A h�vatlan vend�g Adrianne volt, akin kiss� �rz�d�tt a Pettch jellegzetes, �desk�s illata.

- J� est�t, kisasszony, mit �hajt? – k�rdezte a f�rfi, miut�n fel�llt. Megpr�b�lta el�llni Adrianne �tj�t, de a l�ny tolakodott befel�, �s egyre csak motyogott mag�ban.

- Tudom, hogy itt van… tudom, l�ttam, hogy be… j�tt! Tudom… - majd mikor �szrevette Hermion�t, diadalmasan elvigyorodott. – Saaalut! Tudtam, hogy itt vagy, Hermi – csuklott egyet – one! Nem baj, ha csatlakozom?

- Figyelj, Nita! �ppen indulni k�sz�ltem, nem j�ssz? Vagy a professzorral szeretn�l besz�lni? Mindegy, megv�rlak, ha akarod – mondta a l�ny, s k�zben a fej�t ingatta. – �gy l�tom, seg�ts�gre lesz sz�ks�ged…

- Nem kell, menj csak! �n m�g maradok egy kicsit. Ugye nem zavarom professzor? – r�n�zett a b�jitalmesterre, akinek a vak is leolvashatta volna az arc�r�l, hogy a le�nyz� igenis zavarja. – Ha Hermione maradhat, akkor �n is. Na, menj m�r innen, ha annyira indulni k�sz�lt�l! - intett az ajt�ban v�rakoz� l�nynak.
Hermione kinyitotta az ajt�t, majd visszafordult.

- Viszl�t, professzor! – majd egy m�rges pillant�st vetett Nit�ra, aki m�r a f�rfit m�regette nagy szemekkel.

Perselus meg akarta �ll�tani Hermion�t, vagy ink�bb ut�na menni, de ezt nem tehette meg. Egyr�szt az�rt, mert a p�lc�j�t elvette a francia, �s bez�rta vele az ajt�t, m�sr�szt az�rt, mert azt pr�b�lta meg�ll�tani, hogy Nita teljesen levetk�zz�n el�tte. Kapkodott a l�ny kezei ut�n, de azok csak szedegett�k le a ruh�kat. M�r ott tartott, hogy v�g�l feladja a kil�t�stalan k�zdelmet, �s elmegy egy kij�zan�t� b�jital�rt, mikor Nita egyszer csak �sszeesett. Egy sz�l feh�rnem�ben fek�dt a hideg padl�n, kez�ben a f�rfi p�lc�j�val. Perselus gyorsan a zseb�be s�llyesztette a „var�zsszersz�mot”, majd felnyal�bolta az eszm�letlen l�nyt, s k�zben mag�ban �tkoz�dott.

- Mi�rt pont velem t�rt�nik ilyesmi? Albus ak�rmikor benyithat, egyb�l mire gondolna? Vajon? Rep�ln�k, �gy kir�gna innen! Hogy Merlin �tkozna t�ged is h�romfel�! – ezt m�r egy asztalnak mondta, amiben majdnem felbukott. Letette Nit�t a kanap�ra, amin az el�bb m�g Hermion�val �cs�rg�tt, �s elindult a szert�ra fel�. Tudta, hogy m�g van abb�l a gyorsan hat� j�zan�t� f�zetb�l, amit n�h�ny mardek�rosnak kellett beadnia a m�ltkori gy�ztes meccs ut�n, mert a s�rga f�ldig itt�k le magukat. Mik�zben keresg�lte az �veget, Hermione benyitott, mert nem hagyta nyugodni a nagy csend, �s az m�g jobban fokozta k�v�ncsis�g�t, hogy az ajt�t el�sz�r z�rva tal�lta. Mikor megl�tta az eszm�letlen, �s j�form�n meztelen l�nyt, k�ts�gbees�s has�tott a bel�. K�nnyezve becsukta az ajt�t, visszaz�rta, majd meg sem �llt a szob�j�ig.

