P�r �vvel a h�bor� ut�n Perselus csendes kis �let�ben ism�t felbukkan Hermione, akit azt�n nem is enged ki t�bb� a keze k�z�l… Nem mintha egykori tan�tv�nya tiltakozna…

Csak csendben, csak halkan

Perselus a reggeli te�ja mellett �lve olvasta az �pp meg�rkezett reggeli post�t. Kapott egy levelet McGalagonyt�l, aki ism�t azzal pr�b�lkozott, hogy visszacs�b�tsa �t a Roxfortba tan�tani. Esze �g�ban se volt m�g csak megfontolni se. H�rom �ve hagyta ott az iskol�t. M�r nem volt Voldemort, nem kellett k�mkednie, Dumbledore visszavonult, vil�gk�r�li �tra ment, �s neki nem volt t�bb� t�relme az ostoba di�kokhoz. �gy keresett mag�nak egy h�zat egy erd� k�zep�n, ahol egyetlen emberrel se kellett tal�lkoznia. Val�j�ban nem magukkal az emberekkel volt baja, hanem azzal, hogy milyen h�lyes�geket tudnak �sszehordani.
Ez volt az, ami miatt a m�sodik lev�lnek m�r sokkal jobban �r�lt. Egy r�ges-r�gi ismer�se tal�lta meg nem sokkal a felmond�sa ut�n, akivel m�g az iskolai tan�t�s el�tt tal�lkozott. Nem mondhatta volna, hogy j� kapcsolatuk volt, de azt se, hogy rossz. B�r ink�bb az els�be sorolta volna, m�r csak az�rt, mert a f�rfi el�g gyorsan r�j�tt, hogy jobb, ha az � k�zel�ben meg se sz�lal, mert azzal csak ideges�ti. �s �gy festett, hogy neki is hasonl� n�zetei voltak az ostoba locsog�sokkal kapcsolatban. Annyira, hogy ez a bizonyos f�rfi el�g extr�m hobbiba fogott k�s�bb. Partykat szervezett. De nem ak�rmilyeneket.

Ezeken az �sszej�veteleken nem volt zene, �s az emberek nem besz�lgettek. Egy sz�t se. Az els� alkalommal, mikor megh�v�st kapott, m�g kinevette. De azt�n elment, mert k�v�ncsi volt, �s el�g gyorsan be kellett l�tnia, hogy val�j�ban rendk�v�l �lvezte. R�ad�sul, b�mulatos m�don �gy t�nt, hogy a bulin r�sztvev�knek van esze. Hogy mib�l tudta? J� k�rd�s. Eg�sz v�gig m�s se t�rt�nt, mint hangos k�sz�n�s helyett biccent�sek, szemvillan�sok, mosolyok, miegym�s. Testbesz�d. �s ha valamihez, akkor ahhoz �rtett. Az �rtelmez�shez legal�bbis biztosan, �s ahogy �szrevette, m�sok is el�g j�l �rtett�k, � mit akart. Am�g karba tett k�zzel a sarokban gubbasztva �cs�rg�tt, senki meg se k�zel�tette. B�k�n hagyt�k. Olvashatott, ehetett, ihatott, figyelhette a t�bbieket, nem zavarta meg senki. De mikor a terasznak d�lve iszogatott egy poh�r whisky-t �s a csillagokra n�zett, m�r egy csendes t�rsa is akadt, aki �gy �t perc ut�n felemelte a kez�t, �s egy �pp elsuhan� hull�csillagra mutatott. Egy mosollyal r�n�zett, majd koccintott vele, �s az � biccent�se ut�n csendben s�t�ra invit�lta a kertben. Belement.
�s j� volt csak �gy, f�l�sleges szavak n�lk�l k�borolni. Azt�n fejet hajtottak k�sz�n�sk�pp, �s Piton maga is meglep�d�tt, hogy mire nem k�pes.

Azt�n megkapta a megh�v�t a m�sodik alkalomra, majd az ut�na �s ut�na j�v�kre. �s mindig j�l �rezte mag�t. Noha volt, hogy eg�sz v�gig csak olvasott, de m�g akkor is akadt egy h�lgy, aki odaj�tt, �s k�rd�n n�zett a k�nyv�re, mire megmutatta a c�mlapot, amit az mosolyogva megk�sz�nt, majd od�bb �llt. A party egyetlen szab�lya az volt, hogy nincs besz�d. Ez nem azt jelentette, hogy nem voltak hangok, de Pitont ez nem zavarta. Volt neszez�s, m�szk�l�s, cip�kopog�s, poh�rkoccint�s �s nevet�s is. Ez volt az egyetlen hang, amit szabadott volt kiadni. �t, persze, soha nem hallotta senki ilyesmit m�velni. B�rmilyen meglep� volt, soha nem l�tott senkit, aki unatkozott volna. K�rty�ztak, j�tszottak, vagy ki tudja, mit csin�ltak, �s n�h�nyan m�g arra is k�pesek voltak, hogy t�ncoljanak. Zene n�lk�l. Hab�r a ritmus az ritmus, �s l�that�an megtal�lt�k az �sszhangot. K�t p�rt is tudott, akik ezeken a partykon j�ttek �ssze, �s dr�ga j� r�gi ismer�se l�that�an �gy gondolta, megpr�b�l neki is tal�lni valakit.

H�romszor k�s�relt meg r�tukm�lni egy-egy h�lgyet, de v�lem�nye szerint el�g cs�ny�n n�zett r� ahhoz, hogy ne pr�b�lkozzon ilyesmivel t�bbet. B�r, be kellett vallania, az utols�nak igenis �r�lt, mert a n� az�ta is t�rzsv�s�rl�ja volt. Merthogy erd�b�li h�zik�j�ban � m�g mindig b�jitalokat f�z�tt. Megrendel�sre k�sz�tette �ket a Szent Mung�nak, a Roxfortnak, a miniszt�riumnak, az auroroknak, vagy mag�nszem�lyeknek, mikor ki ad�dott. Munk�ja akadt b�ven, n�ha annyi, hogy k�t hetet is kellett v�rnia a megrendel�nek. Megtett�k, mert � volt a legjobb. �s � el�gedett lehetett. Az a t�ny, hogy k�zel k�t �ve meg se sz�lalt, mert nem volt kihez, az cseppet se volt elkeser�t� sz�m�ra, s�t.

Jelenleg pedig �pp az �jabb megh�v�t forgatta a kez�ben. Nem gondolkozott rajta, hogy elmenjen-e. A sok munka k�zben n�ha neki is megengedett volt egy kis kikapcsol�d�s. Ha kor�bban valaki azt mondta volna, hogy Perselus Piton rendszeresen j�r bulizni… M�g most se hitte el n�ha, de a Csend-party nem is igaz�n buli volt. �sszej�vetelek. �s � sehov� m�shov� nem j�rt el. Az �lelmiszert �s mindent, ami kellet, bagolypost�val meg tudta rendelni. A b�jitalaihoz a hozz�val�k szint�n �gy �rkeztek, hacsak nem maga j�rt el az erd�be, vagy vid�kre, hogy �sszeszedje n�melyiket. Illetve volt egy kandall�ja, ami egy lev�dett szob�ban volt, �s n�ha, ha nagyobb csomagot rendelt, akkor azon kereszt�l kapta meg. J�tt valaki, letette, �s elment. � pedig �rte ment, mikor tehette. �gy egyr�szt nem kellett feleslegesen sz�t v�ltania senkivel, �s nem kellett f�lbehagynia a munk�t se.

Szombat d�lut�n azt�n egy f�rd� �s az el�k�sz�letek ut�n a kandall�ba l�pett. Megjelen�s�n persze nem v�ltoztatott m�g most se. Ugyan�gy talpig feket�ben volt, mint azel�tt. H�rom �v alatt az egyed�li, ami v�ltozott, az az volt, hogy megn�tt a haja, amit most h�tul �sszefogva hordott, �s a lapock�ja alj�ig �rt. A szok�sos biccent�s ut�n a h�zigazd�nak �s m�g p�r ismer�s arcnak egy k�nyelmes fotelbe huppant, s elfogadott egy kedves h�lgyt�l egy cs�sze te�t. Alig jutott p�r kortyig, mikor egy ismer�s alakot pillantott meg a teraszon a korl�tnak t�maszkodva.
Nem akart hinni a szem�nek. Igaz, hogy csak h�tulr�l l�tta, s m�g ha a forma v�ltozott is, az a haj, �s a mozdulatok �rulkod�ak voltak. V�rt, hogy az illet� megforduljon, �s megl�thassa, igaza van-e, de mire megitta a te�j�t, m�g mindig ugyan�gy �llt ott. Megel�gelve a dolgot fel�llt, �s kis�t�lt hozz�.

