Halk robajjal kanyarodott ki az Oak Tree Ave utc�b�l Potter�k s�t�tk�k csal�di aut�ja.
- … �s ott lakik Mrs. Wildstone, r�gebben vigy�zott n�ha a gyerekekre, ha mindkett�nknek el kellett menn�nk otthonr�l, �s az any�som�k sem �rtek r� – magyar�zta Harry balj�n �l� �desanyj�nak, aki minden egyes szav�t moh� �lvezettel fogadta be az elm�j�be.
- Mrs. Wildstone t�nyleg nagyon kedves asszony – b�logatott a h�ts� �l�sen a kis Lily. - Egyszer hozz�v�gta a botj�t Jameshez, ami�rt fark�n�l fogva felakasztotta a macsk�j�t. Ut�na az a h�lye gyerek egy h�tig nem mert kij�nni az utc�ra, nehogy �sszefusson Vele!
- Nem val�sz�n�, hogy a vil�gon van k�t olyan ember, aki nem akarn� megleck�ztetni a b�ty�dat – s�hajtott Harry. – Pedig nem volt mindig ilyen. Tal�n t�nyleg elk�nyeztett�k...
- Szerintem ink�bb csak a band�z�s van R� rossz hat�ssal – horkantott Lily. - Az�ta egy nagy tah� lett! � �s a haverja, az a Finnigan... a k�t „Nagy Kviddicsbajnok”... Undor�t�!
Az id�sebb Lily hirtelen h�trafordult.
- A b�ty�d kviddicsezik?
- Aha, � a Griffend�l egyik terel�je, de val�j�ban csak egy felf�jt h�lyag. Albusnak nyom�ba sem �r!
- Albus? - n�zett a n� mosolyogva a fi�ra.
- Khm... sokat k�sz�nhetek Dumbledore professzornak – mondta Harry gyorsan, mag�ban rem�nykedve, hogy nem ker�l sz�ba fia k�z�ps� neve is.
- Albus fog�, csak � a Mardek�rban. Engem p�ld�ul �rul�nak tartanak, mert mindig az „ellens�gnek” szurkolok – csacsogott tov�bb Lily. - Szerintem egy�ltal�n nem azon m�lik, ki milyen, hogy egy �cska kalap hov� rakta. Engem is a Mardek�rba akart tenni, de azt�n j�l kiosztottam �s...
- �s milyen j�l tette, hogy nem oda rakott! El�g bel�led eg�sz nap �s m�g este is el kellene viselnem – morgott Alan g�nyosan mosolyogva.
Lily csak felvonta f�l szem�ld�k�t �s szemreh�ny�an n�zett bar�tj�ra.
- Szerintem ink�bb csak att�l f�lsz, hogy m�g a v�g�n... egy helyes, sz�ke mardek�ros lecsapna a kezedr�l!
- Ink�bb csak att�l, hogy �jszaka r�m t�rn�d az ajt�t, hogy rosszat �lmodt�l! Egy�bk�nt t�ged ismerve Flitwick professzorra nagyobb vesz�ly leselkedik, ha „bar�tkozni” akarsz.
- Micsoda? Az m�r van vagy... sz�z �ves!
- Flitwick m�g mindig tan�t? - kapta fel a fej�t Lily. - Egyszer elbesz�lgetn�k Vele, nagyon j�l kij�tt�nk annak idej�n...
A m�sik Lily elh�zta a sz�j�t, �s g�nyosan fordult a l�nyhoz.
- Persze, na �s mit mondan�l Neki? „Szevasz T�rpe, �gy negyven �ve nem tal�lkoztunk! Ne t�vesszen meg, hogy alig vagyok tizenkett�, Te sem n�zel ki k�tsz�znak...”
- Flitwick professzor nagyon kedves ember – mondta Emily szemreh�ny� tekintettel, de kedvesen.
Lily csak felvonta f�l szem�ld�k�t.
- … „Ember”?!

