Hermione elgondolkodva n�zett ki szob�ja ablak�n.
M�r egy h�t is eltelt a Luciusszal t�lt�tt els� k�z�s �jszak�juk �ta. Ez alatt a n�h�ny nap alatt nem sok id� maradt az edz�sekre, tekintve, hogy rendszerint r�gt�n egym�snak estek, ahogy � meg�rkezett, �s Lucius �gy�ban k�t�ttek ki.
Persze ezt � egy�ltal�n nem b�nta, mert nagyon �lvezett minden egyes percet, amit Lucius karjai k�z�tt t�lthetett, de valami m�gis zavarta. B�rmennyire k�zel ker�ltek is egym�shoz, �rz�sekr�l egyik�k sem besz�lt.
Hermione tudta, hogy egyszer� testi v�gyn�l m�r sokkal t�bbet �rez ir�nta, de m�g mag�nak sem merte bevallani, hogy pontosan mi is ez az �rz�s, nemhogy a f�rfinak. F�lt az elutas�t�st�l, �s att�l, hogy ha bevallan�, mit �rez val�j�ban, Lucius kinevetn�, �s k�z�ln� vele, hogy az eg�sz csak sz�rakoz�s volt a r�sz�r�l.
A k�ts�gei �jra �s �jra eluralkodtak rajta, amikor a f�rfi nem volt mellette.
Az elm�lt k�t nap sor�n nem tal�lkoztak, mert Draco hazal�togatott a h�tv�g�re, �s egyik�k sem akarta, hogy esetleg lebukjanak el�tte.
M�r alig v�rta, hogy �jra l�thassa Luciust, mag�hoz �lelhesse, megcs�kolhassa, azt�n …


�lmodoz�s�b�l felizz� kark�t�je t�r�tette mag�hoz. Izgatottan ford�totta meg, hogy l�ssa, mit �zent a f�rfi.
Gyere, amilyen gyorsan csak lehet!
Hermione elmosolyodott a t�relmetlen �zenetet olvasva. Gyorsan a t�k�rh�z l�pett, hogy megn�zze mag�t. Egy bord� ing volt rajta, �s egy hozz� ill�, t�rdig �r� szoknya. Haja l�gy hull�mokban omlott a v�ll�ra. El�gedetten n�zett v�gig mag�n, azt�n gyorsan az asztal�hoz l�pett. El�vette a b�jitalt, ivott bel�le, azt�n a p�lc�j�t is mag�hoz v�ve, sietve elindult Dumbledore irod�ja fel�.
Az elm�lt h�t sor�n l�tta n�h�nyszor az igazgat�t, de kettesben nem besz�lgettek, aminek a l�ny kifejezetten �r�lt. Nem akarta, hogy �, vagy b�rki m�s r�j�jj�n a Luciusszal folytatott kapcsolat�ra, am�g � maga sem tudja, mi is van k�zt�k.
Az ajt�hoz �rve halkan kopogott, de nem hallott v�laszt, ez�rt benyitott. �r�mmel �llap�totta meg, hogy senki sincs az irod�ban. Gyorsan a kandall�ba l�pett, p�r m�sodperccel k�s�bb m�r el is t�nt.
Egy csettint�s k�s�ret�ben megjelent a sz�kben �l�, �jra l�that�v� v�l� Dumbledore.
– �gy l�tom, a tervem a legjobb �ton halad – jegyezte meg el�gedetten mosolyogva.


Hermione a kandall�b�l kil�pve Gonkyt tal�lta a nappaliban, aki �ppen takar�tott.
– Szervusz, Gonky! Hol tal�lom Luciust?
– J� napot, Hermione kisasszony! A gazd�m a dolgoz�szob�j�ban v�rja.
– K�sz�n�m, Gonky – mosolygott a man�ra, �s elindult a dolgoz�szoba fel�.
Kopogott az ajt�n, azt�n benyitott.
Lucius keresztbefont karokkal az asztal sark�nak t�maszkodott, �s �t figyelte.
