Harry izgatottan f�szkel�d�tt a klubhelyis�gben.

Eltelt m�r majdnem egy h�nap, mi�ta �jra iskol�ba j�rtak. Az�ta Remusszal is kalandoztak, �gymond, a Szellemsz�ll�son. A fi� k�r�s�re ugyan lemondtak r�la, hogy elhagyj�k a h�zat, de �gy is k�l�nleges este volt. Remus persze rettent�en el volt f�radva… de most nem csak �, hanem a fi�k is: RAVASZ tan�v volt, vagyis az „�let�ket meghat�roz�” vizsg�kat kell letenni�k, alig kilenc h�nap m�lva. Peter �s Sirius szerint „hol van az m�g?”, de Harry ez�ttal val�ban komolyan vette a tanul�st, �s Remusszal kedvesen versenyezve k�sz�tette a h�zi dolgozatait. Volt, hogy k�t bar�tjuk fogad�st k�t�tt r�juk, de Peter mindig vesztett – � Harryre voksolt. �m a fi�nak nem v�letlen�l nem siker�lt olyan iramot dikt�lnia, mint Remus, mert m�g k�t „gond” is a nyak�ba szakadt.

Az egyik, hogy iskolaels� volt Lilyvel, �s ak�r �jjel egyig is eltartatott a j�r�r�z�s. Ezen fel�l, sosem gondolta volna, hogy a Tekerg�k�n k�v�l t�l sok �jjeli v�ndor j�rna a Roxfortba, �m ebben t�vednie kellett. Kis h�j�n minden nap kapott el di�kokat, m�g eg�szen kicsiket is. M�r-m�r bele�r�lt abba a sok n�vbe, amit meg k�nyszer�lt jegyezni, majd az els� gy�l�sen Dumbledore professzornak is elmondani. Ha Lily nincs vele n�ha, biztos nem tudja megoldani.

Azt�n persze volt neki m�g egy kviddicscsapata is, akikkel edzeni kellett. Nem volt, csup�n egy terel�j�k, k�t hajt�juk, �s egy �rz�j�k. Sirius rem�nykedve felaj�nlotta, hogy be�llna terel�nek, amit Harry h�l�san el is fogadott. Noha tudta, a k�z�ns�gnek mi a v�lem�nye azokr�l, akik a bar�taikat j�tszatj�k, �gy gondolta, �rthet�, ha nem tud t�l sok energi�t ford�tani a v�logat�sra. Ugyan Jamesk�nt m�g �jnak sz�m�tott ebben, � tavaly m�r volt kapit�ny… most val�sz�n�leg Deanre, vagy Seamusre sz�llt a titulus, hogy az �jb�li kinevez�st elutas�totta… igyekezett m�gis hat�rozottan, �s komolyan fell�pni, hogy ne valami szeleburdi rajong�nak n�zzen ki.

�s most �ppen egy hajt�jel�lttel volt tal�lk�ja. Lilyre gondolt, �s megeml�tette ezt a l�nynak, aki azt mondta, elgondolkozik rajta. �s ma ad v�laszt. M�r nagyon v�rta. A k�nyvt�r el�tt tal�lkoznak majd…

Sirius s�hajtott, �s lapozott tank�nyv�ben, hogy �gy t�nj�n, mintha tanulna. Harry persze l�tta, hogy, amikor Remus nem figyel, a barna fi�t f�rk�szi, egyre �hesebb szemekkel. Remus csak nagyon sok�ra vette �szre bar�tja tekintet�t mag�n, de csup�n elv�r�s�d�tt.

- Mit�l vagy �gy feldobva, �gas? – sz�lalt meg Peter a sarokb�l, �s szok�sa szerint vetett egy lapos pillant�st a Harry el�tt hever� tekercsre. Vigyorogva megcs�v�lta a fej�t, majd m�gis kib�kte:

- Ma tal�lkozom Lilyvel!

A v�rt hat�s elmaradt.

- Mint minden nap, ugyanis egy �vfolyamba �s h�zba j�runk. – Remus naivan �sszevonta szem�ld�k�t. Harry kis h�j�n felnevetett.

- Nem �gy… a k�nyvt�rban!

- Az se meglep� m�r, hiszen sokat vagy ott – vont v�llat a barna fi�, �s fel�t�tte a B�jitaltan Mesterfokont. Addigra Sirius is kacagott, Peter meg vigyorogva megcs�v�lta a fej�t. Remus �rtetlen�l, �s sz�rnyen zavarban pislogott r�juk.

