Hermione a nap h�tralev� r�sz�t a szob�j�ban t�lt�tte. F�leg att�l rettegett, hogy m�gis csak kir�gj�k, illetve igyekezett behozni a lemarad�s�t, hisz aznap sz�gyenszemre nem ment be az �r�ira, �gy j�csk�n akadt p�tolnival�ja. Harry �s Ginny ism�t elv�laszthatatlanok voltak, Perselus pedig nem kereste �t. Vacsor�n�l azt�n meg�rtette az �j helyzetet.

- Egy kis figyelmet k�rek! – �llt fel McGalagony. – N�mi v�ltoz�s �llt be a tan�ri kar �sszet�tel�ben. Mint l�tj�tok, Piton professzor nincs m�r k�r�nkben, m�ltj�ra val� tekintettel azonnali nyugd�jaz�st k�rte. Hely�t t�voli rokona, Prince professzor veszi �t. K�sz�n�m – mondta.

A bejelent�st d�bbent csend fogadta, majd n�gy asztalb�l h�romn�l �r�mujjong�s t�rt ki. A Mardek�r asztaln�l azonban szinte gy�szhangulat alakult ki. Persze a suttog�s is megindult, �s Hermione sz�rny�lk�dve hallgatta, ahogy Lavender arr�l �radozik, hogy Prince professzor milyen vonz� �s helyes.

- Ha tudn�k az igazat – s�gta oda Harry a l�nynak nevetve, de csak egy szemforgat�st kapott v�laszul.

A h�tv�ge k�zepes gyorsas�ggal telt, a l�nyok t�bbs�ge k�pes volt reggel hatkor kelni, csak hogy l�thass�k az „�j” professzort, amint reggelizik, k�v�zik, vagy csak s�t�l a folyos�n.
Princ professzor igyekezett beilleszkedni az iskola �let�be, levez�nyelt egy Griffend�l-Mardek�r edz�meccset, ami a Griffend�l gy�zelm�vel z�rult, seg�tett Madam Promfreynak ell�tni n�h�ny s�r�ltet, illetve megtekintette Hagrid terjedelmes s�t�t�k �gy�sait. A di�kokkal k�zvetlen�l nem �rintkezett, de nem is feny�tette meg �ket.

A di�kok t�bbs�ge �rdekl�d�ssel v�rta a h�tf�i b�jitaltan�r�kat, ez al�l tal�n csak Draco Malfoy volt a kiv�tel.
Draco ugyanis gyanakodott. Na nem egyszer�en Prince professzorra, hanem Grangerre, Potterre �s Prince professzorra. Esetleg a Weasley l�ny is sz�ba j�hetett, de csak mert levakarhatatlan Potterr�l. Nem f�rt az ifj� Malfoy fej�be, hogy Piton hov� t�nt ilyen hirtelen, f�leg, hogy el�z� este m�g j�rt n�la, �s csomagol�snak nyom�t sem l�tta. Ezen fel�l, a keresztapj�r�l l�v�n sz�, csak elb�cs�zott volna t�le, vagy hagyott volna egy levelet, b�r meglehet�sen furcs�n viselkedett az utols� tal�lkoz�s alkalm�val is. P�ld�ul s�t�t�klevet ivott… De nem ez a l�nyeg, hanem, hogy ki kellett der�tenie mi is az igazs�g. L�ss csod�t, a szerencse Drac�ra mosolygott, pontosan h�tf�n, a Griffend�l-Mardek�r dupla b�jitaltanon.

A heted�vesek egy ar�nylag egyszer� f�zetet k�sz�tettek, amikor Parvati Patil sikoltoz�sban t�rt ki, ugyanis Lavender megv�gta mag�t a hozz�val�k szeletel�se k�zben. Perselus el�sz�r r� akart kiab�lni a l�nyra, hogy mit szerencs�tlenkedik, azut�n m�st gondolt. Hanyag eleganci�val a h�pp�g� l�nyhoz s�t�lt, k�t p�lca mozdulattal begy�gy�totta a s�r�l�st, �s csinos masnit kanyar�tott Lavender ujj�ra. Ezen k�v�l egy sz�vd�gleszt� pillant�ssal is meg�rvendeztette a k�rosultat, aki f�lig v�r�s�d�tt zavar�ban, �s halk h�l�t rebegett. Hermione arca viszont els�padt a f�lt�kenys�gt�l, majd v�r�s lett a d�ht�l, �s gyilkos pillant�sokkal illette Miss Brownt. Draco kisz�rta ezt a pillant�st, �s sejt�sei ebben a pillanatban bizonyoss�got is nyertek, most m�r biztosan tudta, hogy nincsenek rendj�n a dolgok, �s arra is a nyak�t tette volna, hogy a l�ny mindet tud. Elhat�rozta, hogy k�veti Grangert, h�tha kider�l valami. Ezen fel�l persze felt�nt neki Potter viselked�se is, aki fej�t a padj�ra hajtva fuldoklott a visszafojtott nevet�st�l.

