Voldemort kijelent�s�t s�ri csend k�vette. Senki nem sz�lt egy �rva sz�t sem, att�l tartva, hogy gyan�ss� v�lik a s�t�t m�gus szem�ben.
Szinte k�zzel tapinthat� volt a f�lelem �s retteg�s, ami a jelenl�v�kb�l �radt. A Nagy�r �lvezte, hogy ilyen dr�mai hat�st v�lt ki k�vet�ib�l, keskeny ajkai beteges mosolyba r�ndultak.
– L�tom, el�gg� megd�bbentett benneteket, amit megosztottam veletek. Viszont abban is biztos vagyok, hogy a teremben jelenl�v�k k�z�tt egyik�t�knek ez m�r nem volt �jdons�g – mondta, majd lassan v�gign�zett a hal�lfal�kon.
Lucius �s Piton meg sem rezd�lt, t�k�letesen uralkodtak a von�saikon, �s az elm�j�ket is lez�rt�k. Tudt�k, hogy most minden azon m�lik, mennyire k�pesek sz�n�szkedni.
– Szerencs�re nem kell tal�lgatnom az illet� kil�t�vel kapcsolatban, ugyanis hamarosan biztosan fogom tudni, ki az.
– Nagy�r, vess b�rmilyen vizsg�lat al�, k�szs�ggel �llok el�be! Sohasem lenn�k k�pes el�rulni t�ged – �ll�totta Bellatrix elsz�ntan.
Voldemort r�n�zett, majd v�laszra sem m�ltatva �t, kez�vel intett, hogy hallgasson.
– Arra semmi sz�ks�g, Bella, mivel van egy f�zet, ami n�kn�l �s f�rfiakn�l egyar�nt kimutatja, ha az illet� sz�l�i �r�m�k el� n�z. A b�jital holnap d�lut�nra elk�sz�l, addig is, mindannyian a kast�lyban maradtok, �s nem hagyhatj�tok el addig, am�g be nem bizonyosodik az �rtatlans�gotok. F�regfark!
– Igen, Nagyuram! – sietett k�zelebb a szoba t�ls� v�g�ben kucorg�, sz�nalmasan rongyos alak.
– K�s�rd a vend�geinket a sz�ll�sukra – utas�totta �t Voldemort.
F�regfark meghajolt, majd a t�bbieket k�vetve � is elhagyta a termet.
Az �ri�sk�gy�, aki eddig gazd�ja sz�ke mellett pihent, felemelte fej�t �s a S�t�t Nagy�rra n�zett.
– Ne agg�dj, Nagini, holnap kider�l, ki �rult el engem �s nagyon megfizet majd a tett��rt – v�r�s szemeiben harag �s kegyetlens�g csillant. – Olyan leck�ben lesz r�sze, hogy a v�g�n k�ny�r�gni fog a megv�lt� hal�l�rt.

