Mikor meg�rkeztek a kellemetlen utaz�s ut�n, egy megh�kkent ki�lt�s fogadta �ket.
– ���! – hallott�k a n�i hangot. Azt�n ugyanaz m�r higgadtabban sz�lt. – Merlinre! Christine! – a k�vetkez� pillanatban pedig a hang gazd�ja Weston nyak�ban volt.
– Anya! Anya! H�! Megfojtasz!
– Ne haragudj! – engedte el a n�.

– Professzor, � az any�m, Michelle Weston. Anya, � itt Perselus Piton, a b�jitalprofesszorom.
– �rvendek, asszonyom, m�r hallottam �nr�l.
– Ahogy �n is �nr�l – Piton ill�n kezet cs�kolt, majd az anya gyermeke fel� fordult – �s tud neked valami �jat is tan�tani?
– Anya! K�rlek!
– Mondtam m�r, hogy itthon ne j�tssz a k�ls�ddel! – hallottak ekkor egy m�lyebb, de kedves baritont.

– Apa! – fordult fel� a fiatal, majd p�r pillanat alatt �talakult, �s ism�t eredeti �nmagak�nt, l�nyk�nt �llt el�tt�k. Apja pedig szint�n �t�lelte p�r pillanatra. – Omerion Weston, Perselus Piton – mutatta be a k�t f�rfit egym�snak.
– �rvendek – fogtak gyorsan kezet –, de mit kerestek itt, kicsim? Megkaptad a levelem?
– Meg – s�t�t�lt el ism�t a l�ny szeme.
– Nem kellett volna idej�nn�d ez�rt.

– Hol van? – k�rdezte egyszer�en �s m�lyen apja szem�be n�zett.
– Kitiltottam, nem tudom.
– Apa… Hero hol van?
– Nem gondoltam, hogy hazaj�ssz, �s mint �rtam, gondoskodtam r�la. A vizsg�latok ut�n elhamvasztottam, �s visszaadtam �t a term�szetnek. Gondoltam, ha magadnak is ilyen szertart�st szeretn�l, neki is j� lesz.

– K�sz�n�m! – suttogta a l�ny k�nnyes szemekkel.
– Csak ez�rt j�tt�l? – k�rdezte apja, tudv�n el�re a v�laszt.
– Nem – mondta a l�ny, �s kicsit helyrer�zta mag�t, majd az apj�ra n�zett. – Megkeresem.
– Nem k�ne. Ne l�gy meggondolatlan!
– Meggondoltam.

Apja v�g�l nem sz�lt, csak biccentett. Christine �s Piton pedig hamarosan egy h�z el�tt t�ntek fel.
– Gondolom, itt lakik – n�zett Piton a k�temeletes �p�letre.
– Itt.

Westonnak csak p�r pillanat kellett, �s be is csengetett. Piton �pp akkor �rt mell�, mikor az ajt� kiny�lt. Az ott �ll� fiatal f�rfi elvigyorodott, mikor megl�tta vend�g�t, de a k�vetkez� pillanatban m�r egy kecses kis marok szor�totta a tork�t.
– Rem�lem nem hitted, hogy meg�szod.
– M�r v�rtalak – h�r�gte amaz, �s sikeresen lefejtette a l�ny kez�t a nyak�r�l.

Ifj� bossz��ll�nk ekkor egy picit megkapaszkodott az ajt�f�lf�ban, �s �gy hasba r�gta a m�sikat, hogy az dobott egy h�tast a folyos�n. A l�ny �s Piton k�vette, majd a f�rfi becsukta az ajt�t, �s el�vette a p�lc�j�t is, mert nem sok j�ra sz�m�tott. Christine kez�ben is ott volt m�r az �v�.

A l�ny szorosan megmarkolta fegyver�t, t�madt is, ezzel sikeresen felhas�tva a m�sik mellkas�n az inget.
– Jesszusom! Meg�r�lt�l, sz�ps�gem? – h�tr�lt Donovan.
– �n? �n? �n �r�ltem meg? – �jabbat suhintott, de a sr�c most kit�rt az �tok el�l.

