A h�tf� este Chris sz�m�ra �gy t�nt, l�nyeg�ben csak besz�lget�sb�l �llt. El�bb Piton t�rsas�g�ban egy igen kellemes vit�t folytattak b�jitalokr�l, �s a terveket is �tbesz�lt�k m�g egyszer, valamint a l�ny, karj�nak kezel�se k�zben, t�j�koztatta a f�rfit szak�t�s�r�l a sz�ke mardek�rossal. Majd Drac�val �lt le besz�lni, noha az m�r k�s� �jjel volt, �s el�bb �, majd a sz�kes�g sz�k�tt ki a h�l�jukb�l, hogy azt�n egy eldugott, poros kis tanteremben, a pince egyik legj�ratlanabb r�sz�n k�ssenek ki. Ott azt�n egy-egy sz�ket fotell� alak�tottak, �s csendes nyugalomban besz�lgettek hajnalig. Egyik�j�k sem �rz�tt haragot a sz�v�ben, noha nem volt kellemes �t�lni a t�rt�nteket, de �gy gondolt�k mindketten, hogy ann�l sokkal jobban kedvelik egym�st, minthogy val�ban ell�kj�k magukt�l a m�sikat. Az oly lej�ratott mondat, miszerint maradjanak bar�tok, nem hangzott el, de ett�l f�ggetlen�l egy�rtelm� volt, hogy ebben maradtak. Hajnalban felt�n�s n�lk�l osontak vissza az �gyukba, hogy azt�n n�h�ny �ra m�lva �lmosan botork�ljanak el reggelizni.

Aznap is j�tszott�k szerep�ket, �m az el�z� napi l�tv�nyos k�zfog�s ut�n j�val b�k�sebben oldottak meg mindent. Chris azonban m�r, m�g ha csak lelkiekben is, de k�sz�lt az esti vad�szatra. Ennek megfelel�en este komoly k�ppel �s magabiztosan l�pett ki a b�jitaltan professzor kandall�j�b�l, ahol a f�rfi csak biccentett neki k�sz�nt�sk�nt. Piton sz�zf�l� f�zettel, m�g az ifj� mardek�ros �tv�ltozva l�pett �jra a Hop-h�l�zatba, hogy azt�n k�t k�z�pkor� f�rfinak �lc�zva magukat �rkezzenek meg a Grimmauld t�rre. Onnan azt�n a l�ny vezet�s�vel hoppan�ltak egy erd� k�zep�re.
Piton felismerte a helyet. Annak a t�bornak a k�zel�ben voltak, amit a l�ny legut�bb megt�madott. K�zel voltak, de m�g �pp el�g t�vol, hogy senki ne vegye �szre �ket. Rengeteg b�b�j k�s�ret�ben haladtak, mivel nem akartak csapd�ba ker�lni, �gy minden v�d� �s �rt� var�zslatot megkerestek a k�rny�ken. �m a t�bor egy nagyobb tiszt�s k�zep�n volt, �s ahogy k�zeledtek, az �ket takar� n�v�nyzet egyre jobban ritkult. Egy kisebb �rokban h�zt�k meg magukat, amit egy-k�t cserje takart. A k�zelben k�t fiatal hal�lfal� j�rk�lt, �s m�st nem is l�ttak mozgol�dni.

– Ott vannak! Gyere, arra k�zelebb juthatunk! – suttogta a professzor a l�nynak egy bokros r�sz fel� intve, �s m�r indult is volna.
– �lljon meg! – kapott a l�ny a f�rfi karja ut�n. – �n vad�szok, maga k�s�r. Nem ebben maradtunk?
– M�gis, hogy akarod �ket innen eltal�lni? T�l messze vannak.
– Nem nekem – mosolygott Christine, majd egy kacsint�s ut�n a k�t hal�lfal� fel� ford�totta figyelm�t, azut�n halkan mondta ki a var�zsig�ket. – Etiamnun Stupor! – K�tszer egym�s ut�n k�ldte ki az �tkot, �s mindkett� c�lba tal�lt, �gy a k�t hal�lfal� m�r k�bultan fek�dt a f�ld�n.
– Ez… – kezdte a meglepett professzor. – Sz�p.
– A sz�p az, hogy b�rmilyen �tkot vagy b�b�jt el tudok vele k�ldeni messzebbre. �pp ez�rt… – Ism�t a k�t fekv�re fogta a p�lc�j�t, majd el�bb az egyiket, majd a m�sikat lebegtette magukhoz.
– �gyes – mondta Piton, majd int�zkedett, hogy a delikvensek Dumbledore-hoz utazzanak egy-egy zsupszkulcs seg�ts�g�vel.
– Hm. �n vad�szok, maga k�ldi �ket?
– Rendben, csak nagyon vigy�zz! Ha szembe ker�l�nk vel�k, gyorsnak kell lenn�nk.