Harry egy egyenes �tszakaszon lopva belepillantott a visszapillant� t�k�rbe. Piton unottan b�mult ki az ablakon, mintha nem is �rdekeln�, mi t�rt�nik k�r�l�tte. Csak elfeh�red� ujjpercei mutatt�k fesz�lts�g�t. „Neh�z lehet neki” - gondolta. - „Visszat�rni egy olyan vil�gba, amit nem ismer, r�ad�sul egy olyan csal�dban, amit enyh�n sz�lva ut�l... R�ad�sul itt van Anya! Piton m�g mindig szereti, biztos vagyok benne, csak �pp nem tud mit kezdeni a helyzettel. Ha belegondolok, olyan hihetetlen az eg�sz, mint egy �lom. Mit is lehetne kezdeni ezzel? Anya azt hiszi, ellens�g, Neki meg egyebek k�zt ott az a m�rhetetlen b�szkes�ge. Vagy csak �n k�pzelek t�l sokat R�la? Mi lesz ebb�l? Tal�n semmi. Tal�n egy-k�t �ra �s soha t�bb� nem l�tjuk viszont...” M�r Maga sem tudta, �r�lnie, vagy bosszankodnia kellene-e.

-----
- … Mondtam, hogy nem!
- De igen!
- Nem!
- De.
- Mondom piros!
- Z�ld.
- Ut�llak!
- �n nem.
Harry m�r megszokta a k�t gyerek vit�it, Piton nem foglalkozott vele, de Lilyt f�l �r�n bel�l kezdte kiz�kkenteni a b�ket�r�s�b�l.
- Mi�rt veszekedtek ilyen gyakran? - k�rdezte er�ltetett nyugalommal. - R�ad�sul ilyen semmis�geken...
- SEMMIS�G? - horkant fel a kis Lily. - Ezek nagyon is fontos dolgok! Egy�bk�nt a j� bar�ts�g alapja az �szinte megnyilv�nul�s!
- Lily azt az elvet vallja – kezdte unottan Alan -, hogy min�l t�bbsz�r vitatkozunk a kis dolgokon, ann�l k�nnyebben viselj�k majd a nagyobb probl�m�kat.
- El�g nagy probl�ma, hogy egyes �zl�sficamos egy�nek szerint a z�ld szebb sz�n, mint a piros!
- A piros ideges�t� – morogta Alan.
- Mit is v�rhatn�k egy h�lye mardek�rost�l!
- Mondja ezt egy tud�l�kos griffend�les.
- H�-h�, �llj! M�g egy sz� �s kiteszlek titeket a k�vetkez� r�ten – figyelmeztette �ket Harry, akinek jelen helyzet�ben el�g volt a kanyarokban gazdag �tra figyelni (el�g ritk�n vezetett mugli j�rm�vet �s nem volt t�l sok gyakorlata ebben).
- De... - sop�nkodott Lily. - �, j�l van, abbahagyom. Alan?
- Rendben, a piros jobb sz�n, �r�lhetsz – s�hajtott a fi�, majd karjait keresztbe fonta. - Professzor, Maga melyik h�zba j�rt?
Piton meg sem mozdult, mintha nem is hallotta volna a k�rd�st.
- Piton professzor? - r�zogatta meg a kis Lily a mellette �l� fi�t, aki rezzen�stelen arccal figyelte a t�jat.
- Mardek�r – mondta egyszer�en �s ezzel lez�rtnak tekintette a besz�lget�st.
- A fen�be – f�jtatott a kis Lily. - �s Te, Emily?
A n�nek beletelt p�r m�sodpercbe mire r�j�tt, hogy Neki sz�ltak.
- Griffend�les voltam – mosolygott b�szk�n.
- H�h�, h�rom-kett� a javunkra! - lelkendezett Lily. - Ti ismert�tek egym�st akkoriban? - tette fel a NAGY k�rd�st.
Mivel Pitonnak l�tsz�lag esze �g�ban sem volt m�g egy sz�t is sz�lni, „Emily” bel�tta, hogy k�nytelen lesz � v�laszolni.
- H�t... mondhatni.
