H�rom nap telt a Hermion�val folytatott v�gzetes veszeked�s �ta.
Lucius, szok�s�hoz h�ven, a dolgoz�szob�j�ban �lt �s a pap�rmunk�ra pr�b�lt koncentr�lni, kev�s sikerrel. F�l �r�s pr�b�lkoz�s ut�n feladta, �s az asztalra dobta az iratokat.
Fel�llt a sz�k�b�l, �s az ablakhoz s�t�lt. Odakint m�r kezdett s�t�tedni.
H�rom nap. H�rom v�gtelen�l hossz� nap telt el, �s nem tudta elfelejteni a t�rt�nteket. L�tta maga el�tt a megb�ntott, k�nnyes arcot, �s sz�m�ra eddig ismeretlen �rz�sek ker�tett�k hatalm�ba. F�jt, hogy �gy kellett l�tnia �t, �s b�ntudata volt, hogy Hermione miatta szenved.
De nem csak a l�ny szenvedett, hanem � is. Nem b�rt koncentr�lni a munk�j�ra, �s nem b�rt aludni sem. Az �lmaiban t�ls�gosan is val�s�gos volt Hermione boldog mosolya, a vele t�lt�tt �r�k, �gy amikor felriadt az �jszaka k�zep�n �s az �gy �res volt mellette, a mag�ny hatalmas s�llyal nehezedett r�.
Mindent elrontott azzal, hogy hazudott neki. M�g mindig arr�l pr�b�lta meggy�zni mag�t, hogy �gy lesz a legjobb. Az eg�szet csak bek�pzeli, �s n�h�ny nap m�lva el fog m�lni.
A lelke m�ly�n azonban tudta, hogy ez nem igaz.


Kopog�s hallatszott. Lucius az ajt� fel� fordult. Egy pillanatra fel�tl�tt benne a gondolat, hogy tal�n Hermione az, de az ajt�n bel�p� Pitont megl�tva csal�dottan elh�zta a sz�j�t.
A b�jitaltan�r �szrevette a reakci�j�t.
– Ekkora �r�mre nem sz�m�tottam – mondta g�nyosan. – Valaki m�st v�rt�l? – tette fel a nagyon is �sszer� k�rd�st.
– Nem v�rtam senkit – hazudta Lucius szemrebben�s n�lk�l. Bar�tja azonban ismerte m�r annyira, hogy �szrevegye a m�sok sz�m�ra l�thatatlan jeleket.
– Nem fog elj�nni – k�z�lte k�nnyed�n.
– Fogalmam sincs, kir�l besz�lsz – j�tszotta az �rtetlent a sz�ke f�rfi.
– Ha gondolod, miattam j�tszadozhatunk m�g egy darabig, b�r mindketten tudjuk, kir�l van sz�.
– Elmondan�d, mi�rt j�tt�l? – pr�b�lta elterelni a t�rsalg�st a sz�m�ra k�nos t�m�t�l.
– Mivel a Rendb�l m�s nem �ll veled sz�ba, Albus megk�rt, hogy eml�keztesselek a Miss Grangerrel k�t�tt m�sodik esk�dre. Mivel sikeresen megszerezt�tek a kelyhet, tartozik neked t�z �jszak�val.
– Nem hiszem, hogy Hermione tal�lkozni akarna velem – mondta g�nyosnak sz�nt hangon. Piton, ha meg is lep�d�tt azon, hogy Lucius a keresztnev�n h�vja a l�nyt, nem mutatta.
– Albus besz�l vele. Elv�gre a saj�t �rdek�ben k�nytelen lesz teljes�teni az esk� r� es� r�sz�t.


