- Draco, azt hiszem, ideje indulnunk – suttogta nem sokkal hajnali h�rom ut�n elhal� hangon Hermione.
A f�rfi szinte abban a pillanatban talpra ugrott, pedig egy szemhuny�ssal el�bb m�g m�lyen aludt.
- M�ris? Rendben vagy, Hermione? – Draco �ssze - vissza kapkodott, mire megtal�lta a p�lc�j�t �s egy hat�rozottnak sz�nt Invit�val begy�jt�tte a sz�ks�ges csomagot. – �vatosan Hermione, csak lassan! – K�zben egy p�lcaint�ssel fel�lt�z�tt �s ny�jtotta a kez�t a griffend�les fel�, aki nehezen k�sz�l�dott ki a n�sz�gyb�l.
Draco vigy�zva mag�hoz �lelte a feles�g�t, r�sz�rta az �reg medim�gust�l tanult b�b�jt, amely v�dte Hermion�t �s a bab�t a hoppan�l�s esetleges k�ros hat�sait�l, �s elhoppan�lt vel�k a Mung�ba.

A Var�zsispot�lyban most is nagy ny�zsg�s fogadta �ket, mintha mindenki ott j�rk�lt volna, aki �pp nem tudott aludni.
Draco tan�cstalanul forgatta a fej�t, egy medim�gust sem l�tott az el�t�rben. Mivel nem �llt a helyzet magaslat�n - azaz majd �sszecsuklott a nagy izgalomt�l -, elord�totta mag�t:
- Idej�nne valaki, miel�tt a feles�gem itt sz�li meg a gyermek�nket a folyos�n?
Hermione legsz�vesebben felnevetett volna, de mivel igen heves f�j�sai voltak, �sszeh�zta mag�t. Draco majdnem sz�vrohamot kapott, ahogy a boszork�nyra n�zett.
- Hah�, valaki! Ne v�rj�k meg, hogy sz�t�tkozzam az eg�sz k�cer�jt!
Egy �reg medim�gus sietett fel�j�k.
- �, ha j�l l�tom, az ifjabb Malfoy h�zasp�r �rvendeztet meg ism�t benn�nket!
Draco d�h�sen fordult fel�, majd pr�b�lt uralkodni mag�n, amikor felismerte az id�s var�zsl�t. � volt az, aki h�t h�nappal kor�bban k�z�lte a feles�g�vel a h�rt, hogy gyermek�k sz�letik.
- Na, l�ssuk a kismam�t! – Az id�s var�zsl� int�s�re Hermione lebegni kezdett a vizsg�l�szoba fel�. B�gyadtan, m�gis mosolyogva sz�lt a szinte helyben fut� Drac�nak.
- K�rlek, �rtes�tsd Ginny�ket �s any��kat is, j�?
Draco hat�rozottan b�lintott, majd egy mozdulattal megid�zte a patr�nus�t, �s az Od�ba k�ldte.

Harry iszonyatos s�rk�nyord�t�sra �bredt. Az ez�stsz�n� patr�nus a szoba k�zep�n �llt, tork�b�l t�z csapott ki, majd megsz�lalt Draco – el�gg� hiszt�rikus – hangj�n:
- Potter, kapd �ssze magad �s gyere a Mung�ba! Hermion�n�l megindult a sz�l�s!
Harry szem�b�l is vihar sebesen elt�nt az �lom. Felkeltette v�rand�s feles�g�t, majd Ron�k szob�ja fel� iramodott.

Draco szinte berobbant Granger�k kertj�be. Malfoyhoz m�ltatlanul szaladt a kapuig �s ott r�tenyerelt a cseng�re. Nemsok�ra Dr. Granger felh�borodott hangj�t hallotta:
- Mi az, maga r�szeg, vagy tal�n elment a j�zan esze? Micsoda viselked�s ez, meg�rtem, hogy f�j a foga, na de m�gis…- Ahogy megl�tta feld�lt vej�t az ajt�ban, nem k�rdezett semmit, hanem elord�totta mag�t. – Indul�s, Jane! Id� van!

