Draco nem akarta, hogy az esk�v�i fogad�s a Foltozott �stben legyen, de Arthur ragaszkodott hozz�, �s nem volt olyan helyzetben, hogy vitatkozzon, mivel a f�rfi m�r kis h�j�n visszavonta az enged�lyt az l�ny�val val� esk�v�re. Nem mintha ez megakad�lyozta volna Ginnyt, hogy hozz�menjen Drac�hoz, mivel nagyon hat�rozott elk�pzel�sei voltak ebben a k�rd�sben, de �gy nem kellett Molly zs�mbel�s�t hallgatnia.

Ez az �r�mteli feladat az apj�ra h�rult, ahogy az el�k�sz�letek �letbe l�ptek, aki a sors�ba belet�r�d� ember nyugalm�val viselte ezt, hozz�szokva, hogy S�t�t Nagyurakkal foglalkozzon, �s nagyon szerette volna l�tni az unok�it, m�g ha azoknak romlott v�r�k is lesz.

M�g azt is m�lt�s�ggal fogadta el, hogy egy asztalhoz �ltetik Hermione Grangerrel, r�ad�sul pont mell�, puszt�n megjegyezve Ginnynek, hogy � m�r egyszer eln�z�st k�rt a napl�s incidens miatt, �s hogy a n� m�r-m�r mindent a maga m�dj�n rendezett az esk�v�vel kapcsolatban, �s ezt nem fejezhetn�k-e m�r be.

Ginny megs�rt�d�tt, �s azt mondta, semmi rossz nincs abban, hogy az egyik legjobb bar�tn�je mell� �l, de ezut�n sokkal �sszer�bben viselkedett, �s Draco azt az �des rem�nyt d�delgette, hogy l�tja m�g �jra a f�l�nk, �des l�nyt, akibe beleszeretett.

Majd egy nap.

Az esk�v�i lakoma ut�n.

B�r, semmi nem nevezhet� lakom�nak, ami a Foltozott �stben ker�l megrendez�sre. M�g csak halv�ny egybees�s sincs. R�ad�sul k�nyelmetlen�l tiszt�ban volt vele, hogy az apja j�val t�bbet ivott, mint az b�lcs lett volna, �s rem�lte, hogy meg�sznak egy jelenetet.

Mikor Granger a mosd� fel� indulva els�t�lt mellette, elkapta a karj�n�l fogva - a l�ny majdnem lekevert neki egyet, de nem volt v�laszt�sa, ezt meg kellett lennie -, �s, l�tsz�lag megk�sz�nve neki mindent, amit aznap tett, megk�rte, hogy figyeljen Luciusra.

– Ezt nem gondolhatod komolyan – mondta a l�ny.
– N�zz r�juk – biccentett a sok Weasley fel�. – Mind arra v�rnak, hogy meglegyen a kezd� r�g�s, �s ha az megt�rt�nik, itt v�rf�rd� lesz. Biztos vagyok benne, hogy nem akarod a dr�gal�tos Ronnicsekedet s�r�lten l�tni.

A boszork�ny felh�zta egyik szem�ld�k�t.

– Biztos vagy benne?

Esz�be jutott, hogy Hermione �pp az egyik rendszeres szak�t�s�n volt Ronnal �s megr�ndult.

– Rendben, tal�n szeretn�d, de hagyn�d, hogy rajtad k�v�l b�rki m�s b�ntsa �t? Amellett ez megr�katn� Ginnyt.

A l�ny s�hajtott, azt�n b�lintott.

– Rendben, meggy�zt�l.

Draco sokkal boldogabbnak �rezte mag�t; Granger megb�zhat� volt �s �rtelmes. K�zben tartja majd a dolgokat.
Lucius nem tudta, mennyit ivott, de abban biztos volt, hogy a Nem El�g �s a T�l Sok k�zt inog. Ez t�k�letes �r�gy is volt arra, hogy teljesen tapintatlan �s durva legyen.

Nem mintha t�nyleg sz�ks�ge lett volna kifog�sra, mert � egy Malfoy volt, �s a Malfoyok azt teszik, amit �tkozottul csak akarnak, m�g akkor is, ha a fia az ellenkez�j�t tan�s�t� bizony�t�kokat mutatott is fel.

B�r, ha teljesen be fog r�gni, akkor jobb min�s�g� bort p�rtolt volna, mint azt az ecetes l�r�t, amit felszolg�ltak. � felaj�nlotta a m�sodik legjobb �vj�ratot a Malfoy pinc�b�l, de, �, nem, az nem teszi meg egy Weasley esk�v�re.

– Rettenetesen m�snapos lesz holnap – mondta egy hang t�le balra.
– Nem, nem leszek – felelte. – Van m�snaposs�gi f�zetem. – Pislogott, a pohar�ra tekintett, �s elgondolkozott, hogy t�n Granger volt az els� mugli sz�let�s�, akihez valaha besz�lt. Lesz�m�tva az Avad�t, ami nem igaz�n sz�m�t besz�lget�snek. Nem kell, hogy be legy�l mutatva valakinek, hogy haszn�lj egy F�benj�r�t.
– Draco azt mondta, tartsam mag�n az egyik szemem. Nem akarja, hogy csetepat� kerekedjen.
– �s hogy sz�nd�kozik megakad�lyozni?
– Sehogy. Csak azon gondolkoztam, hogy ha kit�r egy, megtenn�-e, hogy valami f�jdalmasat tesz Ronnal? Semmi v�gzetes – tette hozz� gyorsan –, csak… f�jdalmas. �s ideiglenesen torz�t�t.
– �ltal�ban, azt mondan�m, ha �gy teszek, tartozna nekem egy sz�vess�ggel. De az adott k�r�lm�nyek k�zt olyan �r�met okozna nekem, hogy le�tkozzam a nemi szerveit, hogy k�sz vagyok k�zszolg�ltat�snak tekinteni.
– Sectustesticul?
– Pontosan. – A fi�ra mosolygott, �s Draco arca megr�ndult, r�gr�l ismerve azt a tekintetet. – Meglep, hogy egy olyan j�l nevelt boszork�ny, mint maga, egy�ltal�n ismer eff�le �tkot.

Hermione felhorkant.

– J�l nevelt? Meglepetten hallom, hogy ezt mondja.

Lucius, akinek a n�z�pontja az aranyv�r� fels�bbrend�s�gr�l csap�st szenvedett el, mikor a Weasleykkel egyezkedett, azon a v�lem�nyen volt, hogy eln�zhet�k a kis hib�k a sz�let�sben, ha az �rintett boszork�ny nem egy talpig banya, v�r�s hajjal. Granger volt az egyik a legkev�sb� irrit�l� emberek k�z�l, akik meg lettek h�vva az esk�v�re; nyugodt, fegyelmezett aur�t sug�roz, �s sikeresen elt�r�tette Mollyt att�l, hogy besz�ljen vele.

�, b�r f�jdalmas volt r� gondolni is, majdnem h�l�s volt neki.

– Az unok�imnak gy�mb�rsz�n� haja lesz – mondta gy�szosan, logikus k�vetkeztet�sen kereszt�l elfogadva a gondolatot. – Gy�mb�r.
– Lehetnek sz�k�k.

Vetett egy �rt�kel� pillant�st a Weasley csal�dra, azt�n megr�zta a fej�t.