– Mardek�ros vagyok, professzor, nem egy h�slelk� griffend�les. Nem �llok az ellens�g el�, am�g nem musz�j. Maga szerint �rdekel, ha megs�rt�dnek, mert h�tba t�madom �ket, �s nincs alkalmuk m�g p�lc�t r�ntani se? Nem az�rt vagyok itt, hogy es�lyt adjak nekik.
– Ha ezt a b�b�jt megtan�tan� n�h�ny rendtagnak, t�bben is j�hetn�nk.
– Nem v�letlen nem �lltunk neki ennek. �n alkottam, �s nekem is rengeteget kellett vele gyakorolnom. Egy dolog, hogy messzebbre sz�llnak az �tkaim, de a c�lz�s nem olyan k�nny�.
– �rtem. Sz�val olyasmi vagy, mint a muglikn�l a mesterl�v�sz.
– Igen. Pontosan – b�lintott a l�ny, de k�zben tov�bbra is a kihaltnak t�nt t�bort figyelte. – T�l nagy a cs�nd. Mi�rt �rzem �gy, hogy ez csapda?
– Tal�n, mert az – suttogta a f�rfi. – T�nj�nk el innen, de miel�bb. Ha sz�m�tanak a t�mad�sra, jobb, ha m�skor j�v�nk, m�r ha egy�ltal�n �rdemes m�g idej�nni. �pp el�g hely van, ahol m�g k�rben�zhet�nk. – Weston b�lintott, mire a f�rfi �tkarolta, �s hoppan�ltak.
M�sf�l �r�val k�s�bb m�r az igazgat�i irod�ban voltak ism�t. Nem fogtak el �jabb hal�lfal�t, de a kett� is t�bb volt a semmin�l.

������

A napok viszonylagos nyugalomban teltek. M�r akinek. Abban mindenki egyet�rtett, hogy Voldemort val�sz�n�leg cseppet sem �gy volt ezzel. Emberei, ha nem is tucatj�val, de sorra aurork�zre ker�ltek. A bels� k�r tagjai is megfogyatkoztak, igaz csak k�t f�vel, de az is rengeteget sz�m�tott. Fenrir Greyback �s Walden Macnair igaz�n sz�p fog�snak sz�m�tott, igaz, Piton majd f�l�r�n �t kiab�lt Christine el�tt fel-al� j�rk�lva, mondv�n, hogyan tehetett olyat, hogy a legr�mesebb v�rfarkas el� egy t�z �v k�r�li kisgyerek form�j�ban �ll ki. A b�jitalmester az ord�t�s v�g�n k�telezte Westont, hogy t�bb� ne hozza r� a sz�vbajt, majd egy j� adag whisky t�rsas�g�ban hagyta, hogy Dumbledore �s a l�ny �tbesz�lj�k a t�rt�nteket.
Term�szetesen a Reggeli Pr�f�ta is nyomon k�vette az esem�nyeket, �s napr�l napra a c�moldalon szerepelt, hogy �pp kit fogtak el. Ha pedig �pp senkit, akkor az addig elfogottakr�l, vagy a „Titokzatos Fejvad�sz” szem�ly�r�l cikkeztek.
Harry persze j�t vigyorgott, mikor Chris fintorogva olvasta a sz�m�ra kital�lt „nevet”.