- Randi! – csapott az asztalra boldogan Harry, mire Remus ajk�t egy felismer� „�” hagyta el, majd elv�r�s�d�tt bar�tai kuncog�s�t�l. Harry hamarosan euf�rikus �llapotban andalgott ki a klubhelyis�gb�l. T�ny, hogy nagyon fur�n �rezte mag�t, mintha sz�rnyalt volna… vagy valami a leveg�ben tartotta volna… egyre csak Lilyt l�tta maga el�tt, �s rem�lte, hogy nem csin�l semmi ostobas�got zavar�ban. Nem akart elbotlani a saj�t l�b�ban, vagy �ssze-vissza habogni.

M�r a k�nyvt�r folyos�j�n s�t�lt, amikor egy l�thatatlan akad�ly a l�b�ba �tk�z�tt, �s � p�lda�rt�k�en esett hasra a k�v�n. J�l elharapta a nyelv�t, ez�rt f�jdalmasan felki�ltott, de akkor meghallotta azt a bizonyos hangot.

- L�tom, m�g mindig annyira el vagy telve magaddal, Potter, hogy nem n�zel a l�bad el� sem. Hol hagytad a bar�taidat? Hogyhogy nem lihegnek a nyakadban?

Harry sajg� teny�rrel t�masztotta meg mag�t, �s �l� helyzetbe emelkedett, de r�gt�n lefegyverezt�k.

- Azt hittem, Pipogyusz, kin�tt�l a ny�ron a gyerekszerepb�l – jegyezte meg, mik�zben fel�llt, hogy szembe fordulhasson ellens�g�vel, aki a fal bem�lyed�s�b�l figyelte. Pitonnak nem tetszett, hogy gyerekesnek nevezte, ez�rt - egy p�ccint�s, �s Harry m�r fejjel lefel� l�gott a leveg�ben, �gy, minta egy l�thatatlan k�t�l tekeredett volna a l�ba k�r�. Elmondta mag�ban a b�b�j felold� ig�j�t, �s egy puffan�ssal landolt a f�ld�n. �jra fel�llt, �s szembes�lt Piton d�bbent tekintet�vel.

- Honnan ismered az ellen�tkot? – harsant a fekete fi� nem kicsit gyanakv� hangja.

- Mit �rdekel az t�ged? – vont v�llat, �s t�relmetlen�l topogott. – Nincs sok id�m, Pipogyi, mondd, mit akarsz, �s engedj, mert elk�sem!

- Csak szeretn�d – vigyorodott el Piton, �m ekkor l�ptek hangzottak el a folyos� m�sik v�g�ben.

Regulus sietett Harry fel�, majd egy pillant�ssal felm�rte a helyzetet.

- Add vissza a p�lc�j�t. – A fi� csak suttogott, m�gis minden szav�t �rteni lehetett. Piton fintorogva v�gig m�rte a sr�cot.

- Mi van Black? Be akarsz v�g�dni Pottern�l? – ciccegett a zs�ros haj� vontatottan. – Ne feledd, mit kell tenned!

Regulus ugyan eddig sem volt valami j� sz�nben, szemei alatt karik�k �ktelenkedtek, s�padt arca verejt�kezett, �m ett�l az utols�, fenyeget� mondatt�l m�g feh�rebb lett. Harry mogorv�n elkapta visszadobott var�zsp�lc�j�t, majd �tkarolta Regulus remeg� v�llait, �s egy megvet� biccent�ssel megfordult vele.

- Mondtam, hogy sz�lj, ha valaki b�nt – mondta csendesen Regulusnak, mik�zben bementek a szinte n�ptelen k�nyvt�rba. A n�h�ny tanulgat� di�k feln�zett j�tt�kre, majd ism�t olvasm�nyaikba mer�ltek. Harry le�lt a fekete fi�val egy asztalhoz, �s megpr�b�lt a szem�be n�zni – csak nehezen ment, mert Regulus ism�t lehajtotta fej�t.

- Mire c�lzott Piton? Ne f�lj, nem tudja meg! – tette hozz�, l�tva, mennyire megrezzent besz�lget�t�rsa. Regulus szeme elhom�lyosodott, de csak beharapta ajk�t. Harry s�hajtott, �s a v�ll�ra tette kez�t.

- Nem kell agg�dnod! Ha akarod, �n sz�vesen seg�tek, b�rmiben. De csak, ha elmondod. Nem s�rgetlek, akkor avatsz be a probl�m�idba, amikor csak akarsz. Csup�n szeretn�m, ha tudn�d, hogy nem vagy egyed�l, rendben?

Regulus b�lintott, vett egy m�ly leveg�t… �s Lily lecsapta k�nyveit az asztalukra. A l�ny zih�lva le�lt mell�.