Hermione hirtelen sz�hoz sem jutott, tiszt�n l�tta az em�szt� v�gyat a f�rfi szem�ben. Lucius leengedte a kezeit, elrugaszkodott az asztalt�l, �s a l�ny fel� indult.
Hermion�t a mozg�sa egy ragadoz��ra eml�keztette, aki m�r sarokba szor�totta az �ldozat�t �s tudja, hogy nem az menek�lhet el.
Amikor oda�rt hozz�, sz� n�lk�l mag�hoz h�zta, �s lecsapott az ajkaira. Hermione nem k�rette mag�t, hevesen viszonozta a cs�kot. Lucius felkapta, �s az asztalhoz vitte. Egy hat�rozott mozdulattal les�p�rt mindent r�la, �s fel�ltette r� a l�nyt.
Mik�zben Hermione nyak�t harapd�lta, elkezdte kigombolni az ing�t. Annyira elhatalmasodott rajta a v�gy, hogy nem volt t�relme a gombokkal bajl�dni, egyszer�en let�pte a l�nyr�l a zavar� ruhadarabot. Fels�hajtott, amikor megl�tta, hogy nincs alatta melltart�.
K�zben Hermione is vetk�ztetni kezdte a f�rfit. Ler�ngatta r�la a tal�rj�t, azt�n az ing k�vetkezett. M�r mindketten f�lmeztelenek voltak, de egyik�k sem akart lass�tani. J�l esett al�vetni magukat a mindent els�pr� �s felem�szt� l�ngoknak, amik a test�ket perzselt�k.
Lucius feltolta a l�ny szokny�j�t, �s leh�zta r�la a bugyij�t. Hermione k�zben kikapcsolta a f�rfi �v�t, �s letolta a nadr�gj�t, majd az als�j�t.
Lucius felh�rd�lt, amikor az �gyes kis kezet meg�rezte meredez� h�mtagj�n. Lenyomta a l�nyt az asztalra, a kezeit a feje f�l�tt tartotta fogva, �s meg sem v�rva Hermione reakci�j�t, m�lyen bel�hatolt.
Erre mindketten hangosan felny�gtek. A l�ny szorosan a cs�p�je k�r� fonta a l�bait, �s ny�sz�r�gve k�ny�rg�tt a folytat�s�rt.
A f�rfi egyre hevesebben l�kte mag�t el�re az odaad� testbe. Els�k�nt Hermione �rt a cs�csra, Lucius nev�t ki�ltva, ahova p�r m�sodperccel k�s�bb a f�rfi is k�vette.
Amikor magukhoz t�rtek, Lucius felkelt a l�nyr�l, �s felh�zta �t �l� helyzetbe. Kezeivel a l�ny mellett, k�toldalt az asztalra t�maszkodott. Hermione �tkarolta a nyak�t, �s kac�ran elmosolyodott.
– Ez �m a fogadtat�s!
– Tal�n kicsit t�ll�ttem a c�lon, de az eg�sz a te hib�d – k�tekedett Lucius vigyorogva.
– Mi�rt lenne az �n hib�m?
– Mert annyira v�gytam r�d, hogy m�r uralkodni sem tudtam magamon. Hossz� volt ez a k�t nap – mondta, �s �jra megcs�kolta a l�nyt.
– Azt hiszem, ebb�l ma sem lesz edz�s – kuncogott Hermione. Nem �gy t�nt, hogy nagyon b�nja a dolgot.
– M�r hogyne lenne! Ma al�vetlek az �ll�k�pess�gi pr�b�nak.
A l�ny megborzongott Lucius sz�m�t� mosoly�t l�tva.
– M�gis, milyen pr�b�ra gondolsz?
– Majd megl�tod, de el�bb �lt�zz�nk fel.


Percekkel k�s�bb meg�rkeztek az edz�terembe. Hermione nem tudta, Lucius mire k�sz�l, de kellemetlen �rz�se t�madt, amikor a f�rfi szembefordult vele, pont, mint az els� �r�n, �s �rd�gi mosoly j�tszott az ajkain.
