Az �g lassan kitisztult, �m Lilyt - leg�jabb nev�n Emilyt - m�g mindig fesz�lyezte a tudat, hogy egykori volt legjobb "bar�tja" �s unok�ja k�z�tt �l, a huszonegyedik sz�zadban, egy "Ford Fiesta" m�rkajelz�ssel ell�tott mugli-aut� h�ts� �l�s�n, amelyet a r�gi benzin helyett "dux ducis" b�b�j hajt.
Ez lehetetlen, m�g a var�zsvil�gban sem szoktak a halottak csak �gy felt�madni! A teljesen halottak legal�bbis biztosan nem. Milyen ironikus, hogy az �pp ebben a t�m�ban �rt – A l�lek �tja az �let ut�n – c�m�, p�ld�sra �rt�kelt tanulm�ny�val siker�lt felv�telt nyernie annak idej�n a Remolus Dendris Fels�fok� Auror- �s Var�zsb�nkutat�-k�pz� Szakint�zm�nybe... Amiben persze sikeresen bebizony�totta, nem egy p�ld�val al�t�masztva, hogy a teljesen halott l�leknek nincs lehet�s�ge visszat�rni az �letbe. Hogy mekkor�t t�vedett!
Na persze, ha ezt a mondatot �gy... mennyi is? �tven �vvel ezel�tt kiejtette volna a sz�j�n, az �sszes mardek�ros kifek�dt volna a r�h�g�st�l. M�g hogy a „mindent tud�, okostoj�s Evans” t�vedett, r�ad�sul m�g ki sem tudja jav�tani mag�t... Nevets�ges �s egyben siralmas. Kell lenni valami tudom�nyos magyar�zatnak, hogy mi�rt j�ttek vissza, vagyis hogy... vagyis... mi a technika, amivel embereket lehet felt�masztani! Izgalmas, kock�zatos �s pokolian vesz�lyes �tlet. De m�g a soha nem is j�n r� a titokra, minden f�radalmat meg�r az, hogy megismerhette a fi�t. �s el sem b�rta k�pzelni, mi lenne, ha �jra elvesz�ten�. Nem, meg kell bizonyosodnia r�la, hogy nem csak ideiglenes ez az �llapot �s ha m�gis az lenne, tenni akart valamit. Nem fogja feladni most, amikor visszakapta a boldogs�got. R�ad�sul ha t�rik, ha szakad, be kell illeszkednie ebbe a korba!

Perselus Piton - m�g mindig tizen�ves kamasz b�r�ben - unott arckifejez�ssel n�zett ki f�lig lehunyt szemh�jai al�l a z�ldell� t�jra, s pr�b�lta figyelmen k�v�l hagyni a k�r�l�tte zajl� esem�nyeket. Ez m�r az � “mindent megtapasztalt szem�ly�nek” is sok volt. Egy modern mugli-t�kolm�nyban �l, egy l�gt�rben �lete szerelm�vel, aki gy�l�li, valamint Potterrel �s az elviselhetetlen k�lykeivel, akiket viszont � nem b�r elviselni. Sok ideges�t� di�kot tan�tott m�r az �vek sor�n, de a kis Lily Potterhez hasonl�val m�g nem tal�lkozott - szerencs�re. Annak a l�nynak az egyetlen j� tulajdons�ga, hogy k�s�rtetiesen hasonl�t – kimondottan csak k�ls�re – a nagyanyj�hoz! De egy�bk�nt... �s mi a fen��rt n�z r� t�gra ny�lt, csod�latt�l csillog� szemekkel?!
Jobb lesz ezekt�l min�l hamarabb megszabadulni. Azt�n majd valahogy visszaszerzi Lilyt is... Felt�tlen�l.

“Emily” v�gre kezdte jobban �rezni mag�t, de a feje m�g sz�rnyen sajgott az ut�bbi �r�kban t�rt�ntekt�l, de m�g ez sem t�ntor�thatta el att�l, hogy �szint�n mosolyogva b�mulja fia �benfekete hajf�rtjeit, k�rd�sekkel bomb�zza t�lbuzg� unok�j�t �s moh�n kapjon a legkisebb inform�ci� ut�n is.
A r�di�b�l sz�l�, monoton dallamot hirtelen egy elny�jtott recseg�s szak�totta f�lbe, majd felharsant egy bizonytalan f�rfihang a hangsz�r�b�l.
- M-m-Mr. Potter? Hall engem?
Harry f�radtan fels�hajtott.
- Igen, Dennis. Mi t�rt�nt?