Mikor mell� �rt, egyb�l g�nyos mosolyra h�zta a sz�j�t. Nem t�vedett. Granger volt az. Az a Hermione Granger, aki mindig t�l sokat k�rdezett, t�l sokat tudott, t�l ideges�t� volt, �s �gy alapj�raton t�l sokat besz�lt. �pp � egy ilyen Csend-partyn? Perselus nem igaz�n �rtette azt se, ki �s mi�rt h�vta meg, de val�j�ban nem b�nta. Nem csak az�rt ker�lte az embereket, mert nem akart vel�k besz�lni, de az�rt is, mert egy ismer�ssel se akart �sszefutni. M�gis, ez a m�r nem is annyira k�cos, mindentud� griffend�les meglep�en kellemes meglepet�snek t�nt. Eg�sz addig, m�g meg nem l�tta a v�gtelen�l szomor� �s �letunt szemeit. Hab�r ez is csak p�r pillanatig tartott, mert ut�na �tvette az uralmat a d�bbenet. No igen, az � felbukkan�s�ra biztos nem sz�m�tott, pl�ne egy ilyen helyen.
A l�ny csak egy pillanatig pillantott befel� a t�bbiekre, hogy ellen�rizze, val�ban egy partyn fut �ssze vele, de azt�n csak a f�rfit n�zte. Elt�totta a sz�j�t, �s Piton att�l tartott, hogy t�n megsz�lal, de semmi ilyesmi nem t�rt�nt. Egyszer�en, mintha am�gy se jutott volna sz�hoz.

Perselus kezet ny�jtott a l�nynak, aki b�tortalanul, de a tenyer�be cs�sztatta a saj�tj�t, mire � egy apr� k�zcs�kkal k�sz�nt, ezzel �jra meglepve egykori di�kj�t. Egy p�lcaint�s�re a benti italos asztalr�l fel�j�k rep�lt k�t poh�r whisky, �s az egyiket egyb�l Grangernek ny�jtotta, aki pirulva vette el, de azt�n v�gre halv�nyan elmosolyodott, �s koccintott vele. A korl�tnak t�maszkodva azt�n k�rd�n n�zett v�gig a boszork�n, amit az kicsit zavartan f�szkel�dve fogadott. Azt�n � is v�gign�zett rajta, �s meglep�dve emelte fel a kez�t a haj�hoz, de egyb�l vissza is h�zta. Az � k�rd� tekintet�re azonban egy �jabb szomor� pillant�ssal a kert fel� fordult, �s ivott egy picit az ital�b�l. A b�jitalmester nem igaz�n tudta, mi�rt is a b�natos pillant�s, de abban biztos volt, hogy nem neki sz�lt. �s valami�rt nem tetszett neki, hogy �gy maradjon.

Megfogta picit a k�ny�k�t, �s a kert fel� intve s�t�ra invit�lta, amit Granger apr� hezit�l�ssal el is fogadott. Lassan bandukolva a sziklakert fel� haladtak, ahol Perselus m�r r�g felfedezte az apr� kis vir�gokat, amik �jk�k sz�n�kkel t�n mindenkit elk�pr�ztattak. Hermione leguggolva v�gigsim�tott a pici szirmokon, majd felpillantott r�, �s fel�llt. � pedig a mellett�k l�v� padra intett, ahova azt�n mindketten le�ltek. Hat�rozottan k�rd� tekintettel n�zett a l�nyra, b�r tudta, hogy egy gesztikul�ci�val, vagy szemvillan�ssal �gysem tudn� megadni neki a v�laszt a k�rd�seire, hogy mit keres �pp � itt, �s mi�rt b�natos. Ellenben el�rte, hogy elpiruljon, �s zavartan forgassa a kez�ben az ital�t. Ivott egy kortyot, amit � is megtett ut�na, majd megragadta a kez�t, �s azon is a gy�r�s ujj�n sim�tott v�gig. A boszorka �k�lbe z�rta a kez�t �s megr�zta a fej�t. Nem, nem ment f�rjhez, �s �gy t�nt, nincs is senkije. K�l�nben val�sz�n�leg nem egyed�l lenne itt. B�r az lehet, hogy �pp az�rt szomor�, mert nemr�g szak�tott valakivel.

K�vetkez� mozdulatk�nt f�lres�p�rt egy hossz� barna tincset Hermione arca mell�l, �s ezzel v�gig is sim�tott a selymes hajzuhatagon. Granger pipacspirosan hajtotta le a fej�t, �s � egy g�nyos mosollyal ny�lt az �lla al�, hogy felemelje. Rettent�m�d tetszett neki. A l�nyb�l val�j�ban n� lett. Igaz�n form�s, gy�ny�r� n�. De hozz� k�pest m�g mindig csak egy l�ny volt. Mindig is tudta, hogy eszes, s noha az iskol�ban a tud�l�koss�ga az agy�ra ment, azt is tudta, hogy Potter, �s ez�ltal a var�zsl�vil�g is sokat k�sz�nhet neki. �s most, ahogy n�zte a csillog� szem�t, ahogy k�rd�n r�n�z, nem tudta meg�llni, hogy ne sim�tson v�gig az arc�n. Persze, a boszorka beharapta als� ajk�t, �s szabad kez�t a szeme el� tette, hogy eltakarja mag�t. Perselus �lvezte, hogy zavarba hozhatja �t, �s elh�zta a l�ny karj�t, hogy l�thassa a les�t�tt, meg-megrebben� pill�kat.

Azt�n a boszorka, �gy t�nt, �sszeszedi mag�t kicsit, �s meger�s�tve mag�t, picit h�tr�bb h�z�dva n�zett az � szem�be, egy olyan k�rd�ssel a szem�ben, hogy vajon mit akarhat �. R�g megszokott g�nyos mosolya, �gy t�nt, elijeszti t�rsas�g�t, mert kiss� s�rtetten pattant fel, majd a h�z fel� indult. � pedig megcs�v�lta a fej�t, �s b�r m�g egy pillanatig a form�s test ut�n n�zett, ahogy Hermione, cs�p�j�t l�gyan ringatva t�volodik, azt�n letette a pohar�t, felpattant, �s ut�na sietett. Az � temp�j�val persze hamar utol is �rte. Megragadta a csukl�j�t �s visszaford�totta, mire a l�ny pohar�b�l kil�ttyent egy kis whisky. L�tsz�lag morogni �s szitkoz�dni akart, de egy hangot se adott ki. Perselus igaz�n meglep�d�tt, hogy tudja tartani a szab�lyt. Granger azt�n d�h�s pillant�ssal, szinte szikr�z� szemekkel n�zett r�. Gy�ny�r� volt. B�rmi is vezette �t, meglepte, hogy engedett a k�s�rt�snek. M�gis, a k�vetkez� pillanatban megragadta a kis bestia �ll�t, �s k�zelebb hajolva egy apr� cs�kot lehelt a sz�ja sark�ba. Picit h�tr�bb h�zta fej�t, �s l�thatta a meglepett pillant�st �s az elny�lt ajkakat. De nem h�z�dott el, nem tiltakozott. �gy a k�vetkez� cs�k m�r hat�rozottabb volt, �s lassan, finoman k�stolgatta a picit whisky-�z� ajkakat.

Mikor viszonz�st nyert, �tkarolta �s mag�hoz �lelte a l�nyt, hogy azt�n egyre jobban �s jobban elm�ly�tse a cs�kot. Hermione kez�b�l kiesett a poh�r, �s a kik�vezett �ton landolt egy cs�rren�ssel, de egyik�k se foglalkozott vele. Azt�n �tkarolta a f�rfi nyak�t, �s teljesen �tadta mag�t a v�ratlanul kapott h�dolatnak. Hossz� percekig nem szakadtak el egym�st�l, de mikor azt�n m�gis, Perselus a piros, cs�kt�l duzzadt ajkakat n�zve sim�tott v�gig rajtuk. A piheg� l�ny zavartan �s k�rd�n, de kicsit al�ltan n�zett r�, mire egy �jabb apr� cs�kot kapott. A k�rd�s a szem�ben egy�rtelm� volt, �s azt hitte, hogy most azt�n nem menek�l, itt k�rd�sek lesznek, mert nem l�tezik, hogy a kis boszorka ezt sz� n�lk�l hagyja. De hagyta. Avagy csak ism�t nem jutott sz�hoz? B�rhogy is, Perselus h�l�s volt a csend�rt. A koraesti term�szet hangjaival, a lenyugv� Nap f�ny�ben, a piheg� sz�ps�ggel a karjaiban igaz�n nem akart semmi m�st.

