- IGAZGAT� �R! - t�pte fel az ajt�t egy zs�ros, fekete haj� fiatal f�rfi �v�ltve, maga ut�n r�ncig�lva egy tizenhat �v k�r�li – di�kot.
- �, Perselus! T�rt�nt valami? - k�rdezte b�b�josan cseng� hangon az �reg, mintha nem is vett volna �szre semmi szokatlant.
- Hogy t�rt�nt-e?! Maga nem l�t semmi... rendk�v�lit?! - d�h�sen a mellette �ll�, hossz�, v�r�s tincseit birizg�l� f�lig fi�, f�lig l�ny alakra mutatott (akinek �pp ebben a pillanatban pattant sz�t az ing�n az egyik fels� gombja, helyet engedve k�t n�veked�, dudorod� valaminek).
- �rtem m�r - mosolygott Dumbledore. - Tudtam, hogy nagy tehets�ge van a legilimenci�ban, Perselus, �s �rt�kelem, hogy m�ris nekil�tott a feladat v�grehajt�s�hoz.
- M�gis mir�l besz�l?! Milyen feladat?! - kelt ki mag�b�l a f�rfi, mik�zben drasztikus m�don kezdett el n�ni a haja, �s percr�l percre egyre fiatalabbnak l�tszott. - Mindez ennek a f�lesz�, abnorm�lis...
- Az „idi�t�t” ki ne felejtse, Tan�r �r! - horkant fel Harry, majd a sz�j�hoz kapott, ami�rt hangja most sokkal v�konyabban csengett, mint �ltal�ban.
- Legal�bb most fogja be a sz�j�t, Potter! - d�rrent r� a b�jitaltantan�r.
- Ha j�l l�tom, Nemv�lt�-nedv, vagy t�vedn�k? - kuncogott az igazgat�, �m a m�sik k�t jelenlev� nem �lvezte annyira az esem�nyeket.
- J�l l�tja! - sziszegte Piton. - Potter... Ez a gyengeelm�j� h�lye gyerek...
- Hmm, �gy v�lem, Harry a megszokott m�don reag�lt a b�jitalra – v�gott a szav�ba Dumbledore mosolyogva. De Mag�val mi t�rt�nt Perselus? El�g s�padtnak t�nik.
- S�padtnak? S�PADTNAK?! Ez lenne a legkisebb probl�m�m! Nem vesz �szre valami...
Az f�rfinek egyre v�konyabb lett a hangja, maga pedig mintha �sszement volna p�r centim�tert. Arc�t keretez� haja most m�r a v�lla al� �rt, �s a homlok�n v�gigh�z�d� r�ncai is kisimulni l�tszottak.
Harry pedig – t�le j� kart�vols�gon k�v�l - t�tott sz�jjal b�multa melleit �s szem�be l�g�, s�t�tv�r�s bozontj�t igazgatta, hogy kil�sson m�g�le.
- Harry, elmondan�d, mi t�rt�nt? - k�rdezte kedvesen, hallhat�an kicsit nyugtalanabbul Dumbledore a Kis T�l�l�t, mivel Piton l�tsz�lag nem volt t�l meggy�z� ideg�llapotban ahhoz, hogy elmes�lhesse a t�rt�nteket. Penge v�kony ajkai elfeh�redtek, �s csak n�ha motyogott valami �rhetetlens�get, amib�l csak egy-k�t sz�t lehetett kivenni: a „Potter”-t, az „idi�t�”-t, �s az „ez�rt m�g nagyon”-t.
Harry m�r k�sz�lt belefogni a magyar�zkod�sba, amikor a b�jitalmesteren – hatalmas ord�t�s k�zepette – s�r�, v�r�s sz�rcsom�k kezdtek, kifejl�dni.
- Azt hiszem – sz�lt b�lcsen az igazgat� – s�rg�sen sz�ks�g�nk lesz Madam Pomfrey seg�ts�g�re. Harry, elszaladn�l Poppy�rt a gyeng�lked�re?
A fi� (azaz l�ny) egy gyors b�lint�s ut�n - amilyen gyorsan csak b�rt, kiiszkolt az igazgat�ib�l.