- Ne haragudj, Potter, kicsit k�stem – pihegte a l�ny, majd a feszengve felpattan� Regulusra n�zett. – Oh… megzavartam valamit? Elmehetek, ha…

- Nem… maradj csak – motyogta a fiatalabb fi�, s Harry csal�dott tekintet�t�l k�s�rve kisietett a k�nyvt�rb�l. Lily �rtetlen�l pislogott r�, de � csak megvonta a v�ll�t, �s elvigyorodott.

- Sz�val? Ki tartott fel? – Ijedt arcot v�gott. – Csak nem egy fi�…?

- Jaj, ne f�lt�kenykedj nekem! – nevetett r� legyintve Lily, majd kiss� lehervadt arc�r�l a j�kedv. – A bar�tn�m, Emily. Meg akart akad�lyozni, nem szerette volna, hogy „egy legyek a sok k�z�l, mert akkor �n is pont olyan �r�ml�nny� v�lok, mit eddigi partnereid”.

- Mi? – h�borodott fel Harry, majd beh�zta nyak�t, �s halkabban folytatta. – Hogy �rted, hogy… dehogy is!

- Tudom – csit�totta a l�ny, �s b�ztat�an elmosolyodott. – Visszav�gtam, hogy akkor � is pont annak k�sz�l…

- Ok�, akkor nem kell, hogy f�ltselek – nevetett teljesen elfeledve minden m�st Harry.

- Nem – kuncogott Lily, majd elgondolkod� smaragdszemekkel f�rk�szte. – Tudod, Potter, nem gondoltam volna, hogy tudsz kedves is lenni. De most az vagy.

- �, k�szi – vigyorgott idi�t�n a b�kt�l, �s �gy �rezte, dagad a keble a b�szkes�gt�l, hogy v�gre kedvesnek l�tszik. Lily lemond�an s�hajtott.

- Csak ne f�jd fel, mert akkor ink�bb visszavonom! – figyelmezette.

- Nem fogom – �g�rte, �s valami �r�lt k�sztet�s hat�s�ra, megsimogatta a l�ny arc�t. Lily csod�lkozva, �s elpirultan b�mult r�.

- Mit… khm… mit csin�lsz, Potter?

Harry v�llat vont, majd elvette a kez�t Lily meleg pofij�r�l. A smaragdszemek zavartan elfordultak t�le.

- Nos… sz�val �n… gondolkodtam, azon, amit mondt�l… �s sz�vesen lenn�k hajt�, de nincs sepr�m.

- Nem gond, sz�lok a sz�leimnek, hogy k�ldjenek egyet neked – s�p�rte f�lre r�gt�n a probl�m�t Harry, �s rem�nykedve pillogott, tal�n kicsit t�l nagyra kerek�tett szemekkel. Lily elkuncogta mag�t rajta, majd felszabadultabban b�lintott.

- Rendben, elv�llalom – egyezett bele a l�ny. – De csak, ha nem �gy kezelsz, mint valami porcel�nbab�t.

- Nehezen, de menni fog. – Boldogan felpattant, �s s�t�ra invit�lta a v�r�s sz�ps�get, �nmag�t is meglepve szer�nytelens�g�vel. Lily figyelmen k�v�l hagyta eme tulajdons�g�t, �s elfogadta a „megh�v�st”.

A m�rk�z�s napja egyre k�zeledett, de Harry bizakod� volt. Lily, �s k�t hajt�t�rsa, Eric Wonderers �s Lisa McGuffin nagyon tehets�gesek voltak, a terel� szerencs�j�kre fi� volt, Stuart Foster, �gy nem vont el a figyelm�t �j t�rsa, Sirius, aki a hajt�l�nynak, �s az �rz�nek, Araina-nak is nagyon tetszett.

Nem edzhettek teljes er�bedob�ssal, mert Piton folyton ott settenkedett k�r�l�tt�k, �s igaz, hogy a Hugrabuggal m�rk�znek, de a taktik�jukat, a cseleiket nem volt tan�csos hagyni kisziv�rogni a mardek�rosnak. Sirius persze dohogott a dologt�l, de Harry nem akart r�szt venni a fi� kibelez�s�ben, vagy meztelenn� var�zsol�s�ban, �gy csak mogorv�n megvonta v�ll�t.

Amikor Pitont siker�lt elker�lni�k, akkor a t�rsai rontottak f�lelm�kben, ugyanis egyre fesz�ltebbek, egyre frusztr�ltabbak lettek. A l�nyokon ez hisztiz�shez vezetett, amit Harryn k�v�l minden fi� fintorogva lef�jogott. � viszont teljesen �t�rezte a l�nyok meging�s�t, �s j� tan�csokkal igyekezett ell�tni �ket. Lisa �s Lily v�g�l is hamar lenyugodtak, �s egy�tt seg�tett�k egym�st, de az �rz�l�ny, egyed�l a karik�kn�l, kiss� kezdett Ron Weasley-re hasonl�tani, �s meccs k�zben senki nem tudta volna b�ztatni. A nagydarab Araina v�g�l felaj�nlotta, hogy kil�p a csapatb�l, de term�szetesen Harry hevesen tiltakozott.

