Hermione leveg� ut�n kapott, ahogy meg�rezte a k�t �gyes ujj j�t�k�t a csikl�j�n.
– Perselus! – ny�gte halkan, �s megkapaszkodott a f�rfi v�llaiban, hogy meg tudja tartani mag�t. – K�rlek! M�g magamhoz se t�rtem rendesen.
– Ahhoz k�pest eg�sz j�l ment a kiab�l�s.
– El�g volt a zuhanyb�l – utalt r� a l�ny, hogy befejezn� a f�rd�st.
– Hm… Ez esetben k�nytelenek lesz�nk val�ban megf�r�dni, �s eljutni egy �gyig.
– J� lenne – s�hajtott, mikor a f�rfi kezei visszat�rtek a derek�ra, �s rem�lve, hogy siker�l elterelni a figyelmet a k�rd�sr�l, akt�van seg�dkezett a m�sik mosd�s�ban is.

Perselus viszont nem felejtett. L�tta a l�nyon, hogy zavartan menek�l a v�laszad�s el�l, �s n�mi enged�kenys�gk�nt, amit a kor�bbi „vallom�s” hat�s�ra �rt, nem is er�ltette a dolgot. Mikor m�r sz�razon t�rtek vissza a h�l�szob�ba, gyeng�den mag�hoz �lelte a griffend�lest, a nyak�ba puszilt, �s csak azt�n suttogott a f�l�be.
– Van m�g egy szoba, amit nem l�tt�l.
– �s csak megmutatni szeretn�d, vagy haszn�lni is? – k�rdezte pajkosan Granger, mik�zben a fekete tincsek k�z� t�rt.

A f�rfi v�lasz helyett �lbe vette a boszork�nyt, �s egy cs�k ut�n megindult saj�t szob�j�ba. Hermione a nyak�t karolta, de k�zben cir�gatta. Arc�t, vagy ajkait simogatta, �s mikor letette a hatalmas �gyra, csak akkor volt hajland� egy pillanatra m�sfel� figyelni. �m, �pp csak k�rbeford�totta a fej�t, Piton m�ris lecsapott egy cs�k�rt, �s igaz�n nem hagyta �t n�zel�dni. Lass� �s prec�z munka k�vetkezett. A professzor mindent megtett, hogy a l�ny csak �s kiz�r�lag egy dologra tudjon gondolni, hogy a v�gyon k�v�l m�st ne �rezzen. �s szerelme nem is gondolkozott, csak engedte, hogy a teste ir�ny�tsa. Minden sz� n�lk�l �rtett�k egym�st, �s mikor a hossz� el�j�t�k ut�n v�gre egym�s�i lettek, mindketten el�gedetten b�jtak a m�sikhoz.

Perselus mindkett�j�ket k�nozta azzal, hogy szinte alig-alig mozdult. Azt�n gyors�tott, majd mikor l�tta, hogy k�zeledik az alatta fekv� sz�ps�g is a cs�cs fel�, ism�t lass�tott. Granger ny�sz�rg�tt, s�hajtozott, vagy �pp pr�b�lta �tvenni az ir�ny�t�st. �m a f�rfi nem engedte. �jabb gyorsabb szakasz ut�n �jra lass�tott, �s a l�ny abban a pillanatban felny�g�tt.

– K�rlek! K�rlek! Perselus!

A f�rfi dilemma el�tt �llt. Ha most k�rdezn� kedves�t, mit �rez ir�nta, nem �szn� meg az �jabb vit�t a m�dszerei miatt. De mardek�ros �nje m�gis v�laszt akart. A griffend�les moh� cs�kja ut�n azonban f�lretett minden k�rd�st, �s csak r� figyelt. Abban a pillanatban, mikor az alatta l�v� test megfesz�lt, majd remegve adta meg mag�t az �lvezeteknek, � is k�vette szerelm�t. Nem volt ann�l szebb l�tv�ny, mint Hermione arca �s teste, mik�zben a cs�csra jut az � k�zrem�k�d�s�vel, a hangja, ahogy ny�gve pr�b�l leveg�h�z jutni, �s a mozdulatai, ahogy a meger�ltet�st�l megf�radt izmai miatt remegve mozdul. Sokszor l�tta, de sosem el�gszer. Minden alkalom m�s volt egy kicsit, de mindig gy�ny�rrel teli.