A k�sz�rny el�tt Hermione �s Ron idegesen toporogtak, �s amikor megpillantott�k a v�r�s haj�, l�lekszakadva rohan� di�kl�nyt, nem hittek a szem�knek.
- Hermione! Ron! - ki�ltott Harry bar�tainak. - Gyorsan, ide kell hoznunk Madam Pomfreyt!
- Na de... Harry! Veled mi t�rt�nt?!
Ron el�g megd�bbentnek l�tszott, Hermione pedig hat�rozottan ijedtnek.
- K�s�bb elmondom, de most menj�nk! Piton... meghal, ha nem siet�nk!
- Kit �rdekel? - horkant fel undorodva Ron. - Meg�rdemeln� az a tet�! � tehet az eg�szr�l!
- Ron! - sz�lt r� Hermione, de mivel Harry m�ris tov�bbrohant, nem volt idej�k vitatkozni, ink�bb k�vett�k bar�tjukat.
- Harry, mi van Pitonnal? - k�rdezte k�ts�gbeesetten Hermione, fut�st�l kipirosodott arccal.
- Nem tudom, �sszement �s... �s megsz�r�s�d�tt!
El�sz�r k�t bar�tja �rtetlen�l n�zett r�, majd Ron elvigyorodott.
- Komolyan? Azt a...! Ezt l�tnom kell! Megsz�r�s�d�tt?!
- Hogy vagy k�pes �r�lni ennek?! - torkolta le Hermione. - Ha Pitonnak valami komoly baja lesz, Harryt minimum kicsapj�k! Nem tudhatod, mi volt abban a...
- Madam Pomfrey! - kiab�lt Harry a t�r�lk�z�ket sz�ll�t� mediboszork�nynak. - Most r�gt�n velem kell j�nnie! S�rg�s!

Alig t�z percen bel�l, az igazgat�iba �rve nem mindennapi l�tv�ny fogadta a h�rom j� bar�tot �s k�s�r�j�ket.
Dumbledore p�sp�klila, ez�st csillagos tal�rban t�rdelt a f�ld�n, lelkesen nyugalomra biztatgatva egy s�rk�nytoj�s-nagys�g�, v�r�s sz�rlabd�t.
- �h, Poppy! - �dv�z�lte mosolyogva boszork�nyt, a fiataloknak pedig biccentett.
- Mi az �rd�g?! - ki�ltott fel a gy�gy�t�, �s a sz�ja el� kapta a kez�t, miut�n a hemperg�z�, vony�t� valamire n�zett. - Mit m�veltek ezzel a szerencs�tlen di�kkal?
- Poppy! Ez Perselus. Perselus Piton!
A boszork�ny felsikkantott.
- Perselus? De m�gis... m-mi t�rt�nt Vele?!
- Ha j�l sejtem, egy �jf�le Hermafrodium Vegrandis f�zet a tettes – k�z�lte az igazgat� �s egy csintalan, ves�be l�t� pillant�st k�ld�tt Harry fel�.
- B�r nem vagyok mesetere a b�jitalkever�snek, a t�netek alapj�n murtlap-m�rgez�sre gyanakszom - �llap�totta meg a boszork�ny fejcs�v�lva. - Legal�bbis a l�tszat alapj�n.
Harry �s Ron pedig izzad� teny�rrel, idegesen �sszepillantottak: csak �k ketten tudt�k, hogy mi t�rt�nt a tan�rukkal. Ami persze, ha kider�l biztosan nem �ssz�k meg egy ejnye-bejny�vel - m�g Dumbledore-t�l sem.. Piton most legink�bb egy t�lm�retezett gombolyagra hasonl�tott �s vony�t� hangot hallatva vonaglott.
Ron – amint felfogta, hogy a sz�nalmas kin�zet� l�ny val�j�ban a "v�n denev�r" - alig b�rta visszafogni kit�rni k�sz�l� r�h�g�s�t. Hermione azonban - megel�zve a bajt – gyorsan oldalba v�gta.
- B�zom kegyed hozz��rt�s�ben – mosolygott Dumbledore Madam Pomfreyre. - V�lhet�leg mikorra kapjuk vissza a b�jitaltantan�runkat?
A n� hosszas h�mm�g�s ut�n feln�zett az igazgat�ra.