***

Hermione idegesen v�rakozott a k�ria nappalij�ban. M�r t�bb �ra is eltelt, mi�ta Lucius �s Piton elment, azonban m�g mindig nem �rkezett h�r t�l�k.
– Nyugodj m�r meg! Ap�mnak �s Perselusnak nem lesz semmi baja – mondta Draco �s rem�nykedett benne, hogy igaza van.
– Egy egyszer� gy�l�s nem tartana ilyen sok�ig. Rossz el��rzetem van. Hol vannak m�r ennyi ideje?
– Fogalmam sincs, de tudj�k, mit csin�lnak.
A l�ny arca hirtelen eltorzult a f�jdalomt�l, tenyer�t a has�ra szor�totta.
– J�l vagy? – ugrott mell� a fi�.
– Callie… valami… nincs rendben – ny�gte Hermione, leveg��rt kapkodva.
– H�vjam a gy�gy�t�nkat?
– Nem, csak ne hagyj egyed�l. Mindj�rt jobb lesz.
Draco eleget tett a k�r�snek �s le�lt mell� a kanap�ra. Meglepet�s�re a l�ny megragadta jobb kez�t �s olyan er�sen megszor�totta, hogy � felki�ltott.
– H�, ez f�j! – Pr�b�lta kiszabad�tani a karj�t, de nem siker�lt.
– T�nyleg? Akkor k�pzeld el, �n mit �rzek – pr�b�lt g�nyol�dni Hermione, de a mondat ki�lt�sba fulladt.
– Ha ilyen rosszul vagy, ki kell h�vnom a gy�gy�t�t!
– Nem, arra semmi sz�ks�g. Ink�bb seg�ts fel!
– Hova k�sz�lsz? Ilyen �llapotban nem k�ne mozognod – pr�b�lta visszatartani �t Draco.
– �t kell mennem Harry�khez, h�tha �k tudnak valamit.
– Ez ostoba �tlet! Maradj, ahol vagy, �n pedig h�vom a medim�gusunkat.
A l�ny elengedte a kez�t, � fel�llt, hogy int�zkedjen, de Hermione meg�ll�totta, amikor sz�nt a f�jdalma.
– V�rj! �t kell menn�nk, mert ha Lucius nem tart�zkodik a birtokon, senki sem juthat be a v�delmi var�zslatok miatt.
– Ebben igazad van. A fen�be, akkor t�nyleg �t kell menn�nk Potter�khez.

***

Lucius a neki osztott kis szob�ban v�rakozott. Gondolatai egym�st kergett�k, igyekezett valamilyen megold�st tal�lni.
Abba ink�bb bele sem gondolt, mi t�rt�nik, ha a Nagy�r r�j�n, � az �rul�.
Halk kopog�s hallatszott az ajt� ir�ny�b�l, majd Perselus s�t�lt be a szob�ba.
– Igazold magad – fogta r� a p�lc�j�t a f�rfi. Elv�gre nem lehetett biztos abban, hogy nem csak Sz�zf�l�f�zet hat�sa alatt �ll� idegen pr�b�l meg inform�ci�hoz jutni t�le a Nagy�r megb�z�s�b�l.
– Perselus Piton vagyok, a fiad keresztapja, iskola �ta a legjobb bar�tod. Ha ez nem el�g, azt is elmes�lhetem, amikor �t�d�ves korodban ap�d olyan cs�ny�n megk�nzott t�ged, hogy napokig a gyeng�lked�n fek�dt�l.
– J�, ennyi el�g lesz – tette le a p�lc�j�t maga mell� Lucius. – Csak azt tudn�m, mi�rt van az, hogy amikor meg akarok bizonyosodni a szem�lyazonoss�godr�l, folyton az �n kellemetlen eml�keimet h�nytorgatod fel?
– Tal�n, mert a saj�tjaimmal nem sz�vesen dicsekszem – g�nyol�dott a b�jitalmester.
– Nem kevered�nk gyan�ba, ha a Nagy�r r�j�n, hogy megl�togatt�l?
– Nem hinn�m. Csak a kast�lyt nem hagyhatjuk el, azon bel�l szabadon mozoghatunk.

Nonverb�lis var�zslat seg�ts�g�vel egy �thatolhatatlan burkot hoztak l�tre maguk k�r�, az esetleges k�v�ncsiskod�k ellen.
– Van valami �tleted arra, hogy �sszam meg ezt a vizsg�latot? Egy�ltal�n l�tezik ez a b�jital? M�g sohasem hallottam r�la.
– Nos, r�gebben olvastam r�la egy r�vid feljegyz�st, de a Nagy�r forr�sai j�val sz�lesebb k�r�ek, mint b�rki m�s�, �gy � j�val t�bbet tudhat r�la, mint �n.
– Nagyszer� – h�zta el a sz�j�t Lucius.
– Valahogy �rtes�ten�nk kellene a Rendet, de els� sorban Albust. � biztosan kital�lna valami megold�st.
– Eszemben sincs seg�ts�get k�rni t�le. �pp el�get tett m�r �gy, hogy nem is k�rtem. �n Hermione miatt agg�dom.
– Pedig ink�bb magad miatt k�ne. � biztons�gban van, m�g te holnap nagy bajban leszel – mondta Piton.
– Nem kell r� eml�keztetned, tiszt�ban vagyok vele.
– Valakinek akkor is sz�lnunk k�ne. M�r csak az a k�rd�s, hogy hogyan?