– Nem, ez a fajta v�r�s �r�kl�dik. El fogja nyomni a finom Malfoy sz�neket. Gener�ci�kig tart majd elnyomni. Gener�ci�kba. Gratul�lni k�ne �nnek, hogy j� �zl�se van, �s megsz�ntette a kapcsolat�t a Weasley fi�val.
– A gy�mb�r hajsz�n� gyerekek miatt?
– T�bbek k�zt.
– M�g mindig ott vannak a b�jitalok.
– Nem gondolja, hogy �szrevenn�? – Luciusnak rossz v�lem�nye volt Ginnyr�l, de m�g � is kisz�rn�, ha a gyereke hajsz�ne megv�ltozna.
– Ha azt mondja neki, hogy ez egy felt�tele annak, hogy �r�k�lj�n…

Lucius Hermion�ra n�zett, valahogy �gy, ami k�zel �llt a j�v�hagy�shoz.
– Ez egy nagyon cs�p�s megjegyz�s olyasvalakit�l, akinek a legjobb bar�tj�nak k�ne lennie.

Hermione elpirult.

– Igen, nos, a k�zelm�ltban t�l sokat d�rg�lte az orrom al�, hogy egyed�l maradok – motyogta.
– Mindig mondom, az elsietett h�zass�got id�vel nagyon megb�njuk. �n megb�ntam. Err�l sz�lva, Narcissa is.
– Mit gondol, meg fog n�s�lni �jra? – k�rdezte Hermione.
– Ez egy aj�nlat? Ismerem a fajt�j�t; csak a k�nyvt�rra f�j a foga. – Lucius kiss� meg volt lep�dve azon, hogy j�l �rzi mag�t.
– L�ttam a k�nyvt�rt; nagyon remek. – Lucius megemelte egyik szem�ld�k�t; biztos volt benne, hogy � soha nem adott megh�v�st Miss Grangernek, hogy szabadon hozz�f�rjen a k�nyveihez. – Draco engedett be minket – folytatta a l�ny. – A Rendhez val� csatlakoz�s �r�nak r�sze.
– Ah, sz�val l�tta a Felt�telez�sek A B�jitaltanban teljes gy�jtem�ny�t.

A boszork�ny b�lintott.

– �s a Talacre…(1)

Ism�t b�lintott.

– �s Scrace-t�l az �tmutat� a Szex M�gi�hoz.

Hermione r�zsasz�n lett.

– L�tom, igen – Lucius vigyora m�g hangs�lyosabb lett, �s Drac�nak hirtelen le kellett gy�znie a k�sztet�st, hogy elfusson �s elrejt�zz�n. – Igaz�n el kell mondania, melyik fejezetet tal�lta a leg�rdekesebbnek.
– �, ez k�nny�. Tizenegyedik fejezet - Bondage.
– K�v�ncsiv� tesz. – �s val�ban �gy volt.
– Volt egy nagyon hasznos b�b�j benne arr�l, hogy k�ss�nk megt�rhetetlen csom�t. Nagyon j�l j�tt, hogy rendben tartsam a hajam.

Lucius felnevetett, mire kollekt�v borzong�s futott v�gig a Foltozott �st�n. Ron r�meredt. Senkinek nem k�ne Hermione mellett �lnie �s j�l �reznie mag�t, kiv�ve, ha � az, m�g ha � maga sz�vesebben is �lt m�sok mellett �s �rezte j�l mag�t vel�k.

�gy d�nt�tt, hogy tesz ellene valamit, ami azt mutatta, hogy a griffend�les b�tors�gr�l sz�l� g�nyos megjegyz�sek helyesek voltak - megk�l�nb�ztethetetlen volt a h�lyes�gt�l, �s nem Lucius volt az, aki miatt agg�dnia kellett volna.

– Hermione – mondta, mikor v�gre a l�ny asztala mellett �llt. – Nem gondolod, hogy elt�lthetn�l egy kis id�t a t�bbi vend�ggel, besz�lgetve vel�k egy kicsit? Az emberek azt fogj�k gondolni, hogy nagyon furcsa, hogy Malfoyjal akarod t�lteni az id�det.
– �n �gy gondolom, hogy t�ved – mondta Lucius. – Az okok, amik miatt net�n velem akarn� t�lteni az idej�t, sokr�t�ek �s nyilv�nval�ak. �n vagyok szeg�ny l�ny egyetlen es�lye egy f�lig erk�lcstelen besz�lget�sre.
– Maga r�szeg – mondta Ron.
– Maga meg v�r�s, de holnap �n j�zan leszek.

Ron keze a p�lc�j�hoz lend�lt, de r�vid �ton f�lbe lett szak�tva Hermione �ltal.

– Ne. Ne is �lmodj r�la. Csak gondolj arra, any�d mit mondana.

Ron griffend�les volt, de m�g � se volt felk�sz�lve arra, hogy szembesz�lljon az anyj�val. Lucius vigyorgott, �s k�sz volt olajat �nteni a t�zre, biztos tudat�ban annak, hogy a saj�t, m�g f�lelmetesebb anyja nem volt olyan �llapotban, hogy felel�ss�gre vonja.

– �s maga is nyugton marad – sziszegett r� Hermione. – Eleget ivott m�r, most sz�pen visszavonul a szob�j�ba �s lefekszik.
– Nincs szob�m – mondta, �s egy sokatmond� tekintettel n�zett v�gig a l�nyon, hogy ideges�tse Ront. Kellemes l�tv�ny volt, ez�rt �jra v�gign�zett a ruh�j�n, ez�ttal a saj�t kedv��rt.
– Akkor az �n szob�m – mondta a l�ny. – Most mozogjon.

Ron nem tudta eld�nteni, hogy g�nyosan vigyorogjon Luciusra, mert papucs, vagy agg�djon, mert be lett engedve Hermione szob�j�ba.

Lucius eleg�nsan talpra �llt, kem�nyen �sszpontos�tva, hogy ne inogjon, �s megengedte mag�nak, hogy a hajthatatlan Hermione elvezesse. Nagyon is tiszt�ban volt vele, hogy majdnem mindenki �t n�zi, b�r nagyon �vatosak voltak, nehogy figyel�sen kapj�k �ket. Semmi nem volt, amit egy Malfoy jobban szeretett, mint a figyelem k�zpontj�ban lenni, �s emberek eg�sz csoportja volt ott, akik csoportos guta�t�st k�sz�ltek kapni miatta, mert egy fiatal h�lgy �pp elhurcolta a saj�t szob�j�ba.

Az emberek a legrosszabbat fogj�k felt�telezni; mindig azt teszik.

– Ez m�k�s volt – mondta, a falnak t�maszkodva Hermione szob�ja el�tt, m�g � kinyitotta azt. – Ezer �ve nem volt r�szem ennyi mulats�gban.
– J� mag�nak – v�laszolta Hermione t�sk�sen, lehajtva az �gyter�t�t.
– Egy est�t se lehet kudarcnak nevezni, ha az egy csinos l�ny �gy�ban v�gz�dik – mondta Lucius, �s levette a cip�j�t. Egy �riember sem megy �gyba cip�ben. Vagy ruh�ban, de t�nyleg…

Hermione nem olyan boszork�nynak t�nt, aki �r�mmel fogadn�, ha levetk�zne. Nem az els� randin. Kib�jt a tal�rj�b�l, �s engedelmesen �gyba b�jt.