Hermione a f�rfihez b�jva, annak karj�ra hajtva a fej�t aludt el, mik�zben Piton gy�ny�rk�d�tt benne, vagy n�ha megsimogatta. Azt�n a professzor betakarta magukat, �s a j�les� melegben szorosabban mag�hoz h�zta a finom n�i testet. Egy el�gedett s�haj ut�n hamarosan � is elaludt, �lm�ban azonban el�j�ttek kor�bbi f�lelmei, �s szerelm�t Draco karjaiban l�tta. Mosolyogva, el�gedetten, �s szinte hallotta, hogy rajta nevetnek.

Nem csoda h�t, hogy reggel igen csak morcosan �bredt. A boszork�ny m�g mindig hozz�simulva aludt, �m az � keze rettenetesen elzsibbadt, �gy �vatosan elh�z�dott, majd fel�lt. Igyekezett elhessegetni �lm�t, �s m�r majdnem siker�lt is, mikor az �gyb�l egy halk hangot hallott.

– Gyere vissza! – suttogta a l�ny, �m mikor visszan�zett r�, annak szemei csukva voltak. �gy gondolta, esetleg �lm�ban besz�lt, �gy nem is v�laszolt, hanem ink�bb fel�llt, mag�ra vette a k�nt�s�t, majd a szob�hoz tartoz� erk�lyre ment. J�lesett neki a hideg, m�g ha n�ha f�jdalmasan is csapta meg egy-egy fuvallat. Persze nem maradt sok�ig, mert nem �llt sz�nd�k�ban megfagyni. Mikor vissza�rt, az �gy�t �resen tal�lta. �m, miel�tt felh�borodhatott volna, a f�rd�j�b�l el�l�pett a meztelen griffend�les. Mosolyogva l�pett hozz�, majd nyak�t �tkarolva egy cs�kkal k�sz�nt�tte.

– Lefagyasztottad magad odakint? Mondtam, hogy gyere vissza az �gyba mell�m, sokkal jobb lett volna.
– Azt hittem, m�g aludt�l – mondta egyszer�en.
– H�, de hideg vagy – jegyezte meg a l�ny, majd a f�rfi ajkaira adott apr�bb puszikat, �s hamarosan a fagyos sz�j m�r elveszett egy forr� cs�kban. – Mi a baj? – �rdekl�d�tt, mikor ism�t sz�hoz jutott. – Olyan komor vagy.
– Csak… egy rossz �lom – r�zta picit a fej�t, hogy elhessegesse azokat a k�peket.
– �s mivel terelhetn�m el a figyelmed r�la? – k�rdezte a boszorka huncut csillog�ssal a szem�ben.
– A hideg ut�n j�lesne egy forr� f�rd�?

Hermione minden tov�bbi n�lk�l seg�tette le a f�rfir�l a k�nt�s�t, majd maga ut�n h�zta a zuhany al�, �s gondoskodott r�la, hogy az kell�en forr� legyen.
A reggeli ut�n a griffend�les eminens nem hazudtolta meg �nmag�t. Piton fejcs�v�l�sa k�s�ret�ben bevette mag�t a k�nyvt�rba, �s hossz� �r�kig el� sem ker�lt. A f�rfi ek�zben a labort tette rendbe, �s egy list�t �rt, hogy mire van sz�ks�ge m�g a sz�net idej�re. A man� csak d�lben zavarta meg, mikor sz�lt, hogy k�sz az eb�d, �s � elindult megkeresni tan�tv�ny�t.

Granger k�t k�nyvespolc k�zt �lt a f�ld�n, �l�ben egy vaskos k�nyvvel, maga mellett h�rom m�sikkal. Piton el kellett mosolyodjon a l�tv�nyon, majd karba tett k�zzel az egyik szekr�nynek d�lt. L�that�an a m�sik �szre sem vette. V�rt egy percet, majd megk�sz�r�lte a tork�t, mire a l�ny felkapta a fej�t.