Luciuson akarata ellen�re is izgatotts�g lett �rr�.
– Nagyszer�. Akart�l m�g valamit? – k�rdezte, mik�zben vissza�lt a hely�re.
Piton csak egy szem�ld�kr�ncol�ssal d�jazta az udvariatlan k�rd�st.
– J�l �rz�kelem, hogy szeretn�l megszabadulni t�lem? – k�rdezett vissza g�nyosan.
Lucius s�hajtott egyet, azt�n intett bar�tj�nak, hogy foglaljon helyet.
Piton f�radtan elfogadta az invit�l�st.
– Nem n�zel ki valami j�l. Tal�n a Nagy�rt�l kapott feladat aggaszt?
– N�lad m�g mindig jobban festek – v�gott vissza Piton. – Holnap kell jelent�st tennem arr�l, hogy haladok.
– Na �s siker�lt m�r megtal�lnod azt a k�nyvet? Ha akarod, sz�vesen seg�tek – aj�nlotta Lucius.
– Pontosan tudom, mit csin�lok, de az�rt k�sz�n�m. Viszont visszat�rve a te kis probl�m�dra, nem mes�ln�d el mi t�rt�nt k�ztetek?
– Kicsit �sszeveszt�nk, ennyi az eg�sz – vont v�llat bar�tja.
– H�t persze. Az�rt olyan dagadtak a s�r�st�l a l�ny szemei, mert ti kicsit �sszevesztetek – mondta Piton szarkasztikusan.
– Te tal�lkozt�l vele? – k�rdezte Lucius, t�bb �rdekl�d�ssel a hangj�ban, mint szerette volna.
– Igen, tal�lkoztam. Tudod, � is tagja a Rendnek �s r�szt vesz a gy�l�seken. Sz�val mit csin�lt�l vele? Vagyis arr�l vannak elk�pzel�seim, hogy mit csin�lt�l vele, de mivel siker�lt ennyire megb�ntanod?
– M�gis mi�ta v�ded ennyire a di�kjaid? – v�gott vissza Lucius g�nyosan.
– Mi�ta te vel�k sz�rakozol. Sz�val?
– Elcs�b�tottam, azt�n amikor meguntam, k�z�ltem vele mi a helyzet. De te is valami ilyesmire sz�m�tott�l, k�l�nben nem adtad volna azt a b�jitalt Hermion�nak.


Piton �rtetlen�l n�zett r�. – Milyen b�jitalr�l besz�lsz?
– A fogamz�sg�tl� b�jitalr�l, amit neki adt�l.
– �n nem adtam neki semmilyen b�jitalt – tiltakozott Piton. Lucius l�tta rajta, hogy nem hazudik.
– Akkor meg ki… – kezdte, de r�gt�n be is ugrott neki a megold�s.
– Albus – v�gt�k r� egyszerre.
– De mi oka lett volna erre?
– Ha csak egy egyszer� fogamz�sg�tl�r�l lenne sz�, azt biztosan r�m b�zta volna. Viszont ha valami m�s terve volt, nem vont be m�g engem sem – elm�lkedett a b�jital tan�r.
– Te j� �g, ezek szerint ak�r teherbe is ejthettem �t? – fakadt ki Lucius. B�r m�r volt egy fia, eddig fel sem mer�lt benne az �jabb apas�g gondolata. Jobban belegondolva m�gsem lenne ez olyan sz�rny�…
– Nyugodj meg, Lucius! Albus biztos nem tett volna ilyet – nyugtatta bar�tj�t Piton.
– Fogalmam sincs, mi folyik itt, de ki fogom der�teni, �s ha Albus valamiben mesterkedik, nagyon meg fogja b�nni!
– Meg kell vizsg�lnom azt a b�jitalt, hogy megtudjuk, mit tartalmaz.
– Az �veg Hermion�n�l van.
– Amikor legk�zelebb elj�n hozz�d, meg kell szerezned t�le – tan�csolta Piton.
– Nem hiszem, hogy a veszeked�s�nk ut�n mag�n�l tartja – tiltakozott Lucius.
– B�zz bennem, n�la lesz – v�gott mindentud� arcot a b�jital mester.