Mivel Piton tov�bbra sem reag�lt, csak alig l�that�an megvillant a szeme - a k�t gyerek �sszen�zett �s ink�bb elhallgattak.

M�sf�l �ra m�lva m�g mindig, v�ltozatlanul az aut�p�ly�n haladtak.
- Harry, nem megy�nk egy kicsit... gyorsan? - k�rdezte �desanyja megszeppenve. V�kony kezeivel er�teljesen szor�totta az �l�s oldal�t �s az ablak v�kony p�rk�ny�t.
- Sajnos ett�l lassabban m�r nem mehet�nk – vigasztalta Harry a r�m�lt l�nyt. - Pr�b�lj valami t�voli dologra n�zni �s l�legezz m�lyeket. �ll�t�lag az seg�t...
- M�r �gy is csak �gy v�nszorgunk, mint egy tet�! - nyafogott a h�ts� �l�s k�zep�n Lily. - Ink�bb l�pj a g�zra, Apuuu!
- Csak egy percig maradj m�r csendben, el�g nehezen boldogulok a nyavalyg�sod n�lk�l is – Harry nagyon j�l tudta, ezzel semmit nem �r el, l�nya legfeljebb p�r m�sodpercig b�rja ki sz� n�lk�l. Igaza lett: Lily el�sz�r a t�rd�n dobolt, a sz�j�t pattogtatta, majd dudor�szni kezdett.
- … „Nem akarsz valakit, aki seg�t Neked... Akivel megoszthatod az �leted?... Ne a gonoszt v�laszd, urald a f�nyt... k�rlek ne vesz�tsd el a rem�nyt... Nem tudtad elmondani s bel�lr�l em�szt...
- Dr�ga, j� Merlin adj Neki �szt! - sz�lt k�zbe g�nyosan, a homlok�t massz�rozva Alan. - �gy is f�jt a fejem, musz�j vony�tanod?
- Neked meg musz�j mindig a legjobb r�szt elrontanod?!
- Fulgeo voluba – intett Harry gyorsan a p�lc�j�val �s az aut� l�gter�t megt�lt�tte egy magas n�i hang:
- „… ozott, hogy a holnapi napt�l kezdve betiltja a fintelg� feglik enged�ly n�lk�li tart�s�t; A Szent Mungo Var�zsnyavaja- �s Rag�lyk�r�l� Ispot�lyb�l �rkez� inform�ci�k szerint egy �j j�rv�ny terjed var�zsl�r�l var�zsl�ra,Frederic Vorns, a Var�zsrag�ly egyik gy�gy�t�ja nyilatkozata szerint a k�rt eredetileg csak a v�rsz�v� var�zsl�nyek terjesztik; Wednesburyben n�gy... egy pillanat, most �rkezett a bagoly a k�vetkez� h�rrel: t�meggyilkoss�g t�rt�nt Godric's Hollow-ban, halottak sz�ma mostani �ll�s szerint huszonh�t mugli �s kilenc var�zsl�, v�lhet�leg f�benj�r� �tokkal s�jtott�k �ket. Az aurorok m�r a helysz�nen v�gzik a munk�lataikat �s a Miniszt�rium felsz�l�t�s�ra elkezdt�k a k�zs�g kitelep�t�s�t.
Harry elkerekedett szemekkel pr�b�lta felfogni, amit hallott.
- Godric's Hollow-ban? - suttogta a mellette �l� Lily k�ts�gbeesve.
- Semmi baj, Anya. Lily! - sz�lt h�tra l�ny�nak. - Felh�vn�d �desany�dat?
- De h�t... tudod, hogy nem �rt hozz�!
- Annyira igen, amennyire most sz�ks�ges. K�rdezd meg, nem �rkezett-e baglyom a Miniszt�riumt�l! Gyorsan!

A kis Lily el�r�ngatott a zseb�b�l egy, a p�lc�j�val megegyez� st�lus�, kockaszer� valamit, amir�l Piton �s a m�sik Lily azonnal meg�llap�tott�k, hogy valami furcsa mugli t�rgy lehet.