- A f�n�k �zeni, hogy esetleg... Nem tudna-e bej�nni... Sz�val... Van egy kis gond.
- Pontosabban? Dennis, mondtam m�r, hogy ne udvariaskodj ennyire!
- Bo-bocs�nat Mr. Potter, �n csak...
- Dennis! T�rj a l�nyegre!
A r�di�b�l halk s�hajt�s hallatszott.
- Nyolc ember meghalt Roxmortsban.
- Tess�k? Mi t�rt�nt?
Dennis egy pillanatig elhallgatott.
- A szemtan�k szerint egy fekete csukly�s... feltehet�en f�rfi, k�gy�val...
- A fen�be!
- Igen. Sokan azt �ll�tott�k, pontosan �gy n�zett ki mintha... �...
- Remek, m�r csak ez hi�nyzott. Nyugalom, Dennis, lehetetlen, hogy Voldemort...
Harry gyorsan elharapta a mondat v�g�t, mivel �desanyja, aki mindv�gig el�rehajolt hozz� a k�t �l�s k�z�tt, l�that�an els�padt.
- T�z perc �s ott vagyok – mondta hat�rozottan, majd miut�n koll�g�ja megszak�totta a kapcsolatot., h�trany�jtotta jobbkez�t „Emilynek”, s a n� reszketve belecs�sztatta a saj�tj�t.
- Ugye, nem...? - k�rdezte ijedten.
- Semmi baj, Anya – mondta Harry �s pr�b�lta min�l kedvesebben megvigasztalni a n�t. M�g mindig alig b�rta elhinni, hogy a fiatalasszony, akinek a kez�t fogja, val�j�ban az �desanyja. Akire mindig annyira v�gyott. Komoly er�fesz�t�s�be telt, hogy ne s�rja el mag�t minden percben, mint egy kisgyerek, aki elk�sz�lt �s napokat t�lt�tt egyed�l miel�tt megtal�lt�k. Persze ezzel nem seg�tene senkin, �s most b�rmilyen neh�z is egy percre is mag�ra hagyni a n�t, h�vja a k�teless�ge.
Mindamellett csak rem�nykedni tudott, hogy egy felt�n�si viszketegs�gben szenved� b�n�z�r�l van sz�, aki Voldemortnak k�pzeli mag�t �s nem az igazi tal�lta meg a m�dj�t, hogy visszat�rhessen. B�r ez m�g annak ellen�re sem elk�pzelhet�, hogy k�t felt�masztott emberrel �l egy aut�ban, hiszen a sebhelye m�r jelezne, ha legf�bb ellens�ge �letre kelt volna.
- Alan, nem baj, ha kiteszlek titeket a h�zatokn�l?
- Nem, persze, a Nagyit soha nem zavarj�k a vend�gek. �s legal�bb a Professzor is be tud rendezkedni.
- K�s�bb �rtetek j�v�k – �g�rte Harry a k�t Lilynek – akik mellesleg sz�vmelenget� l�tv�nyt ny�jtottak egym�s mellett. Amikor leparkolt egy hatalmas, XIX. sz�zadbeli k�ria el�tt, m�g gyeng�den megszor�totta �desanyja kez�t, majd miut�n mindenki kisz�llt az aut�b�l �s elk�sz�nt, sietve beind�totta a motort.

- Azt hiszem, kezdem sajn�lni azt a b�n�z�t, ha egyszer Apu r�szabadul – vonta meg a v�ll�t a kis Lilly nevetve, majd elindult Alan nyom�ban a k�tm�teres, kov�csoltvas kapu fel�. A hatalmas, t�m�r szerkezetet m�g var�zslattal kinyitni is el�g neh�z lehetett – gondolta „Emily”, de n�lk�le megmozd�tani... Alan azonban l�that�an elboldogult vele.
- J�jjenek – mutatott a fi� a macskak�ves felj�r� fel�, ami egy hatalmas, k�tsz�rny� ajt� el�tt �rt v�get. - Ez a f�bej�rat. El�re sz�lok, itt semmi sem az, aminek l�tszik, sz�val nem kell megijedni.
A Prince-k�ria val�j�ban jobban hasonl�tott egy k�s�rtetkast�lyhoz, mint egy lak�h�zhoz. Ablakai n�hol kit�rtek, a szeg�lyekr�l lepattogott a fest�k, n�hol a fa r�szeket m�r sz�tr�gta a sz�. Az ajt�n bel�pve m�g a Szellemsz�ll�st is megsz�gyen�t�, agyonhaszn�lt b�torzat, feket�re festett, repedezett falak �s �llott pen�szszag fogadta a vend�geket. Pitonnak szinte azonnal elnyerte a szimp�ti�j�t ez a hely.