Az utols�, m�rk�z�s el�tti meccsen, amikor m�r a felh�k is csak �gy ontott�k az es�t, m�r Harry is kezdett f�lni. Tudta csapatt�rsair�l, hogy nagyon j�l dolgoznak, �s k�zdenek, ameddig csak lehet, �m ha egy mozzanatot elrontanak valamib�l, az eg�sz pereputty elbizonytalanodik, s ez nem v�lik hasznukra majd a hugrabugosokkal szemben.

Harry m�rgesen t�r�lgette vizes szem�veg�t, �s a lassan s�t�ted� �gen nehezen l�tva, Stuart fel� fordult Nimbusz 1500-as�val.

- Foster, igyekezz nem a t�rsaid fel� l�ni azt a gurk�t! – �v�lt�tte egy d�rg�s ut�n.- Az ellenfeleidet kell t�madnod vel�k, ne minket haszn�lj c�lpontnak! Nem hi�nyzik egy s�r�l�s, m�g a m�rk�z�s el�tt!

- Bocs, de most nincs kit megc�lozni! – csattant fel Foster, �s lend�letesen megk�ldte a harcias, fekete labd�t, mire az kis h�j�n letasz�totta Lilyt a sepr�j�r�l (Nimbusz 1001-es, Harry k�l�n k�r�s�re), �s � meg elejtette �t�j�t.

Harry nem sz�lt t�bbet, felesleges volt. Foster annyira pr�b�lkozott, hogy v�g�l t�nyleg megsebes�tette egyik�ket, Lis�t. Harry tehetetlen�l lesz�ll�sra k�nyszer�tette az �zott, diderg� csapatot, �s az �lt�z�be hajtotta �ket.

Foster sz�gyenkezve hajtotta le fej�t, de Harry nem akart vele t�bbet kiab�lni. V�g�l is a fi� csak l�mpal�zas, mert tavaly �ll�t�lag csup�n egy meccse volt, �s �gy nincs sok tapasztalata a dologban m�g. Ink�bb arra b�ztatta, hogy a hugrabugosokat s�jtsa ilyen �t�sekkel, mint ez az ut�bbi, mert, mint kider�lt, Lisa karj�t csak a gyors reflexek mentett�k meg, hogy le ne szakadjon a hely�r�l, hanem csak elt�rj�n. Harry persze egy mozdulattal �sszeforrasztotta a s�padt l�ny kez�t, majd egy p�r lelkes�t�nek sz�nt mondattal elengedte a csal�dott csapatot.

Lily habozott, hogy menjen-e el�bb, vagy maradjon mellette, �m l�tta, hogy Sirius sem t�vozik n�lk�le, ez�rt �gy d�nt�tt, m�gis elb�cs�zik. Harry megt�r�lte kicsit haj�t a t�r�lk�z�j�ben, �s cs�ggedten n�zett ut�na.

- Mit gondolsz? – sz�lalt meg s�ri hangon Sirius, beleb�jva pulcsij�ba. – Nyer�nk?

- Igyekszem hamar elkapni a cikeszt – h�zta el a sz�j�t, �s f�radtan lehuppant a padra. – Nem mintha olyan sz�rny�ek lenn�nek, csak nagyon hamar lelomboz�dnak.

- �s… szerinted �n milyen vagyok? – b�kte ki szorongva Sirius. Harry t�relmetlen�l elmosolyodott. M�r vagy sz�zszor r�gta a fi� sz�j�ba, hogy remek terel�.

- Fantasztikus vagy, Tapi – s�hajtotta b�logatva.

- Tapi… - morogta Sirius lemond�an. Harry kuncogva megl�kte. – Holds�pot meg S�pinak nevezed… ez mondjuk aranyos, szerintem… De a Farkacska honnan j�tt?

Harry annyira megr�k�ny�d�tt, hogy percekig csak nevetni tudott. Sirius v�g�l k�vette p�ld�j�t, b�r eleinte m�g a sz�j�t h�zta.

Egy halk k�hint�s vegy�lt a vihar zajaiba, mire az ajt�ba n�ztek. Sirius elkomorodott, mikor megl�tta �ccs�t. Regulus szok�sa szerint s�padtan, betegesen, lehajtott fejjel topogott a bej�ratn�l, �s k�t eserny�t tartott kez�ben.

- Sziasztok! – k�sz�nt b�tortalanul a f�ldnek. Sirius felmordult v�laszul, �s el� cs�rtetett.