- Ez egy mobiltelefon – komment�lta a kis Lily az esem�nyeket, miut�n �szrevette a csod�lkoz� tekinteteket. - Egyfajta muglim�gia, vagy olyasmi.
- �gy m�k�dik, mint a telefon? - k�rdezte a m�sik Lily, b�szk�n arra, hogy tal�n m�giscsak van n�mi fogalma err�l a vil�gr�l.
- Nagyj�b�l! - b�logatott hevesen a kisl�ny, mik�zben elkezdte a k�l�n�s szerkezet gombjait nyomkodni �s kis id� m�lva a f�l�hez emelte.

P�r pillanaton bel�l egy n�i hang �v�lt�tt ki a k�sz�l�kb�l.
- HALLO? - visszhangzott az aut�ban �s Lily ny�sz�r�gve ny�lt a r�m�lt�ben elejtett telefonja ut�n.
- Szia Anyu – mondta lihegve.
- MI T�RT�NT? - hallatszott megint a hang.
- Ez nem igaz, tiszt�ra mint Ron b�csi! Ne �v�lts m�r! V�rj, kihangos�tom.
Lily megnyomott egy gombot �s gyorsan apja el� tartotta a k�sz�l�ket.
- Szia, Ginny! - k�sz�nt megszokott hangnem�ben Harry a feles�g�nek. - Megn�zn�d, hogy nem �rkezett-e riaszt�s a Miniszt�riumt�l?
- Megn�zem – mondta a n� egy szinttel halkabban.

Egy peren bel�l Ginny k�z�lte, hogy Harrynek csak egy levele �rkezett a f�oszt�lyvezet�t�l, miszerint m�snap a megszokottn�l f�l �r�val hamarabb kell bemennie dolgozni, majd k�rd�re vonta f�rj�t, hogy mi�rt v�lasztotta az inform�ci�cser�nek ezt a bonyolult form�j�t.

Ez k�l�n�s - s�hajtott Harry. - Ha valami gond van, mindig engem r�ncig�lnak be el�sz�r.
- Olyan b�szke vagyok R�d, Kicsim! - mosolygott �desanyja, akinek l�tsz�lag sok �nuralm�ba ker�lt visszatartania mag�t att�l, hogy fia nyak�ba vesse mag�t. - B�r sosem gondoltam volna, hogy Te is auror leszel. Egyszer�en nem tudtunk le sem szedni a sepr�r�l, mindenki azt mondta, hogy kviddicsbajnok leszel.
- R�gen �n is azt hittem – b�lintott a f�rfi. - Csak k�zben kell�k�ppen megut�ltam, ha mindenki engem b�mul. Aurork�nt elrejt�zhetek a vil�g el�l �s viszonylag csendesen �lhetek a csal�dommal. Nekem ennyi el�g.
- Olyan k�r, hogy ap�d most nem l�that T�ged – s�t�tte le a szem�t Lily. - Mindig is nagyon szeretett T�ged.
Piton val�sz�n�leg felhorkantott volna, ha nem k�tik le minden figyelm�t a bal oldali �l�s tetej�re hull�, s�t�tv�r�s hajtincsek. Igyekezett minden rezzen�s�ket r�gz�teni az elm�j�ben...

- Ez m�r Birmingham! Mindj�rt ki�r�nk a v�rosb�l �s ott vagyunk!
Lilynek csak mosolyszer�en megr�ndult a sz�ja �s b�lintott. Hi�ba pr�b�lta ki�zni James gondolat�t a fej�b�l, a f�rfi eml�ke �jra �s �jra visszak�zd�tte mag�t.
Harry �t�rezte a n� f�jdalm�t. � annyi �ven kereszt�l szenvedett benne, az elhagyatotts�gban, v�gy�dva halott sz�lei ut�n... Tudta, azzal csak m�g t�bb k�nt okozna, ha ezt sz�ba hozn�, �gy ink�bb hallgatott. A r�di�ban �pp a leg�jabb sl�gereket k�zvet�tett�k, amit az utast�rben l�tsz�lag csak a kis Lily �rt�kelt – a t�bbiek vagy fintorogtak, vagy pr�b�ltak tudom�st sem venni r�la.