– M�g akkor sem, ha a csinos l�ny nincs benne mag�val?
– Tal�n legk�zelebb. Ha sz�pen megk�r.

Kedvesen elmosolyodott, od�bb gurult �s azonnal elaludt, alig v�ve �szre, mikor Hermione visszah�zta a haj�t az arc�b�l.

– Nincs m�snaposs�gi f�zet – mondta halkan. – �s ez j�l fog szolg�lni mag�nak.

Azt�n elmosolyodott, �s letelepedett a karossz�kbe egy k�nyvvel. Nem volt semmi sz�ks�g r�, hogy m�r most lerohanjon. Hadd bosszankodjon Ron m�g egy kicsit, m�g neki jut egy kis csend �s nyugalom.

�s ez j�l fogja szolg�lni a fi�t is.

Lucius hozz� volt szokva, hogy olyan �gyban �bredjen, ami nem az �v�, b�r egyed�l ritk�n. De ahhoz biztosan nem, hogy teljesen fel�lt�zve �bredjen fel, sajg� fejjel, �s hogy a n�i t�rsas�ga a szoba t�loldal�n egy sz�kben aludjon.

Sz�ks�ge volt egy m�snaposs�gi b�jitalra.

�s egy tervre.

Elgondolkodott, hogy a tizenegyedik fejezetet belesz�m�tsa-e a nevezett tervbe - a l�ny fiatal volt, vonz�, �s nem huny�szkodott meg rettegve, mikor besz�lt hozz�, ahogy sokan m�sok, �s egy kis b�tor�t�ssal elragad�an cs�p�s tudott lenni -, de �gy d�nt�tt, eff�le megval�s�t�s meredek lenne.

De legink�bb egy m�snaposs�gi f�zetre volt sz�ks�ge, mert kiz�rt, hogy k�pes legyen tervezni n�lk�le, ami egy kisebbfajta probl�ma volt, mert terveznie kell, hogy szerezzen egy m�snaposs�gi f�zetet… amely ponton az agya feladta, �s � be�rte a halk ny�sz�rg�ssel.

Lemondva a tizenegyedik fejezetr�l a m�snaposs�gi f�zet kedv��rt, minden gondolat ki lett �zve a fej�b�l, mikor valaki �k�llel kezdett d�r�mb�lni az ajt�n.

Hermione kipattant a sz�kb�l, p�lc�j�val harcra k�szen, �s egy �tokkal az ajkain. Lucius csod�lta az �gyess�g�t a p�lc�val - nem r� mutatott - �s a f�lig �lt�z�tts�g b�josan pongyola �llapot�t. A haja teljesen borzos volt �s sz�t�ll�, �s, ha figyelmen k�v�l hagyjuk a v�reres szemeket �s a haragos tekintetet, abszol�t kef�lnival�an n�zett ki.

Egy terv, egy egyszer� terv, de akkor is egy terv, �tsz�r�d�tt a m�snaposs�g�n, hogy megismertesse mag�t.

1. Elt�vol�tani a d�r�mb�l�s forr�s�t.

2. Szert tenni m�snaposs�gi f�zetre.

3. Aj�nlatot tenni Hermion�nak.

4. Ami az esem�nyekt�l f�gg, lehet (a) hoppan�l�s a dolgokb�l, (b) vacsora javaslata a K�ri�ban, vagy (c) ha nagyon, nagyon szerencs�s, reggeli az �gyban.

– Ez a te szob�d, Hermione – mondta. – Azt hiszem, ki k�ne nyitnod az ajt�t.
– Hermione? – Ronald Weasley hangja k�s�rte a d�r�mb�l�st.

Kikelt a meleg �s k�nyelmes �gyb�l, �s lesim�totta ruh�j�t. Nem �llt sz�nd�k�ban kock�ztatni, hogy harcba sz�lljon egy ex-bar�ttal an�lk�l, hogy a p�lc�ja k�zn�l lenne, �s legyen el�g mozg�stere.

Csod�lata Hermione ir�nt t�ln�tt a vacsor�n �s egy kef�l�sen, mikor a l�ny r�mordult az ajt�ra, miel�tt megt�veszt� higgadts�ggal kinyitotta volna.

– Ronald – mondta. Lucius g�nyosan elvigyorodott a gyeng�d hangra. – Miben lehetek a szolg�latodra?
– Mi csin�l � itt?! – A legifjabb Weasley becs�rtetett az ajt�n egy d�h�s troll t�k�letes benyom�s�t keltve.

Hermione azonban l�tott m�r trollokat azel�tt, �s Ron k�nnyebben megf�leml�thet�bb volt. Luciusra n�zett, elgondolkodva, hogy vajon a haja term�szetesen �llt rendesen, vagy ilyenre volt b�v�lve. A var�zsl� r�n�zett, b�lintott, �s lehajolt, hogy felvegye a cip�j�t.

– Azt hiszem, Ronald, hogy felveszi a cip�j�t – v�laszolta Hermione.

A l�ny azon t�prengett, hogyan juthatna reggelihez egy Weasley k�s�rete n�lk�l.

Ronald elt�totta a sz�j�t. Ez nem volt vonz�, t�n�d�tt Lucius, de legal�bb csendben volt. Sajna, ez a boldog �llapot nem folytat�dhatott.

– Nem! Mondd, hogy nem… vele.
– Nem a te dolgod, hogy megtettem-e, vagy sem, Ronald Weasley – v�laszolta Hermione magasztosan. – Feladtad minden jogod, hogy tudj ilyesmir�l, mikor ledugtad a nyelved Lavender tork�n, �s ha azt hiszed, elhiszem neked, mikor azt mondod, az volt az egyetlen hely, ahova tetted, jobb, ha �jragondolod.
– Sz�val, �gy d�nt�tt�l, hogy egy divatjam�lt Malfoyjal kef�lsz, hogy vissza�ss? – n�zett r� Ron g�nyosan, egy olyan grimaszt v�gva, amire b�rmelyik mardek�ros b�szke lenne.
– Tudod, mit mondanak – v�laszolta Hermione csillog� szemmel –, a korral j�n a tapasztalat.

Lucius sose l�tott senkit ezel�tt v�r�sesbarn�v� v�lni, �s nem volt benne biztos, hogy akarja �jra l�tni. Nem volt �pp vonz� sz�n, �s � m�g mindig gyeng�nek �rezte mag�t a m�snaposs�gi f�zet hi�ny�ban.

– Hermione, kedvesem – mondta, teljes udvarias leereszked�ssel. – Tal�n el tudlak cs�b�tani, hogy csatlakozz hozz�m reggelire a Malfoy k�ri�ban. Ott nem lesz t�bb megszak�t�s, �s biztos vagyok benne, hogy szeretn�l egy �jabb es�lyt, hogy �tn�zhesd a k�nyvt�ram.

�s hogy utas�thatna vissza egy ilyen aj�nlatot?

Hermion�nek nem igaz�n volt es�lye legut�bbi l�togat�sa alkalm�val k�rben�zni a K�ri�ban, mivel inform�ci�k keres�s�re koncentr�lt �s arra, hogy ne �lj�k meg a f�lelmetes v�d�var�zslatok. Draco legt�bbj�ket hat�stalan�totta, de mindig lehets�ges volt, hogy valami megb�jt, amir�l nem tudott. A fi�k ragaszkodtak hozz�, hogy a s�t�ts�g leple alatt menjenek. Nem volt sz�ks�ges, de ett�l m�g ink�bb igazi k�meknek �rezt�k magukat.

