Hermione meglep�d�tt a c�met l�tva. Gondolatban megvonta a v�llait, majd figyelmesen v�gigolvasta a receptet. �rz�kfejleszt� f�zet. Ha valaki megiszik bel�le egy adagot, �rz�kenyebb lesz. Nem lelkileg, testileg. Egy sima t�sz�r�s er�s f�jdalmat k�pes okozni, ha valaki megitta. �m �pp�gy egy simogat�s is er�sebb reakci�kat v�lt ki, mint norm�l esetben. Szerencs�re a f�zet csak akkor teszi mindezt, ha megissza valaki. Teh�t ha, ne adja az �g, r�borulna, vagy r�fr�ccsenne, nem lesz baja. Csak egy dologra kellett figyelnie. Hogy ne l�legezze be t�l sok�ig a v�gs� st�diumban fortyog� f�zet g�z�t.

Els� pillanatban az jutott esz�be, hogy vajon mi�rt �neki kell most f�zni, hisz ezt addig mindig Piton tette, ekkor azonban �t �ll�totta oda. �m a k�vetkez� pillanatban m�r meg is magyar�zta mag�nak, hogy ezen a t�ren is teljes�tenie kellett, �gy ez teljesen term�szetes volt. Vagy m�g mindig nem b�zik meg benne el�gg� a tan�r, �s nem hiszi, hogy a feyka-bogy�t* kell� �gyess�ggel kezeln�. T�ny, hogy eddig nem volt vele dolga, csak egyszer, de akkor nem okozott neki probl�m�t a pontos pucol�st ig�nyl� munka.

Mik�zben az �st al� gy�jtott, �s bele�nt�tte az el��rt mennyis�g� vizet, a tan�rt figyelte, ahogy a bogy�kkal foglalatoskodott. Az �veggoly� nagys�g� term�s lila volt �s �des illatot �rasztott. Piton egy apr� hegy� ez�stt�rrel pucolta, gondosan �gyelve r�, hogy ne legyen t�l v�kony, vagy t�l vastag a leh�mozott r�sz, mert azzal elrontan� a munk�jukat. Hermione figyelte a pontos mozdulatokat, a hat�rozott k�ztart�st �s a koncentr�l�st a f�rfi arc�n. Egyel�re nem sok dolga volt, �gy halkan megk�sz�r�lte a tork�t.

– Ne seg�tsek, professzor? – k�rdezte halkan.
– Nem, k�sz�n�m! – villantott a l�ny fel� a f�rfi egy apr�, mosolynak beill� sz�jr�ndul�st, majd dolgozott tov�bb. Hermione nem er�ltette, ha nem, h�t nem.

Piton pedig koncentr�lt. Jobban, mint eddig valaha enn�l a f�zetn�l. Folyamatosan a fej�ben j�rtak a tervei, �s az a mar�knyi bogy� dr�ga mulats�g volt, nem engedhette meg mag�nak, hogy hib�zzon. Mikor kiv�lasztotta ezt a f�zetet aznapra, k�t lehets�ges c�lja volt vele. B�rmennyire sz�p lett volna megitatni Grangerrel, �s azt�n, kezdetnek, mondjuk, csak gyeng�den v�gigsim�tani a gerinc�n, m�r m�st akart. Rem�lte, hogy a l�ny f�z�s k�zben legal�bb egy keveset beszippant a g�z�b�l, b�r tudta, hogy milyen j�l dolgozik, �gy erre nemsok es�lye volt. Csak p�r l�legzetnyi is el�g az � terveihez. Kett�, vagy h�rom. �m, ha ez m�gsem esne meg, az se v�szes. S�t, l�nyeg�ben semmit nem v�ltoztat a dolgokon. A k�s�bbi tervei mellett viszont t�k�letes alap lenne a b�jital a boszorka fej�ben.

El�g csak a gondolat, hogy mit k�sz�tettek, a griffend�les majd arra fogja fogni a t�rt�nteket. Mikor �tadta a megpucolt bogy�kat, a szem�t n�zte, de ott semmi �jdons�got nem l�tott. Mind�ssze azt, hogy j� kedve van, �s ezen � sem sz�nd�kozott v�ltoztatni. Folytatta a munk�t, �s id�r�l id�re ellen�rizte az �stben k�sz�l� f�zetet. Ehhez persze Hermione k�zvetlen k�zel�be kellett l�pnie. Az els� alkalommal a h�ta m�g� �llt, majd gyeng�den a v�ll�ra tette a jobb kez�t, �s az elm�ly�lten kavargat� di�kj�t ezzel sikeresen megijesztette, ami egy kellemetlen r�ndul�ssal t�rsult.