M�gis, mikor a h�z fel� pillantott, megl�tott a teraszon egy t�ncol� p�rt, �s egy szusszan�ssal �gy gondolta, ez�ttal � is megteszi. P�r l�p�s ut�n a l�ny zavartan n�zett r�, de azt�n r�j�tt mikor a kez�t megfogta �s felemelte, m�g a m�sik a derek�n volt. Engedelmesen k�vette a l�p�seket, noha m�g mindig teljesen ki volt pirulva. Fogalma sem volt, meddig is ringat�ztak �gy, de az andal�t�, nyugalmas percek sz�vdobogtat�ak voltak. Perselus a csillog�, barna szemekben gy�ny�rk�d�tt, m�g Hermione a f�rfi arc�t f�rk�szte, nyilv�nval�an m�g mindig nem igaz�n �rtve a szitu�ci�t. Azt�n egy �jabb cs�k k�zben meg�lltak, �s a b�jitalmester pontosan tudta, hogy mindketten igaz�n felhev�lten, izgatottan szeretn�nek t�bbet a m�sikb�l. Megszak�tva a cs�kot a l�ny �ll�n �t a nyak�hoz hajolt, hogy azt v�gigharapd�lva juttassa a m�sik tudom�s�ra, hogy legsz�vesebben felfaln� �t ott helyben. A kapkod� l�gv�telek �s szuszog�sok egy�rtelm�v� tett�k, hogy ez m�r egyik�knek sem el�g.

Perselus h�z�dott h�tr�bb v�g�l, �s lehunyta szemeit, hogy p�r m�ly l�legzettel lenyugtassa mag�t. Azt�n a h�z fel� indulva, a l�ny kez�t fogva n�zett r� k�rd�n. �s Hermione f�lig pirulva elmosolyodott, �s als�, am�gy is duzzadt ajk�t harapd�lva b�lintott. Vele megy. A h�zban meglepett pillant�sok fogadt�k �ket, de a h�zigazda mosolyogva b�lintott, mikor hozz� l�ptek. Perselus meglep�d�tt, ahogy a f�rfi egy biztat�, b�tor�t� k�zszor�t�ssal k�sz�nt el Grangert�l, m�g � egy figyelmeztet� szemvillan�st �s egy f�loldalas, mindentud� pillant�st kapott.

A Hopp-h�l�zaton �t �rkeztek a h�z�ba, �s a sz�d�t� utaz�s ut�n kicsit agg�dva n�zett egykori di�kj�ra. Innent�l fogva semmilyen szab�ly nem tartotta vissza t�le, hogy k�rdezzen. M�gse tette. Zavartan billegett egyik l�b�r�l a m�sikra, mire � megkegyelmezve neki ism�t mag�hoz �lelte, �s egy cs�k ut�n k�zen fogta, majd a nappaliba vezette. Begy�jtott a kandall�ba, majd az el�tte �ll� kanap�ra �ltette a boszork�t. Az italos szekr�nyb�l kivett egy �veget, �s felmutatta az �veg bort egy k�rd� pillant�ssal. Egy b�lint�s ut�n t�lt�tt, majd a l�ny fel� fordulva le�lt, �s �tadta a kelyhet, azt�n koccintottak, majd ittak p�r kortyot. Perselus a l�ny tincseit f�lres�p�rve a finom kis nyakat cir�gatta, �s igyekezett felk�sz�lni r�, hogy hamarosan v�ge lesz a csendnek. Hermione kicsit k�rben�zett a nappaliban, szem�gyre v�ve a k�nyvespolcokat, a k�peket a falon, �s az ablakon kin�zve a kis tiszt�son t�li f�k k�zt �tsz�r�d�, lemen� nap sugarait.

� a kecses �v� nyakon �s v�llon legeltette a szem�t, valamint a figyelemrem�lt� domborulatokon, amiket csak egy ny�ri kis ruh�cska takart. V�g�l nem b�rta tov�bb, �gy m�g k�zelebb hajolt, �s apr� puszikat hintett a b�d�t�an finom �s illatos nyakra. Fogalma sem volt r�la, hogy ez a kis fruska hogy sz�d�tette el egyetlen �ra alatt, de nem b�nta, hogy elcs�bult. Hermione megborzongott mellette �s elakadt a l�legzete is, de hagyta, s�t, nagyobb hozz�f�r�st biztos�tott. Perselus letette a kisasztalra a pohar�t, majd elvette a l�ny�t is, �s azt is mell� rakta. Azt�n maga fel� ford�tva a boszorka arc�t, �jra megcs�kolta, csak hogy most a bor �z�t �rezhesse az ajkain. Most se kellett sok, hogy �jra forr�bb cs�kokra v�ltsanak. Mag�hoz h�zta partner�t, aki engedelmesen simult hozz�, egyik kez�vel az � combj�n t�maszkodva, mintha csak att�l f�lne, hogy eld�l, vagy leesik a kanap�r�l. Pedig � fogta �s tartotta �t.

Egyre jobban belehev�ltek, �s hamarosan Perselus a boszorka meztelen combjain cs�sztatta egyre �s egyre feljebb a kez�t. Hermione h�trahajtotta a fej�t, ezzel megszak�tva a cs�kot, de a f�rfi a nyak�t kezdte ostromolni, hogy azt�n a v�ll�ra, majd a dekolt�zs�ra t�rjen �t. �desebbn�l �desebb ter�leteket tal�lt, �s sz�nd�k�ban �llt mindent bevetni, hogy �desebbn�l �desebb hangokat is kicsaljon bel�le. Hallotta a s�haj�t �s az elakad� l�legzet�t, �s azt is, mikor n�m�n ny�g�tt, ahogy ruh�j�t feljebb t�rve el�rt a mell�hez, �s kez�vel fedte be. P�r gyors mozdulattal megszabad�totta a ruh�t�l, �s a l�ny a szand�lj�t is ler�gta, mire � egy hat�rozott mozdulattal az �l�be �ltette. Semmi m�s nem fedte a test�t csak az apr� kis bugyi, ami h�vogat�an forr� volt m�g �gy is, hogy � az �l�n�l m�g j�csk�n fel volt �lt�zve.

Hermione elkezdte kigombolni a tal�rj�t, �s kicsit kapkod� mozdulataib�l ki�rezte, hogy nem tetszik neki, hogy annyit kell bajl�dni vele, �gy egyetlen p�lcaint�ssel elint�zte, hogy mindketten meztelenek legyenek. � felny�g�tt, mikor meztelen �l�k �ssze�rt, m�g a boszorka leveg� ut�n kapott. Mag�hoz szor�totta, �s egy �jabb fullaszt� cs�kba vonta. Ott simogatta, ahol csak �rte, mik�zben a kis bestia kivette a haj�b�l a szalagot, �s �lvezettel t�rt a tincsei k�z�. Mag�ban elmosolyodott. Sose volt zs�ros haja, mint azt sokan hitt�k r�la. R�gen hajzsel�t haszn�lt, de m�ra m�r nem. �s �gy t�nt, partner�nek tetszett, amit tal�lt. � maga is j�les�en felmordult egy picit, majd a l�ny fenek�t megmarkolva mozd�totta meg a cs�p�j�t, ezzel ingerelve mindkett�j�ket.

A k�vetkez� pillanatban azonban er�sen megragadva �s megtartva Hermione l�bait, fel�llt, �s a hirtelen megkapaszkod� l�nnyal az �l�ben felsietett a h�l�szob�j�ba. F�l l�bbal r�gta be az ajt�t, majd p�r l�p�ssel a hatalmas �gy mellett termett �s r�d�lt, maga al� temetve Grangert. Felt�rdelt �s el�gedetten n�zett v�gig a gy�ny�r� testen. V�gigcir�gatta a combj�t�l a nyak�ig, azt�n odahajolt �s megcs�kolta, majd egyre lejjebb �s lejjebb haladva fedezte fel a finom �veket �s domborulatokat eg�sz addig, m�g el nem �rt a legforr�bb t�jra. Hermione zih�lt, az alatta l�v� takar�ba kapaszkodott, �s biztosra vette, nem fogja sok�ig b�rni a k�nyeztet�st. A b�jitalmester azonban pontosan �rezte, hogy meg kell �llnia, ha h�zni akarja az id�t, �gy visszag�rd�lt partnere f�l�, �s k�t l�ba k�z� helyezkedve cs�kolta meg.