Nappal f�nyes volt �s t�gas, �zl�sesen d�sz�tve �s t�k�letesen berendezve, hogy Luciust a legel�ny�sebben mutassa. �rezte, ez nem v�letlen.

Lucius ellentmond�st nem t�r� parancsokat adott m�snaposs�gi f�zet�rt �s reggeli�rt egy h�ziman�nak, azt�n fel� fordult.

– Bocs�ss meg, hogy az �tel �s komfort ir�nti sz�ks�gleteimet el�bbre tartom, miel�tt megmutatom a k�nyvt�rat, �jra. Abb�l, amit hallottam, te t�bb mint k�pes vagy elt�nni ott napokra, ha nem hetekre.

Hermione elt�n�d�tt, hogy ez vajon egy megh�v�s volt-e. �gy d�nt�tt, ha az, akkor t�n el kell fogadja.

A man� visszat�rt k�t fiola k�k folyad�kkal, ami h�l�san �s k�z�mb�sen el lett fogadva �s fogyasztva.

A fejf�j�s megsz�nt�vel Hermione egyet�rtett az �tel sz�ks�gess�g�t illet�en.

– Mi van reggelire? – k�rdezte. Luciusnak igaza volt, sz�ks�gletek el�sz�r. A k�nyvek v�rhatnak.
– A terasz sz�p ebben az �vszakban. – Lucius �tk�s�rte �t egy pasztellsz�n� nappalin, ki egy palacsemp�s teraszra, ahonnan a kil�t�s a vir�gz� r�zs�kra val�ban l�tv�nyos volt.

A toj�s, szalonna �s m�s finom ennival� illata els�bbs�get �vezett a Bourbon r�zs�k finom illat�val szemben.

A boszork�ny �s a var�zsl� elfogyasztotta n�h�ny t�ny�rnyi reggelij�t, �s �pp csak siker�lt b�k�sen megosztozniuk a Vas�rnapi Pr�f�ta rovatain, miel�tt a Miniszt�rium legut�bbi boh�ckod�sair�l sz�l� �rvel�s�ket meg nem zavarta a hoppan�l�s pukkan�sa.

– Mondtam, hogy a b�ty�d t�vedett – mondta Draco. � �s Ginevra �rkezett meg a teraszra. Draco nagyon bossz�snak l�tszott, ami�rt megr�vid�tett�k a reggeli kufircol�s�t.
– Ah, Draco – v�laszolt Lucius. – Gondolom, most szeretn�d haszn�t venni a normandiai h�znak? A zsupszkulcs m�g mindig az asztalon van.
– Igen, ap�m – mondta a fi�. – K�sz�n�m.
– Hermione? – k�rdezte Ginny. – Ron azt mondta, hogy te… – A k�rd�s f�lbe maradt, ahogy a v�r�s haj�t a f�rje a v�ll�ra dobta, �s visszavitte a kast�lyba.

A k�ts�gbeesett nyafog�s elhallgatott, jelezve a p�r t�voz�s�t.

– Nos, tal�n a k�v�t �s a te�t a k�nyvt�rban fogyaszthatn�nk – aj�nlotta Lucius.

Hermione b�lintott, igyekezve nem �gy kin�zni, mint egy k�nyvbar�t, aki kapott egy es�lyt, hogy k�rben�zzen Anglia m�sodik legjobb k�nyvt�r�ban.

– Minden Malfoy ilyen bas�skod�? – k�rdezte, ahogy k�vette Luciust. Azt v�rta t�le, hogy ugyanabba a helyis�gbe viszi, ahova Draco vitte �ket, de nem.

A f�rfi nem v�laszolt; a l�ny aligha sz�m�tott r�.

– Ez az �n mag�ngy�jtem�nyem – mondta, kez�t a kilincsen tartva, �s elmosolyodott. Egy �tlagos ember m�rf�ldnyire futna egy ilyen mosoly l�tt�n, de Hermione nem volt �tlagos.

�gy csak visszamosolygott, v�rakozva n�zett �s er�sen fogta a p�lc�j�t. K�sz volt mindenre, gondolta.

�s akkor az ajt� kiny�lt.

Korrekci�: ez volt a legjobb k�nyvt�r Angli�ban.

A terem k�tszintes volt, polcokkal megt�ltve. Selyem �s gyapj�sz�nyegek p�rn�zt�k a parkett�zott padl�t. K�nyelmes b�torok k�rben elsz�rva a szob�ban, �s egy nagy dolgoz�asztal �llt massz�v, �lmozott �vegablakok el�tt.

– Ha nem b�nod, mutatom az utat – mondta Lucius. – A k�tetek n�melyike tal�n nem �rt egyet a jelenl�teddel.

Hermione b�lintott, �s k�vette a h�zigazd�t a paradicsomba. A bel�pt�re a kandall�t�l balra j� p�r polc a l�ncaikat z�rgette �s ellens�gesen kezdett motyogni.

– Semmi ilyesmi nem lesz – parancsolta Lucius. – Miss Granger egy megh�vott vend�g. Mint ilyennel, kell� udvariass�ggal fogtok b�nni vele.

A l�ncok tov�bbra is cs�r�gtek, n�h�ny kiszabadult a k�tel�kb�l, hogy Hermione fel� tekeregjen.

– Szeretn�l t�zet? A dolgoz� hideg tud lenni – komment�lta Lucius szel�den. A l�ncok lenyugodtak. – Mint l�tod, a bas�skod�snak megvannak az el�nyei.
– �gy hiszem – mondta Hermione. – De hogy �gy a v�ll�ra dobja… – A kommentje elhalkult, mikor megl�tta Lucius �nel�g�lt mosoly�t. � le�lt a sz�kek egyik�be a kandall� el�tt. Hermione gyan�totta, hogy Lucius tudta, egy picik�t f�lt�keny volt a bar�tj�ra. Esed�kess� v�lt a t�mav�ltoztat�s. – Hogy maradt ez a szoba rejtve? �tf�s�lt�k a kast�lyt padl�st�l a pinc�ig.
– Oh, Hermione, nem sz�m�tott�l r�, hogy a k�ria ilyen egyszer�en kiadja minden titk�t, ugye? – mondta, val�ban j�l sz�rakozva. – Draco m�g nem a K�ria ura, �s nem volt k�pes hat�stalan�tani ezeket a v�delmi var�zslatokat. M�g csak be sem l�phet ide az enged�lyem n�lk�l. �gy hiszem, egy tizennyolcadik sz�zadi Malfoy volt, aki feltette a sz�ks�ges b�b�jokat; mi legink�bb csak hagyjuk �ket tov�bb �lni. – S�hajtott. – Sok mindent elvesztett�nk vagy elvesztett�nk volna, ha nem tettek volna meg bizonyos l�p�sek, hogy meg�rizz�k �ket. Itt, p�ld�ul.

Hermione nem tett egy mozdulatot sem, hogy meg�rintse a k�nyveket, agg�dva, hogy esetleg elvesz�t egy ujj�t, vagy m�g rosszabb t�rt�nik.

– De azt hiszem, te tal�n �rt�keln�d �ket. Megmutathatom neked, ha szeretn�d.