- Holnap reggelre tudok hozni ellenszert a Szent Mung�b�l, egy�bk�nt is oda k�sz�ltem ma d�lut�n helyettes�t�sre. Addig esetleg a sz�rzetn�veked�st �s a zsugorod�st tudom ideiglenesen visszatartani...
- K�sz�n�m Poppy, igaz�n nagyra �rt�kelem a munk�j�t. A biztons�g kedv��rt vetne egy pillant�st, legyen sz�ves, Harryre is?
Az asszony szemei elkerekedtek, �s �r�lt m�don n�zett k�rben a magas teremben.
- Harryre? - k�rdezte vissza hitetlenkedve.
- R�m is jutott a b�jitalb�l – l�pett el�re a v�r�s haj� l�ny k�t t�rsa mell�l, hogy egy s�haj k�zben „v�gig�lvezze” a boszork�ny �rtetlen tekintet�t.
Madam Pomfrey kicsit sz�gyenkezett, ami�rt nem j�tt r� egyb�l: ezt a di�kot m�g soha nem l�tta a Roxfortban. Nem is volt ideje ezen gondolkozni, mert a h�rom gyerek azonnal magukkal r�ngatt�k, mondv�n s�rg�s esetr�l van sz�.

- Term�szetesen – mondta a n�, majd elv�gezte a szok�sos vizsg�latokat, leellen�rizve a „fi�” test�nek szinte minden egyes n�gyzetcentim�ter�t.
- Ne agg�djon, Mr. Potter, minden bizonnyal n�h�ny �r�n bel�l teljesen visszat�r a r�gi alakj�ba – mondta, mik�zben f�l k�zzel megpr�b�lta felder�teni a Pitont vastagon bor�t� bunda k�z�tt a sz�jny�l�s�t. Mikor er�fesz�t�seit v�gre siker koron�zta, bele�nt�tt a... „l�nybe” egy fiol�nyi, s�t�tlila folyad�kot.
A burj�nz�, v�r�s bozont l�tv�nyosan h�z�dott vissza, majd egy pillanat alatt elt�nt. Ugyanekkor kezdte visszanyerni eredeti alakj�t �s n�h�ny m�sodperc m�lva a jelenl�v�k sz�jt�tva b�multak a cs�ppnyi, emberi l�nyre.
Ron ijedten felki�ltott, Hermione szemei elkerekedtek, Harry pedig... � nem tudta, mi t�rt�nik.
- E-egy kisbaba? - lep�d�tt meg Hermione �s tett egy l�p�st a cs�pps�g fel�.
A kicsi �nix szemeivel a l�nyra n�zett, majd egy d�h�s pillant�ssal elford�totta a fej�t.
- Ha az �g szakadna le, Piton akkor is Piton maradna - s�gta Ron a mellette �ll� Harrynek.
- Egyel�re ennyit tehetek – mondta Madam Pomfrey nyugtalanul. - Igazgat� �r, mennyire �rt �n a csecsem�kh�z?
Dumbledore �r�k�sen boldogs�gt�l ragyog� arca szemmel l�that�an kipirult.
- Sajnos ma este halaszthatatlan �gyet kell elint�znem a Miniszt�riumban. Nem tudn�nk tal�lni valakit, aki gondoskodna a mi kedves Professzorunkr�l egy �jszaka erej�ig? - Az id�s m�gus sz�ja sz�le felfel� g�rb�lt, Harrynek pedig kezdett nagyon rossz �rz�se t�madni.
- Ezekben az id�kben?! - s�p�tozott az asszony. - Aki �pp nem menek�l, az kint harcol a csatat�ren! Tudja j�l, m�g a tan�rok is k�ldet�sekre j�rnak, a k�rh�zban pedig halomsz�mra �rkeznek a sebes�ltek. Lehetetlen ilyenkor szabad embert tal�lni!
- Hmm, tal�n m�gis lenne megold�s, elv�gre egy magatehetetlen kisgyermeket – itt jelent�s�gteljesen Harryre n�zett – nem hagyhatunk fel�gyelet n�lk�l.