– Lucius, elmondan�d v�gre, hogy mi ez az eg�sz? – k�rdezte a l�ny, rosszat sejtve.
– �gy gondolom, hogy m�r nagyon sokat fejl�dt�l mind a p�rbajoz�s, mind az okklumencia ter�n. Viszont abban nem vagyok teljesen biztos, hogy felk�sz�lt�l-e az �les helyzetekre is, ez�rt most megk�zd�nk egym�ssal.
– De ez nem �r! Tudod j�l, hogy m�g nem tudlak legy�zni, te pedig az esk� miatt nem �rthatsz nekem.
– �ppen ez�rt, �n csak az elm�det t�madom. A gyakorlati t�mad�sr�l majd �k gondoskodnak – mutatott a b�buk fel�. – Azt akarom, hogy ki�sd �ket, k�zben v�gig z�rd le az elm�d, �s ne hagyd, hogy �tt�rjem a v�delmed.
– �s hol van a csapda? – tette fel a k�rd�st Hermione.
– Nem �rtem, mir�l besz�lsz – j�tszotta az �rtatlant Lucius, de a l�ny ismerte m�r annyira, hogy tudja, van m�g valami csavar a dologban. – K�szen �llsz?
– Igen – v�laszolta Hermione elsz�ntan.
Am�g Lucius �letre keltette a b�bukat, a l�ny lez�rta az elm�j�t.
A b�buk most mintha gyorsabban mozogtak volna, mint kor�bban, legal�bbis Hermione �gy �rezte, amikor �pp csak elhajolt az egyik �tka el�l, amikor a m�sik, m�r fel� sz�guldott.
Alig maradt ideje felh�zni egy pajzsot, amivel ki tudta v�dte a t�mad�st. Gyorsan mozdult, �s m�r sz�guldott is a k�b�t� �tka az egyik b�bu fel�.
– Ha ilyen lassan reag�lsz, akkor sosem gy�z�d le �ket – cukkolta Lucius, de Hermione nem hagyta, hogy elvonja a figyelm�t, �gy tett, mintha meg sem hallotta volna.


M�r t�z perce k�zd�tt a b�bukkal, amik k�z�l kett�t siker�lt harck�ptelenn� tennie, de a m�sik kett�vel m�r nem volt ilyen k�nny� dolga. K�zben v�rta, hogy a f�rfi megpr�b�lja �tt�rni a ment�lis v�delm�t, de eddig m�g csak nem is pr�b�lkozott.
Azt�n amikor m�r csak egy b�bu ellen k�zd�tt, hirtelen er�teljes l�k�st �rzett a v�d�burk�n. Tartotta mag�t, mik�zben �pp elugrott egy neki sz�nt �tok el�l, �s egy gyors ellent�mad�st ind�tott. �rezte, hogy Lucius �jra az elm�j�be hatol, de nem pr�b�lta �jra �tt�rni a v�delm�t, hanem �sszef�gg�stelen k�peket k�ld�tt �t neki.
Nem �rtette, ez hogy lehets�ges, hiszen ehhez eml�ksz�lra lenne sz�ks�g, de k�zt�k nem volt most semmilyen kapcsolat. Akkor m�gis hogy csin�lja?
Nem volt ideje sok�ig gondolkodni a dolgon, mert a b�bu h�tr�ltat� �rt�sa a v�ll�t s�rolta.
Az �tk�ld�tt eml�kek �rv�nyleni kezdtek a fej�ben �s egyre �lesebben l�tta �ket. Az egyikben Luciusszal �ppen az �gyban szeretkeztek. Szinte �rezte a f�rfi simogat�s�t, a cs�kjait, ahogy k�nyezteti a test�t.