Hermione elgondolkodott a h�zigazda szavain. Mit k�n�lt val�j�ban? Hogy megmutatja a k�nyveit, titkokat, valami m�st?

– Igen, k�rlek – mondta �s letelepedett a sz�kbe Luciusszal szemben. – Hol k�ne kezden�nk?

Lucius elismer�en mosolygott.

– Invito…

Nem az volt, gondolta Hermione.

– Felt�telez�sek, tizenharmadik k�tet – mondta Lucius. – �gy v�lem, megtal�lod a v�laszt a Weasley-probl�m�dra a nyolcadik fejezetben.

Hermione csal�dott volt, frusztr�lt, �s k�v�ncsi egyszerre.

J�ratos volt a k�nyvben, term�szetesen, ki nem? Nos, Harry �s Ron nem, de a legt�bb boszork�ny �s var�zsl� a Felt�telez�sekhez fordult minden�rt a Kalapk�ra b�jitalt�l a V�gykelt� f�zetig. Hab�r ez volt az els� alkalom, hogy a tizenharmadik k�tetr�l hallott, �s az ismer�s borzong�s sz�guld�s�t �rezte az ereiben: tud�s, f�nyes, csillog� �s �j, �s mind az �v�, hogy mag��v� tegye.

Feln�zett Luciusra, aki eln�z�en figyelte �t, mint ahogy egy szeret� apa n�zn� egy baba t�tova l�p�seit.

Megborzongott.

�s azt�n �vatosan kinyitotta a k�tetet a javasolt fejezetn�l, csak hogy egyfajta csal�d�ssal r�j�jj�n, hogy semmivel se volt vesz�lyesebb, mint egy k�tet a h�ztart�si tiszt�t� b�jitalokr�l, b�b�jokkal k�s�rve a jobb hat�s �rdek�ben. Nem csoda, hogy nem j�tt m�g szembe.

�s m�gis, Lucius nem mutatta volna meg, hacsak nincs valami fontos benne, valami, amit meg k�ne l�tni puszt�n n�h�ny utal�sb�l. �sszer�ncolta a szem�ld�k�t, �s visszan�zett az oldalra.

Nem tiszt�t� b�b�jok, h�ziman� tiszt�t� b�b�jok. Ez nem volt m�s, mint egy haszn�lati �tmutat� a h�ziman�-m�gi�hoz.

– Nem �rtem – mondta –, mi k�ze van ennek Ronhoz? Hacsak nem azt javasolja, hogy v�ltoztassam h�ziman�v�?

Lucius h�trad�lt a sz�k�ben, �s visszaintette a l�ny figyelm�t a k�nyvre.

Nem teheti, igaz? A gondolat t�l sz�rny� volt �s t�l finom, hogy megfontolja. Molly h�be-h�ba motyogott egy h�ziman�r�l, amikor azt hitte, az emberek nem figyelnek.

Lucius elt�nt a Pr�f�ta p�nz�gyi rovata m�g�tt, �gy � nem volt seg�ts�g. Azonk�v�l tudta, hogy � kell legyen, aki meghozza a d�nt�st. Tov�bb olvasott, felfedezve, hogy m�g a b�b�jok val�j�ban nem v�ltoztattak egy embert denev�rf�l� l�nny�, addig, ha t�k�letesen alkalmazt�k �ket, k�nyszer�tett�k az illet�t az azonos szint� szolg�l�sra. A b�b�j a feud�lis jobb�gyrendszerb�l maradt h�tra. Nem akart tal�lgat�sokba bocs�tkozni, hogy is j�ttek l�tre a h�ziman�k, de tudta, hogy a XI. sz�zadt�l keltezik �ket.

Tal�n, mint egy sz�let�snapi aj�nd�k Mollynak, gondolta. �s, ha Lavender t�rt�netei Ronr�l hihet�ek voltak, tal�n �rt�keli majd a b�b�jt. Szem�ly szerint �gy gondolta, hogy Lavender �r�lt volt, hogy visszafogadta Ront; ez azonban nem volt fontos.

– Sz�val, a p�lcamozdulat? – k�rdezte. Az �js�g leereszkedett, hogy felfedjen egy igaz�n vid�m �s j�v�hagy� sz�rke szemp�rt. – Spir�lis, vagy csavart mozdulat? A sz�veg nem vil�gos.
– Nem mintha j�rtas lenn�k k�zvetlen�l ezen a ter�leten… – v�laszolt Lucius finoman –, de szerintem a spir�lis mozdulat c�lravezet�bb lehet. A b�b�j id�tartalm�t hat�rozza meg a fordulatok sz�ma. Legal�bbis nekem �gy mes�lt�k.
– Ah – mondta, �s ism�t len�zett az oldalra, memoriz�lva a sz�ks�ges inform�ci�kat.
– Mondd csak, Hermione, van m�g b�rmi m�s, amivel megk�s�rthetlek? – Semmi nem volt a hangj�ban, ami t�bbet jelzett volna, mint udvarias �rdekl�d�st, �s m�gis, a szeme valami m�st mondott.

A l�ny �jra feln�zett, �s megfontolt alaposs�ggal figyelte meg �t.

– Nos, tal�n…
– Igen? – hajolt el�re a sz�k�ben a f�rfi.
– M�g egy cs�sze tea?

A var�zsl� ajka felfel� r�ndult, azt�n gyorsan elfojtotta, az arca szel�d volt.

– Tej, cukor n�lk�l?

A boszork�ny b�lintott.

– �s, �hm, azt�n, esetleg megbesz�lhetn�nk a tizenegyedik fejezetet. Tal�n lenne egy-k�t k�rd�sem.

Hermione rem�lte, hogy a h�zigazd�ja kell�en j�rtas a k�rd�ses tizenegyedik fejezetben, mivel igaz�n f�lt�keny volt Ginnyre �s a tapasztalat�ra a Malfoy-bas�skod�ssal. A k�rt cs�sze te�ja felt�nt a k�ny�k�n�l. Lucius a m�g�tte l�v� polcokhoz s�t�lt.

A tea feled�sbe mer�lt, mikor egy k�nyv lebegett a sz�ke el�, a k�rd�ses fejezetn�l kinyitva. Hermione �lesen vett leveg�t az �br�k l�tt�n. Egy �rint�s a k�ny�k�n arra k�sztette, hogy fel�lljon. A k�nyv h�tr�bb lebegett, hogy helyet adjon neki a sz�nyeg k�zep�n.

Melegs�g sziv�rgott be a h�t�ba. Meg akart fordulni, de ugyanaz az �rint�s a k�ny�k�n figyelmeztet�en megszor�totta.

– A kulcs az ilyesfajta tev�kenys�ghez – suttogott Lucius a f�l�be. Meleg lehelete megcsapta az arc�t, felborzolva a pih�ket –, a bizalom. – Fogak cs�ptek a f�lcimp�j�ba. – A szeret�dbe kell helyezned a bizalmad. Tudva, hogy � meg�rti, hol simogasson, �rintsen, hogy kiel�g�tsen �s megnyugtasson minden s�v�rg�st. – A f�rfi kezei a csukl�ja k�r�l k�r�ztek �s felszaladtak a karjain.

Hermione megborzongott �s majdnem �sszeomlott, mikor azok a fogak, amik a f�lcimp�j�ba cs�ptek, a nyaka �s a v�lla tal�lkoz�s�n�l ingerelt�k ugyanazzal a finom k�nz�ssal. Egy k�z �s kar fogta k�rbe a derek�t, hogy t�maszt ny�jtson.