– Ne haragudj! Ne hagyd abba, csak megn�zem – mondta, �s kiss� el�red�lve tanulm�nyozta a sz�nt �s az �llagot.
– A k�nyvnek megfelel�en n�z ki – mondta Hermione, mik�zben sz�molt �s kevert tov�bb, �s ki akarv�n kiker�lni a f�rfit, arr�bb h�z�dott, �m annak mellkasa �gy is a v�ll�hoz simult picit. K�vetkez� meglepet�s a f�rfi keze volt, ami megfogta az �v�t, a kever�p�lc�val egy�tt.
– �gy keverd, hogy a p�lca v�ge az �st als� negyed�ig �rjen le – mondta, �s ir�ny�tva a l�ny kez�t megmutatta, hogy is gondolta. Hermione fejben jegyzetelt, majd Piton elengedte v�gre, �gy folytathatta a sz�mol�st. Szerencs�re, nem rontotta el a k�zbesz�l�s miatt.

A professzor h�l�s volt a sok�ves tapasztalatnak �s gyakorlatnak, hogy fenn tudta tartani �larc�t, mert per pillanat k�pes lett volna vigyorogni. Egy nyugodtabb szakaszhoz �rve volt h�romnegyed �r�juk, m�g a f�zet sz�ne k�kre nem v�ltozik. � pedig �tj�ra ind�totta a k�vetkez� terv�t. A l�ny k�rd� tekintet�t l�tva csak felh�zta az egyik szem�ld�k�t, majd meglepve a griffend�lest, megragadta a csukl�j�t �s maga ut�n h�zta.

– Gyere! – mondta, �s b�r semmi parancsol� nem volt a hangj�ban, Grangernek esze �g�ba sem jutott ellenkezni. K�vette a mester�t az irod�ba, ahol egy �jabb ajt�t c�loztak meg. – Na, gyere m�r! – s�rgette a griffend�lest a f�rfi, mikor az megtorpant egy kicsit.
– Hova megy�nk, professzor? – k�rdezte amaz kicsit megszeppenve.
– Ne f�lj, nem fogsz belehalni, b�r, az biztos, hogy ha err�l b�rkinek is besz�lsz, az a legkevesebb, hogy meg�tkozlak. – H�ttal volt a l�nynak, �gy nem kellett att�l f�lnie, hogy megl�tja mosolyogva.

Az ajt�n t�l l�v� szoba olyasmi meglepet�st tartogatott, ami �jabb megtorpan�sra k�sztette Grangert. Val�j�ban f�ldbe gy�kerezett a l�ba. T�gra ny�lt szemmel �s t�tott sz�jjal n�zte a l�tv�nyt; �s Piton most hagyta, �s nem h�zta tov�bb. Id�t adott neki, hogy feldolgozza, amit l�t. A szoba nem volt m�s, mint az � nappalija. Igaz�n otthonos volt, elv�gre tizenh�t �ve lakott ott.

Hermione �mulva n�zte a berendez�st. Vel�k szemben volt a kandall�, amiben most is lobogott a t�z, kellemes meleget ontva mag�b�l. Felette, k�t kard k�z�tt egy festm�ny kapott helyet. A sarokban �llt egy italos asztalka, m�g a kandall� el�tt k�t fotel �s egy kanap� terpeszkedett. T�l�k balra, a fal ment�n egy hosszabb, v�kony asztal volt, amin k�l�nf�le t�rgyak sorakoztak. Onnan ny�lt m�g az az ajt� is, ami a folyos�ra vezetett. A m�sik oldalon, jobbra, szekr�nyek takart�k a fal nagy r�sz�t, �s itt kapott helyet k�t, ablakot �br�zol� festm�ny is. Az ajt� k�t oldal�n, amelyiken �t bel�ptek, a fal minden zug�t polcok uralt�k, szinte roskad�sig pakolva k�nyvekkel.