Birminghamet legink�bb a szinte teljesen egyforma f�k �s a r�gi st�lus� �p�tm�nyek jellemezt�k. A s�k t�jat �gig �r� tornyok �s magasra ny�l� templomok, palot�k szabdalt�k, s a csatorn�kban himb�l�z� kis haj�k igaz�n k�l�nleges hangulatot var�zsoltak. Egy �tlagos nagyv�ros volt, ahol ugyan megmutatkoztak m�r a modern �j�t�s jelei, de m�g megmaradtak a r�gi korok eml�kei is.
Ezzel szemben a k�lv�ros sz�nes h�zakb�l, szab�lytalanul burj�nz� n�v�nyekb�l �s kis parkokb�l �llt.
- Itt tegy�l ki, Potter – utas�totta Piton a h�ts� �l�sr�l.
Harrynek el�g volt csak kin�znie az ablakon �s m�g az �lla is leesett d�bbenet�ben.
- Ezt nem gondolhatja komolyan! - t�togott.
Egy le�gett domboldal, �s egy rothad� patak tette ki az eg�sz l�t�t�vols�got. A domb alj�n �llt n�h�ny roskadoz� h�z, l�tsz�lag egyikben sem laktak m�r. Mintha elfelejtkeztek volna err�l a helyr�l...
Nem k�rtem a v�lem�nyed, csak �llj meg sz�pen �s m�r itt sem vagyok – A f�rfi hangja egyre t�relmetlenebb lett �s Harry ink�bb levette a hajt�-b�b�jt a g�zped�lr�l.
- Most boldog? - s�hajtott lemond�an.
- Nem Potter, nem vagyok az – mondta az egykori b�jitalmester f�lv�llr�l, mik�zben kiv�gta a kocsi ajtaj�t �s nemesi egyszer�s�ggel, mellkas�n �sszefont karral kil�pett a j�rm�b�l. Persze a jelenet sokkal hat�sosabb is lehetett volna, ha nem a f�ld�n h�zza maga ut�n s�t�tz�ld tal�rj�t...
- Tudom, hogy nem volt t�l felh�tlen a viszonyunk – kezdte bizonytalanul Harry – de nem engedhetem, hogy egy... ilyen helyen lakjon!
Piton felvonta f�l szem�ld�k�t �s tekintet�vel v�gigm�rte egykori tan�tv�ny�t.
- Megrend�t� az aggodalmad, mindazon�ltal meg kell �rtenie annak az „�rz�keny”, naiv kis lelkednek, hogy egyik�nknek sem lenne t�l kedvez� m�g ak�r egy �r�t is egy�tt t�lten�nk. �g �ldjon, Potter!
El�vett a tal�rja zseb�b�l egy g�rbe p�lc�t, majd suhintott vele. Ezzel egyidej�leg a k�t legsz�ls� viharverte h�z sz�tcs�szott egym�st�l, s k�zt�k megjelent egy harmadik, m�g n�luk is romosabbnak.
- �h, el is felejtettem – mondta, majd Harry fel� ny�jtotta szerzem�ny�t. - Ez a kedves fiad�.
Egy m�sodperc sem telt bele, h�s�gesen maga ut�n cs�sz� k�peny�ben elviharzott az „�p�letek” fel�.
Am�g mindenki csak a hat�rozott l�pteket figyelte, Harry egy fejcs�v�l�s k�zepette becsukta egy p�lcaint�ssel az aut� �sszes ajtaj�t. Senki nem t�r�d�tt m�r azzal, hogy a r�di�ban a bemond�-boszork�ny �jra elkezdte a leg�jabb h�reket ismertetni.
- „... Godric's Hollowban, az egyik rom alatt tal�ltak egy var�zsl�t, aki feltehet�leg szemtan�ja volt a rendbont�snak. Az aurorok dolg�t nehez�ti, hogy a fiatalember feltehet�leg egy gondolat-m�dos�t� b�b�j hat�sa alatt �ll: azt �ll�tja, az utols� eml�ke ezerkilencsz�znyolcvanegyb�l sz�rmazik, valamint meg kell mentenie a feles�g�t �s a kisfi�t...

