Hermione fel akart kelni a f�rfi �l�b�l, de az szorosabbra fogta az �lel�s�t.
– Ki mondta, hogy elengedlek?
– Azt mondta…d – jav�totta gyorsan mag�t m�g lend�letb�l –, hogy reggeliz�nk.
– Ehhez mi�rt k�ne felkelned innen?
– H�t… gondoltam, k�nyelmesebb lenne – hadarta zavartan a l�ny.
– Na, j�, menj – engedte el a meztelen sz�ps�get a f�rfi, de m�g egy gyors cs�kot hintett annak ajkaira.

A reggeli �rdekesen telt. Hermione, Piton rosszall�sa ellen�re, mag�ra vette a k�nt�s�t, �s �gy �lt le enni. A tan�r egy p�lcaint�ssel megsz�r�totta szerelm�t, majd ev�s k�zben szinte csak akkor vette le a tekintet�t a l�nyr�l, mikor musz�j volt. Gy�ny�rk�d�tt, �s el�gedetts�ge l�that� volt az arc�n. Ett�l azonban a boszork�ny �rezte mag�t k�nyelmetlen�l. Sejtette, mi v�r r�, s b�r v�gyta �s v�rta, m�gis lassan evett, mert bizonytalan volt. Az utols� falatot majszolta, mikor a f�rfi fel�llt, majd mell� �llva megragadta a kez�t, �s felh�zta �t is. Nem v�rva man�ra, a professzor egy p�lcaint�ssel elt�ntette a maradv�nyokat, egy k�vetkez�vel pedig rendbe tette az �gyat, hogy frissen vetett legyen.

Hermione �pp csak v�gign�zett �gy�n, m�r �rezte, hogy a tan�ra m�g� �ll, �s derek�n�l el�re ny�lva, kik�ti a k�nt�se �v�t, majd finom �rint�sek k�zben h�mozta le r�la, s v�g�l az anyag a sarokban v�gezte f�lrehaj�tva. Nyak�hoz b�jva a f�rfi egy puszit adott neki, majd h�tr�bb l�pett, �s egy-egy apr� simogat�s k�zben v�gign�zett rajta, majd el� �llva ugyanezt megtette, m�g v�g�l a barna szemekben mer�lt el.

– Vajon mi mindenre terjed ki a griffend�les b�tors�g?

A kiss� c�lozgat� k�rd�st a l�ny azonnal meg�rtette. Pirul�s �s zavar ide, vagy oda, rajta volt a sor. Nem b�nta, mert l�tni akarta a f�rfi test�t, a b�r�t, az izmai j�t�k�t. Mindent, amit este nem lehetett. Egy apr� l�p�ssel k�zelebb ker�lt, majd, b�r egyszer, egy f�l m�sodpercre megtorpant, de Piton arc�hoz k�zel�tett, �s v�g�l gyeng�d cs�kot adott neki. A tan�r erre derek�n�l fogva megtartotta, �s �tv�ve az ir�ny�t�st m�lyebb �s forr�bb cs�kba kezdett. Hermione hamar �szhez t�rt annyira, hogy r�j�jj�n, mit is akart. Ujjaival kitapogatta a gombokat, �s belekezdett a kicsomagol�sba.

Perselus, �rezve a boszork�ny mozdulatait, itt-ott beseg�tett, �s hamarosan m�r csak a nadr�gja volt rajta, mert a cip�j�t ler�gta, �s a zoknik is a f�ld�n hevertek. A finom n�i kezek ekkor a mellkas�n, majd v�llain �s karjain, vagy �pp a h�t�n simogatt�k. �m � sem volt t�tlen. �pp �gy kitapogatott minden domborulatot, mint di�kja. Esz�be jutott az, amit az oktat�sr�l mondott, �gy gyeng�den az �gyra fektette a l�nyt. Nem �tk�z�tt ellenkez�sbe, mikor lassan v�gigcs�kolta �s simogatta mindenhol. A s�hajokb�l �s ny�g�sekb�l, vagy �pp remeg�sekb�l pontosan tudta, mely pontokon �rz�kenyebb, �s hol mivel �ri el a legjobb hat�st. Igen, tanulta a test�t. Hermione pedig, ennek k�vetkezt�ben hamarosan semmi m�st nem tudott, csak remegve, s�hajtozva, ny�sz�r�gve �s k�bulva �lvezni a f�rfi j�t�k�t.