– De nem vagyok benne teljesen biztos, hogy megb�zhatom benned – mondta, szinte csak mag�nak.
– Megmondhatom, hogy mindenki tudja, hogy itt vagy, �gy ostobas�g lenne b�rmi olyat tennem veled, amit nem veszel sz�vesen. De te ezt tudod, �s azt is, hogy er�s boszork�ny vagy, aki sz�zszorosan megfizettetne velem minden ball�p�st.

Karj�val m�g mindig t�mogatta a boszork�nyt, aki most h�trad�lt kicsit, felk�rve �t, hogy folytassa.

– De, ami m�g fontosabb, hogy megh�vtalak a priv�t k�nyvt�ramba, ahol senki m�s, csak Malfoyok voltak kor�bban. �n megb�zom benned; te megb�zhatsz bennem. – Megcs�kolta a tark�j�t, �s a l�ny �rezte �t mosolyogni. – Ebben legal�bbis.
– Akkor tal�n nem b�nod, ha az els� fejezettel kezdj�k – mondta Hermione. A k�nyv lapjai suhog� hanggal peregtek, �s felt�nt az els� fejezet a kandall� el�tt �ll� p�r el�tt.

Lucius h�tral�pett �s Hermione k�pes volt �jra norm�lisan l�legezni.

– Sajn�lom, ha csal�dott vagy. – �gy �rezte, k�nytelen a b�k�s arc� Lucius szem�be mondani.
– Cseppet sem – v�laszolta a f�rfi. – Az els� fejezet a cs�kot t�rgyalja, aminek megvan a maga b�ja. – Felemelte a kezet, amit fogott, �s megcs�kolta. – Mindamellett, biztos vagyok benne, hogy olvastad az utols� fejezetet, �s meg�rted, hogy a fizets�g meg�ri a befektetett id�t �s er�fesz�t�st.

– �n meg�rtem – v�laszolta Hermione. – �s te?

Lucius bemutatott egy kisebb meghajl�st.

– Tal�n szeretn�d magaddal vinni ezt a k�tetet.

A Scrace becsukta mag�t �s Lucius kez�be lebegett.

– Am�g �jra tal�lkozunk?
– �gy v�lem, ez egy hat�rozott lehet�s�g – �rtett egyet Lucius. �tadta a k�nyvet a l�nynak. – Azonban, �n egy �g�retet k�rek vacsor�ra, mondjuk ezen a kedden? Az Algiersben(2)?
– Igen – �rtett egyet Hermione, �s elvette a k�nyvet. �rezte az er�t, ami �t�ramlott bel�le a kez�n �s a k�nyv�n �t a vele szemben �ll� var�zsl� kez�be. – Mi t�rt�nt? – k�rdezte k�vetel�zve. Eldobta a k�nyvet, �s a ruh�j�ba ny�lt a p�lc�j��rt. Kir�ntva a sz�ke var�zsl�ra szegezte. – Mi volt az? Mondd el! – Hars�ny hangja d�bbenetbe fordult, mikor a p�lc�ja Malfoy kez�be r�ppent.
– Ez az �n dolgoz�szob�m, Hermione – mondta Lucius. – Itt nem ford�thatod ellenem a p�lc�d. – Visszaadta neki a hossz� borosty�np�lc�t. – Meg�g�rt�k, hogy teljes�tj�k a k�nyv fejezeteit. – Egy int�s�re a k�nyv visszalebegett a boszork�ny kez�be. – Bizalom – mondta. – A bizalomr�l sz�l.

Hermione elvette a k�nyvet, ami megb�kte a kez�t.

– Engedd meg, hogy a hoppan�l�si pontra k�s�rjelek. – Lucius a k�ny�ke k�r� hajtotta a l�ny kez�t, �s egy kis szob�ba vezette. – A v�delem kedd ut�n fel fog ismerni t�ged. Addig is… – Megcs�kolta a boszork�ny kez�t, �s mag�ra hagyta.
Egy �les reccsen�ssel hoppan�lt el, mag�hoz szor�tva a k�nyvet, hazafel� tartva egy f�rd�re �s egy hossz� kem�ny elm�lked�sre, hogy mibe is hagyta mag�t belekeveredni.

H�tf�n Hermione a lak�s�nak dolgoz�szob�j�ban �lt, s hosszan �s kem�nyen b�mult Lucius k�nyv�re. Minden, kiv�ve az els� fejezet, elt�nt. Se b�b�j, se �tok nem fedte fel a k�nyv t�bbi r�sz�t. M�sik k�vetkezm�nynek az t�nt, hogy hirtelen le lett mondva minden m�s romantikus tal�lkoz�ja. Michael Cornerrel tervezett eb�dje t�r�lve lett, mert Michael anyja beteg lett. Egy szerdai vacsora-elk�telezetts�g egy Aritmetikust�rssal hirtelen el lett t�r�lve a t�rs betegs�ge miatt. L�tva, hogy nem tehet m�st, letelepedett, hogy tanulm�nyozza az els� fejezetet, rem�lve, hogy kital�lja, mit v�rjon a m�snap est�t�l. A k�nyv azonban el�g sz�kszav� volt. Igen, le�rt egy sz�p list�t a cs�kok �sszes fajt�j�r�l, amit csak rem�lhet valaki, hogy adhat �s kaphat, de nem volt magyar�zat, hogy mi�rt tulajdon�tott olyan jelent�s�get annak, amit Hermione az �ltal�nos arcra puszinak tartott. Visszagondolt az el�z� napi reggelire. Megpuszilta Lucius az arc�t? Nem r�mlett neki. Megcs�kolta a kez�t. R�n�zett a k�rd�ses k�zre. Az ujjpercei ugyanolyannak t�ntek. V�llat vonva visszafordult a k�nyvh�z, de a sz�veg ugyanaz maradt. �gy d�nt�tt, el�g gondolatot pazarolt erre a bizonyos probl�m�ra, �s visszat�rt a munk�j�hoz. A Klementium(3) Pr�g�ban tal�lt egy k�l�n�sen probl�m�s Tycho Brahe(4) k�tetet, amit neki kellett feloldania a b�b�jok al�l �s megfejtenie. A Brahe egy olyan probl�ma volt, aminek van megold�sa, �gy annak k�nyelme fel� ford�totta figyelm�t.

A kedd reggel p�nikban tal�lta, ahogy egy bagoly �rkezett azzal a meger�s�t�ssel, hogy Lucius, a megegyez�s�k szerint, �rte megy este nyolcra. Egy vacsora az Algiersn�l nem j�rt k�z a k�zben az � k�z�ns�ges gardr�bj�val. Igen, vannak hivatalos tal�rjai a konferenci�kra �s klienstal�lkoz�kra. Volt szabott mugli koszt�mje, arra az esetre, mikor a mugli k�nyvt�rakba kellett mennie a munk�ja miatt. Mindegyik hat�rozottan azt suttogta, megfontolt �s unalmas. Nem volt mit tenni. El kell mennie Madam Malkin Tal�rszab�szat�ba, ami most Parvati Patil tulajdon�ban volt, aki, Hermione gy�l�lte elismerni, megfelel� ruh�ba fogja �lt�ztetni, hogy vacsor�zzon egy gazdag, partik�pes var�zsl�val �s megnyerje. Letette a pergament, ami meger�s�tette a tal�lkoz�t, �sszeszedte a t�sk�j�t �s ment, hogy szemben�zzen a d�sztal�rokkal �s v�s�rl�ssal.

