Amerika, Los Angeles, Kaleido Színpad.

- Micsoda? Én erről miért nem tudtam előbb? Én vagyok az egész Színpadnak az egyetlen részvényese! Nem gondolja, hogy engem is kellett volna erről tájékoztatni? – dühöngött Kenneth úr.
- Elnézést uram, de most tájékoztatom – szólt vissza Kalos.
- Jól van fiam! Egy kicsit mellbe vágott a dolog. Sajnálom!
- Semmi se történt Kenneth úr! – nyugtatgatta Kalos az öreget.
- Keresték? – kérdezte lehiggadva.
- Igen. Japánba el is mentem, de nem találtam. Odáig vezettek a ‘nyomok’. A szülei szerintem hazudtak és náluk van. Vagy volt.
- Értem! A többiek, hogy fogadták a hírt? – kérdezte szomorúan az öreg.
- A barátai, mind ledöbbentek. Senki se érti a történteket. May még nem tudja. Holnap sajtótájékoztatót fogok tartani, ha nem baj valami történetet adok elő. Mondjuk, hogy lesérült. Szerintem nem bírja sokáig a Színpad nélkül és visszajön.
- Hm, rendben. Addig Leonnak ki lesz a párja?
- Majd, elfelejtettem! – Kalos hatásszünetet tartott. – Leonnak lejárt a szerződése, amit kötöttünk. Úgy gondolta, nem marad itt.
- Micsoda?! Leon is elment? – döbbent le az öreg.
- Igen. Méghozzá pont aznap amikor Sora is elment – világosította fel a részvényest.
- Khm. Azt hiszem, nekem most van egy kis dolgom – gyorsan felállt a székről, ahol eddig ült és kifelé botorkált. – Viszlát Kalos! Keressen vendégszereplőket! – adta ki az utasítást az öreg.
- Viszlát Kenneth úr! – rogyott vissza székébe Kalos. Szegény, már kezdett semmit se érteni. – Nekem ez már sok! – dünnyögte az irodája falainak.

Anglia, London, Wonder Színpad.

- Nagyon csinos. Úgy fogadta el az állást, hogy nem kérdezzük a múltjáról. Azt mondta, hogy ő már soha többé nem lép színpadra.
- Biztos valami baleset miatt – mondta egy férfi.
- Nem úgy látszott, mintha baja lenne! – folytatta Tina.
- Tina! Nyilván van rá oka! Ez nem a mi dolgunk. Nem tartozik ránk! – felelte egy másik férfi.
- Egyet értek! – jött egy kellemes női hang az ajtóból.
Az összes szem rá szegeződött. A férfiaknak tátva maradt a szájuk. Nőies vonalait kiemelte az öltözéke. Már most úgy mozog mint egy gazella. Kecsesen. Érzékien. Pedig még csak 18 lesz.
- Sajnálom, hogy várniuk kellett! Daviddel aláírtuk a szerződéseket – tegezte főnökét – Angelika Nagara vagyok, mostantól az önök tanára. Ezenkívül én állítom össze az ugrásokat, és én készítem fel önöket az előadásokra – elmosolyodott. – Mivel nem ismerem önöket kérem mutatkozzanak be, és mutassanak valamit, ami a legjobban megy.
- Tina Nawok vagyok – mutatkozott be elsőként.
A trapézt választotta. Fantasztikus volt a bemutatója. Természetesen Sora tudott ennél szebb mutatványt is.
- Andy Brown vagyok és szeretném, ha tegezhetném – kezdte Tina partnere.
- Hmm. Én csak azokkal tegeződöm akik a barátaim vagy a rokonaim – itt egy halvány mosoly jelent meg Angelika arcán.
- Rendben! Én már most a barátnőmnek tekintelek! – itt a férfi is megmutatta mosolyát.
- Na, kezdi a nőcsábász! – szólt közbe egy másik férfi.
Nagy nevetésben tört ki az egész társulat.
- Még egy ilyen megnyílvánulás Andy, és elveszted azt, ami most téged irányít! – erre még nagyobb hahotázás lett a teremben.
- Akkor tegeződhetünk? – kérdezte Tina, két nevetés között.
- Igen – Angelika is velük nevetett.
Andy egy páratlan kötéltáncot mutatott be. Utána a másik páros mutatkozott be. Igen. A Wonder Színpadnak két sztárpárosa van. A másik páros együtt mutatta be a tudományát. Liz Matterson és Jack Taylor. Jacknek is megtetszett Angelika. A többi artista is tartott bemutatót. Megismerkedtek, jól szórakoztak, néha még David is benézett. Nagyon sokat nevettek, Andy kész bohócmester. Sora szíve összeszorult, amikor nézte a trapézon gyakorlókat.