Bejutottak a nappaliba is, ahol a h�zigazda nagyobb lend�lettel h�tr�lt, �s �gy sz�llt szembe az ism�t t�mad� boszork�nnyal. Piton csak figyelt egyel�re, de nem l�pett k�zbe. A k�zdelem el�g egyoldal� volt. A l�ny t�madt, a sr�c v�dekezett. Ahogy tudott. �m az kev�snek bizonyult, mert az egyik k�s-�tok a v�ll�n s�rtette meg el�g m�lyen, a k�vetkez� pedig a combj�n. Donovan m�g k�zd�tt, de mikor a l�ny a mellkas�n egy hossz� sebet ejtett, m�r nem maradt ereje a v�rvesztes�gt�l. Christine a nyak�hoz szor�totta a p�lc�j�t.

– Meg�lhetn�lek, de nem vagyok gyilkos, mint te – lihegte. – Egyet garant�lok, Donovan. A bossz�m utol fog �rni.
Ennyi volt. H�tr�bb l�pett, s ahogy elh�zta a p�lc�j�t, b�cs�z�ul m�g egy kis v�kony v�g�st ejtett az �lla alatt is. A sr�c m�r egyik kez�vel a mellkas�t fogta, a m�sikkal, a nyak�hoz kapott. P�lc�ja valahol a szoba t�lv�g�n lehetett, ahova a l�ny haj�totta egy var�zslattal.
– A soha viszont nem l�t�sra! – mondta a boszork�ny, �s Pitonnal a nyom�ban elhagyta a h�zat.

– El�g... k�m�letes volt�l vele. – A mondatot Christine m�ly s�haja k�vette.
– Bevallom, f�ltem, hogy esetleg t�l nagy er�vel t�madok, �s t�bbet �rtok neki, mint aj�nlatos.
– M�g most is elv�rezhet.
– Nem fog. J� a gy�gy�t�sban. �s nem csin�ltam neki olyan sok munk�t.

– Akkor, azt hiszem, mehet�nk is, nem igaz?
– Egy pillanat! – A l�ny felfriss�tette mag�t.

N�h�ny pillanattal k�s�bb m�r imm�ron ism�t fi� volt. Piton picit elh�zta a sz�j�t.
– K�zfog�s – ny�jtotta kez�t Chris.
– Mehet�nk – fogta meg a jobbot a f�rfi.
– T�o!

A m�r ismer�s kellemetlens�gek ut�n ism�t a b�jitalmester irod�j�ban voltak.
– M�ra, azt hiszem, el�g volt a zsupszkulcsokb�l – morogta a f�rfi, azt�n a sr�cra n�zett. – Akartam is k�rdezni. Mikor odafel� ment�nk, mi volt az a sz�, amit jelsz�nak haszn�lt�l?
– �hm. Ha most kimondom, megint hazamegyek.
– A sz�t hallottam, csak nem �rtem.
– Ez egy mugli t�rt�net. Amit hallott, az egy n�v, egy var�zsl� neve. Legal�bbis, annak ki�ltja ki mag�t, csak azt�n kider�l, hogy sarlat�n. Mindegy.

– �s az a sz�, amit idefele mondt�l?
– Az a „t�o”. Spanyol sz�.
– �s mit jelent?
– Musz�j ezt tudnia? – k�rdezte Chris kicsit sunyi tekintettel.
– Ki vele. S�rt�?

– Azt jelenti: b�csi. – A v�g�re Weston m�r kuncogott. – Azt hiszem, �n menn�k is. Egy bizonyos kedves b�csival van elm�letileg �r�m, tudja, �gy is lek�stem a fel�r�l – l�pett az ajt�hoz, h�tat ford�tva a tan�rnak.
– Majd adok �n neked kedves b�csit! – mosolygott fejcs�v�lva Piton. – T�nj innen! Mindj�rt megyek �n is.

Chris kil�pett az irod�b�l, majd becsukta az ajt�t. Piton pedig megengedett mag�nak egy sz�lesebb vigyort.
– Boszork�ny… – suttogta, majd � is megindult, hogy megtartsa az els�, am�gy meg m�sodik �r�t.

A tanterembe l�pve Chris ott tal�lta az eg�sz oszt�lyt, �l�k�n Dumbledore-ral.
– �! Mr. Weston! Jobban van? – k�rdezte mosolyogva az igazgat�.
– Igen, uram, k�sz�n�m – mondta, majd le�lt Draco mell�, aki k�rd�n n�zett r�.
– Hol volt�l? – suttogta a sz�ke, de a k�rdezett csendre intette.