- Mi most menn�nk. J� �jt, Professzor! Madam Pomfrey! – sz�lalt fel hirtelen a Kis T�l�l�, �s m�r r�ncig�lta volna ki az ajt�n bar�tait, de Dumbledore hangja meg�ll�totta.
- Csak egyetlen �jszaka, Harry – mondta halkan �s amikor a fi� a csillog�, k�k szemekbe n�zett, m�ly f�jdalmat �s aggodalmat l�tott benn�k.
- De... ezt � sem akarn�! - csattant fel a „fi�”, a kisgyerek pedig, mintha csak �rten�, felny�g�tt az asztalon, amin nemr�g Madam Pomfrey helyezte el.
- Ugyan-ugyan – Az �reg m�lyk�k szemei csintalanul megvillantak. - Tal�n nem is fog eml�kezni a kis... incidensre.
- Harry, szerintem ez nem olyan v�szes – vigyorgott Ron �s b�r egy k�v�l�ll� ebben a pillanatban elk�nyvelte volna, hogy van n�mi j� �rz�s is a fi�ban, de � biztosan tudta, hogy bar�tja fej�ben most gonosz �s szadista gondolatok kavarognak. R�ad�sul a neki der�kmagass�gban fekv�, kap�l�z�-fintorg� csecsem� sem nyugtatta meg t�lzottan.
- Harry, v�g�l is ez a kis cs�pps�g most nem Piton professzor! - �gy t�nt, Hermione minden erej�vel meg akarja gy�zni bar�tait, hogy az a leghelyesebb, ha hallgatnak Dumbledore-ra.
- Kis cs�pps�g?! - horkantott Ron. - Neked Piton mi�ta kis cs�pps�g?
- K�rem, �rizze meg hidegv�r�t, Mr. Weasley – intette le gy�zedelmesen az igazgat� a fi�t. - Mivel nem akarunk a m�r megl�v�n�l is nagyobb fesz�lts�get, javaslom, maradjatok itt mindh�rman az �jszak�ra. Ny�lik egy vend�gszoba, ott, Avius Flimpbelle arck�pe m�g�tt.
A szemk�zti falon az egyik k�p lak�ja, egy kopaszod�, szak�llas var�zsl� m�lyen meghajolt, amint Dumbledore fel� mutatott.
- Vacsor�t k�ldetek fel Nektek a h�ziman�kkal. Nem, Ms. Granger, nem lesz sz�ks�g a k�nyveikre, holnapra ez�ttal felmentem mindh�rm�jukat a h�zifeladat-�r�s al�l – tette hozz�, amikor Hermione m�r sz�l�sra nyitotta a sz�j�t.
- Engedelm�vel, �n t�vozn�k, Professzor - biccentett Madam Pomfrey. - V�rnak a betegeim.
A boszork�ny kis els�seg�lyt�sk�j�val egy�tt elhagyta a helyis�get.
- �h igen, j�magam is �pp indulni k�sz�ltem, m�g be kell ugranom p�r dolog�rt a Grimmauld t�rre - jelentette be az igazgat�.
- M�ris elmegy?! - kapta fel a fej�t Harry.
Dumbledore csak egy laza mozdulattal kih�zta az asztalfi�kj�t �s el�vett bel�le egy zacsk� sav-a-j�j cukrot.
- Amint azt m�r a mi kedves Madam Pomfreynk is eml�tette, manaps�g nem sok szabadid� �ll rendelkez�s�nkre – mondta enyh�n �sszer�ncolt homlokkal. - Sav-a-j�j cukrot?
- Nemk�r�nk – hadarta Harry, majd k�ts�gbeesetten figyelte a kandall�ba l�p� �reg m�gust.
- Jut eszembe! - sz�lt m�g vissza az �reg, mikor m�r csak a nyak�t�l felfel� l�tszott ki a l�ngok k�z�l. - Harry, �r�mmel venn�m, ha elkezden�l gyakorolni ebben a form�dban. „Tal�n” m�g hasznodra v�lik egyszer.


Szerz�i megjegyz�s: A k�vetkez� r�szben kider�l, mi is t�rt�nt val�j�ban b�jitaltanon, �s Piton szemsz�g�b�l is l�thatjuk az esem�nyeket :) R�ad�sul megtudhatjuk, hogy �lik t�l h�seink az �jszak�t :P