Valahogy kil�kte a fej�b�l az eml�ket, aminek a hely�t m�s, egyre pik�nsabb k�pek vett�k �t, amikben �k ketten voltak a f�szerepl�k. Hermione v�delme kezdett megingani, ahogy egyre t�bb eml�ket �lt �t �jra, n�tt benne a v�gyakoz�s is.
– �r�tsd ki az elm�d! Nem gondolhatsz semmire – mondogatta mag�nak.
A b�bu k�zben egyre gyorsabban k�ldte fel� az �tkait. M�r t�madni sem volt ideje, csak v�dekezett. Tudta, hogy ha nem l�ki ki valahogy a k�peket az elm�j�b�l, akkor vesz�teni fog.
Meglend�tette a p�lc�j�t, kereszt alakban, �s egy var�zsig�t suttogva aranysz�n� v�d�burkot id�zett meg maga k�r�. Most, hogy a r� z�dul� �tkok nem �rthattak neki, v�gre csak az okklumenci�ra koncentr�lhatott.
A v�d�burok energia�raml�s�t felgyors�totta, azt�n a Lucius �ltal �tvet�tett eml�keket elz�rta. Sikeresen ki�r�tette az elm�j�t.
Megsz�ntette az �t k�r�lvev� v�d�burkot, azt�n h�rom gyors �rt�ssal a padl�ra k�ldte az utols� b�but is. Annyi energi�j�ba ker�lt ez az utols� man�ver, hogy a l�bai felmondt�k a szolg�latot, �s t�rdre esett.


– Ez sz�p volt. J�l vagy? – l�pett hozz� Lucius, hogy felseg�tse.
– Te szem�t! – kiab�lta Hermione zih�lva. – Hogy volt�l k�pes ilyen undor�t� tr�kk�t bevetni?
– Mi�rt? �n azt hittem tetszeni fog a kis �ssze�ll�t�som – vigyorgott Lucius.
– Elmagyar�zn�d nekem, hogy tudt�l eml�keket �ltetni a fejembe ilyen t�vols�gb�l, mindenf�le kapcsolat n�lk�l?
– �gyes kis tr�kk, nem igaz? Ezek nem az eredeti eml�keim voltak, csak egy lenyomat r�luk.
– Lenyomat?
– Igen. Tudod, van egy �si var�zslat, aminek a seg�ts�g�vel lenyomatokat lehet k�sz�teni az eml�kekr�l, amiket azt�n kisebb t�vols�gban l�v� embereknek �t lehet k�ldeni.
– Megtan�tod nekem?
– Sajn�lom, de ehhez m�r olyan fejlett legilimenci�val �s okklumenci�val kell rendelkezni, ami meghaladja a jelenlegi k�pess�geidet. Ha rosszul hajtj�k v�gre ezt a var�zslatot, akkor az illet� elvesz�theti az eml�keit, vagy ak�r bele is �r�lhet. �s te hol is tanultad azt a v�d�pajzsot?
– Abb�l a k�nyvb�l, amit mostan�ban olvastam. Akkor, ezek szerint, a csal�sod ellen�re ki�lltam a pr�b�t, nem igaz? – k�rdezte Hermione kih�v�an.
– A csal�s az�rt t�lz�s, de igen, �tment�l – ismerte el Lucius kelletlen�l.
– Ez azt jelenti, hogy n�h�ny napon bel�l elmegy�nk megszerezni a kelyhet?
– Az�rt nem k�ne annyira sietni. M�g van mit gyakorolnod, �s a terv sincs teljesen kidolgozva…
– Nagyszer�, akkor h�rom nap m�lva megy�nk – hat�rozta el Hermione, figyelmen k�v�l hagyva a f�rfi utols� mondatatit.
– De m�g pontosan meg kell tervezn�nk, hogy… – kezdte Lucius, de a l�ny megint f�lbeszak�totta.
– H�rom nap m�lva megy�nk, �s k�sz. Addigra mindent meg tudunk besz�lni, ami a tervet illeti, szerintem m�r �gy is el�g r�szletes, nincs �rtelme tov�bb v�rni.
