M�r hetek teltek el az�ta a bizonyos besz�lget�s �ta, amikor is Kotono, a r�kad�mon szembes�tette a t�rsas�got, a r�juk v�r� neh�zs�gekkel. Att�l a napt�l fogva mindenki kem�nyen edzett, hogy min�l er�sebb legyen, �s k�pess� v�ljon a S�t�ts�g Ur�nak legy�z�s�re.

  A kis csapat tagjai nem sokat tudtak egym�sr�l, pedig egym�st�l nem t�l messze helyezkedtek el az edz�sek helysz�nei. De mindenkit t�ls�gosan lefoglalt a saj�t korl�tainak d�nt�get�se �s �gy nem maradt idej�k egym�sra. Persze, a biztosabb �s nagyobb fejl�d�s �rdek�ben, t�bbnyire p�rosan edzettek, de mindenki tudta, hogy csak saj�tmag�ra sz�m�that. De k�r�lbel�l egy h�nap m�lva elkezdte �rdekelni �ket, hogy hogyan haladnak a t�bbiek, hiszen a lelk�k m�ly�n att�l tartottak, mi van, ha a t�bbiek m�r m�rf�ldekkel nagyobb fejl�d�st �rtek el, mint �k? �gy t�rt�nt, hogy Kurama �s Hiei, akik egy�tt folytatt�k a felk�sz�l�st, felmentek Genkai h�z�ba, hogy megn�zz�k, hogyan t�ltik a napjaikat a t�bbiek. A h�zban csak Kuwabar�t �s Genkait tal�lt�k. (Hozz� kell m�g tenni az esem�nyekhez, hogy senki nem volt k�z�l�k tiszt�ban azzal, hogy ki-kivel edz, csak a saj�t partner�kr�l tudtak biztosat.)

- J� napot Genkai mester! Szervusz Kuwabara!- �dv�z�lte Kurama t�rsait, mikor bel�ptek a mester edz�term�be.

- Sziasztok!- lihegte Kuwabara, mik�zben �ppen elter�lt a f�ld�n.

- J� napot gyermekeim! Mi j�ratban vagytok?- fordult fel�j�k az id�s mester.

- Csak gondoltuk megn�zz�k, hogy haladtok. - vetette oda k�nnyed�n az egykori d�mon. - Yusuke hol van?

- Az erd�ben. - j�tt a v�lasz.

- Hogyhogy nem te edzed? Vagy most pihen?- Shuitchi Minamino kiss� meglep�d�tt.

- Gondolod, hogy hagyn�m pihenni azt a semmirekell�t, ha �n edzen�m?- horkant fel a felt�telez�s hallat�n Genkai. - Egy�bk�nt n�ha eln�ztem fel�j�k, �s bizton �ll�thatom, hogy val�sz�n�leg nem sok ideje marad a heny�l�sre, m�r ha marad egy�ltal�n. A jelenlegi edz�je tal�n n�lam is kem�nyebb. M�r az is csoda, hogy eddig b�rta. Pedig fogadni mertem volna, hogy egy h�t ut�n t�rden cs�szva fog k�ny�r�gni, hogy m�giscsak ink�bb �n foglalkozzak vele. �gy l�tszik kem�nyebb, mint amilyennek l�tszik. T�ny, ha kib�rja, nagy fejl�d�sre lehet n�la sz�m�tani.

- Mi�rt, ki edzi? - �rdekl�d�tt Kurama.

- Menjetek �s n�zz�tek meg magatok, ha �rdekel. Nekem most Kuwabar�val kell foglalkoznom. - azzal a m�g mindig a f�ld�n fekv� fi�hoz fordult. - Gyer�nk, felkelni! Folytassuk!- Hiei �s Kurama k�zben kil�pett a h�zb�l �s beh�zt�k maguk m�g�tt az ajt�t.

- Nem �rtem, minek pazarolja az idej�t egy ilyenre. - jegyezte meg Hiei. Az ilyen alatt term�szetesen Kuwabar�t �rtette. - �gyse lesz jobb.

- Ugyan m�r, ne legy�l ilyen gonosz!- �llt ki a bar�tja a fi� mellett. - Biztos sokat fejl�d�tt. Nem is l�ttad, hogy mit tud. - Hiei csak horkantott egy�t �s hallgat�s�val t�ntetett az �t tov�bbi r�sz�ben. Nem sokkal k�s�bb meg is tal�lt�k a keresett szem�lyt egy szikl�s ter�leten. A fi� �pp egy szikl�hoz csap�dott, amikor oda�rtek.