Mire Draco visszahoppan�lt Hermione sz�leivel, Potter�k m�r v�rt�k. Draco kikerekedett szemmel n�zett v�gig a n�pes t�rsas�gon. Ott volt Harry Ginnyvel, Ron Lun�val, Blaise-�k, Molly �s Arthur Weasley, Pansy, valamint Chris is a bar�tj�val.
- Nem hi�nyzik m�g valaki? – k�rdezte fura hangs�llyal Draco.
- Nem, Malfoy, mindenki itt van, aki sz�m�t! – felelte mosolyogva Ginny. – Vagy tal�n azt hitted, valamelyik�nk otthon marad?
- Nem, Ginny, rem�lni sem mertem, hogy csak ti n�gyen lesztek mellettem ma �jjel – felelte g�nyosan a mardek�ros.
- H�, Malfoy, az�rt ha kell, �n most is sz�vesen beverem az orrod! – vigyorgott Drac�ra Ron.
- Tudom, hogy r�d mindig sz�m�thatok, Weasley! – felelte szint�n vigyorogva Draco.
A k�t var�zsl� k�z�tt ez r�gi dolog volt, ami m�r semmit sem jelentett. Hermione meglepet�s�re Ron �s Draco j�l kij�ttek egym�ssal, ami nem kis m�rt�kben volt Luna �rdeme. Siker�lt meggy�znie Ront arr�l, hogy Hermione boldog a sz�ke var�zsl�val.

***

Hermione f�radtan n�zett a karjaiban tartott apr�s�gra.
- H�t itt vagy! – mormolta, majd a cs�pps�g selymes �s ar�nylag hossz� haj�ba temette az arc�t. – �letemben nem l�ttam m�g ilyen sz�pet, mint Te – duruzsolta a kicsi f�lecsk�j�be.
Draco csillog� szemmel n�zte a feles�g�t �s a gyermek�ket. Lassan s�t�lt oda az �gyhoz, le�lt �s �vatosan sim�tott v�gi a pici h�t�n.
Hermione mosolyogva n�zett fel a f�rfire, majd halkan a cs�pps�g f�l�be s�gott:
- N�zd csak, Ariel, itt van Apa!
A boszork�ny Draco fel� ford�totta a bab�t, aki abban a pillanatban m�ly �s olthatatlan szerelemre gyulladt ir�nta, amint belen�zett l�nya hihetetlen�l sz�p, barna szemeibe. Eg�szen olyan volt, mintha Hermione pillant�s�ban mer�lt volna el. A pici haja egyel�re vil�gos volt, de - mivel a genetik�val a var�zsvil�g sem sz�llt szembe -, v�rhat�an az is s�t�tedni fog.
M�gis, Draco soha nem l�tott m�g ennyire t�k�letes teremt�st, a pici l�ny form�s volt �s kell�en t�r�kenynek t�nt. A var�zsl� f�lve �rintette meg �s emelte mag�hoz, de ez a bizonytalans�g azonnal elt�nt, amint meg�rezte a baba semmihez sem hasonl�that�, b�d�t� illat�t �s a pici sz�v�nek dobban�sait.
Hermione kutat�an figyelte a f�rfit, minden rezd�l�s�t l�tni akarta. Az els� ijedelmet, ahogy megfogta a bab�t, a rajong�st Draco szemeiben �s a bizonyoss�got, amint elfogadta a gyermeket.
A f�rfi komolyan n�zett Hermione szem�be.
- Tudom, hogy tudod, de el kell mondanom neked – h�z�dott eg�sz k�zel a boszork�nyhoz Draco. - Nagyon szeretlek t�ged �s Arielt.
A boszork�ny szem�be k�nnyeket csalt a f�rfi halk suttog�sa.
- �n is nagyon szeretlek, Draco – felelte halkan, �s ajkait a f�rfi ajkaihoz �rintette.