Ekkor �rkezett meg Piton.
– �! Te is meg�rkezt�l! Helyes, akkor �n menn�k is. Tov�bbi kellemes napot! – mondta Dumbledore, majd miut�n Piton biccentett fel� egyet, el is ment.
– Ugye, csak rosszul hallom, hogy ny�zs�gnek? – Egy pillanat alatt n�ma csend lett. – Helyes. Ha m�r �gy hozta a sors, �s nincs id�nk b�jitalt f�zni… – Felhangzott n�h�ny megk�nnyebb�lt s�haj, azut�n v�get vetett a hat�ssz�netnek. – �rhatnak egy dolgozatot. – Chris csak megcs�v�lta a fej�t, majd el�vett egy �res pergament.

Mikor k�sz volt a dolgozattal, k�nyelmesen h�trad�lt, �s elgondolkozott.
Donovan b�ntet�se nem maradhat el. A kirohan�som csak arra volt j�, hogy levezessem az energi�im. Az a gyilkos tudta, hogy Hero gyenge pont, mert szinte mindig vele cs�szk�ltam, m�g otthon voltam. �s most viszonzom a kapottakat. �lni nem fogok, de bossz�ra sz�m�that. �rz�keny pont�rt �rz�keny pont j�r. �s mi az, ami fontos neki? L�ssuk csak... G�rcs�sen engem akar. Hm. Hangoztatja a f�rfiass�g�t. Ez j� alap. �s m�r tudom is, mi kell ide…

Egy sz�les, �rd�gi vigyor ter�lt el az arc�n. Piton kap�sb�l �szrevette, �s kiss� agg�dva n�zte di�kj�t, hogy vajon mit tervezhet, mi j�rhat a fej�ben. Sejtette, hogy a bossz�ja, de rem�lte, hogy el�g volt a reggeli p�rbaj.
�ra ut�n, mikor kil�ptek a folyos�ra, Draco �s Blaise egyb�l let�madta Christ.
– Hol a fen�ben volt�l? Kirohant�l reggeli ut�n, �s hi�ba kerest�nk!
– El kellett int�znem valamit. Ne k�rdezz t�bbet – n�zett komolyan a sr�cra.
– Ok�, de mi�rt? Mit titkolsz?

– K�rdezt�l. N�zz�tek! – Megtorpant, majd az egyik p�nc�l m�g�tti beugr�ba terelte a sr�cokat. – T�nyleg t�rt�nt valami, ami bossz�t k�v�nt, �s int�zkednem kellett.
– De mi t�rt�nt? – k�rdezte a sz�ke.
– Meg�lte valaki a kuty�mat.
– Mi? De azt hogy tudtad megbosszulni? – �rdekl�d�tt Draco.
– Had maradjon az �n titkom.

– Te elhagytad az iskola ter�let�t? Te teljesen l�k�tt vagy? – h�borgott Blaise.
– Itt vagyok, nem?
– De hova ment�l? Haza? Amerik�ba? Az…
– Lehetetlen? Hidd el, nem az.
– Te nem vagy norm�lis – morogta Draco.
– Lehet.

– �s megbosszultad?
– Mondjuk �gy, kapott egy kis el�leget. A t�bbi ezut�n j�n, de ne akarjatok t�bbet tudni.
– Na j�, menj�nk m�giat�rire – s�hajtotta Malfoy, �s el is indultak.
– K�pzelem mit m�velhetsz, ha nem csak egy kuty�r�l van sz�. Az�rt ez kicsit griffend�les benned, nem gondolod? Hogy �gy elrohant�l.
– Ut�lag majd elmondom a bossz�m, megl�tjuk, akkor is ez lesz-e a v�lem�nyed. – Chris el�gedetten vigyorgott.

Nem sokkal k�s�bb pedig m�r benn is �ltek a k�vetkez� �r�jukon, �s k�nyelmesen elhelyezkedtek, mondv�n, k�t �r�n �t unatkozhatnak. Weston azonban h�trad�lve, egyik k�nyv�re helyezett egy pergament, �s rajzolgatni kezdett, hogy elterelje a figyelm�t a reggeli esem�nyekr�l.

S�g� M�g nincs hozz�sz�l�s.

�j hozz�sz�l�s Friss�t�s