Perselus k�zben el�kapta a kis �vegcs�t, majd visszasietett a szob�j�ba az eszm�letlen Adriann�hoz.
Fel�ltette, r�ter�tett egy sebt�ben el�var�zsolt takar�t, a sz�j�ba t�lt�tte az italt, majd v�rt. Nem telt el sok id�, Nita lassan kinyitotta a szemeit.

- Jobban �rzi mag�t, Mademoiselle Fus�? – k�rdezte, mik�zben ny�lt a k�vetkez� adag�rt. Az ilyen esetekben soha nem lehet tudni…

- Jobban, de mit keresek �n itt, �s… oh, te j� �g! Maga levetk�ztetett engem?! – mutatott majdnem meztelen fels�test�re.

- Kisasszony, mit k�pzel r�lam? T�j�koztat�sul k�zl�m �nnel, hogy megivott val�sz�n�leg t�bb �veg whiskyt, bej�tt ide, kik�ldte innen Miss. Grangert, elvette a p�lc�mat, majd bez�rta az ajt�t, �s elkezdett vetk�zni. Ezut�n pedig �sszeesett. �s m�g van k�pe azt �ll�tani, hogy �n vetk�ztettem le?

- J�l van, szivik�m, nem kell felh�znia mag�t! De… olyan meleg ez a takar�. Hadd vegyem le – egy cs�bos pillant�st vetett az elk�pedt professzorra, �s m�r kezdte volna ledob�lni mag�r�l a marad�k „ruh�t”.
Perselus elkapta ism�t a l�ny kez�t. Azonban saj�t mag�t is egyre ink�bb fegyelmeznie kellett, nehogy a szeme bizonyos ter�letekre t�vedjen, mert m�giscsak F�rfib�l volt, ugyeb�r.

- Nem-nem. �lt�zz�n sz�pen fel, nem vagyok k�v�ncsi mag�ra! – azzal fel�llt, hogy visszahozza a l�ny sz�tsz�rt ruh�it.

- Rendben van, prof. Meg�rtem �n, de az�rt n�zzen csak meg! Hiszen azt a kis ribancot �gyse kaphatja meg soha, r� ugyan v�rhatna �lete v�g�ig! Most meg itt a k�n�lkoz� alkalom… - vigyorgott Nita.

- Kir�l besz�l? Milyen…? �s eszem �g�ban sincs megn�zni mag�t! Tess�k, itt vannak a ruh�i, �lt�zz�n fel!

- Tudja j�l, hogy kir�l besz�lek! Nem? Nos, a kis bar�tn�nkr�l, arr�l a Grangerr�l. Na, ne n�zzen ekkora szemekkel, nem is tudta r�la, hogy egy kis ringy�? Oh, nekem mes�lte, hogy milyen �lete van, mi�ta elker�lt innen. Bizony… a kis �lszent! Egy rak�s mugli pasassal �sszefek�dt, az�rt tudta kifizetni a tand�jat az egyetemre. Mert az igaz, hogy egyetemre j�rt, de ki tudja, hogy ott is miket csin�lt. Vannak ott fiatalabb tan�rok is, de… ne mondja el, hogy ilyet tudott meg r�la, f�leg pont t�lem! – mondta �rtatlan szemekkel a l�ny.

- �n ezt nem hiszem el! Miss. Granger nem olyan. Soha nem tett semmi rosszat. De ez kicsit �rdekes nem gondolja? �ll�t�lag Miss. Granger tesz ilyeneket, ahhoz k�pest most sem � vetk�zik itt a szob�mban – �s a f�rfi jelent�s�gteljes pillant�st vetett a l�ny imm�r takar� al� rejtett fels�test�re.