Malfoy nem csal�dott…
Hermione �pp az egyik folyos�n d�h�ng�tt v�gig, iskolaels�h�z m�ltatlan temp�ban, amikor egy k�rpit m�g�l kiny�lt egy k�z, �s a karj�n�l fogva ber�ntotta egy falm�lyed�sbe. Kis h�j�n sik�t�fr�szt kapott, de amikor megl�tta, hogy csak Perselus az, ink�bb meg�tkozni szerette volna.

- Mit akarsz? – vetette oda a tan�rnak m�rgesen.

- L�ttam, hogy n�zt�l Miss Brownra – vigyorodott el a f�rfi, majd folytatta. – Nagy szerencse, hogy nem tudsz tekintettel �lni.

- Igen? Mi�rt nem sz�lt�l, hogy R�mdenev�rb�l Don Juan leszel?

- F�lt�keny vagy Granger? – csipkel�d�tt tov�bb a k�rdezett.

- Csak szeretn�d, Pers, csak szeretn�d… – cir�gatta meg a f�rfi �ll�t Hermione, majd kil�pett a sz�nyeg m�g�l, �s t�vozott.

Perselus mosolyogva indult el az ellenkez� ir�nyba, mert b�r az utols� sz� a l�ny� lett, a csat�t az�rt � nyerte meg.
Draco a jelenetet egy p�nc�l m�g�l hallgatta v�gig, �s megvil�gosodva futott tov�bb a k�vetkez� �r�j�ra.
�rdekes terv kezdett k�rvonalaz�dni a fej�ben, ami eb�dsz�netre m�r elhat�roz�ss� �rett. M�r csak Hermion�t kellett elkapnia egy k�rre…

Ism�t szerencs�je volt, mert pont belefutott Grangerbe egy �res folyos�n. Vigyorogva k�zeledett a l�ny fel�, aki fej�t a falnak t�masztva szitkoz�dott. Hermione azt se tudta, mi t�rt�nt, �pp Perselust �tkozta, amikor egy k�z befogta a sz�j�t, �s ber�ntotta egy festm�ny m�g�tt megb�j� rejtett j�ratba. Remegett az indulatt�l, mert azt hitte, megint Pers sz�rakozik vele.

- Elengedlek, ha meg�g�red, hogy nem sikoltozol, nem �v�lt�z�l, nem �tkozol meg �s nem kezdesz verekedni. Esk�, hogy nem akarlak b�ntani! – suttogta Draco, mik�zben Hermion�t szor�totta. A l�ny a d�bbenett�l t�g szemekkel b�lintott, mire a fi� elengedte.

- Elment az a marad�k eszed, Malfoy? – p�rd�lt meg villog� szemekkel a boszork�ny. – �jabban embereket is rabolsz?

- Nyugi, Granger, ne p�nikolj!

- Nem p�nikolok, hanem meg akarlak fojtani!

- H�, Miss Agresszi�, laz�ts! Csak egy aj�nlatot akarok tenni neked…

- Aj�nlatot? Te? Nekem? – nevetett fel Hermione. – Ugyan milyet? Csak nem �tl�psz az undok �rny�kodon, �s ezut�n norm�lis leszel?

- �n nem g�nyol�dn�k a helyedben. Ismerem a kis titkodat, pontosabban titkotokat, Granger.

- Mit tudhatsz te? – r�ntotta meg a v�ll�t a l�ny, de bel�l rettegett, mert h�t Malfoy nem ostoba.

- R�lad, Potterr�l �s a keresztap�mr�l. Nem tudom, mit csin�ltatok, hogy ez t�rt�nt Perselusszal, de tudom, hogy a te kezed van a dologban, �s szerintem nem akarod, hogy az eg�sz iskola tudom�st szerezzen a kis, khm… nos kapcsolatotokr�l.

- Ugyan mir�l besz�lsz? – hebegte a l�ny.

- Tudod j�l, mir�l besz�lek! – l�pett k�zelebb Draco fenyeget�en, majd g�nyosan elmosolyodott.