– Hermione? – h�vta fel mag�ra a figyelmet a tan�r.
– �! Ne haragudjon! – pirult el a l�ny. – Csak… ez a nappalija?
– Semmi gond, �s igen, az. Tetszik? – k�rdezte, mik�zben az �r�k eminens m�r a k�nyvek gerinc�r�l pr�b�lta lelesni a c�meket.
– Igen. Nagyon kellemes… nyugodt.
– Ennek �r�l�k, de most gyere!

A l�ny h�t�ra tette a kez�t, �s visszaford�totta a helyis�g k�zepe fel�, ahol Hermione csak most vette �szre a ter�tett asztalt. K�t f�re ter�tve, �s telepakolva k�l�nf�le finom fog�sokkal.
– �lj le, �s egy�nk, k�l�nben k�s�bb m�r nem lesz r� id�nk. A f�zet nem v�r.
Granger d�bbenete csak tov�bb n�tt, mikor a f�rfi hellyel k�n�lta, �s seg�tett neki le�lni. Amikor pedig mindkett�j�k pohar�ba bort t�lt�tt, le�rhatatlan kifejez�s �lt ki az arc�ra. Piton viszont, mint kinek mi sem term�szetesebb, felemelte a pohar�t.

– Boldog sz�let�snapot, Hermione! – mosolygott a griffend�lesre, �s mikor az is felemelte v�gre az ital�t, koccintottak. – Meglep�dt�l? – k�rdezte egy korty ut�n.
– I-igen – ny�gte a l�ny.
– Nem csak a sz�let�snapod miatt, de �gy gondoltam, abb�l az alkalomb�l, hogy a tan�tv�nyom lett�l megtehetek ennyit. Egy�l, mert t�nyleg nincs sok id�nk – mondta, �s nekil�tott a vacsor�nak.

Granger is �szhez t�rt v�g�l a kezdeti sokkb�l, �s az �tkez�s v�g�re a poh�r bor is elfogyott. A professzor az �r�j�ra n�zett, majd felemelte az �veget, hogy t�lts�n m�g maguknak, de tan�tv�nya tiltakozni kezdett.

– K�sz�n�m, professzor, de nem k�ne. M�g dolgunk van a laborban, �s nem hiszem, hogy j� �tlet volt az az egy poh�r is.
– Nem lesz semmi bajod. Vigy�zok r�d. Menj�nk! – �llt fel v�g�l.
– K�sz�n�m a vacsor�t, uram! – mondta Hermione, mik�zben k�vette tan�r�t, vissza a laborba.
– Nincs mit. Ennyit megtehettem, elv�gre nem minden nap lesz valaki a mag�ntan�tv�nyom – mosolygott vissza Grangerre a v�lla felett.

A f�zetnek m�g kellett p�r perc, hogy beletehess�k a k�vetkez� hozz�val�t, de Piton ezt az id�t arra haszn�lta, hogy a l�tsz�lagos el�k�sz�letek k�zben a l�nyt figyelje. A vacsora alatt csendben voltak, de v�gig ott volt a meglepetts�gb�l egy par�nyi a fiatal arcon. �s a bor… Csak egy poh�r volt, de ott csillogott azokban az �rtelmes szemekben. Tudv�n, hogy milyen is a di�kja csupasz val�j�ban, szinte �tl�tott a ruh�kon. �tkozta �ket, hogy eltakarj�k a sz�ps�get, de egyben irigyelte is azokat, mert hozz��rhetnek a b�r�hez.

Folytatt�k a munk�t, �s Piton leste a l�ny minden mozdulat�t. Egy �r�val k�s�bb az �stben l�v�, fortyog� folyad�k felvette a k�v�nt hupik�k sz�nt. Az utols� f�zisba l�pett, m�r csak n�h�ny kever�s volt h�tra, �gy, m�g Hermione tette a dolg�t, mestere takar�tani �s pakolni kezdett. Mindek�zben egy pillanatra sem vette le a szem�t r�la. A g�z ekkor lehet csak hat�ssal r�, �s l�tni akarta, hogy jut-e bel�le a t�dej�be. �s b�r a keverget�s megk�v�nt bizonyos k�zels�get, Granger, nyilv�nval�an ismerve a vesz�lyeket, tartotta a t�vols�got.