- Mondtam, hogy �t nem fogja megkapni - illetve ha szerencs�je van, akkor tal�n -, de egyel�re a csaj csak kelleti mag�t. Na, mindegy. Fel�lt�z�m, azt�n megyek – �s �lt�zk�dni kezdett. – Egy�bk�nt most nagyon elrontott mindent. Kihagyni egy ilyen alkalmat…

- Mert van bennem annyi tisztess�g, hogy nem kezdek ki a tanul�kkal? M�g akkor sem, ha esetleg �n nem tan�tom az illet�t? Bah! Maga nevets�ges… – mondta �sszeh�zott szemmel.

Miut�n Nita elment, Perselus lerogyott egy karossz�kbe, majd elgondolkozott a l�ny szavain.
Nem, egy�rtelm�, hogy Hermione nem ilyen! – gondolta. – Nem tudom elk�pzelni r�la.

Ott, a sz�kben nyomta el az �lom.

~~~~~

M�snap �ppen csak learaszolt a Nagyterembe, hogy mag�hoz vegyen valami ehet�t.
Mikor oda�rt a tan�ri asztalhoz, ahol egyed�l McGalagony, Flitwick �s Bimba professzorok �ltek Hermione �s Nita t�rsas�g�ban, f�radtan lerogyott egy sz�kre.
Mindenki �dv�z�lte �t, b�r a k�t l�ny nem t�l lelkesen.
Hallgatta, ahogy a tan�rok a k�vetkez� �vr�l besz�lgetnek, �s hallotta Nita szavait is. A k�t l�ny furcs�n �sszen�zett, majd a francia megsz�lalt: - Hermione, szeretn�k majd mes�lni neked valamit.

Ezut�n csendben, egy sz� n�lk�l elfogyasztott�k a reggelit, �s ki-ki a saj�t dolg�ra indult. A bej�rati csarnokban McGalagony kiss� leteremtette Perselust, hogy m�r igaz�n foglalkozhatna a di�kok pap�rjaival, meg hogy ideje lenne felk�sz�lni a tan�vre, a f�rfi viszont olyan gyilkos pillant�st k�ld�tt a professzorasszony fel�, hogy az jobbnak l�tta elsietni a dolgoz�szob�ja fel�. Hermione �s Adrianne pedig elindultak a parkba.
A k�t l�ny �ppen a t�n�l j�rt, mikor Nita meg�ll�totta Hermion�t.

- Nos, Hermione, mondani szeretn�k neked valamit. �hm… tegnap bementem a professzorhoz este, mert besz�lni szerettem volna vele. De ezt tudod. Sz�val egyszer csak elvesztettem az eszm�letem, mert…

- Mert annyit iszol, Nita! Ha nem pi�ln�l folyton, akkor teljesen norm�lis �letet �lhetn�l! – v�gott a szav�ba Hermione.

- Befejezhetem? K�sz�n�m. Teh�t eszm�letemet vesztettem, mert a kedves professzor egy k�b�t� �tkot k�ld�tt fel�m. Legal�bbis ezt gondolom. Ezut�n nem eml�kszem semmire… onnan dereng valami, hogy Piton t�rdelt el�ttem, �s valami ez�st�sen csillog� folyad�kkal teli �veg volt a kez�ben. Gondolom, azt itatta meg velem, att�l t�rtem �szhez – a hangja teljesen elv�konyodott, p�r k�nnycsepp megjelent a szem�ben. – Ezut�n – egy�bk�nt a kanap�n fek�dtem – egy takar�t vettem �szre magamon, �s… semmi m�st. �rted, Hermione? Semmi nem volt rajtam. Biztosan levetk�ztetett, �s nem is merek belegondolni, hogy mit csin�lhatott m�g!

- Nita! Ezt �n nem tudom elk�pzelni r�la. Meger�szakolt? Azt hittem, hogy hozz� vagy szokva a f�rfiakhoz… Oh, ne haragudj! Nem akartam ezt mondani, tapintatlan vagyok! Bocs�ss meg – �lelte meg a zokog� l�nyt. – Ne f�lj, t�bbet biztosan nem teszi meg! Hidd el nekem! Jaj, Nita! �gy sajn�llak.

- Nem kell engem sajn�lni! Igazad van. Hozz� vagyok szokva a f�rfin�ps�ghez, de nem �gy, hogy meger�szakolnak. Sz�val csak figyelmeztetni akartalak, hogy nagyon vigy�zz vele! – szipogott a l�ny.

