D�lut�n, mikor Piton �s Draco meg�rkezett a Grimmauld t�rre, Chris m�g mindig a k�nyvt�rban volt, azonban nem olvasott, hanem az ablakp�rk�nyon �lve, kifel� n�zel�dve mer�lt el gondolataiban. Ak�rmilyen okb�l is, de gyilkolt, �s ezzel el kellett sz�molnia mag�ban. Arra viszont felkapta a fej�t, mikor az ajt� kiny�lt, majd be is csuk�dott. Egy hang n�lk�l n�zett a sz�rke szemekbe. P�r pillanat n�ma csend ut�n el�vette a p�lc�j�t, kell�en hangszigetelte �s lez�rta a szob�t, hogy nyugodtan besz�lhessenek. Azt�n fel�llt �s a p�rk�nynak t�maszkodva n�zett Drac�ra, aki k�zben k�zelebb l�pdelt hozz�.
– Szia! – kezdte a sz�ke fi�.
– Draco… – lehelte, �s les�t�tte a szem�t. Nem b�rta tov�bb n�zni.
– Eszedbe se jusson b�nni, amit tett�l! – kezdte azonnal Malfoy. – Ha magadat okolod, tedd ezt velem is. Lehet, hogy te �lted meg, de �n is a hal�l�t k�v�ntam. Igen, az ap�m volt. De tiszt�ban vagyok vele, milyen sz�rnyeteg volt. �s biztos vagyok abban is, hogy ha a helyzet engedte volna, �letben hagyod.

– Ez nem v�ltoztat azon a t�nyen, hogy �letemben el�sz�r elvettem egy m�sik ember �let�t. B�rmennyire is szolg�lt r�, vagy sem… n�zd, ha csak arra gondolok, hogy ha valaki az �n ap�mat �ln� meg…
– Biztos vagyok benne, hogy � cseppet se hasonl�t az eny�mre. Minthogy az ap�m volt, �s r�szben neki k�sz�nhetem az �letem, hazamegyek, elrendezem a temet�s�t, �s… besz�lnem kell a portr�j�val is. De nem akarom, hogy megb�nd azt, ami t�rt�nt.
– Mit tudsz a t�rt�ntekr�l? – k�rdezte csendesen Weston. – Hogy hogyan halt meg?
– Hogy te… abban a n�i form�ban, amit tegnap l�ttam, valahogy a k�zel�be f�rk�zt�l, �s meg�lted.
Chris nagyot s�hajtott, majd a kanap�hoz s�t�lva r�huppant, Draco pedig mell�. Weston halkan, de �rthet�en belekezdett a t�rt�netbe, ami ut�n hossz� pillanatokig n�ma csend telepedett r�juk. Azt�n a sz�kes�g kuncogni kezdett, mire kapott egy �rtetlen pillant�st.
– Ne haragudj. �gy �rtem, ez el�g… hm. Nem is tudom, mi lenne a j� sz�. Azok ut�n, hogy mennyire gy�l�lte a muglikat, �s mi mindent k�vetett el ellen�k, egy mugli fegyver okozta a hal�l�t. Azt kapta, amit meg�rdemelt. Van egy olyan �rz�sem, hogy any�mnak nem sz�vesen sz�mol be a t�rt�ntekr�l – tette hozz�.

– Hogy reag�lt�l, mikor megtudtad, hogy meghalt? – k�rdezte hirtelen Chris a fi� szem�be n�zve.
– H�t… – kezdte amaz, majd m�ly leveg�t vett. – T�ny, hogy nem hagyott hidegen. Dumbledore ut�na egy ideig besz�lgetett velem. Olyan volt, mintha nem is velem t�rt�nt volna. Tudtam, hogy halott, de fogalmam se volt, hogy k�ne reag�lnom. Hogy egy�ltal�n el merjem-e hinni. Sok mindent bel�m nevelt, de azt nem, mi a teend�, ha meghal az ap�m, akit megvetettem. Kor�bban… �n mondtam, hogy hal�lt �rdemel, �s ezt tartom is. �gy �rtem… s�lyosabb b�ntet�st �rdemelt volna enn�l, de mivel m�giscsak az ap�m, nem akarok olyan mocskot neki, mint amit val�sz�n�leg megkapott Voldemortt�l, �s amiben � r�szes�tett m�sokat. Tudom, hogy k�nozta az a sz�rnyeteg. Sz�val �gy voltam vele, hogy enn�l jobb nem t�rt�nhetett. Any�m �s �n sose voltunk oda az�rt az oldal�rt. �s Dumbledore szerint el�g j�l viseli ap�m hal�l�t. Legal�bbis ezt vette ki abb�l, mikor kandall�n �t felkereste, hogy elk�rjen engem az iskol�b�l. �gyhogy, innen hozz� megyek. Bevallom, sose volt ennyire k�nny� hazamennem. M�g ha ott is lesz a portr�ja… v�ge a r�m�lmoknak, amiket � okozott. �s ez�rt h�l�s vagyok. B�rmilyen kegyetlen�l is hangzik ez.

