Ez az éjszaka sem volt rossz. Lehet, hogy ez a szellemességgel jár. Olyan mintha aludnék, de közben nem pihenek. Nem mintha lenne rá szükségem. Ez talán olyan, mint a mugliknál a jóga. Régen hallottam róla valamit. Annyi lehet a különbség, hogy ők nyugtatásra használják, amire nekem végképp nincs szükségem. Közben megérkeztünk a Nagyterembe és kezdődik Weasley „Nézzétek, hogy milyen sok rágáson megy keresztül egy palacsinta” című projektje. Ez egyszerűen gusztustalan.
- Tényleg, Hermione, milyen volt tegnap Piton? – Na erre kíváncsi vagyok.
- Nem volt olyan rossz. Szinte egyáltalán nem is gúnyolódott.
- De azért vigyázz vele. Mi van, hogy ha megmérgezett, és így álcázta?
- Nyugi, Ron, azt észrevettem volna. Hogyha tényleg meg akarna mérgezni, akkor inkább gúnyolódna, mert az már megszokott tőle. És mondom, hogy egész normális volt.
- A nagynéném kedvenc filmjében is ez volt.
- Mire gondolsz, Harry?
- Csak arra, hogy ott is így alakult ki a tanár-diák szerelem. – Ha tudnád, Potter, hogy itt is ki fog ez alakulni, nem röhögnél ennyire.
- Jaj, Harry, ne csináld. Én és Piton? Ezt te sem gondolhatod komolyan!
- Miért is ne? A filmben is a tanár először kedves volt, majd kivételesen megdicsérte, egyre többször voltak együtt a különórán, a tanár néha véletlenül letegezte. Persze észre sem vették, hogy mindketten áttértek tegeződésbe, aztán…
- Oké, Harry, elég lesz, értettem. Velem egyik sem történt meg, szóval ne aggódj.
- Ja, azt megnézném, hogy Piton megdicsér valakit. És még hogy letegezze? Ugyan. Most már amúgy sem kell büntetőmunkára menned, szóval az egész kizárva.

Ha tudnák az igazságot, teljesen le lennének döbbenve. Észre sem vették, hogy Granger elpirult, igaz, hogy csak egy kicsit. Hiszen ő is tudja, hogy szinte minden teljesült a felsoroltak közül. Sokszor találkoznak majd a különórán, és ez talán dicséretnek is vehető. Igaz, hogy tegeződés még nem volt. Vagy mégis? Tényleg, ez is volt! Igaz, hogy valószínűleg csak a vita hevében, de attól még tegezés. Szépen alakulnak a dolgok. Na és milyen óra jön? Hát persze, hogy bájitaltan.
Potterék nem mennek nagyon vidáman. Nem csodálom, az előző szörnyű volt. De ez hátha kicsit jobb lesz. Mindenki megjött, és lám, Piton is befutott.
- Ma egy nagyon nehéz bájitalt készítenek el. Mindenki figyeljen oda, hogy jó sorrendbe tegyék bele a hozzávalót. Longbottom, a helyében én már elkezdenék imádkozni az életemért.
- Szerinted, miért csinálja ezt vele? - Nem is vettem észre, hogy Granger Draco mellett ül.
- Nem tudom, de én…
- Hallottam, Mr. Malfoy. Tíz pont a Griffendéltől.
- De miért... ?
- Azért a Griffendéltől, Granger, mert maga kezdte a beszélgetést. És azt ajánlom, hogy gondolja meg, hogy megszólal-e az órámon kérdezés nélkül, vagy csendben marad! A bájital hozzávalói a táblán, az óra végén adják be, mert leosztályozom.