– Tudod, az�rt vannak a sz�kek �s asztalok, s�t a kanap� �s a fotelek is, hogy k�nyelmesen le�lhess olvas�s k�zben. Mi�rt van egy olyan �rz�sem, hogy a moh� tud�sv�gyad nem engedett od�bb menni? Ink�bb le�lt�l ott, ahol vagy, �s nekil�tt�l… – Megn�zte, mit olvas a boszork�ny. – Nos, k�ts�gk�v�l egy igen �rdekes olvasm�nynak. Azt hiszem, korl�toznom kell a k�nyvt�r haszn�lat�t, mert f�lek, r�m nem is sz�nn�l id�t a k�nyvek mellett.
– Nem, mintha azt hagyn�d. Legut�bb, mikor voltam olyan elvetem�lt az �gyban olvasni, nemes egyszer�s�ggel kivetted a kezemb�l, �s a sarokba haj�tottad.
– M�g sz�p – vigyorgott az eml�k hat�s�ra. – Na, gyere, k�sz az eb�d, �s Sami olyan lelkesen invit�lt, hogy biztos megs�rt�dik, ha nem megy�nk.
– Mi�ta �rdekel, hogy egy man� megs�rt�dik-e? – Fel�llt a f�ldr�l, majd a k�nyveket �sszeszedve megindult.
– Lehet, csak �hes vagyok – vont v�llat a professzor.

Az eb�det �pp csak befejezt�k, mikor egy bagoly �rkezett az egyik k�zeli ablakhoz.
– Hedvig!
– M�r csak Potter baglya hi�nyzott – s�hajtott a f�rfi.
– Ne morogj m�r! – �llt fel Hermione, �s beengedte a madarat, majd leoldotta a levelet, a man� pedig megmutatta, hol tal�l mag�nak egy kis csemeg�t a kedves post�s.
Hermione nyugodtan �lt vissza, �s �llt neki olvasni.

Kedves Hermione!

Gondolom, meglep�dsz, hogy m�g csak tegnap utaztunk el, �s �n m�ris jelentkezem.
Tudom, hogy haragudni fogsz, de musz�j meg�rnom ezt a levelet.
Tudod, �v eleje �ta egyre furcs�bban viselkedt�l, s mi Ronnal gyan�tani kezdt�k az ok�t. �gy gondoljuk, szerelmes vagy. Abban viszont nem �rtett�nk egyet, kibe. Ron Malfoyra, �n Pitonra tippeltem, s sz�gyellem bevallani, de fogadtunk, hogy ki a "nyer�".
K�rlek, ne hagyj minket k�ts�gek k�zt, �ruld el, ki a v�lasztottad! Eddig nem faggattunk, mert v�rtuk, h�tha beavatsz minket. �s b�r a Tekerg�k T�rk�pe mutatott az ut�bbi id�ben p�r �rdekes dolgot, t�led szeretn�nk tudni az igazat. El�g lesz az is, ha annyit �rsz, az els�, vagy a m�sodik, �rteni fogjuk (ugyanis Ron is itt van, �s folyton belemagyar�z, mit �rjak).
Tudom, nem sz�p dolog, hogy fogadtunk, de garant�lom, hogy b�rmelyik�nk nyer is, t�ged is sz�rakoztatni fog a vesztes "b�ntet�se".

U.I.: Ne haragudj! Az�rt d�nt�tt�nk v�g�l e lev�l mellett, mert f�l�nk a (jogos) haragodt�l. Rem�lj�k, mire visszamegy�nk a suliba, m�r nem akarod leharapni a fej�nket...
�s m�g valami: k�rlek, ne k�ldj rivall�t, mert Mrs. Weasley ut�na m�g k�l�n meg�tkozna minket...*

Hermione sz�les mosollyal az arc�n n�zte �t m�g egyszer a levelet. Nem kellett csal�dnia a bar�taiban. Rejt�ly volt a k�zelben, h�t megoldott�k. Belegondolt, mit l�thattak a t�rk�pen, �s fejcs�v�l�s�ra m�r Piton is megsz�lalt v�gre.

– Nem sok�ig b�rt�k n�lk�led, csak nem megint seg�ts�g kell nekik valamihez? – g�nyol�dott a f�rfi.
– �gy is lehet mondani. Tess�k – ny�jtotta �t a levelet, amit a m�sik el is vett.
– Biztosan azt akarod, hogy elolvassam? – n�zett csod�lkozva �s k�rd�n a professzor.
– Szeretn�m – b�lintott meger�s�t�sk�nt Hermione. – K�l�nben nem adtam volna oda.