Ami�ta csak bel�ptek, Lily folyamatosan mag�n �rezte Piton tekintet�t, �s amikor h�tran�zett, m�g akkor sem vette le r�la a szem�t. Ez m�r t�nyleg egyre zavar�bb. Mi a j� Merlint b�mul rajta?! Ideje lesz elbesz�lgetni vele. M�g ha nincs is t�l sok kedve hozz� azok ut�n, amit... Nem, nem fog erre gondolni. Piton megal�zta �t. �s hi�ba lettek most sorst�rsak, ez�rt m�g semmit nem fog elfelejteni. Semmit!
Alan egy – a t�bbihez k�pest j� �llapotban l�v� – ajt�hoz vezette �ket.
- Ez lesz a szob�ja, Professzor. M�r ha megfelel....
Piton durc�s gyerekalakja gondolkod�s n�lk�l tett egy l�p�st, lassan kinyitotta az ajt�t, majd �vatosan bel�pett a s�t�t helyis�gbe. �gy t�nt, mintha egy pillanatra megtorpant volna, majd egy gyors k�rbepillant�s ut�n b�lintott.
- Rendben van – mondta egyszer�en.
- Ha gondolja, vel�nk j�het a szob�mba. �gy gondolom, sz�ks�ge lenne n�h�ny dologra.
Perselus mag�ban megr�k�ny�d�tt az �rz�sen, amit az �bresztett benne, hogy valaki t�r�dik vele. Alan v�kony, csontos alakja jelent meg lelki szemei el�tt, ahogy ebben a romos kast�lyban �l, l�tsz�lag teljesen egyed�l. �gy d�nt�tt, k�veti a fi�t, �gy legal�bb Lily k�zel�ben maradhat. Csak elj�n az alkalom, amikor kettesben maradnak �s akkor...
M�r nagyon hossz� ideje nem, fordult el� vele, hogy nem tudja, mit mondjon – m�g ha a holtan t�lt�tt �veket nem is sz�m�tja bele.
Sokan azt mondj�k, a szerelem m�land�. H�t � er�sen r� tudna c�folni erre: ugyan�gy szereti az alig egy karny�jt�snyira el�tte �ll� n�t, mint el�z� �lete alatt. H�nyszor k�v�nta m�r, hogy b�rcsak elm�lna ez az �rz�s, ha m�r egyszer Lily nem lehet az �v�... Hogy a tiltott gy�m�lcs ut�ni v�gy hagyja megnyugodni a sz�v�t, �s olyann� v�lhasson, amilyennek val�j�ban mutatta mag�t: lelketlennek �s k�ny�rtelennek. De az �let igazs�gtalan, ahogy � ezt m�r nagyon is j�l megtapasztalhatta. Soha nem fogja elfelejteni Lily Evans-t.

Alan szob�ja az emeleten volt, �s egy d�szes m�rv�nyl�pcs�n lehetett hozz� feljutni.
A faragott t�lgyajt�t k�l�nb�z� kacskaring�s szimb�lumok d�sz�tett�k, �s a k�l�nlegess�gei k�z� tartozott, hogy nem volt rajta se kilincs, se foganty�.
Alan el�kotorta nadr�gzseb�b�l p�lc�j�t, majd k�tszer a falaphoz koccintotta.
- Periosantes! - motyogta, s a hatalmas ajt� kit�rult.
- Nyugi, ez nem var�zslat, csak amolyan jelsz�-f�les�g – magyar�zta a kis Lily. - Lehet�leg maradjon k�z�tt�nk, k�l�nben Slovak tan�r�r kiv�gez minket.
- M�r k�v�ncsi vagyok erre a Slovak Professzorra – mosolygott Emily. - Ha j�l �rtettem, � a s�t�t var�zslatok kiv�d�se tan�r?
- Pontosan, saj�t emberi mivolt�ban.
- Az emberi az�rt t�lz�s – h�zta el a sz�j�t Alan. - Szerintem v�mp�r a pasas.
- Hogy besz�lhetsz �gy a saj�t h�zvezet�dr�l? - sz�rny�lk�d�tt Lily. - Olyan elk�peszt�en...
- … Faragatlan mardek�ros vagyok? - mosolyodott el a fi�, �s bel�pett a vil�gos, feh�r drap�ri�val bor�tott szob�ba.
- �r�l�k hogy j�l sz�rakozol - g�nyol�dott bar�tn�je �s karjait keresztbe fonta a mellkasa el�tt.