- De �n ezt komolyan nem tudom elhinni, � soha nem volt ilyen ember. Soha! Velem p�ld�ul nagyon kedves szokott lenni – sz�lt Hermione magabiztosan.

- Nem akarok belesz�lni az �letedbe, de szerintem n�lad is be akar pr�b�lkozni. Mondom, vigy�zz vele! Ezek ut�n m�r b�rmire k�pes lenne.

- Nita, nem csak k�pzel�dsz? Mondom, hogy � soha nem tenne ilyet. Egy�bk�nt mib�l gondolod, hogy meger�szakolt?

- Gondolkozz m�r egy kicsit! Meztelen voltam, s�t… te ezt biztosan nem tudod, hiszen gondolom nem er�szakoltak m�g meg, de nagyon f�jt a hasam, meg mindenem… ott lent. Sose f�jt m�g ennyire. Ebb�l gondoltam.

- Merlinre! De �n nem tudom ezt elk�pzelni r�la! � nem olyan ember!

Miut�n megnyugtatta Nit�t, visszamentek a kast�lyba, �s ki-ki a szob�ja fel� vette az ir�nyt.
Kellemes id� volt, Hermione sz�lesre t�rta az ablakot a kis „lak�sban”. El�vette kedvenc k�nyv�t, a Roxfort t�rt�net�t, hiszen m�g mindig szerette az iskol�t, �r�mmel olvasott el r�la mindent. K�s�bb azonban beleunt az olvas�sba, �s Nita dolg�n kezdett el gondolkodni. Elhat�rozta, hogy a v�g�re j�r ennek. Ha kell, foggal, k�r�mmel, p�lc�val, de kiszedi Perselusb�l az igazat. Persze csak finoman, csellel. Legal�bbis �gy tervezte. Telt-m�lt az id�, egyszer csak kopogtat�st hallott. A r�snyire nyitott ajt�n egy h�ziman� kukucsk�lt be.

- J� napot k�v�nok, kisasszonyom, �zenetet hoztam – sz�lt a man�, �s Hermione h�v�s�ra bel�pett a szob�ba. – Dumbledore professzor hivatja kisasszonyomat, hogy amilyen gyorsan csak tud, menjen az igazgat�i irod�ba.
Hermione kiterelte a man�t a szob�j�b�l, majd elindult a folyos�n. F�l�ton �sszetal�lkozott a gyeng�nek t�n� Nit�val.

- T�ged is keres? K�v�ncsi vagyok, hogy mit akar m�r megint – mosolygott egy apr�t a l�ny.

Mikor fel�rtek a dolgoz�szob�ba, az id�s professzor kedvesen fogadta �ket.

- J� napot, Miss. Granger �s Mademoiselle Fus�! Rem�lem, j�l telnek a napjaik. S�t, abban is b�zom, hogy Mademoiselle Fus� el�gedett az iskol�val minden t�ren – n�zett k�rd�n a l�nyra.

- Igen, k�sz�n�m mindennel el�gedett vagyok – k�zben azonban ism�t egy fut� pillant�st v�ltott Hermion�val.

- Ennek igaz�n �r�l�k! Nos, az�rt h�vattam magukat, mert nemsok�ra – �t nap m�lva – elkezd�dik a f�l�v, �s a maguk kurzusa is. Tess�k, itt van k�t bor�t�k – ny�jtotta �t �ket –, ezeket a felszerel�seket kellene megv�s�rolniuk. Arra gondoltam, hogy esetleg mehetn�nek egy�tt, mert Miss. Granger tudja, m�r a j�r�st az Abszol �ton – n�zett r� a m�sik l�nyra.

- Nem kell, k�sz�n�m. �n is ismerem az Abszol utat, voltam m�r ott egyszer-k�tszer – mondta Nita, majd felt�pte a bor�t�kot.

- Biztos benne? Akkor menjenek �gy, ahogy szeretn�nek – k�l�n vagy egy�tt -, de lehet�leg m�g ma int�zz�k el a v�s�rl�st. Holnap is mehetn�nek, de jobb, ha el�bb t�l vagyunk a dolgokon. El is felejtettem eml�teni maguknak a legfontosabbat, hogy a kurzus h�tf�i, szerdai �s p�nteki napokon lesz, d�lut�n, egy �ra harminc perckor. Mivel McGalagony professzornak d�lel�tt is vannak �r�i, ez�rt ezt csak �gy tudtuk megoldani.