Mikor a labor ism�t rendben �llt, Piton megint a l�ny mell� l�pett, hogy megn�zze, hogy �ll a f�zet. Vagy a f�zet mell� l�pett, hogy megn�zze, hogy �ll a l�ny? Avagy mindkett�. Azt egyb�l l�tta, hogy a munk�juk t�k�letes. �s Granger? M�g ha nem is t�m�nyen, de n�mik�pp bel�legezte a g�z egy r�sz�t. Neki nem kellett enn�l t�bb. �s �gy v�lte, ha meg is eml�ti, m�g jobb lesz, hisz ezzel t�n elhinti a gyanakv�s magjait.

– J�l vagy? – k�rdezte a griffend�lese (�, igen, mert m�r a saj�tj�nak �rezte) arc�t f�rk�szve.
– J�l.
– Rem�lem, nem l�legezted be a g�zt! – hazudta szemrebben�s n�lk�l.
– T�vol �lltam t�le, amennyire csak lehetett – magyar�zkodott, �s Piton rendk�v�l h�l�s volt az�rt, mert �gy fogalmazott.
– Att�l m�g megeshetett. Mi�rt nem haszn�lt�l maszkot? Mikor el�sz�r f�ztem ezt, �n sem �sztam meg. Vagy hat �r�n �t �reztem a hat�s�t. Igaz, a g�znek csak minim�lis befoly�sa van a szervezetre, de �rezhet�.

�s ennyi �pp el�g is volt, hogy egy par�nyi aggodalom megjelenjen a l�ny szem�ben. Most pedig az a dolga, hogy elterelje a figyelm�t r�la. Nem kellett m�r csak p�r perc, �s a f�zet elk�sz�lt. Eloltott�k a t�zet, �s hagyt�k h�lni.
– Majd �n k�s�bb elteszem. M�ra itt v�gezt�nk – mondta, �s mindketten elindultak az iroda fel�.

Valamilyen okn�l fogva hi�ba volt a labornak is ajtaja a folyos�ra, sose azon j�tt be, vagy t�vozott a l�ny. Aznap is csak az�rt, mert az nyitva v�rta. Az irod�ban azonban Piton szembefordult Hermion�val.
– Van kedved m�g meginni egy poh�r bort? Most m�r nem kell agg�dnod a f�zet miatt.
– �n… – akadt meg a boszorka az aj�nlatot hallva.
– Ha gondolod, ut�na visszamehetsz a kandall�n �t, egyenesen a szob�dba.
– Rendben – ment bele Hermione.

Csak p�r l�p�s, �s m�r ism�t a f�rfi nappalij�ban voltak, �m az asztalon nem volt m�s, csak a bor. Piton ism�t ker�tett k�t poharat, majd mikor a l�ny le�lt a kanap�ra, k�nnyed�n mell� ereszkedett. T�lt�tt mindkett�j�knek, majd �tadta az egyiket.
– A sz�let�snapodra m�r ittunk, most igyunk arra, hogy a mag�ntan�tv�nyom lett�l.
– Hogy a mesterem lett – emelte fel mosolyogva a pohar�t Granger, majd koccintottak.

Piton egym�s mellett �rezte a bor �s Hermione sz�l�illat�t, �s ezek csak fokozt�k egym�s hat�s�t. R�szeg�t� volt, pedig � j�l b�rja az alkoholt. De a n�ket is? N�? Hermione m�g l�ny, hi�ba lett nagykor�. Form�s, n�ies, �s k�v�natos, de l�ny. Akit � meg fog szerezni.

– Mit sz�ltak a bar�taid? – tette fel a k�rd�st, amire n�mik�pp tudta a v�laszt, de m�g sose besz�ltek r�la.
– H�t… – Granger bizonytalan hangja �rulkod� volt, �s b�ztat�sra szorult.
– Na, ki vele, nem fogok �sszet�rni, ismerem a di�kok v�lem�ny�t r�lam. �szintes�get k�rtem. �s, csak hogy tudd, mint mestered, megb�ntethetlek, ha nem fogadsz sz�t. – A j�t�kos hang, �s az apr� mosoly nem engedte Hermion�nak, hogy agg�djon, �s fel is oldotta benne a szorong�st.