- Ez m�r s�lyos! - fintorgott a kis Lily. - Lel�pett, mint...
- Lily! - sz�lt r� apja d�h�sen. - Menj�nk.
A m�sik Lily valami �rdekesre lett figyelmes: egy hatalmas f�ra, ami a mellett�k omladoz� malom mellett �llt.
- Mindj�rt j�v�k - mondta gyorsan �s futni kezdett a c�lpontja fel�.
Lily k�l�n�sen ismer�snek tal�lta a hatalmas n�v�nyt, b�r biztos volt benne, hogy m�g sosem l�tta. Nem sokszor j�rt itt �s akkor sem figyelt a k�rnyezetre, csak a „k�l�nc” kisfi�t kereste, aki megvigasztalja majd egy nagyobb, Petunia f�le kioktat�s gy�tr�d�sei ut�n.
A monstrum csak �llt ott mag�nyosan, a sz�l t�ncoltatta s�t�tz�ld levelei. „Milyen fa lehet?” Sosem l�tott m�g hasonl�t. Illetve nem eml�kszik r� pontosan, de biztosan l�tott m�r ilyet „Mikor is?”
Hirtelen egy z�ld villan�s �radt sz�t az elm�j�ben, �pp, mint amit utolj�ra l�tott, mik�zben Harryt szor�totta mag�hoz. „Z�ld f�ny... egy vill�m... egy vill�m alak� v�set a fa k�rg�n! Tal�n ez�rt volt olyan ismer�s? Nem, biztosan nem. Ez egy eml�k, de nem az eny�m.”
�szre sem vette, hogy hangosan kimondja a sz�t ami esz�be jutott.
- Leonard – suttogta.
- Mi? - k�rdezte Harry �rtetlen�l lihegve. - Mit l�tt�l, Anya? Azt hittem, valami baj van, amikor elszaladt�l...
- Csak... azt hiszem, t�rt�nt itt valami fontos...
- J�l vagy? - Harry szemeiben aggodalom csillant, ami teljesen meghatotta �s visszar�ngatta Lilyt a val�s�gba.
- Igen, persze Kicsim, nem agg�dj. Tal�n csak k�pzeltem.
- Ki az a Leonard? - k�rdezte durc�san a kisebb Lily, aki nem sokkal apja ut�n �rt a helysz�nre. Szkeptikusan m�regetni kezdte a f�t, s rajta a vill�m alak� m�lyed�st.
Harryn – amint odan�zett – egy pillanat alatt �ts�p�rt a felismer�s.
- Ez az Avada Kedavra lenyomata! - �llap�totta meg, �s v�gigh�zta mutat�ujj�t a jellegzetes alakon, majd akaratlanul meg�rintette a homlok�t �tszel� heget is. - Itt t�nyleg t�rt�nhetett valami k�l�n�s, csak az a k�rd�s...
- Hogy �n mi�rt �rzem �gy: k�z�m volt hozz� – fejezte be helyette is Lily.
- M�g mindig itt vagytok? - Piton ez kis b�rersz�nnyel a kez�ben, durc�san k�zeledett a romok fel�l - Mi t�rt�nt m�r megint?
- Semmis�g – mondta gyorsan Lily �s h�tat ford�tott a rejt�lyes n�v�nynek.
- Az a fa �ll�t�lag m�r �vsz�zadok �ta itt �ll, �s mindig is viselte az a jelet – k�z�lte g�nyosan, j�l sz�rakozva Potter�k elk�pedt tekintete l�tt�n. - Azt hiszem, ak�rkinek is sz�nt�k azt az �tkot, el�g �gyetlen lehetett a t�mad�, legal�bbis ha a becsap�d�s...