~~~~~

Hermione ism�t a szob�j�ban volt. �ppen egy alkalmas ruh�t keresett a kiruccan�shoz. Most egy szokny�t �s egy r�vid ujj� p�l�t v�lasztott. T�sk�j�ba s�llyesztette a bor�t�kot �s a jog�szat �ltal keresett �sszes p�nz�t, majd elindult. Mik�zben a m�rv�nyl�pcs�n s�t�lt lefel�, azon t�n�d�tt, hogy Nita mi�rt ilyen m�r megint. B�r, �szint�n bevallotta, ezt a nita-st�lust jobban kedvelte. Az jutott egyed�l esz�be, hogy ott a pinc�ben t�nyleg t�rt�nhetett egy s m�s – �s b�r b�zott Perselusban, de a l�tv�ny m�st mutatott -, az volt ekkora hat�ssal a franci�ra, aki egyszer kedves, csendes l�ny, m�skor meg nagysz�j�, �s ellens�ges. Mert Hermione tudta, hogy Nit�nak megint valami baja van, az�rt nem akart vele menni az Abszol �tra. Vagy csak szimpl�n egyed�l szereti v�gezni a dolgait?
Mikor le�rt a l�pcs� alj�ra, �sszefutott – ugyan ki m�ssal? – a pinc�b�l kisiet� Perselusszal.

- Hermione, nincs kedved elj�nni velem az Abszol �tra? �gy tudom, neked is el kell l�togatnod oda, gondoltam, mehetn�nk egy�tt – mondta a f�rfi.

- Rendben, mehet�nk. �gyis besz�lni szeretn�k veled! – sz�lt a l�ny, �s elindultak az ajt� fel�. – Lenne p�r k�rd�sem.

- Igen, �n is tudni szeretn�k p�r dolgot… r�lad.