K�r�lbel�l negyed�r�val azel�tt, hogy k�s�r�je �rte j�tt volna, Hermione megcsod�lta mag�t a t�k�rben. El kellett ismernie, hogy Parvati �rtette a dolg�t. Megvizsg�lta szeder-lila t�nd�rselyem ruh�j�t, ami krist�lyokt�l csillogott a nyak�n�l �s a mandzsett�kn�l. A selyem hozz�simult illatos test�hez. Haja meg lett szel�d�tve, h�la n�h�ny Parvati �ltal aj�nlott b�b�jnak. Finom smink emelte ki az arc�t, �s nem tudta nem csod�lni a cip�it, amik sim�v� �s kecsess� tett�k a l�b�t. A k�s�r�je azt se fogja tudni, mi �t�tt bel�. A v�d�var�zslatai beharangozt�k az eml�tett k�s�r�t. �vatosan j�rva a szokatlan sarkokon, Hermione szem�gyre vette a z�rt ajt�t �s a furcsa k�nyvet, ami ehhez a ponthoz vezette. Vett egy m�ly leveg�t �s kinyitotta az ajt�t.

Lucius Malfoy fel� fordult, �s el�llt a l�legzete a t�nd�rselymes elegancia l�tt�n. A l�ny b�re ragyogott az izgalomt�l.

– B�jos vagy, kedvesem. – Bel�pett a boszorka ter�be �s bel�legezte a mirha �s r�zsa illat�t, ami fel�le j�tt. – Egyszer�en b�jos. – Karj�t a derek�ra sim�tva k�zelebb h�zta mag�hoz, majd v�gigsim�tott orr�val a f�l�n, miel�tt az arc�ra lehelt volna egy l�gy cs�kot.

Hermion�nak is megvolt az oka a meglep�d�sre. Lucius mindig is impoz�ns alak volt, de ezen az est�n �gy t�nt, extra figyelmet szentelt a megjelen�s�re. Honnan tudhatta, hogy a s�t�tsz�rke t�k�letesen menni fog az � lil�j�hoz? M�g a magassark�val nyert n�h�ny centi mellett is, a feje csak a f�rfi v�ll�t �rte el. L�legzete akadozott, ahogy k�rbe�lelte a derek�t. Belekapaszkodott abba a karba, v�gigsim�tva a puha gyapj�n. A var�zsl� feje az �v� fel� hajolt, s bor�k�t �s m�g valamit l�legezett be, ami meleg f�szerre hasonl�tott. K�zelebb akart f�szkel�dni, hogy megfejtse, minek volt ilyen j� illata. Szeme becsuk�dott az ajkak �rint�s�re a f�l�n, ami azt�n od�bb simult, hogy egy cs�kot adjon az arc�ra.

– Mehet�nk? – k�rdezte Lucius.

Hermione b�lintott.

Egyik�k se vette �szre a f�nyt, ami az irod�b�l, ahol Scrace k�tete felizzott �s megremegett, kisz�r�d�tt a folyos�ra. A ragyog� bor�t�k k�zt a m�sodikt�l az �t�dikig felt�ntek a fejezetek.

A vacsora t�k�letes volt - ijeszt�en. Hermione elm�je visszavonult, �s analiz�lta az este minden egyes elem�t, katalogiz�lva minden pillanatot, mikor a f�rfi valami j�t tett. �sszehasonl�totta Ron k�tbalkezess�g�vel, �s tudat�ban volt, hogy ez egy rideg �s hamis �sszehasonl�t�s volt, mert hogy vethetn� �ssze Ron j� sz�v�t �s sz�nd�k�t Lucius gyakorlott b�j�val �s felt�telezhet� v�gy�d�s�val?

�s m�gis azok voltak. A f�rfi figyelmesen hallgatta szavait a munk�j�r�l, s�t, od�ig mer�szkedett, hogy n�mi tan�csot ny�jtott egy adott �gyf�l kezel�s�vel kapcsolatban, aki nem sietett kifizetni a sz�ml�j�t. Tan�csot, ami nem foglalta mag�ba a f�benj�r�kat, hal�los fenyeget�seket, vagy emberek fenyeget� m�don t�rt�n� megk�rny�kez�s�t. Praktikus, s�t �rtelmes tan�cs volt, amit fel tud haszn�lni. �s ha nem is volt m�s, mint az �rdekl�d�s megjelen�se, ez m�r t�bb figyelem volt, mint amit Ronald valaha is mutatott fel�.

Az osztriga �s a pezsg�, valamint a fil� �s a Chateau neuf(5) k�zt, Hermione oktat�sban r�szes�lt cs�kol�z�sb�l. Semmi indiszkr�t, vagy helytelen, amit m�sok megl�thatnak - m�g egy cs�k az arcra, a kez�re, csukl�ja bels� fel�re. Finom �rint�sek, semmi hosszan tart�, �s mindig �gy hagyva �t, hogy t�bbet akart.

Volt valami nagyon tudatos abban, amit a f�rfi tett, a legteljesebb m�rt�kben ki�lvezve az �lm�nyt, hogy a vil�gon minden id�t megadjon a l�nynak, hogy �rt�kelje a cs�k minden elem�t - l�tv�ny, illat, �rint�s, a hangj�nak halk moraja -, mindet �tv�zve, hogy �bren tartsa az �rz�keit �s teljes m�rt�kben r� figyeljen.

Meg�rkezett a desszert: francia sajtok, k�rte �s v�r�s sz�l�.

– Mes�lj t�bbet a k�nyvr�l – mondta a l�ny. – Az… �hm, egy kicsit meglepett.
– �szrevettem – v�laszolta a f�rfi. Hermione felfedezte, hogy amikor valami �szint�n sz�rakoztatta, csak nagyon apr� jelei voltak - sz�ja kiss� ellazult, szemh�ja picit leereszkedett, �s r�ncok jelentek meg a szeme sark�ban -, cseppet se olyan, mint a megszokott �nel�g�lt, sz�les mosolya. – Semmi k�telez� nincs benne, nem kell v�llalni egy bizonyos tev�kenys�get, csak a lehet�s�gek megmutat�sa - egy �tmutat� szeret�knek. Visszautas�thatod b�rmelyik fejezetet, ha azok megmutatkoznak el�tted, �s csak ha teljes�tetted a fejezetet, akkor ny�lik meg el�tted a k�vetkez� lehet�s�g.

– �s az els� fejezet a cs�kol�z�s?
– Val�ban.

Hermione elgondolkodott �jonnan felfedezett ismeretein. Most meg�rtette, Scrace mi�rt nem ny�jtott �tmutat�t a cs�kok list�j�hoz. Ha a k�nyv b�rmilyen r�szletet adott volna, mondjuk az arccs�kr�l, szentelt volna annyi figyelmet Lucius legels� �dv�zl�s�re? Tal�n nem. A r�szletess�g hi�nya nem azt szolg�lta, hogy cs�kkentse az elv�r�sait, hanem hogy eg�sz�ben dobja ki �ket az ablakon. Azzal, hogy nem volt el�re kialak�tott fogalma r�la, k�pes volt �sszpontos�tani a l�tv�nyra, a jelenl�tre, a k�s�r�je illat�ra �s az est�re. Sosem vallotta mag�t �rz�kinek, de ez ut�n az este ut�n sose fog �gy bor�k�t �s azt a csipetnyi megfoghatatlan f�szert szagolni, hogy ne keresn� Lucius Malfoyt. A figyelme visszat�rt az asztalukra �s desszertj�kre, ahol Lucius megt�lt�tt egy kis kup�t sok aranyl� folyad�kkal.