– Nos, Ron nehezebben nyelte le. Igaz�b�l csak ma mutatta ki, hogy elfogadta. Harry ink�bb agg�dott, mert szokatlan �nt�l, hogy ilyesmit megtegyen, r�ad�sul �pp nekem.
– �rtem. Erre sz�m�tottam.
– De Harry b�zik �nben, ezt tudja, igaz? – Piton felh�zott szem�ld�kkel szemezett. Potter, amint b�zik benne. Fura k�p, de csak j�l j�het, ha t�mogatj�k a l�nyt. – K�pzelje, aj�nd�kba egy v�s�rl�si utalv�nyt adott a Cikornyai & Patz�ba, hogy kedvemre v�logathassak. Azt mondta, megbesz�lhetem Dumbledore professzorral, hogy elmehessek, �s bev�lthassam, mert ki tudja, milyen k�nyvek kellenek majd a tanulm�nyaimhoz.

– Meglep�en �rtelmes aj�nd�k – csod�lkozott Piton. – Ha gondolod, besz�lek �n is Albusszal, mert b�r nagykor� vagy, mint di�k, nem mehetsz el fel�gyelet n�lk�l. Ha gondolod, elk�s�rlek.
– Megtenn�? – lelkesedett a l�ny. – Esetleg… Esetleg adhatna tan�csokat is, hogy mire lesz sz�ks�gem.
– Meglesz – b�lintott egy apr� mosollyal a f�rfi, �s ez a kiruccan�s �jabb �tleteket adott neki.
– K�sz�n�m, professzor!

Piton csak biccentett, �s szeme sark�b�l gy�ny�rk�d�tt a l�nyban, mik�zben �jra kortyolt a borb�l. A poharaik ism�t ki�r�ltek, de amint ez megt�rt�nt, t�lt�tt, mondv�n, ne hagyj�k ott felbontottan az italt. �s az �veg ki is �r�lt lassan. K�nyelmesen �lve n�zt�k a kandall� l�ngjait �s hallgatt�k a ropog� fadarabokat, mik�zben n�ha csendesen v�ltottak p�r sz�t. K�s�re j�rt, mikor a tan�r �vatosan kivette a l�ny kez�b�l a poharat, aminek az alj�n m�g volt egy kortynyi bor.

Hermione annyira az alkohol hat�sa al� ker�lt, hogy k�bultan hagyta, �s fej�t a kanap� h�tt�ml�j�n pihentetve n�zte, ahogy a f�rfi fel�llt, �s ledobta a tal�rj�t a fotelbe. Azt�n fel� fordult, �s a kez�t ny�jtotta neki. � pedig elfogadta azt, mire mestere gyeng�den felseg�tette, s m�g egyik kez�vel a l�ny ujjait fogta, m�sikat a derek�ra cs�sztatta, hogy ne inogjon. A finoman �ssze�r� test�k halk s�hajt csalt ki a griffend�lesb�l. Feln�zett, �s egyenesen a f�rfi k�t fekete szem�t l�tta. �s egy apr�, �mde megszokott, g�nyos mosolyt.

– Nem s�r�n iszol, igaz? Kicsit nehezen �llsz a l�badon.
– H�t, nem szoktam, az biztos. Ez�rt most maga a hib�s – mosolygott b�dultan a s�t�t szemekbe. – De, most, hogy nagykor� lettem, belef�rt, nem?
– De, ez�rt is k�n�ltam. Ennyi j�rt.

– K�sz�n�m. A vacsor�t, a bort… hogy a mesterem lett, �s hogy… hogy ilyen kedves velem.
– Kedves vagyok? – h�zta fel szem�ld�k�t a f�rfi, �s mosolyogva, �szrev�tlen�l, picit jobban mag�hoz h�zta a l�nyt. – Ilyesmivel se v�doltak m�g.
– Pedig az. �v eleje �ta sokkal jobban b�nik velem – kuncogta.
– Meg�rdemled.
– K�sz�n�k mindent.
– Nincs mit. M�g nem tettem semmit – mondta, �s elengedte a l�ny kez�t, hogy finoman megigaz�tson egy g�nd�r hajtincset. – Ideje, hogy lefek�dj�nk...





* feyka-bogy�: saj�t term�s, musz�j volt kital�lnom valamit.

S�g� M�g nincs hozz�sz�l�s.

�j hozz�sz�l�s Friss�t�s