Mikor v�gre eggy� v�ltak, el�gedetten mordult fel. Lassan felvettek egy j�les� ritmust, de mikor gyors�tott, �s biztos volt benne, hogy b�rki m�s is ny�gne ilyen roham mellett, a l�ny m�g mindig csendben volt, noha zih�lt, leveg� ut�n kapkodott, er�sen kapaszkodott a v�llaiba, �s �jra meg �jra az ajkait nyalta, ezzel is cs�kra cs�b�tva �t. De egy hang n�lk�l. Tudta, hogy valami nem stimmelt, �s sz�nd�k�ban �llt r�k�rdezni a dologra, �m abban a pillanatban nem akart semmi m�st, csak egy�tt hajszolni a gy�ny�rt az alatta fekv� boszork�val. �s a m�mor nem v�ratott mag�ra sokat. Ny�gve adta �t mag�t az ext�zisnak, �s Hermion�ra fekve igyekezett mag�hoz t�rni, m�g a l�ny m�g mindig bel� kapaszkodott, �s csukott szemmel pihegett. V�g�l mell� fek�dt, szorosan a karjaiba vonta �s magukra r�ngatta a takar�t. Nem is kellett sok, �s a kis sz�ps�g m�r aludt is, �s � sem maradt el t�le sokkal, de utols� gondolatk�nt m�g esz�be v�ste, hogy reggel � fog k�rdezni.

�s az �bred�s �desebb volt, mint b�rmikor azel�tt. Egy meleg test simult a mellkas�hoz �s b�r csiklandozta az arc�t n�h�ny hajtincs, cseppet se zavarta. Im�dta az illatot, ami egyre finomabb volt, ahogy a l�ny nyak�hoz dugta az orr�t. Szorosabbra vette az �lel�st, �s j�les�en szippantott egy nagyot. V�gigsim�tott a boszorka test�n. Sose gondolta volna, hogy �pp Grangerrel fog ilyen helyzetbe ker�lni. Csak rem�lni merte, hogy a l�ny nem fogja �t �gy itt hagyni, hogy ennyi volt, �s nem akar t�bbet. Mert � akart. Meglep� volt sz�m�ra is, de sokkal, sokkal t�bbet akart. B�rmi is t�rt�nt a kis boszork�val az ut�bbi id�ben, l�that�an m�r nem volt olyan sokat besz�l� fajta. Tal�n megj�tt a marad�k esze, mert hogy volt neki, az biztos. �s emiatt rem�lte, hogy j�l kij�nn�nek. Tudta, hogy a l�ny b�jitaltant tanult a R.A.V.A.Sz. vizsg�i ut�n, �s �gy v�lte, ha valakivel, h�t vele t�n tudna �rtelmesen besz�lni �s t�rsalogni. �s ha val�ban olyan csendes fajta lett, mint l�tszott, akkor remek�l meglenn�nek m�g an�lk�l is.

Azonban itt j�tt el� a k�rd�s. A l�ny gyan�san nem adott ki hangot. Mert a t�bbit meg�rtette, de hogy m�g szeretkez�s k�zben se, az m�r �rthetetlen volt sz�m�ra. Pedig biztos volt benne, hogy rengetegszer volt olyan �llapotban, �s a n�ma ny�g�sb�l is sok volt, mikor elt�totta a sz�j�t, �s a leveg� is hirtelen szakadt ki bel�le. Elgondolkodva cir�gatta a finom v�ll�t, mire a boszorka hamarosan mocorogni kezdett, majd hasra fordult, �s egy ny�jt�z�s ut�n el�gedetten ford�totta a f�rfi fel� a fej�t, �m m�g csukott szemmel pihent. De �bren volt, �gy Perselus lejjebb sim�totta r�la a takar�t, �s eg�szen a fenek�ig cs�sztatta a kez�t. Tetszett neki a l�tv�ny, �gy hamarosan egy igen komoly mereved�s nyom�dott Granger cs�p�j�hez, amit az kedvesen megmosolygott.

� viszont beleharapott a v�ll�ba, majd puszilgatni �s simogatni kezdte a boszork�t. A j�les� s�hajokat azt�n egyre gyorsabb szuszog�s k�vette, mire � az oldal�ra ford�totta ism�t a l�nyt, �s a fels� l�b�t megemelve igaz�totta mag�t a kell� helyre. Elengedve Hermione combj�t lass�, k�nyelmes ringat�z�sba kezdtek, �s �lvezettel �lelte �s simogatta a hozz�d�l� testet. Apr� mosollyal gondolt r�, hogy ilyen reggelt szeretne mindig mag�nak. Egy id� ut�n l�tta, hogy a kis boszorka er�sebben markol a leped�be, �s azt�n a fenek�t is jobban fel� tolta, m�g t�bbet k�rve, �s � nem tagadott meg t�le semmit. Hasra ford�totta, egyik l�b�t oldalt feljebb h�zta, s �gy helyezkedett el. F�lres�p�rte a l�ny haj�t, majd cs�kolta, harapta a nyak�t �s a v�llait. Egyik ilyen alkalommal direkt er�sebben harapott bele, de most is csak a n�ma ny�g�st l�tta, de semmi hangot nem hallatott. Azt�n gyors�tott, �s hamarosan Hermione eljutott a cs�csra, mag�val r�ntva �t is. Hossz� percekig pihegtek egym�s mellett, �lelkezve �s simogatva, cir�gatva egym�st.

J� negyed �r�val k�s�bb Hermione kicsit k�b�n t�p�szkodott fel, majd fel�llt �s ny�jt�zott egyet. A reggeli napf�nyben f�rd� kecses n�i test b�mulatosan sz�p l�tv�ny volt, �s Perselus az oldal�n fekve, k�ny�k�lve gy�ny�rk�d�tt benne. Azt�n az el�tte �ll� angyali teremt�s k�rben�zett �s k�rd�n mutatott a h�rom k�z�l az egyik ajt�ra a szob�ban. � pedig egy m�sikra mutatott, mire a l�ny besietett a f�rd�szob�ba. A b�jitalmester szint�n felkelt �s a m�sik ajt� m�g�l kihozott n�h�ny ruhadarabot, majd �sszek�sz�tette �ket az �gyra, azt�n egy int�ssel mag�hoz h�vta a l�ny�t is, amit elhagyott. Egy tiszt�t� b�b�j ut�n az �gyat is bevetette �s r�ter�tette a csinos kis darabot. Hallotta a zuhany hangj�t �s oldalra d�nt�tt fejjel elgondolkozott, hogy milyen lenne t�rsulni Grangerhez. Majd legk�zelebb, d�nt�tte el, �s �gy hat�rozott, � nem f�rdik, hanem be�ri egyel�re n�h�ny b�b�jjal. Elv�gre nem a semmi�rt var�zsl�. Fel�lt�z�tt, majd a konyh�ba ment �s nekil�tott �ssze�tni egy kiad�s reggelit. Egy ilyen �jszaka �s reggel ut�n mindkett�j�knek sz�ks�ge van elegend� �s rendes �telre.

A pir�t�sok, a lekv�r, felv�gottak, gy�m�lcs�k �s miegym�s m�r az asztalon sorakoztak, �s � �pp a toj�st pakolta egy-egy t�ny�rba, mikor meghallotta, hogy a l�ny bel�p. Fel� fordulva l�tta, hogy teljesen fel�lt�z�tt. Az asztalra cs�sztatta a t�ny�rokat, majd k�v�t �s te�t tett m�g mell�j�k. Hermione egy boldog, de kiss� sz�gyenl�s mosollyal �lt le. Piton pedig k�vette a p�ld�j�t, majd megtette azt, amit m�r �vek �ta nem. Sz�l�sra nyitotta a sz�j�t. Hermione azonban egy ijedt pillant�ssal emelte fel a kez�t tiltakoz�sra. A b�jitalmester nem igaz�n �rtette. M�r ism�t nyitotta a sz�j�t, mikor a l�ny el�vett egy kis f�zetecsk�t �s egy mugli tollat, majd �rni kezdett. Ez m�r felett�bb gyan�s volt. Azt�n elvette a fel� ny�jtott �r�st, �s elolvasta.

„Sajn�lom, hogy nem „sz�ltam”, de nem tudok besz�lni. Meg�tkoztak, �s a gy�gy�t�k m�g nem tal�lt�k ki, hogy hozzanak helyre.”

