- H�t �jb�l szemt�l szemben, Harry.
- Igen, de most utolj�ra, Voldemort.
- Mindig is csod�ltam a b�tors�god, Harry. Nagyon kevesen mert�k kimondani a nevem. Ezt is att�l a f�lesz�t�l tanultad, mi? De igazad van, most l�tjuk egym�st utolj�ra. K�szen �llsz a hal�lra, Potter?
- Csak ha te is, Voldemort.
- Adava Kedavra!
- Capitulatus!
Csak �gy rep�ltek a k�l�nf�le �tkok. Hol az egyik ugrott el az �tok el�l, hol a m�sik. Sokan a k�r�l�tt�k �ll�k k�z�l azt hitt�k, hogy sosem lesz v�ge, de m�gis megt�rt�nt:
- Adava Kedavra! – a c�lz�s t�k�letes volt. Egyik�j�k �lettelen�l rogyott �ssze, �s szem�b�l kihunyt a f�ny.

****

P�r pillanattal k�s�bb h�v�s fuvallatot �rzett, �s m�r ideges�t�en teljes volt a csend. Hirtelen kinyitotta a szemeit �s k�r�ln�zett. B�rmerre fordult, csak tiszta feh�rs�get l�tott. Nem �rtette az eg�szet. Nem r�g a Roxfort Nagyterme k�zep�n p�rbajozott, azt�n ideker�lt a semmibe. Abban biztos volt, hogy valami �tok lehetett, de hogy mi, arra nem eml�kezett. A var�zsp�lc�ja sem volt sehol, �gy elindult keresni valamit, ami seg�ts�g�vel kital�lhatja, hogy hol van.
- Valaki azonnal j�jj�n ide, k�l�nben meg�tkozom! – a nem l�tez� p�lc�mmal. A mondat v�g�t m�r csak gondolatban tette hozz�. Musz�j kital�lnia valamit, nem �lhet itt a semmiben, am�g meg nem hal!
- Szervusz, Tom, m�r v�rtalak – gyorsan megfordult, a t�ls�gosan is ismer�s hang ir�ny�ba.
- Dumbledore?! De te egy �ve halott vagy!
- Igen, Tom, �gy, ahogyan te is. K�rlek, foglalj helyet. – mutatott egy sz�kre, ami nem r�g m�g nem volt ott. Voldemort teljesen meg volt d�bbenve.
H�t akkor meg�lt az a kis Potter. De akkor sem �rtem. T�bb mint sz�z embert meg�ltem, m�gsem a pokolban �l�k �s parancsolgatok a halott hal�lfal�imnak. Mert nagy val�sz�n�s�ggel ez a menny, hisz minden feh�r, �s Dumbledore is itt van.
Le�lt a sz�kre.

- Isten hozott a mennyorsz�gban! Gondolom, m�r r�j�tt�l, hogy hol vagy, csak a mi�rtet keresed. Mindannyian tudjuk, hogy sok embert �lt�l m�r meg. De mindenkinek j�r m�g egy es�ly. Kapsz egy feladatot, amit ha teljes�tesz, akkor itt maradhatsz, ha meg nem, akkor mehetsz a pokolba, ahol…
- J� lesz a pokol. Nem is �rtem, m�rt nem lehetett egyenesen odavinni. Semmi keresnival�m sincs itt.
- Nem engedted, hogy befejezzem. Teh�t, ha nem teljes�ted, akkor a pokolba jutsz, ahol Lucifert kell szolg�lnod. Tudom j�l, hogy szeretsz uralkodni, �s ki nem �llhatod, ha neked parancsolgatnak. Ez�rt lenne jobb neked itt. A mennyben legal�bb bizonyos hat�rokon bel�l azt csin�lsz, amit akarsz. Nos, mit sz�lsz? Pokol vagy mennyorsz�g?
Voldemort fej�ben csak �gy kavarogtak a gondolatok.

H�t ezt nem hiszem el. Nem is �gy k�pzeltem el a poklot. Abban a mes�sk�nyvben... m�rmint abban a lexikonban az �llt, hogy min�l nagyobb b�nt k�vetett el valaki, ann�l hatalmasabb, nem pedig egy idi�ta angyal uralkodik mindenkin. V�g�lis, akkor igaza van az �regnek, itt lehet, hogy jobb lenne. Biztos tal�lok olyan hal�lfal�t, aki megb�nta a b�neit �s teljes�tette a feladat�t. Vajon az eny�m mi lesz? Rem�lem nem valami „V�ltsd meg a vil�got a gonoszt�l” dolog. Nagyon nem tetszik az a sejtelmes mosolya. Mi van, ha direkt megsz�vat engem? De a pokolban t�nyleg nem lenne j�. Na j�, d�nt�ttem.

- Rendben, megteszem amit csak tudok.
- T�k�letes. Am�g a feladatod teljes�ted, visszaker�lsz a F�ldre, de senki sem fog l�tni. Olyan leszel, mint egy �r�kk� l�thatatlan szellem. N�h�ny emberi sorsot majd tudsz ir�ny�tani, de csakis a feladatod �rdek�ben. Ha h�romszor hib�zol, mondjuk valamelyik bossz�d miatt teszel valamit, akkor k�nytelen leszel a pokolban szolg�lni. Min�l nagyobb hib�t k�vetsz el, ann�l rosszabb sorsod lesz a pokolban. – V�g�lis, majdnem j�l �rt�k a k�nyvben. - Ha indokolatlanul meg�lsz valakit, akkor Lucifer h�l�szob�ja melletti kis szob�ban kell dolgoznod, ahova gyakran j�r �r�t�si c�lb�l, ha �rted mire gondolok.
- Ok�-ok�, �rtem, de mi a feladatom?
- Oh, m�g nem mondtam? H�t igen, az eml�kezetem m�r nem a r�gi – kuncogott Dumbledore. - Szerezz Perselus Pitonnak egy neki val� t�rsat.
- M�rt, m�r nem tud egyed�l kotyvasztani? Net�n ennyire megs�r�lt a kis �rul�?
- Nem, dehogy is, f�lre�rtett�l. Nem egy seg�det, hanem egy szeret� t�rsat, tudod, akivel boldogan �li tov�bb az �let�t.
- Vagyis hozzam �ssze Pitont valakivel?!
- Igen. Van valami kifog�sod ez ellen? – mondta kicsit kem�nyebb hangon.
- Nem, dehogy is. De lehetne egy k�rd�sem? M�rt pont �? – k�rdezte Voldemort.
- Tudod, neki nagyon neh�z �lete volt, �s � nekem majdnem olyan, mintha a fiam lenne. Sokszor az �let�t kock�ztatta �rtem, ennyivel igaz�n tartozom neki. De m�g egyszer mondom, hogy mehetsz a pokolba is, ha valami nem tetszik.
- Nem, dehogy is, minden rendben. M�r megyek is - mondta, majd elt�nt egy pukkan�s k�s�ret�ben.
- Sok sikert, Tom – mondta mosolyogva a volt igazgat�, majd � is elt�nt a semmib�l a semmibe.