A fi� azonban m�r egy t�bb dobozb�l �ll� szerkezet gombjait nyomkodta sorra, r� sem heder�tve a l�ny motyog�s�ra.
- Ez mi? - k�rdezte az id�sebb Lily csod�lkozva a felvillan� l�mp�kon �s a hirtelen kivil�gosod� k�perny�n.
- Ez egy t�lfejlesztett sz�m�t�g�p – mondta g�nyosan unok�ja -, amit csak az ilyen �jgazdag fics�rok engedhetnek meg maguknak, mint Alan.
- �jgazdag? - h�borodott fel a fi�, de azt�n tr�f�sra vette a dolgot. - A Prince csal�d m�r az �sid�k �ta nagy vagyon birtokosa. �s mellesleg... a b�ty�idnak h�romszor gyorsabb �s legal�bb �tsz�r dr�g�bb sepr�j�k van, mint nekem, sz�val vitatkozhatn�nk, hogy ki mit engedhet meg mag�nak!
- Te is megvehetn�d magadnak! - ellenkezett Lily.
- Tal�n meg, de Jamessel ellent�tben...
- Mi�rt kell folyton vele j�nn�d?
- Akkor tal�n eml�tsem ink�bb Finnigant, a nagy szerelmedet?
- A fen�be, mondtam m�r hogy nem �rdekel Finnigan!
- Meglehet, viszont te �t...
- Annyira ut�llak ilyenkor! - Lily k�nnyes szemekkel rontott ki a szob�b�l, Alan viszont k�v� dermedve b�mult maga el�.
- Nem kellett volna felhoznom – suttogta, majd Lily ut�n eredt.

Perselusban szinte patakk�nt t�rtek fel a r�gi eml�kek. Nem lett volna szabad felkelnie aznap, amikor a bar�ts�guknak Lilyvel mind�r�kre v�ge szakadt.
- Eszedbe jutott valami? - sz�lt hozz� az a hang, amely �veken �t elk�s�rte az �lmaiban. Nem kev�s id�be telt, mire r�eszm�lt, hogy ez a val�s�g.
- Tal�n- mondta alig �rthet�en, de nem akarta, hogy a hangj�b�l ki�tk�zz�n a remeg�s. Itt a nagy alkalom: � �s Lily kettesben! M�gsem b�r meg sem sz�lalni.
- Szeretn�k... megk�sz�nni mindent, amit... a fiam�rt tett�l.
�, sz�val � is ideges. Vajon mi�rt?
Piton b�lintott.
- Mi�rt tetted? - cs�szott ki a sz�j�n akaratlanul is a k�rd�s.
- Ez volt a k�teless�gem – hazudta a gyerek, k�zben pedig gondosan �gyelt arra, hogy a plafont d�sz�t� fresk�kat n�zze.
- Sz�val k�teless�g – fintorgott Lily. - N�lad mindig is fontos volt ez a sz�. Tal�n az is k�teless�ged volt, hogy igazs�gtalanul b�nj m�sokkal?
- Lehets�ges, sokat tanultam a kedves f�rjedt�l.
A fen�be, meggondolatlanul elsz�lta mag�t. Ism�t!
- Bocs�ss meg, nem �gy �rtettem.
- Mi�rt kell mindig Vele...?
Hirtelen esz�be jutott a k�t gyerek p�r perccel azel�tti vit�ja. Val�ban ilyen gyerekesen viselkednek �k is?
- Eg�sz m�sr�l szeretn�k most besz�lni veled – n�zett r� b�tortalanul a kisfi�, �s Lily fenntart�sa elp�rolgott, hogy azt�n �tadj�k hely�ket a r�gi, f�j� eml�keknek.
- Mi�rt? Mi m�st tudsz m�g mondani azon k�v�l, amit m�r ezerszer elmondt�l?
Piton �sszeh�zta a szem�ld�k�t, majd – l�tsz�lag d�h�sen - tett fel� egy l�p�st.
- Szeretlek – mondta egyszer�en, m�gis annyi f�jdalommal �s szenved�ssel a hangj�ban, hogy Lily sz�ve k�r�l minden fal leomlott.
- Tess�k? - pislogott �rtetlen�l a l�ny.
- �t�ves korom �ta szeretlek, ami�ta megl�ttalak a j�tsz�t�ren – vallotta be dacosan az el�tte �ll� kisfi�, majd t�rdre ereszkedett, �s abban a pillanatban egy halk pukkan�ssal visszav�ltozott feln�tt, b�skomor �nmag�v�.