Perselus d�bbenten n�zett fel a l�ny szem�be, ahol most ism�t felbukkant a szomor�s�g. H�t ezt l�tta este is benne. Nem mondott semmit, de tudta, hogy saj�t szeme is el�gg� �rulkod�. Sajn�lta, hogy ilyesmi t�rt�nt vele. Term�szetesen, egyb�l az a k�rd�s volt a k�vetkez�, hogy milyen �tokkal tal�lt�k el, de miel�tt megsz�lalhatott volna, a boszorka kivette a kez�b�l a f�zetecsk�t, �s lek�rm�lte. A b�jitalmester nem �r�lt. Cseppet se. Mert amit olvasott, az egy olyan r�gi �s tiltott var�zslat volt, amivel r�ges-r�gen a szolg�kat n�m�tott�k el, hogy ne fecsegjenek. M�g a muglik kiv�gt�k az illet� nyelv�t, a var�zsl�k ezt az �tkot haszn�lt�k. Nem tudta, mi�ta, de nagyon r�g betiltott�k m�r, �s b�r olvasott r�la, nem r�mlett, hogy lenne ellenszere b�rmilyen form�ban. Nem csoda, hogy a l�ny el volt keseredve, hisz lehetetlennek v�lte, hogy b�rmelyik gy�gy�t� tal�lna valami hasznosat.

Gondolataiba mer�lve m�r azon t�prengett, merre is j�rjon ut�na a dolognak, �s �pp fel is �llt, hogy k�nyvt�ra fel� vegye az ir�nyt, mikor Hermione megragadta a csukl�j�t. Meglepetten n�zett a szem�be, �s ott apr� boldog szikr�k mellett n�mi rosszall�st l�tott, majd a boszorka a sz�k�re mutatott, majd a reggelire. Na, sz�p, gondolta. Fejcs�v�lva �lt vissza a reggelihez. � val�ban egyb�l belevetette volna mag�t a kutat�sba, �s tudta, hogy ez�rt volt a h�l�s pillant�s. De maga is bel�tta, hogy nem v�letlen�l csin�lta a reggelit. Ennie kellett. Granger mosolyogva l�tott neki, �s � is t�rsult. J��z�en falatoztak, �s mikor v�geztek, k�z�sen pakoltak el �s tettek rendet. Azt�n Perselus egyetlen mozdulattal mag�hoz �lelte a l�nyt, �s megcs�kolta, csak hogy azt�n a konyhapultra �ltetve a k�t l�ba k�z�, teljesen hozz�simulva �lelhesse. De ez�ttal a moh�bb rohamot lassabb d�delget�s vette �t, �s mikor a boszorka arc�t cir�gatva egy szusszan�ssal h�z�dott h�tr�bb, be kellett l�tnia, hogy � semmik�pp se akarja elengedni �t. Nem csak az �let�b�l, de a h�z�b�l se. De �gy t�nt, a l�ny k�nyelmetlen�l f�szkel�d�tt a karjaiban, l�that�an azon morfond�rozva, hogy mi is j�n most.
Azt�n �jabb �r�sba fogott.

„Haza kell mennem.”

Hermione azonnal felismerte a szem�ben az ellenz�st, �s a szomor�s�got, �s kiss� ijedten kapta ki a f�rfi kez�b�l a f�zetet, hogy azt�n s�rg�sen k�rm�lj�n m�g valamit.

„Szeretn�k �t�lt�zni. Ut�na visszaj�v�k, ha szeretn�.”

Megk�nnyebb�lten eresztette le v�llait, majd kikapta a l�ny kez�b�l a tollat �s egy „d”-t illesztett a mondat v�g�re, egy�rtelm�en azt k�rve, hogy tegezze.
Apr�t b�lintva, �s egy finom kis cs�kkal engedte el, majd k�zen fogva ment vele a Hopp-h�l�zatra k�t�tt kandall�hoz. Azonban �pp csak bel�ptek a szob�csk�ba, mikor megl�tta a l�ny zavart tekintet�t, majd lemond�an cs�v�lta mega fej�t. Az � k�rd� tekintet�re a tork�ra mutatott, jelezve, nincs hangja, mire � r�j�tt, nem tudja kimondani otthon�nak c�m�t. Val�sz�n�leg csak hoppan�lva tudott k�zlekedni. Azonban a probl�ma �jabb ban�lis felfedez�ssel j�rt. A boszorka nem tud besz�lni, �s �pp �gy a var�zsig�ket sem tudja kimondani. Nyilv�nval�an m�g neki is �t kell ezt a helyzetet gondolnia. Mindenesetre abban biztos volt, hogy nem engedi el egyed�l. Mert b�rki is �tkozta meg, ism�t megpr�b�lkozhat vele, �s ez�ttal a l�nynak m�g annyira se lesz es�lye vele szemben.

�szre se vette, mikor h�zta mag�hoz egy gyeng�d �lel�sre, de a h�t�t simogatva cs�kolt bele a puha tincsekbe. Azt�n ism�t k�zen fogta, �s a nappaliban mag�hoz h�vta a tal�rj�t. Felvette, majd kimentek a h�zb�l, �s ism�t mag�hoz karolta egy k�rd� szem�ld�kfelvon�ssal. Hermione el�sz�r mintha tiltakozni akart volna, de az � szigor�bb pillant�sa ut�n csak nagy leveg�t vett, �s elhoppan�lta kett�j�ket saj�t h�za h�ts�kertj�be. Amint meg�rkeztek, a boszorka a h�zba sietett, �s � k�vette. Nem jelezte neki, hogy maradjon h�tra, se azt, hogy foglaljon helyet, �gy k�vette eg�szen a h�l�szoba ajtaj�ig, ahol azt�n az ajt�f�lf�nak d�lve, karba tett k�zzel n�zte egykori di�kj�t, ahogy levetk�zik. A h�zigazda, �gy t�nt, megfeledkezett vend�g�r�l, mert amint megfordult, ijedten ugrott h�tra, �s minden bizonnyal sik�tott is volna, ha lett volna r� m�dja. Azt�n zavartan nevetve takarta el mag�t, mire � megcs�v�lta a fej�t, �s a kez�re mutatott, hogy eresze le �ket. A pipacspiros boszorka pedig �gy tett, majd n�h�ny hossz� pillanatig hagyta, hogy a f�rfi rajta legeltesse a szem�t.

Amikor Hermione ruh�t keresett mag�nak, Perselus mell� l�pett, �s kivett bel�le m�g p�rat, �s mind az �gyra pakolta. Persze, a l�ny �rtetlen�l n�zett r�, majd felfogva, hogy a b�jitalmester azt akarja, hogy hosszabb id�re csomagoljon, kieg�sz�tette a kupacot m�g p�rral, majd feh�rnem�ket is pakolt, mire a f�rfi egy �br�ndos mosollyal vette szem�gyre az egyik darabot. Biztos volt benne, hogy t�bbet mutat meg, mint amit elrejt. �pp csak egy kis h�romsz�gnyi ter�let volt rajta fekete anyagb�l, az is �tl�tsz� puha csipke, �s a t�bbi… Nos, ha a l�ny ilyen falatnyi tang�ban fog m�szk�lni, ak�r van f�l�tte valami, ak�r nincs… az a kutat�s igencsak el fog h�z�dni. A kisasszony f�lig pirultan kapta ki a kez�b�l, csak hogy azt�n mindent egy t�sk�ba pakoljon. �sszeszedett m�g n�h�ny holmi a f�rd�szob�b�l, �s p�r k�nyvet, f�zetet is. A csomagot azt�n lekicsiny�tette, �s zsebre v�gta. Perselus pedig elk�nyvelte mag�ban, hogy legal�bb p�r dolgot szavak n�lk�l is meg tud csin�lni.

Gyakorlott, er�s var�zsl�k �s boszork�nyok k�pesek voltak r�, �s Hermione m�r �vekkel ezel�tt tette le a vizsg�it. L�tta a v�gs� csat�ban harcolni, �s ha m�shonnan nem, onnan biztosra tudhatta, hogy igaz�n er�s. Tud�sa miatt pedig aligha hihetett benne b�rki is, hogy tehetetlen lesz teljesen. M�g n�h�nyan csup�n egy Lumosra voltak k�pesek, az er�sebbek j�val t�bbre. Ez l�that� volt p�ld�ul n�la, vagy Pottern�l, aki m�r az iskola alatt is megtanult p�lca n�lk�l, �s szinte minden var�zslatot hang n�lk�l is elv�gezni. Igaz, rendesen megk�zd�tt vele, m�g beleverte a k�ly�kbe, de Hermione nyilv�n mag�t�l jutott oda, ahol �pp tartott.