Arra eszm�lt csak fel, mikor nem kis id�vel k�s�bb hirtelen nem �rt hozz� a professzor. Eg�sz addig hozz�simult, cs�kolta �s simogatta, de ekkor csak t�rdelve megt�maszkodott felette. Egyenesen a szem�be n�zett, ahol olyan v�gyat l�thatott, ami a saj�t szem�ben is �gett, �s m�gis volt ereje c�lozva, utalva, k�rd�n �s b�ztatva n�zni r�. Tudta, mit szeretne. Hogy viszonozza a k�nyeztet�seket. � pedig gond n�lk�l emelkedett fel, hogy egy cs�kkal v�laszoljon. Piton pedig mag�hoz fogva �t a h�t�ra fek�dt, ezzel maga f�l� g�rd�tve a boszork�nyt.

Hermione a f�rfi cs�p�je mell� t�rdelve, r�hajolva mellkas�ra, cs�kolta a f�rfit. Nehezen szabadult, mert a professzora �jra �s �jra visszatartotta, ahogy ajkai ut�n kapott, mikor vissza akart h�z�dni. De mikor v�g�l a fekete tincsek mellett a nyak�hoz hajolt, a tan�r el�gedetten mordult fel, mik�zben mindk�t kez�vel a l�ny fenek�t vagy h�t�t simogatta. M�r nagyon sz�ken volt nadr�gj�ban, de rem�lte, hogy hamarosan kiszabadul. A griffend�les kicsivel k�s�bb nem csak puszilgatta, de � is megpr�b�lkozott fogai bevet�s�vel, �s siker�t egy ny�g�s �s k�t, er�sen markol� k�z mutatta a fenek�n, ami egy igen kem�nyen domborod� nadr�ghoz szor�totta.

A l�ny v�g�l tov�bb haladt, �s elhagyva a kulcscsontokat �s a f�rfi nyakl�nc�t, v�gig cir�gatta a v�llakat, majd a mellkast is, hol csak ujjaival, hol nyelv�vel �s ajkaival is. A bimb�kn�l meg�llt picit, de Piton egy-egy j�les� s�haja ut�n tov�bb haladt. Kezei a f�rfi dereka k�rny�k�n j�rtak, majd ajkai is k�vett�k. �m mikor az oldal�n egy puszi k�zben lehelete nyom�n a f�rfi fur�n megr�ndult, k�rd�n feln�zett. �vatosan cir�gatta meg az omin�zus pontot, mire egy villog� szemp�r �s egy �sszeszor�tott, de felfel� kunkorod� sz�j volt a v�lasz.

Hermione mosolyogva rakt�rozta el az inform�ci�t, hogy Roxfort g�nyos, gonosz, kegyetlen b�jitalmestere bizony csikland�s. Visszat�rt a gyeng�d simogat�sokhoz, �s mikor m�r a nadr�g sz�l�n�l hintett el n�h�ny cs�kot, Piton kicsit megmozd�totta a cs�p�j�t, mert m�r nagyon k�nozta a bez�rts�g. Felny�g�tt, ahogy egy forr� nyelv v�gighaladt �ve mellett a b�r�n, �m megk�nnyebb�lt, mikor k�t �gyes k�z a sz�jat kezdte bontogatni. Egy, kett�, majd m�g egy �s m�g egy gomb, �s m�ris szabadabb volt, mire fel kellett s�hajtson.

A nadr�g �s az als� egy�tt ker�lt le a f�ldre, �s Perselust imm�ron egy b�tortalan k�z cir�gatta feneke oldal�n�l, majd combjain. �gy t�nt, a l�ny bossz�t akar �llni rajta, mert az a k�nz�s, b�rmennyire is �des, de m�r f�jdalmas volt. Hermione azt�n feln�zett r�. Kipirultan, csillog� szemekkel, beharapott als� ajakkal, �s bizonytalan k�rd�ssel a szem�ben. B�ztat�an sim�tott v�gig a k�t karj�n, hogy nyugodtan folytathatja, b�rmit is szeretne. Meg is sz�lalt volna, de m�r csak az el�gedett ny�g�s hagyta el a tork�t, mikor az egyik meleg kis k�z f�rfiass�ga k�r� kulcsol�dott.