P�nteken azonban a reggelin�l Westont meglepte a bagolyposta. Els�nek saj�t madara sz�llt a kiny�jtott karj�ra, majd a f�radt mad�r l�b�r�l leszedte a kicsi dobozk�t, amit hozott, �s n�mi szalonn�val �tnak engedte kedvenc�t, hogy pihenhessen �s ehessen. Egyb�l tudta, hogy kit�l �rkezett a csomag, hisz v�rta m�r a v�laszt az egy hete feladott level�re. �m az apr� csomagban nem csak egy lekicsiny�tett lev�l volt, hanem m�g valami m�s is. Els�nek a levelet vette ki, de �pp akkor h�rom m�sik bagoly dobott el� h�rom m�sik levelet.
– Mi a fene… – morogta, majd kihal�szta azt, amelyik a t�ny�rj�ba, a vajas-pir�t�s�ra esett.
– Mi az, Chris, rajong�t�borod lett? – kuncogott Teo.
– Nem hinn�m – szedte �ssze a leveleit, majd �sszevont szem�ld�kkel vette szem�gyre a c�mz�sek �r�sait. – Francba! – sziszegte, majd mindent a tal�rja zseb�be pakolt, �s m�g a felbontott csomagot se n�zte meg.
– Valami baj van? – �rdekl�d�tt Blaise. – Mi�rt nem olvasod el �ket?
– Majd – felelte r�viden, �s gyorsan befejezte a reggelij�t.

Az esetet persze Piton �s Dumbledore is figyelemmel k�s�rte, �s a b�jitalmester p�r pillanattal k�s�bb k�vette Westont. A pinc�be vezet� l�pcs�n �rte utol, �s mikor az r�n�zett, csak egy pillant�s�val k�z�lte, hogy k�vesse. A fi� persze kell� t�vols�gb�l, �s k�r�ln�zve tett eleget az utas�t�snak. Mikor pedig a f�rfi lakoszt�ly�ban voltak v�gre, �s bez�rult az ajt�, k�rd�n n�zett a professzorra.
– Mi a gond, mi t�rt�nt? – k�rdezte az ifj�, ezzel el�rve, hogy amaz meglepetten h�zza fel egyik szem�ld�k�t.
– �n is �pp ezt akartam k�rdezni. Mi volt az a sok lev�l a reggelin�l?
– �! – s�hajtotta Chris megk�nnyebb�lten, mert azt hitte, valami Rend-�gyr�l van sz�. – Az egyik a sz�leimt�l j�tt, a t�bbi bar�tokt�l.
– �s mind egyszerre… – Piton megtorpant. – Csak nem sz�let�snapod van?
– De – ny�gte amaz.
– Ez most �gy hangzott, mintha nem �r�ln�l neki.
– Teljesen elfelejtkeztem r�la.
– A saj�t sz�let�snapodr�l? – k�rdezte a tan�r, mik�zben intett Westonnak, hogy �lj�n le.

– J�l van! N�zze, mostan�ban kisebb gondom is nagyobb, mint ez, �s… kicsit, azt hiszem, elsz�moltam a napokat – vallotta be t�redelmesen Chris, �s lehuppant a kanap�ra. Piton pedig mell� �lt.
– Nos… ez esetben… Boldog sz�let�snapot!
– K�sz�n�m.
– �s mi�rt nem olvastad el a leveleid?
– Gondoltam, jobb, ha egyed�l esek neki. Elv�gre, fene tudja, mi van benn�k, �s ha csak egy rossz sz�t is megl�t valaki, teszem azt, a megsz�l�t�st, m�ris bajban vagyok. Szerencs�re a c�mz�ssel nincs gond, mert oda mind csak azt �rt�k, hogy „C. Weston”
– Ha akarod, most elolvashatod �ket – aj�nlotta a professzor.
– �hm… igaz�n k�sz�n�m, de majd t�nyleg egyed�l esn�k ink�bb nekik.
– L�da? – k�rdezte a f�rfi egyszer�en, mire a l�ny b�lintott. – Be kell vallanom, k�v�ncsi vagyok arra a szob�ra.
– �s �n sz�vesen meg is mutatn�m, de jelenleg nem lenne t�l szerencs�s.