A h�ts�kertb�l hoppan�ltak, �s a f�rfi h�za el� �rkeztek. �gy t�nt, a l�ny zavarban volt, �s meger�s�t�sre v�rt, hogy val�ban bek�lt�zhet hozz�. Ha tudta volna, hogy nem csup�n kis id�re, de j�val tov�bb akarja marasztalni... Ha Perseluson m�lt volna, t�bb� nem megy haza aludni. De j�l tudta, hogy lakva ismerszik meg az ember, �s m�g nekik is r� kell j�nni�k, hogy m�k�dik-e ez a kapcsolat k�zt�k, avagy nem. Megragadta a boszorka kez�t, �s v�g�l maga el�tt tolva ir�ny�totta fel a h�l�ba, ahol az onnan ny�l�, m�sik szob�ba vezette a l�nyt. Az �lt�z�szob�ban helyet csin�lt neki, azt�n a f�rd�szob�ban is megmutatta, hova pakoljon. �s Hermione egy hatalmas �lel�ssel �s egy f�l�nk cs�kkal k�sz�nte meg neki. Amit � �r�mmel fogadott �s m�g nagyobb �r�mmel m�ly�tett el. Azt�n hagyta csomagolni, � maga pedig a k�nyvt�rba ment. F�l �r�val k�s�bb csatlakozott hozz� a boszorka is, �s �mulattal n�zett k�rbe a nem kicsi gy�jtem�nyen.

Napok teltek el a csendes kutat�ssal, amit csak ev�ssel �s egym�s szeretget�s�vel szak�tottak meg. Perselus p�r nap eltelte ut�n egy g�nyos mosollyal n�zte a morgol�d� l�nyt, hogy megint haza kell mennie p�r holmij��rt. Mikor elk�s�rte, a h�l�szob�ban �csorogva figyelte, hogy Hermione elpakol m�g p�r ruh�t, de mikor abba akarta hagyni, � intett, hogy folytassa. Mindezt p�rszor m�g meg kellett ism�telni, mire a szekr�ny �res lett, a l�ny l�d�ja meg tele. Hitetlenkedve n�zett r�, mire � csak mag�hoz h�zta, �s megcs�kolta. A l�d�ba persze beleker�lt m�g j� p�r holmi, �s v�g�l a h�z eg�szen elhagyatottnak t�nt.

A boszorka m�r az els� nap baglyot kapott bar�tait�l, hogy merre �s hogy van, mire kaptak egy v�laszt, hogy kutat. Azt�n a harmadik nap �jabb lev�l j�tt Pottert�l, hogy kell-e seg�ts�g, mire megv�laszolta, hogy Perselus Piton mellett aligha van sz�ks�ge m�sra. A Kis H�s erre megnyugodott, �s azt �rta, hogy akkor minden rendben, vigy�zzon mag�ra, de sz�ljon, ha sz�ks�ge van valamire. Ron pedig azt v�laszolta, hogy nagyobb seg�ts�gre van sz�ks�ge, mint el�sz�r gondolta. Perselus meglepve fogadta, hogy a l�ny mindegyik levelet term�szetes k�nnyeds�ggel adta a kez�be, hogy � is olvassa el, �s b�r nem gondolta, hogy b�rmi k�ze is lenne hozz�, de megtette, minthogy ezt k�v�nta t�le. �s n�ha igaz�n j�l sz�rakozott Weasley h�borg�s�n, �s el�gedetten fogadta Potter �rtelmes hozz�sz�l�sait.

Egy h�ttel k�s�bb m�r megvolt a napi rutin, hogy mit mikor csin�lnak, �s ebbe nem csak a kutat�s tartozott bele, de b�jitalf�z�s is, merthogy Perselusnak m�g mindig ott gy�lekeztek a megrendel�sek. �s Hermione a legnagyobb �r�mmel seg�tett neki, �s �gy k�nnyed�n utol tudta �rni mag�t, s�t, hamarosan oda jutottak, hogy a v�r�lista eg�szen lecs�kkent, �s m�r nem kellett k�t hetet v�rniuk a klienseknek. �ltal�ban d�lel�tt f�ztek, azt�n eb�d ut�n kutattak, majd egy esti s�ta, vagy kellemes olvas�s ut�n b�jtak �gyba. �m mindez nem jelentette azt, hogy Perselus ne ragadta volna mag�hoz a l�nyt a k�nyvt�r kell�s k�zep�n, vagy ak�r az erd� illatos f�i k�zt. �s minden f�lelem elm�lt a b�jitalmester sz�v�b�l, mert az egy�ttlak�s sokkal jobban ment, mint hitte.

Meglep� m�don az�ta se sz�lt egyetlen sz�t se. Hermione nem k�rte r�, neki pedig nem volt r� sz�ks�ge. T�k�letesen megtanultak olvasni egym�s mozdulataib�l, grimaszaib�l, vagy csak a tekintet�kb�l. Nem volt sz�ks�g m�sra. Egy h�nappal k�s�bb m�g mindig nem jutottak semmire a kutat�ssal, �s egyre t�bb id�t t�lt�ttek ink�bb a laborban. Perselusnak ugyan esze �g�ban sem volt feladni, de Hermione n�ha ink�bb olvasgat�s helyett is b�jitalokat f�z�tt. Mikor azt�n a f�rfi �gy d�nt�tt, saj�t k�nyvt�ra kev�s, levelet �rt McGalagonynak, hogy seg�tsen neki az �gyben. Az igazgat�n� persze egyb�l igent mondott, �s ismerve mindkett�j�ket, ahelyett, hogy �ket h�vta volna az iskol�ba, a k�nyveket k�ldte hozz�juk. A szoba a Hopp-h�l�zatos kandall�val els�re iszonyatosan picinek t�nt. Rengeteg k�nyv a z�rolt r�szlegb�l sz�rmazott, �s Perselus igaz�n h�l�s volt a n�nek, hogy m�gis a rendelkez�s�kre bocs�totta. De a k�nyvek fogytak, �s �gy sz�pen lassan mind visszajutott a Roxfortba.

A m�sodik h�nap v�ge azonban �g�reteket hozott. Szeptemberre j�rt az id�, �s Perselus tudta, hogy nincs vissza�t. Teljesen �s v�g�rv�nyesen beleszeretett a l�nyba, �s b�rmit hajland� lett volna megtenni az�rt, hogy vele maradjon �lete v�g�ig. �s �pp ez�rt hal�szta el� �desanyja eljegyz�si gy�r�j�t, hogy megk�rje Hermione kez�t. Fogalma sem volt, hogy a boszorka mit fog v�laszolni, de tudta, hogy viszontszereti, �s rem�lte, hogy nem sz�r el ezzel mindent. Abban is biztos volt, hogy m�g ha nemet is mond, a kutat�st akkor is folytatni fogja. Ha meg is szakad a sz�ve. M�gis… soha olyan optimista nem volt m�g.

Egy szombat esti s�t�juk alkalm�val a patakparti kis tiszt�son t�rdelt le a d�bbent l�ny el�, akinek szemei csak m�g nagyobbak lettek, mikor el�h�zta �s feltartotta neki a kis ez�stk�gy�t a k�t z�ld smaragddal, amik a h�ll� szemei voltak. Zakatol� sz�vvel n�zte az oly im�dott arcot, �s mivel semmi elutas�t�st nem l�tott, minden pillanattal egyre jobban megk�nnyebb�lt. Azt�n Hermione a nyak�ba vetette mag�t, �s megcs�kolta, �s � csak akkor j�tt r�, hogy m�g csak leveg�t se vett egy ideje. A boszorka k�nnyek k�zt b�logatott, �s hatalmas vigyorral tartotta v�g�l oda neki a kez�t, �s �, �s ebben biztos volt, egy idi�ta vigyorral h�zta fel r� az �kszert. A cs�k, ami megpecs�telte az eljegyz�st, egyre forr�bb �s moh�bb lett, m�g v�g�l elter�lve a puha f�ben egym�s�i nem lettek.

H�rom nappal k�s�bb pedig Perselus r�bukkant egy k�nyvre, amiben megtal�lta a rem�ny szikr�j�t. Olyan gyorsan sietett a laborba, hogy menet k�zben feld�nt�tt egy sz�ket �s egy kisasztalt is. Az �g�ret a lapok k�zt, hogy Hermione �jra besz�lhet, egyszerre volt �r�mmel fogadott �s furcsa. Furcsa, mert megszokta, hogy nem besz�l, �s nem tudta, milyen lenne, ha ism�t k�pes lenne r�. A l�ny ijedten n�zett r�, mikor szinte berobbant a laborba, de mikor elolvasta a sz�veget, amit mutatott neki, a nyak�ba ugrott �r�m�ben. Azonnal nekiveselkedtek ism�t a kutat�snak. Mert b�r a k�nyv b�jitalt eml�tett �s j� p�r hozz�val�t, recept az nem volt. �gy k�s�rletezni�k kellett �s kicsit tov�bb kutatni.