Ezut�n csendben, de sietve mentek a birtok sz�le fel�, hogy onnan a Foltozott �st el� hoppan�lhassanak.

~~~~~

A kocsm�ban, mint mindig, �gy most is nagy volt a forgalom, �s a f�stt�l alig lehetett megk�l�nb�ztetni az embereket �s a t�rgyakat. Susanne, a fiatal, �jonnan kinevezett kocsm�ros – Tom l�nya – vid�man fogadott mindenkit.
Hermione �s Perselus azonban nem �lltak meg inni, siettek tov�bb az Abszol �t bej�rata fel�. A l�ny r�koppintott a falra, mire a t�gl�k f�lrecs�sztak, �s felt�rult a r�gi f�ny�ben pomp�z�, macskak�ves utca. A l�ny boldogan n�zett k�r�l, hisz olyan r�g j�rt m�r itt. J� volt �jra l�tni a csillog�-villog� boltokat, kirakatokat, �s a Gringottsot, ahov� el�sz�r mentek be.
Perselust egy kobold elk�s�rte a sz�fj�hez, Hermione pedig be�llt a sorba, hogy a mugli p�nzt bev�lthassa. Nem kev�s gy�lt �ssze, �gy a vagyona el�gg� megn�tt. Mag�n�l hagyott p�r galleont �s sarl�t, hogy abb�l bev�s�rolhasson, majd a bank el�tt megv�rta a f�rfit, aki �t perc m�lva meg is jelent.

- Indulhatunk? – k�rdezt�k egyszerre egym�st�l, �s elnevett�k magukat.

Tov�bb s�t�ltak a naps�t�tte �ton, be-bet�rve egy-egy boltba. Hermione vett p�r sz�p penn�t, n�h�ny tint�s�veget �s pergament, ezut�n pedig bet�rtek a Czikornyai �s Patz�ba, hogy a k�nyveket is beszerezz�k. A l�ny nem tudta meg�llni, hogy ne vegye meg mag�nak a „Mindent a magasabb fok� b�jitalok k�sz�t�s�r�l” c�m� k�nyvet, �s a „R�natitok” elnevez�s� �rdekesnek �g�rkez� m�vet.

�sszesen h�rom teli zacsk�val indultak el a M�zesp�lca �s Cukors�veg* nev� cukr�szda- �s �dess�gbolthoz, aminek egy kis �tteremr�sze is volt. Perselus rendelt k�t kapucs�n�t, b�r fogalma se volt r�la, hogy pontosan mi is az. A l�ny azonban mosolyogva elmagyar�zta – l�tva a f�rfi k�rd�, �s bizonytalan tekintet�t -, hogy a kapucs�n� egy muglik �ltal igen kedvelt ital, ami majdnem olyan, mint a k�v�.
K�nyelmesen le�ltek egy eldugottabb asztalhoz, iszogattak, k�zben pedig n�zt�k egym�st.
Hermione egy id� ut�n megunta ezt, �s megsz�lalt. Mondand�ja nem siker�lt cselesre, mint ahogy elk�pzelte, mert Perselus tekintete �sszezavarta:

- Mi volt este Nit�val? M�r persze ha szabad tudnom – motyogta kiss� szomork�san, mert rosszul esett neki az el�z� esti l�tv�ny. Az is esz�be jutott, hogy most megfogja a f�rfit, �s alaposan kivallatja. De az csak v�llat vont.

- T�m�ren annyi, hogy miut�n elment�l, elvette a p�lc�mat, bez�rta az ajt�t, elkezdett vetk�zni, �s ut�na el�jult. Felt�telezem, a sok Pettch volt a hib�s. Beadtam neki egy j�zan�t� f�zetet, azt�n f�l�bredt, �s… biztos tudni akarod? Szerintem nem felt�telezn�l r�la ilyet – k�rdezte Perselus.

- Mi�rt, mit csin�lt? Nem vagyok egy gonosz, mindenkiben rosszat l�t� fajta, de bel�le b�rmit kin�zn�k. Teh�t? – k�rdezte a l�ny.
Perselus itt egy kiss� megzavarodott, hiszen eddig �gy volt, hogy a mellette �l� l�ny ker�lt a rosszabb fajt�j�ak k�z�, �s Nita a j� gyerek – legal�bbis a francia �ll�t�sa szerint.