Lassan elcsendesedett Lily el�tt a fi� hangja, majd teljesen elhalt. „Most meghalsz” - s�v�tett egy fagyos hang �s egy magas, s�t�t alak jelent meg el�tte. El�sz�r azt hitte, Voldemort, de azt�n r�j�tt, hogy ez m�s. Ez valakinek m�snak az eml�ke, de nem �rtette, hogyan ker�lt ez az � fej�be. „El�sz�r meg�l�m azt a fatty�t, azt�n t�ged is!” A s�t�t alak hangosan felnevetett. „Ne, �t ne! Ink�bb engem �lj meg! Leonardot ne!” Hallotta saj�t sikoly�t �s els�t�t�lt el�tte a vil�g.


Lily �res tekintettel n�zett maga el� �s Harry hi�ba sz�l�tgatta, nem reag�lt r�. Majd hirtelen a n� elkezdett k�ny�r�gni, sik�tozni, mik�zben a fej�t szorongatta.
- Anya! ANYA! N�zz r�m!
Lilyt k�r�l�lelte egy furcsa, aranysz�n� f�ny, ami mintha a b�re al�l sziv�rgott volna. Egy m�sodpercen bel�l �sszecsuklott volna, ha Harry nem kapja el. A t�r�kenyt kis test lassan elnehez�lt �s fia egy pillanaton bel�l az �desanyja eszm�letlen, feln�tt alakj�t tartotta a karjai k�z�tt.


�rezte, hogy egy meleg k�z meg�rinti az arc�t, majd valami keser� folyad�k �geti a tork�t. „Harry... Harry vesz�lyben van T�le...” a szemei felpattantak �s n�gy riadt tekintettel tal�lta mag�t szemben. Pontosabban h�rommal, mivel Pitonon csak els�padt arcsz�ne mutatott n�mi v�ltoz�st.
- Harry... - A v�r�s haj� n� lassan emelte fel jobbj�t, �s v�gigsim�tott fia vill�m alak� sebhely�n.
- J�l vagy, Anya? Mi t�rt�nt?
- El�g rosszul n�z ki – �llap�totta meg a kis Lily.
- Harry, nem esett bajod? - �lt fel a n� hirtelen, �s mag�hoz szor�totta a d�bbent f�rfit.
- Nekem nem, de Te... Veled mi t�rt�nt?
Lily arca hirtelen elkomorodott, ahogy eml�kezni pr�b�lt.
- Valaki... megt�madott minket. El�sz�r azt hittem, Tudodki, de nem, vagyis nem tudom, nem eml�kszem...
Az eg�sz feje l�ktetett a f�jdalomt�l �s m�st nem is akart, csak egyetlen fi�t �lelni. Harry... ugyanaz �s m�gis m�s, mint az a m�sik gyermek. M�sik gyermek... Ki lehetett az a kisfi�, akit Leonardnak sz�l�tott? Ki akart az �let�kre t�rni?
L�tta Pitont, amint a b�rersz�ny�ben kotor�szik, majd el�szerez egy s�rg�s folyad�kot tartalmaz� �veget �s a sz�j�hoz tartja. Nem akart k�telkedni benne: hiszen �veken �t vigy�zott helyette is az � gyermek�re. Harry pedig l�tsz�lag teljesen megb�zott benne, h�t engedelmesen kiitta a fiola tartalm�t �s a f�jdalom szinte azonnal elm�lt. A b�jitalmester sz�j�nak sz�le megr�ndult, majd h�tr�bb l�pett.
- K�sz�n�m – mondta halkan Lily egykori bar�tj�nak, aki egy pillanatig sz�l�sra nyitotta az ajkait, de mivel nem j�tt ki hang a tork�n – ink�bb feladta �s csak biccentett. El�g k�l�n�s volt gyerekszemmel a feln�tt szerelm�re n�zni, r�ad�sul ilyen hossz� id� ut�n...
- Mr. Piton – sz�lt Alan halkan. - Ha gondolja... m�rmint, ez a h�z b�rmelyik pillanatban �sszed�lhet. A mi k�ri�nk teljesen �res, am�g ap�m �zleti �ton van, �s... nyugodtan...
- Meggondolom – morogta a m�sik fi�.