Perselus nekikezdett a lev�lnek. Egyb�l felismerte Potter �r�s�t, �m a tartalmon meg kellett lep�dj�n. Nem, nem azon, hogy r�j�ttek b�rmire is. De hogy fogad�st k�t�ttek… az a mardek�rosok szok�sa volt. Sz�val meger�s�t�st v�rnak? Vajon mi lehet a vesztes fizets�ge?

– Mit akarsz nekik �rni? – k�rdezte visszaadva a levelet.
– Ez rajtad is m�lik. Elv�gre engem k�t az esk�m. Ha megengeded, n�mik�pp beavatom �ket. Viszont ha elmondom egy sz�ban, �k t�bbet akarnak majd tudni. B�r az biztos, hogy nem mindent, de n�h�ny dolgot biztos fognak k�rdezni.
– Nos… – s�hajtott. – Ez elker�lhetetlen. Ha nem most, h�t k�s�bb, de megtudn�k. Sz�val, csak tess�k. Mondd el nekik. �k legal�bb nem pletyk�lnak, ha azt mondod, tarts�k a sz�jukat.
– De nem baj? – k�rdezte a l�ny kicsit agg�dva.
– Nem �r�l�k neki, ha annak a k�t idi�t�nak b�rmi k�ze is van a mag�n�letemhez, m�g ha csak ilyen szinten is, de a te bar�taid, sz�val… – hagyta f�gg�ben a mondatot, mire a griffend�les sz�les mosollyal az arc�n �llt fel, �s l�pett a m�sikhoz. Lehajolva hozz� pedig egy h�l�s cs�kot adott. �m nem �szta meg ennyivel, mert a f�rfi az �l�be h�zta, �s tov�bbi �zletes desszertet k�vetelt.

A d�lut�nt m�r mindketten a b�jitallaborban t�lt�tt�k. Munk�val, takar�t�ssal, �s a l�ny r�sz�r�l tanul�ssal is. K�s� d�lut�n, mikor Hermione v�gre szusszanhatott picit, nekil�tott v�laszlevelet �rni a bar�tainak. A nappaliban �lt, �s hamarosan Piton is csatlakozott hozz� egy k�nyvvel a kez�ben. Mikor k�sz lett az �r�ssal, megkereste Hedviget, aki az�ta is a v�laszra v�rt t�relmesen, majd visszat�rve a level��rt, felk�t�tte a l�b�ra a bor�t�kot, �s �tj�ra bocs�totta. Arr�l pedig fogalma sem volt, hogy am�g � a baglyot kereste, a nappaliban hagyott levelet Piton is elolvasta.
A professzor pedig fura el�gedetts�get �rzett. �r�lt. Egyetlen mondat miatt.

Kedves Harry!

Sz�momra a m�sodik az els�. Meg�rdemeln�tek, hogy mind�ssze ennyit �rjak, �s jelenleg, azt hiszem, nem is vagyok hajland� t�bbet el�rulni. Apr� bossz�, csek�lys�g ahhoz k�pest, hogy ti a h�tam m�g�tt fogad�st k�t�ttetek. Emiatt m�g sz�molunk, de annyira nem nagy a haragom, hogy Rivall�t k�ldjek. �s val�ban k�v�ncsi vagyok Ron fizets�g�re.

Hermione

Piton sz�m�ra az els� mondat fel�rt egy aj�nd�kkal. �m, mint m�skor, most is k�rd�sek mer�ltek fel benne. Kett�j�k k�z�l � az els�, vagy �ltal�ban, mindenkit figyelembe v�ve? B�rhogy is, a Draco nev� probl�m�t az az egy mondat f�lretolta. Nem elt�r�lte, de f�lretolta. Persze egy apr� hang azt is megk�rdezte benne, vajon igaz-e a dolog, de fura m�d, az el�gedetts�ge nem egyszer�en elnyomta, hanem eleg�nsan kiirtotta a kis gonoszt, �s m�g az sem �rdekelte �pp akkor, hogy ez mennyire nem vall r�.