- Ugye csak feh�rnem� meg takar� volt rajta, �s felaj�nlotta nekem a mag�t, hogy egy kicsit sz�rakozhassak, azt�n mondott… egy p�r dolgot. Egy�bk�nt szer�ny v�lem�nyem, hogy ezzel a l�nnyal m�g gondok lesznek - sz�lt a f�rfi.

- Igen, gondoltam, hogy valami ilyesmi lesz, m�rmint a vetk�z�s – sz�lt Hermione, majd Perselus �rtetlen arc�t l�tva, hozz�tette: - Az els� napon, amikor megismerkedtem vele, elmes�lt mag�r�l n�h�ny inform�ci�t. Am�gy egyet�rtek veled, n�ha nekem se tetszik a viselked�se. �s mi volt az, amit mondott?

- Igaz, azt k�rte, hogy ne �ruljam el, de egyr�szt tudnom kell az igazat – b�r ilyet �lmaimban se felt�telezn�k -, m�sr�szt �n mindig �szinte leszek veled – jelentette ki Perselus, �s ezzel mosolyt csalt a l�ny arc�ra. – Teh�t azt mondta, hogy te egy kis… ribanc vagy – �n csak id�ztem -, hogy a p�nzre m�sz, meg azt is, hogy tudja, milyen is az �leted a muglik k�z�tt, mivel szerezted az egyetemi tand�jat. �rted ugye? – k�rdezte, majd mikor Hermione b�lintott, folytatta. – �s hogy csak kelleted magad nekem, �n meg v�rhatok �letem v�g�ig, mert soha nem kaphatlak meg. Ezt �gy mondta. Meg hogy ez�rt vetk�z�tt tov�bb, hogy ha legal�bb t�ged nem, de �t megkaphassam.

- Ribanc? Ugye nem hitted el neki? Mert ez nem igazs�g! J�, azt bevallom, hogy az egyetemes dologn�l be kellett vetnem a p�lc�mat egy picit, de nem a p�nzemet! F�leg nem az olyan p�nzt, amit a testemmel szereztem!

- Dehogy hittem el. Mondom, nem felt�telezn�k ilyet r�lad soha, csak az�rt biztosra akartam menni. M�rmint az igazs�got illet�en. �r�l�k, hogy hazudott – mosolygott a f�rfi, de Hermione szikr�z� tekintete let�r�lte arc�r�l a vigyort. – Ne agg�dj, t�nyleg nem hittem el neki! Tudom, hogy te nem vagy olyan, hogy erre vetemedj.

- Nem tudom, hogy mi�rt ilyen vel�nk. Mert az egy dolog, hogy r�lam miket mond, kit �rdekel? De legal�bb r�lad ne mondana val�tlant. Mert � is el�rult nekem valamit – mondta Hermione.

- R�lam? Ugyan, mit tud mondani az a l�ny pont r�lam? Hisz nem is ismer m�g. Mit mondott?

- R�viden azt, hogy elk�b�tottad miut�n kimentem, �s meger�szakoltad. Ez… ez hihetetlen! Gy�l�l�m, �s t�nyleg nem tudom, hogy mi�rt ilyen.

- Hah, ez j�! M�g hogy �n er�szakoltam meg, mi? Amikor majdnem � t�madott le engem! - vigyorgott Perselus. – Biztosan �n kezdtem el a ruhadob�l�st. De ugye… te se hitted el neki?

- H�t… �n is �szinte leszek veled! Sz�val el�sz�r – csak az�rt, mert olyan meggy�z�en mondta – gyanakodni kezdtem, hogy ki tudja, mit csin�ltatok, meg azt is elmondom, hogy benyitottam a szob�ba, Nita meg ott fek�dt, majdnem meztelen�l, teh�t… de azt�n az is eszembe jutott, hogy velem p�ld�ul mindig is kedves volt�l… �s… vagy is – mosolygott Hermione. – Am�gy ezt meg is mondtam neki, erre mit felel? Hogy vigy�zzak, mert engem is meg akarsz er�szakolni. M�r sajn�lom, hogy nem j�tt velem, illetve vel�nk. Most �gy felpofozn�m… �s m�g �n vagyok a ribanc? – a l�ny hangja egyre hiszt�rikusabb lett.

