3. fejezet Első nap a Roxfortban
Miyo 2011.01.18. 06:42
Végre itt vagyok a Roxfortban, a beosztásnak is vége. Nem osztottak be sok elsőst a Mardekárba. Ez nagyon nem jó. Ha jobban megnézem, lehet, hogy belőlük van a legkevesebb. Gondolom, a csata miatt van ez az egész. Sokan meghaltak, de a nem csak a Mardekárból. Ha már itt tartok, miért én vesztettem? Nem értem, a tervem tökéletes volt. A horcruxok, a rejtekhelyük, minden. Biztos Dumbledore jött rá, de hogy hogyan, azt nem tudom. Hiszen senki sem tudott róluk. Ha mégis, akkor csak annyit, hogy léteznek, de hogy hány darab, vagy hol, azt nem. Most már késő rajta agyalni, hiszen megtörtént, vége. Pedig milyen jó volt a nagy hatalmamkor. Mindenki rettegett tőlem, én voltam a legnagyobb sötét varázsló. Ennek már vége. Most már térjünk vissza a lényeghez.
Piton és egy nő. Tanároknál semmi. McGalagonyt inkább hanyagoljuk. Muszáj lesz egy diákot választani. Milyen nagy botrány lesz, hogy ha kiderül. Az egyik legjobb mágusiskolában egy tanár viszonyt folytat egy diákjával. Már előre látom McGalagony döbbent fejét. Már csak az a kérdés, hogy ki legyen az? Lehetőleg Mardekáros legyen az illető, bár ahogy itt elnézem, senki sincs, aki szóba jöhetne. Parkinsonnak a szülei jó halálfalók voltak, de amilyen szemekkel néz Dracora, nem úgy tűnik, hogy esélye lenne Pitonnak. Aztán a Hugrabugosok közül valaki? Nem igazán. Amúgy is, Perselus ki nem állhatja őket. Hollóhátnál sincs semmi. A Griffendélbe ott van Granger. Egyre inkább tartom ezt jó ötletnek, hiszen bármily meglepő, a kis sárvérű nem utálja Pitont, Ha mégis, akkor miért védte volna a vonaton? Rendben, ő lesz az alany, aztán ha nagyon nem megy, akkor jöhet valaki más.
Már csak egy kérdés maradt: mégis hogy hozzam őket össze? Az elején azt hittem, hogy a célpont kiválasztása lesz a legnehezebb. Végeztek az evéssel. Mennyire fura érzés, hogy egyáltalán nem vagyok éhes. Nem mintha olyan nagy étvágyam lett volna, de mondjuk nem is csodálom. Ez a lélek-feldarabolás teljesen megváltoztatta az életemet. Szép lassan mindenki befejezte az evést. Mennyire pattognak ezek a prefektusok. Én maradok itt, legalább mindkettőjük láthatom a reggelinél, ha netalán nem egyszerre jönnek. Addig is tervezzünk, hogyan lehetne őket összehozni?
***
Eléggé hamar eltelt ez az éjszaka. Sokkal hosszabbra számítottam, Jó sokan itt vannak már, és már órarendet is kaptak. Granger is itt van. Nézzük csak, először rúnaismeret, aztán bájitaltan, tökéletes. Remélem nem haragszol meg, hogy ha téged kísérlek a mai nap, nem mintha érdekelne a véleményed. Legalábbis a közös óráig. Hátha hallok valami hasznos dolgot. Szent Malazár, hogy eszik ez a Weasley. Mondjuk, nem csodálom, amilyen szegények. Bezzeg, hogy ha annak idején csatlakoztak volna a halálfalóimhoz, nem ez lett volna. Legalábbis lett volna tekintélyük, főleg ilyen sok gyerekkel. Most már ez sem számít. Perselus is megjött. Ma is feketében van, szóval nem kell aggódni a rózsaszín felszerelés miatt. Na végre indulunk. Potternek meg Weasleynek jóslástana lesz, legalább nem kell olyan sok időt töltenem a két tökkelütöttel. Kettévált a híres trió, milyen tragikus.
Minden úgy maradt ebben a teremben, ahogy az én időmben volt. De akkor minden pad tele volt, nem úgy, mint most. Alig vannak páran. Gondolhattam volna, hogy Granger egyedül ül. Tényleg, nekem elméletileg sorsirányító képességem van. Van egy órám kitanulmányozni, mégis mit jelent ez. Próbáljuk valami egyszerűbbel. A tanár feltett egy kérdést, és Granger természetesen jelentkezik. Mi lenne, hogy ha nem a jobb kezével, hanem a ballal? Gyerünk, kislány, tedd le a jobb kezedet, és emeld fel a balt. Ez az, sikerült, és még csak nem is vette észre, hogy ez nem az ő döntése volt. Akkor nem lesz itt semmi baj. Most köhint egyet. Tökéletes. Mi lenne, hogy ha az óra közepén adná fel Vektor a házit?