Avery egy kisebb palota m�ret� �p�let fel� igyekezett. Sikeresen �tjutott a v�delmi b�b�jokon, azt�n bel�pett a bej�rati ajt�n.
A Nagy�r m�r kor�bban megb�zta �t azzal, hogy figyelje Lucius Malfoyt �s jelentse, ha a Gringottsba megy. M�r jelenteni akarta a t�rt�nteket, de a S�t�t Nagy�r napokra elt�nt, �s csak ma d�lut�n t�rt vissza.
Avery gyomra g�rcsbe r�ndult, mint mindig, amikor el�rte Voldemort szob�j�t. Kopogott, azt�n halkan benyitott a szob�ba. Biztos volt benne, hogy a Nagy�r el�tt nem maradt titokban az �rkez�se, ez�rt nem is v�rt enged�lyre.
A szob�ba l�pve pislognia kellett n�h�nyat, mire szeme hozz�szokott a f�lhom�lyhoz, amit csak n�h�ny gyertya l�ngja vil�g�tott meg.
Voldemort tr�nusszer� sz�k�n �lt, mellette kedvenc k�gy�ja, Nagini tekerg�z�tt. Avery mindig is f�lt a hatalmas k�gy�t�l, hiszen m�r t�bbsz�r is tan�ja volt annak, amikor a Nagy�r r�usz�totta �t m�sokra. F�lszegen megtorpant a szoba k�zep�n.
– Gyere k�zelebb, Avery – sz�lt Voldemort. Szavai k�gy�sziszeg�shez hasonl�tottak.
– Nagy�r – l�pett k�zelebb a hal�lfal�, azt�n f�l t�rdre ereszkedve meghajolt mestere el�tt.
– Mes�lj, milyen h�reket hozt�l nekem?
– Figyeltem Lucius Malfoyt, ahogy k�rted, Nagy�r. H�rom nappal ezel�tt elment a bankba �s nem volt egyed�l. Bellatrix is vele volt.
Voldemort szemeiben �rdekl�d�s villant.
– Megtudtad, mit hoztak el? – faggatta tov�bb Averyt.
– Azt sajnos nem l�ttam. De nagyon siettek – tette hozz� v�dekez�sk�nt.
�gy t�nt, mestere d�h�s lett a v�laszt hallva.
Voldemortban sz�rny� gyan� �bredt, de am�g nem volt benne biztos, nem akart tenni semmit. �gy d�nt�tt, mag�hoz h�vatja Bellatrixt, � �gyis k�szs�gesen megoszt majd vele mindent. Ha pedig nem, akkor kiszedi bel�le er�vel.
– Elmehetsz – intett Avery fel�, aki sietve eleget is tett a k�r�snek.


Dumbledore gondterhelten �lt a Grimmauld t�ri irod�j�ban. Rosszkedv�nek nem csak az volt az oka, hogy egy tegnapi �sszecsap�s sor�n k�t rendtag is �let�t vesztette, hanem az, hogy �gy t�nt, terve kudarcba fullad.
Nemr�g mag�hoz h�vatta Hermion�t, hogy meggy�zze, tal�lkozzon Luciusszal. Pontosan nem tudta, mi t�rt�nhetett k�zt�k, mert a l�ny mindig lez�rta el�tte az elm�j�t, f�jdalmat pedig nem akart neki okozni, ez�rt ink�bb �gy d�nt�tt, megv�rja, am�g Hermione mag�t�l elmes�l mindent.
N�h�ny perc m�lva meg is �rkezett a l�ny, �s engedelmesen le�lt az igazgat�val szemben.
– Hermione, besz�lni akartam �nnel a m�ltkori akci�r�l.
– M�r mindent elmes�ltem – mondta a l�ny.
– A kehely megszerz�s�r�l igen, de arr�l nem besz�lt, mi t�rt�nt ut�na. B�rmin is vesztek �ssze Luciusszal, biztos vagyok benne, hogy meg tudj�k besz�lni.
Hermione Lucius neve hallat�n �k�lbe szor�totta a kez�t. Nem akart besz�lni r�la, �s nem akart eml�kezni semmire, ami vele kapcsolatos. M�g mindig nagyon f�jtak a szavak, amiket a fej�hez v�gott.
– Sajn�lom, igazgat� �r, de err�l nem szeretn�k besz�lni – mondta, �s nem n�zett Dumbledore szem�be.
Az id�s var�zsl� meg�llap�totta mag�ban, hogy itt s�lyosabb probl�m�r�l van sz�, mint azt � el�sz�r gondolta.
– Term�szetesen nem akarom faggatni, de �n az �sszek�t�nk Luciusszal, �gy ha nem besz�lnek, az hat�ssal van a Rend munk�j�ra is – pr�b�lta meggy�zni Hermion�t �sz�rvekkel.
– B�rmit megteszek, hogy seg�tsem a Rendet, de Luciusszal nem vagyok hajland� tal�lkozni.
Dumbledore nagyot s�hajtott a l�ny makacss�g�t l�tva. M�r csak egy �t�k�rtya maradt a kez�ben.
– Szeretn�m eml�keztetni a Luciusszal k�t�tt m�sodik esk�j�re. Ha j�l tudom, abban egyeztek meg, hogy ha siker�l megszerezni�k a kelyhet, vele t�lt t�z �jszak�t. Az esk�j�t nem szegheti meg!
Hermione arca teljesen els�padt. Annyira el volt foglalva a f�jdalm�val, hogy teljesen megfeledkezett az esk�j�r�l. A bal kez�n l�v� kark�t�re pillantott, ahol tiszt�n kivehet� volt a tizes sz�m.
Ezek szerint t�z �jszak�t kell t�ltenie a f�rfival, amikor t�bbet sohasem akart tal�lkozni vele. Lucius persze biztosan tiszt�ban volt az eg�sszel, �s ezzel is csak �t akarja k�nozni, hogy azt�n j�t sz�rakozzon rajta.
– Szeretn�k seg�teni, de sajnos a Megszeghetetlen Esk� ellen m�g �n sem tehetek semmit – szak�totta k�zbe egyre bor�sabb gondolatait Dumbledore. Hermione h�l�san n�zett r�.
– K�sz�n�m, igazgat� �r. Ne agg�djon, valahogy megoldom – mondta mag�t is b�ztatva.