– Sauternes(6) – mondta. – Az �des j�l fog p�rosulni a Roqueforttal(7).
– Megengeded? – k�rdezte Hermione. Meg akarta ford�tani a helyzet�ket - alkalmazni akarta, amit tanult, �s Lucius figyelm�t mag�ra terelni. Figyelte, mit mond el az arckifejez�se. Csak n�h�ny m�sodperc telt el, de �gy �rezte, igen alapos vizsg�laton esett �t. Azt�n ott volt, az ajkai ellazultak, nem �ppen egy mosolyba, de tudta, hogy �v� a p�lya.

Elfordulva a t�rsas�g�t�l, kiv�lasztott egy k�v�r, piros-z�ld k�rt�t �s felszeletelte. Vett a har�ntcs�kolt sajtb�l, hogy t�rsuljon az �des gy�m�lcsh�z. K�zelebb h�zva a sz�k�t Luciushoz, elvett egy szelet k�rt�t �s feltartotta a var�zsl� sz�j�hoz. Picit bizonytalanul megremegett, miel�tt a f�rfi keze felemelkedett, hogy stabilan tartsa az �v�t �s beleharapott a gy�m�lcsbe. Egy falat sajt k�vette, majd egy korty az aranyl� borb�l. Lucius kortyol�s�t k�vette az �v�. A Sauternes m�mor�t� gy�m�lcs�ss�ge t�pl�lta a b�tors�g�t �s az izgalm�t. Ki merte dugni a nyelv�t, hogy lenyalja az utols� csepp ragacsos k�rtelevet Lucius ujjair�l. A figyelmess�g�vel f�lig leeresztett szemh�jakat �s pal�v� s�t�ted� szemeket �rdemelt ki.

K�zelebb hajolt a f�rfi f�l�hez; finoman r�f�jt, miel�tt belesuttogott.

– Igazad van. A bor csod�latos. – K�vetve kor�bbi vezet�s�t, a f�l�hez dugta az orr�t, bel�legezve a rabul ejt� illatot, miel�tt s�rolta volna az arc�t az ajkaival, finom cs�kot elhelyezve, majd visszat�rt, hogy ism�t suttogjon. – K�sz�n�m. – K�js�v�ran figyelte, ahogy a f�rfi nagyot nyelt �s feltartott egy m�sik szelet gy�m�lcs�t az � sz�j�hoz.

Gy�m�lcs, sajt, �s bor egyar�nt fogyott, t�bb �s t�bb ny�lt cs�kkal v�ltakozva az arcokon, csukl�kon, ajkakon; am�g a desszert el nem fogyott �s a p�r meglepetten h�z�dott vissza egym�st�l, egy �res t�ny�rt tal�lva.

– Nincs t�bb – suttogta Hermione Lucius ajkainak. Duzzogott, nem akarva, hogy az est v�get �rjen, de tudva, hogy b�rmi m�s t�l sok lenne.
– Ma este nincs – �rtett egyet Lucius. Fut�lag megcs�kolta a l�ny ajkait, fel�llt, �s a kez�t ny�jtotta. – T�bb m�r t�l sok lenne. �gy gondolom, holnap reggel tov�bbi olvasnival�t tal�lsz.

Hermione megd�nt�tte a fej�t a sz�ke var�zsl�ra n�zve, valahogy el�gedetten, hogy l�tja a szeme sark�ban a r�ncokat �s hogy t�relmesen v�rt a kez�re, hogy csatlakozzon hozz�. A cs�kol�z�s, gondolta, oly sokat aj�nl. B�rmennyire is t�bbet akart, a v�rakoz�snak megvan a maga vonzereje. Az est�t a k�v�ncsis�g nyerte, �s � fel�llt, kiss� bizonytalanul, hogy a lak�sa ajtaj�hoz hoppan�ljanak.

– Van sz�ks�ged seg�ts�gre az ajt�ddal? – k�rdezte Lucius.
– Nem, k�sz�n�m.
– Akkor, miel�tt elv�lunk…

Egy k�z a v�ll�n megford�totta �t, hogy szemben�zzen vele. V�rakozva felpillantott, �s nem kellett csal�dnia. A f�rfi megd�nt�tte fej�t, egyik karj�val a dereka k�r�l mag�hoz szor�totta, �s a l�legzete is kihagyott, mikor megpillantotta azt a vad�llati kifejez�st a m�sik arc�n. Ajkak tal�lkoztak �s egy elektromos t�lt�s szaladt le a gerinc�n. H� sz�llt fel a l�baib�l �s kil�k�tt bel�le minden �rtelmes gondolatot, kiv�ve azt, hogy ez egy cs�k volt. Forr� volt, nedves, s � bele-, r� akart m�szni a f�rfira �s sose engedni el. A pontok a test�n, amik megismert�k a f�rfi ajkait m�g ez el�tt a cs�k el�tt, forr�s�ggal �s v�ggyal �gtek. Az agya azt mondta, cseszd meg a k�nyvet, a felk�sz�l�st �s a v�rakoz�st, h�zd be �t a lak�sodba �s cseszd meg �t. A kezei belekapaszkodtak a tal�rja gyapj�j�ba, k�szen r�, hogy leh�zza azokat.

Azt�n a f�rfi elh�z�dott.

– J� �jszak�t k�v�nok – mondta, �s megcs�kolta a tenyer�t, ami majdnem leszaggatta a tal�rj�t. Egy f�hajt�ssal �s egy mosollyal Lucius Malfoy dehoppan�lt.

Hermione az ajt�j�nak d�lt, �s meg�rintette az ajkait.

– A pokolba.

GY.K.:
(1) Talacre: Egy falu az �szak-Wales-i partokn�l Flintshire megy�ben. Vil�g�t�torny�r�l h�res. Itt nyilv�n szint�n valami k�nyvre utal Lucius.
(2) Algiers: �tterem, vagy sz�llodal�nc. Itt csak �tteremr�l van sz�.
(3) Klementium: Egykori jezsuita kolostor, ma a Cseh Nemzeti K�nyvt�r tal�lhat� itt. A k�nyvt�rban olyan k�l�nlegess�geket �riznek, mint p�ld�ul Mozart, Tycho Brahe �s Comenius �r�sai.
(4) Tycho Brahe: D�n csillag�sz. Itt az �r�sair�l van sz�.
(5) Chateau neuf: Borfajta
(6) Sauternes: A vil�g (m�sodik) legjobb desszert bora. �des. - http://www.vinoport.hu/?node=198
(7) Roquefort: Vil�gh�r�, nagyon dr�ga, kem�ny, juhtejb�l k�sz�lt csemegesajt. – http://www.kislexikon.hu/roquefort-sajt.html

S�g� M�g nincs hozz�sz�l�s.

�j hozz�sz�l�s Friss�t�s