- H�zz innen, Black! – csattant fel, �s megl�kte a reszket� sr�cot, aki nekit�ntorodott a falnak. Harry gyorsan hozz�juk l�pett, �s lefogta Siriust.

- Fogd vissza magad! – figyelmezette f�jtat� bar�tj�t, �s pr�b�lt kedvesen n�zni a f�lelemt�l dermedt Regulusra, de az id�sebb testv�rrel val� hadakoz�s miatt nehezebben siker�lt.

- Szia…

- Szia?! – kiab�lt r� bar�tja, �s felh�borodva kit�pte mag�t szor�t�s�b�l. �gy n�zett r�, mintha valami bolond lenne. – Mi az, hogy szia?! Ezzel a f�reggel kezdesz bar�tkozni?!

- Egyszer meghallgathatn�d v�gre! – v�gott vissza emelt hangon Harry, �s gyorsan az imbolyg� Regulushoz l�pett. Azonnal �szre vette, hogy a fi� nincs j�l, �s ez csak n�velte, mind aggodalm�t, mind d�h�t. Sirius azonban nem v�rta meg, m�g �jra r�pir�t, egyszer�en fak�pn�l hagyta �ket. Elint�zte egy les�jt� pillant�ssal a dolgot.

- Rosszul vagy? – �ltette le a padra Regulust Harry. A gyerek reszketve megr�zta fej�t, majd er�ltetetten elmosolyodott.

- Nem bor�t ki, ha a b�ty�m kereszt�l n�z rajtam – motyogta, de k�nnyes szeme, �s s�padt arca meghazudtolta. Harrynek ugyan hideg volt a keze, azt az�rt �rezte Regulus homlok�n, hogy melegebb, mint kellene.

- Felk�s�rlek a gyeng�lked�re, j�? – aj�nlotta agg�dva, �m a m�sik er�tlen�l megcs�v�lta fej�t, �s k�ny�r�gve r�n�zett.

- Ha most felmegyek, holnap Madam Pomfrey nem enged le a meccsre. Szurkolni szerettem volna Siriusnak… b�r � biztos jobban �r�lne, ha meg se jelenn�k.

Nem tudott mit mondani, elkeseredetten figyelte a felt�p�szkod� gyereket, aki odaadta neki az egyik eserny�t, �s egy nagyon halv�ny mosollyal elb�cs�zott t�le. F�jt neki, hogy ilyen rosszul, �s m�gis a megfelel� mederben haladnak a dolgok. Legsz�vesebben megmondan� a k�t fi�nak, hogy nincs sok idej�k, hogy egy�tt legyenek, mert Regulus nem is olyan sok�ra m�r halott lesz… de tudta, hogy ilyet nem tehet. Sz�rny�, de hagynia kell mindent piszk�latlanul.

Hideg, metsz� sz�l t�p�zta meg a di�kokat, szemerk�l� es�vel vegy�tve. Az �lt�z�ben k�l�n�s hangulat uralkodott. Sirius mogorva volt mindenkivel, aki sz�lt hozz�, a l�nyok reszkettek a f�lelemt�l, a fi�k rem�nyvesztetten s�hajtoztak, m�g Harry aggodalmasan f�rk�szett ki az ajt�n, �s a n�vekv� t�meget figyelte. Lassan elkezd�d�tt a meccs, mivel m�r a tan�rok is felsorakoztak a lel�t�kon. � is izgult, nem is kicsit, hiszen Jamesk�nt ez lesz az els� m�rk�z�se csapatkapit�ny titulusban.

T�rsai �sszerezzentek, amikor kisz�l�tott�k �ket a nedves f�v� p�ly�ra. Harry cip�je bes�llyedt a s�rba, de cuppogva sietett m�gis a hugrabugosok fel�. A vihar a csontj�ig hatolt, de felszegte fej�t, �s er�sen megszor�totta Alan Smith kez�t. Nem nagyon hallotta, csak d�nny�g�snek a b�r�, Madam L’bens, alacsony, �m v�kony alak� asszony hangj�t, mert elnyelte a zivatar z�g�sa, de azt tudta, mikor kell felsz�llnia.

A komment�tor egy er�s hang�, lelkes le�nyz� volt, holl�h�tas, �gy p�rtatlanul harsogta a meccs eredm�nyeit. Harry m�r f�l f�llel se hallgatta, szem�vel a cikeszt kutatta. A feh�r �gbolt n�ha kicsit elvak�totta, �s a csillog�st is nehezebben vette �szre az es� miatt, az�rt bizakodott. A lel�t�kb�l egyetlen nagy, z�mm�g� fekete foltot �szlelt csak, s rem�lte, hogy Regulus m�gsem j�tt le a meccsre.

F�l �ra lehetett, amikor a hugrabugosok id�t k�rtek, �gy �k is tudtak p�r percet konzult�lni.