A f�rfin l�tszott, hogy kezd d�hbe j�nni, de Hermion�t ez egy cseppet sem zavarta. Hozz� l�pett, �tkarolta a nyak�t, leh�zta a fej�t mag�hoz �s megcs�kolta.
– Ugye nem gondoltad komolyan, hogy ennyivel el tudod terelni a figyelmem – n�zett r� Lucius, amikor sz�tv�ltak.
– Mi�rt, mit szeretn�l? – viszonozta a pillant�s�t a l�ny �rtatlanul.
– Majd mindj�rt megl�tod – kapta fel Hermion�t Lucius, �s a szob�j�ba hoppan�lt vele.


N�h�ny �r�val k�s�bb a Grimmauld t�ren kisebb felfordul�s alakult ki. N�h�ny rendtag egy rajta�t�s k�vetkezt�ben megs�r�lt, �ket a f�hadisz�ll�son igyekeztek ell�tni. Dumbledore mag�val hozta az iskol�b�l Madame Pomfreyt is.
Harry �s Ron k�zben Hermione keres�s�re indultak, de nem tal�lt�k sehol. A l�ny f�l �r�val k�s�bb t�rt vissza Luciust�l.
– Hermione, hol a fen�be volt�l? M�r mindenhol kerest�nk – t�madt neki Ron.
– Malfoyn�l voltam gyakorolni. Mi�rt vagytok ilyen idegesek?
– Ma d�lut�n megt�madtak n�h�ny rendtagot a hal�lfal�k. Ketten majdnem belehaltak – v�laszolt Harry.
– Te j� �g! Kik s�r�ltek meg? Ugye m�r j�l vannak?
– T�l vannak az �letvesz�lyen. Nem volt k�zt�k ismer�s, de ez akkor is borzaszt� – mondta Harry let�rten. L�tszott rajta, hogy mag�t okolja a t�rt�ntek miatt.
– Harry, nem a te hib�d volt, nyugodj meg – vigasztalta a fi�t.
– Amikor nem tal�ltunk sehol, azt hitt�k elt�nt�l – mondta Ron.
– Sajn�lom, hogy nem sz�ltam, de sietnem kellett, �s… – magyar�zkodott Hermione, de Ron f�lbeszak�totta.
– Mostan�ban szinte alig vagy itt. �lland�an Malfoyn�l l�gsz. Elmondan�d, mit csin�lsz ott eg�sz d�lut�n?
– M�r mes�ltem, hogy gyakorlunk.
– Hermione, ugye nem csin�lt veled semmit az a diszn�? – faggatta Harry.
– M�r mondtam, hogy az esk� miatt nem �rthat nekem. K�pzelj�tek, h�rom nap m�lva megy�nk a kehely�rt – �js�golta a fi�knak, hogy elterelje a figyelm�ket a k�nos t�m�r�l.
Ron r�gt�n faggatni kezdte a terv r�szleteir�l, de Harry csak f�rk�sz�n n�zte �t. A l�ny ideges lett ett�l a vizslat�st�l, ez�rt nem maradt sok�ig vel�k, kimentette mag�t azzal, hogy besz�lnie kell az igazgat�val.


Dumbledore irod�j�ba �rve meglep�d�tt, mert nem csak az igazgat�t tal�lta ott, hanem Luciust is.
– Lucius, te meg mit keresel itt? – Zavarba j�tt, amikor felfogta, hogy az id�s var�zsl� el�tt a keresztnev�n sz�l�totta a f�rfit.
– Nyugalom, Hermione, Albus m�r tud a kapcsolatunkr�l – sz�rakozott a l�ny zavar�n Lucius.
– Micsoda? – szaladt ki minden sz�n Hermione arc�b�l.
– Tudja, hogy az egyszer�s�g kedv��rt a keresztnev�nk�n sz�l�tjuk egym�st – vigyorgott gonoszul a f�rfi.
Hermione legsz�vesebben nekiesett volna, ami�rt sz�rakozik vele, de Dumbledore el�tt nem akart jelenetet rendezni.