– �rtelek. Csak… Azt hiszem, m�g kell egy kis id�, hogy megem�sszem az eg�szet. Ap�m is azt mondta, hogy t�l fogom tenni magam rajta.
– Besz�lt�l ap�ddal? Volt�l otthon? – k�rdezte Draco.
– Ma elmentem haza, hogy kicsit vel�k legyek, hogy helyrer�z�djak. Besz�ltem nekik arr�l, hogy meg�ltem valakit, de azt nem, hogy kit. Nem akartam r�szletekbe se belemenni, mert ha ap�m megtudja, mi minden t�rt�nt abban a szob�ban… – Hirtelen elford�totta a fej�t, �s elhallgatott.
– Mi minden… Mit nem mondt�l el? �gy �rtem… Nem csak a s�r�l�sekr�l van sz�, igaz?
– Nem fontos, Draco. J�l vagyok, t�l vagyok mindezen, �s ezek ut�n tudom, mire kell k�sz�ln�m, p�ld�ul Bell�val szemben. Ha �t is meg kell �ln�m, azt hiszem, m�r k�nnyebb lesz. Mondjuk, ez h�lyes�g. Ap�m szerint sose lesz k�nny�, de ha a j� �gy �rdek�ben teszi az ember, akkor az sokat lend�t a dolgon. Csak azt rem�lem, nekem is r�vid hal�lom lesz egyszer, nem hosszas szenved�s. Nagyap�m is mindig azt mondta, hogy sose a hal�lt�l f�l, hanem a f�jdalomt�l. �s ezzel �n is �gy vagyok. L�ttam �t meghalni, �s nem akarom �gy v�gezni. Ah, kicsit elkalandoztam, nem igaz? Ne haragudj, mindenf�le kavarog bennem; nem egyszer� lenyelnem a t�rt�nteket, �s �gy menni tov�bb, mintha minden olyan lenne, mint r�g.

– Meg�rtem. Azaz… Azt hiszem, hogy �rtelek. De elterelted a t�m�t. Mit m�velt m�g veled? Ugye nem…
– Draco… Mi�rt fontos tudni mindent?
– Mondd, hogy nem!
– Nem. De az�rt vitt oda, mint mondtam. Nem tudta megtenni, de nem sokon m�lt, azt hiszem.
– Grr… – vicsorgott a sz�kes�g. – Ha most �lne m�g, tuti, hogy…
– De m�r nem �l – v�gott k�zbe Chris, majd fel�llt �s az ablakhoz s�t�lva kin�zett rajta.
– Sajn�lom.
– Hm. �n kerestem a bajt. Kard �ltal v�sz, ki karddal �l… �g�rj meg nekem valamit, Draco! – k�rte csendesen, mire a m�sik fi� is fel�llt, �s m�g� s�t�lva, eg�szen hozz� k�zel �llt meg. – �g�rd meg, hogy nem leszel ott, mikor a v�gs� �tk�zetre ker�l sor. Ha minden j�l megy, Voldemort hamarosan mag�ra marad, �s n�h�nyan a nyom�ba ered�nk. De nem szeretn�m, ha te is ott lenn�l.

– Mi�rt?
– Mert fegyver vagy ellenem.
– � – pirult el a fi�.
– B�rkit felhaszn�lhat, de ha megkaparintana… Tudja, hogy mi egy�tt voltunk, �s ha megl�tja, hogy nem mellette, hanem mellett�nk �llsz, ellenem ford�that. Nem akarom, hogy bajod essen.
– Tudok magamra vigy�zni.
– Nem Draco, nem hagyom, hogy ott legy�l. A t�bbiek is fontosak… – Kicsit megtorpant, mikor enn�l a r�szn�l els�k�nt Piton arca lebegett el�tte, de azt�n m�ly leveg�t vett. – De �ket nem vonhatom ki.
– Ha Dumbledore nem akarja k�l�n, nem megyek.
– K�sz�n�m.

P�r pillanatig m�g �gy �lltak, �s Draco felemelte v�g�l a kez�t; meg akarta �rinteni a m�sikat, de v�g�l nem tette. �pp visszah�zta, mikor Weston megsz�lalt �jra.
– Ideje menned. �desany�d m�r biztosan v�r.
– Persze… Rendben. Veled minden rendben lesz?
– Nem vagyok egyed�l.
– H�t akkor… Szia – k�sz�nt a fi�, majd h�tat ford�tva kifel� indult, de Chris, fel� sem n�zve, �jra megsz�lalt.
– Kicsi s�rk�ny… – Erre a megsz�l�t�sra fordult vissza Draco. – K�sz�n�m.
Drac�nak nem kellett v�laszolnia. Chris feloldott minden v�delmet a szob�r�l, �s Malfoy v�g�l biccentett, b�r a m�sik ezt nem l�tta, �s kiment.