- Tudja valaki, hogy �llunk? – vacogott Sirius s�t�tnek sz�nt tekintettel.

- �n bedobtam h�rmat, �s Lisa is egyet legal�bb – n�zett r� bizonytalanul Lily, mire � elmosolyodott.

- �s Eric is kett�t, azt hiszem, mert hat-nullra vezet�nk. Ha tartjuk ezt a poz�ci�t, akkor j�csk�n lehagyjuk a Hugrabugot, j� lenne valahogy felk�zdeni a g�ljainkat sz�z�tvenre… teh�t m�g kilenc bedob�st k�rek, akkor m�r mindegy ki kapja el a cikeszt, mert mi nyer�nk… ha az �rz�nk is ilyen kiv�telesen �gyes lesz, �s nem enged be egy labd�t sem.

- Vagy ink�bb kapd el a cikeszt te, �s le van tudva a meccs! – csattant fel Sirius. – Mi m�r f�zunk, �s csak nyerni szeretn�nk, nem hencegni az �gyess�g�nkkel.

- Nyugi, mindent elk�vetek. – Harry szeme Madam L’bens-re esett, aki fel�j�k forgol�dott. M�r nincs sok idej�k. – De ebben az es�ben h�romszor nehezebb. �s ne t�maszkodjatok csak r�m, nem �n egyed�l alkotom a csapatot! Nagyszer�ek vagytok, �s m�r akkor sem tartana sok�ig… Menj�nk! Sok sikert!

�jra sepr�re sz�lltak, �s Harry m�g elsz�ntabban kutatta az arany labd�csk�t a zivatarban. A m�sik fog� �t k�vette, pedig Harry szerint ez volt a lehet� legrosszabb taktika, amit v�laszthatott volna.

Az els� eset, mikor megl�tta zs�km�ny�t, alig �t perccel a pihen� ut�n t�rt�nt. A cikesz az ellenf�l p�zn�j�n�l r�pk�d�tt, de Harry tudta, hogy es�lye sincs el�rni, mert a m�sik fog� van k�zelebb a labd�hoz. �gy ink�bb elterelte figyelm�t a m�sik ir�nyba.

� is nagyon f�zott m�r, csontjai is reszkettek a nedvess� v�lt ruh�kt�l, de egyel�re igyekezett nem tudom�st venni r�la. Lily val�ban bedobott �t g�lt, majd Lisa �s Eric h�rmat, de az �h�tott utols� nem �rkezett, �s �k is bekaptak egy labd�t. Harry sejtette, hogy csapatt�rsai elbizonytalanodtak, �gy m�g elsz�ntabban leste az aranycikeszt, szemmel tartva ellenfel�t is.

Majdnem bent volt a kilencedik g�l, Eric k�zeledett a karik�k fel�, s akkor Harry �jra megl�tta az aranyos villan�st. Sebesen sz�guldott el a p�lya f�ve f�l�, �s mindent bele adott a gyorsas�gba, de ellenfele utol �rte. Fej-fej mellett haladtak, a cikesz ott csillogott m�sf�l m�terre el�tt�k. Harry kiny�jtotta karj�t, de csup�n ujjai v�ge �rte a labd�cska h�v�s fel�let�t. A hugrabugos fog� ell�kte kez�t, viszont � sem kapta el az aranycikeszt, s�t, le is maradt egy kicsit. Harry egyre k�ts�gbeesettebben �szt�k�lte gyorsul�sra sepr�j�t, �s sejtette, hogy a T�zvill�mmal, amit a j�v�ben nemr�g Fred �s George Weasley gondjaira b�zott minden ing�s�g�val, val�sz�n�leg m�r r�g el�rte volna a cikeszt.

A komment�tor szavait elnyelte egy d�rg�s, s hamarosan becsapott egy vill�m a p�ly�ba, de Harry m�g mindig kitart�an �ld�zte az aranyozott labd�csk�t. Tudta, hogy val�sz�n�leg t�rsai a hajukat t�pik, mi�rt nem rep�l gyorsabban, �s nyerik meg v�gre a meccset, de �gy �rezte, a sepr� enn�l m�r nem b�r t�bbet, �s egy�bk�nt is, nagyon �gy t�nt, az aranycikesz csup�n a bolondj�t j�ratja vele: el�rhet� k�zels�gbe engedi mag�hoz Harryt, de �pp miel�tt megfoghatn�, a cikesz egyszer�en kics�szik az ujjai k�z�l.

Ny�jtva volt a karja akkor is, amikor egy gurk� z�gott el egy centim�terre a f�l�t�l. Egy cseppet ijedten fordult h�tra, amerre a fekete labda elt�nt, majd �szbe kapott, �s szem�t �jra el�re szegezte… hogy azt l�ssa, a cikesz a mark�ban verg�dik.