A napjaik ism�t zs�foltak lettek kicsit. D�lel�tt m�g mindig a rendel�sekkel foglalkoztak, d�lut�n a l�ny b�jital�val pr�b�lkoztak, m�g k�s� d�lut�n �s este a s�t�ik k�zben az esk�v�t szervezgett�k n�ha. Hermione azzal kezdte az eg�szet, hogy egy h�ttel a l�nyk�r�s ut�n felmutatott egy pap�rt a f�rfinak azzal a sz�veggel, hogy „Csendes esk�v�”. El�sz�r arra gondolt, hogy nem akar nagy esk�v�t, csak tan�kat �s p�r embert, de hamar r�j�tt, hogy a Csend-party �tlet�n alapultak az elk�pzel�sei. Persze, ennek csak �r�lt, mert cseppet se v�gyott ny�zsg� n�szn�pre. Ami biztos volt, hogy minimum k�t ember meg fog sz�lalni a cerem�ni�n. � �s az esket�. �s im�dkozott, hogy addigra Hermione probl�m�j�t is megoldj�k, �s kimondhassa a boldog�t� igent. �s b�r Perselusnak nagyon tetszett az �tlet, a l�ny terveinek list�j�ra oda�rta a sorba, hogy „zene”. De Hermione ezt is megoldotta emberi hangok n�lk�l, ugyanis semmi vad zen�t nem akart, csup�n klasszikus zen�t, �gy felb�reltek egy zenekart. �s j�tt az id�pont k�rd�se, mire Perselus Hermione k�rd� tekintet�re �s a kez�ben tartott napt�rra n�zve bekarik�zta a szilvesztert.

A meglep� az elk�vetkez� napokban a k�t j� bar�t elfogad�sa volt. Potter boldog vigyora m�g a level�b�l is s�t�tt, �s b�r Weasley is �ld�s�t adta a dologra, agg�dott, hogy vajon j�l d�nt�tt-e a l�ny, �s nem sietik-e el az eg�szet. Persze megtudt�k, hogy Mrs. Weasley egyb�l nekil�tott volna szervezkedni, de Hermione meg�rta a terveit, mire a n� kap�sb�l �rt vissza, olyan hangv�telben, mintha csak hidegzuhanyt kapott volna. Azt�n persze k�nytelen volt elfogadni a szab�lyokat, ha r�szt akar venni az esk�v�n. A vend�glista nem volt nagy, Hermione megh�vta Harryt �s a Weasley csal�dot, valamint McGalagony professzort. Perselus pedig keresztfi�t, valamint kedves�t, �s a Csend-party szervez�j�t, aki n�lk�l �k nem tal�lkoztak volna akkor este. Term�szetesen Drac�t k�rte fel tan�nak, m�g Hermione Harryt. Koszor�sl�nyk�nt Ginny �s az ifj� Malfoy menyasszonya voltak felk�rve, �s mindketten boldogan v�llalt�k.

Perselus k�v�ncsian figyelte, mikor a l�ny titokzatosan �rogatott �s rajzolgatott egy nagyobb f�zetbe, de hamar r�j�tt, hogy az esk�v�i ruh�j�t tervezi. Mint kider�lt, esze �g�ban sem volt elhagyni az erdei kis h�zat, hogy ruh�k ut�n caplasson. Nem, � megtervezte, megrajzolta, �s felk�rt egy szab�t, hogy k�sz�tse el. Borzaszt�an k�v�ncsi volt, hogy milyen lehet, de tudta, hogy szilveszterig erre es�lye sem lesz. Hermione v�g�l megkegyelmezett Mollynak, �s meg�rta neki, hogy �r�mmel fogadn�, ha � k�sz�ten� el az esk�v�i tort�t, �s ha kedve van, n�h�ny s�tem�nyt. Persze, az asszonynak volt. Egyed�l a tort�ban voltak konkr�t k�r�sek, a t�bbit r�b�zt�k.

A napok teltek, �s Perselus egyre izgatottabb lett. Nem csup�n az esk�v�, hanem a b�jital miatt is, ami, �gy t�nt, hamarosan elk�sz�l. M�r csak egy hib�t kellett kik�sz�b�lni�k, �s a f�zet k�szen �llt, hogy tesztelj�k. �gymond, a Mikul�s hozta meg a v�rt eredm�nyt, ugyanis december hatodik�n, hajnali h�rom �rakor a b�jitalmester f�radtan, de el�gedetten rogyott a laborb�li kanap�j�ra, ahol a l�ny �sszekucorodva aludt. Felriadt a hirtelen mozg�sra, �s mikor felfogta, hol van, fel�lt �s k�rd�n meredt p�rj�ra. � pedig egy biccent�s ut�n kedves�re d�lt, hogy egy cs�kban fejezze ki �rz�seit. �s Hermione tudta, hogy agg�dik. M�g mindig meglepte, hogy mennyire �rtik egym�st, noha id�nk�nt m�r j�t�kot �ztek bel�le, hogy Perselus csak az�rt se sz�lalt meg, noha � megtehette volna. A boszorka egy percig se hagyta k�ts�gek k�zt, �s a k�vetkez� cs�kkal m�r � mondta el, hogy nincs mit�l tartania.

Azt�n persze tesztelni kellett a b�jitalt, ami egy hetet vett ig�nybe, de az is m�r csak az�rt volt, hogy a biztos is biztos legyen. �s december k�zep�n Hermione a vacsor�ja mell� kapott egy poh�rnyi b�jitalt is. Egy nagy s�haj ut�n felhajtotta, azt�n v�rt�k a hat�st. Tudt�k, hogy nem egyb�l hat, hanem fokozatosan j�n helyre majd a l�ny. Perselus egy int�ssel b�ztatta, hogy pr�b�lkozzon, de a l�ny nehezen vette r� mag�t, hogy megpr�b�lja. Valami�rt � se nagyon akart hangot kiadni. Megfelelt neki a csend �s a nyugalom. De azt�n megk�sz�r�lte a tork�t. De hang nem j�tt ki rajta. Pr�b�lt elmondani egy mondatot, de egyetlen pici jele sem volt, hogy a b�jital hatott volna. A b�jitalmester fel�llt az asztalt�l �s egy s�hajjal szorosan mag�hoz �lelte kedves�t.

Egy�tt f�r�dtek le, mik�zben mindketten gyeng�den simogatt�k, bec�zgett�k a m�sikat. Azt�n a hangulat a forr� v�z al�l kisz�llva j�val forr�bb lett az �gyban. Moh�, �s heves szeretkez�s�k azonban mindkett�j�k sz�m�ra kellemes meglepet�ssel �rt v�get. Ugyanis, mikor Hermione a cs�csra jutott, utols� ny�g�se m�r val�di volt. Perselus, mikor k�vette �t, egy szinte fullaszt� cs�kba vonta szerelm�t, �s �jra �s �jra hallhatott egy-egy apr� ny�sz�rg�st. A boldogs�g apr� mad�rsz�rnyakon repdesett a mellkas�ban, �s m�r nem csak a fizikai megterhel�s miatt vert gyorsan a sz�ve, hanem mert hallhatta v�gre Hermione hangj�t. A boszorka k�nnyes szemmel b�jt az �lel�s�be, �s a b�jitalmesternek meg kellett �llap�tania, hogy igenis kell neki a l�ny hangja. Hallani akarta a nevet�s�t, �s azt se b�nta volna, ha egyszer majd, egy vit�juk alkalm�val kiab�lnak egym�ssal. De mindenek el�tt az lesz az els�, hogy reggel, �bred�s ut�n �jabb �des kis hangokat fog kicsalni bel�le.

Ahogy el is tervezte, reggel egy apr�, j�t�kosan gonoszk�s mosollyal fogott terve megval�s�t�s�ba. �s a gy�ny�r, amit az azt k�vet� k�t �r�ban �t�ltek, mindkett�j�k sz�m�ra feledhetetlen volt. �nnepl�s gyan�nt Perselus �gyba vitte a reggelit, �s ut�na is sok�ig ott maradtak m�g. Nem, nem besz�lgettek. Nem volt r� sz�ks�g. A hangok maguk�rt besz�ltek.