– Azt hiszem, azzal nem lesz gondunk – jegyezte meg Lucius �nel�g�lten, majd tal�rja bels� zseb�b�l el�vett egy kark�t�t.
– Ugye nem az jutott eszedbe, hogy lefizetsz valakit? – n�zett r� bar�tja szkeptikusan.
– Dehogy! Pr�teusz-b�b�jt sz�rtam erre �s a m�solat�ra, amit Hermione hord. Amit ebbe belev�sek, az a p�rj�n is ugyan�gy megjelenik. �gy szoktam k�z�lni vele, ha tal�lkoznunk kellett.
– J� �tlet! Viszont el�g kicsi a hely, �gy t�m�ren kell fogalmaznod.
– Tudom. M�r ki is tal�ltam a sz�veget.

***

– Hermione, pr�b�ljon megnyugodni – mondta a gy�gy�t�.
A l�ny a Grimmauld t�ri h�l�szob�j�ban fek�dt. Draco seg�ts�g�vel siker�lt �tjutnia a f�hadisz�ll�sra, azonban a has�ba nyilall� f�jdalom egyre gyakrabban jelentkezet.
– Nem tudok. Annyira f�lek. Mi lesz a l�nyommal? – k�rdezte, szemei k�nnybe l�badtak.
– Nem lesz semmi baj, igya meg ezt – ny�jtott neki egy enyhe nyugtat�t. A l�ny sz�t fogadott �s megitta a k�kes sz�n� f�zetet. – R�gt�n visszaj�v�k, addig pr�b�ljon pihenni.
A f�rfi, kil�pve az ajt�n szembe tal�lta mag�t az agg�d� bar�tokkal.
– Mondja, hogy van Hermione �s a baba? – kezdte faggatni azonnal Mrs. Weasley.
– T�ls�gosan felizgatta mag�t, amivel a bab�nak sem tett j�t. R�ad�sul ez nem egy �tlagos terhess�g, nem mondhatok semmi biztosat.
– �, ez borzaszt�! – sop�nkodott az asszony.
– A p�nz nem akad�ly, csak seg�tsen rajtuk! – k�vetel�z�tt Draco.
– Sajn�lom, de amit tudtam, megtettem, most m�r minden a h�lgy�n m�lik. Valaki �n�k k�z�l j�jj�n be velem, h�tha meg tudja nyugtatni.
A t�bbiek egym�sra n�ztek, v�g�l a mardek�ros fi� t�rt utat mag�nak.
– Te meg hov� k�sz�lsz, Malfoy? Majd mi Ronnal bemegy�nk – sz�lt neki Harry.
– � most m�r az �n csal�domhoz tartozik �s a h�gommal v�rand�s. Nem fogom mag�ra hagyni!
– K�rem, fejezz�k be! Ezzel nem seg�tenek – feddte meg �ket a gy�gy�t�.
– J�l van, akkor menj�nk mindh�rman.
Az egyezked�st a szob�b�l hallatsz� ki�lt�s szak�totta f�lbe. Berohantak a l�nyhoz, aki az �gyban fek�dt. F�radt arc�n egy halv�ny mosoly jelent meg.
– Hermione, minden rendben?
– Lucius… j�l van… �rt – felelte zih�lva.
– Mi? De az hogy lehet?
– Majd k�s�bb… elmagyar�zom. Most h�vj�tok… az igazgat�t!