Hermione b�tortalanul kezdett neki a f�rfi legnemesebb �s legf�ltettebb r�sz�t k�nyeztetni, de l�tva �s hallva a reakci�kat, egyre jobban belelend�lt, �s egy-k�t perc m�lt�n csintalan mosollyal n�zett fel. Piton nem l�tta, mert fej�t h�trahajtva �lvezte azt, amit kapott, de azt meg�rezte, mikor a mozg�s abbamaradt, majd b�r a szor�t�s megmaradt, de egy apr� ujjbegy kezdte cir�gatni h�mvessz�je legv�g�n az �rz�keny b�rt. Csak p�r pillanat kellett, hogy fel�lj�n, mag�hoz r�ntsa a l�nyt, majd ford�tva helyzet�k�n, maga al� temette a mosolyg� sz�ps�get.

A l�ny k�t combja k�z� furakodva a k�t l�b egyb�l k�r� fon�dott. M�g maguk k�z� cs�sztatta egyik kez�t, mik�zben egy m�ly �s forr� cs�kba pr�b�lta s�r�teni �rz�seit. P�r sim�t�s ut�n, amivel felm�rte, hogy a l�ny kell�en s�kos, t�relmetlen�l nyomult el�re. A gyors �s er�s l�k�s�re a boszorka felsikkantott, majd Piton k�t v�ll�t megragadva v�rta a tov�bbiakat, amik nem is k�stek. �rj�t� temp�, zih�l�s, forr� leveg�, forr� test, �s m�g forr�bb cs�kok, simogat�sok, markol�sok, karmol�sok a f�rfi h�t�n, majd megfesz�l� izmok ny�g�sekkel, s v�g�l remeg� testek s�hajokkal.

Pihegve fek�dtek egym�s mellett. Perselus szorosan mag�hoz �lelte Hermion�t, �s mikor v�gre kell�k�pp kiheverte a t�rt�nteket, a mellette l�v� sz�ps�gre n�zett.

– Gy�ny�r� vagy – suttogta halkan, �s megcir�gatta a boszork�ny arc�t �s nyak�t. – Akkor is, mikor eltel�t a v�gy, akkor is, mikor �szol a m�morban, mikor a cs�csra �rve ny�gd�cselsz, �s most is, el�gedetten �s ellazulva.

Hermione elmosolyodott, majd v�lasz helyett, a f�rfi mellkas�hoz b�jva, elrejtette az arc�t. A professzor m�ly s�hajjal igazgatta a barna hajtincseket, azt�n k�z�j�k puszilt, �s besz�vta az �gy im�dott illatot. Hagyta, hogy a di�kja pihenjen kicsit, �s mag�hoz t�rjen, azt�n v�gigsim�tott a meztelen h�ton, ezzel el�rve, hogy a l�ny feln�zzen. Mikor pedig v�gre �jra l�thatta a szemeit, azt is l�tta, hogy t�nyleg nem k�d�s a tekintete.

– Nos? Mit tanult a kisasszony az �r�n? Ideje felelned a tananyagb�l. – B�rmennyire is mondta komolyan, a griffend�les nevetve d�lt a h�t�ra. Piton viszont az oldal�n fekve felk�ny�k�lt, �s el�v�ve szigor� arc�t, aminek a hat�s�t rontotta, hogy anyasz�lt meztelen, folytatta. – Ne bolondozzon, Miss Granger! Hol marad a padb�l kies�s, „jelentkezem, mert �n minden k�rd�sre tudom a v�laszt” magatart�s? Megtartottam az �r�t, most szeretn�m tudni, mit tanult�l – mondta j�tszott k�vetel�ssel.
– Nem volt el�g a gyakorlat?
– De mit tudt�l meg a gyakorlatb�l?
– Hogy csikland�s az oldala – kuncogta a l�ny, �m egy pillanattal k�s�bb apr� sikkant�ssal reag�lt a f�rfi harap�s�ra a nyak�n.

– Ugye, tudod, mi�rt kaptad? – k�rdezte felh�zva egyik szem�ld�k�t.
– Igen – n�zett a fekete szemekbe a l�ny.
– �s mi�rt?
– Mert mag�z�dtam.
– Sz�val, mit tanult�l? J�, azon k�v�l, hogy kicsit �rz�keny az oldalam – tette hozz� apr� mosollyal.
– Kicsit? Azt hiszem, ez egy j� fegyver lehet m�g.
– Ha azt hiszed, hogy csiklandozni fogsz, el kell, hogy keser�tselek, mert m�g mindig �n vagyok az er�sebb.
– �h�m – b�logatott vigyorogva a boszorka, akir�l ler�tt, hogy m�rpedig � igenis meg fogja tenni.