– Lucius az�rt j�tt el ide, hogy megbesz�lj�k a terv r�szleteit – adott v�laszt az igazgat� a l�ny kor�bbi k�rd�s�re.
– Akkor r�viden elmondom a l�nyeget. H�rom nap m�lva, reggel k�ld�k egy levelet Bell�nak azzal, hogy l�togasson meg, mert meg kell besz�ln�nk egy fontos dolgot. Amikor meg�rkezik, elk�b�tjuk �s megk�t�zz�k. A hajsz�la seg�ts�g�vel �talakulsz Bell�v�, �s �gy megy�nk a bankba.
– Musz�j pont annak a beteg n�nek az alakj�t felvennem? – h�borgott Hermione.
– Igen, musz�j. Mivel annyira „beteg”, senki nem mer a k�zel�be menni, vagy k�rd�re vonni, �gy gond n�lk�l eljutunk a sz�fhez.
– Ha minden siker�l �s megszerezz�k a kelyhet, mit csin�lunk vele?
– Term�szetesen elengedj�k – v�laszolt Lucius helyett Dumbledore.
– De azzal lebuktatjuk Luciust.
– Ne agg�dj, kre�lok neki n�h�ny eml�ket, amik seg�ts�g�vel elterelem magamr�l a gyan�t – nyugtatta meg a f�rfi.
– Ki mondta, hogy agg�dok �rted? Egyszer�en csak nem akarom megszegni az esk�t, elv�gre felel�nk az �ps�ged�rt – v�gott vissza Hermione.
– Ejnye, ne veszekedjenek m�r! Ha nem tudn�m, azt hinn�m, hogy szerelmesek egym�sba. �gy civakodnak, mint a h�zasok – mosolygott az igazgat�.
Luciust persze nem hozta zavarba a megjegyz�s, a l�ny viszont �rulkod�an elpirult.
– Ne agg�djon Albus, ha esetleg �gy d�nten�nk, hogy �sszeh�zasodunk, maga lesz az els�, aki megtudja – g�nyol�dott a f�rfi.


Dumbledore-nak nem volt ideje v�laszolni, mert Harry robbant be a szob�ba azzal, hogy sz�ks�g lenne r� odalent. K�ld�tt egy megvet� pillant�st Lucius fel�, azt�n k�vette az id�s var�zsl�t.
Ahogy magukra maradtak, Hermione r�gt�n a f�rfinak t�madt.
– Mi�rt kellett ilyen k�t�rtelm� megjegyz�seket tenned? Dumbledore biztos r�j�tt, hogy mi … – pirult el �jra a l�ny.
– Hogy mi micsoda? Nem �rtem mire gondolsz. Csak nem erre? – k�rdezett vissza, �s egy gyors cs�kot nyomott a meglepett Hermione sz�j�ra.
– Te teljesen meg�r�lt�l? B�rki benyithatott volna – bosszankodott Lucius akci�ja miatt.
– Egyszer �gyis megtudj�k majd. Min�l el�bb, ann�l jobb – vont v�llat a f�rfi.
– Akkor ezek szerint, ha most hazam�sz, els� dolgod lesz, hogy mindenr�l besz�molsz Drac�nak, ugye? – g�nyol�dott Hermione.
– Tudod, kett�nk k�z�tt az a k�l�nbs�g, hogy engem nem �rdekel m�sok v�lem�nye. Azt csin�lok, amit akarok, m�g Draco sem sz�lhat bele. Mi a helyzet veled? – tette fel a komoly k�rd�st. A l�ny arca �kesebben besz�lt minden sz�n�l. Lucius s�hajtott egyet. – Holnap d�lut�n a szok�sos id�ben v�rlak – mondta, azt�n sz� n�lk�l mag�ra hagyta az �sszezavarodott Hermion�t.

S�g� M�g nincs hozz�sz�l�s.

�j hozz�sz�l�s Friss�t�s