Lucius m�snap d�lut�n meglep�d�tt, amikor felizzott bal karj�n a S�t�t Jegy.
A Nagy�r rejtekhely�hez hoppan�lt. Meglep�d�se csak n�tt, amikor a tan�csteremhez �rve m�r mindenki ott volt. �vatoss�gra intette �t, amikor megl�tta, hogy a t�bbiek k�r alakban veszik k�r�l a Nagyurat, de a k�r sz�tny�lik el�tte.
Avery �s Nott k�z�tt megpillantotta Drac�t is, aki – b�r pr�b�lta leplezni –, nagyon ijedtnek t�nt.
Voldemort intett Luciusnak, hogy j�jj�n k�zelebb. Amikor eleget tett a k�r�snek, a k�r bez�rult m�g�tte.
– Nagy�r – ereszkedett f�l t�rdre.
– Lucius, m�r nagyon v�rtalak. �llj fel – utas�totta �t Voldemort.
Miut�n eleget tett a parancsnak, Voldemort folytatta. – Igaz�n �rdekes dolgokat hallottam r�lad tegnap – mondta, mik�zben �t f�rk�szte, Lucius azonban t�k�letesen uralkodott a von�sain.
– Elmes�ln�d nekem, mit kerest�l h�rom nappal ezel�tt a Gringottsban? – szegezte neki a k�rd�st.
– Nem tudom, kit�l hallottad ezt, Nagy�r, de hazudott – v�laszolt Lucius.
– �, val�ban? – mondta Voldemort, mik�zben k�zelebb l�pett hozz�. – Tudod, mit gondolok, Lucius? Szerintem te hazudsz most nekem. – El�h�zta a p�lc�j�t �s sz�rakozottan forgatta az ujjai k�z�tt.
– �n nem hazudok, Nagy�r.
– Ejnye, Lucius. Gondolom �szrevetted m�r, hogy a fiad is k�zt�nk van. Rossz p�ld�t akarsz mutatni neki?
Lucius t�k�letesen �rtette a burkolt fenyeget�st.
– Uram, ha nem hiszel nekem, n�zd meg az eml�keim – n�zett Voldemort szem�be.
– Ne agg�dj, azt fogom tenni, csak el�bb hallani akartam a v�laszod – mondta a hal�lfal�k mestere g�nyosan.
Lucius azonnal meg�rezte, ahogy az elm�j�be hatolnak. Hagyta, hogy Voldemort v�gign�zze a m�dos�tott eml�keit.
– Ez mind sz�p �s j�, csak egy gond van vele. Ez hamis�tv�ny – k�z�lte a S�t�t Nagy�r szenvtelen�l.
M�g a leger�sebb var�zsl�k is k�ts�gbe estek volna ebben a helyzetben, de Lucius arca meg sem rebbent. Mindig volt egy tartal�k terve v�gs� esetre, most sem volt ez m�sk�nt. �rezte, ahogy Voldemort �jra ez elm�j�be hatol, �s felt�ri az el�bb l�tott eml�keket.