A k�vetkez� napok m�r az kar�csonyi �s az esk�v�i k�sz�l�d�ssel teltek. Hermione elb�v�l�en b�k�s hangulatot teremtett. A nappaliban egy kicsi feny�fa illatozott n�h�ny d�sszel, �s itt-ott a lak�sban csintalan fagy�ngy�k kacagtak, ha elment alatta valaki, �s Perselus tett r�la, hogy mindegyik alatt kell�en meg legyen cs�kolva szerelme. A m�skor bosszant� szok�sok most, szeretetben �s b�k�ben eg�sz m�sk�pp �rintett�k, mint ezel�tt b�rmikor. Az illatoz� forralt bort kortyolgatva est�nk�nt b�szkes�ggel �s el�gedetten gy�ny�rk�d�tt kedves�ben, hogy ez a n� val�ban az �v�.
A kar�csony v�g�l elm�lt, �s Perselus arra �bredt, hogy a kandall�j�n valaki �rkezett, majd elment. Hermione is �rz�kelte, mert a b�b�j m�r neki is jelzett, �s vele ellent�tben izgatottan pattant ki az �gyb�l. �rtetlen�l n�zett az kapkod�n �lt�zk�d� l�nyra, �s pr�b�lt r�j�nni, ki �s mit hozott. Mert hogy csomagot hoztak, az biztos volt. Csakhogy aznap �pp nem v�rtak semmit. � legal�bbis. Azt�n r�j�tt, hogy minden val�sz�n�s�g szerint az esk�v�i ruha k�sz�lt el, k�l�nben mi�rt repdesne a boszorka a szob�j�ban sepr� n�lk�l…
A ruh�t persze nem l�tta, �s b�r k�v�ncsi volt, nem leselkedett. Hermione aznap reggeli ut�n bez�rk�zott a h�l�szob�ba, �s az egyetlen, amit hallott, az egy apr�, boldog sikkant�s volt. K�s�bb egy boldog mosollyal csatlakozott hozz� a laborban, �s munk�val t�lt�tt�k a nap h�tral�v� r�sz�t.

Az el�k�sz�letek ut�n csak el�rkezett az esk�v� el�tti nap. Perselus kiss� morogva vette tudom�sul, hogy adva a hagyom�nynak, az esk�v� el�tti est�t k�l�n t�ltik. Hermione egy �jszak�ra visszak�lt�z�tt saj�t h�z�ba, �s � k�nytelen volt bevenni egy kis altat�t, hogy a l�ny hi�nya �s az izgatotts�g mellett v�gre pihenjen is. Val�j�ban a boszorka is �gy tett, csak hogy m�snap kisimult arccal, frissen �s �d�n �bredjen. A b�jitalmester m�r reggeli ut�n �gy �rezte, hogy megbolondul, ami�rt nincs vele kedvese. Ennyi id� b�ven sok volt, hogy hi�nyolja. Azt�n meg�rkezett Mrs. Weasley �s a k�t koszor�sl�ny, hogy elhelyezz�k a tort�t �s a s�tem�nyeket. Mikor �k elmentek, minden bizonnyal a menyasszonyt nyaggatni, �hozz� Draco �rkezett. Keresztfia t�rsas�g�ban azt�n m�r szabadabban j�rk�lt fel-al� idegess�g�ben. V�g�l a fi� nyomta le egy fotelbe, hogy csillapodjon. Biztos volt benne, hogy j� p�r megjegyz�st tett volna, csakhogy mindenkire vonatkozott a szab�ly, hogy am�g itt vannak, nem sz�lhatnak egy sz�t se.

V�g�l az ifj� Malfoynak siker�lt �t az eb�dhez �ltetni, noha p�r falatn�l t�bbet nem tudott megenni. Folyton az j�rt a fej�ben, hogy mit csin�lhat Hermione, � hogy �rzi mag�t, �s b�r valahol �rezte, hogy �pp �gy izgul, mint �, nem tudott mihez kezdeni mag�val. Eb�d ut�n azt�n Draco a f�rd�be zavarta, �s � kicsit leh�t�tte mag�t, majd egy kicsit jobban oda tudott figyelni a k�sz�l�d�sre. Tiszt�n �s sz�razon, egy sz�l t�r�lk�z�ben l�pett ki a szob�j�ba, csakhogy h�tr�ljon is egy l�p�st, mikor egyb�l ott tal�lta a fi�t. Azt�n j�tt az �lt�z�s, �s Draco a kez�be nyomott egy kicsi aj�nd�kdobozt, amit � meglepetten fogadott, �s v�g�l k�v�ncsian nyitott ki. Egy ez�st hajcsat volt benne, amibe k�gy�k voltak belev�sve. Kif�s�lte a haj�t, �s h�trasim�totta, majd hely�re tette a csatot. Val�ban el�kel�bb volt, mint a madzag vagy szalag, amit haszn�lni szokott.

K�sz volt, �s piszkosul izgult. Draco fejcs�v�lva veregette v�llon, majd Perselus �rz�kelte, hogy �jabb vend�g �rkezik. Lementek, �s kinyitva a kis szob�cska ajtaj�t �dv�z�lte egykori koll�g�j�t, aki a Hopp-h�l�zaton �t �rkezett a Roxfortb�l. Hamarosan mindenki meg�rkezett, csup�n a menyasszony �s a koszor�sl�nyok hi�nyoztak. Az esk�v�t a kertben tartott�k. K�rbe minden�tt h� bor�totta a t�jat, a kertben sz�kek sorakoztak �s egy kis emelv�ny egy bolt�vvel, valamint mindezt �llv�nyok vett�k k�r�l, k�l�nf�le vir�gokkal d�sz�tve. N�h�ny b�b�jnak k�sz�nhet�en a hideget kiszor�tott�k a kis ter�letr�l, �s kellemes id�ben �cs�r�ghettek a vend�gek. A miniszt�riumi alkalmazott, egy mosolyg�s, k�z�pkor� f�rfi m�r az emelv�nyen v�rt, m�g el�tte Perselus, mellette pedig Draco �s Harry v�rakoztak. Az izgalom a b�jitalmesterben lassan f�jdalmas m�rt�ket �lt�tt, mikor meg�rezte az �jabb �rkez�t. Egy f�. Zakatol� sz�vvel az volt az els� gondolata, hogy baj van, de azt�n megl�tta Dumbledore-t. Hitetlenked� szusszan�ssal fogadta a mosolyogva fel� siet� f�rfit, akit ugyan megh�vtak, de azt �rta vissza, val�sz�n�leg nem tud elj�nni. De ott volt, �s a j�l ismert csillog�ssal a szem�ben �dv�z�lt mindenkit, majd le�lt � is. �pp csak helyet foglalt, mikor a h�zigazda meg�rezte az �jabb �rkez�ket. H�rom szem�ly. Egy s�hajjal szedte �ssze mag�t, majd l�tta, hogy kiny�lik a h�z ajtaja, �s a k�t koszor�sl�ny sz�les mosollyal, p�lc�jukat lengetve sz�rtak feh�r �s piros r�zsaszirmokat a leter�tett z�ld sz�nyegre, amin fel�j�k haladtak.

Azt�n megl�tta �T. Pontosan tudta, hogy elt�totta a sz�j�t, de nem �rdekelte. Gy�ny�r� volt, mit gy�ny�r�, k�pr�zatos. Egy angyal, aki csak az�rt j�tt el, hogy az � �let�t boldogg� tegye. L�legzet�t visszatartva n�zte, ahogy szerelme lassan l�pkedve, Arthurba karolva, pirulva k�zeledik fel�. Kicsit pihegett, mikor r�j�tt, nem �rtana l�legeznie, �s vissza kellett tartania mag�t, hogy egyhelyben maradjon, �s ne rohanjon kedves�hez, hogy karjaiba kapva azonnal a cs�kos r�szre t�rjen. Mikor Hermione el� �rt, � megfogta a kez�t, �s semmi m�st nem l�tott, csak a csillog� barna szemp�rt, ami olyan sok szeretettel �s szerelemmel n�zett r�.

Igaz�b�l nem sokat fogott fel a miniszt�rium ember�nek szavaib�l. Azt tudta, hogy zavarja a hangja, �s hogy izgul, mi is fog t�rt�nni a feltett k�rd�s ut�n. De v�g�l elhangzott, �s � m�g mindig szerelme szem�t n�zte, mikor meghallotta, hogy kimondja azt az egy sz�t.

– Igen!

Tiszt�n csengett, meghatotts�gr�l �rulkodott, boldogs�gr�l �s szerelemr�l. �s mikor neki is feltette a f�rfi a k�rd�st, � majdnem a szav�ba v�gott mikor v�laszolt.

S�g� M�g nincs hozz�sz�l�s.

�j hozz�sz�l�s Friss�t�s