Miut�n alaposan el�tkozta Nit�t, �s j�form�n az eg�sz francia bag�zst, kiss� megnyugodott. Gyorsan megitt�k a marad�k italt, �s annak �r�m�re, hogy megtudt�k az igazs�got, vigyorogva elindultak az utc�n.

K�s�bb a l�ny kital�lta, hogy szeretne bemenni az �llatkeresked�sbe, valami �llatk�t venni mag�nak. Gondolt arra, hogy most m�r vesz egy baglyot v�gre, de elvetette az �tletet, mert ahogy bel�pett a boltba, egyb�l egy gy�ny�r� fekete macsk�ra esett a pillant�sa. A sz�ve hirtelen elfacsarodott, hiszen esz�be jutott Cs�mp�s, kedves cic�ja, aki m�r h�rom �ve meghalt. Szeg�ny szerencs�tlen egy nap kisz�k�tt a nyaral� ablak�n, �s nagy val�sz�n�s�ggel valamilyen aut� kereke al� ker�lt. Hermione hetekig siratta, �s m�g most is gy�szolta �t.

Jaj, Merlin! Ez a kis fekete cica! De �des… milyen sz�p z�ldes szemei vannak – gondolta a l�ny, �s megcsod�lta, hiszen „z�ld” szem� macsk�val m�g nem s�r�n tal�lkozott. - Nem is kell bagoly, ink�bb megveszem �t.

Sz�lt az elad�nak, hogy a cic�t szeretn�, majd sebt�ben odavar�zsolta Cs�mp�s r�gi kosar�t, melybe a kis gomb�c nagy �r�mmel �s k�v�ncsis�ggal m�szott be.
Egy�bk�nt, szerencs�tlen �llat nagyon elfuser�lt volt. A feje egy kisebb labda m�ret�t vette fel, viszont ez hatalmasnak t�nt girny� teste �s piszkafa l�bai mellett. A hangj�r�l pedig ink�bb ne is essen sz�! Viszont nagyon kedves, bar�ts�gos cic�nak, alapj�ban v�ve szeretnival�nak t�nt, f�leg az�rt is, mert ilyen kis esetlen kin�zettel �ldotta meg a sors. A szemei azonban gy�ny�r�ek voltak. A pupill�ja k�r�l z�ld, a nagyobb r�sze azonban s�rga sz�nben pomp�zott.
Kifel� menet azon gondolkozott, hogyan nevezze el a macsk�t. Fel�tl�tt benne egy-k�t n�v, de egyik sem volt az igazi.

- Perselus, mi legyen a neve? K�rlek, seg�ts, mert semmi �rtelmes nem jut az eszembe – k�rte a l�ny, majd lerakta a kosarat egy alacsonyabb k�falra.

- N�zz�k csak… eddig mire gondolt�l? – k�rdezte a f�rfi, mik�zben szem�gyre vette az imm�r fekv� �llatot.

- �hm… igaz�b�l csak egyre, de az nagyon b�na lenne neki. Galuska – sz�lt a l�ny, �s k�zben er�sen elv�r�s�d�tt, Perselus pedig akkor�t horkantott kit�r� r�h�g�se el�tt, hogy p�ran megn�zt�k maguknak �ket. Hermione ezek ut�n �r�lt, hogy csak egy nevet eml�tett. Pedig volt t�bb is, p�ld�ul M�lna, Szam�ca - ezek voltak a kedvenc gy�m�lcsei -, Szaloncukor… N�vv�laszt�s ter�n mindig is gyenge volt.

- Szerencs�tlent k�nozni akarod? Ink�bb ne legyen Galuska, hanem mondjuk… Anubisz – mondta a f�rfi, �s k�zben a cic�ra mutatott, aki olyan testhelyzetet vett fel, mint a sak�lform�ban �br�zolt egyiptomi istens�g.

- Dr�ga vagy, k�sz�n�m! Eszembe se jutott volna, b�r, ha jobban, megn�zem, t�nyleg olyan, mint a balzsamoz�s istene. Nos, szervusz, Anubisz! Annyira gy�ny�r� vagy!

Miut�n ki�rtek a Foltozott �st el�, a l�ny �sszezsugor�totta a holmij�t, a macsk�t – kos�rral egy�tt – nagy nehezen mag�hoz szor�totta, majd megfogta Perselus kez�t, aki dehoppan�lta magukat Roxmorts f�utc�j�ra.


* A M�zesp�lca egy �ltalam kital�lt �dess�g�zlet :)

S�g� M�g nincs hozz�sz�l�s.

�j hozz�sz�l�s Friss�t�s