Hiába minden erőfeszítés. A Színpadhoz
való ragaszkodásom és szeretetem soha
nem fog elmúlni. Ezt az érzést soha nem
tudom kiirtani magamból. Mindig itt lesz
velem. Nem tudom meddig fogom így bírni.
Én is ott lehetnék. Én is velük gyakorolhatnék.
Nem és nem! Így döntöttem. Amúgy is. Nem
tudok megbízni. Egyedül meg amúgy sem
léphetnék színpadra! Ez is nagyon jó munka.
Legalább közel lehetek a trapézokhoz, akkor
is ha nem használom őket.

Nagyon nagy lelkierő kellett hozzá, hogy ne ugorjon ő is a trapézok után. Csak ült és figyelt. Az egész társulat megszerette. Együtt mentek el ebédelni. Amikor befejezték az étkezést Angelika felállt.
- A délutánt gyakorlással kéne töltenetek az én felügyeletem alatt, de szerintem mindannyian szívesebben csinálnátok mást, így a délutáni edzés elmarad – bejelentését nagy taps követte. – Míg nincs kész a  következő forgatókönyv vagy legalább a vázlata addig mindig elengedlek titeket előbb az edzésekről – a bejelentése végét még nagyobb taps követte.
A társulat fele az egyik közeli parkba ment piknikezni, a másik fele meg lustálkodni ment a szállásra.  Angelikát is hívták a parkba, de ő nem tartott velük. Inkább elővette a térképet a táskájából és elindult Londont megnézni. Látta a Big Bent, a Westminster apátságot. Átsétált a St. James’ s parkon és
megnézte a Buckingham-palotát. Lenyűgözte minden amit eddig látott. Elindult szerény hajléka felé, mert kezdett megint beborulni. Kiadós séta volt! Messze lakott. Szerencséjére volt egy olcsó lakásocska, amit meg tudott venni. Egy fürdő, egy pici konyha és két aprócska szoba. Nem volt bútorozott. Bőröndben voltak még a ruhái. Volt még annyi pénze, hogy vett egy ágyat, egy asztalkát és két széket. A többi pénze, ami eléggé kevés volt, a mindennapok dolgainak szentelte. Szerencséjére a szomszédja, aki igen kedves, épp egy hűtőt dobott volna ki, mert vett egy újat. Sora, gyors ‘elmentette’ magának. Ételre nem volt sok gondja, mert a Színpadnál ehet. Tényleg csak annyi dolga volt, ami létszükséges. Szerencséjére az artisták mellett ő az aki még nagyon jól fog keresni.

Franciaország, Párizs, La Royal Színpad.
Egy nappal később.

Szólj hozzá te is!

Név:
E-mail cím:
	Amennyiben megadod az email-címedet, az elérhető lesz az oldalon a hozzászólásodnál.
Hozzászólás:
Azért, hogy ellenőrízhessük a hozzászólások valódiságát, kérjük írd be az alábbi képen látható szót. Ha nem tudod elolvasni, a frissítés ikonra kattintva kérhetsz másik képet. Írd be a fenti szót:

Súgó Még nincs hozzászólás.