Na ennyit a haladásról. Piton még mindig szemét Grangerrel. De kitartás! Még nincs minden veszve. Nem kell aggódni, van még pár ötletem. Rendben, ez nem igaz, de olyan jól hangzott. Úgy látszik, hogy nem lesz semmi különös ezen az órán, így kicsit barangolok. Talán bemegyek a klubhelyiségbe. Jó régen voltam ott. És még a jelszót sem kell tudnom. Milyen ironikus lenne. A nagy Voldemort Nagyúr nem tud átmenni egy kőszobron, ami a volt házának a bejárata. Szerencsére ilyen nem fordul elő. Simán átmentem a falon. Nem változott sokat, az biztos. Mennyit ültem ebben a székben. Itt rajzolgattam a Sötét Jegyet. Ki gondolta volna, hogy egy gyerek rajzából később egy ilyen hírhedt és félelmetes jel lesz. Menjek fel a hálószobákba? Miért is ne? Semmi vesztenivalóm nem származhat belőle. Ez sem változott sokat. Az ágyak ugyanúgy vannak, a színük is ugyanolyan, minden. Még a bútorok is teljesen így voltak elrendezve az én időmben. Hihetetlen, hogy semmi lényeges nem változott. Ez biztosan Draco ágya. Mégis ki másnak lenne Malfoy-címeres bőröndje? Lassan vissza kéne mennem. Nem akarom elveszteni Grangert a szemem elől. Ezen a folyosón régen milyen sokszor járkáltam. Főleg éjjel. Akkor volt a legjobb. Teljes sötétség, semmi fény, senki sem zavart a gondolkodásban. A Véres Báró milyen jó fej volt, mindig megsúgta, hogy hol van az őrjáratozó tanár. Ha ő nem lenne, szinte mindig büntetőmunkán lettem volna. Az egészben az volt a legjobb, hogy csak nekem segített. A többiek nem is tudták, hogy mennyire jó fej. Igaz, hogy engem valamiért kedvelt. Bár ezen nem is csodálkozom. Eléggé nosztalgikus hangulatban vagyok. Nem baj, ez mindenkivel megeshet.

A bájitaltan pedig normálisan telik. Semmi szokatlan fejet nem vágnak, szóval gondolom nem történt semmi. Egész hamar eltelt ez az óra. Az időzítésem most is tökéletes, mert máris kicsöngettek. Tényleg nem lehetett könnyű feladat, egyesek eléggé nyugtalanul viszik ki a fiolájukat, és szinte menekülve mennek ki. De most nyomás Grangerék után. Kicsit ingerülten beszélgetnek, jó kérdés, hogy miről.
-… szemét, mocskos áruló, aki…
- Rendben Ron, most már elég lesz!
- De most nincs igazam? És ne védd már megint, miután levont 10 pontot.
- Nem védem, de próbálom nyugodtabban kezelni a helyzetet. Végül is tegnap bűbájtanon kaptam 10 pontot és…
- Azt is vedd figyelembe, hogy ez is Malfoy miatt történt.
- Harry! Hozzám sem szólt! Én mondtam neki valamit, és nem fordítva!
- De mellette ülsz, és mivel jóban vagytok, így beszélgettél vele.
- Most már tényleg fejezzétek be.

Az álomhármas veszekszik. Nem is tudtam, hogy olyat is szoktak. Ez a Weasley mindjárt felrobban dühében. Hogyha még egy kicsit veszekednek, akkor én tényleg aggódni fogok az idegeiért. Na jó, azért nem. Most McGalagony tényleg felénk jön?
- Jó napot, mindannyijuknak!
- Jó napot, igazgatónő!
- Örülök, hogy így összefutottunk, Miss. Granger. Csak meg akarom köszönni, hogy elvállalta a heti bájitalfőzést a Szent Mungónak. Gondoljon arra, hogy ezzel más embereknek segít.
- Örülök, hogy segíthetek, professzor.
- Ezt örömmel hallom. Majd azt is belátja, hogy Perselus nem is olyan elviselhetetlen.
Na, Granger, most jó nagy gondban vagy. Potterék nem tudtak erről. De meg sem szólalnak. Gondolom, megvárják, amíg McGalagony befordul a sarkon. Három, kettő, egy:

- Ez mi is volt pontosan?
- És ezt miért is nem említetted?
- Nem tartottam olyan lényegesnek… - Granger próbálkozik, de nem nagyon megy ez neki.
- Nem tartottad fontosnak? Egy ilyen dolgot?
- Jaj, ne haragudjatok!
- Rendben, de nem volt szép tőled.
- Amiért Harry nem haragszik, attól én még haragudhatok. De átváltoztatástan alatt majd gondolkodom, hogy mivel engesztelj ki.
- De én tényleg sajnálom!
Valamennyire megúszta Granger, de még aggódik Weasley miatt. Ennyi miatt így felkapni a vizet… Kíváncsi vagyok, hogy vajon mit talál ki a kiengeszteléséért. Mi van, hogy ha segítenék neki kitalálni? Ez nem is rossz ötlet. Valami olyasmi kéne, ami segít Granger és Piton összehozásában, de mégis mi legyen az? Van több mint egy órám kitalálni, ennyi idő csak elég lesz. Hát akkor gondolkozzunk…