�gy, mikor a vacsora ut�n visszat�rtek a nappali kandall�ja el�, �gy gondolta, mindketten meg�rdemelnek egy-egy poh�r finom bort. Kellemesen elbesz�lgettek, �s a f�rd�s, majd a lefekv�s is hasonl�an nyugalmas hangulatban telt. Aznap este lassan �s „nyugodtan” tettek egym�s kedv�re.

A napok viszont gyorsan teltek. Tal�n a zavartalan b�ke miatt. Nem kellett bujk�lniuk, nem h�borgatta �ket senki, dolgozhattak, olvashattak, azt tehett�k, amihez kedv�k volt. Emiatt lehetett az, hogy december huszonharmadik�n a reggeli posta meglepte a b�jitalmestert, merthogy egy levelet kapott.

– �gy t�nik, Draco nem b�r mag�val. Szeretne megl�togatni minket – nyomta meg az utols� sz�t, majd te�j�ba kortyolt.
– �s megengeded, hogy idej�jj�n? – k�rdezte egy k�v�ncsi pillant�ssal a griffend�les.
– Biztos t�l�ln�m, de cseppet sem hi�nyzik, �s kedvem sincs hozz� – fintorgott a f�rfi.
– A keresztfiad – eml�keztette a boszork�ny.
– Malfoy – j�tt az egyszavas ellen�rv, mintha az mindent megmagyar�zna.

– A bar�tom.
– � d�nt�tt �gy, hogy a kast�lyban marad, pedig lett volna hov� mennie. �s a szab�lyok r� is vonatkoznak.
– Mindj�rt kar�csony, ilyenkor nem j� egyed�l lenni – pr�b�lkozott tov�bb Hermione.
– �n is kib�rtam �vekig – n�zett szem�ld�k�t r�ncolva, �s egyre mogorv�bban a f�rfi.
– Neked is ott volt legal�bb Dumbledore professzor – csattant fel kicsit hangosabban a l�ny.
– Nos, � most is a kast�lyban lesz. – A g�ny �s a nemt�r�d�m st�lus elszomor�t� volt.

– Ne csin�ld, Perselus! – ny�g�tt fel k�ts�gbeesetten a boszorka. Igaz�n �r�lt volna a fi� l�togat�s�nak, de �gy l�tszott, a mestere meggy�zhetetlen.
– Tettem m�r fel� nemr�giben engedm�nyeket, egyel�re �rje be ennyivel.
– Sose v�ltozol, igaz? – h�borgott Hermione.
– �pp eleget v�ltoztam az ut�bbi id�ben – vont v�llat amaz, �s m�g a karjait is sz�tt�rta kicsit.

– M�g mindig f�lt�keny vagy r�? – hozta fel a boszork�ny azt az �rvet, ami az els� volt, de rem�lte, nem kell bevetnie.
– Ennek ahhoz semmi k�ze – emelte meg m�r Piton is a hangj�t.
– De van! Nagyon is sok! – �llt fel d�h�sen a l�ny, �s mivel nem akart tov�bb vitatkozni, s�rtetten kivonult, fel, eg�szen a szob�j�ba. Melegen fel�lt�z�tt, majd a k�ria kertj�be ment.

Perselus, amint a l�ny otthagyta, �k�llel az asztalra csapott. Megint Draco! Mindig miatta van baj. � pedig megint nem tudta mag�t visszafogni. J�v� kellett tennie, m�g ha nem is f�lt hozz� a foga. Otthagyta az �tkez�t, �s ment int�zkedni.
Hermione vagy egy �r�n �t s�t�lt, mikor egy m�g�le �rkez� hang megijesztette.
– Lehet, rosszkor j�ttem, mert �gy t�nik, nem vagy valami j� kedvedben.
Granger megfordult, �s a mosolyogva el� l�p� sz�kes�g nyak�ba borult, �s szorosan �t�lelte. Draco persze viszonozta. Azt viszont egyik�k se l�tta, hogy ezt a jelenetet egy s�t�t szemp�r k�s�ri figyelemmel az egyik ablakb�l.





*Harry level�t 90%-ban stoobie �rta, mert �n �pp k�ptelen voltam �pk�zl�b sz�veget alkotni. Avagy, amit alkottam, nekem sem felelt meg, sz�val, beseg�tett.

S�g� M�g nincs hozz�sz�l�s.

�j hozz�sz�l�s Friss�t�s