Chris az eb�did�t v�lasztotta, hogy leveleit kibontsa. Akkor m�szott be l�d�j�ba, �s annak biztons�gos rejtek�ben m�r nyugodtan bontogathatta a k�ldem�nyeket. Mauricio Merdon, akinek csomagj�t felbontotta, nem csak felk�sz�nt�tte �t, de �r�mmel beleegyezett a l�ny �ltal javasolt tervbe, amivel Donovant sz�nd�kozott b�ntetni kuty�ja meg�l�s��rt. A bossz�j�t persze t�volr�l kellett v�ghezvinnie, de szerencs�re akadt seg�ts�ge. Gyorsan v�laszt �rt, majd a b�jitalos szekr�ny�b�l kivett egy fiol�t, �s gondos �vint�zked�sekkel becsomagolta, mell�kelte a levelet, valamint egy hajsz�l�t.
Sorra vette a k�sz�nt�seket, �s Mauricio aj�nd�k�t is. Szerencs�re a t�bbiek nem k�ldtek semmit, mondv�n, sz�leinek adt�k �t, meg�rz�sre. Ez�rt igaz�n h�l�s volt.

A d�lut�ni �r�ira m�r kiss� vid�mabban l�pett be, �s ezt t�rsai is egyb�l megjegyezt�k.
– Elolvastad a leveleket, igaz? – �rdekl�d�tt Blaise. – Valami j� h�r?
– Nem igaz�n, csak… – Chris v�llat vont, �s halkan befejezte a mondatot. – Felk�sz�nt�ttek.
– Hogy mi? – n�zett r� meglepetten Draco is. – Ma van a sz�linapod?
– Ma – b�lintott a k�rdezett.
– �s mi�rt nem sz�lt�l?! – h�borgott egyszerre a k�t fi�.
– Mert elfelejtkeztem r�la – s�hajtotta, majd, mintha mi sem t�rt�nt volna, el�vette a tank�nyv�t az �r�ra.
– Hogy lehet ezt elfelejteni? – ki�ltotta Blaise, majd egy pergament �s tollat vett el�, �s b�szen �rogatni kezdett. – Fen�be is, alig maradt id�nk! – morogta.

Chris f�lt k�rdezni, mert el�re sejtette a v�laszt. V�g�l csak megtette.
– Mire?
– Hogyhogy mire? – n�zett r� d�bbent borzad�ssal a m�sik. – Term�szetesen arra, hogy megszervezz�k ma est�re a bulit.
– Blaise, �n nem akarom, hogy…
– Ne sz�rakozz! Egy sz�linapot meg kell �nnepelni!
Weston pontosan tiszt�ban volt vele, hogy a legapr�bb alkalom is el�g a di�koknak, hogy bulizzanak. Ha meccset nyertek, ha nem, ak�rkinek sz�linapja, n�vnapja volt, vagy ha �pp nem t�rt�nt semmi, h�t, ak�r az�rt.

– Jobb, ha nem ellenkezel – suttogta neki Teo. – K�l�nben is, mindig kimaradsz a bulikb�l, h�t most nem �szod meg. Le fogunk itatni – viccel�d�tt.
– Jut eszembe! Nekem ma este is b�ntet�munk�ra kell mennem Dumbledore-hoz, sz�val…
– Sz�val, majd most nem k�sz�lsz el ut�na, hanem egyenesen j�ssz a klubhelyis�gbe, �s abban a pillanatban kezd�dhet is a buli.
– Abban a pillanatban? – mosolygott f�loldalasan Blaise-re Chris. – Mi�rt van olyan �rz�sem, hogy ti m�r el�bb elkezditek?
– H�t, tudod, ha �gy lesz, legal�bb m�r a beindult buliba cs�ppensz majd, mikor mi m�r belemelegedt�nk.
– Ahha. Nos, ahogy eln�zem, nem sok es�lyem van, hogy meg�sszam.
– Nem h�t! – �s ezzel Zambini folytatta is a buli megtervez�s�t, amit Weston csak fejcs�v�lva n�zett.

������

S�g� M�g nincs hozz�sz�l�s.

�j hozz�sz�l�s Friss�t�s