Dumbledore negyed �r�val k�s�bb �rkezett meg �s azonnal bement a l�nyhoz.
Hermion�nak ez id� alatt siker�lt megnyugodnia �s a r� t�r� g�rcs�k is elm�ltak. A gy�gy�t� meger�s�tette, hogy most m�r a kismama �s a baba is biztons�gban vannak, majd magukra hagyta �ket.
– Hogy �rzi mag�t?
– M�r sokkal jobban. Persze, gondolom nem miattam, hanem a vil�gmegment� l�nyom miatt agg�dik – jegyezte meg g�nyosan a l�ny.
Az igazgat� nem v�laszolt, de l�tszott rajta, hogy b�ntj�k Hermione szavai.
– Az�rt h�vtam ide, mert sz�ks�gem van a seg�ts�g�re. Lucius�k bajban vannak, �s egyed�l nem tehetek �rt�k semmit.
– Mi t�rt�nt?
– Voldemort mag�hoz h�vatta �ket �r�kkal ezel�tt �s az�ta sem t�rtek vissza, ez�rt agg�dni kezdtem. �gy t�nik, fogs�gba estek.
– Ezt honnan tudja? – n�zett r� k�v�ncsian az id�s var�zsl�.
Draco, aki a l�ny k�t bar�tj�val m�g mindig a szob�ban tart�zkodott, k�zbev�gott.
– Kit �rdekelnek a r�szletek? Azt mondd meg, hogy j�l vannak-e?
– Egyel�re igen. De tenn�nk kell valamit, hogy kiments�k �ket!
– K�rem, higgadjanak le mindketten! Hermione, mondja el a r�szleteket – mondta Dumbeldore.
– Ahogy azt �n is l�tta, Lucius adott nekem egy kark�t�t, amin kereszt�l �zenni szokott, ha tal�lkozni akart velem – kezdte a l�ny �s felemelve bal kez�t, megmutatta az eml�tett �kszert. – Most is ezt haszn�lta. Itt az �zenete – mutatta meg a v�kony f�mbe v�sett jeleket.

– Ez meg mi? – k�rdezte Ron �rtetlen�l. A kark�t�n ugyanis szavak helyett furcsa szimb�lumok sorakoztak.
– Ezek r�n�k. Viszont ha j�l l�tom, nem mind egyezik az �ltal�nosan haszn�lt jelekkel – hajolt k�zelebb az igazgat�.
– �gy van. A r�na�b�c�t "�-" vagy "germ�n futhark" n�ven ismerik. A futhark eredetileg 24 jelb�l �llt, F-fel kezd�d�tt �s O-val v�gz�d�tt, �s az �szaki germ�n t�rzsek haszn�lt�k – magyar�zta a l�ny, de Ron f�lbeszak�totta.
– Ink�bb t�rj r� a l�nyegre.
Hermione d�h�s pillant�st vetett r�, de eleget tett a k�r�snek.
– A l�nyeg az, hogy az �zenet jelei kever�kek abb�l a szimb�lumrendszerb�l �s a Malfoyok �ltal alkalmazott jelekb�l.
– Ezt nem hiszem el! Malfoy, annyira sznobok vagytok, hogy m�g saj�t r�n�kat is kital�ltatok, csak az�rt, hogy ebben is kit�njetek? – k�rdezte Harry Drac�t�l.
– Nagyon vicces, Potter. Viszont Hermion�nak igaza van, �n is ismerem ezeket a jeleket, de azt nem �rtem, � honnan?
A l�ny elmosolyodott. – Mindig is �rdekelt a r�naismeret �s Lucius mutatott nekem egy k�nyvet, ami a csal�di jelrendszeretekkel foglalkozik.
– �gy t�nik, ap�mnak t�nyleg nagyon fontos vagy. Ezt a k�nyvet rajtam k�v�l eddig senkinek sem mutatta meg – jegyezte meg a fi�.
– Nagyszer�! Akkor csak meg kell szerezn�nk a k�nyvet �s leford�tani az �zenetet – indult az ajt� fel� Ron.
– Arra semmi sz�ks�g, �n m�r megtettem – �ll�totta meg a l�ny.
A t�bbiek csod�lkozva n�ztek r�, de az igazgat� csak elismer�en mosolygott. – Nem is v�rtam �nt�l kevesebbet. Mi a r�n�k jelent�se?
– Lucius azt �rta, hogy j�l vannak, de Voldemort r�j�tt arra, hogy a pr�f�ci�hoz k�ze van az egyik hal�lfal�j�nak, �gy most mindenkit ott tart, am�g r� nem j�n, ki az.
– Vajon hogy akarja kider�teni?
– Arr�l nem �rt, de megk�rdezhetem – felelte Hermione �s az asztalr�l felv�ve p�lc�j�t a kark�t�be v�sett n�h�ny jelet.