- Yusuke!- ki�ltott r� Kurama, amint meg�lltak mellette. A detekt�v nem v�laszolt semmit, �sszesz�k�lt szemmel p�szt�zta a horizontot. Arca meglep�en komolynak t�nt, ami nem vallott r�. Ahogy jobban megn�zt�k, �szrevett�k, hogy fels�test�t mindenhol v�rz� sebek bor�tj�k.

- Mi van Yusuke? Csak nem kifogott rajtad az ellenfeled?- szurk�l�dott Hiei. De Urameshi ez�ttal r� sem heder�tett. Hirtelen, minden el�jel n�lk�l, egyszer csak kil�tt.

- Most elkaplak!- ord�totta. Kurama �s Hiei abba az ir�nyba n�ztek, amerre bar�tjuk futott �s Kotonot pillantott�k meg. Yusuke m�r el is ind�totta az �kl�t, de a l�nynak l�tsz�lag esz�be sem jutott kit�rni vagy v�dekezni. A fi� nagy sebess�ggel k�zeledett fel�. Az �kle m�r majdnem el�rte a d�mont de az az utols� pillanatban egyszer�en arr�bb l�pett. H�s�nk ekkor vette csak �szre, hogy k�zvetlen�l a m�g�tt egy l�p�ssel, ahol az el�bb Koto �llt, szakad�k t�tong. B�r nagy lend�lete miatt nem sok es�ly volt r�, m�gis megpr�b�lt meg�llni, miel�tt lezuhanna. Egy pillanatra �gy t�nt, hogy siker�l is, de a r�kad�mon a h�ta m�g�tt termett �s a h�t�ra m�rt j�l ir�nyzott k�ny�kcsap�ssal kil�kte egyens�ly�b�l az am�gy is el�gg� instabil fi�t �s az lezuhant. Kurama �s Hiei egy pillanatig d�bbenten �lltak a t�rt�ntek el�tt. De azt�n Kurama kiss� elmosolyodott �s k�nnyed�n k�zelebb l�pett a l�nyhoz:

- M�r �rtem, hogy mi�rt mondta Genkai, hogy Yusuke nagy f�ba v�gta a fejsz�j�t. Veled edzeni nem lehet sz�m�ra egy le�ny�lom.

- � akarta, hogy �gy legyen. - j�tt a rideg felelet.

- De egyszer m�r legy�z�tt, nem?- k�tekedett szok�s�hoz h�ven Hiei.

- Csak fizikai harccal edzek vele. - n�zett r� hidegen a d�monl�ny. - �s most megyek �s folytatom, amit elkezdtem. Ha �lni akartok, szerintem nektek is folytatnotok kellene az edz�st. Minden egyes elvesztegetett perc rontja az es�lyeiteket. - �s azzal Yusuke ut�n ugrott a szakad�kba, hogy felr�zza n�h�ny j�l ir�nyzott �t�ssel.

- Micsoda p�khendi alak. - n�zett ut�na a t�zd�mon. - Elviselhetetlen�l ideges�t�.

- Azt gondolod?- pillantott bar�tj�ra Kurama.

- Igen. �s ne b�mulj �gy!- v�gta oda neki inger�lten a k�rdezett �s t�vozott. Kurama sejtelmesen mosolyogva k�vette. L�that�an remek�l sz�rakozott.

Este mindannyian, Koto kiv�tel�vel, �sszegy�ltek Genkai h�z�ban. Volt mit megbesz�lni�k, hiszen r�gen nem tal�lkoztak. Yusuke f�radt volt egy cs�ppet �s szinte mindene f�jt, ennek ellen�re m�g � is remek�l �rezte mag�t a kis t�rsas�ggal. Naplementekor Hiei azonban hatalmas er�re �s hihetetlen�l fagyos sz�lre lett figyelmes. De a t�bbieknek �gy t�nt semmi sem t�nt fel. Kurama is csak bar�tja megv�ltozott viselked�s�re figyelt fel.

-Valami gond van Hiei?- k�rdezte t�le.

- Ez a jeges sz�l, meg ez az er�…- n�zett ki a nyitott ajt�n. Valahol a tengerpart k�rny�k�n energiacs�va csapott a magasba.

- Ja, ez?- pillantott oda Urameshi. - Ez csak Koto. Semmi k�l�n�s. Tudj�tok, mi csak fizikai harccal edz�nk, de a szellemi er�nkkel k�l�n foglalkozunk. �n Genkaial, � egyed�l. - �s felh�rpintette a te�j�t.

- Na, azt hiszem, �n most lefekszek. - ny�jt�zkodott egy nagyot. - El�gg� lef�rasztottak az ut�bbi napok. Szinte nem is tudom, mikor aludtam utolj�ra! Na j� �jt mindenkinek!- azzal fel�llt �s a szob�ja fel� indult.