- Házi feladatként fejtsétek meg a 11. oldalon található rúnákat a következő órára. Jobb, hogy ha most írjátok fel, óra végén nem biztos, hogy eszembe jut, és fontos, hogy gyakoroljatok. Menjünk akkor tovább…
Ez is sikerült. Persze azért vigyáznom kell, hogy ne nagyon szokatlan dolgokat tegyenek. Bár így jól beégethetnék valakit. Persze, nem a bosszú miatt, ugyan, dehogyis. Nem vagyok én olyan bosszúálló típus, és nem szoktam ironizálni. Viccet félretéve, már tudom, hogy hogyan irányítsam őket, de attól még semmi jó ötletem sincs. Érzéseket nem tudok változtatni. Akkor mégis mit tegyek? Nem tudom, tényleg nem. Az már megvan, hogy kettesben kell legyenek. Nem kéne az egész osztály előtt romantikázni. Legyen büntetőmunka? Szegény Grangert már az első nap megbüntessék? Igen, így jár az, aki Pitont védi. Már csak valami jó indok kellene. Mondjuk, a főzetével teszek valamit, de nem biztos, hogy rossz bájitalért büntetés jár. Talán egy-két pontveszteség, de semmi több. Öntse rá a főzetét? Nem is lenne rossz. Amikor kiviszi a kész főzetet, megbotlik valamiben, és ráönti az egészet Perselusra. Igen, ez jó lesz. Aztán a büntetőmunkán meglátom, hogy mi történjen. Hogy nekem milyen jó ötleteim vannak!
***
Ilyen unalmas bájitaltan órát még nem láttam. Mondjuk, az is benne van, hogy sosem szerettem a bájitaltant. Látom a többiek is így vannak ezzel. Szinte mindenki elrontotta a főzetét, persze kivéve a kis eminenst. Ezek után nem csodálom, hogy Piton utál tanítani. Tényleg csak a sárvérűé tökéletes, kár érte, hisz úgyis egy taláron végzi. Nemsokára itt van a nagy pillanat. Granger felállt, most viszi oda a főzetét. A cipőfűzői, ez az, legyenek kikötődve. Gyerünk, lépj már rá! Már csak pár lépés van hátra az asztalig, és igen, megbotlott! Az egyensúlyát megtartotta, de az egész főzet már Piton talárján van. Szent Malazár, felgyulladt a talár! Nem is mondta, hogy ne öntsük talárra, mert meggyújthatja, de már semmi baj. Eloltotta, de a baloldalát szinte semmi sem fedi.
- Granger, nézzen a lába elé! 20 pont a Griffendéltől és büntetőmunka ma nyolckor! Ne tettesse, hogy ennyire sajnálja. Mindenki hozza ki a főzetét, most!
Hú, Perselus, nagyon feldühödtél, pedig csak a vállad látszik ki, meg félig a karod. Nem is baj, megérte, nem csak a büntetés miatt, de Grangerért is. Amilyen szemmel nézi Piton vállát, szinte kiesik a szeme. Gondolom, azt hitte, hogy csont és bőr. Tényleg van rajta valami izom, de azért ennyire nem nagy szám. Most már nem is, hiszen Piton máris helyrehozta. Szinte mindenki elment, Granger is hogy kirohant, nyomában Potterékkel. Rendben, nem jutottak messze.
- Nyugi, Hermione, végül is nem vont le olyan sok pontot.
- Jaj, Ron, nem elég ez neked? Már első nap 20 pont levonás és büntetőmunka. Mondhatom, jól kezdődik ez az év.
- Gondolj arra, hogy nem volt annyira eseménytelen óra. Mondjuk a jóslástan sem volt unalmas.
- Miért, mi történt? Trelawney megint megjósolta a halálodat?
- Nem. Most azt találta ki, hogy megszállt minket a gonosz lélek. Alig maradt nyugton. Szinte minden öt percben említette, hogy vigyázzunk, nehogy mi is áldozatául essünk.
- Ha láttad volna Lavander és Parvati arcát. Szerintem most az eddiginél is jobban imádják.
- Ez sem valami jó hír. Ha hallanátok, hogy hogyan áradoznak Trelawneyről, kész rémálom. Ha meg röhögök rajtuk, akkor olyan szemmel néznek rám, mintha előre látnák, hogy másnap találkoznék Zordóval vagy hozzá hasonló szörnyűséggel.
- Na ugye, hogy van rosszabb, mint első nap büntetőmunka Pitonnal…
|