Kicsivel k�s�bb Piton l�pett be.
– Draco hazament. Hogy vagy?
– J�l.
– Ez hat�rozottan hangzott. Hat�rozottan olyasminek, ami nem el�g hihet� – l�pett k�zelebb.
– J�l leszek. �gy jobb? – fordult fel� Chris egy apr� mosollyal.
– Egy fokkal. Tal�n ma este nem k�ne sehov� se menni.
– Nem. Megy�nk. Ez olyan, mint mikor az ember leesik a l�r�l. Min�l hamarabb vissza kell �lni, k�l�nben k�s�bb csak nehezebb lesz.
– Ha gondolod… De ha menet k�zben b�rmi gond van… sz�lj.
– Term�szetesen.
– Vissza kell mennem az iskol�ba. Este j�v�k.
– Itt leszek.

Az este t�bb mint eredm�nyes volt. Siker�lt elkapniuk n�gy hal�lfal�t, akik �gy t�nt, �pp aggodalmasan dugt�k �ssze a fej�ket. Avery, Nott, Mulciber �s Jugson ker�lt ez�ttal aurork�zre, �s eszerint m�r csak �t c�lpont maradt Voldemorton k�v�l. Piton �r�mmel l�tta, hogy siker�k visszaz�kkentette a l�nyt, �s m�g � is elmosolyodott, mikor f�lig �r� sz�jjal t�rtek vissza az igazgat�hoz.
Egy h�t. Egy h�t kellett csak, �s mind�ssze egy hal�lfal� maradt. Bella. �m �t hi�ba kerest�k napokig, semmire se jutottak. Val�sz�n�s�tett�k, hogy mestere mellett maradt, �gy ahhoz a ponthoz �rkeztek, ahol sz�ks�g�k volt Harryre �s a t�bbiekre.

Dumbledore nagyon el�gedett volt az eredm�nyeikkel, �s b�r agg�dott Voldemort felkeres�se miatt, tudta, hogy sokkal t�bb es�ly�k van most szemben�zni vele, mint kor�bban b�rmikor. Harry komoran, de felk�sz�lten �llt a feladata el� �s bar�tai is mellette �lltak. Draco, Chris k�r�s�re kimaradt az akci�b�l, de a p�nteki megbesz�l�sen ott volt.
Szombaton reggel azt�n mindenki kipihenten, m�g ha b�jital seg�ts�g�vel is, de jelentkezett a f�hadisz�ll�son. Mind�ssze t�zen voltak, akik indulni k�sz�ltek, de egy m�sik csapat k�szen �llt, hogy a seg�ts�g�kre siessen, ha kell, �s olyanok is voltak, akik csak a vissza�rkez�ket v�rt�k, hogy az esetleges s�r�l�sekr�l gondoskodjanak.
Mikor el�rkezett az id�, Harry elv�gezte a var�zslatot, amit Sirius �s Hermione nyomozott ki, �s meg is jelent egy csillog� kis ez�stsz�l azonnal, mint egy var�zslatos fonal, ami mutatta az utat, hogy merre kell menni�k. Szerencs�re a var�zslat lehet�v� tette, hogy a t�ls� v�g�re hoppan�ljanak, �gy hamarosan m�r meg is �rkeztek egy hegyoldalba. Piton azonnal felismerte a barlangot, ahol kor�bban j�rt, �s vezette a csapatot, de mellette ott volt Dumbledore �s Chris is, m�g�tt�k Mordonnal, akinek a m�gikus szeme meglehet�sen gyorsan p�rg�tt, hogy minden apr� moccan�sra �s sz�szre figyeljen.

Biztosak voltak benne, hogy Voldemort m�r tud az �rkez�s�kr�l, �gy sietni�k kellett, miel�tt el�nyt szerez mag�nak. Szerencs�re hoppan�lni m�r nem lehetett, de m�g mindig sok mindent kital�lhatott. Szerencs�re nem tette. Ellenben m�g be se tett�k a l�bukat a nagyobb csarnokba, ahol Piton �s Lucius Voldemorttal besz�lgetett, m�ris t�mad�s �rte �ket. �s b�r a t�mad�kat nem l�tt�k, egy�rtelm� volt, hogy k�t szem�ly az; �gy m�ris biztosak voltak abban, hogy ott van Bella is.
El�ret�rtek, �s hamarosan majdnem mind szembesz�llhattak t�n minden id�k leggonoszabb sz�rnyeteg�vel. B�r t�ler�ben voltak, majdnem mindenkinek jutott kisebb-nagyobb s�r�l�s. Csak a griffend�les tri� �s Remus maradt h�tra, hogy majd csak akkor csatlakozzanak, ha nagyobb sz�ks�g lesz r�juk, vagy ha m�r csak Harry v�gszavaira van sz�ks�g.