- �gy gondolom �n is k�vetem Urameshi p�ld�j�t. Tot�l hulla vagyok!- �s�tozva Kuwabara is a h�l� fel� vette az ir�nyt. Lassacsk�n mindenki nyugov�ra t�rt. Egyed�l Hiei maradt talpon. � tov�bbra is �llt a nyitott ajt�ban �s tekintet�t abba az ir�nyba szegezte, ahol az energiacs�v�t l�tta. S�t�ted�s �ta m�r elhalt ugyan, amib�l arra lehetett k�vetkeztetni, hogy Kotono is felhagyott az edz�ssel. Elindult az erd�be. A tenger fel� vitte a l�ba, de nem oda, ahov� annyira n�zett m�g az el�bb. Maga sem tudta pontosan hov� megy �s mi�rt, de nem is gondolkozott ezen

Ek�zben Kotono, miut�n befejezte az edz�st, amit utols� erej�ig folytatott, az erd� s�r�bb r�sze fel� vette az ir�nyt. M�r napok �ta csak Yusuk�val edzett �s ez nyomot hagyott a k�lsej�n, amire az el�bbi er�-felszabad�t�s csak m�g r�tett egy lap�ttal. Zil�lt �s koszos volt. Nem nagyon szeretett f�rdeni, mert olyankor v�dtelenebb� v�lt az esetleges t�mad�sok ellen, de n�ha r�k�nyszer�lt, �pp�gy, mint most. A tengernek egy rejtettebb zug�hoz s�t�lt, ami valahol az erd�ben volt. Megszabadult a ruh�it�l �s egy bokor al� r�gta �ket. Szerzett valahonnan egy t�r�lk�z�t, amit viszont k�zvetlen�l a partn�l tett le. A tapasztalatai azt mutatt�k, hogy erre sz�ks�g van. Beleg�zolt a v�zbe. �rezte, ahogy a hull�mok l�gyan nyaldoss�k a test�t.

„Ha nem k�ne �lland�an figyelnem �s elengedhetn�m magam, eg�sz �lvezetes lenne ez a f�rd�sesdi. De �gy jobb lesz, ha min�l gyorsabban letudom.”- �s a v�z al� bukott. Kis id� m�lva, mikor m�r el�gnek �rezte, kij�tt a v�zb�l �s mag�ra kapta az el�z�leg odak�sz�tett t�r�lk�z�t.

 K�zben Hiei az erd�t j�rta. Nem gondolkozott azon, hogy merre, csak�gy ment. Egyszer halk neszre lett figyelmes. A v�z csendes csobban�s�t �s enyh�n l�ptek zaj�t hallotta. Lassan elindult abba az ir�nyba. Nem sietett, nem �rezte �gy, hogy ellens�gt�l kellene tartania. Azt is elk�pzelhet�nek tartotta, hogy az erd� valamely term�szetes lak�j�nak neszez�s�t hallotta. De ahogy a tengerhez �rt valami olyan t�rult a szeme el�, amire a legkev�sb� sem sz�m�tott. A hold besz�r�d� f�ny�n�l Kotonot pillantotta meg, m�gpedig egy sz�l t�r�lk�z�ben! Nem mozdult, de szemei moh�n p�szt�zt�k a l�ny alig fedett test�t. Csinos alakja �gy m�g vonz�bb volt, els�sorban kecses, hossz� l�bai �rv�nyes�ltek jobban. A l�ny �szrevette Hieit �s annak kutat� pillant�s�t is. Igencsak zavarba hozta a helyzet, de ezt m�g v�letlen�l se mutatta volna ki. Persze egy pillanatra �tfutott arc�n egy zavart kifejez�s, de ezt a fi� nem vette �szre, hiszen tekintet�t teljesen m�shov� ir�ny�totta. A d�monl�ny m�r megtanulta, hogy a legjobb m�dja a saj�t zavara leplez�s�nek, ha a m�sikat is zavarba hozza:

- J� lenne, ha nem b�muln�l �gy. Ideges�t. - �s a l�tez� legk�z�mb�sebben n�zett a sz�rny karmazsinv�r�s szemeibe. A t�zd�mon idegesen tekintett vissza a d�mon szemeibe, de k�ptelen volt nem a vele szemben �ll�t n�zni. Legsz�vesebben odament volna hozz�, v�gigsim�tott volna a b�r�n. Nos h�t, �s igen, szerette volna a f�ld�n l�tni azt a t�r�lk�z�t. Az, hogy � r�ntja le, vagy a l�ny ejti le, az v�g�l is mindegy lett volna. De hi�ba az ilyesf�le gondolatok, meg sem moccant. Kotonak is felt�ntek azok a pillant�sok, amik a t�r�lk�z�t szor�t� kez�re esnek. Nem volt sz�ks�ge t�l nagy fant�zi�ra, hogy kital�lja, hogy Hiei lek�v�nja r�la a textildarabot. De �gy tett, mintha �szre se venn� a s�v�r pillantgat�sokat.

