az el�bb.

- Most mit csin�ljunk?- suttogta Botan. - Ha megn�zi, r�j�n, hogy az eg�szet csak mi tal�ltuk ki! R�ad�sul ez a m�sik nem fogja hagyni, hogy tov�bb menj�nk!

- Semmi gond. – v�laszolta Genkai nyugodtan. - B�r szerettem volna, ha nem kell senkivel megk�zden�nk, de musz�j lesz. Tov�bb kell menn�nk.

- Teh�t verj�k sz�t a k�p�t?- k�rdezte Urameshi.

Genkai b�lintott, mire mindketten egyszerre lend�ltek t�mad�sba.

- Mire k�sz�lnek?- n�zett r�juk az �r r�m�lten. - Riad�, illet�ktelen behatol�k! Azonnal er�s�t�st k�rek!

De m�r nem volt ideje er�s�t�st h�vni, mivel t�mad�i m�r le is ter�tett�k.

- Na, ennek is annyi!- mondta Yusuke.

- Mit �lltok ott?- s�rgette �ket Genkai. - Azonnal tov�bb kell menn�nk! Perceken bel�l meg�rkezik a m�sik �r �s elkap minket! Most m�r k�ztudott� v�lt a behatol�sunk! K�r�zni fognak miket! Ezent�l, aki szembe j�n, azt r�gt�n hat�stalan�tanunk kell, miel�tt �rtes�thetn� a t�rsait! Nyom�s!

  Ezzel mindh�rman futva tov�bbindultak az er�d belseje fel�.

S�g� M�g nincs hozz�sz�l�s.

�j hozz�sz�l�s Friss�t�s