Az idillt a szob�ba berobban� Jane �s Phil szak�totta f�lbe, akik m�r nagyon k�v�ncsiak voltak az unok�jukra. Molly �s Arthur m�sodikk�nt siettek be, majd sz�pen lassan megtelt a szoba. Harry �s Ginny k�pr�z� szemmel n�zt�k a kis j�vev�nyt, Ron arc�n egy soha nem l�tott gyeng�d kifejez�s �lt. Luna �s Pansy a k�nnyeit nyeldeste, Blaise, mint gyakorl� kispapa, csak mosolygott rajtuk.
Chris er�sebben szor�totta meg bar�tja kez�t. A k�rteremben mintha meg�llt volna az id�, csend vette k�r�l �ket. A bel�p� medim�gus mosolyogva l�pett a kismam�hoz.
- J�l �rzi mag�t, Mrs. Malfoy? – �rdekl�d�tt.
- Igen, minden rendben van – felelte mosolyogva Hermione. – Most m�r minden a legnagyobb rendben van.

***

A t�preng�sb�l Draco hangja szak�totta ki:
- Mit nem adn�k a gondolataid�rt!
Hermione r�mosolygott a f�rj�re.
- R�d gondoltam �s Arielre. Az �jszak�ra, amikor sz�letett. Ap��kra, Ron�kra �s Harry�kre. Lassan n�luk is megsz�letik a tr�n�r�k�s – mosolygott a var�zsl�ra a griffend�les.
- Na, igen, bev�lt a r�gi b�b�j! – b�lintott Draco. – Persze, te mindig is biztos volt�l benne, hogy m�k�dni fog! Mire alapoztad?
- Arra, hogy k�t ilyen kiv�l� embernek, mint Harry �s Ginny, nem lehet, hogy ne lehessen gyermeke – felelte egyszer�en a boszork�ny.
Elgondolkozva n�zett a f�rj�re, aki hirtelen elmosolyodott.
- Min nevetsz?
- Azon, hogy az sem lehetett k�ts�ges, hogy nek�nk is siker�l, ha �gy akarjuk.
- Nem b�ntad meg, ugye?
- Megb�nni? Granger, te valami alkoholt itt�l, am�g mi Ariellel b�k�sen aludtunk?
- Alkoholt? Malfoy, mir�l besz�lsz? – mosolygott vissza Hermione.
- Ilyesmi eszedbe se jusson, Hermione! Hiszen m�r mondtam, a legszerencs�sebb dolog az �letemben az az �tkozott t�rv�ny volt, ami mell�m �s hozz�m k�nyszer�tette a Griffend�l �dv�sk�j�t – villantotta fel az ezer galleonos mosoly�t a var�zsl�. – Ariel pedig m�lt� megkoron�z�sa ennek a h�zass�gnak! – puszilta meg gyeng�den az alv� kisboszork�ny g�nd�r f�rt�s fejecsk�j�t.
Hermione megv�rta, am�g Draco �jra r�n�z, majd huncut mosollyal, kedvesen megsz�lalt:
- Mondd, Draco, mit sz�ln�l, ha egy �jabb �kk�vet adn�nk ahhoz a koron�hoz?

V�GE – de itt m�r t�nyleg :)

******

Hom�rosz : Od�sszeia /hatodik �nek/
-r�szlet-

…"S n�ked az istenek adj�k meg mindazt, mire v�gyol,
f�rjet s h�ztart�st, s hozz� gy�ny�r� egyet�rt�st:
mert hiszen ann�l nincs soha szebb �s nincs derekabb sem,
mint mikor egym�st �rt� sz�vvel tartja a h�z�t
f�rj �s n�, nagy f�jdalm�ra a rosszakar�knak,
j�akar�k �r�m�re, jeles h�r�re maguknak."…

Ford�totta: Devecseri G�bor