A zivatar sem pal�stolhatta el a k�z�ns�g �rj�ng�s�t („ – A Griffend�l nyert k�tsz�zkilencven-t�zre!!!”), mik�zben Harry f�lig �r� sz�jjal beletoccsant a s�rba, �s felemelte jobb karj�t, ujjai k�zt a cikesszel. Csapatt�rsai a h�t�nak v�g�dtak, a rajong�k pedig bet�dultak a p�ly�ra, az �l�k�n Remusszal �s Peterrel. A k�t fi� egy eserny� al�l vigyorgott r�juk. Sirius ki�ltozva, nevetve r�zta vizes f�rtjeit, �s mindenkit meg�lelt, aki a keze �gy�be ker�lt (Remus �s � nem tudt�k nem �szre venni, hogy a barna haj� fi� mennyi repet�t kap a gesztusb�l), �m volt valaki, akit rendszeresen elker�lt.

Harry gyorsan lezavarta a tolong�k gratul�ci�it, �s furakodni kezdett, k�zben szem�veg�t t�r�lgetve. Regulus egyetlen sz�l pulcsiban �csorgott a k�zelben, �s t�bbsz�r is pr�b�lta megsz�l�tani Siriust, de a fekete fi� olyankor mindig Remust vonta hirtelen karjaiba, �s, mintha �ccse ott sem lenne, elfordult. Harry elsz�rnyedve l�tta, hogy a fiatalabb fi� nem viselt m�g kab�tot sem, eg�sz teste rohamszer�en remegett, reszketett, s�padt, ny�zott, nedves arc�t v�r�s kis foltok tark�tott�k, ahogy a hideg kics�pte a b�r�t. �m a legijeszt�bb tal�n m�gis a tekintete volt.

Ugyanolyan s�t�t szemei voltak, mint b�tyj�nak, csak nem barn�k, hanem k�kek, viszont most annyi k�ts�gbees�st, f�jdalmat, f�lelmet, �s egy nagyon cseppnyi, haldokl� rem�nyt t�kr�ztek, hogy Harry �r�me teljesen elsz�llt, �tadva hely�t az ijedt aggodalomnak. �jult er�vel sietett a fekete fi� el�; Regulus pillant�sa egyre zavarosabb�, f�kusz�latlanabb� v�lt, zih�lt, �s kez�vel er�tlen�l ny�lt Sirius ir�ny�ba.

�ppen akkor �rt oda hozz�, amikor a sr�c feladta, �s el�jult.

Gyorsan elkapta a zuhan� testet, �s ny�gve megemelte. A k�zelben �ll�k r�m�lten figyeltek fel a jelenetre, majd szerencs�re egyik�k �szbe kapott, s sietve elszaladt McGalagony�rt. Sirius is �szre vette a nagy vigadoz�sban, hogy legjobb bar�tja elt�nt mell�le, de Harry nem v�rta meg, m�g r�j�n, mi t�rt�nt pontosan (Remus nagyon j�l l�tta, majd elmondja neki), �s a karj�ban az al�lt fi�val, igyekezve cs�szk�lt kifel� a stadionb�l.

Harry a gyeng�lked�n maradt, de Remus �s Lily kiv�tel�vel senki nem csatlakozott hozz� – tal�n �szre sem vett�k, hogy nincs a szok�sos gy�zelmi bulin. Regulus nagyon beteg volt, Madam Pomfrey szerint m�ly �rzelmi sokk �rhette, �s a var�zsereje is annyira meggyeng�lt, hogy m�g napokig fog l�badozni. A v�ltoz�sok okozt�k a negyven fokos l�zat is, �s az �jul�si rohamokat, viszont kider�lt, hogy nem csak ez a probl�ma. Regulus gyomra a javasasszony meg�t�l�se szerint napok �ta nem l�tott �telt, �s az is csoda, hogy egy�ltal�n �letben maradt.

V�g�l, ahogy az este k�zeledett, k�t h� t�rsa is sajn�lkozva elk�sz�nt t�le. Remus meg�g�rte neki, hogy meg�rja majd a h�zi feladat�t, amit a meccs ut�nra halasztott, �gy � Regulus mellett maradhatott. Madam Pomfrey eleinte m�g vitatkozott vele, hogy egy�ltal�n nem tetszik neki a dolog, de azt�n valami olyasmit motyogott, hogy a fi�nak �gy sincsen rajta k�v�l senkije, aki megl�togatn�, ez�rt enged�lyezte, hogy az �gy mellett virraszthasson. Ennek persze csak �r�lt, mert elhat�rozta, hogy amint a sr�c fel�bred, komolyan elbesz�lget vele – m�g akkor is, ha tudja, mi t�rt�nt val�j�ban.