Voldemort pr�b�lkozott n�mi sz�beli s�rteget�ssel, de � is, �s Bella is �rezt�k a veszt�ket, s az hamarosan utol is �rte �ket. Lefegyverezve, sarokba szor�tva nem maradt m�s, mint a f�lelem, amit viszont els�k�nt Bella hal�la k�vetett. Azt�n sietett hozz�juk Harry, �s b�r a Nagy�r m�g mondani akart valamit, a fi�, eml�kezve kor�bbi megbesz�l�seikre, hogy nem fecs�rlik az id�t, csak teszik a dolgukat, kimondta a k�t sz�t, ami�rt j�tt.
– Avada Kedavra!
A z�ld f�ny bet�lt�tte az eg�sz kis barlangot, m�g azt�n n�ma csend lett, �s p�r pillanatig mindenki csak a l�legzet�t �s sz�vver�s�t igyekezett csillap�tani.
Az els�, aki megsz�lalt, Harry volt.
– Most akkor t�nyleg v�ge?
– V�ge, fiam – mondta Dumbledore.

– Ah! Ne, m�r megint! – mordult Chris, aki m�g mindig nem mozdult Piton mellett, ellenben falfeh�r volt. – Azt hiszem, kellene n�mi seg�ts�g.
– Mi? – fordult fel� most a b�jitalmester, majd a t�bbiek is. – Merlinre! – ki�ltotta, �s azonnal a m�r sz�delg� fi� mellett termett, �s �vatosan, de hat�rozottan elkapta a derek�t, miel�tt �sszeesett volna. – Mi�rt nem sz�lt�l?! – A t�bbiek is k�zelebb l�ptek, �s akkor l�tt�k meg, hogy Chris bal v�ll�b�l egy kicsike ny�l �llt ki. Piton egy hord�gyat b�v�lt maga mell�, �s azonnal r�fektette �t.
– M�s is megs�r�lt? – k�rdezte az igazgat�. Mindenkin voltak s�r�l�sek, de egyik sem t�nt olyan v�szesnek. Sirius ugyan az oldal�t szor�totta, hogy el�ll�tson egy v�rz�st, de Hermione azonnal kezel�sbe is vette. Chris viszont falfeh�r arccal �s egyre jobban reszketve fogta meg Piton kez�t.
– M�rgezett ny�l – s�gta rekedten.
– Jesszusom! – fordult fel� most Sirius, �gy kiszak�tva mag�t Hermione gondoskod�sa al�l. –Az, amit elt�r�tettem?
– Azt hiszem… – ny�gte, de azt�n le kellett nyelnie egy b�jitalt, amit k�zben Perselus tartott el�.

– Nem hatolt m�lyre. Kih�zom. – Egy pillanattal k�s�bb a b�jitalmester egy hat�rozott r�nt�ssal kiszedte a nyilat, mire Chris felki�ltott, majd megvizsg�lta �jra a sebet, v�g�l n�mileg ell�tta, �s bek�t�tte. – Azt hiszem, majdnem ugyanaz, mint a h�rom�g� t�r m�rge. S�t – szagolta meg a ny�lvessz�t – Szerencs�sebb vagy; ezen hamarabb t�l leszel, de min�l el�bb vissza kell menn�nk, hogy kezelhessem.
Nem tartott sok�ig visszajutni a Grimmauld t�rre, ahol Chris a nappali kanap�j�n ter�lt el, m�g Hermione az egyik fotelt v�ltoztatta �t, �s Tonks seg�ts�g�vel lenyomt�k Siriust, hogy maradjon nyugton. M�g Madam Pomfrey ell�tta �t, Piton kandall�n �t a roxforti lakoszt�ly�ba sietett, �s hamar vissza is �rt. Mrs. Weasley m�r ott s�nd�rg�tt Weston k�r�l, de a b�jitalmester elzavarta, �s leb�v�lve a fi� fels�test�r�l mindent, kezel�sbe vette a sebet.
– Holnapra kutya bajod. Rem�lhetem, hogy most, hogy mindennek v�ge, v�gre nem keveredsz semmibe, �s nem szedsz �ssze �jabb s�r�l�st?
– Rem�lheted – mosolygott m�r sokkal eg�szs�gesebben Chris.
– Lenn�nek r� m�dszereim, hogy fogjalak vissza – morogta, majd Dumbledore-ral kezdett besz�lgetni, ugyanis nem akarta v�zolni az �tleteit.

S�g� M�g nincs hozz�sz�l�s.

�j hozz�sz�l�s Friss�t�s