– M�g mindig nem felelt�l – utalt r� a f�rfi, hogy v�laszt v�r. – M�g a v�g�n be kell �rnom egy trollt.
– �s m�gis hova? – Piton �sszesz�k�tett szemeire tov�bbra is vid�man folytatta. – M�g csak nem is jegyzeteltem. �s… �hm… Mi van, ha nem jegyeztem meg semmit? Ism�tl�nk? – Nem b�rta ki, hogy ne vigyorogjon sz�lesebben.
– Azt hiszem, k�nytelenek lesz�nk – mondta lassan, egy lemond� s�hajjal, ami azonban nyilv�nval� hazugs�g volt, mert nagyon is tetszett neki az �tlet. – B�r, ha egy alkalom ut�n ennyi endorfin szabadult fel benned, mihez kezdek veled a k�vetkez� ut�n? – emelte meg k�rd�n egyik szem�ld�k�t.

– Baj, hogy j�l �rzem magam? – j�tszott s�rt�d�ttet a griffend�les.
– Cseppet sem. – Kicsit jobban megn�zte a durc�s arcot. – Mint egy gyerek, akit�l elvett�k a j�t�k�t. – Erre a l�ny viszont felnevetett, jelezve, hogy pontosan �rti a c�lz�st. – Lehet, hogy am�gy kegyetlen vagyok, de megengedhetem, hogy kedvedre j�tssz. – Mondata v�g�n gyeng�den cs�kolta meg a griffend�lest.
– Milyen kegyes vagy.
– Uh! – fintorgott. – Ez a te hib�d, teljesen t�nkreteszel. Miattad lettem ilyen.
– Hib�m? Mintha tehetn�k r�la. Am�gy… – komolyodott el a boszork�ny, �s tenyer�t a f�rfi mellkas�ra sim�tva picit eltolta mag�t�l. – Igaz�n besz�lhetn�nk… mindarr�l, ami t�rt�nt.

Piton egy s�hajjal t�maszkodott fel, majd h�ttal az �gyt�ml�nak d�lt. Hermione is fel�lt mell�, de � mag�hoz �lelt egy p�rn�t is, mik�zben a tan�r der�kt�l lefel� takar�t h�zott magukra. A professzor v�g�l m�ly leveg�t vett, hogy nekikezdjen.

– K�rdezz nyugodtan. Mit szeretn�l tudni?
– Mikor kezdett… kezdt�l – jav�totta mag�t gyorsan, majd folytatta – r�m m�sk�pp n�zni?
– Szerinted mikor? – n�zett megemelt szem�ld�kkel a l�nyra.
– Nem illik k�rd�sre k�rd�ssel v�laszolni. – A professzor pillant�s�ra viszont elmondta, � mit hisz. – Azon a t�rgyal�son. Mikor sokat n�zt�l r�m. Furcs�lltam, akkor m�g fogalmam sem volt, mit akarsz.
– K�s�bb se nagyon – jegyezte meg halkan –, de igen, akkor figyeltem fel r�d igaz�n. �s nem tudtam szabadulni t�led. Folyton felbukkant�l a gondolataim k�zt. Zavar� volt, de m�ra el�g j�l hozz�szoktam.

– De csak… testileg vonz�dt�l, nem? Azt mondtad…
– Igen. �gy van. De nem sz�moltam veled. Hab�r akaratlanul, de elvetted az eszem.
– Ez ut�bbi felt�nt – morogta halkan a l�ny, de mosolyogva. – �s… ok�, menj�nk id�rendben. M�r amennyire tudok. Els� nap, els� �ra, �s magad el� �ltett�l.
– M�g sz�p – vont v�llat a f�rfi. – L�tni akartalak, a k�zelemben �rezni, �s... – Ennyire az�rt nem akart belemer�lni ebbe a nagy �szintes�gbe, de v�g�l folytatta. – �gy m�g az illatodat is �rezhettem. Volt, amikor b�ntam azt a d�nt�st, mert nagyon zavar� tudott lenni.

– Az aj�nlat, hogy a mesterem leszel? – tette fel gyorsan a k�vetkez� k�rd�st a l�ny.
– N�zd, az egy bonyolultabb d�nt�s volt. Val�ban meg�rdemled, �s nekem pedig remek es�lyeket adott.
– Mint a heti h�rom k�l�n�ra, de legink�bb ez a nyakl�nc – birizg�lta meg a nyak�ban l�g� fiol�t. Piton is a saj�tj�hoz ny�lt.
– K�l�nleges �kszer, ezt be kell l�tnod.
– Az – s�hajtotta a boszorka.