Regulus �jf�l fel� �bredt fel el�sz�r. Addigra Madam Pomfrey m�r r�g eloltotta a f�nyeket, �s a szob�j�ba z�rk�zott.

A fi� ny�sz�r�gve nyitotta ki szemeit, s pillant�sa r�gt�n az �t figyel�, mosolyg� Harryre esett.

- Mi t�rt�nt? – suttogta elhal�an.

- El�jult�l a p�ly�n. – Harry fogta az �jjeliszekr�nyen �ll� kancs�t, �s t�lt�tt egy kis vizet a kisz�radt sz�j� fi�nak. Regulus kortyolt kett�, majd k�h�g�tt, �s visszad�lt a p�rn�j�ra. S�hajtva betakarta �llig, majd v�rakozva r�k�ny�k�lt az �gy sz�l�re. Regulus elford�totta fej�t.

- Mondd el! – k�rte halkan. Regulus beharapta ajk�t, �s r�n�zett.

- �n… �n ezt nem akartam… - s�rt fel keservesen Regulus, kez�be temetve arc�t. Harry nyugtat�lag megsimogatta, s m�r �rezte is, ahogy �sszeszorul a torka. H�t t�nyleg az t�rt�nt.

- Semmi baj. Meg fogjuk oldani – cs�szott ki a hazugs�g a sz�j�n, de mag�ban m�r h�romszoros �ngyilkoss�got k�vetett el �rte.

- Nem lehet – h�pp�gte Regulus rem�nyvesztetten. – Hal�lfal� lettem, Jam… Potter…

- Nyugodtan h�vhatsz Jamesnek – aj�nlotta. – �s igen, tudom, hogy hal�lfal� vagy.

Regulus ijedten, a l�zat �s remeg�st fel�lm�lva emelkedett �l� helyzetbe.

- Honnan? Sirius is…?

- Nem, senki m�s. �n is csak… v�letlen�l j�ttem r�, nem is ez az �rdekes. Mi a feladatod? Mit k�rt Voldemort t�led?

A s�t�t m�gus nev�t�l a fi� term�szetesen megrezzent, de azt�n �jult er�vel vett er�t rajta a g�rcs�s zokog�s.

- Azt… hoj… �ljem meg �t.

Harry f�jdalmasan �sszeszorult mellkassal vette a leveg�t.

- De neb akarob… - Regulus megragadta kez�t, �s k�zelebb h�zta mag�hoz. – Hidd el, neb akarob…

- Tudom. – Regulus karjai a nyak�ba fon�dtak, amit�l egy kicsit megh�kkent, de azt�n esz�be jutott, mit mondott Madam Pomfrey: „ - …a fi�nak �gy sincsen l�togat�ja…” , ez�rt viszonozta az �lel�st. Regulus k�ts�gbeesve markolt kviddicstal�rj�ba, Harry pedig igyekezett valahogyan megnyugtatni a fi�t.

- Nem vagy egyed�l, Reg. – Eltolta mag�t�l, hogy megt�r�lhesse a m�sik verejt�kes-k�nnyes arc�t. Sosem sajn�lt m�g �gy senkit, tal�n soha, mint ezt a szerencs�tlen kis k�lyk�t. – Melletted maradok, ha elfogadod a seg�ts�gemet. Mit sz�lsz hozz�? �n megv�delek t�le.

Regulus szipogva h�trad�lt, �s el�lmosodott szemekkel, tal�n valamivel nyugodtabban pislogott r�.

- Seg�tesz? Mi�rt?

- Mert nem azt �rdemled, amit kapt�l. – Nem tette hozz�, hogy �gy �ppen emiatt fog meghalni… ink�bb b�ztat�an elmosolyodott, �s �jra eligazgatta a paplant a reszket� testen.

- Rendben – motyogta m�g elalv�s el�tt a fiatalabb fi�, majd elszenderedett. Harry sz�ve f�jdalmasan �sszeszorult. A kisk�ly�k annyira hasonl�tott Siriusra, szinte az ikertestv�re lehetett volna, �s m�gis, olyan m�s volt. Sosem gondolta volna, hogy ennyire hi�nyzik bel�le a szok�sos Black-arrogancia, a p�ffeszked�s. Regulus val�j�ban m�g csak s�rv�r�nek sem nevezett senkit. Nem gondolt tov�bb � sem m�sra, mert zsongott a feje a nap esem�nyeit�l, r�hajolt a fi� �gy�ra, �s hamarosan �t is elnyomta az �lomtalan �lom.

S�g� M�g nincs hozz�sz�l�s.

�j hozz�sz�l�s Friss�t�s