A fej�be nyilal� f�jdalom egyre er�s�d�tt. Tartotta mag�t, nem akart semmilyen gyenges�get mutatni a t�bbiek el�tt.
Voldemort sikeresen felt�rte a manipul�lt eml�keket. �jra n�zni kezdte �ket, amik �gy teljesen m�st mutattak.
Luciust, ahogy az Abszol �t egyik sik�tor�ban valaki h�tulr�l megt�madja, azt�n behatol az elm�j�be �s Imperi�val �tveszi elm�je felett az ir�ny�t�st.
A t�mad� arca nem l�tszott, de Voldemort biztos volt benne, hogy egy er�sebb var�zsl� a Rendb�l.
�jabb eml�kek bukkantak fel. Az egyik azt mutatta, ahogy Lucius k�nyszer hat�s�ra levelet �r Bellatrixnek, azt�n �jra v�ltozott a k�p.
Bella a dolgoz�szoba padl�j�n fekszik elk�b�tva. Valaki megk�t�zi, azt�n felveszi az alakj�t �s Luciusszal a Foltozott �stbe indul.
V�gign�zte az �sszet�z�st Greybackkel, azt�n l�tta, ahogy a bankban Lucius mag�hoz veszi a kelyhet �s v�g�l a k�ri�ban �tadja azt az �t Imperi�val ir�ny�t� ismeretlennek.
Voldemort a k�peket l�tva iszony� haragra gerjedt.
Lucius megk�nnyeb�lt kiss�, amikor a fej�t fesz�t� f�jdalom enyh�lt, de n�h�ny m�sodperccel k�s�bb �jabb f�jdalom nyilalt bel�, most a mellkas�ba.
– Hogy lehett�l olyan ostoba, hogy hagytad magad ir�ny�tani – kiab�lt vele d�h�sen Voldemort. – Crucio – ki�ltotta az el�tte �ll� f�rfira szegezve p�lc�j�t.
Lucius egyre elviselhetetlenebbnek �rezte a f�jdalmat. Csak nehezen tudott uralkodni mag�n, hogy ne ki�ltson fel.
– R�d b�ztam az egyik leg�rt�kesebb t�rgyamat, erre te hagyod, hogy k�nnyed�n ellopass�k veled? – d�h�ng�tt tov�bb a S�t�t Nagy�r, mik�zben �jabb �tkot k�ld�tt Luciusra.
� nem b�rta tov�bb, felki�ltott �s t�rdre zuhant. �rezte, ahogy a f�jdalom egyre jobban fesz�ti bel�lr�l, a mellkasa m�r szinte sz�trobbant.
– Ap�m! – ki�ltotta Draco k�ts�gbeesetten, de a mellette �ll� k�t hal�lfal� lefogta �t, �gy nem tehetett semmit.
– L�tod, Draco, ez t�rt�nik azokkal, akik el�rulj�k a bizalmamat – mondta Voldemort leck�ztet� hangv�telben a fi�nak, azt�n visszafordult az el�tte t�rdel� f�rfihoz. – Lucius, igaz�n nagyot csal�dtam ma benned. Nem tudom, j�v� teheted-e ezt valaha is.
– Nagy�r, k�rlek, bocs�ss meg – ny�gte Lucius.
– Tudod borzaszt� f�jdalmat okozt�l nekem. Azt hiszem, �gy igazs�gos, ha viszonzom a sz�vess�get – mondta Voldemort, �s egy �rd�gi mosoly k�s�ret�ben �jabb �tkot k�ld�tt r�.
A sz�ke f�rfi hanyatt esett az �tok hat�s�ra. Utols� erej�t latba vetve az oldal�ra fordult. V�rt k�h�gve pr�b�lt leveg�h�z jutni.
Draco, apja szenved�s�t l�tva, megpr�b�lt kit�rni az �t tart�k k�z�l, de nem volt el�g er�s hozz�. K�nnyek sz�ktek a szem�be a tehetetlens�gt�l.
Voldemort el�gedetten, szinte gyermeki �r�mmel figyelte a f�rfi szenved�seit. V�g�l �gy d�nt�tt, ennyi el�g volt, ez�rt intett a fi�t tart� k�t f�rfinak, hogy engedj�k el �t. Draco azonnal az apj�hoz rohant, �s let�rdelt hozz�, hogy l�ssa, �l-e m�g.
– Draco, rem�lem, most tanult�l ap�d hib�j�b�l, �s te nem fogsz majd ilyen csal�d�st okozni nekem. Vidd innen, most l�tni se b�rom – intett Voldemort a fi�nak, azt�n dehoppan�lt.

S�g� M�g nincs hozz�sz�l�s.

�j hozz�sz�l�s Friss�t�s