– Higany. Hg. Hermione Granger. Meglept�l, mikor eml�tetted. Nekem nem jutott eszembe. Vannak v�letlenek.
– Ha csak a testem akartad – v�ltott t�m�t a l�ny –, akkor azok a kedvess�gek… Minden csak sz�nj�tsz�s volt, nem igaz? Hazugs�g. – Hermione maga sem �rtette, mi�rt szomor�tja el ez annyira, de valami akkor is szor�totta a mellkas�t. Piton viszont megmozd�totta a karj�t, mert �t akarta karolni a m�sikat, vagy legal�bb meg�rinteni, de a boszork�ny elford�totta a fej�t.
– Lehet, hogy sz�m�t�sb�l tettem dolgokat, de… Nem esett annyira nehezemre. Kezdetben igen, de azt�n… P�ld�ul ott volt, amikor megnevettett�l. M�skor elfojtok minden ilyet, el�tted viszont megtettem, mert kap�ra j�tt. Azt�n r� kellett j�nn�m, hogy j�lesett – vallotta be halkan. – �s az m�g az elej�n volt. Azt�n egyre k�nnyebb volt minden.

– Az �rint�sekre odafigyelhettem volna. Amikor megfogtad a derekam, vagy a h�tamra tetted a kezed, mikor levetted a tal�rod. Meg a s�ta a parton idi�ta t�m�val, hogy mi van a mag�n�letemmel. Volt r� id�m, hogy �sszeszedjem az apr� kis mozzanatokat. Viszont… Mikor kezdt�l el… l�thatatlanul l�togatni? J�l sejtem, hogy nem akkor, mikor el�sz�r �szrevettem?
– J�l sejted – j�tt a t�m�r v�lasz, �s �gy t�nt, Perselus nem akar t�bbet el�rulni.
– Azaz? Mikor? – n�zett k�rd�n a mellette �l�re a l�ny, mire az fels�hajtott.
– Mi�rt fontos ennyire r�szletesen kibesz�lni? Mindaz elm�lt.
– Lehet, de �n tudni akarom! – makacskodott a boszorka.

– Hermione, nem az a l�nyeg, hogy most mi van? – Piton kezdte unni a vallat�st, �s ezt �szint�n kimutatta.
– Azt hiszem, jogom van tudni! – A griffend�les vill�ml� szemekkel n�zett a var�zsl�ra.
– J�, ha annyira akarod tudni, aznap este, mikor olyan meleg�nk lett, hogy mindketten megszabadultunk a tal�runkt�l.
– �s… mikor, �gy �rtem… mit…
– Zuhanyozt�l – adta a v�laszt Piton a dadog�s k�rd�sre. – Neh�z volt meg�llnom, hogy hozz�d �rjek.

– De… ok�… – Hermione m�ly leveg�t vett. – Meddig volt ott? – k�rdezte megint mag�z�dva. Nem is tudta, mi�rt mozdul olyan hirtelen a f�rfi. Mag�hoz ragadta, �s a nyak�ba harapott. El�sz�r felny�g�tt, majd felszisszent.
– Ez j�rt. �s v�laszolva… csak am�g f�r�dt�l. Nem b�rtam tov�bb. T�l izgat� volt�l.
– Ezt most �rtsem �gy, hogy… te… k�zben… vagy ut�na? – k�rdezte dadogva a l�ny, mik�zben pr�b�lta eltolni a f�rfit.
– K�zben, ha ennyire �rdekel – s�gta Piton a griffend�les f�l�be.

– Merlinre! – Egy m�ly leveg� ut�n nyugodtabban folytatta. – Ok�, ezzel sz�moltam. M�s. Sz�linapom? �rz�kfejlesz� f�zet? Azt�n vacsora, bor? Volt benne valami?
– Nem. Semmi. – Miut�n a k�t sz�t elsuttogta, megcs�kolta a boszork�nyt.
– Mi�rt �rzem �gy – szak�totta f�lbe Hermione –, hogy nem akarja folytatni a besz�lget�st?
– Mert �gy van – j�tt a v�lasz, majd r�gt�n egy harap�s a mag�z�d�s miatt.

S�g� M�g nincs hozz�sz�l�s.

�j hozz�sz�l�s Friss�t�s