- Rendben, Malfoy – s�hajtott megt�rten Hermione, �s feln�zett a sz�rke szemp�rba. – Mondd, mit akarsz?

***

- Mi? Nem, az teljess�ggel kiz�rt! – ugrott fel Harry egy fotelb�l a klubhelyis�gben. – Felejtsd el, Hermione!

- Harry, azon k�v�l, hogy hallottad, amit mondtam, el is gondolkodt�l rajta? – k�rdezte higgadtan a l�ny.

- Igen, �n… nem �rtem – �lt vissza Harry, �s zavartan n�zett ki a fej�b�l.

- L�tod, ez az, mert �n se �rtem. Egyszer�en fel nem foghatom, hogy Draco Malfoy, a mardek�ros, mi�rt akar kib�k�lni vel�nk, mi t�bb, vel�nk l�gni. Ez abszurd, egyszer�en kiz�rt, hacsak nincs valami h�ts� sz�nd�ka.

- Malfoynak? Tuti van! – biccentett Harry.

- Tal�n megk�rdezhetn�nk – vetette fel a l�ny. – Ha meg nem, Perselus m�g mindig kit�r�lheti az eml�keit.

- Na igen… – felelte Harry, �s ebben maradtak.

M�snap Hermione a folyos�n s�t�lva egy pap�rfecnit nyomott Draco kez�be, mik�zben elhaladt mellette, melyben a Sz�ks�g Szob�j�ba h�vta aznap este nyolcra. Malfoy meg is jelent, �s bebocs�t�st nyert a kis t�rsalg�ba, amelyet Hermione k�rt a szob�t�l.

- Granger, Potter! – k�sz�nt Draco, �s ledobta mag�t egy kanap�ra.

- Gondolkodtunk a dolgon, de nem �rtj�k, hogy mi�rt is akarod ezt – kezdte Hermione.

- H�t nem nyilv�nval�? N�zzetek m�r r�m, egy hal�lfal� fia vagyok, mi t�bb, �n is az voltam. Szerintetek milyen es�lyem van beilleszkedni a var�zst�rsadalomba?

- Na, csak �gy m�gis? – noszogatta �ket Draco, de csak v�llr�ngat�st kapott v�laszul. – Nos, akkor elmondom – folytatta –, semekkora. Mindenki a gyilkost, a b�n�z�t l�tja bennem, pedig val�j�ban soha �letemben nem �ltem meg senkit. Az, hogy be�lltam a k�vet�k k�z�, nos, az �letemet mentette meg.

- Aha… – bambult el kiss� Harry

- Szent Potter, azt hiszed, olyan k�nny� nekem? H�t nem. Neked mindig volt v�laszt�sod, nekem soha. Hidd el, �n t�nyleg �r�l�k, hogy megmentetted a vil�got, meg h�s lett�l, meg minden, de olyanokat is b�rt�nbe jutatt�l, akik csak a csal�djukat v�delmezt�k. Itt nyilv�n nem Bella n�nire gondolok, de a t�bbs�get t�rgyal�s n�lk�l, azonnal el�t�lt�k. A csal�djaik pedig kitasz�tott� v�ltak.

- Te meg ki akarsz l�pni ebb�l – �sszegezte Hermione.

- De h�t mindenki im�d a k�reidben… – v�lte Harry.

- Ja, a kitasz�tottak k�z�tt – pufogott Malfoy. Hermione v�g�l persze megsajn�lta. Nem nagyon, csak egy kicsit.

- Legyen – s�hajtott a l�ny. – Harry nev�ben nem tudok nyilatkozni, de r�szemr�l ok�. Viszont, mivel, ha �gy vessz�k, kizsaroltad bel�lem, �gy felt�telek vannak.

- Hallgatlak.

- Nincs s�rv�r�z�s, se Grangerez�s, se semmi piszk�l�s. Cser�be �n se macer�llak, �s �gy kezellek, mint Harryt �s Ront. Rendben?

- Rendben… Hermione – b�lintott Draco, amit a l�ny egy mosollyal honor�lt. Mindketten v�rakoz�an n�ztek a gondolataiba mer�lt Harryre. A fi� v�g�l fel�llt, �s a mardek�ros el� l�pett.

- Szia, Harry vagyok. Csak sim�n Harry – ny�jtott kezet.

- Draco – fogadta el a m�sik vigyorogva, majd hamarosan egy�tt t�voztak a Sz�ks�g Szob�j�b�l.

S�g� M�g nincs hozz�sz�l�s.

�j hozz�sz�l�s Friss�t�s