***

– �gyes kisl�ny – mosolyodott el Lucius, amikor felizzott a kark�t� a kez�ben �s megl�tta a v�laszt.
– Mit �rt? – faggatta Piton.
– Azt k�rdezte, hogy a Nagy�r hogyan akarja kider�teni, ki az �rul�.
– A b�jital nev�t nem tudom, de a f�zet hasonl�an m�k�dik, mint a terhess�get kimutat� italok.
A sz�ke var�zsl� b�lintott �s �jabb �zenetet karcolt a kark�t� f�mj�be.

***

Hermione agg�dva fek�dt az �gy�ban. Amint meg�rkezett a v�lasz, Dumbledore azonnal felosztotta a feladatokat a t�bbiek k�z�tt, m�g �t arra k�rte, hogy pihenjen.
De m�gis hogy lenne k�pes pihenni, amikor tudja, hogy Lucius vesz�lyben van? Kell lennie valamilyen megold�snak.
Nem fogja hagyni, hogy Voldemort mindent t�nkretegyen �s elvegye t�le a szerelm�t!
Mintha kisl�nya meg�rezte volna, mire gondol, beleegyez�en r�gott egyet a has�ban. A l�ny erre elmosolyodott �s v�gigsim�tott kerek pocakj�n.
– Ne agg�dj, kicsim, megmentj�k apuk�dat �s nemsok�ra �jra mellett�nk lesz, biztons�gban.
– Hermione, besz�lhetn�nk? – l�pett be az igazgat�.
– Igen, persze. Siker�lt kider�teni�k valamit? – �lt fel izgatottan a l�ny.
– Ut�nan�ztem a b�jitalnak, val�ban l�tezik.
– Ezek szerint Lucius komoly bajban van.
– Sajnos �gy t�nik. Viszont tal�n van a helyzetre egy megold�s – folytatta Dumbledore.
– Mi lenne az?
– Felaj�nlhatn�nk valamit, ami t�l �rt�kes Voldemort sz�m�ra ahhoz, hogy ne fogadja el a cser�t.
– M�gis mire gondolt? Alkut akar k�tni vele?
– Pontosan. A horcruxait Lucius�rt cser�be.
– Ez �r�lts�g! Ha megtudja, hogy ki az �rul�, azonnal meg�li.
– Ez�rt nem �ruljuk el neki ezt az apr� r�szletet. Mivel a b�jital holnap d�lut�nra k�sz�l el, ez�rt d�lel�tt, a tal�lkoz�n m�g nem tudja, ki az. Egyszer�en csak azt szabjuk felt�telk�nt, hogy az �sszes gyan�s hal�lfal�j�t hozza mag�val.
– De nem fogja hagyni, hogy Lucius csak �gy �ts�t�ljon hozz�nk! R�ad�sul, ha mag�val hozza az embereit, biztos, hogy r�nk t�madnak majd.
– �gy van. Elj�tt a v�gs� �sszecsap�s ideje. Megtal�ltuk az utols� horcruxot, a diad�mot is, amit Harry nemr�g megsemmis�tett. M�r csak Nagini maradt, akinek csak �gy juthatunk a k�zel�be.
– De a l�nyom m�g meg sem sz�letett. �gy hogy harcol Harry oldal�n?
Az id�s var�zsl� f�lhold alak� szem�vege m�g�l r�kacsintott. – Ha maga ott lesz, akkor � is. K�pes ir�ny�tani az erej�t, �gy nem sz�ks�gszer�, hogy a baba megsz�lessen a csata el�tt.

***

S�g� M�g nincs hozz�sz�l�s.

�j hozz�sz�l�s Friss�t�s