- Fel szeretn�k �lt�zni. - mondta Kotono.

- J�…- ny�gte ki nagy nehezen a fi�, de nem mutatott hajland�s�got az indul�sra.

- Ugye nem v�rod el t�lem, hogy el�tted �lt�zzek?- �s v�rakoz�n n�zett r�.

- Ja… persze… nem… dehogyis. - habogott az �s lass� l�ptekkel elindult. A l�ny tudta, hogy gyorsnak kell lennie. Biztos volt benne, hogy a t�zd�mon vissza fog fordulni, ez�rt a l�tez� leggyorsabban mag�ra kapta a ruh�i j� r�sz�t. S val�ban, Hiei k�ptelen volt meg�llni, hogy vissza ne forduljon. De mikor visszan�zett Koto m�r nadr�gban �s melltart�ban volt. A t�zd�mon hitetlenkedve n�zett r�. A l�ny �szrevette ezt �s mik�zben a t�bbi ruh�j�t is felh�zta, �gy sz�lt:

- Tudtam, hogy vissza fogsz fordulni. Te se vagy jobb, mint b�rmelyik hozz�d hasonl�.

- Teh�t m�r t�bbsz�r…- kezdte, de nem tudta, hogy folytassa. Sehogy se tal�lta a megfelel� szavakat.

- Hogy t�bbsz�r ker�ltem-e m�r ilyen helyzetbe? El�fordult n�h�nyszor. - eddigre m�r teljesen elk�sz�lt, b�r a haja m�g nedves volt egy kiss�. A t�r�lk�z�t a f�ldre dobta �s t�vozni k�sz�lt, de m�g visszafordult:

- Mindenesetre szerintem ink�bb hasznosabb dolgokra k�ne ford�tanod az id�det. Senshit �s az embereit nem fogod tudni legy�zni �gy, hogy pof�tlanul a szemedet meresztgeted. - majd m�g miel�tt Hiei b�rmit v�laszolhatott volna, alakj�t elnyelte az erd�. A fi� egy ideig m�g f�rk�szte a rengeteget, majd megfordult �s visszament a h�zba.

M�snap hajnal k�r�l, amikor m�g mindenki az igazak �lm�t aludta, Hiei m�r talpon volt. A tegnap este t�rt�ntek t�ls�gosan felzaklatt�k. Ism�t elindult az erd�be, de most tudta a c�lj�t. A szirt fel� vette az �tj�t, ahol tegnap Kotono edzett. A l�ny ezen a kora reggeli �r�n is ott volt. N�zte, ahogy a hull�mok a szirthez csap�dnak. �rezte a k�zeled� Hiei szag�t �s tudta a j�vetele ok�t, de nem zavarta. Valahol � is ugyanazt akarta. Tiszt�ban volt vele, hogy ez sz�ks�gszer�, ennek meg kell lennie. Mikor a fi� meg�rkezett, meg�llt a h�ta m�g�tt �s v�rt.

- Biztos vagy benne, hogy ezt akarod?- k�rdezte a d�mon, m�g mindig a tengerre n�zve.

- Igen, eg�szen. - felelte az.

- De azt ugye, tudod, hogy ak�r bele is halhatsz? �n nem fogom figyelembe venni, hogy pillanatnyilag egy oldalon �llsz velem. - k�zben megfordult �s m�lyen a t�zd�mon szem�be n�zett.

- Tudom, �s ezt akarom. �letre-hal�lra. �gy van �rtelme.

- Akkor ideje elkezdeni.

- Igen, kezdj�k. - b�lintott a fi�. N�h�ny v�gtelennek t�n� m�sodpercig csak n�ztek egym�s szem�be, majd Hiei kir�ntotta a kardj�t �s megindult a l�ny fel�.

  A felk�sz�l�s a S�t�ts�g Ur�val val� tal�lkoz�sra teh�t megkezd�d�tt. De nem zajlik minden z�kken�mentesen, hiszen Hiei �s Kotono egy igaz�n kem�ny �sszecsap�sra k�sz�lnek egym�s ellen. Vajon t�nyleg meg kell halnia az egyik�knek, vagy m�g idej�ben felsz�nre ker�lnek a val�di �rzelmeik? �s milyen k�vetkezm�nyekkel j�rhat ez az �sszecsap�s a j�v�re n�zve? Milyen kil�t�sokkal indulnak h�seink mindezek ut�n Senshi ellen? Hamarosan kider�l!

S�g� M�g nincs hozz�sz�l�s.

�j hozz�sz�l�s Friss�t�s